A sztrájkoló román egyetemisták küldöttsége okt. 25-én tájékozódó látogatást tett az RMDSZ bukaresti székházában, Markó Béla elnökkel tárgyaltak, aki biztosította őket arról, hogy követeléseik mellé állnak. /Magyar Hírlap, okt. 25./

"A beígért reform késik, hangzik a román szellemi élet 36 kiemelkedő személyiségének, az Alternatíva 2000 csoportnak a nyilatkozata. A megoldás: országos polgári és politikai mozgalomban tömöríteni mindazokat, akik hisznek Románia esélyeiben. Varjujan Vosganian képviselő, a mozgalom kezdeményezője "bársonyos forradalom" szükségességéről beszél. Az Alternatíva 2000 csoport tagjai között van Andrei Plesu volt művelődésügyi miniszter, Carmen Bendovski, Andrei Cornea, Alina Mungiu közíró, Horia Roman Parapievci, Mihai Razvan Ungureanu, a hírhedt politikai nyomozás áldozatai, Rostás Zoltán. Nem ellenzékként, hanem alternatívaként lépnek fel. /A minőség forradalma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./"

Román lapok szörnyszövetségnek nevezték az eddig fennállott négyes kormánykoalíciót, amelyből most kivált a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt vezetője, Verdet bejelentette, hogy szintén kilépnek a koalícióból, mert a vezető kormánypárt nem teljesítette az 1994 decemberi szerződésben vállalt kötelezettségeit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

Okt. 19-én kezdődött Kolozsváron a Református Teológiai Fakultás centenáriumának háromnapos ünnepsége. Szükség volt-e kiragadni a közel négyszáz éves protestáns teológiai oktatásból /Gyulafehérvár, 1622-1662, Nagyenyed (1662-1895), Kolozsvár (1895-) a száz évet, teszi föl a kérdést Miklós László, de a professzorok erre az évfordulóra készültek. Az utóbbi időkben évről évre bővült a hallgatók keretszáma, már szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, sőt magyarországi diákjai is vannak. Több kiadvány készült el az évfordulóra. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Geréb Zsolt rektor, majd a két püspök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

Kolozsváron a Zenelíceum előtt végzett ásatások során XI-XII. századi kemencére bukkantak. Ez kétségtelenül Árpád-kori lelet, a magyarság itteni létének újabb bizonyítéka. /Szabó Csaba: Van kontinuitás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Kádár Attila a tanügyi törvény elleni tiltakozásul választotta az éhségsztrájkot. Felháborító a közöny, nyilatkozta az őt egyedül meglátogató újságíróknak, Inczefi Tibornak. Kádár Attila okt. 23-án befejezte 12 napos éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Okt. 23-án az oktatási törvény módosítására két kezdeményezés született, okt. 24-én pedig az RMDSZ nyújtotta be módosítását, Tokay György képviselő aláírásával. Az első kettő a tanügyi törvény kilenc cikkelyének módosítására vonatkozik, az RMDSZ-é pedig az egyetemisták követelésein kívül tartalmazza az anyanyelvi oktatás kérdéseit és kezdeményezi a felekezeti iskolák visszaadását. A román nacionalista oktatási célt tartalmazó szöveg helyett /4. cikkely/ az RMDSZ javaslata: "Az oktatás minden szinten román nyelven, a kisebbségek nyelvén, illetve világnyelveken történik." Hasonló szelleműek a többi módosítások is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Az Európai Újságírók Szervezete, az AEJ aggodalmát fejezte ki a sajtószabadságot fenyegető román törvények miatt, az okt. 24-én Máltán befejeződött kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Okt. 25-én is folytatódott a romániai egyetemi központok hallgatóinak általános sztrájkja és tömegtüntetése az oktatási törvény megváltoztatásáért. Az egyetemi rektorok túlnyomó többsége támogatja a diákok követeléseit. A vezető kormánypárt ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket szorgalmaz a diáktüntetések lecsillapítására. Leváltották a diákmozgalom által megbélyegzett Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. A szakszervezeti szövetségek felszólították tagságukat, hogy támogassák a diákmozgalom követeléseit. /Népszabadság, okt. 26./

"A magyar kormánynak haladéktalanul el kell készítenie "ellenjavaslatát" a román megbékélési dokumentumra, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai kabinetjének vezetője okt. 25-i sajtóértekezletén. A román javaslat már szeptemberben megérkezett, a magyar kormány lépéshátrányba került. Németh Zsolt a román kormány ügyes kitörési kísérletének nevezte a dokumentumot, sürgette, hogy a kabinet az RMDSZ-szel egyeztesse lépését. Iliescu dokumentuma nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, okt. 26./"

