Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. május 19.
Néhány nap alatt két Szép magyar beszéd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. országos döntő), a másik Kolozsvárott (V. országos döntő), az utóbbi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny elnevezéssel. Szegeden 54 diák jelentkezett az országos versenyre. Kolozsvárott kb. 20 versenyző volt. Jancsó Miklóst, aki tanárként mindkét versenyen részt vett, felkavarták a választott szövegek. Szegeden Karinthy Frigyes, Örkény István, Bodor Ádám, aztán megint Karinthy. A választott szövegek jelképértékűek lettek: életigenlés, mosolygás és nevettetés, felszabadultság. A kolozsvári versenyzők választott szövegei másfajták voltak /Márai: Halotti beszéd, Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben, Hervay Gizella verse, Kosztolányi: Akarsz-e játszótársam lenni?, Radnóti, majd Biró János és Biró Kata balladája, Reményik Sándor és újra Áprily/. Ennyi fájdalom, ennyi szenvedés csokorba szedve - megrázó volt. Mélyről jöttek a szövegek, nagyon a lélek mélyéről. Ezek a gyerekek a szívüket is beleadták az előadásba. /Jancsó Miklós: A szép magyar beszéd versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2000. május 19.
Nagyváradon a Varadinum keretében ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 17-én, az evangélikus templomban. Mátyás Attila evangélikus lelkész prédikációja után Tempfli József római katolikus megyés püspök II. János Pál 2000. évi üzenetét tolmácsolta: a nyitottságról, arról, hogy le kell dönteni minden válaszfalat az emberek között, mert ez az esztendő az önvizsgálat éve. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet képviselő Csűry István generális direktor szerint: "A magyar ember akkor tud tovább élni, ha tudja, ugyanolyan vérből teremtetett, mint a többi nemzet..." Pap Gy. László unitárius lelkész következett, majd a baptista gyülekezet nevében Bokor Barnabás. /Balla Tünde, Tuduka Oszkár: Jubileumi ünnepség az evangélikus templomban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
2000. május 19.
Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2000. május 19.
A Varadinum-hét idei könyvbemutatójának kiemelkedő, hiánypótló kötete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc partiumi és bánsági eseményeit ismerteti. - Nincs pontos felmérés az egyes településeken még fellelhető 1848-as honvédemlékművekről, -sírokról. E hiányok feltárását tűzte célul a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A most megjelent gyűjteményes kötet többéves kutatómunka eredménye. A kötet összesen 45 tanulmányt és dolgozatot tartalmaz, három fejezetbe csoportosítva: a szabadságharc eseményei, a szabadságharc személyiségei és emlékhelyei. - A kötet ismertet tizenhárom diákpályázati dolgozatot, melyek közül csak néhány nyert díjat a kiírt pályázatokon, de a szerkesztő célja az volt, hogy a világ ismerje meg az ifjú nemzedék munkáját is, egyben biztatva további kutatásokra. /Dukrét Géza: Tanulmánykötet a Varadinumra. A szabadságharc zászlaja alatt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
2000. május 19.
A napokban tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Domokos Pál Péterről elnevezett gyermekkórus-találkozót Borszéken. A rendezvényen a Gyergyói-medence több mint 300 tanulója, 12 gyermekkórus és blockflőte-együttes vett részt, ezenkívül megjelent a nyárádszeredai iskola énekkara is. A találkozó vándorzászlóját Gyergyóremete-Csutakfalva vette át, jövőre ők lesznek a találkozó házigazdái. /Gyermekkórus-találkozó Borszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2000. május 19.
A kolozsvári Előretolt Helyőrség című irodalmi folyóirat kezdeményezésére, Sántha Attila kolozsvári költő koordinálásával interkulturális estek sorozata kezdődött meg a kincses városban található, Music Pub nevű művészlokálban. Máj. 20-án román írók /Gheorghe Craciun, Caius Dobrescu és Ion Bogdan Lefter/ felolvasnak műveikből, illetve bemutatják a közönségnek a februárban indult, Observator Cultural című, bukaresti megjelenésű és országos terjesztésű művelődési hetilapot. /Interkulturális irodalmi estek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2000. május 19.
