"Nits Árpád az 1991-es bányászjáráshoz hasonlította Ciorbea miniszterelnök megbuktatását és ezért a Demokrata Pártot tette felelőssé. A Ciorbea által emlegetett "körmönfont bányászjárás" olyan miniszterelnök politikai pályafutását tette tönkre, aki megpróbálta erkölcsössé tenni a politizálást, írta Nits Árpád. Victor Ciorbea megérdemelt volna néhány szó hivatalos méltatást, legalább annyit, hogy "érdemei elismerése mellett". A kormánypolitikusoknak ezután is együtt kell működniök a Demokrata Párttal, mert más koalíciós lehetőség nem várható, de - szerinte - "ettől a csoporttól semmi jó nem várható". /Nits Árpád: Érdemei elismerése helyett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./"

Bezárta kapuit a lipcsei könyvvásár, melynek fő meghívottja Románia volt. Az eredeti német tervek különös hangsúlyt fektettek a romániai kisebbségek irodalmára. Ehelyett az történt, hogy a kisebbségek irodalmát Stefan Agopian románul író örmény szerző és Balla Zsófia, Magyarországra áttelepült költő képviselték. Azért, hogy nem jöttek el a magyar kisebbségi írók Lipcsébe, elsősorban a román Művelődési Minisztérium, a Romániai Írók Szövetsége, másodsorban az RMDSZ tehet, mert nem tiltakozott a mellőzés ellen. Március 25-én nyitották meg Lipcsében a könyvvásárt. Erre a napra eljött Emil Constantinescu elnök és Andrei Plesu külügyminiszter, mindketten beszédet mondtak. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1./

A szélsőséges erők igyekeztek Antonescut tisztára mosni, szalonképessé tenni. Valójában Antonescu embertelen zsidóellenes törvényeket léptetett életbe, még Hitler előtt létesített koncentrációs táborokat a besszarábiai és a bukovinai zsidók számára, borzalmas tömegmészárlások fűződnek az uralmához, idegen területeket annektált /Transznisztria/. Ennek ellenére a román sajtó tagadja Antonescu gaztetteit, sőt szobrát is felállították. Ugyanakkor a vasgárdistákat is igyekeznek pozitív színben beállítani. Ion Coja, a Vatra Romaneasca hírhedt elnöke Kolozsváron mutatta be a Vasgárdát dicsőítő könyvét. /Fey László: Helyben vagyunk - Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Márc. 30-án nyílt meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén Vámszer Géza /1896-1976/ néprajzkutató építészeti jellegű rajzainak, fotóinak kiállítása. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke örömmel jelentette be, hogy sikerült összegyűjteni Vámszer Géza munkáit, dokumentum értékű jegyzeteit, kéziratait. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Márc. 15-én töltötte be második évét a Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó hetilap, Kézdi- és Orbaiszék lapja. Márc. 14-én jelent meg az idei 9. száma. A4-es formátumú, szinte kizárólag helyi témákkal foglalkozik, jelenleg 3000 példányban lát napvilágot. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1-7. - V. évf. 12. sz./

Ápr. 1-jén Bukarestbe érkezett Javier Solana, a NATO főtitkára, hogy a román vezetőkkel az európai stabilitással és biztonsággal összefüggő kérdésekről és a NATO és Románia kétoldalú kapcsolatáról folytasson eszmecserét. /MTI/

"Ápr. 1-jén Bukarestben, a kormány épületében került sor a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának közgyűlésére. A részvevők elemezték az 1997. nov. 12-i plenáris ülésen elfogadott, a tanügyi törvényt módosító 36. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadására, a közösségi javak visszaszolgáltatására, a helyi közigazgatási törvény módosítására és a xenofób, sovén, antiszemita uszításokra vonatkozó nyilatkozatok eredményeit, és megállapították, hogy a bennük foglaltak változatlanul érvényesek, és további erőfeszítéseket kell tenni megvalósításukra. A közgyűlés megvitatta és előterjesztésre jóváhagyta a közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetet. A továbbiakban előterjesztést dolgoztak ki a határon túl szerzett oklevelek honosítását illetően. Jóváhagyták a "Pro Minoritatis" díj létesítését és a "Nemzeti Kisebbségek Napja" évenkénti megszervezését. A közgyűlés meghallgatta a Duna-deltában élő nemzeti kisebbségek sajátos kérdéseiről szóló jelentést, és javaslatokat tett a térségfejlesztés megoldására vonatkozóan. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Czédly József, Bukarest alprefektusa, dr. Kötő József ügyvezető alelnök és Márton Árpád képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 1240. sz./"

