"Köpeczi Béla történész professzor nyilatkozott munkásságáról, könyveiről. 1946-ban a Valóságban írt a magyar-román együttműködés fontosságáról. Jelentős vállalkozásának érzi az Eminescu kiadást, a költőnek még a prózáját is bemutatták, ez ellen a román hatóságok élesen tiltakoztak. 1976-ban elvállalta az Erdély története főszerkesztését. Az 1918 utáni részt a felkért történész nem vállalta, így kénytelen volt - társai segítségével - maga megbirkózni a feladattal. Magyarázkodik: fontos adatok nem álltak rendelkezésére. Arra sincs elég adat, hogy mi történt Romániában 1945 és 1989 között. "Meglehetősen távolságtartással írtam meg ennek az időszaknak a történetét." - mentegetőzik. Többször próbáltak a román történészekkel egyeztetni, de ezt nem sikerült elérni. - Köpeczi legújabb kötete: Nemzetképkutatás és a 19. századi román irodalom magyarságképe. /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 5-11./ "

"Iliescu ápr. 5-én Husi városában kijelentette: "történelmi szempontból lehetséges Moldávia és Románia uniója, ha a moldovai állampolgároknak önrendelkezési joguk lesz, és ilyen értelmű döntést hoznak." /Magyar Nemzet, ápr. 6./"

"Az utóbbi évben többször is vitába keveredett a radikálisokkal, ez azt jelenti, hogy felborult a szervezeten belüli egyensúly, kérdezte Riba István, a HVG munkatársa Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől. Az "én centrumbéli helyzetem kevésbé szilárd, ha például olyan erőteljes egyéniségek, mint a szervezet tiszteletbeli elnökének a megszólalásaiban platformrokonszenv érzékelhető." - hangzott a válasz. Markó Béla kifejtette, hogy nem lehet eleve eldönteni, hogy radikálisan vagy mérsékeltebben kell-e politizálni, ez mindig az adott alkalomtól függ. A közeledő választással kapcsolatban elmondta, hogy különböző román pártok már több helységben megkeresték az RMDSZ-t, a helyi együttműködés reményében, és néhol van is rá esély. Általános együttműködésre "egyikkel sem látok lehetőséget". Az ellenzéki pártok láthatóan igyekeznek szabadulni a "magyarbarátság" vádjától. Az alapszerződésről is kifejtette véleményét: nem látja, mi késztetné arra a magyar kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. A szerződésnek "élvezni kell a romániai magyarság egyetértését", tartalmaznia kell az ET 1201-es ajánlását, konkrét megoldásoknak is szerepelniük kellene az alapszerződésben, mint az anyanyelvi oktatási hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben, az igazságszolgáltatásban is, vagy például az egyházi javak visszaadása. /Heti Világgazdaság, ápr. 6./"

A román-orosz alapszerződés szövege nagyobb részt végleges formában készen áll, csupán a Ribbentrop-Molotov paktumra vonatkozó rész maradt függőben, állapították meg a kétnapos bukaresti tárgyalás után, amelyet Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes folytatott Ion Petru külügyminisztériumi főigazgatóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./

Dicsőszentmártonban 1888-ban alapították a magyar középiskolát. A jelenlegi Elméleti Líceumban 5 magyar nyelvű osztályban 119 tanuló jár, a líceum 16 román osztályába pedig 460 diák tanul. Szórványban élnek, szükséges, hogy biztosítva legyen az utánpótlás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./

Borbély László RMDSZ-képviselő ápr. 9-én képviselőházi felszólalásában reagált Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációjára adott válaszára: megütközéskeltőnek nevezte azt, miszerint Románia nem köteles alkalmazni a kisebbségi keretegyezményt, a kétnyelvű táblák használatát addig, amíg legalább 12 ország nem írja azt alá. Közben Iliescu elnök többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről. Románia azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, tette fel a kérdést Borbély László, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvénytervezet parlament elé utalását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az ország elismert vallásfelekezeteinek vezetői 1990-ben felterjesztettek a kormányhoz? /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 757. sz./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./"