Máj. 18-án nyílt Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban az 1998-ban és 1999-ben végzett értékmentő feltárások során napfényre került leletek, kerámiák, pénzérmék kiállítása. Az ásatásokat Nagyváradon a várban, a Szálka-dombon és az üvegházaknál végezték, míg a megyében Érábrányban, Jákóhodoson, Alsókocsubán, Szalárdon és a belényesi katolikus temetőben. /Péter I. Zoltán: Értékmentő régészeti kiállítás a Kőrösvidéki Múzeumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
2000. május 19.
Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Tudoran Klára faliszőnyegeinek, textilkompozícióinak kiállítása. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria. Megnyílt Tudoran Klára kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2000. május 19.
Az állandó Bécs-Temesvár járatot működtető osztrák Austrian Airlines&Lauda Air légitársaság temesvári kirendeltsége Jecza Péter temesvári szobrászművésznek ítélte az idei kulturális kiválósági díjat. "Jecza Péter szobrászművészete a felemelkedést, a szárnyalást szimbolizálja" - mondta az ünnepségen Magdalena Marculescu, az Austrian Airlines temesvári ügyvezetője. (Pataki Zoltán) /Austrian Airlines-díj Jecza Péter szobrászművésznek. Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2000. május 19.
Sepsiszentgyörgyön megjelent Veress Gerzson posztumusz verseskötete: A múlás karneválja. Gondolatok, töprengések és előérzetek versgyűjteménye. Veress Gerzsonnak összesen három kötete jelent meg haláláig, 1998-ig. /Cs. L. : Előérzetek könyve. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./
2000. május 19.
Felsőbányán máj. 19-én megalakítják az EKE /Erdélyi Kárpát Egyesület/ Osztályt. Az egyesületnek tehát itt is lesz helyi részlege. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 19./
2000. május 19.
A Romániai Magyar Szó munkatársa készített interjút Simon Sándorral, aki feljelentett több RMDSZ-tagot, illetve tisztségviselőt. Simon sérelmezte, hogy több mint egy hónap telt el a megyei közgyűlés óta és a szabályzatfelügyelő bizottságnak még nincs elnöke. Óvásukban két nevet említettek. Sem az ügyvezető elnök, sem az operatív tanács szintjén nem ellenőrizték az óvás tárgyát. - A jelöltlistákat senki nem ellenőrizte. Megóvták Nedeczky László (az Áprily Középiskola igazgatója) és Aranyosi István tanfelügyelő (az RMDSZ brassói szervezetének szóvivője) jelölését. Simon szerint Aranyosi főállásban a tanfelügyelőségnél dolgozik, ezért összeférhetetlenségi gond van. Aranyosi István továbbá nem fizette be a juttatások megfelelő hányadát az RMDSZ-nek. Nedecky László volt RMDSZ megyei elnök nagy anyagi károkat okozott a szervezetnek. Az 1997-ben aláírt szerződésről van szó, amelyben a két szerződött fél az RMDSZ és a Cenk Alapítvány. Ez utóbbi 1993 óta, ingyen az RMDSZ költségén él. Simon megtagadta egy ilyen szerződés aláírását. Madaras Lázár, a Cenk Alapítvány elnöke ezért ököllel rátámadt, Nedecky László pedig aláírta az előnytelen szerződést. Idén márciusban az említett szerződés miatt az ingatlankezelő vállalat felszólította az RMDSZ-t, hogy költözzön ki a székházból. Ennek oka, hogy albérleti szerződést írtak alá a Cenk Alapítvánnyal. Simon