Új megállapodást kötött a Rompres és az MTI, melyet Alexa Károly, az MTI és Neaug Udroiu, a Rompres vezérigazgatója írt alá. A szerződés napi hírcserére nyújt lehetőséget, a további szolgáltatásokat kereskedelmi alapon nyújtja egymásnak a két hírügynökség. Az MTI továbbítja Bécsből, Párizsból és Budapestről egyes külföldi hírügynökségek híranyagát Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./

"Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"A pápa okt. 5-én az Egyesült Államokban ellátogatott az ENSZ-központba és fölszólalt az ENSZ ülésszakán. "Minden nemzetnek jogában áll, hogy hagyományainak szellemében formálja sorsát és alakítsa életét. De nem teheti ezt az alapvető emberi jogok megsértésével, és különösen nem a kisebbségek elnyomásával." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelet adott ki, felemelve szavát a képviselőházban megszavazott büntetőtörvénykönyvi módosítás ellen /idegen államok zászlajának használata, himnuszának éneklése/. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet, hogy a református énekeskönyvek részét képezi a magyar himnusszal azonos 37. /52./ dicséret. "Következésképpen nemzeti imánk éneklése azon törvényes esetek közé tartozik, amelyet a Btk. hivatkozott rendelkezése nem büntethet". - Az egyházkerületi igazgató tanács állásfoglalásában tiltakozott a szerb hatóságok eljárása ellen, amellyel a menekülteknek több mint felét Vajdaságba irányították. Ugyancsak tiltakoztak a tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ "

"Aradon a református, majd a katolikus templomban kezdődtek az okt. 6-i megemlékezések. Megjelent a magyar kormány képviseletében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke által vezetett küldöttség, Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet, továbbá Hosszú Zoltán és Magyari Lajos szenátor, Tokay György képviselő. Az aradi vértanúk obeliszkjénél Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Lábody László, Tokay György és Magyari Lajos tartott beszédet, majd az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői mondtak imát. A koszorúzásban részt vett Arad román alpolgármestere, a kormányhatóságok ezúttal is távol maradtak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta: "minden nemzet olyan lesz, amilyen történelmet, kultúrát, hagyományt tovább tud építeni, szervesen bele tud illeszteni a maga jelenébe és jövőjébe." Az erdélyi magyarság két évfordulót vállalt kiemelten, márc. 15-ét és okt. 6-át, "mindkettő a nemzetek közötti egyenjogúság üzenetét hordozza, egyik sem a nemzeti elfogultság és bezárkózás szimbóluma." Tudjuk, hogy a kivégzett tábornokok közül többen nem beszéltek magyarul. "Hányszor kell ezt még elmondanunk, hányszor kell vajon még megfogalmaznunk, hogy nincs külön magyar szabadság, román szabadság" , amíg ezt mások megértik? "Bár ne kellene számos példát hozni csak Európának ebből a feléből, hogy mennyire nincsen, ma sincs sok helyütt se szabadság, se egyenlőség, se testvériség." "Mi küzdünk azért a jogunkért, hogy szabadon emlékezhessünk nagyjainkra, de ez kötelességet is jelent..." Lábody László kifejtette, hogy a szabadság egy és oszthatatlan. A magyar kormány másfél éve megfogalmazott hármas célja az európai integráció, a történelmi megbékélés és a magyar kisebbségek jogainak biztosítása. A három elválaszthatatlan, nem létezhet megbékélés a magyar kisebbségek jogai nélkül. Az ünnepség végén elhangzott a himnusz és a székely himnusz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

Okt. 7-én a Közép-európai Kezdeményezés /KEK/ varsói konferenciáján magyar-román kormányfői találkozóra került sor. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök köszönetét fejezte ki Horn Gyulának azért, hogy Magyarország támogatta országa csatlakozási törekvését, és támogatja Románia tagságát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulásban /CEFTA/ is. Megállapították, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalás holtpontra jutott, így a közeljövőben nem érdemes újabb egyeztetést tartani. A történelmi megbékélésre vonatkozó román dokumentumtervezetekkel kapcsolatban viszont magas szintű fórumot terveznek, hozzátéve, hogy ez nem pótolja az alapszerződést. Horn Gyula a román oktatási törvénnyel kapcsolatban új javaslatot terjesztett elő: alakítsanak vegyes munkabizottságot, ebben kapjanak helyet a kisebbségek képviselői is. Amennyiben ezek a tárgyalások eredménytelenek lennének, a párbeszédbe be lehetne vonni az Európa Tanácsot is. - Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: egyetért a vegyes bizottsággal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Varsóban a KEK-országok kormányfői úgy döntöttek, hogy felveszik tagjaik sorába a jelentkező öt posztkommunista országot: Romániát, Albániát, Fehéroroszországot, Bulgáriát és Ukrajnát. /Magyar Hírlap, okt. 9./

