"Az elmúlt időszakban az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetőségének tudta nélkül a megyében szervezett politikai fórumokon elhangzottak a megyei szervezetet érintő valótlan állítások, ezért a jövőben igénylik a szervezők részéről az előzetes információt és konzultálást, olvasható a megyei szervezet elnökségének közleményében. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Az RMDSZ-kongresszustól az elmúlt időszak alapos elemzését várja, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A kormányzási tapasztalatokból kiderül, hogy sokkal konkrétabb cselekvési terv szükséges. Szükséges az alapszabályzat módosítása, mert az operatív politikai döntések jelenleg nehézkesek. Markó Béla az operatív tanácsot tartja alkalmasnak arra, hogy rendkívüli esetekben döntsenek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Komán János hozzászólt Király Károly helyzetelemzéséhez /Romániai Magyar Szó, szept. 10./ és a két érintett, Tokay György és Verestóy Attila válaszához. A magyarellenes kampány folyamatosan jelen van, ez "egyelőre romániai axióma". A magyarellenes uszítás hallgatólagos elfogadása tapasztalható. Az államelnök vagy Petre Roman szenátor nem lép fel a szélsőséges megnyilvánulások ellen. A magyar helységnévtáblák elhelyezése még ott is problematikus, ahol a lakosságnak több mint 50 %-a magyar, a kormány pedig nem intézkedik. A románosítási törekvések folytatódnak. "Szomorú, hogy az a túlzó politikai jószándék, melyet Magyarország tanúsít Románia iránt, viszonzatlanul marad." Örülni kellene, hogy létezik az RMDSZ-nek egy figyelmeztető radikális irányzata. A közömbösség és az elszigetelődés már valóság. Komán szerint a két említett válaszcikk szerzői "inkább képesek együttműködni a koalíciós partnerekkel, mint a radikálisokkal". Ez szomorú jelenség. /Komán János: Ez a helyzet a kételyeket ébreszti. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Tokay György kisebbségügyi miniszter átiratot küldött Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz, ebben felsorolta azt a 85 helységet, ahol a megyében kötelező magyarul is kiírni a helységnevet. /A Szabadság közreadta a települések magyar és román nevét, továbbá a magyar lakosság arányát az egyes településekben. A hagyományos magyar elnevezéseket is mellékelte. A 69-es törvény hiányossága viszont, hogy nem bünteti az előírás végre nem hajtását és nem szab határidőt, hogy mikor kell a helyneveket magyarul is kiírni, tájékoztatott Buchwald Péter alprefektus. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A Csíki RMDSZ területi választmánya is megválasztotta az RMDSZ közelgő kongresszusának csíki küldötteit. Csíki Albin, a választmány elnöke elmondta, hogy sikerült javítani kapcsolatukat az RMDSZ országos vezető testületeivel, azonban hiányolta az együttműködést a kinevezett RMDSZ tisztségviselők és a területi szervezetek vezetőségei között. Szólt az aggasztó pénzhiányról is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Szeptember közepén tisztújító gyűlést tartott az RMDSZ Szilágy megyei szervezete. A küldöttgyűlés közel kétszáz elektor és meghívott részvételével jóváhagyta a módosított alapszabályzat-tervezetet is. A küldöttek 13 tartózkodással elfogadták Kozma Sándor elnöki beszámolóját, majd Seres Dénes nyerte el kétharmados szavazattöbbséggel a megyei szervezet elnöki tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 1115. sz./"

"Szégyentelen szövegek hangzanak el a sajtóban, a rádióban: Funar, Paunescu, Vadim Tudor "kitoloncolnának legszívesebben bennünket ezeréves lakóhelyünkről. S a kormány, amelyiknek az RMDSZ is tagja, hallgat, nem határolja el magát határozottan az ilyen szövegektől, megnyilvánulásoktól." /Márkó Imre: Szégyentelen szövegek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./"

"Klézse 4331 lakosából az 1992-es népszámláláskor 11 vallotta magát magyarnak és 149 csángónak. A riporternek ugyan ottjártakor mindenki magyarul felelt. Klézsén 34 családfő írta alá azt a beadványt, amelyben azt kérték, hogy gyermekeik az iskolában magyarul is tanuljanak. A faluban Duma András munkás a lakásán tanít gyermekeket magyarul írni-olvasni. A klézseiek márciusban személyesen vitték a kérvényt Bukarestbe, a kisebbségügyi államtitkárságra. Azóta nem érkezett válasz. /Balázs János. Kérni Klézsén is szabad. "Vasárnapi iskola" a moldvai csángóknál. = Új Magyarország, szept. 17./"