felhívta a figyelmet a szerződés megsemmisítésére, de ez nem történt meg. Simon az országos etikai bizottsághoz is fordult, de választ nem kapott. Személyesen Markó Bélának is kezébe adta az iratcsomót mindezekről, de nem kapott választ. Simon helytelennek tartja továbbá, hogy a városi és megyei tanácsos jelöltek listájára olyanok kerülnek, akiknek nincsen felsőfokú végzettségük. Az országos felügyelő bizottság elnöke pl. érettségi oklevéllel rendelkezik. - Simonnak két feljelentése is van az ügyészségen. Az egyiket a Tulipán érdekében tette a hamis szerződések, hamis bélyegzők, kiszakított nyugták miatt. A második feljelentése a Cenk Alapítvány ellen van. Kivizsgálását kérem az alapítvány pénzvitelének. /Tóásó Áron Zoltán: Beszélgetés Simon Sándorral a Brassó Megyei RMDSZ tanügyi alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Előzmény: - Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ - Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./
2000. május 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának székelyudvarhelyi tudományos ülésszakát, a jubileumi, X. ülésszakot máj. 11-13-a között tartották. Az eseményre 350-en érkeztek, s 175 színvonalas előadás hangzott el. Neves orvosok jöttek el nemcsak az országból, hanem az Egyesült Államokból, Magyarországról és Szerbiából is. A díszvendégek közt pedig ott volt Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Andrásofszki Barna professzor, a Magyar Egészségügyi Társulat elnöke és más jeles személyiségek. A jelenlévők 23 szekcióban hallgathattak orvostudományi és gyógyszerészeti előadásokat. Az ülésszak keretében került sor a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjkiosztó ünnepségére is. Ez az alapítvány első ízben díjazott olyan orvosokat, akik kiváló szakmai és tudományos tevékenységet fejtettek ki. /Jubileumi tudományos ülésszak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./ Pápai Páriz Ferenc emlékérmet és oklevelet Csőgör Lajos, a marosvásárhelyi orvosegyetem első rektora, Csidey József neves gyermekgyógyász főorvos és post mortem Módy Jenő professzor kaptak. Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának több mint 1100 tagja van. A közgyűlés Puskás György professzort, az újjáalakult szakosztály első elnökét az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjának javasolta. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának X. tudományos ülésszaka. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Az elhangzott előadásokat az EME kiadványa, az Orvostudományi Értesítő közölni fogja. /Orvoskonferencia Székelyudvarhelyen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./
2000. május 20.
Máj. 19-én a francia ügyészek Bukarestben pénzmosás-ügyben vizsgálatot folytató küldöttsége Adrian Nastasét, a fő ellenzéki párt első alelnökét is kihallgatta. Az egykori külügyminiszternek, a szenátus volt elnökének, többek között, arról is el kellett számolnia, hogy miért fogadta el a Franciaországban élő Adrian Costea egyik cégétől 1998-ban, hogy az kiegyenlítse a deauville-i Normady Hotelben töltött két napjának számláját. /Nastasét is kihallgatták. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 20.
