"Székelykeresztúr címerét a helyi polgárok ötletei alapján Kovács Ferenc grafikus készítette el, a városi önkormányzat elfogadta a címertervet. A címerben a székelységet jelképező Nap és Hold égitestek szerepelnek, ezek a székelyek címerében már 1437-ben megtalálhatók. A zöld hármashalom a várost alkotó három települést /Székelykeresztúr város, Keresztúrfalva és Timafalva/ szimbolizálja, a hármashalomra állított kereszt a város nevében is szereplő "Kereszt-Úr" megfelelője. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./"

"Nyikómente egyik kisebb falva Székelyszentmihály, melyet 1332-ben említenek először az írásos források. A magyar falu szinte kizárólag unitárius vallású, a lakosság 15 %-a cigány. Székelyszentmihályon I-IV. osztályok iskola működik, van kultúrházuk. A falu kultúrájának "motorja" Mátyus Ilona tanítónő, munkája a misszionáriusokéhoz hasonló. /Gerendás Lajos: Egy keréken a Székelyföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./ Gerendás Lajos /Budapest/ elhatározta, hogy bejárja Orbán Balázs útját."

"Sokan lesújtó véleménnyel vannak az RMDSZ-ről. Ez helytelen, ebben az RMDSZ-ben kell a magyarságért harcolni - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített terjedelmes interjúban. A szervezet mennél jobb működéséért harcol, mondta. Csodálkozik azon, hogy hatáskörének túllépésével vádolják. Mondvacsináltnak érzi azt a felvetést, hogy az egyház politizáljon-e vagy ne. Az egyház puszta létével is politizál. Az egyház és az RMDSZ "két olyan legitim intézmény, amely legfőbb letéteményese a romániai magyarság jövője alakításának, politikai, társadalmi, gazdasági emancipációjának, valamint a jogaiért való küzdelemnek." Szíve szerint már évekkel ezelőtt lemondott volna az RMDSZ-en belüli szerepéről, de úgy érzi, szükség van rá. - A politika és erkölcs nem olyan idegenek egymástól. Nem tartja megfelelőnek, hogy az RMDSZ-ben úgy akarnak egységet egyesek, hogy szőnyeg alá söprik az ellentéteket. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontja jelentős mértékben eltér a romániai magyar tömegek elvárásaitól, a tagságétól is. Meglepő számára az SZKT minimális konfliktustűrő képessége is. Csak részben ért egyet Markó Béla elnökkel a kötelező távolságtartással kapcsolatban: "közelebb kell állnunk az EDU-tag magyarországi pártokhoz, mint az MSZP-hez vagy a Torgyán-féle Kisgazdapárthoz.." Nem szabad letagadni, hogy jelen pillanatban a Fideszhez sokkal közelebb állnak, mint más magyarországi párthoz. A közeledő helyhatósági választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Funar a hatalom bábfigurája. Amennyiben szüksége van a hatalomnak Funarra, akkor meg fogják választani. - Markó Bélát jó politikusnak tartja, nem történt Markó Béla megbuktatására irányuló összeesküvés. - Szőcs Gézában nem egy irányzat képviselőjét kell látni, hanem egy megbuktatott, és az RMDSZ perifériájára szorított politikust. Ennek a politikusnak helye van a romániai magyar politika élvonalában. A püspök elmondta, hogy őt is ki akarták szorítani, püspökként is meg akarták buktatni. - A szövetségi elnök megnövekedett döntéshozói szerepe mellett az SZKT elsúlytalanodott, az RMDSZ parlamenti csoportjával szemben az SZKT háttérbe szorult. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./ "

A parlament két házának együttes ülésén, márc. 19-én végleges formában elfogadták a párttörvényt, amely nem tiltja az etnikai pártok létrehozását és működését. Heves politikai vita folyt, a nagy-romániás, szocialista és Funar-párti képviselők, sőt a vezető kormánypárti szenátorok is az etnikai pártok betiltása mellett szálltak síkra, végül azonban megszavazták az etnikai pártok engedélyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ Az új párttörvény azonban lehetetlenné teszi a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és a Magyar Kisgazdapártnak a működését, mert minimálisan 10 ezer alapító tagot ír elő. /Népszabadság, márc. 20./

