Göncz Árpád, Magyarország köztársasági elnöke okt. 6-i keltezéssel a következő levelet intézte Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének, az RMDSZ V. Kongresszusa munkálatainak sikeres befejezése alkalmából: "Aggódó figyelemmel kísértem konferenciátokat és szívemből örülök, hogy egységeteket sikerült megőrizni. Az RMDSZ új kormányzati szerepében bebizonyította valóságérzékét, mértéktartását és bölcsességét. Szívemből gratulálok Valamennyiőtöknek. Meleg barátsággal: Göncz Árpád. " /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 1027. sz./

A szenátus okt. 6-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál Frunda György szenátor megemlékezett a szabadságharcos aradi vértanúkról, kivégzésük 148. évfordulója alkalmából. Az RMDSZ Maros megyei szenátora emlékeztetett arra, hogy a mártírhalált szenvedett honvédtábornokok öt nemzet fiaiból kerültek ki. Hangoztatta: a történelem bennünket ítélt arra, hogy a nemzetek közötti összefogással megvalósítsuk végre a szabadság, egyenlőség és testvériség eszményeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 1027. sz./

Szilágycsehen az egyik kétnyelvű helynévfeliratot befestették, a másikat eltüntették, megrongálva találtak rá, a harmadikról lekaparták a magyar feliratot, csak a negyedik maradt épen. Újból kiteszik a kétnyelvű jelzést, ha ezt is befestik, akkor megint állítanak újat, jelentette ki Bálint Géza, Szilágycseh polgármestere. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Mi a véleménye a kormánykoalícióról? -tette fel a kérdést Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. Törzsök Erika, a HTMH elnöke helyesli a koalíciót. Szerinte a Ciorbea-kormányban egy jó értelemben vett technokrata proficsapat kezd kialakulni, mely képes arra, hogy a szélsőséges megfogalmazásokból az adott kérdést visszavigye a gyakorlat talajára. Ezt akkor is úgy gondolja, ha az oktatás és közigazgatás "bennünket nagyon közelről érintő területe e pillanatban még nincs véglegesítve." Az RMDSZ "érdemben tud beleszólni az itt élő magyarság sorsába. Ahogy ezt nyugaton is megítélik, modellértékű a jelenség." - Az RMDSZ nem tehette volna, meg, hogy nem lép be a koalícióba, így foglalható össze Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének a véleménye. Csakhogy ez nem olyan könnyű. Amikor azt hallotta a kongresszuson, hogy az RMDSZ lemond az ellenzékiségről, akkor arra gondolt, előzőleg filozófiailag tisztázni kellene, hogy a kisebbségnek milyen helyzete van a demokrácián belül. - Domokos Géza, aki 1989 és 1992 között volt az RMDSZ elnöke, ésszerűnek tartja az RMDSZ belépését a koalícióba. - Szőcs Géza /aki 1990 és 1993 között volt az RMDSZ főtitkára, majd elnöke/ súlyos hibának tartja azt, hogy az RMDSZ nem élt a lehetőséggel és nem foglalta írásba a feltételeket, elmulasztotta, hogy "számonkérhető megegyezést kössön", belement a homályos ígéretekbe. Ennek az lesz a következménye, hogy a román erők vagy felismerik az RMDSZ gyengülő erejét és visszaélnek vele, vagy pedig a szövetség ott fog kullogni - önérzetében megsértve - a koalíció után. /Szabó Piroska: Gondolatok a kormánykoalícióról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7.