"A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette: bűnvádi eljárást indítanak Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, aki súlyos vádakkal illette az ország elnökét. Először Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni. C. V. Tudor közben ismét támadta Iliescu elnököt, akit Ceausescu kivégzőjének nevezett és lapjában /Romania Mare/ Vigyorgó János vajdának nevezte az államfőt, aki elárulta a "kondukátort", azaz Ceausescut. /Magyar Hírlap, okt. 26./"

Tőkés László püspök magánlevélben fejezte ki elismerését a csíkszeredai Szabó Judit tanárnőnek, a pedagógusok éhségsztrájkja elindítójának. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az egyéni helytállás és felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta. /Záróra rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése toborzó fórumot hirdetett meg Csíkszeredára, de csak néhányan jelentek meg. Dr. Dáné Tibornak és Bitay Ödönnek, a platform két vezetőjének kudarcba fulladt útját egyesek a politikai csömörben, mások a baloldali eszmék iránti elutasításban látják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Gagyi-Balla István kolozsvári nyugdíjas történelemtanár az 1956-os magyar forradalom romániai hatását kutatja évek óta. Kutatómunkájának egyes részleteit közölte a Magyar Fórum. S. L. gyergyószentmiklósi lakos a forradalom idején Magyarországon volt, rokoni látogatáson. A Fehér Könyvben megjelent a fényképe. A fénykép alapján tíz évre ítélték az "ellenforradalomban részvétel" miatt. - Szoboszlay Aladár aradi plébános illegális szervezetet hozott létre Keresztény Munkáspárt néven, Székelyföldön is voltak tagjai. Ebben az ügyben többszáz embert tartóztattak le, majd kb. 200 főt állítottak bíróság elé, fegyveres szervezkedés vádjával. A fegyveres jelző onnan származott, hogy volt köztük román katonatiszt is. A Szoboszlay-ügyben 57 személyt ítéltek el, köztük tíz főt halálra. A halálos ítéleteket 1958 szeptemberében Aradon hajtották végre. - Dobay István kolozsvári jogász elaborátumot készített az erdélyi kérdés megoldásáról, melyet az ENSZ-hez kívánt eljuttatni. Végül kilenc vádlottat ítéltek el, közülük ötre az ügyész halált követelt. - Brassóban alakult meg az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesülete /EMISZ/, Orbán László társaival gyűjtötte az erdélyi magyarok panaszait, hogy azokat eljuttassa az ENSZ-hez. Ügyükben 77 főt állítottak bíróság elé. - A csíkszeredai líceum több tanárát és diákját /11 személyt/ tiltott iratok terjesztésével állították bíróság elé. -A galócásiak bűnperében 12 huszonéves fiatalt ítéltek el 5-től 12 évig terjedő börtönre. - Gyulakután hét vádlottat ítéltek 7 és 20 év közötti kényszermunkára. - Nagyváradon a forradalom hatására diákok megalapították a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. Összeesküvés vádjával két tanárt 18 évi, három diákot 25 évi kényszermunkára ítéltek. Szászrégeni diákok ügyét fegyveres szervezkedésnek minősítették és 1960-ban a 24 vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A szilágysomlyóiak ügyében öt főt ítéltek el. - A Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak és tanárainak a pere ismert, több beszámoló jelent meg róla, azonban a teljes feltárás még mindig nem történt meg. /Magyar Fórum (Budapest), okt. 26./"

Okt. 23-án Bukarestben közel húszezer fiatal vonult a szenátus elé, megmozdulásukat a Rektorok Országos Tanácsa is támogatta. A tüntetők képviselőit kénytelen volt fogadni Oliviu Gherman szenátusi elnök is. A tüntető tömeg Vacaroiu kormányfő, Liviu Maior oktatási miniszter menesztését követelte. /Népszabadság, okt. 24./ Okt 23-án Kolozsváron tüntetett sokezer egyetemi hallgató és főiskolás. Jelentős főiskolai reformot, egyetemi autonómiát és Liviu Maior tanügyminiszter leváltását követelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

"Okt. 26-án magyar-román szakértői tárgyalások kezdődtek Budapesten, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok oktatási helyzetéről. Radó Péter minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője elmondta, hogy a munkacsoportot a magyar és román kormányfő varsói megállapodása alapján hozták létre. A tanácskozást követően a felek írásban is tájékoztatják egymást az adott témákról és a tárgyalást folytatják novemberben. Emil Pop, román oktatási minisztériumi főosztályvezető, a román delegáció vezetője elmondta, hogy miután "Romániában a kisebbségi oktatás igen fejlett", a magyarországi kisebbségi oktatás rendszerét szeretnék megismerni. A magyar fél a kormányzattól független szakértők hiányát tette szóvá, azzal együtt, hogy a román delegációban két magyar nemzetiségű személy /egy minisztériumi osztályvezető és egy tanfelügyelő/ helyet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./ Magyar részről szóvá tették, hogy a román delegációban nem kaptak helyet a romániai magyar oktatás szakértői. /Népszabadság, okt. 27./"

