Megjelent a Vidékfejlesztés, a Regionális Képzési Központ Hírlevele 4. száma. Témái között szerepelnek a szociális problémák és a szociálpolitikai képzés fontossága. /Megjelent a Vidékfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 15-én rendkívüli egyeztetést tartott a koalíció. Arról tárgyaltak, hogyan tudnák mihamarabb elfogadtatni a törvényhozással az ország középtávú fejlesztési stratégiáját úgy, hogy az európai közösség azt láthassa, mindenik politikai erő támogatja a dokumentumot. A Parasztpárt gyorsítani szeretné a tulajdonjogi törvények elfogadását. Az RMDSZ szeretné elfogadtatni a helyi közigazgatási törvényt. /Koalíciós megbeszélés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

A magyar tanárok külön magyar karokat igényelnek a Babes-Bolyai Tudományegyetemen - nyilatkozta dr. Kása Zoltán rektor-helyettes -, mert a román tanügyi törvény értelmében felsőfokú oktatási intézményben csupán külön karok és tanszékek létrehozása esetén rendelkezhetnek döntési joggal. A tudományos kutatást a román kollégákkal közösen lehet megszervezni. Az egyetem chartájának és struktúrájának módosítását előkészítő magyar, román, német tagokból álló bizottság több ízben is ülésezett. A bizottság egyik módosító javaslata, hogy az egyetem hivatalos fejléce háromnyelvű, román, magyar és német legyen. /Május végéig módosítják a Babes-Bolyai Tudományegyetem chartáját. Külön magyar karok létesülhetnek. Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 14-én Kolozsváron tartották a magyar jogászhallgatók vitafórumát. A megbeszélésen a szakma, az egyetemi hallgatók és az RMDSZ képviselői a magyar nyelvű jogi felsőoktatás kérdéséről folytattak eszmecserét. Ismertették a magyar nyelvű jogászképzést biztosító szakkollégium létrehozásával kapcsolatos elképzeléseket. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy igény van a szakkollégium megalapítására. A jelen lévő hallgatók többsége úgy véli: interaktív szemináriumok keretében kellene biztosítani a magyar jogi szaknyelv elsajátítását. /Vitafórum a magyar nyelvű jogászképzésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Május 4-i nyilatkozatunkban világosan kimondtuk: nem veszünk részt tartalom nélküli, fesztív aláírási ünnepségen - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke . Az erdélyi magyar főpapok nem állapodtak meg világosan abban, hogy részt vesznek-e az egyházfők a május 16-i nyilatkozattételen. Tőkés László szerint ragaszkodni kell a már meglevő sürgősségi kormányrendeletek életbeléptetéséhez. Tőkés László kijelentette, hogy nem utazik Snagovba. Csiha Kálmán református püspök viszont kijelentette: természetesen elutazik Snagovba. /Rostás Szabolcs. Halk igen a stratégiára? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

/ A Festum Varadinum keretében máj. 19-én mutatják be Bunyitay Vince A váradi püspökség története című munkája reprint kiadásának első kötetét. Tempfli József megyés püspök Szilágyi Aladár javaslatára felvállalta a torzó voltában is monumentális, négykötetes mű egy-egy kötetének évenkénti kiadatását. Az első könyv, mely a Váradi püspökök a püspökség alapításától 1566 évig címet viseli, 1883-ban jelent meg Nagyváradon. Az akkoriban Debrecentől Kőrösfőig terjedő, országnyi egyházmegye történetének első része, mely az előzményekkel és Szent László alapításával egyetemben az első 47 püspök ténykedését dolgozza fel. Egy-egy terjedelmes fejezet ismerteti a Káptalan Chartulariumát, az úgynevezett istenítéletek történetét, a Váradi Regestrumot, az egyetemes magyar történelem és a szűkebb vidék történetének megannyi kútfejét. /Szilágyi Aladár: Bunyitay, a bővizű forrás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Valentin Dragan konstancai fotoriportert kegyetlenül megverte néhány "milicista", mert fényképezni merte a megyei parancsnok előléptetése tiszteletére rendezett ünnepséget, olvasható a Romania Libera hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A gyergyószentmiklósi magyar független városi tanács-jelöltek nem értenek egyet a Krónika című napilapban május 3-án Magyar fiatalok román párt színeiben címmel Gazda Árpád által írt tudósítással. Megmagyarázták, miért indulnak a Nemzeti Liberális Párt színeiben: elképzelhetetlennek tartják, hogy a helyi RMDSZ-szervezet