Fennállásának hetvenedik évfordulóját ünnepelte a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a református fiatalok szervezete. Temesvár belvárosi református templomában Tőkés László püspök hirdetett igét. Az IKÉ-t 1957-ben szüntették meg más egyesületekkel együtt. Az IKE a városban 1989-ben feltámadt és működik. Azért tudott tevékenykedni, mert Isten volt a közösség összetartó ereje, hangsúlyozta a püspök. /Pataki Zoltán: A közösség megtartó ereje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Mezősámsondon megünnepelték a 150 éves református templom felújítását, egyúttal bemutatták a helyi értelmiségiek /Baloghné Rácz Éva, Csibi Szabolcs, Fekete Gyula, Nagy Rózsa, Pánczél János, Pánczél Vilmos, Szász Mária/ szerkesztésében, Nagy Pál irodalomkritikus segítségével megjelent falumonográfiát: Mezősámsond - múlt és jelen /Impress Kiadó, Marosvásárhely/. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Ion Coja, a Vatra Romaneasca alelnöke okt. 6-án Bukarestben bemutatta Legionarii nostri /=A mi vasgárdistáink/ című, a Buna Vestire Kiadó által gondozott könyvét. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete szept. 27-én tiltakozó nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, hogy szept. 21-én Marosvásárhelyen az ortodox templom felszentelésekor szélsőséges nacionalisták beszédeiben magyarellenes kirohanások hangzottak el. Az RMDSZ tiltakozik a Teleki Téka nevének önkényes megváltoztatása és a kétnyelvű helynévtáblák befestése ellen. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./

Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./

Az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programja a következő. Külpolitikai téren az RMDSZ továbbra is sürgetni fogja Románia NATO-tagságát és szorgalmazza, hogy az európai integrációs tárgyalásokat egyidőben kezdje el az Európai Bizottság az összes társult taggal. - Gazdasági téren az RMDSZ prioritásként kezeli a privatizációs folyamat felgyorsítását, a veszteséges vállalatok esetén a csődeljárást követő privatizációt, különös tekintettel a nagy nyersanyag- és energiaigényes vállalatokra. A reprivatizáció teljes természetbeni vagyonvisszaadással történjen és ahol ez nem lehetséges, ott teljes körű kárpótlással. A mezőgazdaságban szükség van a saját elhatározáson alapuló társulások megalakításának ösztönzésére, valamint mezőgazdasági terméktanácsok kialakítására. A kis és középvállalkozások megsegítése érdekében szükség van a szövetkezeti mozgalmat támogató átfogó program kidolgozására, valamint a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének véglegesítésére. Az adópolitika terén az RMDSZ sürgetni fogja a személyi jövedelemadó bevezetését, a vállalkozások profitadójának csökkentését és kedvezményes adózási rendszer kialakítását a termelő, munkahelyteremtő és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára. A pénzügyi politikában az RMDSZ elsőrendű feladatnak tekinti a lej belső és külső értékállandóságának megteremtését, a bankok privatizációját valamint az értéktőzsdén és a tőzsdén kívüli piacon létező korlátozások megszüntetését. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban szükség van a külföldi magántőke beáramlásának ösztönzésére, valamint a határ menti együttműködés ösztönzésére. Az RMDSZ szükségesnek tartja külön stratégia kidolgozását a regionális kooperáció terén, a Románián belül létrejött nyolc régió közötti együttműködés felgyorsítása és intézményesítése érdekében. Szükséges a helyi önkormányzati vagyonról szóló, a helyi költségvetést szabályozó, illetve a helyi népszavazásról szóló törvény megalkotására. Az RMDSZ, a kisebbségi kérdés megoldási módjának továbbra is a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazását tartja, amely a kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kiépítését feltételezi. Ennek érdekében jogalkotási prioritásai a következők: - a Románia által aláírt alapszerződések és a hazánk által ratifikált kisebbségvédelmi egyezmények alkalmazása, - a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása és alkalmazása, - a közösségi javak visszaszolgáltatásának törvényi szabályozása, - a helyi autonómiát megerősítő törvények kisebbségvédelmi vonatkozásainak kidolgozása, a nemzetközi egyezmények előírásainak jóhiszemű értelmezésével és a hazai jogszabályokba való foglalásával, - a kisebbségvédelmi kerettörvény elfogadása. Az RMDSZ cselekvési programja célul tűzi ki az oktatási rendszer decentralizációjának és reformjának folytatását, a minden szükséges profilt magába foglaló magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését a közoktatásban és az anyanyelvű felsőoktatás szükségletek szerinti kiszélesítését. A kultúrpolitikai jogalkotás prioritásai a következők: a Nemzetiségi kulturális statútum kidolgozása, a Kulturális tárgyi örökség törvénye, Műemlékvédelmi törvény, Közkönyvtárak törvénye, Színházi törvény, Múzeumok törvénye. Az RMDSZ sürgeti az Egyházügyi törvény mielőbbi elfogadását és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatását.A szociális védelem terén az RMDSZ sürgetni fogja a szociális lakások építését költségvetési alapokból és/vagy nemzetközi szervezetek támogatásával illetve az Országos Lakásalap létrehozását, amely biztosítja a kedvezményes hitelek felvételét lakásépítés céljából. Az egészségügyben szükség van az intézményrendszer szervezeti és szakmai funkcióinak átalakítására, az alapellátási rendszer területi, családorvosi és célcsoportokat ellátó rendszerének kialakítására valamint az egészségügyi szakemberképzés és posztgraduális képzés decentralizációjára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6., 1026. sz./

