"A kormány júl. 17-én nyilatkozatban közölte, hogy elképedéssel értesült az Európa Parlament júl. 13-i határozatáról, az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések "meg nem érdemelt sértést jelentenek a román néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben". A törvény felülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 18./ "

A romániai politikai. diplomáciai és kulturális élet számos ismert személyisége jelent meg Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet búcsúfogadásán. Rudas Ernő 1990 óta töltötte be ezt a tisztséget. A fogadáson megjelentek között volt Melescanu külügyminiszter, Manea Dragulin főügyész, Traian Chebeleu elnöki szóvivő, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Az Alkotmánybíróság egyhangúan elutasította az RMDSZ fellebbezését a tanügyi törvénytervezet miatt. Az alkotmánybírósági határozat hangsúlyozza, hogy a tervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. /Magyar Hírlap, júl. 19./

Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./

Júl. 18-án tartotta soros ülését Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a főosztályok beszámoltak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókról. Elhatározták, hogy a következtetéseket ismertetik a területi elnökökkel júl. 23-án sorra kerülő találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

Funar kolozsvári polgármester ismét támadta a Babes-Bolyai Egyetemet, kifogásolva, hogy bizonyos szakokon magyarul tartották az államvizsgát. Andrei Marga rektor visszautasította Funart, mondván, az oktatási kérdések az egyetemre tartoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

Az Erdélyi Naplóban több cikk ismerteti a privatizációt gyorsító, júniusban hatályba lépett 1995/55-ös törvényt. Országos Privatizációs Ügynökséget hoztak létre, melynek munkáját Németország egymilliárd márkával, a PHARE 2,8 millió ECU-vel segíti, de az amerikaiak is adtak támogatást. Mindenki megkapja az egymillió lejt érő kuponját és az állampolgárok dec. 31-ig eldönthetik, hogy melyik kereskedelmi társaságnál fektetik be értékpapírjaikat. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Magántulajdon Alaphoz kell fordulniuk, mert 1996. márc. 31-e után a kuponok értéküket vesztik. A kereskedelmi társaságok részvényeinek 60 %-át fogják térítésmentesen átruházni a lakosságra, az alaptőke 40 %-át pedig készpénzért bocsátják áruba, itt remélik a külföldi tőke bekapcsolódását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"Bukarestben nagyszabású kiállítást rendeztek a fasizmus észak-erdélyi áldozataira emlékezve, ugyanakkor a transznisztriai, dorohoi és egyéb deportálásokról, kivégzésekről, a iasi pogromról, a földvári tábor többezer áldozatáról, az 1944-es szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai gyilkosságok ártatlan magyar áldozatairól nem tettek említést. Sipos János volt politikai fogoly, a LADO vezetőségi tagja a 45 éves diktatúra áldozatairól írt: több mint 200 ezer halottja van a kommunista diktatúrának. Az utóbbi időben igyekeznek csökkenteni a volt szekuritate felelősségét. A Tele ABC tévé adásában Tabacariu vezérőrnagy és Ratiu ezredes, a volt politikai rendőrség tagjai azt bizonygatták, hogy manapság lebecsülik a Securitate "hazafias jellegű megtorlásait". Hazafias megtorlás volt-e, hogy a szovjet megszállás elől Romániába menekült besszarábiai és bukoviniai "testvéreket" Dalgára deportálták, kegyetlenül vallatták, sokat közülük Szibériába vittek. A hazafias dalokat tanító tanárokat a diákokkal együtt véresre verték. Petre Roman a francia televízióban úgy nyilatkozott, hogy "Romániában a múlt rendszerben csak mintegy tízezer politikai foglyot tartottak nyilván." Valójában csak 1949 és 1962 között 100 128 politikai per zajlott. 1962-től a politikai pereket köztörvényesnek álcázták. Sipos Jánosról volt cellatársa a Cuvantul Liber hasábjain így számolt be: 45 napig bilincsben tartották. "Mi segítettünk, hogy vécére tudjon menni, és kanállal etettük, mert a keze hátra volt kötve. Egy és fél hónapig verték őt." Kun András volt szekustiszt rendkívül kegyetlenül vallatott, elektromos árammal, majd gúzsba kötve verte az áldozatokat, a Dobra községbeli Sipos testvéreket halálra kínozta. Most pedig így vall: "A nyugdíjamat megérdemlem. Teohari Georgescu volt belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a politikai foglyok kihallgatását éjjel végezzük. Elképzelhető, hogy milyen nehéz és főleg fárasztó munka volt! Gondolják, hogy könnyű éjjeleken át talpon állni, órák hosszat verni és másnap elviselni a kezek fájdalmát?" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

