Ápr. 21-én az Egyesült Államokba utazott Andrei Plesu külügyminiszter. Ápr. 26-ig tartó látogatása során megbeszélést folytat Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel és más amerikai politikusokkal, közéleti személyiségekkel. Plesu a stratégiai partnerség jelenlegi helyzetéről tárgyal, továbbá Romániának a NATO-hoz való csatlakozási szándékáról, illetve Emil Constantinescu államfő nyári amerikai útjának előkészítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Ápr. 22-én Radu Vasile miniszterelnök és a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok vezetői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést folytattak az államtitkári tisztségek elosztásáról. A pártvezetők egyetértettek az államtitkári tisztségek számának csökkentésében, de még nem történt meg a pontos elosztás. Az RMDSZ az előző kormányzatban 12 államtitkári, illetve államtitkári rangú hivatalvezetői poszttal rendelkezett, ez ellensúlyozta, hogy kevesebb miniszteri tárcát kapott, mint amennyi parlamenti ereje alapján megilletné. Markó Béla a tárgyalás után úgy nyilatkozott, hogy a szövetség államtitkári tisztségeinek megőrzésére törekszik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Tőkés László észak-amerikai körútja befejezésekor látogatást tett Washingtonban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy Tőkés László washingtoni látogatása során Hámos Lászlónak, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének társaságában ápr. 15-én a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium különböző tisztségviselőivel, így tanácsosokkal, államtitkár-helyettesekkel, igazgatókkal találkozott. Tőkés László a megbeszéléseken röviden jellemezte a jelenlegi romániai helyzetet. Csalódottságának adott hangot a romániai demokratikus kormányzat másfél éves teljesítményét illetően, mind az általános demokratizálás üteme, mind a kisebbségi vonatkozású ügyek rendezése tekintetében. AZ RMDSZ kormányzati részvétele nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tanügyi törvényt és a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek parlamenti jóváhagyása nem tűnik valószínűnek, állapította meg, továbbá a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása terén semmi előrehaladás nem történt. A vallásügyi törvényt immár hét év óta elszabotálják, a kisebbségi egyházakkal szemben diszkriminációt alkalmaznak. Tőkés László szerint a további belpolitikai fejlemények függvényében az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét mihamarabb felül kell vizsgálni. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kormányzatának gyors és hatékony közbenjárását kérte a romániai demokratizálás megmentése, illetve a kormány által megígért, jogos kisebbségi követelések teljesítése érdekében, továbbá azt, hogy az amerikai kormány szelektív módon támogassa a hiteles román demokratákat Susan Braden nemzetbiztonsági igazgató a romániai fejleményekkel kapcsolatban szintén csalódottságának adott hangot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke márc. 26-a és ápr. 21-e között missziói körutat tett az Egyesült Államokban és Kanadában. A körutat a clevelandi Bocskay István Kultúrkör szervezte. Több magyar közösséget, egyházközséget meglátogatott. Clevelandben április 6-án egy angol-magyar lelkészértekezleten állást foglaltak a református egyház egységét veszélyeztető Robert Rapp-féle amerikai Westminster-misszióval szemben. Tőkés László tájékoztatást nyújtott a CE Szövetség ügyével és a zilahi konfliktusos helyzettel kapcsolatban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részt vett több ökumenikus istentiszteleten is. A Magyarok Világszövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Tőkés László a magyarságot megosztó viszálykodás ellen emelte fel a szavát. /Missziói körút az Egyesült Államokban és Kanadában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március-áprilisi észak-amerikai missziói körútja végén április 15-én Washingtonban, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak és ifj. Nemes Árpádnak a társaságában találkozott a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium hivatalaiban több kormányzati tisztségviselővel, köztük Susan Bradennel, a Nemzeti Biztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai Osztályának igazgatójával, Michael Hathaway-vel, a Helsinki Bizottság Hivatala vezetőjével, Eileen Malloy külügyminisztériumi államtitkár-helyettessel, E. Wayne Merry külügyminisztériumi tanácsossal, Jonathan Rickerttel, az Észak- és Közép-Európai Ügyek Osztályának igazgatójával és Katharine Kayjel, a romániai ügyek referensével. A találkozók során Tőkés László tájékoztatást adott a romániai politikai helyzetről, a romániai magyarság és a történelmi magyar egyházak megoldásra váró gondjairól, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, ugyanakkor többek között szóvá tette, hogy még mindig késik a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosításainak parlamenti jóváhagyása, az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1251. sz./