Nagyon jól tettük, hogy elmentünk Snagovra az egyházi közös nyilatkozat aláírási ceremóniájára, amely Románia EU-csatlakozását támogatja - nyilatkozta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A Romániában hivatalosan elismert felekezetek vezetői által aláírt dokumentum tartalmazza a magyar történelmi egyházak kéréseit is: az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák működésének biztosítását, a szociális és karitatív munka állami támogatását. A püspök kifejtette, hogy a tizenhét egyházi vezető által aláírt nyilatkozatot a kormány eljuttatja az európai szervezetekhez. Reméli, hogy Brüsszelben ellenőrzik majd a dokumentumban foglaltak betartását. - A nagyváradi római katolikus püspökség tizenegy épületet - ebből kilencet Nagyváradon - kér vissza. /Nagyváradon a Fő utcai irgalmas rendi kórházat (ma a Közegészségügyi Igazgatóság székhelye és járóbeteg-rendelő intézet), a volt Premontrei Rendházat (a jelenlegi Mihai Eminescu Középiskola), az egykori Orsolya-zárdát és az alatta lévő üzlethelyiségeket, valamint a lakrészeket (Ady Endre Középiskola), az Eminescu utca 28. és a Roman Ciorogariu utca 45. szám alatti iskolát, neogótikus kápolnát és lakrészt, a volt Szent József Intézetet (jelenleg a megyei Tanfelügyelőség székháza), a Teleki utca 13. szám alatti egykori Immaculata-zárdát (ma egészségügyi középiskola), az Orsovei utcai volt Szent Vince Intézetet (ma gazdasági középiskola), a velencei I. Hossu utcai volt felekezeti iskolát (ma óvoda), az Ősi negyedben, a Devei téren lévő templomot és plébániát is visszakértük. Szentjobbon az apátság székhelyét (ma körzeti orvosi rendelő működik ott), Szilágysomlyón pedig a minorita rendi kolostort és tanintézetet (ma mezőgazdasági iskola)./ /Rais W. István: Ellenőrizni kell a vállalások betartását. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./
2000. május 20.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform megbízásából Katona Ádám, a platform elnöke az előválasztásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat tette szóvá, amelyek okozói szerintük az Operatív Tanácsban, illetve az Ügyvezető Elnökségben keresendők. "Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Szövetségünkben, mint demokratikus érdekképviseleti szövetségben a jelenlegi csúcsvezetés köreiből bizonyos csoportosulások személyes hatalmi érdekeiket az RMDSZ-tagság közösségi érdekei elé helyezzék, ahogyan ezt tették vagy megkísérelték például Csíkszeredán, Gyergyócsomafalván, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen." Továbbá: "A képviseleti demokrácia alapelveivel és gyakorlatával összeférhetetlennek tartjuk, hogy az RMDSZ országos vezetőtestületeinek egyik-másik fizetett alkalmazottja, vagy akár szenátorainknak, képviselőinknek irodavezetői, titkárai jelöltessék magukat az RMDSZ választott, döntéshozói funkcióra, akár a helyhatósági választásokon tanácsosi vagy alpolgármesteri vagy polgármesteri helyekre". Az EMK szerint a szövetség válságtüneteiről van szó. Egyben javasolják, hogy "az RMDSZ valamennyi fizetett tisztségviselője, szenátora, képviselője és Szövetségünk bizalmából kormányzati vagy helyhatósági feladatkört betöltő személyisége egy napi teljes adózott jövedelmét juttassa az anyaországi árvízkárosultak megsegítésére". /Kampánycirkuszok. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2000. május 20.
A Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi szerzőtrió Mária evangéliuma című rockoperája, 1991-es bemutatása óta, a magyar színpadok sikerdarabja. Erdélyben, országos bemutatóként most a Szigligeti Társulat tűzte műsorára. A rendező az esztergomi Várszínház igazgatója, Horányi László. Mária szerepében Molnár Júlia és Tóth Tünde felváltva lép fel. A május 21-i bemutató a Varadinum 2000 rendezvénysorozat zárómozzanataként kerül színre, tekintélyes számú vendég jelenlétében. /Nagy Béla: Bemutató a színházban. Mária evangéliuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./
2000. május 20.
Összehangolt munkára van szükség - így összegezhető Hauer Erich tanár, az RMDSZ megyei és vajdahunyadi listavezető tanácsosjelöltjének választási programja. Vajdahunyadon az elmúlt időszakban sikerül egy jól működő rendszert kialakítani az RMDSZ-en belül, ezt kellene kiterjeszteni mind a megyei szervezetre, mind a helyiekre is. Hauer Erich tanácsosjelölt fontosnak tartja: minden RMDSZ-tanácsos írásban kötelezze magát, hogy a választásokat követően tanácsosi fizetésének 10%-át leadja a szervezetnek, hogy ebből fedezni lehessen a legszükségesebb kiadásokat. Vajdahunyadon már létrejött az úgynevezett egyeztető tanács, amelyben valamennyi magyar politikai, szakmai és civil szervezet, egyház és iskola képviselteti magát. - Valamennyi kulturális eseménynek a Hunyadi János Humanitárius Társaság biztosít anyagi és formai keretet, a gazdasági szféra megerősödését pedig a nemrég alakult Magyar Vállalkozók Egyesülete biztosítja. /Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 20.
