"Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

A 300 lelkes Ojtoz faluban lebontották a kultúrtermet, a faluban már egy kalákát sem lehet összehozni. A falu fele magyar, fele két nyelvet beszélő magyar és csángó. Az RMDSZ-t nem tudja feltámasztani Ojtozon, panaszolta Lázár István falufelelős. Yvonad svájci község a testvérfalu, sokat segítenek, egy buszt kapott Ojtoz, ezenkívül bevezették a kábeltévét. Az iskola előtt állt egy gyönyörű, festett tulipános székelykapu. Elhúzatta egy jármű, összetörten hever a hóban. A megtört magyarságtudat miatt nem sikerült összefogni, hogy megjavíttassák a székelykaput. Moldva felöl jövet ez volt az első látható jele annak, hogy itt magyarok élnek. A Rákóczi-vár romjai a faluturizmus kihasználatlan lehetőségeire figyelmeztetnek. Elpusztított emléktáblák töredékei mutatják, kik jártak erre, kik építették az utakat. A honvédkői emléket 1961-ben felrobbantották. Az Ojtozi-szorost emlékhellyé kellene nyilvánítani, itt tört be a tatár, a török.../Kisgyörgy Zoltán: Miképp fúj az Ojtoz szele? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A meglevő ellentétek nem Szőcs Géza személye és a kuratóriumba történő beválasztása körül polarizálódnak, de a nyílt vitát ez a fejlemény váltotta ki. Ez Markó Bélának nem személyes ügye Szőcs Gézával vagy másokkal szemben, nyilatkozta Budapesten Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Népszabadság, márc. 23./

Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnöke sajtótájékoztatóján beszélt a szervezet Szerződés Romániával elnevezésű programjának pénzügyi fedezetéről. A programot eredetileg 87 szakértő dolgozta ki, és ezek képviselői válaszoltak az újságírók kérdéseire. A program első szakaszának életbe léptetése alig háromszor annyiba kerülne, mint amennyi jelenleg a kormány főtitkárságának költségvetése. Általában a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyibálása. A Szerződés Romániával program sok új munkahelyet és tetemes lakásépítési kampány megkezdését ígéri. /Szerződés Romániával. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese arról tájékoztatott, hogy a testnevelési karon is kértek magyar csoportot, mert itt is tanárképzés folyik. Ígéretet kaptak, hogy teljesítik óhajukat. Szilágyi Pált két magas rangú román politikus arról biztosította, hogy anyanyelven lehet felvételizni azokon a karokon is, amelyeken nem tanárképzés folyik. Azonban ez az ígéret csak szóban történt és nem írásban. A tanügyi törvény ugyanis nem engedi meg az anyanyelvű felvételit azokon karokon, ahol nem tanár- és művészképzés folyik. Szilágyi Pál ismertette a javasolt magyar felvéteik keretszámokat. A matematikán 50-et, az informatikán 25-öt, fizikán 30-at, matematika-fizikán 20-at, színin 10-et, teatrológián 5-öt, történelmen 25-öt, filozófián 25-öt, lélektanon 15-öt, pszichopedagógián 15-öt, szociológián 15-öt, szociális gondozóin 10-et (ez újdonság), pedagógián 10-et, könyvtárin 10-et, testnevelésin 25-öt (ez is újdonság), újságíróin pedig 10 magyar helyet javasoltak a minisztériumnak. /Kiss Olivér: Magyar csoport a testnevelés karon? Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

"Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./"

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

A Magyarországon szerzett oklevelek honosíttatásáról olvashatunk tájékoztatót a lapban. A hitelesítéshez szükség van az intézmény vezetője /rektor, főigazgató/ által hitelesített, meghatározott évre, szakra kiadott tantárgyi programcsomag hitelesített fordítását. A programcsomagnak tartalmazni kell minden tantárgy felsorolását, a tantárgy óraszámát, a tananyag rövid leírását. A budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítségét kérte az RMDSZ oktatási főosztálya. A minisztérium több alkalommal körlevélben fordult az egyetemekhez és főiskolákhoz, azonban többszörös kérése ellenére az intézményeknek mintegy fele válaszolt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