Fazekas János a párt KB gazdasági titkára volt, majd 1961-től élelmezési miniszter, 1965-től 1982-ig a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja. Többször összeütközésbe került Ceausescuval, aki emiatt 1982-ben véget vetett Fazekas politikusi karrierjének. A fontosabb magyarellenes intézkedésekről nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Az első ilyen volt a Magyar Népi Szövetség vezetőinek bebörtönzése, majd a szövetség megszüntetése. A Bolyai Egyetem megszüntetéséért név szerint felelős: Ceausescu, Iliescu, Atanasiu Joja, Daicoviciu és Takács Lajos. Iliescu az egyetemisták Demokratikus Szövetségének elnöke volt, kongresszusukon Bukarestben többen kérték a román és magyar egyetem egyesítését. Takács Lajos akkor a Bolyai Egyetem rektora volt, nem állt ki az egyetem önállósága mellett. A Magyar Autonóm Tartomány 1960-as megváltoztatása /románlakta területek odacsatolása/ szintén Ceausescu műve volt. Sepsiszentgyörgyön nagy felháborodással fogadták, hogy vidéküket Brassóhoz csatolják a megyésítéskor. Fazekasnak sikerült elérni, hogy Háromszék Kovászna néven önálló megye legyen. - Ceausescu először 1968. jún. 30-án mondta ki, hogy a romániai magyarság a román nép része. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"A Jugoszláviával szembeni szankciók feloldása mellett foglalt állást Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 17-án Belgrádban. "Szerbia a békefolyamat kulcsfontosságú tényezője, így nincs ok az embargó fenntartására" - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ "

Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter júl. 17-én találkozott a kormányt támogató négy párt képviselőivel és megbeszélést folytattak a magyar-román alapszerződésről, tekintettel Kovács László magyar külügyminiszter júl. 19-i bukaresti tárgyalására. Melescanu - párizsi útja előtt - jelezte, hogy elsősorban az 1201-es ajánlás problémájának megoldására tesznek majd erőfeszítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Júl. 18-án Kolozsváron összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa az oktatási törvény által előidézett helyzet megvitatására. Közleményt adtak ki, megállapítva, hogy nem érkezett pozitív válasz az RMDSZ tiltakozó állásfoglalásaira. Az Operatív Tanács elhatározta a nemzetközi fórumok tájékoztatását, támogatja az egyházi vezetők elhatározását, hogy az Európa Tanácsot személyesen fogják tájékoztatni a törvényről, az RMDSZ részt vesz a júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen. Az RMDSZ Székelyudvarhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez, egyéb tiltakozó gyűléseket pedig országszerte. A román közvéleményt is tájékoztatni kell a magyar oktatásügy helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Kovács László külügyminiszter júl. 19-én Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon kollégájával, Melescanuval az alapszerződésről. Kovács László elmondta, hogy júl. 18-án kapták meg a román fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek Melescanu nyilatkozatában a román fél magatartását feltüntette. Ez a tervezet ugyanis azt javasolja, hogy az alapszerződésben vegyék figyelembe a kisebbségvédelmi dokumentumokat, a magyar fél viszont hangsúlyozta, hogy ezeket bele kell foglalni az alapszerződésbe. jogi kötelezettségvállalás formájában. A megkezdett tárgyalásokat júl. 20-án folytatják. /Népszabadság, júl. 20./

Júl. 20-án Kovács László külügyminiszter az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, dr. Bárányi Ferenccel, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökével, Borbély László és Vida Gyula képviselőkkel. Kovács László tájékoztatta az RMDSZ vezetőit tárgyalásainak eddigi tapasztalatairól, arról, hogy a kisebbségi kérdésnek az alapszerződésben való szerepeltetése kérdésében a két fél álláspontjában továbbra is elvi különbségek vannak. A román fél ellenezte a kisebbségi kérdést érintő dokumentumok szerepeltetését a szerződésben, míg a magyar fél ezt fontosnak tekinti. Markó Béla elmondta, hogy tovább erősödik a nacionalista nyomás, legutóbb a vezető kormánypárt az RMDSZ-t az európai biztonságot veszélyeztető szervezetként bélyegezte meg. Markó Béla kifejtette, hogy a nem feketekereskedelem visszaszorításának nem a vízumkényszer lenne a megfelelő eszköze, továbbá hangsúlyozta, hogy a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése súlyosan érintené a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 578. sz./

