Jún. 17-19. között Athénban kerül sor a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének 9. ülésszakára. Napirenden szerepel: 1/ A tagállamok Vámszabályzatának javítását célzó ajánlás elfogadása; 2/ A regionális szervezet Kereskedelmi és Fejlesztési Bankjával kapcsolatos problémák megvitatása; 3/ A regionális szervezet parlamenti és kormányszervei közötti együttműködési mechanizmus tökéletesítését célzó ajánlás elfogadása; 4/ A térség országaiban fokozott problémát okozó menekültkérdés megoldását célzó ajánlás elfogadása; 5/ Pénzügyi kérdések. -

"Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Az amerikai állásfoglalás ellenére Románia még mindig reménykedik abban, hogy meghívást kap a júliusi madridi NATO-csúcstalálkozóra, nyilatkozta jún. 16-án Lisszabonban a kétnapos a látogatásra Portugáliába érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. /Románia reménykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Jún. 17-én tartották a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ vezetőinek, parlamenti képviselőinek és szenátorainak szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök jelenlétében megvitatták a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a koalíciós egyeztetések és a kormányprogram szellemében megvalósításra váró időszerű feladatokat, kiemelten a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet helyzetét, a földtörvénnyel kapcsolatos egyeztetett koalíciós álláspontot, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői beszámoltak az egyes tárcákban folyó munkáról, az elkövetkező időszakban esedékes, megoldandó feladatokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./"

"Jún. 17-én, a napirend előtti felszólalások során Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő beszédében a múlt hét végén bekövetkezett Bihar megyei árvízről tájékoztatta a T. Házat. Az RMDSZ-képviselő sürgős és határozott lépéseket követelt a kormánytól, mindenekelőtt pedig kérte az érintett területek katasztrófa sújtotta övezetté való nyilvánítását. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./"

"El kell készíteni a leltárt az eltelt hat hónapról, ahogy koalíciós partnereink is elkészítik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elsődleges a gazdasági sokkterápia, a reform beindítása, azonban kisebbségi jogok területén is be kell indítani a változásokat. Itt nem hosszú a lista, két jelentős lépésre lehet utalni, a diplomahonosítási egyezményre és a közigazgatási törvény módosítására. Ennek értelmében ahol 20 %-nyi kisebbség él, ott a közigazgatásban kötelező módon használni kell a magyar nyelvet. Másik nehéz feladat az oktatási törvény módosítása. Nagy gondot okoz az, hogy továbbra is a régi emberek vannak kulcspozícióban. Cseke Gábor feltette a kérdést, milyen veszteséget jelent "sorainkból jövő támadás", a tiszteletbeli elnök állásfoglalása. Sokan "megpróbálják fölnagyítani a késlekedést". Itt nem az RMDSZ kudarcairól van szó, hanem a romániai magyarságéról. Markó Béla nem kíván a nyilvánosság előtt polemizálni Tőkés Lászlóval, de hozzátette, hogy a tiszteletbeli elnök helyzetelemzése téves és "veszélyes is". Markó határozottan visszautasította azt, hogy az egyházak ügyét nem képviselnék teljes elkötelezettséggel. /Cseke Gábor: Már készül a leltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./"