A Csíki székelyek külön veteránszövetséget hoztak létre, mert nem tudtak hozzájutni a törvényesen járó juttatásokhoz. Hajdú Gábor szenátor elmondta, hogy szenátori irodája közreműködésével 2500 volt frontharcos kérelmét összegyűjtötték, majd a magyar honvédség budapesti katonai levéltárához fordultak, hogy adják meg az igazolásokat. Keleti György honvédelmi miniszter romániai látogatásán román kollégájával megegyeztek, hogy mindent megtesznek a háborús veteránok problémájának megoldására. Meglepetésükre, nyilatkozta Hajdú Gábor, a válaszok nagyot késve és szórványosan érkeztek. Érthetetlen, hogy a válaszok 90-95 százaléka nemleges. A pozitív válaszok pedig nem tartalmazták a román előírásokhoz nélkülözhetetlen tájékoztatást. Igazolásukban kikerülték a frontszolgálatot, holott éppen erről kérték a megerősítést. Végül Hajdú Gábor személyesen is járt ebben az ügyben Budapesten, a Fekete Sas utcában. Azt a felvilágosítást kapta, hogy valóban van olyan irattár, ahol a szükséges nyilvántartások megvannak, de - azzal ők nem tartanak kapcsolatot. Hajdú Gábort felháborította ez a válasz. /Zsehránszky István: Két hivatal között... a temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

Kolozsváron Radu Sarbu parasztpárti polgármester-jelölt kifejtette, hogy Funar nemsokára ismét lecigányozza Iliescut, mert az RNEP megismétli a négy évvel ezelőtti taktikáját: kinevezi magát ellenzéki pártnak, hogy ne osztozzon a katasztrofális kormányzás felelősségében. A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a parasztpárt és a konvenció számít a magyarok szavazataira a polgármester-választáskor. Radu Sarbu ígérte, amennyiben ő lesz a polgármester, akkor az Antonescu-szobor lekerül a helyi tanács napirendjéről. /N. Á.: Parasztpárti sajtóértekezlet Utalások tekintélyes információforrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Megalakult a Kisebbségvédelmi Egyesület, jelentette be az újságíróknak márc. 25-én Pomogáts Béla, az egyesület tizenegytagú vezetőségének frissen megválasztott elnöke. A társaság elsősorban a határon túli magyarság érdekvédelmére alakult, de foglalkozik a többi európai kisebbséggel is. Az évente összeülő szakmai szervezet választott feladata, hogy hiteles, tárgyszerű információkkal tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt a határon túli magyar kisebbség, és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről. Publikációk, dokumentumok kiadásár, vitaülések szervezését tervezik. Az egyesület máris megjelentetett két kiadványt, az egyik a szlovák nyelvtörvénnyel foglalkozik, a másik a romániai oktatási törvényt ismerteti. Az egyesület felveszi a kapcsolatokat egyes kormányzati, illetve nem kormányzati, valamint nemzetközi szervezetekkel, tudományos műhelyekkel, rendszeresen előadásokat, illetve vitaüléseket szerveznek. Az egyesület ügyvezető elnöke Kovács Péter jogász, az alapító tagok között van Tabajdi Csaba államtitkát, Lábody László, a HTMH elnöke és dr. Törzsök Erika, a HTMH alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27., Magyar Nemzet, márc. 26./ A két kiadvány: 1/ The Slovak State Language Law and the Minorities. Critical Analyses and Remarks. 2/ The Romanian Law on Education. A Critical Approach from the Viewpoint of Minorities.

Gyergyószentmiklós MASZK színjátszó csoportja a környéken turnézott, majd a csíksomlyói kegytemplomban mutatta be a Passiót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

"Polgári fórumot rendezett Szilágycsehen helyi református egyházközség és a városi RMDSZ márc. 22-én, melynek meghívottjai voltak Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Tőkés László püspök, megjelent Kozma Sándor, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke is. Tőkés László felidézte Szűrös Mátyásnak a határon kívüli magyarok érdekében korábban kifejtett tevékenységét. Tőkés László kifejtette: meg kell akadályozni, hogy végveszélybe kerüljön a határon túli magyarság. "Erdély azoké, akik lakják, a miénk - románoké, magyaroké, németeké, egyébként is három neve van." Az alapszerződésről a hivatalostól eltérő a véleménye, amit nem kell erőltetni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ "

Iliescu elnök márc. 25-én Örményországba indult, meglátogatja a három kaukázusi köztársaságot, Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt 25-e és 28-a között. Elsősorban a fekete-tengeri együttműködésről folytat megbeszéléseket. Kíséretében van Melescanu külügyminiszter és Aurel Novac közlekedési miniszter. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