A Temesvári Magyar Diákszervezet vállalta el a II. Határon Túli Magyar Diákok Műszaki-tudományos Konferenciájának a megrendezését. A megnyitó máj. 20-án lesz, megjelenik Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár és a magyar Oktatásügyi Minisztérium képviselője is /Tudományos Diákkonferencia Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 20.
Tíz évvel ezelőtt még minden aradi üzletben volt magyar könyv. A diktatúra bukása után a Kriterion Kiadó 1990-ben 41 címmel, 1991-ben 36-tal, 1992-ben 20-szal volt jelen. Az utóbbi tíz évben Aradon egyre csökkent a magyar könyvkínálat, már csak a Tulipánban lehet magyar könyvet kapni, néha Corina Moldovan üzletének antikváriumi részében és a Jelen újságosstandján. Aradra kevés magyar kiadó könyvei jutnak el. Hiába vártak Egyed Ákos Erdély 1848-1849 című művére. Az újságíró megírta a szerzőnek, hogy Aradra nem jutott munkájából. Egyed Ákos válaszolt: "Az első kötetet mostanában újra kiadták 500 példányban (korábban 1500 példányt nyomtak), de engem erről csak akkor értesítettek, amikor az újranyomás már megtörtént." - Nemrég az aradi Tulipán könyvüzlet kirakatát bemocskolták. /Friss Panián Iván: Vajon a mai Bukarestben van üzlete a magyar könyveknek? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 20.
Nagy Károly római katolikus plébános négy éve szolgál Zsombolyán. A helyi háromnyelvű katolikus közösségben - a templomba járókat számításba véve - 1200-ra tehető a magyarok száma. A statisztikák szerint nagyobb a magyarok lélekszáma. A magyar iskolába járók mindannyian részesülnek hitoktatásban. A magyarság inkább a futoki templom javítására áldoz, a központban lévőbe inkább a németek járnak, de ők kevesen vannak, számuk alig éri el a 200-at. A román katolikusok abba a templomba járnak, amelyik közelebb esik nekik. De hát jószerével már el sem lehet dönteni, ki tiszta magyar, román, avagy német, mert a vegyes házasságok során már annyira elkeveredtek az emberek, hogy maguk sem igazán tudják, milyen nemzetiségűek. Vallásukat azonban megtartják, sőt egyre inkább nő a román katolikusok száma. /Balta János: Egyházközség a végeken. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2000. május 22.
Máj. 20-án a Festum Varadinum keretében nemzetközi szimpóziumot tartottak Lorántffy Zsuzsanna, Erdély kereken 400 éve született fejedelemasszonya tevékenységéről, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium rendezésében. Barabás Zoltán megnyitója után Sipos Gábor kolozsvári adjunktus a 17. századi erdélyi, váradi kollégiumok helyzetét mutatta be. A fejedelemasszony román iskolát is alapított Fogarason. Dr. Eszenyeiné Széles Mária kiemelte, hogy tartottak Lorántffy Zsuzsanna Örökhagyó volt a szó igaz értelmében, aki valódi értékeket származtatott át a kései utókorra. A tudományos dolgozatok után következett a télen meghirdetett Lorántffy Zsuzsanna-pályázat eredményhirdetése. Első díjat nyert Csetriné Lingvay Klára, másodikat dr. Jósa Piroska és Karvanszki Mónika, míg harmadikat Szilágyi Mária Magdolna és Farkas Enikő. Végül megkoszorúzták a Lorántffy Zsuzsanna-szobrot. /Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. május 22.