Kolozsváron a Mátyás szoborcsoport rossz állapotban van. A jobb szélen álló szoboralak /Bárhory István erdélyi vajda/ kardja leszakadt. Szerencsére nem tűnt el a kard, Szőke Annamária, az Erdélyi Történelmi Múzeum aligazgatója elmondta, hogy a múzeumba bevitték a kardot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

"Metz A. Márton a kommunista időszak módszereinek újraéledését látta a Demokrata Párt fellépésében, a pártnak a restitutio in integrum elleni küzdelmében. Először zavart és bizonyságot keltettek /lásd Adrian Severin kémhistóriáját!/, nyilvánosan ellentmondtak Ciorbea kormányfőnek /privatizálandó vállalatok listája/, végül kivonultak a kormányból /de a koalícióból nem!/, stb. Jött az új kormány, amely ugyanolyan, mint a régi. Traian Basescu harmadszor kaparintotta meg a közlekedési tárcát és alig pár nappal az új kormány beiktatása után, ápr. 16-án bejelentette: az államosított házak bérlői "az igazságszolgáltatás áldozatai". Basescu az 1994-es, Iliescu idején hozott, 1994-es törvényre hivatkozott: a bérlők a bérelt házakban maradhatnak 1999-ig. Ez világos beszéd, figyelmeztetés a parasztpárti miniszterelnök számára: bánjék csínján az ingatlanok visszaadásával. A cél nem lehet más, mint olyan helyzet teremtése, hogy a koalíció életképtelen legyen. / Metz A. Márton: Meg sem száradt a tinta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

Ápr. 23-án véget ért a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az elhangzottak alapján a hazai felsőoktatás és kutatás színvonalának emeléséhez javaslatokat tartalmazó ajánlás készül a kormány számára - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor a háromnapos budapesti tanácskozás végeztével. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság két hét múlva készül el az ajánlások kidolgozásával, amit az itthon és a külföldön élő, összesen mintegy 2000 magyar professzorhoz is eljuttatnak. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik majd. /MTI/

Frunda György RMDSZ-szenátor is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács vitanapján, és bírálta a monitorizálás gyakorlatát: miért csak az új tagokat ellenőrzik, amikor a régiek sokszor nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat? Miért van az, hogy egyes monitorizált országokat szigorúbban bírálnak el? Frunda sorra tette fel a hasonló kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Ezzel Frunda Románia ellenőrzésének megszüntetése érdekében szólalt fel!

Daniel Daianu pénzügyminiszter nincs mód arra, hogy Románia eleget tegyen a Nemzetközi Valutaalappal /IMF/ kötött szerződés előírásainak, emiatt nem kapja meg kölcsönharmadik, csaknem 90 millió dolláros részletét. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy akármi történik, az IMF-fel kötött hitelmegállapodás májusban lejár. - Poul Thomsen, a Romániával foglalkozó IMF-küldöttség vezetője ápr. 26-án érkezik Bukarestbe, majd tárgyalásokat kezd a pénzügyminiszterrel és a jegybank vezetőjével. A román vezetést a Világbank képviselői is bírálták, kifogásolták a privatizáció lassú ütemét. /Lemondunk a valutalapi kölcsön utolsó részletéről? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

"Ápr. 23-tól Transilvania Jurnal néven elsősorban erdélyi és bánsági olvasókra alapozó új napilap jelent meg, ez az első regionális napilap. Naponta négy kiadásban kerül az olvasók elé, van erdélyi értelemben vett "északi", "nyugati", "központi" és bukaresti kiadása. A központi szerkesztőség Brassóban működik.Az induló szám vezércikke szerint a szerkesztőség megkülönböztetés nélkül akar megfelelni a románok, magyarok, szászok és valamennyi nemzetiség elvárásainak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

Ápr. 24-én az RMDSZ Szabadelvű Köre és a Nemzeti Liberális Párt rendezésében Liberális pártok szervezési kérdései címmel konferenciára került sor Kolozsváron. A szervezetépítés tárgykörében tartott előadást Székely István, az RMDSZ szervezési kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Anton Ionescu NLP-képviselő, volt szállításügyi miniszter és Haraszti Miklós (SZDSZ), volt országgyűlési képviselő Magyarországról, majd a konferencia második részében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a Sfera Politicii főszerkesztő-helyettese, Szász Alpár Zoltán (Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológiai tanszéke) és Keszthelyi András (SZDSZ) értekezett a politikusok kiválasztásáról és a közigazgatási és gazdasági hivatalnokok szelekciójáról. Az előadásokat beszélgetések követték. A konferencián részt vettek az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, helyi és központi vezetői, valamint a két párt helyi közigazgatási tisztségviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 1252. sz./