"Ion Iliescu államfő terjedelmes interjút adott a Süddeutsche Zeitung tudósítóinak tavaly dec. 20-án. Ezt közölte a Dimineata bukaresti napilap márc. 23-i száma. Ebben Iliescu kifejtette, hogy a romániai magyarok minden szempontból parlamenti és helyi képviselet, anyanyelvi oktatás, rádió- és tévéállomások és saját újságok - széles körű lehetőségekkel rendelkeznek, azonban "egyes szélsőséges elemek a magyarok soraiban azzal az igénnyel lépnek fel, hogy etnikai alapon területi autonómiával rendelkezzenek". Iliescu szerint az ilyen autonómia "nem ésszerű kérés, mivel gyakorlatilag ellentétes a fejlődés bármiféle európai koncepciójával. Mit jelent az etnikai alapú területi autonómia? Nincsenek olyan régióink, ahol csak magyarok élnek, csak két kis megyénk, ahol ők vannak többségben. ...Egy magyar etnikai autonómia elfogadása gyakorlatilag etnikai tisztogatást jelentene: ez ellentétes mindenfajta modern és demokratikus koncepcióval. Ez az egyedüli kérdés, amelyre vonatkozólag még vannak nézeteltérések, de még meg fogjuk vitatni és bizonyosan találunk majd megoldási utat". A román-magyar viszonyról az államfő azt hangsúlyozta, hogy miközben a világ a két ország közötti vitákról beszél, a kapcsolatok nagyon jók, erről Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén is szó volt. Iliescu elnök kijelentette: "A kisebbségi kérdés minden ország belügye, és az egyes országoktól függ, hogyan oldják meg saját kisebbségeik kérdését". Az európai normákra történő utalást azzal válaszolta meg, hogy "nem Franciaország szabja meg, miként oldja meg Németország a kisebbségek kérdéseit. Vannak nemzetközi mértékek, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos román törvénykezés talán a legnyitottabb Európában". /Az etnikai autonómia ellentétes a fejlődés bármiféle európai koncepciójával Iliescu elnök interjúja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fölkérte Szabó Károly és Vida Gyula frakcióvezetőket, hogy ők is folyamatosan vegyenek részt a választási kampányban a román pártokkal való kapcsolattartásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 747. sz./

Az RMDSZ szenátusi frakciója más pártok szenátoraival együtt óvást nyújtott be az alkotmánybírósághoz a politikai pártokról szóló törvény ellen, amelyet nemrég fogadtak el. Az óvásban az egyesülési szabadságjogra és a politikai pluralizmusra hivatkoztak, alkotmányellenesnek minősítve azt, hogy a pártok bejegyzését legkevesebb 10 ezer, illetőségüket tekintve 15 megyében megoszló, megyénként 300 alapító tag aláírásától teszik függővé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 747. sz./

A Magyar Hírlap szerkesztősége gyűjtést kezdeményezett a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtára részére. Az összegyűlt 33 840 kötetről lista készült, majd ennek alapján az adományozó levél. A könyveket a bukaresti Központi Egyetemi Könyvtár részére küldik. A könyvtárat ugyanis Romániában csak önálló jogi személy fogadhatja és a hungarológiai tanszék nem az. A könyvtár igazgatójának, Ion Stoicának kell egy befogadó nyilatkozatot írni, ennek alapján adja majd meg a román Művelődési Minisztérium az engedélyt. A román vámszerveknek is engedélyezni kell a küldemény behozatalát. /Magyar Hírlap, márc. 26./

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felfüggesztette a Romániának korábban jóváhagyott készenléti hitel első, 70 millió dolláros részletének folyósítását. John Hill, az IMF bukaresti képviselője a lépést azzal indokolta, hogy Románia nem teljesítette a nemzetközi pénzügyi szervezet valamennyi feltételét. - A készenléti hitelmegállapodás az év végéig 400 millió dollár folyósítását irányozta elő Románia számára. /A Valutaalap elégedetlen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