A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. május 22.
Máj. 20-án Pécskán az RMGE Arad megyei szervezete agrárfórumot rendezett. A magyarországi vendégek és a házigazdák között négy éve szoros kapcsolat áll fenn. A meghívottak az RMGE látogatását viszonozták, amelynek során 15 itteni gazda egy hetet töltött a hódmezővásárhelyi gazdatanfolyamon. A találkozó célja a Duna-Maros-Tisza-Körös régió kiépítése, működtetése, a nemzetközi pénzekhez jutás feltételeinek megteremtése. /Agrárfórum Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad / Temesvár), máj. 22./
2000. május 22.
Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. május 22.
Tizennyolc távoktatási központot nyit meg ősszel a BBTE Távoktatási Intézete - jelentette be Andrei Marga tanügyminiszter máj. 20-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. Ezek a központok lényegesen megkönnyítik majd azoknak a diákoknak a tananyagbeszerzési és vizsgagondjait, akik bekapcsolódtak a távoktatási hálózatba, és igénybe veszik majd ezek számítógépes rendszereit. Andrei Marga elmondta, hogy a BBTE világbanki támogatással próbál a nemzetközi távoktatási központok hálózatába belépni, és e támogatás megszerzésére minden esélye megvan a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek. A Politikatudományi Kar távoktatási tagozata ősztől három hónapos képzést ajánl fel polgármestereknek, tanácsosoknak, honatyáknak. A BBTE filozófia, lélektan, politika- és Európa-tudományi, testnevelési és kémia karán mintegy ezerkétszáz diák tanul román illetve magyar nyelven. /Távoktatási központokat nyit a BBTE - jelentette ki Andrei Marga tanügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2000. május 22.
Máj. 20-án tartotta Kolozsváron tisztújító közgyűlését a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége. Az RMDSZ, bár kapott meghívást a tisztújító közgyűlésre, nem képviseltette magát. Miklós György elnöki beszámolójában a következőket mondotta: az utóbbi két évben az RMDE szövegszerkesztői tanfolyamokat szervezett, szakmai átképzésben munkanélkülieknek szemináriumsorozatot tartott. A szervezet jó kapcsolatot tart fent, Kira Miklóson keresztül, az RMDSZ Szociáldemokrata Platformjával, akik nagyban hozzájárultak a különböző tevékenységek pénzügyi támogatásához. Miklós György a hiányosságokról is beszámolt. A legnagyobb gond az elnökség elszigetelődése a tagoktól. Az RMDE nagyon keveset szerepel a sajtóban, a pénzügyi alap szegényes. Az egyesületnek, bár tíz éve működik, a mai napig nincs saját székháza, irodája. Nagy Károly alelnök kifejtette, hogy fontos az egyesület népszerűsítése és érdekvédelme. Miklós György elnök az alapszabályzat módosítását javasolta: a vezetőtanácsot, titkos szavazással, négy évre válasszák, egy személy többször is újraválasztható legyen, alakítsanak ki egy fiókszervezetet Sepsiszentgyörgyön, Bitay Ödön vezetésével. - Neményi József Nándor emlékeztette a tagságot: a romániai reformot jelenleg kívülről vezényelik: egyrészt az Európai Unió, másrészt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap diktál a kormánynak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 12,1 %-os. Újraválasztották az elnököt, Miklós György geológus-kutatót. Az alelnök Ambrus Mária biológus, a főtitkár: Láng János programozó. /Nánó Csaba: Az elnököt újraválasztották. Ülésezett a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2000. május 22.
