Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1995. november 14.
Szabó Károly szenátor, a nemzetbiztonsági szakbizottság tagja elmondta, hogy áttanulmányozták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységével kapcsolatos negyvenoldalas jelentést. Az SRI saját munkájáról készült, fejezetekre tagolt jelentése első része a nemzetbiztonságot gazdaságilag fenyegető jelenségekről szól. Ebből megállapítható, hogy az SRI nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint elődje, a Securitate, a múltban. Gyanakvással kezelnek minden vegyesvállalatot, ellene vannak a privatizációnak. Az úgynevezett magyar veszély több oldalt kapott. Az SRI sehol sem mutat be konkrét államellenes cselekedetet, hanem vitatkozik az RMDSZ autonómia-koncepciójával. Az is kiderül, hogy az egész lakosságot figyelik. Előítélet érződik a magyarokkal és a cigányokkal szemben. Szabó Károly a kísérő jelentést aláírta, hozzátette saját írásos megjegyzését és javasolta az egész jelentés nyilvánosságra hozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1995. november 15.
Az Erdélyi Naplónál bekövetkezett vezetőváltásról Sorbán Attila számolt be. A lapot eddig kiadó Analog Kft. gazdasági tevékenységét szakemberekkel átvilágíttatták és akik hiányosságokat tapasztaltak, ezért november hónaptól a hetilapot a kolozsvári Erdélyi Híradó Kft. adja ki. A szerkesztőség továbbra is Nagyváradon működik. Az Erdélyi Napló főszerkesztője /Stanik István/ és helyettese /Adonyi Nagy Mária/ lemondott, ezért a lap többségi tulajdonosa, Szőcs Géza maga vállalta a főszerkesztői posztot, helyettesévé /főszerkesztői joggal felruházva/ Sorbán Attilát tette meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ Stanik István, az eddigi főszerkesztő reagált erre a bejelentésre a következő számban: azért távozott a laptól, mert ott nem történtek megfelelő változások. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
A kisebbség kizárásával nincs esélye a román-magyar megbékélésnek, szögezte le a Cronica Romana nov. 14-i számában megjelent interjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bármilyen megbékélési kezdeményezésnek a kisebbségi kérdés rendezéséből kellene kiindulnia. /Népszabadság, nov. 15./
1995. november 15.
Első ízben rendezték meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Könyves Céh kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvkiállítást, amely most zárta kapuit. A város színházának előcsarnokában több mint negyven kiadó állította ki könyveit. Összesen tizenkét erdélyi magyar kiadó, kilenc román, nyolc magyarországi cég, köztük a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, amely egymaga további kilenc kiadó munkáit vonultatta fel, végül négy szlovákiai magyar kiadó is megjelent. /Magyar Hírlap, nov. 15./
1995. november 15.
Százezres tömeg gyűlt össze Bukarest központjában az ellenzék vezérének, Corneliu Coposunak a búcsúztatására. Nem lehetett jelen Mihály volt király, aki nem kapott beutazási engedélyt. Amikor Oliviu Gherman, a szenátus elnöke kezdett beszélni, a tömeg egy része kifütyülte. /Magyar Nemzet, nov. 15./
1995. november 15.
"Tőkés László alternatív megbékélési javaslatát az elnöki hivatal válaszában "hitlerista és sztálinista kútfőből fakadónak" nevezte. Kérdés, írta Kinde Annamária, milyen alapon nevezhető sztálinistának és hitleristának egy fejlett gazdasági, politikai, közigazgatási rendszerben működő autonómiaforma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./"
1995. november 15.
Még nem került a parlament elé a helyi költségvetésről szóló törvénytervezet, így öt százalék kerül vissza, amit a város saját céljaira fordíthat, mondta el Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere. A feszültség csökkent a lakosság körében, a sajtó viszont gondoskodik az uszításról. A következő helyhatósági választásokon nem indul, jelentette ki Nagy Győző, mert az RMDSZ nem biztosította neki azt a hátteret, ami kell a munkájához. /Új Magyarország, nov. 15./
1995. november 15.