A koalíciós egyeztető tanács okt. 7-i ülésén a kormánykoalíció pártjainak képviselői megvizsgálták az államtitkárok pártok közötti elosztását és a még be nem töltött államtitkári tisztségek helyzetét. A tanácskozáson megállapodás született többek között arról, hogy az RMDSZ kap egy külügyi államtitkári helyet. Az államtitkár személyének kijelölése, mint azt az RMDSZ V. Kongresszusa által elfogadott alapszabályzat előírja, az RMDSZ Operatív Tanácsának hatáskörébe tartozik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1028. sz./

Magyar szakos tanfelügyelők országos tanácskozását tartották meg okt. 7-én, Kolozsváron. Az Oktatásügyi Minisztérium által kezdeményezett tanácskozáson jelen volt Murvai László minisztériumi főosztályvezető is, aki elmondta: jövőre nagyobbak lesznek a követelmények, mert a romániai tanügy fokozatosan áttér az egyetemi felvételit helyettesítő érettségi rendszerre. Most tisztázzák azt is, hogy milyen írók szerepelnek majd az érettségizők tudásának felmérésénél. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

A szenátus tanügyi bizottságának okt. 8-i ülésén George Pruteanu parasztpárti bizottsági elnök szavazást kért a tanügyi törvényt módosító 36/1997. számú sürgősségi kormányrendeletről, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű KDNPP-RMDSZ vegyes bizottság ide vonatkozó, véglegesítő döntéseit. A szakbizottsági jelentés ebben a változatában a sürgősségi kormányrendeletnek a nemzetiségi anyanyelvi oktatással kapcsolatos 8 tételre kiterjedő módosításai közül csupán háromnak az elfogadását javasolja. Verestóy Attila ugyanakkor a szenátus állandó bizottságában kérte, hogy mindaddig ne terjesszék elő a jelentést, amíg a vitás kérdéseket nem tisztázzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1028. sz./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a sajtóban nyilvánosan mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak az RMDSZ V. Kongresszusának sikeres megszervezéséhez és lebonyolításához, az önkéntes munkavállalóknak, lakásfelajánlóknak, autószolgálatot teljesítőknek és a kántortanító-képző diákjainak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1028. sz./

Első ízben tartották meg a Tövisháti Napok nevű rendezvényt Szilágycsehen, a Magyar Házban, a Tövishát Kulturális Társaság rendezésében. A helyszín a társaság székháza, egyben a városi RMDSZ, a MADISZ, a cserkészcsapat, az EMKE otthona. Baksai Károly, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke beköszöntőjében elmondta, hogy három megye, Szilágy, Szatmár és Máramaros közös tájegysége hagyományainak ápolását tűzték ki célul. Dr. Tövissi Lajos Tövishátról szóló értekezését olvasta fel. A tájegységet érintő előadások keretében bemutatták dr. Tövissi Lajos Ködlámpa című ismeretterjesztő cikkeit tartalmazó kötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Cziprisz Imre tanár, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ aligazgatója, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a nehéz szociális helyzetben levő diákok megsegítésére, iskolai rendezvények támogatására létrejött alapítvány elmúlt tanévi tevékenységét. Több diákot segélyeztek, a kiváló tanulók pénzjutalmat kaptak. Harminc diákot nyaraltattak Székelyföldön, a szelterszi Szent Gellért táborban, tíz diák pedig Magyarországon nyaralhatott. Támogatják a vetélkedők résztvevőit és a diáklapot is. Az öregdiákok adományaikkal segítik az alapítványt, hasonlóan több vállalkozóhoz. vetélkedők résztvevőit. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 8./

