A temesvári Analog kábeltelevíziós társaság 40 ezer előfizetője egy hónapja nem láthatta a magyarországi és a belgrádi tévéműsorokat. Azzal indokolták, hogy ellenőrzést tartott az Audiovizuális Tanács /CNA/ és azzal az ürüggyel állíttatta le a közvetítést, hogy nem rendelkeznek írásos engedéllyel. Azóta a budapesti és a belgrádi írásos engedély megérkezett, most ismét láthatók a műsorok, kivéve a Duna TV-t. Úgy tűnik, hogy az intézkedés valójában a Duna TV ellen irányult, hiába van meg tőlük az engedély. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

"Szőcs Géza válaszolt Kántor Lajos írására, aki értetlenkedett, miért veszi védelmébe Szőcs Géza Hajdu Győzőt. Romániában nem történt meg a történelmi félmúlt feldolgozása. Az erdélyi magyarság tabuvá tette önmaga történelmének megismerését, ehelyett kinevezett egy bűnbakot, akit bírálni lehet múltbeli és jelenlegi szerepvállalásáért. "Innen kezdve fölöttébb egyszerű az önfelmentés..." Kik voltak a társtettesek? Kik voltak a feljelentők? Egy kétmilliós közösség lemond történelme félévszázados megismerésétől. A múltelhallgatásban érdekelt személyek meggyőzték az embereket arról, hogy minden baj forrása egyedül Hajdu Győző. /Magyar Nemzet, szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Kántor Lajos írása: Magyar Nemzet, aug. 26.

Kolozsváron az Elektrotechikai Líceumban az évnyitón egyetlen magyar szó sem hangzott el, annak ellenére, hogy több magyar nyelvű osztály van az iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Szept. 16-án Szatmárnémetiben tartották az Országos Önkormányzati Tanács ülését, melyen részt vett Markó Béla elnök is. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket a szept. 23-i SZKT-ülés elé terjesztenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./

Budapesten, a Hősök terén szervezett a romániai oktatási törvény elleni tiltakozó tüntetést szept. 16-án a Bocskai Szövetség. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol petíciót adtak át a követség képviselőinek. A Hősök terén felszólalt Szűrös Mátyás MSZP-képviselő is, beszédében asszimilációs törekvésnek nevezte a törvényt. A román-magyar megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatról azt mondta, hogy erre először Romániában kell sort keríteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Az Iliescu államelnökkel tartott szept. 14-i megbeszélésen az elnök ismertette megbékélési javaslatát. Az integráció fölgyorsításának lényeges eleme a romániai magyarság helyzetének rendezése, állapította meg a beszélgetés után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A találkozón nem tapasztalta, hogy van erre irányuló szándék. Egyes ellenzéki pártok is fölvetették, hogy a megbékélés olyan körülmények között, amikor a kormánykoalícióban magyarellenes programmal rendelkező pártok vannak, nehezen képzelhető el. Attól, hogy megváltozik a retorika, az alapvető kérdés nem oldódik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A Közoktatás /Bukarest/ július-augusztusi összevont száma az elmúlt tanév eredményeit, gondjait összegezi. Ez a szám csak most jelent meg. A folyóirat közli a román és magyar oktatási miniszter által aláírt megállapodás szövegét, a két ország közötti 1995-97 közötti együttműködésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pártja országos tanácskozásán közölte, hogy államelnökjelöltként indul a jövő évi választáson, mivel a jelenlegi helyzetben csak két választása maradt: "vagy undorral kivonul a politikai életből, vagy államfővé választatja magát". Tudor követelte, hogy azonnal menesszék a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökét, aki szerinte magyar, Asztalos Imrének hívják, mert semmit sem tett az ellen, hogy a magyarok felvásárolják Erdélyt. Tudor sürgette az etnikai pártok betiltását. /Magyar Hírlap, szept. 18./"