"A Bihar Megyei Tanfelügyelőség ideiglenes jelleggel Jankó Szép Sándor fizikatanárt és Tóth Mária magyartanárt nevezi ki az Ady Endre Középiskola /Nagyvárad/ élére. István Tibor eddigi igazgató ugyanis nyugdíjba vonult. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

"A román diaszpóra 60 képviselője nyílt levelet írt a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a két házelnökhöz, kifejtve, hogy a szekus-dossziék hozzáférhetőségével végre megkezdődhetne a román társadalom erkölcsi megtisztulása. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Matekovits Mária, az aradi művelődési élet mindenese, az EMKE megyei szervezetének elnöke számolt be az aradi közművelődés helyzetéről. Az 1989-es változásokat követően az elsők között alakult meg Aradon a Kölcsey Egyesület, amely az ottani szórványmagyarság kulturális igényeit felvállalja. Huszonhét éve működik Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör. Nagyzerinden az Olosz Lajos Irodalmi Kör tevékenysége figyelemre méltó. /Új Magyarország, szept. 17./"

"Maroknyi lelkes fiatal munkájának eredménye, hogy Baróton napvilágot látott és elérte tizedik számát az új helyi lap, az Erdővidék. Főszerkesztője Benedek H. János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"Szept. 14-én, vasárnap Emil Constantinescu államelnök Kolozsváron járt. Kijelentette, hogy a nemzetközi egyezményekkel bizonyos kötelezettségek járnak együtt, amelyeket tiszteletben kell tartani. Két lehetőség közül lehet választani: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő oktatást, vagy pedig búcsút veszünk az európai beilleszkedéstől. A Babes-Bolyai Tudományegyetemnek meg kell őriznie multikulturális jellegét, és nem kellene szétválnia magyar, illetve román egyetemre. Szerinte a multikulturális felépítés példát mutat Európának. Az elnök nem volt hajlandó kommentálni az egyházi javak visszaadására vonatkozó kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ Az államfő a tanévnyitó alkalmából látogatott Erdély több városába és részt vett egy ukrán kisebbségi középiskola felavatásán. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ "

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Romániába látogatott és Tőkés Lászlóval együtt több találkozón, istentiszteleten, polgári fórumon vett részt Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, illetve Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. Szept. 12-én Székelyudvarhelyen Németh Zsolt bemutatta Tőkés László püspöknek az elmúlt hét évben írt beszédeit, dokumentumait tartalmazó Temesvár szellemében című könyvét, továbbá a Részünk és jogunk című, a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok felsorolását nyújtó könyvet, majd részt vettek a városban tartott polgári fórumon. Tőkés László elmondta: "Románellenes embernek festett le az ellenséges propaganda, de aki ezt a könyvet elolvassa, annak úgy gondolom nincs további magyarázatokra szüksége. Szeretem a románokat, viszont az eddigi román politikát nem szeretem." /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 16./ Székelyudvarhelyen a polgári fórumon többen elmondták, hogy a kisebbségi sorsban élő magyar közösségeket félelem tölti el, hogy az anyaország - belépve az Európai Unióba és a NATO-ba - megfeledkezik róluk és az utódállamok nemzetsorvasztó politikájának áldozataivá válnak. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőségi tagja megkérdezte Orbán Viktort, mi a véleménye az RMDSZ kormánybeli szerepléséről és a kettős állampolgárság kérdéséhez. Orbán Viktor nem kívánta értékelni az RMDSZ kormányban való részvételét, azt hangsúlyozta: mindegy, hogy az RMDSZ benne van a kormányban vagy nincs, csak a törvények biztosítsák a megmaradás feltételeit. A kettős állampolgárság ügyével először az RMDSZ vezetőségének kell előállnia, de az nagyon sok jogi probléma felmerülésével járhat. További kérdések kapcsán Orbán Viktor kifejtette: a magyar kormány nem köthet olyan nemzetközi szerződést, amely károsan befolyásolná a kisebbségben élő magyarság sorsát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"A szenátus szept. 15-i ülésén Corneliu Vadim Tudor szenátor "terrorizáló programnak" minősítette Csapó József szenátor évek óta ismeretes autonómia-tervezetét. Tudor szerint "a magyarok ollóval játszanak Románia térképén". Felszólította a parlamenti bizottságok vezetői, illetve egyes ismert személyiségeket. "akik annyit szenvedtek a román térség védelméért", foglaljanak állást az RMDSZ-szel szemben és hiúsítsák meg "esztelen terveit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./ Ugyanezen az ülésen Eckstein-Kovács Péter szenátor politikai nyilatkozatban bírálta Funar kolozsvári polgármestert, legújabb magyarellenes uszításai miatt. Megengedhetetlen, mondotta Eckstein-Kovács Péter, hogy Avram Iancu halálának 125. évfordulóját, a kolozsvári polgármesteri hivatal hathatós támogatásával, fékeveszett magyarellenességre használják fel. Funar állításai, melyekben a 400 000 erdélyi betelepített magyar kiutasítását, a nyugdíjak etnikai alapon történő tömeges megvonását, az alkalmazottak ugyanilyen kritérium alapján történő tömeges elbocsátását kéri, kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűncselekményét, ami büntetőtörvénykönyvi felelősségre vonást kellene, hogy maga után vonjon. Eckstein-Kovács Péter arra kérte az egyházakat és a hadsereget, hogy ne vegyenek részt az ilyen ünnepségeken. A szenátor konkrét feljelentést nem tett, mivel a közösség elleni izgatást az ügyészségnek hivatalból kell üldöznie. Ezért az ügyészséget kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást Funar polgármester ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"A koalíciós pártok szokásos heti tanácskozásán, szept. 16-án tisztázták Frunda Györgynek az Európa Tanácshoz intézett levelének pontatlan fordítása és szándékos félreértelmezése körül kialakult helyzetet. Frunda György elmondta, hogy nagy a távolság a rendeletek elfogadása és alkalmazása között, például nem határozták meg a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének határidejét, és elmulasztását nem szankcionálják. Frunda György azon megállapításával kapcsolatban, hogy Románia csak részben teljesítette az Európa Tanács előírásait, elmondta, hogy az Európa Tanács ajánlása öt elvárást írt elő Románia számára: a büntető törvénykönyv, a földtörvény és az államosított ingatlanok törvényének módosítását, a börtönök és elhagyott gyermekek helyzetének javítását, valamint a kisebbségi kérdés megoldását. A koalíció végül elfogadta Frunda György álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"A Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki a Bukarestben élő Demény Lajos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját. A kitüntetést, amelyben a tudós az erdélyi magyar történetírás terén több évtizede végzett kiemelkedő kutatásaiért részesült, szept. 16-án Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet adta át. Demény Lajos októberben ünnepli 71. születésnapját, számos könyv szerzője, ezek közül több a székelység történetét dolgozta föl. 1990-ben oktatásügyi miniszterhelyettes, majd 1992-ig az RMDSZ szenátora volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./"

"Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szept. 17-ére összehívta a megyei szervezet politikai tanácsadó testületét azzal a céllal, hogy állást foglaljanak a Funar polgármester szervezte Avram Iancu-ünnepségen elhangzott provokatív szónoklatokkal kapcsolatban. Funar a rendezvényt a szélsőséges pártok kampányülésévé változtatta az ünnepséget, hogy ilyen módon magyarellenes propagandát folytasson. Az RMDSZ tanácskozásán ezért úgy döntöttek, hogy az ünnepségen készült hangfelvételeket átadják az RMDSZ vezetőségének, az SZKT Székelyudvarhelyen megrendezendő ülésén pedig felhívják a figyelmet erre az egész magyarságot érintő jelenségre. - A polgármester menesztéséről a kormány dönthet, állapította meg Boros János. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE Brassóban született újjá, majd megalakultak a megyei szervezetei is. Kolozs megyében öt éve, 1992. szept. 17-én hívták életre az EMKÉ-t, emlékezet vissza az újraindulásra Minier Csaba, a Kolozs megyei EMKE elnöke. Az öt évi munkájukat csak körvonalazni lehet. Egyedül Kolozsváron két műkedvelő színjátszó csoportot hoztak létre: a Horváth Béla Stúdió Színpadot és a Nosztalgia Színpadot. Öt éve működik Minier Csaba vezetésével a magyar nyelvű idegenvezetői tanfolyam. Minier Csaba Kiss Margit alelnökkel megalakította a Tulogdi János Honismereti Kört, melynek keretben több mint 200 fiatal sajátította el Erdély történelmét, földrajzát. Öt éve a Pro Juventute Egyesülettel közösen szervezik a márc. 15-i és okt. 6-i emlékműsorokat. Jelenleg 29 EMKE-csoport működik a megyében, ezek között van a tordaszentlászlói EMKE, a gyalui Kalotaszegi Üzenet, a Bárdos Miklós Művelődési Kör, a dési EMKE, a tordai Jósika Miklós Kör, a magyarpalatkai Réthei Pr. Marian Hagyományőrző Csoport, Mészkőn a Balázs Ferenc Közművelődési Kör. 1996-ban az EMKÉ-hez csatlakozott a Vakvarjúcska bábcsoport. Az EMKE foglalkozik a külföldi kapcsolatokkal is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Emil Constantinescu államelnök interjút adott a legnagyobb példányszámú bukaresti napilapnak, az Adevarulnak, amelyben "Constantinescu államelnök elismeri a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások erősödését". Ilyen megnyilvánulások mind a román többség, mind a magyar kisebbség egyes szegmenseiből kiindulnak - jelentette ki. Az okok között említette az RMDSZ-en belüli belső küzdelmet, továbbá azt, hogy egyes pártok ősszel tartják kongresszusukat. Szerinte mind az RMDSZ, mind a Román Nemzeti Egységpárt keretében konfliktusok vannak a különböző csoportok között. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"