Szovátán a Bernády György Közművelődési Egylet szept. 30-án tisztújító közgyűlést tartott, újraválasztották elnöknek Mester Zoltánt, Tófalvi Zoltán pedig megerősítették tiszteletbeli elnöki címében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Okt. 3-án és 4-én rendezték meg az RMDSZ V. kongresszusát Marosvásárhelyen. Az első napon a küldöttek meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György SZET-elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Demeter János OÖT-elnök, valamint Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter beszámolóját. Okt. 4-én az alapszabályzat és a program módosítására, valamint más dokumentumok elfogadására került sor. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében a magyar kormány nevében köszöntötte az RMDSZ-t és a kétmilliós erdélyi magyar közösség valamennyi tagját. Hangsúlyozta, hogy a pozitív változások "elősegítője volt a magyar szomszédságpolitika, annak fontos elemeként a magyar-román alapszerződés", amely 1920 óta először rögzítette jogi igénnyel az erdélyi magyarság jogos igényeit, alapot teremtve a kisebbség jogos törekvésinek számonkérhető érvényesítésére. Az erdélyi magyarságnak a történelmi esély megvalósításához hosszú küzdelemre van szüksége, mert senki sem képzelheti, hogy a több évtizedes nacionalista, magyarellenes politika egyszerre megáll - figyelmeztetett Tabajdi Csaba. "Mi azt szeretnénk - mondotta - ha ebben a történelmi folyamatban egy percig sem engednénk el egymás kezét". Emil Constantinescu elnök nevében Zoe Petre asszony politikai főtanácsos üdvözölte a kongresszust. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha jelenleg újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái az RMDSZ-ben a platformok, a társszervezetekben működő párok és csoportosulások révén. Markó Béla elfogadhatatlannak nevezte, hogy "közös döntéseinknek ne vessük alá magunkat" és hogy a különvélemény ürügyén "az egész szövetséget gyengítsük". A romániai magyar közösség nem a kormánybalépéssel hozta meg alapvető döntését, hanem 1990-ben, amikor szenátorokat és képviselőket küldött a parlamentben, mivel ennek a döntésnek része volt az az esély, hogy "a kisebbségi helyzet rendezésének elkötelezett partnerekkel koalícióra léphetünk." A szövetségi elnök a jogsérelmek orvoslását és az új jogi szabályozók elfogadását emelte ki a kisebbségpolitika változását elemezve, hozzátette, hogy még hátravan az 1990-es marosvásárhelyi események kivizsgálása, a vétkesek felelősségre vonása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása pedig még nem kezdődött meg. Az RMDSZ politikájában továbbra is kiemelt helye van a Magyarországgal, minden magyarországi parlamenti párttal, a magyar kormánnyal, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és más intézményekkel való kapcsolatoknak a közös nemzeti hovatartozás alapján. Markó Béla kitért a kisebbségek javára meghozott intézkedésekre, hozzátéve: mindez "rendkívül törékeny, és egyik napról a másikra összeomolhat". A csalódások "nem jogosítanak fel arra, hogy ne bízzunk saját erőnkben, s abban, hogy szövetségeseink is felmérik: mi egymásra vagyunk utalva ebben a térségben". - A szélsőséges nacionalizmus megpróbálja megbontani az RMDSZ és a koalíciós román pártok együttgondolkodását. A koalíció tétovasága, sőt egyes koalíciós politikusok ellenséges megnyilatkozásai tették lehetővé, hogy az RMDSZ-ellenes és magyarellenes uszítás elszabaduljon. Markó Béla bízik abban, hogy egységes fellépéssel elejét lehet venni ennek a kampánynak. Rámutatott arra, hogy vissza kell utasítani a gyűlöletre való izgatást. Ha megengedik a reform megtorpanását a kisebbségi jogok területén, az megkérdőjelezheti a demokratikus nyitás egészét is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszámolójában kijelentette: "Mindenekelőtt pusztuló fajtánk iránti kollektív felelősségünket kívánom hangsúlyozni". Időnként kísérletet tesznek arra, hogy a társadalmi és egyházi közéletből eltávolítsák, mert személyéhez "a hivatalossá izmosodott RMDSZ-irányvonaltól