Szőcs Géza márc. 19-én Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatót, hogy tisztázza magát a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány NTA/ pénzügyei kapcsán őt ért vádak alól. Azzal vádolták, hogy 13 millió forint céltámogatással nem számolt el. Közölte, hogy az összegből ingatlanok vett mint Kolozsváron, mint Budapesten, illetve az Orient Expressz lapra és az Erdélyi Szépmíves Céhre milliós összeget költött. A román sajtótudósítók kérdésére, hogy dokumentumokkal tudja-e igazolni állításait, Szőcs Géza azt válaszolta, hogy a bizonylatokat átadta Ábrahám Dezsőnek, aki előzőleg még úgy nyilatkozott a Romániai Magyar Szó hasábjain, hogy Szőcs Géza nevéhez nem fűződik semmiféle kétely az elszámolások tekintetében. Sajnálatos, hogy ugyanez az újság megfeledkezett erről és most lehozta Ábrahám Dezső jegyzékét. Amikor Szőcs Géza valamilyen lépést tesz, Ábrahám Dezső hátsó manipulációktól késztetve lejáratási kampányba kezd. Szőcs Géza többször hangoztatta, hogy politikai összeesküvés áldozata, az alapítvány ügyét Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ásatták elő, hogy megsemmisítsék őt. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón tájékoztatót olvasott fel. Ebből kiderül, hogy ő céltámogatásokat kapott, melyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t, tehát nem az NTA vagyonából gazdálkodott. Az adományozó azonban nem élt panasszal. A Magyar Hitelbank nyolcmillió forintos céladományából egy Budapesten működő erdélyi magyar sajtóügynökség létrehozása történt meg /Bem rakpart 52./. A KMDSZ Alapítvány a megvásárolt ingatlant az időközben bejegyzett Eurotranssylvania Alapítvány tulajdonába adta. Ez az Erdélyi Híradó sajtóügynökség az erdélyi magyarság külvilág felé irányuló kapcsolatteremtésének legjelentősebb hídfőállása. Ezt az irodát az ellenérdekelt erők szeretnék megszüntetni. Az Orient Expressz (Bukarest) lap a Szerencsejáték Rt 1,5 milliós céltámogatásában részesült, ezenkívül 450 ezer forintos sajtóalapítványi támogatásban. Az Erdélyi Szépíves Céh támogatására a Szerencsejáték Rt. 3 millió forintot ítélt meg. Ebből Kolozsváron ingatlant vásároltak és iroda-berendezést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Magyar Nemzet, márc. 20./

"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra kérte a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnökét, Gheorghe Branzei képviselőt, hogy indítványozza az RMDSZ államkasszából történő finanszírozásának befagyasztását az 1996-os költségvetésben. Kérését Gheorghe Funar azzal indokolta, hogy az RMDSZ csak románellenes tevékenységre és az önálló Erdély létrehozására törekszik. A pártelnök érvei: 1. ha az RMDSZ bizonyítottan politikai pártnak határozza meg önmagát, ne kapjon az állami költségvetésből, a többi párttól eltérően; 2. ha az RMDSZ magát egyaránt szövetségnek is és pártnak is tartja, akkor ne kaphasson többet pénzt a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól, amíg nem számol el az eddig juttatott pénzekről; 3. ne jusson több állami költségvetési pénz annak az RMDSZ-nek, amely az eddig - "itthonról, Magyarországról és külföldről" - kapott támogatásait az egységes román nemzeti állam ellen fordította. /RMDSZ ? pénz nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD közzétette jelentését. A jelentés szerint Magyarországon, Oroszországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Észtországban már a magánszektor adja a gazdaság termelésének több mint felét. Csehországban a nagy állami vállalatok 81 százaléka, Magyarországon 75 százaléka, került magánkézbe, viszont Romániában 13, Bulgáriában pedig 10 százalék ez az arány. /OECD-jelentés a kelet-európai magánszektorról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Szőcs Géza jelölése a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe váratlan indulatokat váltott ki. Ezzel kapcsolatban közölte az Erdélyi Napló több olyan hozzászólás szövegét, akik kiálltak Szőcs Géza mellett: Tőkés László püspök, Gothár Péter rendező, Márkus János /Ausztria/, Borbély Ernő, Kodolányi Gyula, a budapesti Magyar Szemle főszerkesztője, Király Károly, Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ Polgári Centrum és dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Nóvum Fórum frakciójának vezetője és dr. Bíró Gáspár. Ugyanebben a számban tájékoztató olvasható a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeivel és Ábrahám Dezső főtitkár személyével kapcsolatban. Szőcs Géza rögzítette, mire költötte a kapott összegeket. - Koblenz József pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám Dezső életcélja, hogy bosszúból a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának márc. 20-i kolozsvári ülésén tisztázó vita folyt, hogy előkészítsék az RMDSZ Operatív Tanácsának márc. 21-i, Marosvásárhelyen tartandó ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 744. sz./