Kádár Attila jelenleg Székelyudvarhelyen él, egyike az éhségsztrájkot vállaló fiataloknak. Először 1992-ben tiltakozott éhségsztrájkkal Kolozsváron, akkor a Brassai Líceum elrománosítása miatt. Az RMDSZ-t csak kritizálni tudja, jelentette ki, nem jelezte, hogy tud az akciójáról, éhségsztrájkjáról. Eszményképe Tőkés László, vallotta Kádár Attila, aki a folyamatos akadályoztatás ellenére a legtöbbet próbál tenni az erdélyi magyarságért. Kádár Attila 1992-es éhségsztrájkja után vonult be katonának, ahol elviselhetetlen bánásmódban részesítették, majd besúgónak akarták beszervezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
"Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./"
1995. november 15.
Budapesten a Reménység Szigetét a nemrég elhunyt Németh Géza lelkész alapította, ismertette múltjukat Zalatnay István lelkész, a Reménység Szigete vezetője. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta mindezt létre, a honvédségtől átadott területen. Elsősorban bajbajutott emberek megsegítése a cél. A gyülekezet főgondnoka Németh Zsolt képviselő. Azok a betegek, akik a Segítő Jobb Alapítványtól megkapják a beutaló jegyet, jogot nyernek ahhoz, hogy itt tartózkodjanak, amíg a kezelés tart. Gellén Sándor segédlelkész állandóan a szigeten lakik, mindig kész a segítségre. A Reménység Szigetét sokan támogatják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
Az Erdélyi Napló folytatja a Securitate Fehér könyvéből vett részletek közlését, most magyar írókról, értelmiségiekről közöl feljegyzéseket. Visszatérő jellemzés, hogy nacionalista az író /Sütő András, Bálint Tibor, Kányádi Sándor stb./. Ion Lancranjan Vélemény Erdélyről című könyve miatt nagy volt a felháborodás 1982-ben, erről is születtek securitate-feljegyzések. - A könyvben viszont egy szó sem esik az Ellenpontokról, szerkesztőinek /Tóth Károly, Szőcs Géza. Ara-Kovács Attila/ letartóztatásáról, Huszár Sándor elüldözéséről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
A nov. 15-i képviselőházi ülésen Nagy Benedek képviselő nehezményezte, hogy csaknem 50 nap után sem kapott választ arra, hogy megegyezett-e a román kormány a zsidó szervezetekkel a romániai javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. A képviselő továbbá értetlenségét fejezte ki a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének késedelmes közzétételével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 664. sz./
1995. november 16.
"Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"
1995. november 16.
A szenátus nov. 13-i ülésén emlékeztek meg Corneliu Coposu parasztpárti elnök haláláról. Vasile Vacaru, Coposu hajdani leggátlástalanabb ellenfele most nagy tirádákat zengett az elhunytról./Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 16.
Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatással /nov. 13-14./ viszonozta Hoszni Mubarak egyiptomi elnök múlt évi bukaresti látogatását. A két elnök négyszemközti tárgyalásokat folytatott, elégedetten állapították meg a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A két ország zászlóvivője lehetne a fekete tengeri és a mediterrán térség közötti összekötő híd kialakításának. Iliescu elnök részt vett a Román-Egyiptomi Bank új székházának felavatásán. Az Arab Liga Tanácsa meghívta ülésére a román államfőt. Nov. 14-én este Iliescu elnök Párizsba repült, ahol nov. 15-én részt vett az UNESCO fennállása ötvenedik évfordulóján rendezett ünnepségen és találkozott Jacqes Chirac francia köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 16.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet nyitott kapcsolatrendszert alakít ki a sajtóval, jelentette be nov. 15-i sajtóértekezletén. Felújítják az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat, megkezdődnek a megbékélési javaslatcsomag dokumentumainak tárgyalásai, méghozzá két szakértői csoportban. Az egyik a politikai nyilatkozat, valamint a kormányközi megállapodás szövegét rögzíti, a másik a kisebbségekkel szembeni magatartással foglalkozik. A magyar fél azt szeretné, ha ez a kisebbségek jogait, az államok kötelezettségeit tartalmazná. Budapest szükségesnek tartja a magyar konzulátus újramegnyitását Kolozsváron vagy más erdélyi városban. - Romániában 1500 román-magyar vegyesvállalat működik, Magyarországon viszont csak 50. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17., Magyar Hírlap, nov. 16./
1995. november 16.