"Lehangoló képet nyújt a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ épülete. A tavaly beomlott díszterem javítása máig sem fejeződött be. Nagy összefogásra lenne szükség, hogy rendbehozzák az épületet. /Ferenc L. Imre: nem az ünneprontás szándékával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Kormányhatározattal a Kriterion Kiadót átszervezték, létrehozták a Kriterion Kiadó Rt. Kereskedelmi Társaságot, amely egészében állami tőkével működő jogi személy. Tevékenysége: könyvek, periodikumok kiadása és forgalmazása román nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén. A Kriterion személyzetét átvette a társaság. A máj. 5-én kelt rendeletet magyar nyelven a Hivatalos Közlöny máj. 26-i, 69-es számában jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Jún. 16-án a szenátus megszavazta a zsidó közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet törvényerőre emelését. Amint a másik ház is megszavazza, akkor lesz törvény a 21. számú sürgősségi kormányrendelet, amely hat ingatlan visszaadásáról intézkedik a romániai zsidóság számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy a visszaadott ingatlanokat egy alap fogja kezelni, melynek rendeltetése, hogy küzdjön az antiszemitizmus és a xenofóbia ellen, segítse a zsidó közösséget kulturális identitása megtartásában. Eckstein Kovács Péter ezt precedens értékűnek tekinti, hiszen a kormány németeknek is visszaadott ingatlant. Ugyanez a kormány tervezi, hogy kárpótlást nyújt azoknak a románoknak, kik 1940-ben Bulgáriában éltek, és ott voltak ingatlanaik. /Beindult a restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Jún. 17-én nyolcnapos amerikai látogatásra indult Victor Ciorbea miniszterelnök, kíséretében van Tokay György kisebbségügyi miniszter is. Ciorbea elmondta, hogy útjának célja: tájékoztatni az amerikai kormányzatot a romániai reformfolyamatokról. Találkozik Al Gore alelnökkel, törvényhozási személyiségekkel, üzletemberekkel és személyesen nyújtja át Bill Clinton elnöknek Emil Constantinescu államelnök levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Göncz Árpád elnök kolozsvári koszorúzására tért vissza Dávid Ibolya /MDF/ napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés jún. 18-i ülésén arra, amit a múlt héten kifogásolt: azt az emléktáblát is megkoszorúzta, amelyet Funar, a hírhedt polgármester állíttatott, amelyen az áll, hogy a magyar nemesség 40 ezer románt és 230 falut elpusztított. A kitalált bűnökről szóló tábla megkoszorúzása önkéntes vállalása annak, ami nem történt meg. Akkor Szabó Zoltán /SZDSZ/ művelődésügyi államtitkár a kormány nevében helyeselte Göncz gesztusát, történelmi megbékélést szolgáló gesztusként értékelte. Dávid Ibolya hiányolta a magyar áldozatok emléktábláját. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben Göncz Árpád megköszönte az ukránoknak, hogy "átengedték" honfoglaló őseinket. Miféle öntudat lakozik a magyarságot jelképező elnökben? - tette fel a kérdést a képviselőnő. Szent-Iványi István /SZDSZ/ államtitkár szerint az ellenzék tévedett, Göncz Árpád nem koszorúzta meg a kifogásolt táblát, hanem az ugyanott levő Petőfi-emléktáblát. Pokorni Zoltán /Fidesz/ azt tette szóvá, hogy a koszorúzásról szóló múlt heti felszólalást követően Szabó Zoltán helyeselte a gesztust, akkor még nem tartotta szükségesnek helyesbíteni az MDF-es képviselő felvetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 19./"

"A Remus Opris vezette kormányküldöttség Székelyudvarhelyre látogatott. A felek megegyeztek, hogy a kormány közvetítésével tovább folynak a tárgyalások. "Nagy eredménye a tárgyalásnak az, hogy amíg egyszerűsödik a tulajdonjogi képlet, addig nincs költözés" - olvasható a lap beszámolójában. Ennek ellenére az Adevarul tovább folytatja a magyarellenes uszító kampányát és ismét első oldalas cikkben foglalkozik azzal, hogy most már a magyar történelmi egyházak is társultak a görög katolikusok üldöztetéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Megjelent az Újságíró Évkönyv 1997 /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Kolozsvár, Marosvásárhely/, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője szerkesztette. Miklós László ismertetőjében inkább az évkönyv szerkesztési hibáit emeli ki. Rossz néven veszi, hogy az évkönyvben a Romániai Magyar Szó nem kapott jó minősítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./"

"Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában jún. 19-én mutatták be a Magyar Kisebbség c. folyóirat legfrissebb számát. Vetési László házigazda rövid megnyitó beszéde után Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, főszerkesztő, Székely István és Toró T. Tibor szerkesztők mutatták be a lapot általában és a legfrissebb számot részleteiben. Az 1997/1-2-es összevont szám a kisebbségi törvényekről értekezik, és tartalmazza több mint 20 szakértő és politikus véleményét, tanulmányát a kérdéskörben. Az összegyűjtött és megjelentetett dokumentumok hiánypótlóak a témában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./"