"Az RMDSZ-ben a viták mögött lehetnek személyi ellentétek, de elvi kérdések is - nyilatkozta erdélyi körútján Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke. "Nem tisztázódott, hogy a területi önkormányzatok elve alapján kell szerveződnie az RMDSZ-nek, vagy tovább kell tartania a platformosodás irányát." A vitákat le kell folytatni, hogy helyreálljon az egység. - Az erdélyiek attól rettegnek, hogy a magyar kormány a szlovák-magyarhoz hasonló alapszerződést köt. - A Fidesz két alkalommal intézett memorandumot a magyar kormányfőhöz, ebben felsorolta, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a magyar kormány aláírja az alapszerződést. Ehhez szükséges, hogy az RMDSZ jóváhagyja, enélkül nem lehet aláírni az alapszerződést. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítani kell az autonómiát, a Bolyai Tudományegyetemet, az anyanyelvi oktatás rendezését, az oktatási törvényt vissza kell vonni, és nem utolsósorban az RMDSZ fenyegetettségének megszűnését. Ezen feltételek teljesülése esetén lehet aláírni az alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./"

"Amíg Markó Béla RMDSZ-elnök tiltakozó levelek írásával volt elfoglalva, hogy Szőcs Gézát ne válasszák a határon túl tisztségbe, addig a román pártok neves magyar személyiségeket, sportolókat, színészeket nyernek meg, írta Román Győző főszerkesztő. Hónapokkal előbb javasolták ugyan, hogy az RMDSZ-nek sportolók, színészek felé kell nyitni, de hiába. "Az RMDSZ-vezérek leveleket írogatnak, s időközben elviszik az orruk elől a szavazatokat". /Orient Expressz (Bukarest), márc. 20./ A hetilap felelős kiadója Szőcs Géza. "

Kányádi Sándor költő sokat utazott, az elmúlt esztendőben többek között Finnországban, Észtországban, Oroszországban, Ausztriában és Franciaországban fordult meg. Észtországban mintegy száz versét adták ki, Finnországba meghívásra utazott, Oroszországban az udgurtokat látogatta meg. A legnagyobb baj a népszaporulatban keresendő. 1989-ig évi 700-800 főnyi gyarapodást mutathatott föl a romániai magyarság, mára azonban megfordult a helyzet. /Zalai Hírlap (Zalaegerszeg), márc. 20./

A Szentkorona és az ország címere az egyetemes magyarságjelképe, amely magában hordozza a múltat, jelent és jövőt. Dr. Molnárfi Tibor könyve hasznos iránytű egy megváltozott világ értékrend-káoszában. A magyar történelem két alapszimbóluma összeköti a nemzet bárhol élő tagjait. A reprint kiadás Kolozsváron jelent meg. Dr. Molnárfi Tibor: A Korona /Regnum Marianum/. A valóság mítosza, a mítosz valósága (Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1996). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A könyvet először a Szent István Társulat (Budapest, 1996/ adta ki, ez szolgált a reprint alapjául. Molnárfi visszapillantott a címer kialakulására, majd a Szent Korona fogalmáról, a Szent Korona tanáról ír, és arról, hogy Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának, ezért hazánk Regnum Marianum. A Szent Korona eredetét tárgyalva Csomor Lajos /Szent István Koronája nyomában, Panoráma, Budapest, 1987/ és mások munkásságára hivatkozott.

"Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./"

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter márc. 20-i sajtóértekezletén a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy jók a magyar-román katonai kapcsolatok. A román határvadászok Székelyföldre telepítéséről kijelentette: az állam szuverén joga, hogy "saját belátása szerint helyezze el katonai egységeit területén." /Magyar Hírlap, márc. 21./"

"Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

Márc. 20-án a parlament két házának együttes ülésén kezdődött el az 1996-os állami költségvetési terv általános vitája, amelyen Mátis Jenő képviselő mondotta el az RMDSZ parlamenti csoportjának értékelését a költségvetési tervről. Emlékeztetett, hogy az 1995-ös év nem jelentett pozitív fejlődést 1994-hez viszonyítva. A kereskedelmi mérleg deficitje szinte ötszöröse az előző évinek, az ország valutatartalékai pedig 500 millió dollárral csökkentek. Súlyosbodott a gazdasági egységek eladósodása, a gazdasági válság elmélyült, a nemzeti pénznem tovább romlott a konvertibilis valutákhoz viszonyítva (45,9 százalékkal esett a lej értéke a dollárhoz viszonyítva). Az 1996-os prognózisok a képviselő szerint alaptalanok. A terv szerint az ipari termelés 4,7 százalékos növekedését úgy érik el, hogy a költségvetés deficitje 900 millió dolláros lesz. A tervezett 20 százalékos infláció eleve lehetetlen becslés, figyelembe véve az eddig bekövetkezett árrobbanást. Mindezek alapján bizonytalannak tűnik az egész állami költségvetési terv megalapozottsága. - Az RMDSZ parlamenti csoportja többszörös hozzászólásainak következtében az 1995-ös évben módosították az állami költségvetési terv helyi tanácsok finanszírozására vonatkozó fejezetét, de sem sikerült a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiáját megvalósítani. /Sz. P.: Alaptalan az 1996-os költségvetési terv - véli az RMDSZ parlamenti csoportja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Sújtson le a törvény szigora mindazokra, akik márc. 15-én Marosvásárhelyen nem tartották tiszteletben az idegen zászlók és felségjelek kitűzését szabályozó törvényes előírásokat - követelte az elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és a kormányhoz eljuttatott tiltakozásában a Román Nemzeti Egységpárt marosvásárhelyi szervezete. /A marosvásárhelyi RNEP tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Márc. 18-án, Ramnicu Valceán megalakult az RMDSZ Valcea megyei szervezete. (Valcea megyében száznál több magyar család él.) Az alakuló ülésre Lázár Rozália-Zelma nevében a Valcea megyei magyar közösség kérésére került sor. Az ügyvezető elnökség részéről Boros János, az Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztály főelőadója és Dáné Tibor Kálmán, a Művelődési és Egyházügyi Főosztály előadója tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről, célkitűzéseiről. Az alapító tagok ideiglenesen egy öttagú választmány mellett döntöttek, amelynek elnökévé Lázár Rozália-Zelmát, művelődési alelnökké Trunca Évát, szociális alelnökké Paltineanu Annamáriát, a gazdasági-pénzügyi alelnöki tisztségre pedig Molnár Juliannát választotta meg. Az új szervezet legfontosabb célkitűzései közé tartozik az anyanyelv ápolása, találkozók szervezése, illetve a megye magyar lakosságának megkeresése és bevonása a társadalomszervező munkába. /RMDSZ-szervezet alakult Valcea megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Kisebbfajta dokumentumgyűjteménnyé dagadt az a birtokunkban levő anyag, amely a romániai magyar szervezeteknek és személyiségeknek 1991-93-ban nyújtott támogatások témakörét illeti, olvasható a Népszabadságban. Ebből megállapítható, hogy a pénzek egy részének felhasználásáról nincs megbízható információ, ezek között említi a lap a Szőcs Gézának juttatott 13 millió forintot és a Tőkés László püspöknek /a püspök két bátyja által átvett/ tízezer dolláros céladományt. A cikknek nincs aláírója. /Munkatársunktól: Az alapítványi pénz elszámolva jó. = Népszabadság, márc. 21./

A HTMH negyedéves rendszerességgel tart tanácskozást a polgármestereknek, az önkormányzati testületek tagjainak. Most a szlovákiai Madarászházán tartották a tanácskozást. Dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese megnyitója után szakmai előadások következtek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ A háromnapos szakmai fórum márc. 21-én kezdődött Önkormányzatok - Közszolgáltatások címmel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 21./