A bukaresti magyar nagykövetségen bemutatták a Dacia Kiadó /Kolozsvár/ által Göncz Árpád műveiből, Anamaria Pop fordításában megjelent román nyelvű válogatást. A bemutatón megjelent Zoe Petre asszony, Emil Constantinescu elnök tanácsosa és Alexandru Paleologu szenátor, történész is. Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének jelenlegi, illetve Mircea Dinescu költő, a szövetség volt elnöke méltatta a Göncz Árpád munkásságát. Jelen volt és beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Gálfalvi Zsolt, az A Hét hetilap főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók PEN Clubjának elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Ápr. 20-án, a temesvári Máltai Szeretetszolgálat új szociális étkezdéjének átadásakor hálaadó szentmisét tartottak a józsefvárosi katolikus templomban. Az étkezde száz idős embernek biztosít naponta meleg ételt. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője elmondta, hogy a létesítmény elkészülése után húsz idős embernek ad otthont, további harmincnak lesz napközi otthona. A Németországi Máltai Lovagrend 50 ezer márkával segítette a létesítmény megépítését. A szentmisén részt vett dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat országos alelnöke, egészségügyi miniszter is, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., 24./

"Erdély olyan térség, amelyhez mindig is erős volt a szoros érzelmi kötődés. Nemzeti létünk tengelyének tekinthetjük - mondotta a Transilvania Jurnal ápr. 24-i számának adott interjújában Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő támogatta azt, hogy a kisebbségi iskolákban alternatív tankönyvet használjanak, erről már beszélt Andrei Marga oktatási miniszterrel. A román történelem és földrajz oktatásának nyelvéről szólva Vasile az RMDSZ-szel kötött koalíciós egyezségre utalt - amely nem kötelezte a román koalíciós pártokat a magyar nyelvű oktatási változat támogatására - de megjegyezte, hogy "meg lehet fontolni" mind a román, mind a magyar nyelvű megoldást. Az anyanyelvű egyetem kérdését bonyolultabbnak nevezte a miniszterelnök. "Elvben, ahogy nemzetközileg elköteleztük magunkat, nincs semmiféle akadálya egy magyar tannyelvű egyetem létrehozásának, a törvénynek megfelelően. Ilyen szelleműek az Európa Tanács ajánlásai is. Ha megvannak az anyagi feltételek, a finanszírozási keret, a statútum, létre lehet hozni ilyen egyetemeket. Létezik a multikulturális egyetemek változata is, amit javasoltak és amit el lehet fogadni". Megjegyezve, hogy a Hargita és Kovászba megyében is működik két főiskola egy magyar és egy román tagozattal, a kormányfő kifejtette, hogy az ilyen típusú oktatást is ki lehet terjeszteni. Ezt a megoldást, hangsúlyozta kérdésekre felelve Radu Vasile, a térségben teljes komolysággal figyelembe lehet venni. A miniszterelnök azt mondta, nem hiszi, hogy ezt ne szavazná meg a parlament, de számít a vitákra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./"

"Plesu külügyminiszter ápr. 21-e óta Washingtonban tárgyal. Andrei Plesu külügyminiszterrel folytatott washingtoni megbeszélése után közzétett nyilatkozatában Madeleine Albright amerikai külügyminiszter támogatásáról biztosította Romániának "az európai és transzatlanti szervezetekbe való teljes körű betagozódásával" kapcsolatos szándékát. Albright a NATO-békepartnerséget említette, mint e cél elérésének egyik eszközét, de nem bocsátkozott Románia NATO-felvétele esélyeinek latolgatásába. Plesu hivatalos látogatásán Washingtonban a román-amerikai "stratégiai partnerségről" és Románia NATO-belépési törekvéseiről tárgyal. Albright hangsúlyozta, hogy megelégedéssel fogadta azt, hogy Románia folytatni kívánja a reformokat és szilárd kapcsolatokat kíván kiépíteni az Egyesült Államokkal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