eltérő, másfelől a nacionalista román és a szocialista liberális magyar uralkodó politikával ellentétes politizálás kapcsolódik" - mondotta. Kijelentette, hogy szigorúan tartotta magát az RMDSZ programjához. Érthetetlen számára, miért bélyegzik radikálisoknak azokat, akik a szövetség programját következetesen képviselik, háromszintű autonómiát akarnak. - Tőkés László nyolc pontban foglalta össze javaslatait. Elsőként sürgette, hogy a kongresszus "utólagosan, tételes formában" fogalmazza meg igényeit a román kormánnyal szemben, és ezekről román-romániai magyar kerekasztalt javasolt. Az Európa Tanács elsietetten megszüntetett felügyelete helyébe az RMDSZ-nek kellene gondoskodni a kisebbségi jogok helyzetének monitorizálásáról. Javasolta továbbá, hogy az RMDSZ szervezzen új magyar-magyar csúcstalálkozót, támogassa a titkosszolgálati dossziék megismerésének lehetővé tételét, több javaslatot tett az anyanyelvű oktatásra, így a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé alakítására, a Bolyai Tudományegyetem maradéktalan helyreállítására. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek "gyökeresen változtatni kell" tanügyi politikáján. Sürgette az RMDSZ belső választásának megtartását, az autonómia-statútumok elkészítését és azt, hogy az RMDSZ lépjen fel az egyházi ingatlanok visszaadása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6., Markó Béla beszámolójának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A második napon, okt. 4-én a kongresszuson pontról pontra szavazva elfogadták a szervezeti szabályzat módosítását. A vitában a központosítási és a decentralizálási szándék ütközött egymással. A módosítás szerint a kormányba lépésről, a kilépésről a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ dönt, a miniszterek kinevezéséről és visszahívásáról az ügyvezető elnökség javaslata alapján az Operatív Tanács, a prefektus jelölése és a döntés a területi szervezetek hatásköre. Kincses Előd, aki az 1990-es márciusi eseményekig Maros megyei RMDSZ-vezető volt, majd az alaptalan vádak miatt Magyarországra kényszerült, többpontos javaslatot terjesztett elő arról, hogy az RMDSZ igényelje Románia főügyészétől - többek között - az 1946 és 1990 között hozott, azóta törvénytelennek minősített politikai ítéleteket követő vagyonelkobzások tekintetében a főügyész éljen a semmisségi fellebbezéssel, állítsák bíróság elé azokat, akik bűnösek az 1989. decemberi gyilkosságokban és bántalmazásokban, tisztázzák a titkosrendőrség szerepét az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekben, továbbá rendeljenek el nyomozást a nyilvánosan törvénybe ütköző kijelentéseket tevő politikusok ellen. Kincses Előd javaslatát a kongresszus elfogadta. - A kongresszus végül Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyolcpontos javaslatából ötöt átvett és az SZKT feladatává tette részletes kidolgozásukat. Ezek a következők: román-romániai magyar párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása, a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése, a magyar-magyar csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola egyetemmé fejlesztése. Az elfogadott pontokból kimaradt az, hogy az RMDSZ kongresszusa utólag fogalmazza meg elvárásait a kormánnyal szemben. - A kongresszus foglalkozott Szőcs Géza fellebbezésével, amelyet az SZKT tavaszi ülésén elfogadott, őt alapítványi pénzek kezelésével kapcsolatban elmarasztalta. Szőcs Géza új dokumentumot nyújtott be. A bizottság az idő rövidsége miatt nem tudta megvizsgálni az okmányokat, ezért átadták az RMDSZ ügyvezető elnökségének, amely három hónapon belül befejezi a vizsgálatot és dönt arról, hogy az igazságügyi hatóságokhoz fordul-e ebben az ügyben. - A kongresszus - a Bihar megyei RMDSZ javaslatára - elítélte a lakosságcsere gondolatát, Meciar szlovák miniszterelnök javaslatát, és szolidaritását fejezte ki a szlovákiai magyarsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7.. Kincses Előd javaslatáról: /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