"Tőkés László okt. 26-án Genfben "csendes etnikai tisztogatással" vádolta Iliescu elnököt, amikor az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felelőseivel találkozott. Románia 12 ezer joghallgatójának csak 0,8 %-a magyar, ami megakadályozza a kisebbséget abban, hogy érdekeit érvényesítse. Az egyházak nem kapták vissza javaikat, államosított 1300 iskolájukat. - A kormány hallgatólagos belegyezésével a szélsőséges pártok harsány zsidóellenes kampányt folytatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./"

Az RMDSZ képviselőcsoportja okt. 26-án ismertette az oktatási törvény módosítására kidolgozott javaslatát, amely figyelembe veszi a diákmozgalom követeléseit is. /Új Magyarország, okt. 27./

Okt. 28-án Beregszászon, a századik évfordulóját ünneplő magyar főgimnázium udvarán felavatták a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát, az iskola felvette a fejedelem nevét. Az ünnepségen részt vettek az EMKE képviselői. Beszédet mondott dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője, majd együttműködési megállapodást írtak alá az EMKE és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 951. sz./

Okt. 28-án kibővített ülést tartott az RMDSZ Bihar megyei választmánya, a napirenden a helyhatósági választásra való felkészülés és a privatizációban való részvétel kérdése szerepelt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 1., 652. sz./

Alexandru Farkas, a Gheorhe Dian Zenekonzervatórium rektora leszögezte: a felvételiző diákok vegyék figyelembe, hogy itt kizárólag román nyelven folyik az oktatás. Nem engedélyezte magyar csoport alakítását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A jelenlegi kormány külpolitikájának következményeként a határon túliak bizalma megrendült az anyaország irányában - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz-Magyar Polgári Párt/ képviselő. A jelenlegi ellenzéket lejárató propaganda a választások után sem állt le, így az a vélemény kezd kialakulni Nyugaton, hogy nincs is olyan politikai erő, amely konszolidálni tudná a helyzetet. - Az előző kormány nemzetpolitikáját a szociálliberális koalíció állampolitikára váltotta fel. /Új Magyarország, okt. 28./

Iliescu elnök New Yorkból Houstonba utazott, ahol George Bush volt amerikai elnök fogadta. A Bush által rendezett vacsorán texasi vezető üzletemberek vettek részt. Iliescu Houstonból Bostonba utazott, ahol okt. 27-i programjában gazdasági jellegű megbeszélések szerepelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./

Az erdélyi és magyarországi iskoláztatás, valamint a magyarországi munkalehetőségek hatására nőtt a moldvai csángó falvakban az anyanyelv tekintélye, az anyanyelvi oktatás igénye, írta Borbáth Erzsébet, aki 1990 óta tanítja Csíkszeredán a moldvai csángó gyermekeket. Egy-két év múlva végeznek az első képesített moldvai magyar pedagógusok, akik számára a tanítási lehetőségek megteremtése után, a gyakorlatba ültethető az a tanügyminisztériumi határozat, hogy román iskolákban tanítható az anyanyelv. Moldvában eddig ez a határozat nem valósult meg, a cikkíró azonban bizakodó: a moldvai csángó falvakban fokozatosan bevezethető lesz a kétnyelvű oktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./

"A Kossuth Rádióban Szénási Sándor bevezetőjében a Magyarok Világszövetségét "igen kétséges elfogadottságúnak" nevezte, majd Méray Tibor és Gereben István fejtette ki véleményét a magyarok első világtalálkozójának tervéről. Méray az előzőket úgynevezett világtalálkozóknak nevezte, szerinte az országnak kell ezt a találkozót megszervezni, mert ő adja rá a pénzt. Nem kellene annyit költeni a találkozóra, fűzte hozzá. Gereben István szerint a Magyarok Világszövetsége "meglehetősen leszűkített ideológiai töltéssel ellátott céllal működik." Gereben nem venne részt a Magyarok Világszövetsége tanácskozásán, amely szerinte olyan homokozó, amelyben felnőttek játszhatnak. /Kossuth Rádió, Gondolat-jel, okt. 29./"

Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./

"Megfeneklettek a román-ukrán alapszerződésről folyó tárgyalások, a határokkal és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos pontoknál. "Romániában bizonyos politikai erők megpróbálják igazolni területi igényeiket, de ez nagyon veszélyes út" - jelentette ki a tárgyalások után Vaszil Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. Ukrajna javasolta, hogy a felek mondjanak le kölcsönösen a területi igényekről, de Románia erre nem hajlandó. /Magyar Hírlap, okt. 30./"