A kommunista diktatúra áldozatainak és üldözötteinek állít emléket a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Csíkszeredában, a Temesvári Sugárúton. Az emlékművet máj. 20-án fogják leleplezni. A leleplezésre váró emlékmű Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész alkotása. /(Daczó Dénes): Szoboravató Szeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Kovács Leó, az 1848-as szabadságharc ezredese a májusi napon, Szatmárnémeti Napján másodszor is hazatért. Az EMKE, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör, az Identitás Alapítvány rendezésében és a fáradhatatlan helytörténész, Danku Pálnak köszönhetően Kovács Leó szülőházán emléktáblával jelölték meg, honnan indult a két nép fia. Három nyelven, románul, magyarul és olaszul vésték a fehér márványlapba, hogy kinek a bölcsője ringott a Petőfi utca 1 szám alatt. Kovács Leó szülőházán áll a forradalomban meghalt költő nevét jelző tábla is. Szatmárnémeti Napjának sok színfoltja volt, így a Kölcsey-kollégium népi táncosainak fellépése vagy a Vécsey-házban a Szatmárról Nyugatra származott művészek tárlata. /Sike Lajos: Szatmárnémeti Napja. Kovács Leó másodszor is hazatért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke és az RMDSZ szatmári polgármester-jelöltje román kitüntetést kapott. Az Eminescu-díjat a helyi románság elitiskolája, az Eminescu Kollégium alapította, s azokat tünteti ki vele, akik valamikor az intézet falai közt tanultak. Ilyés Gyula az első magyar, aki megkapta ezt a díjat. /(Sike Lajos): Román kitüntetés Ilyés Gyula alpolgármesternek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Dr. Aszalós János (1901-1939) erdélyi születésű orvos emlékére gyermekei alapítványt hoztak létre, amely harmadik éve támogatja a legsikeresebb hazai egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Az idei díjkiosztást a hagyományoknak megfelelően Marosvásárhelyen, a Szabadi utcai református egyház gyülekezeti termében tartották. A házigazda, Szász Zoltán református lelkész köszöntője, majd Göncz Árpádné köszöntő táviratának felolvasása után a laudációk, a díjazottak beszédei, a díjátadás, valamint az elmúlt években elismerésben részesítettek rövid beszámolói következtek. Idén a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjában részesültek: dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) adjunktus, a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány elnöke, Bíró Emőke (Székelyudvarhely), a Spes Alapítvány irányítója, Kacsó Csaba (Székelykeresztúr), a Gyermekszív Alapítvány mindenese, Kissné Portik Irén (Gyergyószentmiklós) néprajzkutató, Tarnai Melinda (Nagyszalonta) hitoktató és Vizi Ildikó (Kolozsvár) gyógypedagógus. /A dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjkiosztása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, szenátor elmondta: törvényesen járt el, amikor megrovásban részesítette a Kisebbségvédelmi Hivatal roma ügyekkel foglalkozó főosztályának vezetőjét, Dan Oprescut. A bukaresti bíróság máj. 17-én tárgyalta az ügyet: Oprescu a múlt hónap végén eljárást indított a hivatal ellen, mivel Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tavaly szeptemberben megrovásban részesítette. A miniszter kifejtette: azért részesítette megrovásban Oprescut, mivel megtagadta a jelenléti napló írását. Eckstein-Kovács hangsúlyozta, hogy a főosztályvezető nem személyesen ellene indított eljárást, hanem a Kisebbségvédelmi Hivatalt pereli. Ezért cáfolta az ennek ellentmondó, sajtóban napvilágot látott híreszteléseket. /Perelik a Kisebbségvédelmi Hivatalt. Eckstein-Kovács: Nincs szó hatáskörtúllépésről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A marosvásárhelyi választások során az RMDSZ számít azokra a marosvásárhelyi magyarokra, akik bár jelenleg nem élnek az országban, de joguk van szavazni és erkölcsi kötelességüknek érzik a szavazáson való részvételt - ez fogalmazódott meg kedden azon az RMDSZ-tanácskozáson, amelyen részt vettek jelenlegi marosvásárhelyi tanácsosok és tanácsosjelöltek. - Kincses Előd "a Maros megyei RMDSZ jogtalanul felfüggesztett elnöke" aláírással írt levelet az RMDSZ Maros megyei, lemondott ügyvezető elnökségéhez. Ebben leszögezte, hogy a jelöltlista benyújtásával nem követett el hatásköri vétséget,és közölte, a helyhatósági választásokig beletörődik abba: a