"Kozma Szilárd költő /Csíkszereda/ szept. 15-én az oktatási törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkba lépett. Indoklásul elmondta, hogy román iskolába járt, ebből semmi előnye nem származott, sőt, rendkívüli nehézséget okozott, nyomasztó idegenségérzetben telt el gyermekkora. A sztrájk mellett akkor döntött végérvényesen, amikor olvasta az Evenimentul Zileiben, hogy a Strasbourgba bicikliző fiatalokat a magyar kémszolgálat pénzeli. Azt is követeli, hogy Horn Gyula miniszterelnök kérjen bocsánatot azért, mert Brünnben megegyezett Vacaroiu kormányfővel, hogy szakértők fogják megtárgyalni az oktatási törvény alkalmazásának enyhítését. Horn Gyulának "nincs joga fejünk felett kiegyezni Vacaroiuval". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ "

Iliescu elnök szept. 15-én, a tanévnyitón Nagyváradon, az Onisifor Ghibu Líceum avatásán mondott beszédében felhívást intézett a román és magyar tantestületekhez, a tanulókhoz, hogy támogassák a román-magyar megbékélést. Örömmel állapította meg, hogy a kezdeményezés jó visszhangra talált Magyarországon is. Szerinte a tanügyi törvény a legmagasabb nemzetközi előírásoknak is megfelel. Az RMDSZ kifogásai az elnök szerint alaptalanok és indokolatlan szeparatizmushoz vezetnek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ az eddiginél markánsabban akarja képviselni az erdélyi magyarság érdekeit, különös tekintettel az új oktatási törvénnyel kapcsolatos ellenvéleményére. Ennek érdekében a nemzetközi szervezeteknél is lobbizni fog, jelentették ki a szervezet vezetői szept. 16-i sajtótájékoztatójukon, amelyen a szept. 15-i elnökségi ülés témáit ismertették. Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény kihívást jelent, és arra irányítja a figyelmet, hogy az MVSZ-nek koordináló szerepet kell betöltenie a magyar közösségek között. Az MVSZ nyilatkozatot adott ki, kiállva a vajdasági magyarok mellett, tiltakozva az erőszakos betelepítések ellen, szorgalmazva az autonómiát. Az MVSZ a román tanügyi törvényt diszkriminatívnak tartja, amely lehetetlenné teszi a romániai magyar egyházaktól elkobzott iskolák visszaszolgáltatását és folytatja az etnikai asszimilációt. Az MVSZ felkéri a világ magyarságát, hogy támogassa az erdélyi magyarok jogos önvédelmi harcát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Többezer résztvevője volt szept. 17-én a Tőkés László püspök kezdeményezésére megtartott Templom- és iskolanap nagyváradi eseményeinek, amelyen a történelmi magyar egyházak képviselői felemelték szavukat a magyar nyelvű oktatást sújtó tanügyi törvény ellen. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök felhívta a figyelmet arra, hogy Iliescu elnök Nagyváradon olyan politikusról elnevezett iskola avatásán vett részt, akinek tevékenysége korántsem egyeztethető össze a megbékélés gondolatával /Onisifor Ghibu/. A magyar egyházak mindeddig nem kaptak választ a több mint két hónapja jelzett kérésükre, hogy az államfő fogadja küldöttségüket az elkobzott egyházi javak ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

"Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szept. 18-i sajtóértekezletén élesen bírálta az RMDSZ-t, amelyet szerinte "olyan radikálisok vezetik, akikkel nem lehet vitatkozni." A Ziua lapnak adott interjúja második fele most jelent meg, ebben kifejtette, hogy pártja elismeri a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatási szervek, a bíróságok előtt, a saját iskola jogát minden szinten, beleértve az egyetemet, de az autonómiaigényre utalva leszögezte: nem fogadható el, hogy több joggal rendelkezzenek, mint a román többség. /Népszava, szept. 19./"

