"Nagy változás ment végbe. "A magyar költő és a magyar költészet megváltó erejébe és megváltó lehetőségeibe vetett hit tűnt el a magyar társadalomból" - állapította meg Szőcs Géza a vele készített interjúban. "...gyökeresen új helyzet van kialakulóban. És ebben az addigi konvenciók, megegyezések értelmüket fogják veszteni." "Talán ez magyarázza, hogy ebből az országból hiányzik a felszabadultság érzése." "...mintha hihetetlen mennyiségű sérelem és frusztráció gyűlt volna fel, ami miatt degenerálódtak az emberi viszonyok, a tervek, az álmok." A magyar irodalmat szerves egységben látja. Az erdélyi magyar irodalmat az is befolyásolta, hogy "az anyaországból bizonyos elvárásokat támasztottak feléje. Ennek az elvárásnak bizonyos írók meg is próbáltak eleget tenni, és emiatt megjelent egy hamis hang." /Magyar Narancs, júl. 27./"

Az ország egyik legrégibb térszobra, a Mária-szobor, amelyet az 1738-1744 között Kolozsváron dúló pestisjárvány megszűnése alkalmából emeltek, jelenleg a Szent Péter templom mögött van. A szobor megrongálódott. A leszakadt kőváza a talapzati lépcsőt is megrongálta. /Sz. Cs.: Tovább rongálódnak szobraink. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.

Júl. 15-e és 23-a között Gyimesközéplokon megrendezték a IV. Nemzetközi Gyimesi Tánctábort. Először a csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttes lépett fel. A hagyományápolás felújítását segítette ez a táborozás. A táborban személyes kapcsolat alakulhatott ki a néptáncosok, a zenészek és adatközlők között. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./

Júl. 30-án rendezik meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. Több tánccsoport is benevezett, így Jobbágytelke, Magyaró, Cserged, Ádámos, Köménytelke, Dombó. Kisikland, Sárpatak, Erdőszakál, Vajdaszentiván, Lövér, Bátos, Kisfülpös, Libánfalva, Tóhát, Marosszentgyörgy, Körtvélyfája és Mezőceked. A távolabbi megyéből is érkeznek tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

"A belga Le Soir lapban júniusban, illetve júl. 3-án több írás jelent meg a romániai helyzettel kapcsolatban, Eduard van Velthem aláírásával. A szenzációkeltés eszközeit sem nélkülöző írások az "etnikai érzelmek" előretöréséről, főként az RMDSZ legutóbbi kongresszusán elfogadott autonómia-programról szólnak. A cikk szerzője súlyos vádakkal illeti az RMDSZ-t és annak tiszteletbeli elnökét. A cikksorozattal kapcsolatban Tőkés László püspök cáfolatot juttatott el a szerkesztőségnek. Leszögezi, hogy a romániai magyarság nem akar változtatni azon, hogy Erdély Románia részét képezi. Nem Erdély területi autonómiájáról van szó, csupán Székelyföld területi autonómiájáról, ahol a magyar kisebbség 80 %-os többségben él. Ezt az autonómia-koncepciót nem a "szélsőségesek csoportja" erőlteti, hanem a legutóbbi RMDSZ-kongresszus értett vele egyet. Végül elutasítja az Iliescu elnökkel való cinkosság rágalmát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ "

Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 27-i sajtóértekezletén megismételte a román álláspontot, hogy az RMDSZ-nek a tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogásai alaptalanok. Chebeleu tolmácsolta Iliescu véleményét, hogy az Európai Parlament megfelelő körültekintéssel kezeli majd Markó Béla levelét. /Új Magyarország, júl. 28./

"Az anyaország rádióját hallgatni létszükséglet, hangsúlyozta Sütő András az Új Magyarországnak nyilatkozva. "Minden ország gondoskodik arról, hogy a sors által máshová vetett tagjai megtarthassák nemzeti kultúrájukat." Az új tanügyi törvény egyetlen célja az asszimiláció. Ez a törvény Ceausescu íratlan végrendelete szellemében született. /Új Magyarország, júl. 28./"