jogtalanul kinevezett új vezetőség és kampánystáb "helyettünk végezze a dolgát". Kincses Előd bízik abban, hogy a választások után újra eleget tehet vállalt feladatainak, illetve hogy az RMDSZ illetékes szervei hatályon kívül helyezik az Operatív Tanács "diktatorikus intézkedéseit", nem fogadta el az alelnökök lemondását. - Szabó László, az RMDSZ Maros megyei szervezete Etikai és Fegyelmi Bizottságának választott tagja lemondott tisztségéről. Levelében ezt azzal indokolta, hogy Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának a működési szabályzatát mellőzve, önhatalmúlag határozott a megyei elnök jogköréről. Levelében részletezte az RMDSZ csúcsvezetésnek hibáit (akaratgyengengeség, vezetési erélytelenség. tűzoltó módszerek, stb.), tobánbbá az "RMDSZ csúcsembereinek örökös védekező magatartása és a kezdeményezés hiánya juttatta zátonyra az erdélyi állami magyar egyetem ügyét is. Talán még most sem késő: gyorsított ütemben be kell nyújtani az állami magyar egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet és az elfogadásával kapcsolatos erőfeszítéseket a koalícióból való kilépésig fokozni!"/Kampánycirkuszok. Az RMDSZ számít a külföldön élő vásárhelyiekre is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Máj. 17-én Kolozsváron tanácskozott a történelmi emlékművek védelmére kijelölt román-magyar vegyes bizottság. A tárgyalások célja a két ország kulturális miniszterei által 1999-ben aláírt műemlékvédelmi megállapodás felújítása volt. A bizottság megegyezett a megállapodás-tervezet szövegével kapcsolatban. A bizottság tagjai nem tudtak konkrét időpontot mondani a két kulturális minisztérium közötti együttműködési protokoll aláírását illetően, sem a két ország költségvetésében elkülönített összeggel kapcsolatban. A bizottság hét projektet állított össze, amelyek a műemlékek feltérképezési, leltározási, illetve dokumentálási folyamataira irányulnak, valamint 13 olyan tervet, amelyek a konkrét restaurálási vagy konzerválási munkákra vonatkoznak. Ez utóbbiak közül megemlítették a gyulafehérvári római katolikus katedrális, az Apor-kastély, valamint az Alba Carolina-vár harmadik kapujának restaurálását, a bonchidai Bánffy-kastély restaurálását, a kékesújfalui, kelencei, kilyéni templomok restaurálását, a baróti vashámor rendbetételét, a bánlaki kastély, az ákosi református templom, valamint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítását. A bizottság javaslatot tett a magyarországi román műemlékek (templomok és más épületek) leltározására is. /Erdei Róbert: Magyar-román műemlékvédelmi megállapodás. Több mint ötvenmilliárd lejes román állami támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Dr. Csiha Kálmán püspök körlevélben kérte híveit, hogy a választásokon vegyenek részt és arra a jelöltre szavazzanak, akit istenfélőnek, becsületesnek, rátermettnek ítélnek, akiről tudját, hogy "támogatni fogja egyházunkat, kisebbségi jogainkat és minden igaz ember javát." /(D. Dr. Csiha Kálmán püspök, Dr. Mártha Ivor főgondnok) Püspöki körlevél a választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Temesváron mintegy negyedszáz V-VIII. osztályos magyar tanuló vett részt máj. 8-án a prózamondó- és szavalóversenyén. A magyar államiság ezeréves fennállásának évfordulója alkalmából, Tácsi Erika magyartanárnő által szervezett vetélkedőn Aradról, Déváról, Igazfalváról, Nagyszentmiklósról, Lugosról, Vajdahunyadról, Újszentesről és Temesvárról érkezett kisdiákokból álló csapatok vettek részt. /Regionális prózamondó- és szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény tervezete június 30-ig a magyar kormány elé kerül. Máj. 17-én az Országgyűlés Külügyi Bizottsága ismerhette meg a magyarországi pártok és határon túli szakértők által kidolgozott javaslatcsomagot. E tervezet szerint a határon túliak számára alapvetőnek minősülő kérdésekben - határátlépés, ingyenes egészségügyi ellátás valamint a korlátlan munkavállalási lehetőség - nem várható változás. Jelenleg az illetékes szaktárcák vizsgálják a javaslatcsomagot. Elfogadásához elegendő az egyszerű parlamenti többség. - A testületek nem javasolják a magyarországi egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését. Az európai uniós normákkal összeegyeztethetetlennek ítélik továbbá a munkavállalási engedélyek nemzeti alapon való megadását. A