A Strasbourgba tartó kerékpáros Ifjúsági Karaván szept. 15-én és 16-án esős-szeles időben folytatta útját Ausztriában, majd Németországon át. A résztvevők az útjukba eső városokban ismertették utazásuk célját. Szept. 18-án érkeztek Strasbourgba, az Európa Tanács épületéhez, útjuk végcéljához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./ Strasbourgban Jutta Gützkow asszony, a Politikai Ügyek Igazgatóságának vezetője és Heiner Klebes, a Parlamenti Közgyűlés főjegyzője hallgatta meg az Ifjúsági Karaván tagjainak a tanügyi törvénnyel kapcsolatos panaszait és kifogásait. Szept. 19-én a fiatalok találkoztak Habsburg Ottóval, az Európa Parlament képviselőjével, a Páneurópai Unió elnökével. A tiltakozó akció résztvevői sajtótájékoztatón ismertették útjuk célját. A küldöttség találkozott a strasbourgi protestáns egyházak vezetőivel, akik ígéretet tettek arra, hogy kifejezik aggodalmukat a romániai magyarság jogainak megsértése és az egyházi vagyon visszaadásának elmaradása miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 19./

Debrecenben véget ért tizenhat erdélyi ifjúsági vezető részére az Erdélyi Civitas Alapítvány és a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány szakember-képzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Az RMDSZ bukaresti székházában szept. 20-án megtartott sajtóértekezleten Markó Béla elnök előrebocsátotta, hogy a magyarság érdekelt a megbékélésben, azonban egyelőre semmi jele a nacionalista retorika visszaszorulásának, sőt ennek ellenkezője tapasztalható. A gyakorlat ellentmond a szándéknyilatkozatok hangzatos kitételeinek. Közkeletű az a téves álláspont, hogy a kisebbségek problémáit Romániában sikerült megoldani. Márton Árpád képviselő a Büntetőtörvénykönyv módosítására tért ki: a demokratikus jogrenddel összeegyeztethetetlen rendelkezéseket fogadott el a parlament, utalt a sajtónyilvánosság korlátozására, idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra. Markó Béla elmondotta, hogy sikeresek voltak és tömegjelleget nyertek a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 20., 622. sz./

A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu általános iskolájának magyar tagozatát 1989 őszén megszüntették, 1990 tavaszán azután újraindult. Azonban a faluban alig négy-hat magyar tanuló volt, tehát a környékről ingáztak a magyar diákok az iskolába. A buszbérlet viszont egyre drágább lett, ezért az egyház segítségével iskolabuszt kértek a vidéket felkaroló hollandoktól. A kisbuszt megkapták, azóta is működik. Ismét segélyeket kellett kérni az üzemanyagköltségre. Tőkés László püspök azonnal segítséget nyújtott. Oda kell figyelni a szórványvidék gondjaira is, figyelmeztet a cikkíró, Ferencz L. Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A képviselőház szept. 19-én újból súlyos börtönbüntetéssel /6 hónaptól 3 évig/ sújtandónak minősítette az idegen ország zászlajának kitűzését és himnuszának eléneklését. /Magyar Nemzet, szept. 21./

Az Evenimentul Zilei 19-i és 20-i számában Ion Cristoiu főszerkesztő elítélte az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a szervezet 1995 januárjától radikalizálódott, nem veszi figyelembe a belső realitásokat, a minél rosszabb a magyar kisebbségnek, annál jobb nekünk jelszavát vallja. Az RMDSZ számítása nem vált be, olvasható a román napilapban, a Nyugat óvatos lett, ezért az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

A romániai magyar történelmi egyházak vezetői Nagyváradon tanácskoztak szept. 14-én és állásfoglalást tettek közzé a vagyonjogi kérdésekről. Az állásfoglalás szerint az egyházi javak visszaadása szelektív módon történik. A görög katolikusok nyolcvan ingatlant visszakaptak, az ortodoxok szerzetesrendjeinek vagyona megmaradt, a zsidó hitközség vagyonát visszakapja, ezzel szemben a közel kétmillió lelket számláló magyar egyházi közösségek nem kaptak vissza semmit. A nemzetközi szabályozások arra kötelezik az államot, hogy visszaadja az egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