Szlovákiában a parlament nov. 15-én elfogadta az államnyelv törvényét, miután a Magyar Koalíció összes módosító javaslatát elvetette. /új Szó (Pozsony), nov. 16./
1995. november 16.
Éhségsztrájkot akkor érdemes kezdeni, ha van esély az ügy győzelmére. A romániai magyarságért legjobbjai álltak csatasorba. Éppen ezeknek a bátor embereknek kellene megőrizniük fizikai-szellemi erejüket a tartós, idegeket, egészséget igénybe vevő küzdelemre, figyelmeztetett Puskás Attila. Jelenleg többen éhségsztrájkolnak, a hatalom azonban ügyet sem vet rájuk. A tanügyi törvény elleni tiltakozás módja a nemzetközi szervezeteknél történő ismételt tiltakozás, továbbá a szülők részéről az, ha gyermekeiket magyar iskolába adják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 16.
Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930./ önéletrajza megjelent Nyílt kártyákkal (Nap Kiadó, Budapest, 1995) címmel. Könyvében mintegy ötszáz ma is élő ember szerepel, mondta. Király Károly vállalja múltját, kommunista párttagságát, egykori tetteit. 1972-ben elsőként szállt szembe Ceausescu magyarellenes politikájával. - Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság megállja a helyét, saját bankra lenne szüksége. Erre vonatkozó magyarországi tárgyalásai nem vezettek eredményre. Nem sikerült támogatást kapnia a Magyarok Világszövetségétől sem. /Magyar Hírlap, nov. 16./
1995. november 16.
Nov. 17-én kezdődik Herkulesfürdőn a Román Szellemiség III. Kongresszusa Iliescu elnök és a parlament védnöksége alatt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Erre a kongresszusra a határon túli románok hivatalosak.
1995. november 17.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 15-i bukaresti sajtóértekezletén élesen elutasította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Tőkés Lászlóhoz írt levelének állításait, amelyek nemcsak az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, hanem magát az RMDSZ-t is rágalmazzák. Markó Béla beszámolt Dél-Tirolban tett látogatásának tapasztalatairól: az ottani olaszországi német kisebbség széleskörű autonómiát élvez. Borbély László képviselő beszámolt arról, hogy a legionárius mozgalomhoz, a román fasisztákhoz közel álló Nemzeti Jobboldal Pártja nyíltan magyarellenes és antiszemita könyvet jelentetett meg, Neagu Comsa Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizmusához című kötetét. Reméli, hogy az ügyészség vizsgálatot indít a könyv ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 17.
Iliescu elnök nov. 15-én Párizsban tárgyalt Jacques Chirac köztársasági elnökkel. Iliescu elmondta, hogy a gazdasági partnerséghez vezető közös stratégiáról és közös programról volt szó, megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában. Iliescu nagyra értékelte, hogy az Európai Unió bővítése kapcsán Franciaország egyenlőkként és diszkriminációtól mentesen kezeli a közép-európai országokat. A tárgyaláson részt vett a két külügyminiszter, Melescanu és Hervé de Charette is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 17.
Iliescu elnök az UNESCO fél évszázados jubileuma alkalmából utazott Párizsba, ahol interjút adott a Liberationnak: A romániai magyar kisebbség a teljes szegregációt akarja megvalósítani, a román kormány azonban nem kíván magyar bantusztánokat létrehozni. Iliescu demagógnak nevezte a román tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kisebbségi kifogásokat. Romániában mindig voltak jogaik a kisebbségeknek, Magyarország azonban mindig asszimilációs politikát folytatott. /Népszabadság, nov. 17./
1995. november 17.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nevében határozottan visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket Traian Chebeleu, Iliescu megbízottja szórt Tőkés Lászlóra. Az ilyen gyalázkodással nehéz lesz előre jutni a megbékélés útján. A romániai magyarság helyzetének feltárása a megbékélés szempontjából elkerülhetetlen. "Elemezzük a romániai magyarság helyzetét közösen, elemezzük az európai normákat és az európai modelleket, utazzanak el közösen a kerekasztal résztvevői akár Dél-Tirolba is..." /Magyar Nemzet, nov. 17./"
1995. november 17.
