1997-ben a román külkereskedelmi mérleg hiánya 2,847 milliárd dollár volt, ez kedvezőbb az 1996-os 3,351 milliárd dollárhoz képest, jelentette a Statisztikai Hivatal. Az export 1997-ben 4,3 %-kal növekedett az előző évhez viszonyítva és 8,428 milliárd dollárt tett ki, az import - 11,275 milliárd dollár - 1,4 %-kal csökkent. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Köntös-Szabó Zoltán Trianon gyermekei című regényfolyamának /első két rész: Fehér zászló Erdély felett és Tövissel kerített Éden/ megjelent a harmadik kötete: Köd lepte be a Szamost. A kötetek az erdélyi magyarság majdnem nyolcvan évét átfogó története. Családi történetről van szó, az író nagyapja, K. tiszteletes aranyosszéki unitárius lelkész egykori feljegyzéseit tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Régiófejlesztési tervek készítésére tanácsadó céget hozott létre az év elején a Pro Professione Alapítvány /PPA/. Entz Géza az alapítvány, egyben a Pro Professione Tanácsadó és Szolgáltató Kht vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke - elmondta, hogy így eredményesebben pályázhatnak, hogy a határon túli magyarokat támogatni tudják. A PP-at 1990-ben hozták létre, 1994-ben kaptak utoljára költségvetési támogatást /200 millió forintot/. Az alapítvány korábbi bevételei megforgatásából él. /Heti Világgazdaság, ápr. 11./

"Ápr. 11-én befejeződött Görögország, Bulgária és Románia külügyminiszterének az égei-tengeri Thíra (Szantorin) szigetén tartott kétnapos találkozója. Teodorosz Pangalosz görög, Nadezsda Mihajlova bolgár és Andrei Plesu román külügyminiszter sürgette, hogy Belgrád mielőbb kezdjen párbeszédet a koszovói albánok képviselőivel a konfliktus rendezéséről, és kiállt amellett, hogy a válságot "kölcsönösen elfogadható alapon, Jugoszlávia határain belül rendezzék". A miniszterek egyetértettek abban, hogy sürgősen létre kell hozni egy gyorsan bevethető balkáni hadtestet. Albánia, Bulgária, Macedónia, Románia és Törökország március 18-án Ankarában kötött elvi megállapodást a gyorshadtest felállításáról, a török részvétel miatt fenntartásait hangoztató Görögország azonban nem vett részt a találkozón. Teodorosz Pangalosz megjegyezte, hogy a hadtest létrehozása előtt még tisztázni kell a részleteket, s úgy fogalmazott, hogy Görögország is részt vesz a balkáni országok katonai szakértőinek e kérdésben összehívott április 15-16-i bukaresti ülésén. A külügyminiszterek thírai tanácskozását - amely a harmadik háromoldalú találkozó volt 1995 óta - a tervek szerint a kormányfők május 30-31-i értekezlete követi majd a görögországi Neápoliban (a Peloponnészosz félszigeten). Előzőleg, május 21-én a térség hat országának védelmi miniszterei találkoznak Tiranában. /MTI, ápr. 11./"

A szekszárdi székelyű Babits Kiadó gondozásában készül a XX. századi magyarság 16 kötetesre tervezett lexikona, főszerkesztője Kollega Tarsoly István, szerepel benne az összes magyarlakta település, a kivádoroltak települései is helyet kapnak. A délvidéki anyag szerkesztője Balázs-Art Valéria, aki Szabadkáról települt Budapestre és húsz éve minden vajdasági magyar kiadványt gyűjt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 12./

"A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ tájékoztatót adott ki a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. A Magyarok Világszövetségének legfőbb célja a magyar nemzet egységének megteremtése és megőrzése az önrendelkezési elv alapján. A schengeni előírások akadályokat emelnek a Magyarország és a határain túl élő magyarok közé. A határon túli magyarok, főleg Kárpátalján és Erdélyben, igényelnék a kettős állampolgárságot. Többségük nem akar Magyarországra telepedni, hanem azt "az európai értékektől való kényszerű elválasztás elleni gyógyírnak tekinti". Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy az EU-csatlakozás egyebek mellett a Romániával, Ukrajnával, Jugoszláviával szembeni vízumkötelezettség bevezetését jelenti. Amit az MVSZ a magyar állam figyelmébe ajánl, az nem más, mint az anyaország felelőssége a határain túl élő magyar nemzeti közösség iránt. Az MVSZ vitát kezdeményezett ebben a témában. Az 1993-ban elfogadott horvát alkotmány szerint minden horvát eredetű személy jogosult horvát állampolgárságra, az 1997/70-es számú törvény értelmében a külföldi állampolgárságú szlovákok Szlovákiában a szlovák állampolgárokéval egyenértékű jogokat élveznek. A VET tájékoztatóját Patrubány Miklós elnök írta alá. /Össznemzeti vitatéma. A VET tájékoztatása a határon túli magyarok és a magyar állam jogviszonyáról kialakult vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