Anyanyelvünk jövője címmel rendezett konferenciát okt. 8-án a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/. Szükség van olyan mozgalomra, amely vállalja anyanyelvünk ápolását, jelentette ki megnyitó beszédében Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Ennek szellemében fog össze a Magyar Tudományos Akadémia, a Nyelvtudományi Intézet, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Írószövetség, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki. A közös munka nyitánya volt ez a konferencia. Péntek János kolozsvári magyar egyetemi tanár vitaindítójában szólt a magyar kisebbség helyzetéről, az asszimiláció veszélyéről, az államok, az oktatás és az egyházak feladatairól és felelősségéről a kisebbségek nyelvi kultúrájának védelmében. Glatz Ferenc, az MTA elnöke kifejtette, hogy először nyelvünk jelenlegi állapotát kell felmérni. Tabajdi Csaba államtitkár szerint törvényi szabályozással nem érdemes beavatkozni a nyelv alakulásába. Kántor Lajos, a Korunk (Kolozsvár) főszerkesztője a Szó-tartó mozgalomról szólt, majd Péntek János a romániai, Gál Sándor kassai író a szlovákiai, Papp György újvidéki egyetemi tanár a vajdasági, Dupka György /Ungvár/ a kárpátaljai és Lázár Oszkár egyetemi tanár a nyugati szórványok anyanyelvvédelméről tartott előadást. /Magyar Nemzet, okt. 9./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke okt. 9-én megbeszélést folytatott Kovács László magyar külügyminiszterrel, aki Adrian Severin külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tesz Romániában. A megbeszélés során az RMDSZ elnöke elemezte a szövetség jelenlegi helyzetét a kormánykoalícióban, és elmondta, hogy a két sürgősségi kormányrendelet valóban fontos lépés a kisebbségi jogok rendezésének területén, de szükség van minél szélesebb körű alkalmazásukra és mielőbbi parlamenti megerősítésükre. A beszélgetés folyamán szóba kerültek a két ország közötti kapcsolatépítés legsürgősebb teendői, köztük az, hogy a román-magyar vegyes bizottság minél hamarabb kezdje meg a munkáját. A vegyes bizottságon belül létrehozott kisebbségi albizottságban jelen lesz a romániai magyarság és a magyarországi románság egy-egy képviselője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9., 1029. sz./