Gavril Dejeu román belügyminiszter rágalmazásért feljelentette Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökét, aki azzal vádolta őt, hogy az 50-es években feladta testvérét az akkori kommunista titkosszolgálatnak. Súlyos rágalom, mondotta Dejeu, mert nem csupán személye, hanem a kormány egyik tagja ellen irányul. A miniszter kijelentette, sürgetni fogja C.V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. Ismeretes, hogy a szélsőséges szenátor ellen számos politikus és újságíró tett már feljelentést különböző rágalmai miatt, de ezek kivizsgálását lehetetlenné tette, hogy a politikus mentelmi jogot élvez. A Radu Vasile kormány programjában szerepel a mentelmi jog szabályozása is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A Legfelső Védelmi Tanács ápr. 25-i - Emil Constantinescu államfő elnökletével megtartott - üléséről kiadott közlemény szerint senki nem számíthat kivételezett bánásmódra, akiről bebizonyosodik, hogy megszegte az ország törvényeit, ugyanakkor senkitől sem fogadható el, hogy büntetlenül rágalmazza az állam intézményeit. /MTI/

Szatmárnémetiben Caritas Medica néven új egészségügyi, diagnosztikai és terápiai központ kezdte meg működését. A helyi katolikus egyház Caritas szervezete megvett egy kétemeletes házat és azt tette alkalmassá a betegellátásra. Az új központot máris Caritas Poliklinikának nevezik, ellátottsága jobb, mint a helyi állami intézményé. /Caritas Medica. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25-26./

"Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./"

Ápr. 26-án, vasárnap Bukarestbe érkezett Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával tárgyaló küldöttségének vezetője. Thomsen a Ciorbea-kormánnyal az IMF készenléti hitelének negyedik részletéről folytatott tárgyalások eredménytelensége nyomán januárban anélkül utazott el a román fővárosból, hogy megegyezés született volna a 86 millió dolláros részlet feltételeinek teljesítéséről. A vita akkor a tervezett román költségvetés teljesíthetőségéről folyt, a költségvetést azóta sem szavazták meg a román parlamentben, és a készenléti hitel negyedik részletét sem. Poul Thomsen találkozójára a Román Nemzeti Bank kormányzójával, Mugur Isarescuval már vasárnap sor kerül, ápr. 27-én, hétfőn Radu Vasile miniszterelnökkel, Daniel Daianu pénzügyminiszterrel, Radu Berceanu ipari és kereskedelmi és Sorin Dimitriu privatizálási miniszterrel folytat megbeszélést. /MTI/

Ápr. 27-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Klaus Franckét, a Bundestag német-román barátsági csoportjának elnökét. A találkozón a németországi képviselő arról kért és kapott tájékoztatást, hogy miképpen ítéli meg az RMDSZ a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulására. A vendég érdeklődött a romániai etnikai közösségek közötti együttműködésről is. Markó Béla belpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy az RMDSZ mint a kormánykoalíció tagja nem támasztott új követelményeket az új kormány elé a kisebbségi kérdések rendezését illetően, de ragaszkodik a korábbi koalíciós megállapodásokban és kormányprogramban foglaltak valóra váltásához. Ami a kisebbségek közötti együttműködést illeti, a szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ kifejezetten jó kapcsolatokat tart fenn a Német Demokrata Fórummal, államtitkári funkcióra is javasolt egy, a német kisebbséghez tartozó személyiséget, akivel jó a kisebbségvédelmi miniszter együttműködése. Szövetségünk az ország nagy veszteségének tartja, hogy az évek során sok német nemzetiségű román állampolgár vándorolt ki, és örömmel üdvözli a visszatelepedni szándékozókat. Klaus Francke ennek kapcsán kifejtette, hogy ehhez a román kormánynak számos törvényes intézkedést kell hoznia a visszatelepülők tulajdonjogainak rendezése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 27., 1253. sz./

"Kolozsváron a Megyei Küldöttek Tanácsának /MKT/ ülésén a részt vevők a Bolyai Egyetem Kolozsváron való létrehozásának fontosságát hangoztatták. A Bolyai Egyetem ügyében benyújtott interpelláció sorsáról folytatott vita után az MKT arról döntött, hogy az ügy megtárgyalására rendkívüli MKT-ülést hívnak össze, melyre Markó Béla szövetségi elnököt is meghívják. Az utóbbi időben kisebb sajtóvitát kiváltott kettős állampolgárság kérdésének megvitatását követően - melyen részt vett Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök is - az MKT kiadott egy nyilatkozatot, melyben arra kérte a szövetség vezetését, "egy ideig ne nyilatkozzék" a kettős állampolgárságról, és a kérdésben kérje ki a területi szervezetek véleményét. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 27., 78. sz./"