A Romániai Magyar Szó is rendelkezik már elekronikus postafiókkal, tehát a jövőben várnak híreket, tudósításokat, leveleket a következő címen: rmsz(com.pcnet.ro/. A napilap tervezi, hogy a világhálón elhelyezi a Romániai Magyar Szó honlapját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

"Borbély Zsolt Attila elmarasztalta az RMDSZ csúcsvezetését, amiért "egy ritka történelmi esély módszeres elszalasztásán dolgozik". A miniszterelnök személye valószínűleg kedvezőtlenebb lesz, ez "súlyosbítja az ismételt önfeladás erkölcsi súlyát." Borbély Zsolt Attila szerint a klikkérdekeket szolgált az RMDSZ kormányra kerülésének erőltetése. Nem fogadták el Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatát, hogy az RMDSZ írásbeli garancia birtokában lépjen be a kormányba. "A kormányzati szerepvállalás öncél volt, nem eszköz!" Most másfél év távlatából kitűnik, hogy a sürgősségi kormányrendeletek is csak taktikai engedmények voltak. A cikkíró szerint az "RMDSZ-nómenklatúra nem érdekelt abban, hogy a szövetség az erdélyi magyarság önkormányzataként működjön." / Borbély Zsolt Attila: Libaárusokról és nemzetárusokról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./"

Az Állami Számvevőszék legutóbbi ülésén rögzítették, hogy milyen hatalmas összegeket tulajdonítottak el közpénzekből, nyilatkozta Vida Gyula képviselő. Az ülésen ott ültek az ügyészek és a rendőrség vezetői, akik hivatva lettek volna a bűntettek elkövetőinek elítélésére. Ez nem történt meg, ehelyett különböző eseteket eltussoltak, a korrupciót elkendőzték. A felgöngyölítéseket nagy hűhóval kezdik, majd elaltatják az ügyet. A kőolajiparban például tizenegymilliárd lej értékű korrupciót bizonyítottak, mégis megpróbálták politikai alkuként kezelni, mondván, nem lehet megbénítani a kőolajipart, ezért az államnak kell átvenni az adósság egy részét. Ennek megfelelően a törvényhozás 4500 milliárd lejnek az államkasszából való kifizetését megszavazta. Más államokban az ilyen ügy a miniszter bukásához vezetne. Vida Gyula nem irigyli az új kormányt, nagy ellenállásra számíthat. /R. Gy. : Kilopták a szemünket is. Beszélgetés Vida Gyulával, a képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs szakbizottságának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Aradon az irodalmárok 1990 márciusában feltámasztották a Havi Szemlét, amely 1943 és 1944 között jelent meg. Anyagi gondok miatt azonban 1990-ben csak négy száma látott napvilágot. Azóta Pávai Gyula tanárnak, az aradi Kölcsey Egyesület elnökének a közbenjárására a városban megjelenő Jelen napilap vasárnapi számában biztosított számukra helyet. A közölt anyagokból állt össze a tavaly megjelent antológia /Feltámadunk! Az aradi Kölcsey Egyesület antológiája, Irodalmi Társaságok Szövetsége, Budapest, 1997/, melyet Pávai Gyula és Varga Domokos budapesti író szerkesztett. Ez a kiadvány mutatja, hogy a dél-partiumi szórványmagyarság keresi a kiutat a szellemi válságból, a szegénységből. /Dánielisz Endre: Aradi feltámadás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Antall József emlékét idézte a hetilap fényképének és egy tőle vett idézetnek a közlésével. Antall József volt miniszterelnök ápr. 8-án lett volna hatvanhat éves. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