"A magyarság 1996-ban nemcsak a honfoglalás 1100. évét ünnepli, hanem ezzel egyidőben megemlékezik az ezeréves magyar iskoláról is, ugyanis az első okmány, amely magyar iskoláról tudósít, 996-ból való /a pannonhalmi apátság iskolája/. Az erre való előkészület az anyaországban időben megkezdődött, 1990-ben létrejött az 1000 Éves a Magyarországi Iskola Alapítvány, amelynek gondozásában rendszeresen megjelennek a Milleneumi Tájékoztató Füzetek. Az 1995. jan. 12-én újjáalakult Iskolatörténeti Emlékbizottság /elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, ügyvezető igazgatója Kelemen Elemér, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója/ felhívást tett közzé, hangsúlyozva: "A honfoglalással Magyarország földjét vették birtokukba őseink, az iskolák megszervezésével az európai kultúrát." "Az emlékbizottság reméli, hogy a magyar iskola milleniuma az egész ország, sőt a határainkon kívül élő magyarság közös ügyévé válik." Szabó K. Attila írásában hiányolta, hogy az idézett felhívások ellenére a romániai magyarság nem kapcsolódott be az emlékezésekbe, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ 1996-os eseménynaptárában egyetlen szó sem esik minderről. Az utóbbi évtizedekben magyar iskolák százai szűntek meg, ezeknek az adatait is össze kellene gyűjteni. 1946-ban például 1516 magyar általános iskola működött Romániában, 1995-ben 1149 /a kormány Nemzetiségi Tanácsa adata szerint, az RMPSZ viszont 1032-t tart nyilván/. A cikkíró nyílt levelében arra szólított fel, hogy pótolni kell ezt a mulasztást. /Szabó T. Attila tanár, Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely: Kinek az ügye Romániában a magyar iskola milleniuma, avagy nyílt levélféleség érdekvédelmi szervezeteinkhez és kulturális-művelődési egyesületeinkhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ "

"Tőkés László püspök és Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő erdélyi körútjuk befejezéseként Szatmárnémetiben, vasárnap, a Láncos templomban, az istentisztelet után polgári fórumot tartottak. Tőkés László elmondta, azért hívta meg Szűrös Mátyást, hogy a hitelesnek tartott és elfogadott személyiségek közvetlenül tájékozódjanak, jobban megismerjék az erdélyi magyarság helyzetét. Az egység és az egyetemesség jegyében zajlottak le a találkozók Marosvásárhelytől Szatmárnémetiig. Szűrös Mátyás kifejtette, hogy látogatásával az összetartozást akarta kifejezni. "Semmiféle megállapodás nem mehet a határon túli magyarság kárára. A románoknak először a romániai magyarsággal kell megbékélni, biztosítva a létükhöz, jövőjükhöz szükséges gazdasági, kulturális, jogi feltételeket. A hídnak is először az alapját, a pilléreit szokták megépíteni, mert úgy tartós!" Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy az alkuratóriumok jól működnek, helyes volt, hogy a legfontosabb döntési jogkört leadták oda, ahol a legjobban ismerik a támogatásra szorulókat. /Sike Lajos: Polgári fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

Murvai László minisztériumi tanfelügyelő, Dan Maioescu megyei főtanfelügyelő, Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár és mások jelenlétében márc. 25-én megnyílt Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban a magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntője, melyen 173 diák vesz részt. Először vesznek részt a döntőn - fakultatíve - magyarországi diákok is. Szeretnék, ha a következő években az egész magyarság képviselőit bevonnák a vetélkedőbe. A zsűri elnöke, Magyari Lajos költő, szenátor üdvözlőbeszédében kiemelte az anyanyelv megtartásának és ápolásának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Iliescu elnök kaukázusi körútjának első állomásán, Jerevánban tárgyalt Levan Ter-Petroszjan örmény elnökkel. megállapították, hogy nagyon alacsony a két ország közötti áruforgalom. Aláírtak több egyezményt az energetika, a mezőgazdaság, a turisztika, az oktatás területén. Iliescu találkozott I. Garegian pátriárkával, minden örmények pátriárkájával. Márc. 26-án az örmény parlamentben mondott beszédet a román elnök és még aznap továbbutazott Grúziába, ahol Eduard Sevarnadze elnökkel aláírja a román-grúz alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti Adevarul és Jurnalul National lapok márc. 26-i számaiban megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Románia már az első hullámmal bekerülhet a NATO-ba. Melescanu a lapokban Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel való prágai találkozójáról nyilatkozott. - A márc. 26-i lapok aggodalommal számoltak be a NATO meg nem nevezett tisztségviselőjének kijelentéséről, hogy Romániának és Bulgáriának nincs esélye a NATO-tagság elnyerésére. /Magyar Hírlap, márc. 27., Új Magyarország, márc. 27./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 26-i ülésén elhatározták, hogy az elfogadott párttörvény elemzésére az RMDSZ szakértői csoportot hoz létre. A testület foglalkozott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének az RMDSZ-szel való társulási kérésével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./