A lej árfolyama néhány hét alatt 1600-1700-ról 2300-2400-ra zuhant. A Nemzeti Bank szakemberei szerint ennek egyik oka a kereskedelmi mérleg alakulása, a másik a román gazdaság versenyképtelensége. A jegybanknak nincs elegendő valutája, hogy közbelépjen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 17.
Romániai értelmiségi körökben visszatetszést váltott ki az a döntés, hogy a Ceausescu egykor legbuzgóbb magyar magasztalójaként számon tartott Hajdu Győző feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Román Kulturális Központ aligazgatójának. /Népszabadság, nov. 17./
1995. november 18.
"A Horn-kormány működése alatt Romániában az ott élő magyarokra hátrányos törvényeket hoztak, Szlovákiában a parlament előtt van a magyarokat sújtó nyelvtörvény. Nem a magyar kormánynak az elődjénél békülékenyebb politikája bátorítja a szomszédokat? - tette fel a kérdést a Heti Világgazdaság munkatársa. Tabajdi Csaba politikai államtitkár válaszában inkább tárgyalásosnak nevezte a magyar kormány politikáját. A nyugatiak arra intenek bennünket és szomszédainkat, hogy rendezzük kapcsolatainkat. Ez "álságos magatartás: mintha nekünk és néhány szomszédunknak ugyanazt az utat kellene bejárnunk." Viszont "az integrálódás érdekében nem áldozhatjuk fel a határon túli magyarságot." - "Meg kell találnunk azt az érvrendszert, amellyel szemléletváltást érhetünk el Nyugaton." Az államtörvénnyel a szlovákok megsértik az alapszerződést. Amennyiben nem lehet megállítani ezt a romló tendenciát, akkor egy év alatt elértéktelenedik az alapszerződés. /Heti Világgazdaság, nov. 18./"
1995. november 18-19.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nov. 14-i ülésén aggodalmát fejezte ki az immár 23. napja éhségsztrájkoló Katona Ádám egészségi állapota miatt. A cél, amelyért Katona Ádám is küzd - a teljes körű anyanyelvi oktatás biztosítása, a zetelakiak jogorvoslata - minden kisebbségi számára fontos. Az eszköz azonban, saját életének veszélyeztetése, túl kockázatos. Az RMDSZ kéri Katona Ádámot, függessze fel éhségsztrájkját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Az Ügyvezető Elnökség nov. 14-i ülésén megállapította, hogy megengedhetetlen az a hangnem, ahogy Traian Chebeleu szóvivő válaszolt Tőkés László püspöknek, ez a román-magyar megbékélést nem viszi előre. - A magyar nemzetiségű sorkatonák lelki gondozása érdekében az RMDSZ továbbra is együttműködik az egyházakkal, a közös álláspontot továbbítják az RMDSZ parlamenti képviseletének. - Az államosított egyházi javakat számba vevő kiadvány nyilvános bemutatása nov. 28-án lesz Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. november 18-19.
Nov. 16-án a Maros megyei RMDSZ által meghirdetett Ima- és böjthónap kezdeményezésen kilencvenen vettek részt, csoportosan jelentkezett az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) szerkesztősége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. november 18-19.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iliescu államelnöknek írt /nov. 15-én kelt/ levelében visszautasította Traian Chebeleunak, az elnöki szóvivőnek Iliescu nevében Tőkés Lászlóhoz írt levelének hangnemét, azt, hogy rágalomözönt zúdított a romániai magyarság köztiszteletben álló személyiségére, az RMDSZ tiszteletbeli elnökére, közvetve hasonló rágalmakkal illeti az egész szervezetet. Markó Béla összegyűjtötte a levélből a jelzőket: szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, hitlerista, sztalinista, alantas, intolerancia, fundamentalista. Ezek a jelzők hozzájárulnak a megbékéléshez? - Markó Béla ismételten javasolta a román-magyar kerekasztal létrehozását, hogy közösen elemezzék a romániai magyarság helyzetét, utazzanak a részvevők Dél-Tirolba is. "Mi az oktatási törvény ellen tiltakozó éhségsztrájkolókra figyelünk", a még mindig börtönben levő vagy igazságtalanul elítélt és emiatt külföldön tartózkodókra gondolnak, az erőszakosan eltávolított kétnyelvű helységnévtáblákra, míg Traian Chebeleu szerint a kisebbségi jogok az európai normák felett állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./ "