Ápr. 1-jén összeült a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vezető testülete, amely megvitatta a tervezett koalíciós kormány programjának minimális elvárásait tartalmazó dokumentumot. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke köszönetet mondott Victor Ciorbeának, a lemondott miniszterelnöknek kormányfőként végzett munkájáért. Diaconescu szerint a válság igazi okait a Demokrata Párton belül kell keresni, amely kikényszerítette Ciorbea távozását. A párt miniszterelnök-jelöltje Radu Vasile, a párt főtitkára. Az új kormány összetételében - Diaconescu véleménye szerint - meg kell őrizni az eddigi, a pártok parlamenti súlyát tükröző arányokat. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Emil Constantinescu elnök márc. 31-én Ion Iliescuval, az ellenzék legnagyobb pártját alkotó SZDRP elnökével folytatott megbeszélést. Ez volt az első alkalom arra, hogy az előző és a jelenlegi elnök négyszemközt találkozott egymással. A tárgyalás után rögtön nyilvános vita folyt kettejük között arról, hogy mi is hangzott el valójában. Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfő "nagyjából" osztja az ő értékelését, miszerint előrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövő tavasszal. Az elnök sajtóirodája cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfő nem mondott. Az elnökség helytállónak nevezte viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetértett egy új választási törvény meghozatalával és hogy az SZDRP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a többségi koalícióban. Iliescu vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis "a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre". Constantinescu nem találkozott a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral, aki terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy "a katasztrófának, amely az országot sújtja, fő oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel. - C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyűlésének) "helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy "a horthysta jellegű RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye "megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezte az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy "gúnyt űz mindabból, ami szent a románság szemében". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Szabó Csaba biológiatanárként kezdte pályáját, majd újságíró lett, most íróként jelentkezett: Az egri hullócsillagok /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című regényes nyomozásában történelmünk zegzugaiban kutat Mohácstól Kolozsvárig. Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő nagy elismeréssel mutatta be a könyvet Kolozsváron. /Ördögh I. Béla: Jelképeinkről, a kolozsváriológia és a teljesség igényével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

Ápr. 2-án a Victoria kormánypalotában három bizottságban megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások: az egyik a programról, a másik a kormány összetételéről folytat megbeszéléseket, a harmadik pedig a kormány felépítésének megváltoztatásáról, a minisztériumok számának csökkentéséről tárgyal. Az RMDSZ-t a pártelnökök szintjén Markó Béla szövetségi elnök, a bizottságokban pedig Borbély László területfejlesztési államtitkár, a kormányzati munkáért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./

A Steaua - Csíkszeredai Sportklub jégkorongbajnoki döntőn, illetve a Románia Kupa középdöntője keretében lezajlott Rapid - Dinamo labdarúgómérkőzésen történt magyarellenes, illetve rasszista megnyilatkozások ügyében a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal feljelentést tett a főügyésznél, a bűnügyi eljárás megkezdését kérve. Az üggyel kapcsolatban az NKVH Tokay György kisebbségvédelmi miniszter által jegyzett Közleményben foglalt állást, amelyben a bűncselekmények elkövetői mellett a rendfenntartó erők felelősségére is felhívja a figyelmet, amiért azok nem akadályozták meg a törvényszegést, illetve a cselekmények elkövetőit nem azonosították és nem állították elő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./

A Szilágy megyei Művelődési Felügyelőség és a Népi Alkotások és Hagyományok Megőrzési és Értékesítési Központja támogatásával megjelent egy új folyóirat, a Limes Zilahon. Kétnyelvű, román-magyar regionális kiadvány. A Szilágyságban szervezett művelődési és tudományos rendezvényeket ismertetik. A magyar anyagok a Gyökerek fejezetben kapnak helyet. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

"Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." / Tamás Gáspár Miklós: A kitűnő Lányi András. = Élet és Irodalom, ápr. 3./"

Ápr. 3-án megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányának háromnapos ülése Budapesten, a Magyarok Házában. A választmány tagjainak szavazással kinyilvánított határozata alapján az ülés mindhárom napjának programja zárt ajtók mögött zajlik. A tanácskozás eredményeiről ápr. 5-én tart sajtótájékoztatót Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint az alelnökök, a régióelnökök és a választmány elnöke. A ülésen a tervek szerint a szövetség stratégiai kérdéseiről, működési problémáiról, regionális gondokról, továbbá az elmúlt évi és az idei programokról lesz szó. A legfőbb napirendi pont az MVSZ közhasznú szervezetté válásának kérdése, illetve az alapszabály ez alapján módosított tervezetének megvitatása. /MTI/