A Ziua bukaresti napilap okt. 6-i száma közölte David Funderbunk amerikai képviselő, volt romániai nagykövet Iliescu elnökhöz intézett washingtoni beszédének teljes szövegét, amely szerint ha naponta fordulnak hozzá emberek romániai problémáikkal, akkor valami igaz lehet panaszukban. Romániában az elnöké a hatalom, tehát tehet is valamit. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

"Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

A keresztény értékek képviselete a társadalomban, az RMDSZ esetleges szétzúzódása esetén a romániai magyarság érdekképviseletének felvállalása, az erdélyi magyarság bekapcsolása az európai közösségbe - ebben a három pontban jelölte meg Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke pártja legfontosabb célkitűzéseit Csíkszeredán, okt. 6-án, a kereszténydemokrata fórumon. Az RMKDP nemzetközi kapcsolatai kedvezően alakultak, a pártot 1994-ben az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő EUCD rendes tagjai sorába választotta. Kelemen Kálmán, a párt főtitkára ismertette a friss, okt. 5-i prágai keltezésű dokumentumot is, amelyben az EUCD legutóbbi tanácskozásán elítélte az új román tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./

"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "

Okt. 6-án Csíkszentdomokoson megemlékeztek a Maniu-gárdisták 1994. októberi vérengzéséről, amikor az Olteanu vezette szabadcsapat 11 helybeli magyar lakost ölt meg. 1994-ben emlékművet emeltek a kivégzés színhelyén, a Gábor kertben. A nyugdíjas Bálint Lajos érsek celebrálta a szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4., okt. 10./

"A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

Okt. 9-én Bukarestben Iliescu elnök beköszöntő beszédével megkezdődött az Interparlamentáris Unió /IPU/ közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Fokozott ütemben folytatták a belső építkezéseket a Parlament Palotájában, melynek építését Ceausescu erőltette, ez a Pentagon után a második legnagyobb ilyen építmény a világon. Mintegy 1200 résztvevő az előző napokban már megérkezett. Az IPU tárgyalási témái: a korrupció elleni küzdelem parlamenti támogatása, a szociális fejlődés stratégiái, a harmadik témát a tanácskozáson rögzítik. /Magyar Nemzet, okt. 10./ Iliescu elnök beszédében hangoztatta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Romániában meghaladja a nemzetközi normákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10., Népszabadság, okt. 10./

Az IPU-ra érkezett Miguel Angel Martínez, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, aki Oliviu Germannal, a vezető kormánypárt elnökével való találkozásán rámutatott arra, hogy a Nagy-Románia Párt részvétele a kormánykoalícióban árt a Romániáról külföldön alkotott képnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"Kovács László külügyminiszter New Yorkban tett nyilatkozata azt a benyomást keltette, mintha "én ellene volnék a tárgyalásoknak, a párbeszédnek, a kemény vonalat képviselném"- nyilatkozta Tőkés László a Duna Televízió okt. 9-i, Esti kérdések című műsorában. A tárgyalókészséget azonban nem szabad összetéveszteni a minden áron való kapcsolattartással. Tőkés László bírálta a román-magyar katonai együttműködés hiedelmét is. "Közismert tény - válaszolta - hogy katonai és karhatalmi alakulatokat telepítenek nem csupán Székelyföld, hanem a partiumi magyar többségi területek településeire - Szatmárra, Nagykárolyra, Nagyszalontára." Ez egyfelől megfélemlítés céljából történik, másfelől a románok túlsúlyát emelik. "Szomorúnak tartom Keleti György honvédelmi miniszter azon kijelentését: Romániának, a román katonaságnak belügye, hogy hová telepít katonai alakulatokat saját országa területén." Tőkés László az RMDSZ-t is bírálta, a tanügyi válsághelyzettel kapcsolatban: "Minimalista célkitűzésnek tartom a tanügyi osztály alelnökének azt a tervezetét, hogy a létező kereteket kell kitölteni, hogy a minőségi javulásra kell törekedni." A "kis lépések politikájának becézett tanügyi politika összességében nem vezet semmire." /Új Magyarország, okt. 10./"