"A bukaresti Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesületének /ADIRI/ szervezésében márc.15-16-a között "A francia-német megbékélés a Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés távlatában" címmel nemzetközi értekezletet tartottak. Iliescu elnök üzenetét Melescanu külügyminiszter olvasta fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./ Dr.Walther Althammer, a müncheni Dél-Kelet Európa Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélés egyik fontos feltétele a kisebbségi törvény elfogadása. A megbékélést nem szolgálja az sem, hogy a román diplomácia Erdély történelméről egyoldalú, kétes hitelű füzetet terjeszt külföldön, ezt ő is kézhez kapta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ A tanácskozás résztvevői tiszteletére rendezett fogadáson /amelyre a magyarországi sajtó képviselői nem kaptak meghívást/ Iliescu elnök kifejtette, hogy a két ország közötti állandó párbeszédet tart szükségesnek, majd hozzátette, hogy a "nincs szorosan vett kisebbségi kérdés". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., Népszabadság, márc. 18./ Mircea Malita akadémikus ismertette a román-magyar megbékélésnek az általa készített megalapozását /munkája élvezi a román vezetés támogatását/. Malita elmélete szerint a kisebbség etnikai alapon szerveződő pártjai viszont zavaró tényezőt jelentenek, mert - szerinte - A szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemel szorgalmazásával" a román-magyar államközi akciót veszélyezteti. Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese Malitának válaszolva emlékeztetett arra, hogy a múlt századvég magyar államában is volt Román Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytathatott a magyar kormánnyal. Az RMDSZ létét sokszor a védekezési kényszer teszi szükségessé. Funar magyarellenes provokációi bizonyítják, hogy a kisebbség nem mondhat le etnikai alapon szervezett pártjáról, állapította meg Szász Zoltán. A bukaresti tanácskozást márc. 15-re időzítették, amikor a magyarok ünnepi megemlékezéseken vettek részt. Emiatt a tanácskozás megnyitóján a száz vendégből négy magyar volt jelen. Chatherine Durandin, a Franciaországban működő Keleti Nyelvek és Civilizációk Intézetének képviselője úgy vélekedett, hogy a romániai magyarság miatt háromoldalú egyezmény megkötése szükséges. A konferencia utáni fogadáson Iliescu elnök a német résztvevők előtt kifejtette: Erdélyben vannak és lesznek is magyar iskolák. Nem ez a helyzet Magyarországon, folytatta az államfő, ahol néhány évtizede még 250 ezer román élt, most alig vannak tízezren és egyetlen középiskolájukban, Gyulán a román idegen nyelvként tanulják, a többi tantárgyat magyarul kell elsajátítaniuk. /Neumann Ottó: Minta egy történelmi megbékéléshez. = Magyar Hírlap, márc. 22./"

A magyarországi Joseph Pulitzer Emlékdíjat márc. 20-án osztották ki Budapesten, a határokon túliak közül életművéért Gáll Ernő és a kolozsvári Korunk szerkesztősége részesült a díjban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Gheorghe Funar, az RNEP elnöke márc. 21-én újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben támadta az elfogadott párttörvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai alapon pártot alapítsanak. Bejelentette, hogy az RNEP az alkotmánybírósághoz fordul, és kérni fogja ezen cikkely megsemmisítését. /Új Magyarország, márc. 22./

"Magyar-magyar párbeszédet folytatunk ma itt a tisztázás szándékával, hogy a jövőben hatékonyabb legyen közös fellépésünk a kárpát-medencei magyarság érdekében. E szavakkal nyitotta meg Pozsgay Imre márc. 21-én Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében - A megmaradás esélyei című konferenciát, amelyet a helyi Teleki Pál Baráti Kör szervezett. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke úgy vélekedett, hogy a megmaradás esélyei tovább romlottak az anyaországon kívüli magyarság számára. Olyan helyzet alakult ki, amikor "szellemileg restaurálódik a kommunista rendszer". Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének beszámolója szerint Kárpátalján, illetve Ukrajnában jelenleg tabunak számít az autonómiáról beszélni. Csapó József, az RMDSZ szenátora kijelentette: "ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett". A szenátor reményét fejezte ki , hogy az Európai Unió teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Romániát, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24., Magyar Nemzet, márc. 22./"

"A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

A magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatokba illeszkedőnek nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a konzultációt, amelyet Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Eörsi Mátyással /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökével folytatott márc. 22-én Budapesten. A megbeszélés után Pető Iván kijelentette: nincsenek közöttük vitás ügyek. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyekben nem lehet az ottani érdekképviselet véleményének megkerülésével döntést hozni. Az autonómia kérdéséről Pető Iván megjegyezte, hogy olyan tanácskozásra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi pártok kicserélnék véleményüket. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében és az általuk igényelt megoldások támogatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ Ezt a tanácskozást először Tőkés László püspök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta febr. 16-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 288. sz. jegyzet./

Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./

Az üzletembereknek szánt Pénz és Piac /Sepsiszentgyörgy/ márc. 8-22-i száma közölte, hogy a magánszféra részaránya a gazdasági életben 1994 végén a következő volt: Cseh Köztársaságban 60 %, Lengyelországban 55 %, Magyarországon 55 %, Romániában 30 % és Ukrajnában 5 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

"Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./"