színeiben induljanak. Szerintük ugyanis a helyi RMDSZ képviselői által nem tudta a város tényleges gondjait orvosolni. Visszautasítják a nemzetárulás vádját. Tényleges otthont akarnak teremteni a városban. /Kampánycirkuszok. Gyergyói magyar liberális jelöltek nyilatkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Máj. 14-én Sepsiszentgyörgyön ünnepi istentisztelettel kezdődött az a megemlékezés-sorozat, amellyel a Brassói Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteiben a kétezer éves kereszténységet, illetve a magyar kereszténység ezer évét méltatják. Az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházközség az egyház zsinati ülésén hozott határozata alapján ezzel bekapcsolódik a magyar és világkereszténység ünnepségébe. A rendezvénysorozat a hétfalusi egyházközségben folytatódik, majd Nagyszebenben zárul. /A kereszténység évezredei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Szatmárnémetiben máj. 13-án rendezték meg a VII. Itthon helyismereti vetélkedőt. A rendezvény szervezője, a Szent-Györgyi Albert Társaság, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti kötetek két utolsó kiadványát: A Székesegyház története és képzőművészeti értékei, Egy szatmári cívis emlékiratai című munkákat jelölte meg a vetélkedő témájául. Ehhez kapcsolódott harmadikként a Szatmáriak a szabadságharcban című kötet. A verseny első négy helyezettje jelen lesz Sárospatakon a népfőiskola nyári helytörténeti táborában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Új kiállítóteremmel gazdagodott Nagyvárad. A Gesztenyesor utcai unitárius templom alagsorát alakították kiállítóteremmé, máj. 15-én nyílt meg az első kiállítás. A közönséget Papp Gy. László tiszteletes köszöntötte, majd Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke kalauzolt a képek között. /Gittai István: Az unitáriusok új kiállítóterme. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Dallos Csilla hegedűművésznő, végzős zeneakadémiai hallgató mutatkozott be a közönségnek május 12-én Kolozsváron. A fiatal hegedűművésznő tehetségét szüleitől örökölte, édesapja a Román Opera első csellistája, édesanyja a zenelíceum egyik legkedveltebb korrepetitora. Dallos Csilla neve nemcsak új név, de új csillag is a kolozsvári hegedűművészetben. /Kulcsár Gabriella: Új név, új csillag. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Megjelent Tibori Szabó Zoltán Ferenczy Júlia /Minerva Művelődési Egyesület és Szabadság kiadása, Kolozsvár, 2000/ című monográfiája. A kolozsvári festőművész pályáját fényképekkel és reprodukciókkal gazdagon illusztrált könyv felvételeit László Miklós és Csomafáy Ferenc készítette. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Ferenczy Júlia /Nyárádszentbenedek, 1909. ápr. 3. - Kolozsvár, 1999. júl. 26./

A Nagyváradon élő Diósszilágyi Ibolya Egy szempillantás volt a nyár csupán című kötete válogatás az elmúlt évtizedekben írt verseiből, továbbá misztériumjátékait, megzenésítésre váró kórusműveit tartalmazza. /Implon Irén: Válogató. Félszáz év verseiből. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

A jelenleg Magyarországon élő, Bánffyhunyadról elindult Lovász Krisztina Csillagok szöges ágyán című verseskötetét Bánffyhunyadon, a Ravasz-Kós-emlékházban mutatták be. A szerző az előszó szerint: "Ingázik a Kalota és a Duna között. Tüzeket gyújt a közöny, az elidegenedés, az önzés és a gyűlölet bozótjaiban." A könyvet Kudor István (Bánffyhunyad) lenyomatai és Sinkó Kalló Katalin Kalotaszegi nagyírásos című könyvének mintái illusztrálják. /Költészet a szülőföldről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Máj. 16-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök tartotta szokásos heti tanácskozását az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, amelyen jelen voltak a parlamenti frakciók vezetői, más szenátorok és képviselők is. Markó Béla beszámolt a máj. 15-i koalíciós egyeztetésről, amelyen a törvényhozás prioritásairól folyt konzultáció. Egyetértés alakult ki abban, hogy a legsürgősebb az állami gazdaságok privatizációjának törvénye, az államosított ingatlanok törvénye, valamint a helyi közigazgatás törvénytervezetének elfogadása. Az RMDSZ szerint amennyiben egy hónapon belül nem sikerül elfogadtatni ezeket a törvénytervezeteket, a megoldás csakis a kormány felelősségvállalása lehet e törvények tekintetében. Dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár bejelentette, hogy az Oktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében, amely már eljutott a Babes-Bolyai Egyetemre, az idén ősztől három magyar csoport indul a kolozsvári BBTE Közgazdasági Karán, éspedig a Bank és Pénzügy, a Menedzsment, valamint a Gazdasági Informatika szakon. E csoportok mindegyikében 25, összesen tehát 75 diák tanulhat magyarul, és a felvételi vizsgát is magyar nyelven lehet letenni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17./