Romániai látogatása során, ápr. 9-én Jacques Toubon francia igazságügyminiszter, miniszterelnök-helyettes találkozott a pártok képviselőivel. Az RMDSZ képviseletében Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ óhajtja Románia európai integrációját. A kisebbségi kérdésnek mint stabilitási tényezőnek a fontosságát hangoztatva kifejtette, hogy a törvényhozásban és a gyakorlatban a kisebbségi kérdés nincs megnyugtatóan rendezve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./

Romániában az életszínvonal rohamosan csökken, több mint egymillió állampolgár tartózkodik illegálisan külföldön, munkavállalás céljából. Az országban a házasságok fele válással végződik. Székelyudvarhelyen 1995-ben 225 házasságkötést jegyeztek be és 177 válást. /Fekete B. Zoltán: Derékba tört életek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

Csíkszerdában 1995 novemberében hozták létre az éjjeli menhelyt. Többnyire 30-50 közötti férfiak jönnek, akik elváltak, lakás és munkahely nélkül maradtak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./

"A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége /MAKOSZ/ márc. 23-án tartotta választmányi ülését Marosvásárhelyen. A tagszervezetek többsége komoly programokkal dolgozik. A választmány elfogadta, hogy a tagszervezetek a jobb információáramláshoz bevételük 8 %-ával járulnak hozzá, támogatják az RMDSZ ifjúsági főosztálya által létrehozott számítógépes információs rendszer kialakítását. A MAKOSZ "diákönsegítő" hálózatot hoz létre, hogy segítsen a lelki és egyéb problémákkal küszködő tanulóknak. Új MAKOSZ-iroda nyílik Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 9./"

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

"Ápr. 9-én Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ nevében alkotmányossági óvást nyújtott be a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet egyes rendelkezései ellen. Az RMDSZ szenátorai, akiknek ehhez a kezdeményezéshez sikerült megnyerniük a KDNPP, a PSZP, a Liberális Tömörülés és a DP 17 szenátorát, kifogásolják, hogy prefektúra intézményének törvényesítését, amely így egyenrangúvá válna a megyei tanáccsal, továbbá a tervezet bevezeti az "országos érdekű köztulajdon" fogalmát, ezzel a kormány tulajdonába szeretné juttatni a megyei székhelyeket. Az óvás alkotmányellenesnek mondja azt a részt is, amelyik csökkenti az anyanyelv használatát a közigazgatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10., 757. sz./"

Melescanu külügyminiszter elmondta: nem kizárt, hogy a román-magyar alapszerződést illetően új javaslattal állnak elő. A magyar-szlovák alapszerződést kiegészítő függelékkel kapcsolatos viták pótlólagos elemként szolgáltatnak a román álláspont alátámasztásához. /Magyar Hírlap, ápr. 10./

Egy NATO-n kívüli regionális katonai szövetségre lesz szükség, ha az oroszországi választásokon a Zjuganov vezette kommunisták kerülnek uralomra, nyilatkozta sajtóértekezletén, ápr. 8-án Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök. A lehetséges tömb tagjaiként az egykori Varsói Szerződés bizonyos tagállamait, valamint a Szovjetunióról leszakadt utódállamokat képzeli el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11., Népszabadság, ápr. 10./