"Gáll Ernő a Magyarország - 2000 budapesti tanácskozásán a magyarságképről beszélt. Kolozsvárról jön, írta, abból a városból, ahol néhány hónapja Funart újra polgármesternek választották. Ez azt jelenti, hogy "a város különböző épületein elhelyezett emléktáblákon rögzített - Funar inspirálta - magyarellenességnek még volt és van foganatja." Erről nem szabad megfeledkezni. Corneliu Vadim Tudor és társai gyűlölködő kampányai a kölcsönös félelmekből táplálkoznak, ezért szívósak és "vészesen fertőzőek is". A funarok gerjesztette ellenségképet olyan közéleti-szellemi nagyságok táplálták, mint az 1848-as generáció több vezető személyisége /pl. Simion Barnutiu és Alexandru Papiu Ilarian/, majd Eminescu, Goga, Slavici és Iorga. Emil Cioranban sokáig élt az elutasító magyarságkép. Ceausescu már a hetvenes évek közepétől rendszeresen terjesztette a negatív magyarságképet. - Mindezek miatt tisztázó párbeszédre van szükség. /Gáll Ernő: Magyarságkép itt és most. = A Hét (Bukarest), jún. 19./"

"A Forrás /Kecskemét/ folyóirat 5. száma Kárpátalját mutatja be. Soós Kálmán vitába szállt azzal az állítással, amely Kárpátalját önálló alakulatként tárgyalja, visszavetítve azt a VI. századig. Hangsúlyozta: "Kárpátalja a XX. században - 1918 után - mesterségesen létrehozott jogi-politikai egység. Ezzel a névvel jelölték a trianoni békediktátummal Magyarországtól Csehszlovákiához csatolt területet, amelyen egy természeti tájegységet, az Északkeleti Kárpátokat, illetve az egykori Ung, Bereg, Ugocsa s részben Máramaros, kisebb mértékben Szabolcs /3 község/ és Szatmár megyék /1 település/ területét szokás érteni. Kárpátalja tehát modern fogalom." Csernicskó István Kárpátalja lakosságának nemzetiségi megoszlását ismerteti az 1989. évi szovjet népszámlálás adatai alapján: ukrán 976 749 /78,4 %/, magyar 155 711 /12,5 %/, orosz 49 458 /4 %/, cigány 12 131 / 1 %/, román 29 485 /2,4 %/, szlovák 7 329 /0,6 %/, német 3 478 /0,3 %/, zsidó 2 639 /0,2 %/, Kárpátalja lakossága: 1 245 618 fő. Beregszász lakosságának 1910-ben 96,4 %-a magyar volt, 1989-ben 51,7 % /15 125 fő/, Ungvár lakóinak 62 %-a volt magyar 1910-ben, 1989-ben már csak 7,9 %-os az arányszámuk /9 179 fő/. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), jún. 19./"

"Jún. 21-én Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére tanácskozásra kerül sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel ? miniszterekkel, államtitkárokkal, prefektusokkal, alprefektusokkal és prefektúrai vezérigazgatókkal. A tanácskozáson megvitatják a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a központi és helyi koalíciós együttműködésben felmerülő problémákat, a megoldásra váró feladatokat. A tanácskozáson részt vesz Markó Béla szövetségi elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./"

"A zsil-völgyi bányászok jún. 12-től sztrájkolni kezdtek, egyik vezetőjük az "új Cozma"-ként emlegetett 38 éves szakszervezeti vezér, Romeo Beja lakatos, jelenleg a jogi egyetemet végzi. A bányászok 45 %-os béremelést követelnek. A zsil-völgyi bányászat 1996-os vesztesége 800 milliárd lej volt, ez egyenlő a művelődési minisztérium tavalyi éves költségvetésével. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"