Közvélemény-kutatást végezek Kolozsváron. Ha most lenne a választás, a megkérdezettek 25,4 %-a a Funar-vezette RNEP-re, 20,2 %-a az RMDSZ-re, 17,8 %-a Nemzeti Parasztpártra /elnöke Corneliu Coposu/, 8,6 %-a vezető kormánypártra, a Társadalmi Demokrácia Pártjára szavazna. /Népszava, júl. 28./

A kormány szóvivője hamisnak és provokációs jellegűnek minősítette kiadott nyilatkozatában az ellenzéki Romania Libera értesülését, amely szerint Vacaroiu miniszterelnök jóváhagyásával üzemanyagszállító kamionokban csempésznek kőolajtermékeket Jugoszláviába. A lap a gépkocsik rendszámát és a gépkocsivezetők névsorát is közölte. A csempészek jövedelmük 15 százalékát fizetik be a kormánypártnak. A szóvivő közölte, hogy a kormány feljelentette a cikk szerzőjét, Petre Mihai Bacanu főszerkesztőt a hatóság megsértése és rágalmazása vádjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Megszülettek az első ítéletek az illyefalvi LAM és KIDA alapítványok kontra pénzügyőrség ügyében. Két esetben a LAM óvását ismerte el a bíróság /a magtermesztő állomásnak átadott burgonyára, illetve a felállított tejüzemre vonatkozóan/, egy esetben pedig /ruhák eladása/ nem egészen 4 millió lej elkobzását rendelte el. Újabb ítéletet aug. 17-én hoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége levelet intézett az ortodox és görög katolikus egyházakhoz, támogatásukat kérve a romániai magyarság és a magyar egyházak küzdelméhez, melyet kisebbségi és felekezeti iskoláikért folytatnak. A levelet Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség elkészítette a Bolyai Nyári Akadémia idei rendezvényeinek összesítését: húsz tantárgyban megrendezett tanfolyamokon 893 hallgató vett részt, közülük 753-an voltak hazaiak, Felvidékről 38-an, Kárpátaljáról 39-en, Vajdaságból 58-an, Horvátországból 2-en, Magyarországról 4-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Elie Wiesel Nobel-békedíjas író júl. 26-án befejezte háromnapos romániai látogatását, melynek során felkereste szülővárosát, Máramarosszigetet. Túl sokan vannak Romániában, akik gyűlöletet és antiszemitizmust hirdetnek, nyilatkozta a televízióban, arra kérve a hatóságokat, hogy erélyesen lépjenek fel az alantas indulatok szítóival szemben. Wieselt fogadta Iliescu elnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Ötödik napja állnak Gelencén a Kakas Zoltán vezette néprajzi és környezetvédelmi tábor sátrai. A résztvevők a néphit világából a hiedelemlények, valamint a temetőnéprajz egyes területein végeznek gyűjtőmunkát. A táborozást a Nemere Természetjáró Kör anyagilag támogatja. A gyermekriogató hiedelemlényről elnevezett Bao-bao néprajzi tábort először 1971-ben szervezték meg. Azóta más-más néven a honismereti táborozásra többször sor került, az idei a huszonötödik. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