"Bányai Péter ír a román titkosszolgálatokról. Jelenleg egy romániai magyar tollforgatóval minimum négy titkosszolgálati részleg foglalkozik, egymástól függetlenül: az SRI-hez tartozó Alkotmányvédő Osztály, a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U. M. 0215/, a Különleges Távközlési Szolgálat, ha valaki az elnökség közelébe kerül, akkor az Elnöki Politikai Információs Iroda. - A Ziua lap azt igyekezett bizonyítani, hogy Iliescu elnöknek KGB-s múltja van. Egyesek emögött Magureanu, az SRI vezetője és Vasile Ionel, Iliescu tanácsadója közötti rivalizását látják. Ionel meg akarja buktatni Magureanut, utódául helyettesét, Murcu Victor tábornokot szemelte ki. A Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu is érdekes figura. 1989 után az Iliescu-rendszer, a nacionalista, magyarellenes uszítás egyik legkeményebb ellenfele. Egyszercsak a Romania Mare közölte dossziéját, eszerint tíz éve a Securitate munkatársa volt. Stanescu nem tagadta a vádat, de állítása szerint csak külföldi terroristákat leleplező akciókban vett részt. - Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke nyilatkozott: "A titkosszolgálatok konkurenciájának megakadályozására már régóta szükséges lett volna az egységes koordinálás bevezetése." /Beszélő, júl. 20./"

"Cornel Ivanciuc a legnevesebb "szekuritológus" sok adatot gyűjtött a titkosszolgálatokról. Az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat elődje, a Securitate számos osztályát átvette. A Politikai Rendőrségnek most Alkotmányvédő Osztály a neve, önálló osztály maradt a régi Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság és a Kémelhárító Igazgatóság is. Az annak idején elbocsátott szekusok sem maradtak munka nélkül: az országban 166 detektív iroda működik, amelyek nagy része nyilván az SRI-nek dolgozik. Több pártnak saját hírszerző szolgálata van: a Román Nemzeti Egységpártnak /élén Pavel Corut volt szekus alezredes/, a Szocialista Munkapártnak /Gheorghe Pele irányításával/, valamint a Nagy-Románia Pártnak /valószínűleg Marcu Tudor alezredes vezetésével/. /Ferencz Zsuzsanna: Egy szekurológus feljegyzései. = Beszélő, júl. 20./"

Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának elnöke, SZDSZ-s képviselő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájáról adott képet. Az üléseken rendszeresen feláll egy görög küldött és kirohanást intéz Törökország ellen, ahol lábbal tiporják az emberi jogokat. Utána egy török küldött következik, aki Görögországot marasztalja el. A többiek unják mindezt. Eörsi szerint ez nem járható út. Elmondta, hogy júniusban az ülésszakon a rasszizmus, az idegengyűlölet szerepelt a napirenden. Egy fiatal magyar küldött említést tett felszólalásában a szlovák nyelvtörvény tervezetéről, hogy ott a tolerancia jegyében a többségi nyelvet óvják a kisebbségitől. Ezután Jeszenszky Géza is felszólalt /Eörsi nem írja ki a nevét, kecskekörszakállas, az előző kormányban magas külügyi tisztséget viselt/ és a magyar kisebbséget ért román és szlovák atrocitásokról beszélt. Ezután három szlovák és három román képviselő össztüzet zúdított Magyarországra /szerződésszegő, irredenta, revizionista stb/. A román delegáció tagja, Paunescu, Ceausescu egykori udvari költője visszataszító stílusban támadott. Eörsi szerint egy svéd vagy dán képviselőt kell megkérni, hogy ő beszéljen ezekről a magyar kisebbségi problémákról. /Magyar Narancs, júl. 20./

"A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja júl. 20-i közleményében az európai béke veszélyeztetésével vádolta az RMDSZ-t annak a közleménynek kapcsán, amelyet az RMDSZ adott ki az oktatási törvényről. Az Oliviu Gherman elnök által aláírt szöveg szerint az RMDSZ "ismét kihívást intéz az ország törvényhozása ellen". Ez "az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./"