Salamon László, az Országgyűlés alelnöke fogadta a román szenátus egészségügyi, környezetvédelmi és sport bizottságának küldöttségét, amelyet Ion Carciumaru szenátor vezetett. Salamon fontosnak ítélte a két ország közötti vitás kérdés korrekt rendezését, beleértve a romániai magyarság helyzetével kapcsolatos problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"Csíkszeredában Magyarok Világszövetsége-találkozót tartottak okt. 5-én, a Lármafa Napok előestéjén. "A magyarság fellegvára nem az anyaország, hanem a Székelyföld" - nyilatkozta Fekete Gyula, az MVSZ vezetőségi tagja. "Két pártrendszer van Magyarországon ma is - állapította meg az író -, az egyik a megmaradást, a másik pedig a pusztulást szolgálja és ez utóbbi kerekedett felül." Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmányi tagja kifejtette, hogy "nem nálunk, hanem az anyaországban összmagyar betegség a megosztottság és a meghasonulás", ezt csak tudáscentrikus nemzetfejlesztéssel és szubszidiáris struktúrákkal lehet áthidalni. A média monopóliuma és a tanügy az évtizedek során mély törésvonalat indukált a magyarságban, 1994-ben az expót puccsszerűen eltörölték, noha az lett volna a célja, hogy az informatikai robbanást behozza Magyarországra. Tőkés József, az MVSZ titkára a szervezetről beszélt. - A szlovákiai és a romániai nyelvtörvények végleg meghúzták a határvonalat, ahonnan nem lehet tovább hátrálni, fejtette ki a pozsonyi Dobos László író, az MVSZ alelnöke. - A két magyar csángószervezet vitájában az MVSZ felvállalta a békebíró szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

Okt. 7-én Csíkszeredában kibővített ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Meghívottként jelen volt Berki Anna, a magyar Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának helyettes vezetője és dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója. Kiértékelték az 1995. évi Bolyai Nyári Akadémiát és a következő év programját körvonalazták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./

"Okt. 6-án és 7-én zajlott le Csíkszeredában a Csíki Területi RMDSZ, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és a Julianus Alapítvány közös rendezésében a Lármafa Napok hagyományossá váló rendezvénye. A találkozó előadói - Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmánya intéző bizottságának elnöke, Tőkés József, az MVSZ titkára, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és mások - a magyarság jelenlegi gondjaira hívták fel a figyelmet. A találkozón képviseltette magát a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ A csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány először 1993 őszén rendezte meg a székelyföldiek és a romániai szórványmagyarság találkozóját. A résztvevők akkor elhatározták, két év múlva újra találkoznak. A Julianus Alapítvány nem feledkezett meg erről. A találkozón dr. Jakubinyi György érsek celebrálja a szentmisét Csíksomlyóban, a kegytemplomban, majd a városi művelődési házban folyik a tanácskozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A tanácskozáson azok vallottak munkájukról, akik részt vállaltak az anyanyelvi oktatás megőrzésében, a szórványmagyarság összefogásában. Sebestyén Ottó zernyesti plébános az egyházak nagyobb szerepvállalását sürgette. Vetési László tiszteletes azokról a személyiségekről beszélt, akik képesek egy kisebb település éltetőivé válni. A dicsőszentmártoni dr. Kakassy Márton a nagyobb méretű önszerveződésben látja a szórványpusztulás ellenszerét. Felszólalt Gergely István csíkcsobotfalvi plébános, a gyermekotthonokból kikerült több mint száz fiatalnak munkát adó Csibész Alapítvány elnöke, Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke és Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, aki azt vallotta: "Akik egyszerűen a dolgukat teszik, nem is beszélnek róla, csak teszik - ez a megmaradás." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

"Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./"

"Kántor Lajos folytatta a Szőcs Gézával való vitát, hangoztatva, hogy nem helyi érdekű magánvita körvonalazódik, hanem "politika és erkölcs nagyon is egyetemes és nagyon is konkrét megvilágítása." Szőcs Géza álláspontja az, hogy szembe kell nézni a múlttal, a bűnökkel. Ezt Szőcs Gézának is meg kell tennie, ő is felel lapokért, emberekért, írta Kántor Lajos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./ Előzmény: 1699, 1839. sz. jegyzet."