"Negyedik napja reng a föld a Magyarok Világszövetsége körül és körülöttem - reagált a kettős állampolgársággal kapcsolatban vitára Csoóri Sándor. Helyeselte a vitát a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége nem kormányzati szerv, a magyar nemzet kérdéseivel foglalkozik. Amennyiben az alapszerződések szilárdabbak volnának, nem lobbant volna föl a kettős állampolgárság igénye. "Az a véleményem: a lehetséges autonómiák fokozatosan megoldanák ezeket a folyamatosan elénk sodródó mélylélektani és történelmi gondokat." - írta. Meg kell találni azokat az ellentéteket föloldó technikákat és jogi formákat, hogy az egy nemzethez, egy közösséghez tartozó közösségek ne a két szék közé zuhanjanak /Csoóri Sándor: Külföldi magyarok kettős állampolgársága. Válasz, földrengés közben. = Magyar Nemzet, ápr.. 11., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./"

Éles hangon bírálta Romániát és politikusait Francois Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője, aki szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Emil Constantinescu elnök nem tudta felgyorsítani a reformokat és a korrupció elleni harcot. Ettori szerint a mostani három hónapos válság ideje alatt a kormány leállította vagy legalábbis felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzon az EU-hoz, egyre távolabbinak tűnik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Andrei Marga oktatásügyi miniszter ápr. 13-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy az eddigi nyolc helyett kilenc osztály elvégzése lesz kötelező. Emiatt a líceumi oktatás csak a tizedik osztályban kezdődne el. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

"George Pruteanu szenátor az új kormány beiktatása előtt nyilvános támadást intézett Radu Vasile kinevezett kormányfő ellen, mert "megígérte az RMDSZ vezetőinek az őket érdeklő két sürgősségi kormányrendeletet". Nyílt levélben Pruteanu /akit kizártak a parasztpártból/ azt állította, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó közigazgatási és oktatási jogok "a román társadalom legkülönbözőbb rétegeiben nyugtalanságot és elégedetlenséget keltettek". Pruteanu gúnyosan azt kérdezte a kijelölt miniszterelnöktől, miként fogja elérni a kormányrendeletek érvényesítését a korábbi formában, amit, fejti ki, "a közvélemény legnagyobb része nem óhajt"? "Meg fogja győzni a szenátorokat, hogy mondjanak le meggyőződésükről? Hipnotizálni fogja őket? Azzal fogják őket fenyegetni az RMDSZ parancsára, hogy kidobják őket a pártból, ahogy engem fenyegetnek ezzel?". - A szenátor levele érzékelteti, hogy a nacionalista erők az új kormánnyal szemben sem kívánják feladni kampányukat. Néhány napja több vezető nacionalista értelmiségi által közzétett nyilatkozat is, amely az önálló magyar egyetem gondolata ellen tiltakozott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./"

"Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/"

A Magyarok Világszövetsége tárgyalt a határon túl élő magyarok és a magyar állam jogviszonyáról. Az MVSZ választmányának döntése pontosan úgy szólt, hogy erről a problémáról az MVSZ összmagyar vitát kezdeményez. Heves viták követték az MVSZ választmányi ülését. Fölöttébb furcsa, állapította meg Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, hogy az MVSZ elképzelése még nyilvánosságra sem került, de a félremagyarázások már elkezdődtek. A legnagyobb csúsztatás az az állítás, hogy a kettős állampolgárság nem létezik a gyakorlatban. Elég csak a horvát példára hivatkozni: az ország 4 millió állampolgárán kívül további 4 millió horvát nemzetiségű folyamodhat horvát okmányokért, és a horvát parlamentbe 12 külföldi jutott be. A másik félrevezetés, hogy az Európai Unió kikötéseire hivatkoznak. Az EU-csatlakozás során Magyarország az egyik fél, amelynek pontosan ismertetnie kell feltételeit. /Nits Árpád: Össznemzeti vita előtt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Dr. Garda Dezső képviselő a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform alkalmával föl akarták számolni, de akkor dr. Gál Endre munkásságának köszönhetően, a genfi Népbizottság döntése alapján sikerült visszaszerezni. 1944-ben a románok újra el akarták venni, erőszakkal, de a magyarság fellépésének köszönhetően Mihály király újra törvényes keretet biztosított a működésének. 1948-ben azonban ismét elvették, államosították. /Gál Éva Emese: Csíki magánjavak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