A Barcasági krónika után megjelent a Brassói Lapok és a Magyar Újságírók Románia Egyesületének újabb helyismereti kiadványa, a Kóborlás és helytállás. A sorozatnak ez a kötete Kőhalom és vidéke feltérképezésére vállalkozott. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 3-9./

"Kováts László, a Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője nyílt levéllel fordult Béres András közoktatási államtitkárhoz, feleletet várva arra, hogy miért nem adja meg a megrendelést a Románia földrajza és a négy A románok történelme című tankönyv magyar fordításának kinyomtatására. A tankönyvek fordításával 1997 decemberében elkészültek, azóta várják a minisztériumi engedélyezést a nyomtatásra. Béres András azonban nem intézkedik. Kováts László elkeseredetten olvasta Béres András nyilatkozatában, hogy a "kisebbségi kérdést megoldását végleges formában nem lehet elképzelni." Kováts László feltette a kérdést: hogyha a kisebbségi kérdés megoldását még csak elképzelni sem tudja, akkor mint államtitkár milyen cél elérése érdekében tevékenykedik" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

Nagyszabású munkába kezdett a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, a KAM: az 1989-ben lezárult korszak székelyföldi vonatkozásainak vizsgálatát kívánja elvégezni. Bíró A. Zoltán, az intézmény igazgatója elmondta, hogy Székelyföld 1945 utáni társadalomtörténetét szeretnék megírni öt-hat év alatt. Azt vizsgálják, hogy a kommunista hatalom kívülről át akarta alakítani ezt a régiót, és hogy e vidék helyi közösségei milyen módon védekeztek, hol kötöttek túlélési alkukat, vagy helyezkedtek szembe velük. Székelyföld kibocsátó közeg marad, még nem dőlt el, hogy lesz-e változás ezen a vidéken. /B. Kovács András: Kibocsátó közeg marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Nagyváradon a helyi Katolikus Nőszövetség tagjai 1995-ben kezdtek rendszeresen bejárni a kórházakba, betegeket látogatni. 1998 februárjától néhány fiatal Útközben címmel római katolikus betegpasztorációs kiadványt adnak ki, melyet ingyenesen terjesztenek. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./

Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián megkezdte tevékenységét a Zikkaron Katolikus Médiaközpont, hangzóanyagokkal /hanglemez, kazetta, CD, video stb./ foglalkozó munkatársak képzése indult meg. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5../

Emil Constantinescu elnök, aki egyszemélyben a hadsereg főparancsnoka, ápr. 4-én részt vett a bukaresti helyőrség eskütételén, kifejtette, hogy a román hadsereg kész eleget tenni a rábízott feladatoknak. A hadsereg nem lehet politikai alkudozások tárgya, jelentette ki, a hadsereg mindig a kizárólag a nemzet érdekeit védte. Az államfő felszólította a sajtó képviselőit, hogy védelmezzék az állam alapvető intézményeinek a tekintélyét, mert tapasztalata szerint a média puszta szenzációhajhászás kedvéért sokszor nem átallotta alapvető intézmények tekintélyének lejáratását sem. Ugyancsak ápr. 4-én Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter bejelentette: törvénytervezetet készül benyújtani, melynek értelmében részesítsék amnesztiában azokat a katonákat, akik 1989 decemberében rálőttek a tüntetőkre. Az amnesztia nem terjedne ki a kínzások felelőseire. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

"A Curentul napilap bukaresti ápr. 4-i számában nyolcoldalas mellékletet szentelt a román-magyar viszonynak, melyet példaértékűnek, de tovább tökéletesíthetőnek értékelt. A lap közölte - többek között - Balázs Ádám magyar kulturális és sajtóattasé esszéjét, a lap munkatársainak cikkeit, méltatásait, továbbá román politikusok nyilatkozatait a román-magyar viszonyról. A megszólaltatott romániai politikusok közül Markó Béla a kétoldalú kapcsolatok további javításának lehetőségeit domborította ki nyilatkozatában, miközben a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője úgy látta, hogy "nem szabad megbízni Magyarországban", a Nagy-Románia Párt elnöke viszont "a magyar sovinizmussal szemben állandó óvatosságot" ajánlotta. Melescanu volt külügyminiszter is "rendkívül fontosnak" tartotta a Magyarországgal való viszonyt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./"