Dr. Jakubinyi Györgyöt /sz. Máramarossziget, 1946. ápr. 13./ 1969-ben szentelték pappá. 1970-től 1974-ig a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait Márton Áron kívánságára. A Gergely Egyetemen teológiai és szentírástudományi licenciátust szerzett. 1974-től szentírástudományt tanított a gyulafehérvári teológián. 1978-ban Budapesten teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1990. ápr. 29-én szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, 1994. ápr. 8-án nevezte ki a pápa gyulafehérvári érseknek. /Dr. Jakubinyi György, Erdély 77. püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Dr. Jakubinyi György amerikai papok meghívására közel egy hónapot /febr. 28-tól márc. 21-ig/ töltött Amerikában. Ezalatt sok katolikus plébániát megkeresett. Az ottani magyarok gyűjtést rendeztek a gyulafehérvári érsekség javára. - Az amerikai magyar közösségek kiöregedtek, kihalófélben vannak. Az ifjúság szétszóródott, angol nyelvűvé vált. Kivételt a nagy központok képeznek, ahol még van ifjúság, van élet. Ilyen a kanadai Toronto vagy az USÁ-ban Cleveland. - Az Egyházi Törvénykönyv tiltja a papok politizálását. Erdélyben a magyarság ügyének képviseletét az RMDSZ vállalta fel, a katolikus egyház támogatja az RMDSZ tevékenységét. Sok az érintkezési felület, ilyen volt például a Mátyás-szobor előtti kétszeri tüntetés: egyszerre vallásos és nemzeti, vagy ha úgy tetszik, politikai. - Jakubinyi György németül, románul, franciául, latinul, olaszul, angolul, eszperantóul, héberül, görögül és oroszul tud. /Schuller Mária: Törődnek velünk, gondolnak ránk Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

"Fodor Sándor arról írt, hogy a húsvéti ünnepet külső körülmények nem zavarták. Azonban továbbgyűrűzik a vádaskodó sajtóvita. "Elvtárs", "kommunista", ha nem éppen "nómenklaturista". Ez a megbélyegző lendület olyan embereket se kímél, mint Domokos Géza, akinek nevéhez a Kriterion fűződik. Fodor kiállt Domokos Géza mellett. Illik manapság "elvtársozni", állapította meg Fodor. Mint ahogy Szőcs Gézát is illik gyanúsítani. Szőcs Géza vállalkozott az ellene felhozott vádpontok tisztázására. A vizsgálat még nem zárult le, jobb tehát, ha nem sietünk a megbélyegzéssel. Fodor a maga részéről Szőcs Gézát kiváló költőnek tartja. Nem hiszi, hogy ezüstkanalat lopna. /Fodor Sándor: Húsvét után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Egy kolozsvári magyar író leleplezése címmel cikket közölt a bukaresti Adevarul, ismertetve Fey László író véleményét, miszerint Szőcs Géza sajtótrösztje révén "sikerrel befolyásolja a romániai magyar közvéleményt, nem éppen szerencsés irányba". Fey László véleményére alapozva, a cikkíró kiemelte, hogy Szőcs Géza monopolhelyzete a romániai magyar sajtóban nem véletlen, hanem "jól átgondolt terv eredménye". Szőcs Géza egy magyar kiadvány megjelentetésére törekedett, amely idővel magához vonzaná a Romániai Magyar Szótól a jó szerkesztőket, hogy ez a lap megszűnjék, és ő rendelkezzen a romániai magyar sajtó fölötti teljes monopóliummal. Fey véleménye szerint ez a cél nagyrészt megvalósult. /Írói leleplezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményben tudatta, hogy fegyelmi kivizsgálást kezdeményezett Papp László volt nagyváradi püspökkel szemben, lelkipásztori esküjének megszegése és egyháza hűtlen elhagyásának alapos gyanújával. Papp László 1990-ben külföldre szökött, majd Magyarországon telepedett le. Azt üzente, hogy Debrecenben hajlandó a felmerülő kérdésekre válaszolni. Megrökönyödéssel vették tudomásul, hogy a debreceni püspöki hivatal halogatja egy helység rendelkezésre bocsátását erre a célra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Márc. 18-án Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. A megyében talán száznál is több magyar család él. Az alakuláson az RMDSZ nevében jelen volt Dáné Tibor Kálmán, aki most beszámolt az eseményről. A találkozóra Lazar Rozália Zelma közvetítésével, néhány Valcea megyei magyar kérésére kerül sor. Lazarék lakásában tartották az alakuló ülést. Zelma asszony vegyes házasságban él. Székelyudvarhelyről származik éss büszkén mesélte, hogy kamaszkorú fiuk mind a két nyelvet beszéli. Ír és olvas magyarul, az édesanya állhatatos házi magániskolájának köszönhetően. Több megjelent magyar elmondta, hogy csak néhány évre jöttek, azután ittragadtak. A többség vegyes házasságban él. - Segélykérő levelet írtak az Erdélyi Református Egyházkerülethez is. Az RMDSZ-t létrehozásával magyarságukhoz szeretnének tartozni. Ehhez kérnek segítséget. Dáné elmondta a megjelenteknek, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület várja beszámolóját, és Vetési László tiszteletes, az egyházkerületben a szórványkérdés jeles szakértője, szintén készül meglátogatni a közösséget. /Dáné Tibor Kálmán RMDSZ művelődési előadó: Magyarok között ? Ramnicu Valceán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