"Az Evenimentul Zilei márc. 26-i száma - forrás megjelölése nélkül - magyar érdekeltségű vállalatok Romániában kifejtett, a lap szerint a nemzetbiztonságot fenyegető tevékenységéről közölt összeállítást. A cikk azután jelent meg, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója találkozott a Funar vezette RNEP küldöttségével, amely az RMDSZ és Magyarország részéről "a nemzetbiztonságot fenyegető veszély" kapcsán kívánta meghallgatni a titkosszolgálat vezetőjét. A magyarországi cégek információkat és hatalmas összegeket préselnek ki Romániából, ahogy a lap már a címben is jelzi. Az SRI szakértői szerint személyes adatokat gyűjtenek, ezek egy budapesti adatbankba kerülnek. "Ezek fontosságát könnyű felmérni, ha figyelembe vesszük, hogy minden inváziós vagy megszállási terv fontos eleme a szóban forgó területen élő személyek adatainak ismerete" - olvasható a lapban. Ugyancsak adatokat gyűjt az Amway Corporation International /ACI/ magyarországi leányvállalata, az Amway Hungaria Marketing Kft. romániai működése során. A lap név szerint fölsorolja az Amway vállalkozásának romániai megyei vezetőit, köztük számos magyart. /Népszava, márc. 26./ Nincs romániai leányvállalata az Amway Corporation Internationalnek, mondta el dr. Szebeni Szabolcs, a cég magyarországi képviseletének igazgatója, reagálva az Evenimentul Zileiben megjelent cikkre. Az Amwaynek 60 országban van képviselete, tevékenységük lényege a közvetlen értékesítés. Romániában egyetlen vállalattal sem kötöttek szerződést. A román lapban szereplő másik cég a Safe-Invest. Ez a társaság Magyarországon illegális tevékenységével szerzett kétes hírnevet, lényegében már nincs jelen a hazai piacon. /Népszava, márc. 27./"

"Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Romániának az Európai Uniójába és NATO-ba való belépésének esélyeit. A Strasbourgban Romániát képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudnak beilleszkedni az Európa Parlament különböző pártfrakcióiba: Adrian Severint a szociáldemokraták, Frunda Györgyöt és Valentin Gabrielescut kereszténydemokraták fogadták be. A többiek - mivel az Európa Parlamentből "hiányzik" az RNEP, NRP és az SZMP - csak ődöngenek - nyilatkozta a szenátor, aki szerint a román delegáció másik nagy hátránya az, hogy - ellentétben a magyar küldöttséggel - nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem. /Paunescuék csak ődöngenek. Az Európa Parlament nem ért románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy Borbély Ernő nem számolt el a felvett 200 ezer forinttal. Helytálló ez a híradás? - tette fel a kérdést Kinde Annamária Borbély Ernőnek, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökének. Ennél a tételnél azért szerepelt a neve, válaszolta az Borbély Ernő, mert kuratóriumi tagként o vette fel az összeget és továbbította a pályázó Labirintus Kft-nek. Kölcsönről van szó, tájékoztató kiadványok támogatására kérték. A pénzt most fogják visszaadni. - Egyébként Borbély Ernő összefüggést lát Szőcs Géza jelölése és az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos közlés között. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a múlt évben számolták fel, akkor kellett volna mindezt leközölni, nem most. - Borbély Ernő a Székelyföldi Egyeztető Tanácsról is beszélt. Erre azért volt szükség, mert az RMDSZ képtelen kezelni Székelyföld sajátos problémáit. Az RMDSZ politikája elsősorban szórványközpontú, állapította meg Borbély Ernő. Ez természetes, mivel ott adódnak olyan megmaradási, túlélési, identitásmegőrzési gondok, melyeket állandóan kezelni kell. Elkezdték betelepíteni a katonaságot Székelyföldre, létrehozták az ortodox püspökséget Csíkszeredában, egyre-másra építik az ortodox templomokat, óriási kaszárnyákat építenek, ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Dr. Csapó I. József szenátor kidolgozta a székelyföldi területi autonómia statútumát, ezt munkaanyagnak elfogadták, ennek alapján kidolgozzák saját tervezetüket. Ezt a tervezetet népszavazással kellene elfogadni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

"Szőcs Géza a Magyar Televízió reggeli Napkelte műsorában elmondta, hogy őt gyanúba keverte Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára, hogy nem számolt el a felvett összegekkel, ugyanez az Ábrahám az ellenkezőjét is állította, hogy sohasem vádolta meg Szőcs Gézát. Hajtóvadászat folyik ellene. A műsorról beszámoló Cseke Gábor szerint az elhangzottaknak az a konklúziója, hogy "sajnos, ilyen szervezet ez az RMDSZ, mert egypártrendszerre épít, és minden véleményt egyeztetni kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"