"Az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) ápr. 25-én tartotta tisztújító közgyűlését. Az újraválasztott elnök, Benkő Samu azt hangsúlyozta, hogy a hazai magyar tudomány az EME-re és az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra kell támaszkodjon. Véleménye szerint az utóbbi időben előszeretettel hangoztatott "multikulturalitás" elmélete mögött "kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének a gondolata húzódik meg". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 27., 78. sz./"

Idei tizenegyedik és tizenkettedik kötetével jelentkezett a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/. Kiadói vélemények szerint ezek az év legfontosabb könyvei. Az egyik a Szigetek a Holttengeren - mezőségi antológia. Nagy Pál válogatása, a szerzők között van Orbán Balázs, Berde Mária, Nyírő József, Makkai Sándor, Szabédi László, Wass Albert és Sütő András. A másik könyv /Barabás László: Forog az esztendő kereke/ Sóvidékről szóló néprajzi munka. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

"A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./"

Három évre szóló kisebbségkutatási programot indít májustól a Magyar Tudományos Akadémia. Glatz Ferenc, az MTA elnöke az MTA Kisebbségkutató Műhelyének ápr. 27-i ünnepélyes megnyitóján elmondta, hogy a kisebbségi kérdéssel néhány önálló tudóscsoport foglalkozik, az MTA új műhelye szeretné ezeket a munkákat összehangolni. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója Szarka Lászlóval együtt vezeti a műhelyt. Az első programok között szerepel többek között a határon túli magyarok nyelvhasználata és a cigányság foglalkoztatási problémái. Az akadémiai programra tízmillió forintot különítettek el. /Magyar Hírlap, ápr. 28./ A műhely által támogatott első programok között van: A határon túli magyar kisebbségek jogi helyzete az 1989. évi fordulatit követő évtizedben /Bíró Gáspár, Gyurcsík Iván/, A kelet-közép-európi magyar kisebbségek történetének kronológiája /Bárdi Nándor/, Kelet-közép-európai kisebbségi autonómiatervek és a működő kisebbségi autonómiák Nyugat-Európában /Joó Rudolf/.

Nagyszalonta kétnyelvű lapja, a Szalontai Napló ápr. 24-én jelentette meg 200. számát. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

"Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva jogosnak nevezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tanácskozásán elhangzott igényt, hogy a szövetség vezetősége konzultáljon a területi szervezetekkel a kettős állampolgárság kérdéséről. Ugyanakkor fenntartotta azt a véleményét, hogy kollektív megoldásként ez nem képezhet kiutat a kétmilliós romániai magyarság számára. A bukaresti rádióban azért kérdezték meg a témáról Markót, aki a kolozsvári tanácskozás idején külföldön tartózkodott, mert az ápr. 27-i, hétfői román lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kérdéssel és több esetben olyan értelmezésben ismertették a témáról a Kolozsváron lezajlott vitát, mintha az ottani szervezet állást is foglalt volna amellett: a "schengeni határ" majdani bevezetésével várható vízumproblémák elkerülésére a kettős állampolgárság bevezetését kellene szorgalmaznia az RMDSZ-nek. A kolozsvári Szabadság ápr. 27-i beszámolója szerint a kolozsvári határozat-tervezet arra kérte a felső vezetést, hogy ne foglaljon állást a kettős állampolgárságról, az eddigi nyilatkozatokat nyilvánítsa magánjellegűnek és kérje ki a területi szervezetek véleményét. Markó szerint az RMDSZ ügyvezető elnöksége és ő maga is konzultálni szándékozik a témáról, nincs szó RMDSZ-en belüli konfliktusról. A kérdés felvetődése mögött, mutatott rá, az a jogos aggodalom húzódik meg, hogy a körülmények nehezebbé válhatnak a schengeni határ létrejöttével, mind a határátlépés tekintetében, mind más kérdésekben. Ezt nem szabad megengedni, mondta, és ezzel kapcsolatban vetették fel egyesek azt, hogy a kettős állampolgárság megoldást jelenthetne. Azt a beállítást azonban félrevezetőnek nevezte a szövetség elnöke, mintha létezne valamilyen hivatalos javaslat a két millió romániai magyarnak szóló kettős állampolgárság megadására, és csak az RMDSZ-en múlna, hogy ezt elfogadja vagy visszautasítsa. Ilyen javaslat a magyar kormány, a magyar politikusok részéről nem volt, a Magyarok Világszövetsége részéről történt ilyen felvetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"