javaslat szerint a határon túliak képviselői is részesülhessenek magyarországi művészeti díjakban és ösztöndíjakban, az anyaországiakhoz hasonlóan használhassák a könyvtárakat és levéltárakat, kaphassanak diákigazolványt, részképzési lehetőséget a felsőoktatásban. A bizottságok kilátásba helyezik a diplomahonosítás ingyenessé tételét, a 3-4 gyermekes családok szociális-mentális támogatását. A határon túliak kérésére bekerült a jelentésbe a vállalkozások támogatásának szükségessége, a hitelfelvételi lehetőségek szélesítése, a magyar állampolgárokéval azonos mértékű illetékrendszer kialakítása. Németh Zsolt külügyi államtitkár a szakbizottság előtt közölte: a státustörvény jogalanya nem a nyugati, hanem a kárpátmedencei magyarság lesz. /Készül a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Startra kész a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat, amelynek megalapításáról februárban állapodott meg a Magyar Rádió és a Duna Televízió elnöke. A létrehozandó hírszolgálat igazgatója, Bodzsoni István szerint három-négy éven belül el akarják érni, hogy minden városban, minden faluban, minden településen, ahol magyarok élnek, legyen legalább öt ember, akinek van telefonja, még inkább számítógépe, és aki naprakészen küldi az információkat egy központi számítógépes rendszerbe, amelyre számos felhasználó rákapcsolódhat az interneten keresztül. A szolgálat írott, hangos és képes formában rendszerezi, továbbítja majd a híreket és a más természetű anyagokat. Célja továbbá, hogy létrehozzon egy komoly írott, képes és hangos archívumot, de számít a már létező stúdiókra, létező stábokra, csapatokra is. /Kárpát-medencei hírszolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Megjelent Mészely József Évszakforgó /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című gyermekverskötete. A verseket illusztráló rajzok Kisgyörgy Tamás grafikus beleérzését és hozzáértését dicsérik. /Évszakforgó gyermeknapra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Kézdivásárhelyen máj. 19-én a helyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban bemutatják Sylvester Lajos Az őrnagy hazatér című riportkönyvét. A könyv a diktatúra légkörét is érzékelteti. /Sylvester Lajos új könyvének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Az egyik legnagyobb román filmforgalmazó vállalat, a Guild Films Romania, és a máisk jelentős cég, az Ecran XXI társul a magyarországi InterCom filmforgalmazó céggel. Az Andrew Vajna által vezetett International Communications Ltd. - röviden: InterCom - Magyarországon nemcsak filmszínházi vetítésekre szánt filmeket forgalmaz, hanem videokazetta-terjesztéssel, valamint mozitermek működtetésével is foglalkozik. A társulási szerződés következtében április elsejétől minden, a Guild Films Romania és az Ecran XXI által Romániában bemutatott filmet az InterCom neve alatt forgalmaznak. - Andreea Celesta Comanici, az újonnan alakult InterCom Films Romania igazgatója elmondta, hogy ez a társulás megerősíti őket az ország gazdasági problémáinak átvészelésében. /Román és magyar filmcégek szövetkezése: itt az InterCom Magyarország! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Máj. 16-án Nagyváradon Bihari Sándor-emlékestet tartott a komponista születésének 100. évfordulója alkalmából a Varadinum vonósnégyes. Bihari Sándor 1900-ban született, tanítóképzőt végzett. Hosszú esztendők során zenét tanított, majd kórust vezetett. Már a húszas években jelentek meg vonósnégyesei. Számos énekkari műve jelent meg. Az ötvenes években Földi Janka szövegére operát írt, a székely népballada ihlette Kádár Katát. /Tuduka Oszkár: Bihari Sándor-emlékest. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