"Hét év után az RMDSZ végre kimutatta a foga fehérjét! Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kötött szerződést Romániával. Valóban, végig az ország ellen dolgozott. Titkos szerződést kötött a húszmilliós románság ellen. Bebizonyította, hogy semmi köze ahhoz az országhoz, ahol zabál... - dörgött a szenátus ülésén Costica Ciurtin /RNEP/ szenátor. Gh. Dumitrascu szenátor pedig javasolta: elő kell venni a Har-Kov Jelentést, és kiegészíteni a magyarok által a románság rovására elkövetett újabb igazságtalanságokkal. Ez nem új javaslat, ugyanis 65 szenátor elkészítette a 948. számú beadványát az Állandó Bizottsághoz, amelyben szorgalmazzák egy különbizottság létrehozását a Hargita és Kovászna megyei román lakosság jogait sértő magyar cselekedetek kivizsgálására. A 65 szenátor közös irománya szerint: "Beadványunk jelentős számú lakossági jelzésen alapul, amelyet a két megye lakosai a szenátushoz intéztek. Ezekből a helyi hatóságok súlyos törvénytelenségeire és visszaéléseire derül fény. Abból a célból, hogy elkerüljük e tájegységek interetnikai feszültségeit, szükségesnek tartjuk egy, a szenátus teljes politikai spektrumát tükröző bizottság létrehozását, amely elemezze a jelzett jelenségeket, és megoldásokat javasoljon a feszültségek feloldására." Ez a beadvány még nem került nyilvánosságra. Megdöbbentő az aláírók névsora. A volt kormánypárt tagjai természetes, hogy aláírták, ugyanígy az RNEP és a Nagy-Románia Párt szenátorai. Azonban 16 mostani kormánypárti szenátor is az aláírók között van /12 parasztpárti közülük/. Puskás Bálint szenátor sorra kérdezte a 16 kormánypárti szenátort,a szövetségeseket, miért írták alá. Akikkel sikerült beszélni, azokról kiderült, hogy félrevezették őket. A szöveget nem mutatták meg, csupán annyit mondtak, hogy a csereháti árvaház ügyében kérnek vizsgálatot. Többen jelezték, hogy visszakozni fognak. Milyen szövetség az, tette fel a kérdést Puskás Bálint, amikor a koalíciós partner alákanyarintja kézjegyét és beáll a sorba egy olyan politikai ellenfél mellé, amely koalíciós társának nyílt, esküdt ellensége? /Brassói Lapok (Brassó), jún. 20.-26./"

"Kelemen Hunor államtitkár reagált Kincses Elemér nyilatkozatára, amely "Eltávolíttatásom politikai döntés volt" címmel jelent meg a lap jún. 16-i számában. Kelemen Hunor cáfolta Kincses Elemér megállapítását és megmagyarázta: azért váltotta le, mert felületesen kezelte a magyar tagozat vezetését, egyes színészek magánjellegű tevékenységbe kezdtek. Hozzátette, hogy nem volt szó Kincses Elemér művészeti kvalitásairól. Nem politikai okokból váltották le. Ideiglenesen Kovács András Ferencet nevezte ki a helyére, aki óraadó tanár a színművészeti főiskolán, akitől azt várja, hogy a régi közönséget visszacsalogatja a színházba. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Csíkszeredán 1969-ben alakult meg, majd 1990-ben lett önálló líceum a később Nagy István festőművész /1873-1937/ nevét felvevő Zene- és Képzőművészeti Líceum. Jó eredményeket értek el, növendékeik közül sokan bejutottak a főiskolára, a tantárgyversenyen is jól szerepelnek. 1993-ban létrehozták a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum Alapítványt, hogy támogassák a szegény sorsú, tehetséges diákokat, támogatókat keresnek, hogy az alapítvány elérhesse célját, tolmácsolta kérésüket Gál Éva Emese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"A kommunista hatalom 1948-ban törvényen kívül helyezte a görög katolikus vallást, templomaikat az ortodoxok kapták meg. Igaz, hogy 1990-ben semmisnek nyilvánították a hírhedt 345/1948-as dekrétumot, de a templomok visszaadásáról hallani sem akarnak az ortodoxok. Matei Boila görög katolikus pap, egyben szenátor újabb kísérletet tett a templomok ügyében. Azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy ahol több templom van, közülük legalább egy volt görög katolikus templomot adjanak vissza. A szenátusi vita előtt felolvasták Teoctist görög keleti pátriárka levelét, amelyben kérte, hogy a kérdésben hallgassák meg az ortodox egyházat is. A vitában hozzászólt Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkár is: heves támadást intézett a görög katolikusok ellen és hangsúlyozta, hogy az ortodox hívek többen vannak. Végül megszavazták a görög katolikusok előterjesztését /68 igen, 48 nem, 14 tartózkodás/, most a képviselőházi vita van hátra. /Béres Katalin. = Mégsem adták a templomot. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./"