"Gabriel Andreescunak a Contrapunct júniusi számában megjelent tanulmányát /Merre vessük tekintetünket?/ olvashatjuk magyar fordításban. Valentin Stannal közösen tanulmányt írt Románia és a Moldovai Köztársaság kapcsolatáról. A tanulmány őszinte hangja heves ellenkezést váltott ki, kulturális szervezetek, Iliescu elnök, a Külügyminisztérium részéről, a sajtó a szélsőséges Romania Marétől az ellenzéki Romania Liberáig megbélyegezte írásukat. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy a valamikori Nagy-Romániához tartozó területek kérdése ma nem elsődleges kérdés. Fontosabb a román-magyar kapcsolatok alakulásának kérdése. 1989 után nacionalista módszerekkel indítottak támadást a demokrácia ellen. A magyar érdekek támogatásával vádolták Corneliu Coposut és Doina Corneát /!/. Azt a magyart, aki 1990 márciusában megrúgta Mihaila Cofariut, tíz év börtönbüntetéssel sújtották, míg az a román, aki kiverte Sütő András szemét, egy évet kapott, felfüggesztéssel. Smaranda Enachét marosvásárhelyi "honfitársai" megfenyegették, hogy meglincselik, amiért megértésre szólította fel a román és magyar közösséget. Ilyen körülmények között, írja Andreescu, közbelépni becsületbeli ügy volt. Szembe kellett szállni a társadalom belső békéjét aláásó forgatókönyvvel. A Társadalmi Dialógus Csoport mindig a román-magyar találkozók csomópontja volt, a 22 című lap a szélsőségek elleni harc éllovasaként marad meg a történelemben, a legfontosabb politikai-jogi szakértői vizsgálat a kisebbségi jogokról az Emberi Jogok Központjának égisze alatt született meg. 1993-tól a szélsőséges nacionalista pártok bejutottak a kormányba, a Demokratikus Konvenció nacionalista lett, a parlamentben megszavazott törvények hátat fordítottak az európai érdekeknek. Gabrielescu hitet tett a magyar-román együttműködés mellett, erre lát Magyarországon őszinte hajlandóságot. Az RMDSZ - Gabrielescu szerint - "fetisizálta az önrendelkezést, a különböző autonómiaformákat, a magyar személyek vagy szervezetek jogainak és szabadságjogainak érvényesítése helyett." Szerinte a hangsúlyt a versenyre, a multikulturalitásra, a határ két oldalán élők kapcsolatainak maximális fokozására kellene tenni. /A Hét (Bukarest), júl. 28./"

Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./

"A Rompres hírügynökség ismertette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ion Iliescu államfő közötti, jún. 27-i találkozóról az államelnökség által kiadott közleményt. A két fél szerint az Európai Unióval társult országok meggyorsíthatnák integrációjukat, elkerülve az egymással versengést. Szükség lenne "a partnerek partnerségének" megvalósítására. Az Adevarul júl. 28-i száma szerint Szlovákia "újra egy nyelven beszél Romániával a Magyarországgal kapcsolatos szerződés ügyében." Meciar elkötelezte magát amellett, hogy nem ratifikálja a Magyarországgal kötött szerződést, hogy "ne hozza nehéz helyzetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat." /Új Magyarország, júl. 29./"

"Marosvásárhelyen ülésezett a Vatra Romaneasca igazgatótanácsa júl. 29-én, előzőleg Iliescu fogadta a Vatra küldöttségét, amely megosztotta vele a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos aggályait. Az ülésen a Vatra hétpontos nyilatkozatot fogadott el, amelyben felhívta a román állam figyelmét az RMDSZ tevékenységének "törvénytelen" jellegére, a "Románia-ellenes magyar sovinizmusra". A Vatra Romaneasca felkérte a magyar hatóságokat, hogy lépjenek fel a "Magyarországon folyó románellenes megnyilvánulásokkal" szemben. Az igazgatótanács ülésével egyidőben Marosvásárhelyen megalakult a Vatra "Junimea" nevű ifjúsági szervezete. /Magyar Nemzet, aug. 1./ "

A Nemzeti Jobboldal Pártja elégedetlen azzal, hogy Iliescu elnök titokban tárgyal Izraellel a Romániából származó zsidók egyes ingatlanainak visszaadásáról. A párt közleménye szerit támogatni kell a román többség érdekeit, függetlenül a külső beavatkozástól. Iliescu elnök ugyan elutasította az izraeli parlament határozatát, amely szerint Romániában módosítani kell az ingatlantörvény egyes előírásait, de az elnök elfogadta a romániai zsidó hitközség egyes ingatlanainak visszaadását célzó tárgyalások megkezdését. Aurelian Pavelescu, a Nemzeti Jobboldal Pártja elnöke azt javasolta Iliescunak, hogy alkalmazza a szokásos kétszínű magatartását, ha nem képes alkotmányos jogát gyakorolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