Az 1989-es fordulat után a romániai börtönökben is változni kezdett az élet. Néhány esztendeje a rabok is megünnepelheti a karácsonyt és a húsvétot. Így volt ez most is, ápr. 11-én, nagyszombaton, amikor Tempfli József püspök kereste fel a rabokat és beszédet mondott, ajándékot osztott a raboknak. Beszédét Fodor József vikárius fordította románra. /Börtönhúsvét. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

A Kallós Zoltán Alapítvány máj. 1-3-a között pedagógusok és érdeklődők számára rendhagyó találkozót szervez a Kolozs megyei Válaszúton. A találkozón népi játékok, mondókák bemutatóját, kézműves ismeretek átadását tervezik. Ennek folytatása lesz aug. 23-30-a között a nyári tábor. /Guther M. Ilona: Gyermekélet anyanyelve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

A tervezett 1600 romániai vállalatból mindössze 80-nál hajtották végre a magánosítást - vonta meg a privatizáció eddigi idei román mérlegét a tárcának az új kabinetbe jelölt minisztere. Sorin Dimitriu egyébként eddig a privatizációval megbízott állami csúcsszerv, az FPS, azaz a Tulajdonosi Alap feje volt. /MTI/

Budapesten, a Margitszigeten megcsonkították József Attila szobrát: lefűrészelték a fejét. /Napi Magyarország, ápr. 15./

Ápr. 14-én Illyés Gyula barátai, írótársai a nagy költő halálának 15. évfordulójáról emlékeztek meg Budapesten, a Farkasréti temetőben. Beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A koszorúzáson jelen volt Gálfalvi György, a Romániai Magyar Pen Club elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

"A miniszter-jelöltek meghallgatásakor Andrei Marga oktatási miniszter ismételten ellenezte a magyar egyetemet: "Csődöt mondott minden olyan erdélyi próbálkozás, amelynek alapja az etnikai szeparatizmus volt. Egy magyar tannyelvű egyetem létrehozása hátrányos helyzetbe hozná mind a románok, mind a magyarokat, és sorsokat befolyásolhatna." Marga ugyanakkor tartózkodott attól, hogy állást foglaljon a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban. /Újabb nem a Bolyaira. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 16./"

Kovács László külügyminiszter reagált Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon kijelentésére, amelyben felszólította Csehországot és Magyarországot, hogy EU-belépésükkel összefüggésben kötelezzék vízumváltásra a román állampolgárokat. Kovács László kifejtette: a magyar külpolitika nem lát semmilyen okot arra, hogy megkülönböztetést tegyen Szlovákia és Románia között, s az utóbbi ország állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be. Magyarország nem szeretné, ha a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozással valamiféle áthatolhatatlan fal jönne létre Magyarország és Románia között. Ugyanakkor jogosnak nevezte azokat az elvárásokat, hogy szigorítani kell a határ-, beleértve a zöldhatár-ellenőrzést is. Ezt nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország közbiztonságának érdeke is megköveteli. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

"Ápr. 16-án Budapesten tanácskozást rendezett a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Külügyi Intézet "Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz és ennek hatása a határon túl élő magyarokra" címmel. A tanácskozáson megjelent Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, továbbá vezető külügyi szakértők és a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából. A résztvevők tájékoztatást kaptak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának menetéről, a határon túli magyar szervezetek képviselői pedig ismertették az integrációs folyamattal kapcsolatos elképzeléseiket, várakozásaikat. Egyetértés volt abban, hogy számba kell venni a csatlakozási folyamat hatásait a környező országokban élő jelentős lélekszámú magyar közösségek életére és az anyaországgal való kapcsolattartásra. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a határon túli résztvevők által megnevezett szakértőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., a HTMH sajtóközleménye, ápr. 16./"

Csutak István, a Nextra Kft és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetője www.nextra.ro/internetto néven erdélyi internetes magazint helyezett el a világhálón, az Internetto.transsylvaniae-t. Ez a jól ismert budapesti web-magazin, az Internetto erdélyi mutációja. Az erdélyi Internetto amellett, hogy aktuális hír, kommentár és lapszemle rovatokkal szolgál, helyet adott a legfiatalabb erdélyi folyóiratnak, a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./