Románia az eddigi egyeztetéseken nem ismerte el, hogy felelőssége lenne a tiszai ciánszennyezésben, a felelősséget a szennyező Aurul vállalatra hárították - olvasható a magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának máj. 15-i üléséről kiadott külügyminisztériumi tájékoztató. Amennyiben a kétoldalú konzultációk továbbra sem hoznak eredményt, szóba jöhet, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság, vagy egy ad hoc választott bíróság, esetleg a Szófiai Egyezmény vitarendezési mechanizmusa elé kerüljön az ügy. - Sürgős és hatékony lépésekre van szükség a magánjogi és nemzetközi közjogi felelősség megállapítása, a kártérítés és a hasonló környezetszennyezések elhárítása érdekében. A képviselők szerint egyértelműen meg kell határozni, hogy az állam felelősséggel tartozik más államok területén okozott károkért. /Kártérítési dilemmák ciánügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Máj. 16-án parlamentben a két ház együttes ülésén döntés született a szekusdossziék ügyében: ennek értelmében a román állampolgárok hozzájuthatnak saját szekusdossziéjukhoz, amint a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsnak (CNSAS) működési szabályzata érvénybe lép. Ticu Dumitrescu szenátor kérésére a parlament elutasította a működési szabályzat azon kitételét, amely azt írta elő, hogy az állampolgároknak csak a szabályzat érvénybe lépése után hat hónappal áll jogukban kikérni dossziéjukat. A honatyák döntöttek arról is, hogy a CNSAS nem tárhatja fel az érintett előtt azoknak a nevét, akik e dossziét megszerkesztették. Gavril Dejeu parasztpárti képviselő javaslatára döntés született arról, hogy az érintetteknek joguk van írásban felkérni a Szekuritáté-archívumot ellenőrző tanácsot arra, hogy közölje a kérvényezővel azoknak a nevét, akik a dosszié elkészítéséhez hozzájárultak. /Végre hozzáférhetők lesznek a szekusdossziék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Az Új Kézfogás Alapítvány a mikrohitelezés övezetre szabott - erdélyi - támogatási rendszerét a Sepsiszentgyörgyön szervezett összejövetellel indította el. A támogatás mechanizmusának újdonsága a törpevállalkozók hitelhez juttatási feltételeinek megteremtése. A kísérleti program haszonélvezői indulásként öt megye: Hargita, Kovászna, Máramaros, Szilágy és Szatmár a szó szűkebb értelmében is kisvállalkozóknak tekinthető befektetői, hiszen a támogatást a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és az évi ötszázezer dollár bevételt meg nem haladó "cégek" vehetik igénybe. Ehhez arányosított a hitelérték is, amely kétezer-ötezer dolláros szintet képviselhet, s amely kamatmentesen kétévi futamidővel (hat hónapos türelmi idővel) valóban a törpevállalkozókat segíti. A rendelkezésre álló keret háromszázezer dollár, amelyből indulásként a két régió között elosztva 175 ezer dollárt folyósítanak. /Flóra Gábor: Mikrohitel - makrokihívások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Határ menti megyék régiójának megalakítását tervezi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye, valamint kárpátaljai terület - ismertette az elképzelést Helmeczy László, a nyírségi önkormányzat elnöke, aki erről máj. 15-én tárgyalt Viktor Balogával, a kárpátaljai adminisztráció vezetőjével. Máj. 16-án Nyíregyházán a romániai Szatmár megye vezetői is bekapcsolódnak a tárgyalásokba. A magyar-román-ukrán határ menti régiót a Kárpátok Eurorégió Szervezetének keretén belül szándékoznak kialakítani. /Hármas régióalapítási tervek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Befejeződött a csengersima-petei magyar-román határállomás korszerűsítésének első beruházási üteme: máj. 16-án