"Funar a magyar lakosság áttelepítését javasolta, "érdemben erre sem érkezett válasz Csak érintőlegesen": Ciorbea miniszterelnök beszédében elítélte a soviniszta megnyilvánulásokat. Ez azonban szinte egyenértékű az elhallgatással, mert "ilyen súlyos esetben a magát demokratikusnak nevező kormánynak tényleges lépést kellene tennie." Amikor a zászlólopás történt, Göncz Árpád elnök úgy nyilatkozott, hogy ettől a román-magyar megbékélés folyamata töretlenül halad előre, "mintegy sejtetve, hogy odaát jelentéktelennek találják az ügyet" - állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. A kolozsvári Avram Iancu-ünnepségen magyarellenes beszédek hangzottak el. Úgy tűnik, hogy az érintett magyar és román fél minimalizálni próbálja az ügyet. Elképzelhető, hogy a magyar fél egyeztette álláspontját a román féllel. - Nem kerülheti el a figyelmet az a hangulatváltás, amely a kormánykoalícióban a madridi értekezlet után bekövetkezett. Mindez azt mutatja, hogy a kormány a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben nem mer, vagy nem akar lépni. Feltehető a kérdés, miért nem intézkedik az ügyészség, a Kisebbségi Hivatal, amelynek ez hatáskörébe tartozik? /Szabó Piroska: Agyonhallgatni sem arany. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Orbán Viktor és Németh Zsolt magyarországi politikusok erdélyi körútjával kapcsolatban nagy vihart kavart a román nacionalista sajtó. Ezek a lapok azt hajtogatták, hogy a magyarok Erdély elszakításán fáradoznak. Valójában Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Székelyudvarhelyen a találkozókon a jelenlevők józan és mértéktartó beszédeket hallottak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Gheorghe Funar polgármester az Avram Iancu ünnepségek ürügyén ultranacionalista "csúcstalálkozót" szervezett, s azon az egybegyűltek üdvrivalgása közepette egy kétmilliós közösség kiűzését követelte. Ami szept. 12-én és 13-án Kolozsváron, majd szept. 14-én Cebén, Avram Incu szülőhelyén történt, amit a televízió is bemutatott, az hadüzenet a demokráciának, állapította meg Gyarmath János. C. V.Tudor, egy parlamenti párt /Nagy-Románia Párt/ elnöke kijelentette, hogy megkezdi a lakosság "felfegyverzését", mert a jelenlegi hatalom képtelen megérteni a "hungarizmusban" és "horthyzmusban" rejlő veszélyt. Emil Constantinescu államelnök csak annyit tett, hogy elismerte, fokozódnak az ultranacionalista megnyilvánulások, de akárcsak elődje, Ion Iliescu, ő is úgy látja, hogy a szélsőséges erők mindkét oldalon működnek, a kisebbség és a többség soraiban is. Ezzel az elnök lehetetlenné tette az eredményes fellépést. /Gyarmath János: Hol a tűréshatár? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./"