"Sepsiszentgyörgyön máj. 11-én mutatják be Sylvester Lajos-Buglya Sándor Úz-völgyi hegyomlás /A székely határőrség második világháborús krónikája/ című dokumentumfilmjét és az eseményeket továbbgörgető azonos című regényét. A könyv a sepsiszentgyörgyi Kaláka Könyvek sorozatban jelentet meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./ Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomás. /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/, Kaláka könyvek sorozat. Előszót Farkas Árpád írt a könyvhöz, melyben a szerző emléket állított az 1944 augusztusában, a román fordulat után az Úz völgyében hadállásukat megőrző honvédszázadok és a székely határőrség pusztulásának. A túlélők beszélnek erről az időszakról, amelyről hallgatni kellett évtizedeken át. "Könnyeinket visszafojtva kaparjuk elő porladó múltunk maradékait" - kezdte könyvét Sylvester Lajos."

"Bukarestben megfordultak az amerikai hadvezetés jeles képviselői. Amerika érdeklődését a katonai érdek irányítja Románia felé. Az Oroszországban kialakult helyzet lépéskényszerbe hozta az Egyesült Államokat, katonai érdekük, hogy jó stratégiai pozíciókat szerezzenek, állapította meg Borbély Imre, az RMDSZ parlamenti képviselője. A geostratégiai érdekek erősebbek, mint az emberi jogok, a kisebbségvédelem, stb. - Borbély Imre szerint az RMDSZ-nek fontos lenne, ha saját jelöltet állítana az elnökválasztáson. - Az RMDSZ-ben a belviszályok forrása a Kolozsvári Nyilatkozatig az volt, hogy "Domokos Géza és a köréje toborzott, zömmel kommunistákból álló /magukat mérsékelteknek mondó/ csoportosulás akadályozta autonómiánk törvénybe foglalását". "A harmadik kongresszus óta az okozza a belviszályt, hogy ugyanazok, akik gátolták az önrendelkezés igényének kinyilvánítását, kollaborációs ballépéseket tettek, másrészt késleltetik a program lényeges pontjainak valóra váltását, mint amilyen a belső választások, regisztráció, az autonómiaelképzelések egyeztetése, jogi formába öntése." Az autonómia elérésére közvetett stratégiákat kell követni. Az egyik a közösséget összetartó belső erő növelése, a másik a külpolitikai hatalomtöbblet megszerzése. Erősíteni kellene az RMDSZ helyzetét a FUEV-ben. - Amíg az RMDSZ nem éri el az autonómiát, addig nem lehet szó koalícióról a hatalommal, hangsúlyozta Borbély Imre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ "

Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ volt főtitkára újabb dokumentumokat küldött a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének, ezeket folyamatosan közlik. Az első: Cáfolat - helyreigazítás címen reagált Molnos Lajos Ama bizonyos 700 000 forintok regénye /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ című, önmagát tisztázó írására. Ábrahám Dezső 1992 októberében Entz Géza államtitkár, a HTMH elnöke ígérvénye alapján 700 ezer forintot kifizetett Molnos Lajosnak és Bitay Csabának céltámogatásként az Erdélyi Magyar Kulturális Székház /Kolozsvár/ megvásárlására. Ezzel az összeggel nem számoltak el. A második dokumentum a Fővárosi Főügyészségen 1994. máj. 3-án felvett jegyzőkönyve, amely szerint Ábrahám Dezső átadta az NTA kuratóriumának valamennyi jegyzőkönyvét, a számlakivonatokat, az 1992. júliusáig vezetett naplófőkönyvet és előadta, hogy alapítványi célokra magánvagyonából mintegy 6-8 millió forintot fordított. Az 1993. jún. 4-i kuratóriumi jegyzőkönyv "valótlanságokat és torzításokat tartalmaz". A harmadik dokumentum Ábrahám Dezsőnek Entz Gézához írt 1994. jan. 10-i levele. A levél szerint a HTMH levélben feltüntette, hogy az NTA-nál van 3,5 millió forint a jelzett kolozsvári székház megvásárlására, ezt Keszthelyi Gyula főtanácsos szóban megerősítette, ennek ellenére ilyen összeg nem érkezett az NTA-hoz. Akkor az NTA számláján 700 ezer forint volt, ezt az összeget előlegként Ábrahám Dezső átadta Molnos Lajosnak. Az összeget később sem kapta meg az alapívány. Az NTA 1993. jún. 4-i ülésén Tőkés László püspök azt javasolta, hogy a kuratórium részesítse megrovásban Ábrahámot, amiért kifizette a 700 ezer forintot Molnos Lajosnak. Később az ülésről készült jegyzőkönyvet Kovács Miklós vádaskodó szöveggel ellátva továbbította a sajtóhoz. Ábrahám Dezső arra kérte Entz Gézát, hogy a fenti ügyben küldje el írásos nyilatkozatát a történtekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Megjegyzés: Ábrahám Dezső már sok ellentétes nyilatkozatot tett. 1993-ban például hangsúlyozta: egyesek arra következtettek, hogy Tőkés László, Csoóri Sándor és Szőcs Géza pénzeket vettek fel és nem tudtak elszámolni. "Kijelentem, hogy fent nevezett személyek semmi pénzügyi visszaélést nem követtek el. A szabálytalanságot én követtem el azáltal, hogy nem volt olyan könyvelésünk, mint egy nagyvállalatnak." /Ábrahám Dezső: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 11./"

Nagyváradon szaporodnak az emlékművek. Először a hadsereg emelt - dacolva a helyi tanács határozatával szobrot Mihai Viteazulnak, majd a rendőrség /ugyancsak a tanács megkerülésével/ mellszobrot Avram Iancunak, de van már szobra a két világháború között a magyar iskolarendszert felszámoló Onosifor Ghibunak, továbbá Traian Mosoiu tábornoknak is. /Emlékműdömping. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a bizottság jelentését, amely 950 oldalas. A hónap végéig kinyomtatnak 200 példányt , amelyet kiosztanak a szenátoroknak és a sajtónak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Ápr. 12-én Bukarestben a Kálvineum ökumenikus értelmiségi műhelye Márton Áronra fog emlékezni, Pál Antal, a bukaresti magyar katolikusok plébánosa tart előadást, majd Fazekas János idézi fel emlékeit a legendás hírű püspökről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

"1990 óta többé-kevésbé szabadon áramlik be az írott sajtó Magyarországról, de mi is jön be, nézett körül Gerendás Lajos a székelyföldi könyvpavilonokban. Szerelmes füzetek, viszik, mint a cukrot, ezoterikus, álomfejtő művek, ezek még veszélyesebbek, írja, mert a tudomány látszatát keltik. Nívós folyóirat alig kapható, van viszont sok piszkos, esőverte, szakadozott, összeragasztott lap, amelyekben a keresztrejtvényt megfejtették... "A mindenkori magyar kormánynak biztosítani kellene, hogy nívós folyóiratok, tudományos ismeretterjesztő periodikák mellett szórakoztató lapok is frissen, a hazaiakhoz hasonló minőségben megvásárolhatók legyenek..." Az RMDSZ-vezetők a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon megemlíthetnék ezt is. /Gerendás Lajos: Könyv és madárpiszok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./"