Elhunyt kolozsvári otthonában Gáll Ernő /Nagyvárad, 1917. ápr. 4. - Kolozsvár, 2000. máj. 17./ 83 éves akadémikus, szerkesztő, szociológus és filozófus. Kolozsvárott tanult jogot és filozófiát. A negyvenes években a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1949 között az Igazság című napilap főszerkesztője, 1949-1952 között az Utunk című hetilap felelős szerkesztője volt. 1949-től a kolozsvári Bolyai, majd 1959-től a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára volt. 1952 és 1957 között a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi tisztét töltötte be. 1957-től 1984-ig főszerkesztője volt a Korunknak. Tagja volt a román Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának. A Román Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. 1996-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-díjával és a Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. Eszméihez, életútjához hű maradva, a térség egyik legjobb nemzetiségiszociológusává nőtte ki magát. /Elhunyt Gáll Ernő kolozsvári akadémikus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Szilágyi Júlia nekrológjában hangsúlyozta, hogy Gáll Ernő baloldali gondolkodású volt és vállalta a múltját, nem tagadott meg semmit. /Szilágyi Júlia: Búcsú Gáll Ernőtől (1917-2000). Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Máj. 19-20-án tartják Budapesten IV. Magyarország 2000 tanácskozást A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyar közösségek rangos képviselőinek részvételével. A meghívottak között szerepel az RMDSZ teljes képviselőházi és szenátusi frakciója is. A magyar kormány által szervezendő konferenciára Orbán Viktor miniszterelnök külön meghívót küldött Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek. Ebben többek között az áll: "Ha a magyar állam és a nemzet határai különböznek is, a nemzet és az állam érdekei egybevágnak. Ezért figyelünk oda a határainkon túl élő nemzettársaink véleményére, és ezért szívleljük meg azokat nemzetpolitikai döntéseink meghozatalakor. A szabadon választott, rendszerváltoztató parlament megalakulásának 10. évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy a nemzet boldogulásáért felelősséget érző, határainkon belül és kívül élő honfitársainkkal áttekintsük az ezredforduló kihívásaira adandó válaszainkat." A tanácskozásnak három fő témaköre a nemzeti kultúra a globalizáció világában, a nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve a magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Az Országházban tartandó konferenciát péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Ezt követően Tőkés László előadása hangzik el. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombat délelőtt értekezik a plenáris ülésen. A konferencia záróbeszédét Martonyi János külügyminiszter tartja. /Magyarország 2000 konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./ 1996-ban a sikeres magyarok találkozója, 1997-ben Magyarország képe a nagyvilágban, 1998-ban a magyarság szellemi erőinek összefogása Magyarország euroatlanti integrációja sikerében voltak a Magyarország-2000 rendezvények kiemelt témái. - A mostani konferencia - amelyet egyházi, média és oktatási kérdésekkel foglalkozó előkonferenciák előztek meg - három szekcióban tekinti át nemzetpolitikai szempontból az összmagyarság előtt álló kihívásokat: A Nemzeti kultúra a globalizáció világában - Nemzetpolitikai kilátásaink és a diaszpóra jövője - Magyar gazdaság Európában - Magyar gazdaság Kelet-Közép- Európában. - A térségből Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Markó Béla, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Birtalan Ákos, az RMDSZ parlamenti képviselője, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál, az MKP alelnöke, Duray Miklós, az MKP ügyvezetője, Bauer Győző, a szlovákiai Gyógyszerkutató Intézet igazgatója, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Várady Tibor, nemzetközi jogász vesz részt a konferencián. A nyugati magyarság részéről jelen lesz O'sváth György, az EU Bizottság tiszteletbeli igazgatója, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Gyarmathy György, a zürichi Műegyetem professzora, Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai szerkesztője, Borbándi Gyula, Németországban élő író, történész, Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke, Hámos László, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke és Lauer Edit, a Magyar-Amerikai Koalíció elnöke. Az ez évi konferencia jelentőségét erősíti, hogy várhatóan első alkalommal lesznek jelen csaknem teljes létszámban a határon túli magyarság parlamenti képviselői, Bukaresttől Ottawáig. /Negyedszer rendezik meg a Magyarország-2000 konferenciát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A Tanügyminisztérium rendelete értelmében ősztől három magyar csoport indul a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán. Kötő József oktatásügyi államtitkár elmondta: ezek a bank és pénzügy, a menedzsment, valamint a gazdasági informatika csoportok lennének. Ezek mindegyikében 25, összesen tehát 75 diák tanulhat magyarul. A hallgatók a felvételi vizsgát is magyar nyelven tehetik le. Értesüléseik szerint a Tanügyminisztérium rendelete már eljutott a Babes-Bolyai Egyetemre. Kötő József pozitív döntésként értékelte a három magyar csoport beindítását. /Ősztől három magyar csoport indul a BBTE közgazdasági karán. Kötő József pozitívan értékeli a döntést. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Emil Constantinescu államfő meghívására máj. 18-án néhány órás látogatásra Bukarestbe érkezett Vaclav Havel, a Cseh Köztársaság elnöke. A két államfő Csehország nemzeti szimbólumát képező ezüsthársfát ültetett a palota udvarában. Vaclav Havel Mugur Isarescu kormányfővel is találkozott. /Vaclav Havel Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

Évente Romániában közel háromszázezer ember változtat lakhelyet - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ez 30 %-os növekedést jelent a kommunista időszak népvándorlási adataihoz képest. 1983-1989 között évente 217 ezer ember változtatta meg lakhelyét. 1990-ben ez a szám elérte a 786 ezer, ezután visszaesett (1991-ben 265.000 fő), majd enyhe növekedést mutatva napjainkra megközelítette az évi háromszázezer főt. A Transilvania Jurnal regionális napilap A moldvaiak elárasztották Erdélyt című cikkéből kiderült, hogy a régiók közti migrációt illetően /a lakhelyváltoztatások 32 %-a/ az emberek továbbra is Munténiából, Moldvából és Olténiából vágyakoznak el leginkább. A fő cél elsősorban Erdély, de jelentős vonzerővel bír a Bánság, Bukarest, illetve Dobrudzsa is. Általában a szegényebb megyékből vándorol a lakosság a gazdagabb megyék felé. - Erdélyben a legiskolázottabb (líceumi, posztlíceumi és egyetemi képzésben részesült) lakosságú Kolozs és Brassó megye, ahol a lakosság 28 %-a iskolázott. Ezt követi Hunyad és Szeben megye 25-27 %-kal, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna 22-24%-kal, legvégül pedig Szilágy és Beszterce-Naszód megye 19-21 %-kal. - 1991 óta jelentős mértékben (szinte a felére) esett vissza a lakosság faluról városra történő vándorlása, ennek fordítottja pedig megnőtt. A rendszerváltozás óta városról falura költözött lakosság jelen pillanatban a falusi lakosság 6%-át teszi ki. A falusi lakosság 14%-át pedig azok képezik, akik feladták városi munkahelyüket, abbahagyták az ingázást. Elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály adja legszívesebben fejét lakhelyváltoztatásra. /Népvándorlás Romániában. Erdély tele van moldvaiakkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

A főügyész felkérte a parlament képviselőházát, döntse el, hogy bíróság elé kerüljön-e Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter, akit egymillió dollár eltérítésével vádolnak, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Néhány hónapja Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem mérnökképző karának professzora bejelentette: magánegyetemet szeretne beindítani Marosvásárhelyen, arra hivatkozva, hogy igen komoly tapasztalattal rendelkezik az egyetemépítés terén. Máthé Éva tendenciózus kérdése a professzorhoz: mi a véleménye a két milliárd forint elhelyezési módjáról, "a Sapientia Alapítvány eddigi ténykedéséről, és erről az egész hókuszpókuszról, ami egy leendő erdélyi magyar egyetem körül kialakult?" A közelmúltban Tonk Sándor történész, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője egy vitaindító tanulmányt adott ki /Romániai magyar magánegyetem/, ehhez Hollanda is hozzászólt. Tudomásul veszi, hogy a magyar történelmi egyházak létrehozták a Sapientia Alapítványt, és ennek kuratóriuma elhatározta a kolozsvári központú Erdélyi Magyar Magánegyetem megalapítását. Viszont a Tonk Sándor vitaindítójában olyan megfogalmazásokkal vannak, melyek nincsenek összhangban a román törvények előírásaival. Például Tonk szerint vita van abban, hogy önálló magyar egyetem állami vagy magánegyetem legyen. Hollanda pontosított: az érvényben levő romániai tanügyi törvény nem engedélyezi az önálló állami magyar egyetem létrehozását. Hollanda nem érti, miért akarják megakadályozni Marosvásárhely azon törekvését, hogy létrehozza az Erdélyi Magyar Magánegyetem részeként a műszaki kart. Hollanda a pályázati