Aleksander Meksi albán miniszterelnök júl. 17-én érkezett Bukarestbe, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló látogatásra. Júl. 19-én Meksit fogadta Iliescu elnök. Az albán kormányfő tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Vacaroiu miniszterelnökkel pedig aláírta a román-albán gazdasági együttműködési bizottság jegyzőkönyvét. A 100 millió dolláros kereskedelmi forgalom volumenét bővíteni fogják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Oliviu Gherman szenátusi elnök, a Szociális Demokrácia Pártja elnöke Klaus Hänschhez, az Európai Parlament elnökéhez írt levelében kifejtette, hogy olyan törvényre /tanügyi/ vonatkozik a határozat, amely nem is létezik. A román közvélemény úgy véli, hogy a törvény mindent megad a kisebbségek anyanyelvi oktatására. Gherman felteszi a kérdést, melyik európai állam biztosítja a gazdasági, politechnikai vagy jogi egyetemi képzést a kisebbségek nyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

"Nagy visszhangja van a román sajtóban Kovács László külügyminiszter látogatásának. Az Evenimentul Zilei szerint a találkozó "mindkét fél által óhajtott kudarccal végződött", ahogy A magyar-román tárgyalások komédiája című vezércikkben olvasható. /Népszabadság, júl. 22./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője a sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László külügyminisztert: vajon az az álláspont, hogy Brassóban, Nagyváradon lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti, hogy lemondtak a kolozsvári főkonzulátus visszaállításáról? Kovács László azt válaszolta, hogy Melescanu külügyminiszter jelezte, a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. "Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez érthető." mondta a magyar külügyminiszter. /Tibori Szabó Zoltán: Kovács László: "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerződés fogságából." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./

Moldova igényt tart a Duna torkolatvidékén a folyó 100 méteres szakaszára. Chisinau tervezi, hogy szeptembertől saját kikötőt épít ezen a területen, ez derült ki a Moldova és Ukrajna határkijelölő bizottságának első ülésén. Leonyid Oszavoljuk, a bizottság ukrán elnöke elmondta, hogy a partvidék Ukrajna része. Moldova az említett partszakaszon kívül visszakövetel 100 olyan szanatóriumot Odessza körzetében, amelyet annak idején köztársasági forrásból építettek fel, továbbá igényt tart 19 ukrán területen levő vasútállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., Népszabadság, júl. 24./

"Raoul Sorban kolozsvári egyetemi tanár és író, akit a román médiák az intelligencia és a gerincesség jelképének, az erdélyi román szellemiség egyik reprezentánsának tekintenek, a bukaresti rádióban kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszter csak összezavarta a ködös helyzetet. Sorban szerint minden tárgyalás csak lepel, mert Magyarország célja Erdély visszaszerzése. Szerinte Erdély szellemi gyarmatosítása zajlik a magyarok részéről. Egy korábbi lapinterjújában Sorban sajnálkozva állapította meg, hogy a románok hajlamosak engedni a "magyar felsőrendűségi törekvéseknek", ezt jelzi, hogy Kolozsvár üzleteit ellepték a gyenge minőségű áruk, vagy az erdélyi temetők fő sétányai mentén a magyarok foglalják el a sírhelyeket. /Botos László: Erdély "gyarmatosítása". = Új Magyarország, júl. 24./ "

"A Román Demokratikus Konvenció Emil Constantinescu elnök aláírásával kiadott közleményében vádolta az RMDSZ-t: azt a benyomást akarja kialakítani a nemzetközi közvéleményben, mintha Románia polgárháború küszöbén állna. Az oktatási törvényt felhasználva "a román és magyar szélsőségesek" mesterségesen szítják az etnikai feszültségeket. /Magyar Hírlap, júl. 24./ "

"Vacaroiu miniszterelnök szerint Kovács László külügyminiszter eleve azzal a gondolattal utazott Bukarestbe, hogy elkerülje az érdemi tárgyalásokat. Vacaroiu elmondta, hogy Románia nemzetközi önigazolási kampányba kezd, "nyíltan a nemzetközi szervezetek elé tárja" a román-magyar tárgyalások nyomán kialakult helyzetet. Az oktatási törvény esetében ezt tizenöt ország példája alapján dokumentációs anyag tükrözi majd, összehasonlítást tesznek a romániai és magyarországi kisebbségek helyzetét. /Magyar Hírlap, júl. 24./ "

A kormány és a parlament az Európai Parlamentnek írt levelekkel próbálta bizonyítani, hogy az RMDSZ félrevezette a nemzetközi közvéleményt a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. Markó Béla az Európai Parlament elnökéhez, Klaus Hansnak írt levelében megmagyarázta, hogy az RMDSZ-nek igaza van, a törvény korlátozza az anyanyelvű oktatást. Megemlítette az RMDSZ alkotmányos kezdeményezését, amelyet 492 ezer román állampolgár támogatott aláírásával, a kormány és a törvényhozás nem vette figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Magyar Hírlap, júl. 25./