"Jakabffy Elemér hagyatékából közöl néhány levelet a lap. Jakabffy hívő, vallásos ember volt. Balogh Artúr jogtudósnak 1950-ben írt levelében írta, hogy minden feljegyzése, okmánya, könyve Zaguzséron maradt. 1949. márc. 2-án hajnalban felriasztották, háromnegyed órát kaptak csomagolásra, és elvitték őket. Semmit sem tudott magával vinni. 1949-ben hurcolták kényszerlakhelyre a földbirtokosokat, a "megbízhatatlanokat". /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./ Jakabffy Elemér /Lugos, 1881. máj. 17. - Szatmárnémeti, 1963. máj. 19./"

"A Nagy István Művészeti Líceum (Csíkszereda) is előállt önálló diáklappal, a Kettőspont első száma most jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ "

"Húsz temesvári magyar vállalkozó jún. 18-án megalapította a Profitász Alapítványt, amely egyesületként működik, célja a tagok érdekvédelme, kereskedelmi kapcsolatok létesítése, szakmai képzés, információs adatbázis létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Emil Constantinescu államelnök hivatala jún. 19-én bejelentette, hogy a kormánykoalíció pártjainak vezetőivel folytatott megbeszélést a feszült zsil-völgyi helyzetről. A Zsil völgyébe vezető utak mentén jelentős rendőri erőket vontak össze. A bányászok kérésére kormányküldöttség utazik Dévára. Az államfő a nagy szakszervezeti központok vezetőivel fog tárgyalni, jún. 21-én pedig az ellenzéki pártokkal. Jún. 19-én a volt kormánypárt fordult nyílt levélben Constantinescu elnökhöz, aggodalmát fejezve ki "a kormány arroganciája miatt". A sztrájkoló bányászok Bukarestbe akarnak utazni. /Kormányküldöttség indult Hunyad megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./"

"Wass Albert a Helikon-nemzedék egyetlen, még életben levő alkotója már az amerikai emigrációjában írt Kard és kasza című regényét 1974-76-ban adta ki az Amerikai Szépmíves Céh. Most Erdélyben is megjelent ez a regénye: Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1996. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./"

"Jún. 22-én a tordai színház termében ünnepelte fennállása 125. évfordulóját a Tordai Magyar Dalkör. Tőkés Gyula elnök megnyitó beszéde után Fülöp Dezső mészkői lelkész vezetésével az egybegyűltek közös imán emlékeztek meg a dalkör néhei tagjairól és karnagyairól, majd Imre Lajos, a Jósika Miklós Művelődési Egylet elnöke ismertette a dalkör történetét. Ezután Kötő József, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke átadta az EMKE díszoklevelét a dalkör karnagyának, majd Guttmann Mihály a romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke üdvözölte a jubiláló dalosokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 24., 1055. sz./"

"Jún. 20-án a helyi RMDSZ meghívására Markó Béla szövetségi elnök lakossági fórumon vett részt Székelykeresztúron. A fórumon az RMDSZ féléves kormányzati tapasztalatairól, szövetségünknek a koalícióban betöltött szerepéről, a következő időszakra tervezett általános és sajátos célkitűzésekről folyt párbeszéd a résztvevőkkel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 1054. sz./"