felhívással sem ért egyet /a magánegyetem oktatási-kutatási, irányítási funkciókat ellátó egységeinek területi elhelyezkedésére, működésére, az együttműködésre vonatkozó tervek kidolgozása stb. - szerinte ez nem magánegyetem-építés. Szerinte ezeket a pályázatokat honorárium igénylése nélkül kellene megírni. "És ne luxusautókra, külföldi utazásokra költsük egyelőre a pénzt, hanem sokkal hasznosabb dolgokra." Hollanda nem ért egyet azzal sem, hogy a kuratórium döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs. - Hollanda is beadja pályázatát a magyar műszaki karra. Az újságírónő további provokatív kérdése: Talán egy szűk kör kisajátította a tervezés a jogát? Hollanda szerint a kolozsvári professzorok azzal támadták, hogy el akarja hozni a műszaki egyetemet Marosvásárhelyre.- Jelenleg a marosvásárhelyi egyetem 5-600 hallgatójának 35 százaléka magyar. Tavaly negyven, azelőtt ötven százalékuk volt magyar. - Marosvásárhelyen teljes mértékben román az oktatás nyelve. Kérni kell, hogy az idei felvételin külön helyeket hirdessen meg az egyetem a magyar diákok számára. - Marosvásárhelyen a Dimitrie Cantemir román magánegyetemen a diákok negyven százaléka magyar. /Máthé Éva: Fellebbezésnek helye nincs! (?) (Beszélgetés HOLLANDA DÉNES professzorral) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Számos magyar tanácsosjelöltet állítottak Szatmár megyében a román pártok. A liberálisok egyik favoritja a korábban labdarúgóként, mostanában vállalkozóként ismert Keiser Lajos. A Demokrata Párt listáján indul az önkormányzati képviselő címért például Nagy Ottó Csaba mérnök, Vas Zoltán orvos és Peleskei Tibor tisztviselő. A Román Nemzeti Párt nagykárolyi listáján egész csapat magyart találni, köztük ismert vállalkozókat. Tudva, hogy Magureanu (akinek netán újdonság: a volt főinformációs, lehallgató-felelős) pártja nem éppen a magyarok és általában a kisebbségek iránti toleranciájáról, az erdélyi többnyelvűség pártolásáról híres, sokakat megdöbbentett a városban, hogy Király Gyula építészmérnök (építkezési vállalkozó), Niglesz András mérnök- vállalkozó, Papp Zoltán vállalkozó, Gindele Gábor könyvelő és Baróthi Renáta technikus, aki énekesként is számontartott, éppen a PNR színeiben engedi futtatni magát, akar dicsőséget szerezni. - Visnyai Csaba, az RMDSZ egyik nagykárolyi vezéregyénisége elmondta, hogy a nevezett személyek soha az RMDSZ székháza közelében sem jártak, s nincs tudomása arról, hogy valaha is egy lejjel támogatták volna a szervezetet! /Nagykárolyi magyarok dörgölőztek Magureanuhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./A román pártok tehát igyekeznek minél több magyart feltüntetni listáikon.

Gyergyószentmiklóson 15 fiatal magyar vállalkozó a Román Nemzeti Liberális Párt színeiben indul a helyhatósági választásokon. Bencze Attila, a listavezető, a csapat szóvivője indokolta meg döntésüket. Szerinte nem a párt neve a fontos, hanem azon emberek gondolkodásmódja, akik a listán szerepelnek. Bencze Attila hangsúlyozta, hogy nekik senki sem fog parancsolni, függetlenekként fognak viselkedni a tanácsban. /Gál Éva Emese: "Függetlenekként fogunk viselkedni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Hunyadi Imrét, a Szilágy megyei Désháza lakosát kérésére törölték a június 4-i helyhatósági választások KDNPP tanácsosi jelöltlistájáról. Hunyadi elmondta, hogy a parasztpártiak az ő hozzájárulása nélkül írták fel listájukra. Arról is tájékoztatott, hogy az egyik román párt jelöltje, Petkes Imre, nem is tartózkodik az országban, jelenleg külföldön dolgozik. /A bíróság törölte a jelöltlistáról = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 18-án tartotta Nagyváradon közgyűlését, a református püspöki székházban. Tőkés László püspök jelentésében részletes beszámolót tartott saját tevékenységéről is. Ebből kiderült, hogy az utóbbi időszak minden egyes napjára jutott valamilyen szolgálat, itthon, illetve külföldön. Tőkés László püspök először az eltelt tíz évről beszélt. Megállapította, hogy az egyházi szövetségek (nőszövetség, IKE nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az ifjúsági szövetségek romokban állnak. Zsinati vonalon a kritikus helyzet megoldódott, az Erdélyi Egyházkerülettel helyreállt a kapcsolat. /Nagy Tibor: Egyházkerületi közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./