Ápr. 6-án ismét összeültek az új román kormány összetételéről, illetve programjáról tárgyaló bizottságok. Az RMDSZ-t Borbély László területrendezési államtitkár, a szövetség kormányzati ügyvezető alelnöke, illetve Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök képviseli a megbeszéléseken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ Ápr. 6-án Radu Vasile kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A találkozón jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila, a szenátusi, illetve képviselőházi frakció elnökei és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6., 1242. sz./

Három bizottságban folyik a munka, nyilatkozott Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke a kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy a pártok által az idei sürgősségi feladatokról benyújtott tervezetek - amelyek közül véleménye szerint az RMDSZ-é a legátfogóbb - a legtöbb kérdésben közel állnak egymáshoz. Mindegyik elfogadja azt, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Inkább vitatott kérdés a földtörvény módosítása és az államosított házak kérdése, tehát általában a tulajdon kérdése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, ami az egyik fő prioritás az RMDSZ listáján is. Az egyik legnagyobb hibája az eddigi kormányzásnak éppen az, hogy nem tisztázta a tulajdon kérdését. Az RMDSZ által benyújtott feladatterv szorgalmazza továbbá a koncepcióváltást a pénzügyi vonalon, a helyi pénzügyi törvény megszavazását, az országos pénzügyi törvény módosítását úgy, hogy a jövő évi költségvetés felépítése más lehessen: programok alapján, célirányosan történjen az erőforrások elosztása, nem pedig százalékarányosan, mint eddig. A hosszú távú program kidolgozása érdekében az RMDSZ államtitkárai, szakemberei megkapták az 1996 évi kormányprogram fejezeteit, ehhez fűztek javaslatokat arról, mit és milyen sorrendben kell megvalósítani belőle. Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a rövid távú kormányprogramban kiemelt helyen kell szerepelnie a helyi közigazgatási és az oktatási - a kisebbségi jogokat tartalmazó - sürgősségi kormányrendeleteknek, amelyeket a kormánynak saját törvénytervezeteként kell védenie a parlamentben, és a továbbiakban ugyanolyan fontosnak kell tekinteni azok gyakorlati megvalósítását, a megfelelő intézmények, szabályozások létrehozását. Az RMDSZ listáján szerepel a kisebbségi törvény, a kultusztörvény, a kisebbségi szervezetek vagyonának visszaadása, amelyet a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa már elfogadott. Az RMDSZ kormányzati részvételéről szólva az államtitkár elmondta, hogy a partnerek elvben elfogadták a kisebbségvédelmi tárca rangjának emelését önálló minisztériummá (eddig a kisebbségvédelmi hivatalért felelős tárcát a miniszterelnök alá rendelt megbízott miniszter irányította), de erre csak a kormány felépítésének őszi reformjakor kerül sor. A tárgyalások kiindulópontja a korábbi tárcák megőrzése volt, ami nem zárja ki egyes minisztériumok cseréjét. Az RMDSZ Borbély közlése szerint az idegenforgalmi minisztérium megtartását tervezi, de a csere lehetőségére gondolva, továbbá arra való tekintettel, hogy voltaképpen három minisztérium is megilletné, megjelölt más minisztériumokat is, köztük az egészségügyit, de, fűzte hozzá, még nincs döntés a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

"Az MVSZ-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményt adott ki. "A magyar állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűekre - az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következmények miatt - alkalmatlan eszköz a magyar kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására" -olvasható a közleményben. Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. A HTMH példaként említette, hogy az állampolgári jogokat és kötelezettségeket az adott ország szabályozza, és joghatóságuk is csak ezen ország állampolgáraira terjedhet ki. Emellett a magyar állampolgárságról szóló törvény az állampolgárság megszerzésének alapfeltételeként írja elő az ország területén történő letelepedést. Felmerülhet az a kérdés is, miként óvná meg az állam azon polgárait, akik nem a területén élnek. Az állampolgársági jogviszony alapelve szerint ugyanis az állam köteles megvédeni polgárait. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Magyarország nem mondott fel. A magyar állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről. Ez beláthatatlan következményekkel járhatna. A HTMH politikai ellenérve: uralkodó álláspont Európában, hogy államközi egyezményekkel kiküszöböljék a kettős állampolgárságot. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy "a kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Magyarország részéről". Ez ugyanis a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna "nem csak a mi céljainkkal", de a magyar közösségek legitim szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal is. /Komoly érvekkel a javaslat ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9., HTMH közleményéről: MTI, ápr. 6./"

Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban ápr. 3-5-e között rendezték meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete rendhagyó tanácskozását Sajtó és gazdaság címmel. Az erdélyi magyar gazdasági újságírásról Koszta István, a Pulzus című szaklap volt irányítója tartott előadást. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor A szakterminológia és a nyelvi tervezés címen beszélt, majd átadták Csávossy Györgynek, az RMGE elnökének, a mezőgazdasági tudományok doktorának és költőnek az életműdíjat a Magyar Borakadémiától és a Magyar Kulturális Intézettől. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

"Célzott külön rendelkezésekkel már a csatlakozási tárgyalások alatt meg kell szüntetni azokat az esetleges hátrányokat, amelyek az euroatlanti bővítés nyomán a határokon túl élő magyarokat sújtják - olvasható a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ választmánya háromnapos választmányi ülésén elfogadott felhívásában. A sajtótájékoztatón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke leszögezte: a szükséges rendelkezések egyike, hogy a határon túl élő magyarok - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot, és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSZ vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről a lehető legszélesebb társadalmi vitát kezdeményezik Magyarországon és a határokon túl egyaránt. Felhívásukban kiemelik: a magyar államnak a külpolitikai, az integrációt és a nemzetbiztonságot érintő tárgyalások során következetesen képviselnie kell a kárpát-medencei magyarság egészének érdekeit, azaz csak olyan megoldásokat fogadhat el, amelyek a magyar-magyar integrációt szolgálják. A Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészeket alanyi jogon illeti meg a nemzeti közösségként való fennmaradáshoz szükséges valamennyi kollektív jog. "Ezen jogok elismerését és érvényesítését célzó politika elsőrendű össznemzeti kötelesség" - szögezte le a felhívás. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy az 1991-ben újjáalakult szövetség életében mára befejeződött egy szakasz. A Kárpát-medence térségét érintő változások nyomán az MVSZ ettől az évtől a magyar-magyar integráció erősítését tekinti fő feladatának - hangzott el. Fontosnak tartják azt is, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen. Erre megítélésük szerint azért van szükség, hogy a szövetség kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. A törvényjavaslat kidolgozását az MVSZ vezetősége hamarosan megkezdi. Kurucz Gyula, az Anyaországi Régió elnöke elmondta: a törvénynek megfelelően június 1-ig jelzik igényüket arra vonatkozóan, hogy a Magyarok Világszövetsége közhasznú szervezetté váljon. A választmány döntése alapján a szövetség vezetősége kiemelten közhasznú minősítést kér majd. Ez a későbbiekben egy alapszabály módosítását is szükségessé teszi, amelyet a szervezet augusztusi küldöttközgyűlése hagy majd jóvá. - Az MVSZ választmánya szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg a koszovói albánok önrendelkezési törekvéseinek megerősítésére. A testület külön nyilatkozatban adott hangot a szlovákiai magyar iskolák igazgatóinak leváltása miatt kifejezett együttérzésének. A sajtótájékoztatón a vezetőség beszámolt arról: az MVSZ tavaly 175 millió forint központi támogatásban részesült. Erre az évre a világszövetség 570 millió forintot kért az Országgyűléstől, a parlament azonban ebből csak 183,7 millió forintot szavazott meg. Reményeik szerint az idei bevétel összege eléri majd a 200 millió forintot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

Ápr. 6-án a Polgári Szövetség bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a Demokratikus Konvencióban. A lépésnek elsősorban erkölcsi súlya van, tekintettel arra, hogy a Polgári Szövetségnek nincsenek parlamenti képviselői - viszont ez a civil szervezet alapító tagja a kormány vezető erejét, a parasztpártot, több liberális formációt és kisebb pártot, mozgalmat tömörítő Demokratikus Konvenciónak. Számos politikus, köztük Emil Constantinescu államfő is e formáció keretében kezdte meg politikai pályafutását. A Polgári Szövetség élesen elítélte a Demokrata Pártot. Legutóbb a Polgári Szövetség Constantinescu elnököt is nyilatkozatban tette felelőssé azért, hogy lemondásra késztették Victor Ciorbea miniszterelnököt. Valerian Stan, a Polgári Szövetség alelnöke 1997 tavaszán a Demokrata Párt vezetőit különböző lakáspanamákban való részvétellel vádolta. A Demokrata Párt ezt visszautasította. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./