A magyar kormány segítségével másfél éve több romániai magyar lap műholdon kapja meg az MTI, a Magyar Távirati Iroda híreit. Az MTI ezzel anyanyelven biztosítja a híreket, egyben korszerűbb munkaszemléletet teremtett meg. A legújabb hírek szerint a magyar költségvetés az anyagi gondok miatt nem akarja támogatni az MTI-t. A szomszédos országok magyarsága számára felbecsülhetetlen visszaesést jelentene az MTI híreinek megszűnése, mert a kisebbségi lapok képtelenek lennének megfizetni a hírszolgáltatás költségeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

A Román Hírszerző Szolgálat kiadta a Securitate Fehér Könyvének titkos dokumentumokat feltáró ötödik kötetét. Tavaly jelent meg a második kötet, amely az 1948-1958 közötti jelentéseket tartalmazza. A kötetből az Erdélyi Napló Márton Áron püspökre vonatkozó jelentéseket közölt. A jelentések a püspököt a romániai magyar reakció fejének nevezik. A Fehér Könyv viszont egy szót sem ejt Márton Áron meghurcolásáról, vallatásáról, kirakatperéről, tette hozzá a jelentéseket közreadó Vajnovszki Kázmér. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Petre Roman Demokrata Pártja szövetséget kötött Sergiu Cunescu Szociáldemokrata Pártjával Szociáldemokrata Unió néven, együtt készülnek a választásra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Románia aláírta az Európa Tanáccsal azt megállapodást, amely szerint a román állam elismeri a külföldön szerzett diplomákat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Nicolae Gheorghe szociológus, a Romániai Roma Föderáció titkára több évig dolgozott, tanult külföldön. A cigány szervezetek szétforgácsolódtak, emellett a hatalom is elősegíti a káoszt. Vannak olyan roma vezetők, akik egyúttal román nacionalisták. A magyar romáktól élesen elkülönülnek a román romák, őt például egyszer elrabolták roma szövetségesei és önéletrajzot írattak vele, ki kellett jelenteni, hogy nincsenek magyar rokonai. Amikor a kormány elrendelte a cigány megnevezés használatát, Nicolae Gheorghe a kormánynál és külföldön is tiltakozott. A kormány nem reagált, az Európa Tanács azonban mellettük foglalt állást, júl. 13-i rezolúciójában a roma megjelölést használta, azóta a hivatalos román dokumentumokban a roma elnevezés szerepel, zárójelben hozzáfűzik, hogy cigány. - A román sajtó nagy része viszont a cigány kifejezésnél marad, így a Romania Libera ellenzéki lap is, más újságok romáknak nevezik őket, két r-rel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./

"Az IPU bukaresti ülésszakának második napján, okt. 10-én a magyar küldöttség vezetője, Szűrös Mátyás MSZP-s képviselő kifejtette: amíg a nemzetközi fórumokon nem ismerik el a kollektív jogok létjogosultságát, addig fennáll a veszély, hogy a népek közötti megértés nem válik tartalmassá. A kollektív jogok el nem ismerése "a védelemre szoruló kisebbségeket fosztja meg etnikai, nyelvi, vallási, politikai stb. identitása védelmének eszközeitől." A kisebbségekhez tartozó egyének jogai tehát csak kollektív jogokként érvényesülhetnek. Romániában "a kétmilliós magyar közösség létéért, nemzeti fennmaradásáért küzd." A most elfogadott oktatási törvény nagy mértékben korlátozza az anyanyelv használatát, ami felerősíti az asszimilációs folyamatokat." Senkinek sem jó az, "ha a kollektív jogokat el nem ismerve egy kisebbséget anyanyelvének vagy nemzeti szimbólumainak használatában korlátoznak." Történelmi megbékélés csak akkor lehetséges, ha "előbb saját országában rendezi viszonyát a többségi nemzet a kisebbségekkel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./"

A csíkszeredai Kozma Szilárd költő, aki nemrég 12 napos éhségsztrájkot tartott, tiltakozásul az új tanügyi törvény ellen, bejelentette, hogy okt. 10-től folytatja éhségsztrájkját. Nyilatkozatában úgy értékelte, hogy a médiák nem adtak kellő teret tiltakozási akciójának, nem volt lehetősége részletesen kifejteni a román iskolákban szerzett személyiségfejlődést-gátló tapasztalatait, ugyanakkor az Interparlamentáris Unió bukaresti ülésszaka idején a romániai állami szintű korrupcióra is szeretné felhívni a figyelmet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

A Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor lankadatlan erővel támadja Iliescu elnököt és munkatársait. Kirohanásukban antiszemita kitételek is szerepelnek. Vadim Tudor hetilapjában, a Romania Maréban nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, átkot szórva a fejére Ceausescu megkínzásáért és kivégzéséért, elítélve továbbá az elnököt azért, mert amerikai látogatása idején csak zsidó múzeumokat látogatott meg. /Magyar Nemzet, okt. 12./