"Horn és Varacroiu kormányfő Brünnben megállapodott abban, hogy vegyes bizottság vizsgálja meg a tanügyi törvényt. "Kétségeim vannak afelől, hogy ez a vizsgálat akárcsak a legkisebb hibaszázalékot is fölfedezze" - jegyzi meg Szász János. Iliescu elnök előzőleg felsőfokon szólt a törvényről. A törvény hatásának vizsgálatához több idő kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

Remélem, az ellenzék sem gondolja, hogy erővel kellene rákényszerítenünk akaratunkat szomszédainkra - mondotta Kovács László külügyminiszter. Romániával kapcsolatban kulcskérdés a kisebbségi jogokat összefoglaló nemzetközi és európai dokumentumok jogi normaként beemelése a szerződésbe. Ettől a román fél elzárkózott, nem tűnik közelinek a megegyezés. Kovács László egyetért az ellenzékkel abban, hogy Szlovákiában és Romániában kisebbségellenes rendelkezéseket hoztak: Szlovákiában az asztalon van az államnyelv védelméről szóló törvény, tervezik az ún. alternatív oktatás bevezetését, több iskolaigazgatót elbocsátottak. A romániai magyarok számára a legsérelmesebb az oktatási törvény. Román részről elfogadták az a magyar kezdeményezést, hogy a két ország szakértői tekintsék át a törvény végrehajtásával kapcsolatos lehetőségeket. Még mindig nem kapták meg a román megbékélési javaslatot, jelentette ki a külügyminiszter. /Népszabadság, szept. 21./

Szabó Judit csíkszeredai tanár bejelentette, hogy szept. 17-től három napos éhségsztrájkkal tiltakozik a tanügyi törvény ellen és felhívásában felszólította pedagógus-társait, hogy vállaljanak egy-egy napot, hogy kialakuljon az éhségsztrájk-lánc, de ez nem menjen az oktatás rovására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Szept. 25-én kezdi meg első, okt. 3-ig tartó hivatalos amerikai látogatását Iliescu elnök, utolsóként a kelet-európai vezetők közül, állapítja meg a Ziua. /Magyar Nemzet, szept. 21./

Az Egyesült Államokban élő magyarok kampányt szerveznek, interneten és e-mail-üzeneteken hívják fel a Fehér Ház figyelmét az Erdélyben élő magyarok helyzetére. A kampányt Lipták Béla indította el. /Magyar Hírlap, szept. 21./

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége emléktáblát akar állítani az 1946 tavaszán történtek emlékére, amikor munkások, "kommunista elemek" megtámadták az egyetemi diákotthont. A "történelmi igazság feltárásán" több történész dolgozik, írta Asztalos Lajos, felelevenítve a történteket. A román egyetem 1945-ben visszatért Nagyszebenből Kolozsvárra. A román hallgatók a túlfűtött, türelmetlen légkörben többször megvertek magyarokat, főleg sötétedés után, mellékutcákban. Akkor még a város lakossága túlnyomórészt magyar volt. Egy este munkások megostromolták a diákotthont, hogy móresre tanítsák a kötekedő román diákokat. Másnap páncélkocsik, katonai őrjáratok tűntek fel az utcákon. Ez tehát a története annak az eseménynek, amelyre emléktáblával akarnak emlékezni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

Gheorge Funar, Kolozsvár polgármestere ultimátumot intézett a Magyar Színház és Opera vezetőségéhez, hogy azonnal távolítsák el a színház homlokzatáról a magyar nyelvű hirdetést. Ezen csak ennyi áll: Bartók Béla Emléknapok. Funar szerint magyar nyelvű felirat kifüggesztése törvénysértés. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./