Értékes kiadvány jelent meg magyarul és románul: A Maros megyében kiadott könyvek, albumok, térképek bibliográfiája 1990-1995 címmel. Kiadta: Tg. Mures, Biblioteca judeteana Mures, 1997. Bibibiografii muresene 2. A bibliográfiát Fülöp Mária könyvtáros állította össze. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

Okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestbe érkezett, Adrian Severin kollégája meghívásának eleget téve. A külügyminisztériumban Adrian Severinnel együtt megnyitották a magyar-román alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság alakuló ülését. Ezen részt vettek a kilenc szakbizottság elnökei, Törzsök Erika, a HTMH elnöke és Klaus Fabritius, a Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Emil Constantinescu államelnök okt. 8-án Kovács László magyar külügyminiszterrel egybehangzóan pozitívan értékelte a román-magyar kapcsolatok alakulását. A találkozót követően Kovács László a magyar sajtó romániai tudósítóinak kérdéseire válaszolva, a tanügyi törvénnyel kapcsolatos romániai vitákra reagálva kijelentette, hogy az RMDSZ jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek szerepelnek a két ország közötti alapszerződésben és megfelelnek az európai normáknak. Az Európai Unióba való betagozódásra és a NATO-tagságra törekvő Romániának meg kell felelnie ezeknek a követelményeknek, mondotta a magyar külügyminiszter, és hozzátette, hogy bár nem könnyű a több évtized alatt kialakult kisebbségpolitikán változtatni, Románia érdekei ezt megkövetelik. Kovács László történelmi jelentőségűnek értékelte az RMDSZ kormányzati részvételét, és hozzáfűzte: némi túlzással öngyilkosnak nevezhető az, aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei. Kifejtette: ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSZ kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz, és talán jobb is, ha nem foglalkozik politikával. A magyar külügyminiszter kifejtette, nem tartja reálisnak a romániai magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó elképzelést, a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 8-án Nagyszalontára utazott Nagy Frigyes mezőgazdasági miniszter és román kollégájával, Dinu Gavrilescuval és aláírta a két ország gazdasági megállapodását. A keretszerződés a gazdasági együttműködés jogi alapjait fekteti le, lehetővé teszi közös vállalatok létrehozását is. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 9-én Nagyváradon mutatták ne az új magyar nyelvű ábécés könyvet, amelyet három nagyváradi tanítónő /Rauscher Erzsébet, Lovász Andrea és Tunyogi Katalin/ szerkesztett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 10./

Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárok legyenek, ezért a magyar kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta a Népszabadságnak adott interjújában Kovács László külügyminiszter. Romániai tárgyalásai alkalmával Emil Constantinescu elnöktől kérte a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokkal szembeni fellépést. Az államfő erre késznek mutatkozott, ugyanakkor kérte, hogy a magyar kormány is forduljon szembe olyan próbálkozásokkal, hogy egyes magyarországi politikusok Erdélyben vívják meg választási kampányukat. - Kovács László külügyminiszter a magyar-román kapcsolatokban a lélektani gátak áttörését tartja fontosnak. /Népszabadság, okt. 10./

A Szabadság Campus mellékletében új rovatot indítanak Provokác címen, ebben vitára provokáló cikkeket adnak közre. Az első írás Mikó András kirohanása a magyarságvédő cikkek ellen. "Bevallom, nem olvasok magyar újságot." - így kezdte. Ennek ellenére nem késett az erdélyi magyar lapok éles elítélésével. Ironikusan "a Romániai Magyar Újságíró" szerepel cikkében, aki "minden adott napon" elmondja, mit tett Funar. Mikó szerint ezt ő is tudja, nem kell elmondani. Ezekből a magyarság-cikkekből az derül ki, hogy a románok pofátlanok, de mi mások vagyunk. Mikó szerint az nem derül ki, hogy mi is az a magyar nemzeti identitás. Szerinte ugyanis csak egymás támadásáról van szó, "valakik ellen összefogunk", "egyet nagymagyarkodunk"... "Mi lesz akkor, ha már nem lesz közös ellenségkép?" /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 10-12. között rendezik meg az Erdélyi Magyar Nőszövetségek III. találkozóját, a helyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet szervezésében. Az első nőszövetségi találkozót két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen tartották, míg a tavaly Kolozsváron gyűltek össze a nőszervezetek. A mostani találkozóra 11 szövetség jelezte részvételi szándékát Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról és máshonnan. A találkozó során a nőegyletek képviselői meghallgatják egymás beszámolóit, eldöntik, hogy alakítsanak-e országos szövetséget, s ha igen, megvitatják ennek alapszabályzatát is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

1948-ig működött Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron az irgalmasok férfi szerzetesrendje. Romániában már csak egyetlen élő tagja van a rendnek, Horváth Ágoston 81 éves szerzetes. Szatmárnémetiben a rendnek kórháza és gyógyszertára is volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./

Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, az RMDSZ oktatásügyi államtitkára lemondási szándékáról értesítette az RMDSZ Ügyvezető Elnökségét. Az ÜE okt. 10-i ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, azonban nem született döntés arról, hogy elfogadják-e Béres András lemondását, s ha igen, ki legyen az utóda. - Az ÜE-nek még nincs jelöltje a nemrég az RMDSZ-nek juttatott külügyi államtitkári tiszt betöltésére. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./