Nagyváradon a Varadinum csúcspontját - hasonlóan a korábbi esztendőkhöz - a Bazilikában tartott ünnepi szentmise és a körmenet jelentette. Zsúfolásig megtelt a székesegyház. Tempfli József megyés püspök köszöntötte a vendégeket: Jean Claude Périsset érseket, a pápai nunciust, továbbá a római katolikus és a görög katolikus egyházi méltóságokat, a hazai és a határon túli világi elöljárókat. Utóbbiak közt volt Kövér László, a Fidesz elnöke is. A püspök bevezető szavaiban emlékeztetett a kereszténység kétezredik és a magyar államiság ezredik évfordulójára, majd felelevenítette Szent László alakját, értékelve szerepét mind az egyház, mind a nemzet történelmében. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány ajándékaként átadta Tempfli József püspöknek a millenniumi zászlót, amely az ezeréves magyar államiságot jelképezi. Székely Dénes, a gyulafehérvári teológia rektora közel száz kispap kíséretében jött el a Szent László-napi körmenetre. A pápai, a magyar és a székely himnusz után elindult a körmenet a szokásos úton a Szent László ereklyéit tartalmazó hermával. Ezután a barokk-korból fennmaradt Szent László-kőszobor köré gyűltek, ahol Tempfli József röviden ismertette a Szent László téren 1738-ban felállított szobor viszontagságos történetét, majd felszentelte az újonnan felállított szobrot. Végül a meghívottak a Keresztény Ifjúsági Mozgalom újonnan épített székhelyének megnyitására és felszentelésére mentek. /A 2000. évi Varadinum csúcspontja: ünnepi szentmise és körmenet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. május 22.
Máj. 21-én amelyet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök felavatta Nagyváradon a Keresztény Ifjúsági Mozgalom központját. A latinul Posticumnak, vagyis hátsó ajtónak keresztelt épületegyüttes a keresztény kultúra háza lesz, ígérte a központot létrehozó Rencsik Imre, az egyházmegye ifjúsági lelkésze. Tempfli püspök hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a fiatalságot odavonzani, hiszen elsősorban nekik épült a központ. A központban impozáns imaterem, tízszobás szálló és vendéglő is található, így igen sok vendég befogadására képes. A Posticum alapkövét 1995-ben helyezték el az újvárosi plébánia adományozta telken, és a néhai Szabó Arnold nagyváradi műépítész tervezte. Az építkezést támogatta a Soros Alapítvány, a bécsi Salesianer Don Bosco szervezet, az osztrák püspöki kar és a németországi Privatinitiative für Rumänie szervezet. /Felszentelték a Posticumot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./
2000. május 22.
Máj. 19- től máj. 21-ig tartott Szatmárnémetiben a Páskándi Géza emlékünnepség. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el. Halálát követően Szatmárnémetiben létrejött a Páskándi Géza Baráti Társaság, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban Páskándi Géza dokumentációs központ van. A halála óta eltelt öt esztendő alatt három megemlékezésre került sor és két tudományos ülésszakra, a legutóbbira máj. 20-án. - Máj. 19-én Szatmárnémetiben elhangzott Szugyiczky István színművész Páskándi Géza alkotásaiból álló műsora. Máj. 20-án a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Páskándi Géza Baráti Társaság közös rendezvényeként tartották meg a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Géza életművét bemutató és elemző irodalmi tanácskozást. Tizenkét előadás, értekezés hangzott el. Az előadók között volt Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Ferenc, színházi rendező, Bertha Zoltán debreceni egyetemi docens, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Vári Attila író, filmrendező. Este Szatmárhegyen folytatódott az ünnepség, a szülőház helyén álló épület falán helyezték el a kegyelet virágait. /Máriás József: Megemlékezés Páskándi Géza halála 5. évfordulóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./ Pomogáts Béla mondott beszédet Páskándi mellszobrának megkoszorúzásakor, a Kölcsey Kollégiumban, ahol egykor a költő is tanult. Az ünnepségen ott volt Szakonyi Károly író, a Páskándi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. /(Sike Lajos): Pomogáts Béla a szatmári Páskándi-ünnepségeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./