került sor az Európai Unió támogatásával elkészült, a személyforgalmat gyorsító létesítmények műszaki átadására. Az erre fordított 800 millió forint 48 százaléka az Európai Unió támogatásából származik. A 12 átkelési sávon május 20-án, indul meg a személyforgalom. Brüsszel segíti a határállomás második beruházási ütemének, a teherforgalmi rész megvalósítását is, melynek elkészültével a csengersima-petei átkelőhely a magyar-román határ egyik legmodernebb állomása lesz. /EU-támogatás a csengersima-petei határállomás korszerűsítéséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Magyar kormányhatározat született a Vállaj-Csanálos közötti, magyar-román határátkelőhely megnyitására. Az átkelőhely még az idén megnyílik. /Kormányhatározat a vállaj-csanálosi határátkelő megnyitására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Rég tudjuk: a magyar ember gyakran borúlátásra hajlamos, kezdte cikkét Kalmár Zoltán. Érthetetlen a szórványmagyarság berkeiben itt-ott felmerülő széthúzási hajlam. Nagyszeben környéki helységekből jelzik, hogy egyesek román pártokba iratkoztak. Néhány héttel ezelőtt egyik Szeben megyei városban a nagyszebeni RMDSZ politikai és kulturális küldöttségének csak 10 év után sikerült megalapítania a helyi RMDSZ-t, egyben letették egy magyar iskola beindításának alapjait. Van tanítónő és tanuló is akadt ott, ahol 40 éve gyerekeik nem tanulták meg az anyanyelv betűvetését. Akit a közgyűlés helyi tanácsosjelöltnek ajánlott, kényszer hatása alatt kénytelen volt visszalépni és egy velünk egyáltalán nem rokonszenvező párt listájára feliratkozni. Nem jószántából tette! És ez nem az egyedüli eset! /Kalmár Zoltán: Szórványmagyarok. Egy lépés előre két lépés hátra?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A Krónika közölte, a Romániai Magyar Szó pedig ismertette Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről című tanulmányát. "A felső párvezetés által menesztett Kincses Előd" kapcsán ismételten visszatért a mérsékelt és radikális fogalom tisztázására. Király Károly leszögezte, hogy a római keresztény kultúrához tartozó erdélyi magyarságot a bizánci ortodox kultúrkörhöz, szellemiséghez csatolták. Bukarest mindent elkövet, hogy "az erdélyiekre ráerőszakolja a bizánci kultúrát, eszmeiséget és életvitelt." A "romániai magyar politizáló elit mindig elfogadta az alárendelt állapotot és lelkiismeretesen eljátssza a rá kiosztott szerepet." Király hangsúlyozta, hogy radikális politikai vonalvezetés nem létezik az erdélyi magyar társadalomban. A radikalizmust a konfrontáció jellemzi. "Ezzel szemben a radikálisnak titulált, bélyegzett erdélyi magyar politizáló elit az európai jogi, kisebbségi normák gyakorlatba ültetését szorgalmazza, beleértve a román és az erdélyi magyar elitek közötti nyílt párbeszédet is, amely a hangsúlyt a regionalizmusra helyezi a devolúció szubszidiáris megvalósításával, ami a centralizált nemzetállami forma ellenében egy decentralizált, nagyobb gazdasági, politikai, kulturális hatáskörrel felruházott közigazgatási formát jelentene a jelenlegi állam határain belül." Ezzel szemben "az RMDSZ jelenlegi, mérsékeltnek nevezett csúcs- és vonalvezetése tagadja a területi és más etnikai alapú autonómia rendszert, vagy, ha jobban tetszik, nem támogatja azt. Ettől mérsékeltek a mérsékeltek. A jelenlegi RMDSZ-vezetés egyetlen alternatívát, jövőképet ajánl az erdélyi magyarságnak: a bukaresti hatalmi politikától való teljes függőséget és alárendelt szerepet, amit kis lépéseknek, nonkonfrontatív szerepvállalásnak nevez." Az erdélyi magyar értelmiség bekapcsolódik a román és magyar párbeszédbe, de "az RMDSZ minderről nem vesz tudomást. Távol tartja magát mind az autonómiától, mind pedig a regionalizmustól." Király Károly erőteljesen bírálta az RMDSZ vezetését: "Az RMDSZ-ben mind jobban eluralkodik a totalitárius pártszellem, egyre nagyobb a versengés a pozíciókért..." - "Az erdélyi magyarság rendelkezik, mondhatnám bővelkedik rátermett, jól képzett politikusokkal. Engedjük, hogy jussanak mindannyian szerephez. Az erdélyi magyarságnak ebből csak haszna származik. Sajnos, átvettük a román szellemiségből azt, ami rossz, ami balkáni ízű. Nem valamiért harcolunk, küzdünk, hanem valaki vagy valakik ellenében. A nép által, választások útján biztosított szavazatok teremtette legitimitást nem mindig a szavazótábor érdekében használjuk fel." /Király Károly Még egyszer a radikálisokról és mérsékeltekről. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15., Radikálisokról, mérsékeltekről - még egyszer. Király Károly a romániai magyar politikai elitről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Boros Zoltán, a televízió magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. Ebben felidézte, hogy Markó Béla arról próbálta meggyőzni a magyar sajtó bukaresti képviselőit, hogy Kincses Előd felfüggesztése a Maros megyei RMDSZ elnöki tisztségéből nem olyan téma, amiről a sajtónak és a Román Televízió magyar adásának hosszan kellene beszélni. Markó szerint csak arról kell tájékoztatni a közönséget arról, hogy Kincses hogyan szegte meg a belső választás szabályait. Továbbá: ha Markóék nem jönnek el arra a kerekasztalra, amit az RTV hétfő délutáni magyar adása részére akartak készíteni, akkor ne jöjjön Kincses sem. Boros hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a romániai magyar sajtó viszonyában "az utóbbi időben komoly változások észlelhetők." Az említett találkozón Markó kijelentette: "Döntsétek el, hogy melyik táborhoz tartoztok, egyikhez vagy a másikhoz! A sajtó nem lehet bíró, nem lehet kívülálló." Boros nem tudja megérteni, hogy "a fenti, kizárólagosság hajlamáról árulkodó szlogen helyett miért nem a befogadó gondolat" az uralkodó. Boros sajnálatosnak tartja, hogy "a szövetség mai politikai vezetésével egyet nem értők főként a vezetők leváltásával, személycserével, és nem alternatívák felmutatásával próbálják érvényesíteni akaratukat. A vezetés pedig minderre azzal válaszol, hogy mióta a hatalom részese, a szövetségen belüli ellenlábasait meglehetősen távol tartja a döntésektől, köreikből nemhogy államtitkárnak vagy vezérigazgatónak, hanem takarítónőnek sem emelt be senkit a koalíciós algoritmusban az RMDSZ-nek járó posztok valamelyikébe." A "romániai magyar közélet vezető személyiségei a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, a politikai szereplők nem ülnek le egymással egy asztalhoz". Boros nem ért egyet azzal, hogy Markó nem ül egy asztalhoz egy nyilvános tévébeszélgetésre Tőkés László tiszteletbeli elnökkel, Patrubány Miklóssal, a Magyarok Világszövetségének alelnökével vagy Kincses Előddel, az RMDSZ volt elnökjelöltjével. - Az "utóbbi időben tapasztalható, hogy a magyar civil társadalom és ezen belül a sajtó életét a szövetség szeretné testközelből irányítani, például: a magyarországi támogatások elosztásának kompetenciájából intézményesen kizárta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét". Boros leszögezte: "Én ezt a levelet nem ellened, hanem érted, értünk írom." /Boros Zoltán: A hatalom esete a médiával. Levél Markó Bélához nyitott borítékban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Varadinum-ünnepségsorozat keretében máj. 16-án Nagyváradon megnyitották a váradi újságírás sajtótörténeti kiállítását, melyet a Bihari Napló szervezett. A kiállításon csak töredékét mutathatták be a Nagyváradon megjelent sajtótermékeknek. 1934-35-ben jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány a városban. A 130 éves nagyváradi újságírás összefoglalóját nyújtotta dr. Indig Ottó. /Szeghalmi Örs: BN-nap meghívottakkal a Varadinumon. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

A Varadinum-ünnepség máj. 15-i rendezvénye volt a nagyváradi vár múltjáról és jelenéről tartott szimpózium, melyet az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezett. Az előadók: Emődi János régész-történész, Doru Marta régész, dr. Gheorghe Gorun egyetemi tanár, Alexandru Pop mérnök és Dumitru Noane történész. /Péter I. Zoltán: Nagyvárad váráról értekeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Máj. 16-án tartották - a Varadinum részeként - a Szent László Római Katolikus Gimnázium iskolanapját. A diákok korhű jelmezekben adták elő a Szent László emlékezete címet viselő műsort, amelyet Zalder Éva igazgatónő állított össze korabeli szövegekből. Leleplezték az iskola kapualjában elhelyezett Szent László-plakettet, amelyet Toró József képzőművész készített. /Kulcsár Andrea: Iskolanap a Szent László Gimnáziumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./