"Szept. 20-án emlékművet állítanak fel Sepsibükszádon a falu szülötte, a Szoboszlay-ügyben halálra ítélt és kivégzett Ábrahám Árpád /1915-1958/ torjai plébános emlékére. A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetsége és a helyiek kezdeményezésére állítják fel az emlékművet. Elhatározták azt is, hogy Sepsibükszád iskolája Ábrahám Árpád nevét veszi fel. A Szoboszlay Aladár vezetésével kezdett szervezkedés egész Erdély területét átszőtte. A szabólegényből hadbíróvá előléptetett hírhedt Macskási Pál sok halálos ítéletet szabott ki. A több mint ötven vádlott közül tizet kivégeztek. Előzőleg 1993-ban Torján már kopjafát állítottak Ábrahám Árpád emlékére. /Puskás Attila: Emlékműavatás Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./"

"Riedl Rudolf Szatmár megyei prefektus közlése szerint Szatmár megyében - a módosított helyhatósági törvény értelmében - 116 helységben kell kitenni kétnyelvű névtáblát. Ebből 107 helységben magyar, 7-ben német, kettőben pedig cigány nyelven is ki kell írni a település nevét. Sajtóértesülések szerint Riedl Rudolf kiküldte az értesítést az érintett települések polgármesteri hivatalaiba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 1116. sz./ "

Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő a Román Parlament IPU-delegációja tagjaként szeptember 7-16. között részt vett Kairóban az Interparlamentáris Unió 98. konferenciáján.

"Sergiu Nicolaescu szenátor a National lapnak nyilatkozott /megjelent a lap szept. 17-i számában/: "Ha Románia nem tesz valamit most, mielőtt Magyarország a NATO tagjává válik, késő lesz. Mert ha Magyarország zsákjai felkerülnek a NATO szekerére, tízszer arrogánsabbá és offenzívebbé válik, ami azt jelentené, hogy a legrövidebb időn belül autonóm övezetté nyilvánítanák Erdélyt, s valamivel később pedig, természetes módon az anyaországhoz csatolnák." A megoldás szerinte Erdély militarizálása. Erdélyt be kell hálózni katonai egységekkel, laktanyákkal, vagyis a hadsereg súlypontját Erdélybe kell helyezni. "Nem ártana nagyvállalatokat nyitni, amelyekben más vidékekről betelepített munkásokat alkalmaznánk a kisebbségi lakosság ?higítása? érdekében. Amíg sikerül szétszórni az erdélyi magyarokat, nem tudjuk asszimilálni, leghatékonyabban vegyes házasságokkal, román férfiak, magyar nők, nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk az ősi föld elvesztésének rögeszméjétől." /Mózes Edit: Erdély militarizálását javasolja Sergiu Nicolaescu szenátor! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Sergiu Nicolaescu fenti kijelentéséről elmondta: "aggasztó, hogy egyre több a hasonló nyilatkozat, amelyek végül is azt célozzák, hogy Románia és Magyarország viszonyát alapvetően megrontsák. Másrészt az is egyértelmű, hogy uszító, kisebbségellenes gyűlöletre izgató nyilatkozatok. Nicolaescu kijelentéseiben ugyanis olyan kitételek vannak, amelyek az erőszakos asszimilációra, a kisebbségek fokozatos felszámolására szólítanak fel. És ami még aggasztóbb, a szóban forgó kijelentések ellen az ügyészségnek régen föl kellett volna lépnie, de nem foglalt állást." /Brassói Lapok, szept. 19./"

"Miklós László, a lap munkatársa elmarasztalta Király Károly helyzetelemzését /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, a kritizáló hangot. Nem elég, hogy a román sovénnacionalisták össztüzet nyitnak az RMDSZ-re, a "mi műkritikusaink is" támadnak. Az RMDSZ-kongresszusnak le kell számolni ezekkel a szélsőségesekkel, olvasható az újságíró értékelésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Gagyi Mihály hevesen elutasította Király Károly írását /Romániai Magyar Szó, szept. 10./, egyben hitet tett a mérsékeltek mellett. Gagyi visszamenőlegesen sem talált semmi pozitívumot Király Károly életművében, sőt megkérdőjelezte a kommunista rendszerben tanúsított helytállását /amikor 1972-ben lemondott első titkári posztjáról/, azt állítva, hogy amennyiben Király Károly funkcióban marad, többet tehetett volna. /!/ /Gagyi Mihály: A radikálisok és mérsékeltek dilemmái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./"