Vécsei Károly több folytatásban közölte adatgazdag írását. A 4. folytatásban két táblázatot közöl, az egyik az erdélyi román, a másik az erdélyi magyar anyanyelvűek lélekszámát mutatta be 1910-ben és 1992-ben, megyénként, szerepeltetve a két időszak közötti változás százalékát. A magyar anyanyelvűek száma 1910-ben 1 662 834 volt, 1992-ben 1 619 735 fő, Kovászna, Maros, Hargita és Brassó megyében mutatkozik növekedés, a többi megyében csökkent a magyarok lélekszáma. A román anyanyelvűek száma ugyanezen időszak alatt Erdélyben megkétszereződött /1910: 2 823 494, 1992: 5 814 425/, ezen belül Brassóban négyszeresére nőtt a lélekszámuk. Kolozs megyében 1910-ben 230 662 román élt, 1992-ben 582 831. Maros megye 1910-ben magyar többségű volt /189 618 magyar és 151 327 román/, 1992-ben már román többségű /255 597 román és 331 160 magyar/. /Vécsei Károly: Az erdélyi román és magyar lakosság tényleges és természetes szaporulatának dinamikája az elmúlt századok során. /4./. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

Öt osztály érettségizett a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, tájékoztatott Krizbai Jenő igazgató, az 1995/96-os tanévben is öt osztály indul /két tanítóképzős, egy matematika-fizika, egy kémia-biológia és egy református szemináriumi/, ez 150 helyet jelent, melyre 191-en pályáztak. A kollégium tetőzetét veszélyes gomba támadta meg, szükséges a javítás, határon túli szervezetek adtak támogatást, a hatóságok csak ígérgetnek. A kollégiumban tanárhiány van, tizenöt tanárra lenne szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

Dicsőszentmártonban a tavaly tapasztalt érdektelenség miatt az elméleti líceumban csak egy magyar tagozatú osztályba hirdettek felvételt. /Egy osztályra se futná? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

Hatodik alkalommal rendezték meg Homoródfürdőn az Erdélyi Diáktalálkozót, amely júl.21-én kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ A VI. Erdélyi Diáktalálkozóról részletes beszámolót olvashatunk Balkánbuli címmel az Erdélyi Naplóban. Az egészségügyi felügyelőség nem engedélyezte a táborozást a vadkempingezés miatt, végül az utolsó napokban, júl. 19-én mégis megjött az engedély. Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a találkozó szervezője szeretné, ha a tábor visszakapná valódi diáktábor formáját. A tábori lap, a Campus szerkesztője, Magyari Tivadar elmondta, hogy a tábor egyensúlya felborult, egyre több fiatal részegre issza magát és az árokban fetreng, mindenütt lehet részeg fiatalokat találni. Ezért jegyzi meg Magyari Tivadar, hogy Homoródnak nincs jövője. Eredményesebb volna több kisebb tábor szervezése, mint ilyen mamutrendezvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 9./

"Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./ "

"A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

Aug. 1-jétől ismét bevezetik a határátlépési illetéket minden külföldre utazó román állampolgár számára /15 ezer lej, illetve 5 ezer lej kishatárforgalom esetében/. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ismerte el ezt a lépést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Magyar Nemzet, júl. 31./

"Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt alelnöke udvari dalnoka volt Ceausescunak, most Iliescu elnökről kezdett hasonló hozsannát zengeni lapjában, a Vremea júl. 29-i számában. Ami kivételes volt Ion Iliescunál és néhány más volt kommunista vezetőnél, köztük említve Nicu Ceausescut, a diktátor fiát, "az gondolkodásuk relatíve szabad volta" - írja. "Ion Iliescu abban a pillanatban vált a nagy nemzeti építőtelep főnökévé, amikor minden összeomlott." /Gyarmath János: Iliescu, a "reformátor". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

Szatmár megyében az utóbbi években 14 zsidó temető kerítését, vaskapuját lopták el, a hitközség időben értesítette a rendőrséget, de semmi eredményt nem értek el. A szatmári zsidó hitközség sérelmezi, hogy nem engednek Kisgércén, szülőhelyén emléktáblát állítani Markovits Rodion világhírű írónak, azzal az indoklással, hogy a lakosság nem tűrné meg a romántól idegen, vagyis héber feliratot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./