A szabadkőművességről elterjedt, hogy titkos, és tagjai érzéketlenek a nemzeti problémák iránt. Erre alaposan rácáfolt a Prágában tartott idei szabadkőműves konferencia, írta Márton László. A zárt ajtók mögött zajlott konferencián tizennégy európai ország szabadkőműves páholyai, illetve szövetségei jöttek össze, a téma: A kisebbségek - kihívás Európának. A konferencia anyagából könyv készül, ez mutatja, hogy nem titkos, olvasható a cikkben. A prágai konferencia három jogcsoportot különböztet meg: az egyetemes jogokat, az egyetemes kulturális jogokat /identitás, anyanyelvi kultúra, nyelvhasználat és képzés joga/ és a közösségi léthez való jogokat. /Magyar Hírlap, jún. 29./

Romániában egymással versengő paramilitáris szervezetek működtetnek titkosszolgálatokat, amelyeknek nincs intézményes ellenőrzése. Virgil Magureanu kijelentette: ideáljának a két világháború közötti királyi Sigurantát tekinti, és annak struktúráját igyekszik feléleszteni a Román Hírszerő Szolgálat /SRI/ mai szervezetében. Franjo Tudjman horvát elnök a titkosszolgálat élére saját fiát, Miroslav Tudjmant nevezte ki. Az egyik legfontosabb román titkosszolgálat, az SPP, az elnökség mellett működő testőrszolgálat, védelmi szolgálat, melynek vezetője Dumitru Iliescu vezérőrnagy, Iliescu elnök unokatestvére. /Ara-Kovács Attila: Titkosszolgálatok Kelet-Európában. Régi eszközök, mai célok. = Magyar Narancs, jún. 29./

"A Vocea Romaniei kormánylap Tabajdi Csaba államtitkárt támadta egy korábbi, Kolozsváron tett kijelentéséért: "egy jogállamban a többségnek biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség lojálisnak érezhesse magát". A lap vezércikke szerint ezzel Tabajdi lovat adott az RMDSZ szélsőségeseinek. /Népszabadság, jún. 29./ "

A két ház jún. 29-i együttes ülésével véget ért a törvényhozás tavaszi ülésszaka, legközelebb szeptember elején ül össze a parlament, addig a kormány kapott felhatalmazást rendeletek meghozatalára. /Új Magyarország, jún. 30./

Iliescu elnök nem kért bocsánatot Cannes-ban Horn Gyula miniszterelnöktől a Dimineata napilapban egy kormánypárti szenátornak a magyar kormányfőt támadó cikkéért, jelentette ki Paul Dobrescu, Iliescu tanácsosa, aki maga is jelen volt a megbeszélésen, tévesnek mondva a budapesti híreket. A támadó cikket Horn Gyula hozta szóba. Iliescu válaszul leszögezte, hogy az írás nem tükrözi a Társadalmi Demokrácia Pártja álláspontját. Közölte azt is, hogy a Dimineata éppen a találkozó napján /jún. 27./ szerkesztőségi cikkben elhatárolta magát a szenátor nézeteitől. /Magyar Hírlap, jún. 30./

Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a Horn-Iliescu találkozón egyetértés volt abban, hogy a magyar-román viszonyt javítani kell. Iliescu elnök a legutóbbi szakértői tárgyalásokhoz képet megegyezésre inkább kész véleményt képviselt, nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Az alapszerződést illetően nyitott kérdések között van - mondotta Kovács László - az anyanyelv használata, továbbá a kisebbség joga politikai pártok alapítására, amitől a román fél elzárkózik, mondván, ez nem tartozik az alapszerződésbe. A magyar fél viszont ezt szükségesnek tartja, hivatkozva arra, hogy az egyik koalíciós párt vezetője, Funar szinte hetente követeli az RMDSZ betiltását. A román fél nem akarja elfogadni a magyar álláspontot, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyes bizottság ellenőrizze. Számolnak azzal, hogy az alapszerződéssel, illetve végrehajtásával kapcsolatban a romániai magyarság körében megfogalmazódnak bizonyos kételyek. /Népszabadság, jún. 30./

Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Az orosz sajtó régóta nem foglalkozott Magyarországgal, most a Szegodnya liberális napilap Kelet-Európa magyarjai, egyesüljetek? címmel terjedelmes írást közölt. A cikk vázolta a szomszédos országokban élő több mint hárommilliós magyar kisebbség történetét. Az Erdélyben és a Vajdaságban élő magyarok inkább tartoznának az anyaországhoz, hisz az a piaci reformok és az életszínvonal tekintetében jóval szomszédai előtt halad. Amennyiben a szerbek kitartanak Nagy-Szerbia mellett, a románok Nagy-Románia mellett, s az oroszok megkísérlik újraegyesíteni határon túlra szakadt honfitársaikat, ez kedvező klímát teremthet a magyar követelések felújításához, írja a lap. Az újjáéledő kisantant és Oroszország szövetsége esetén Európa ismét kettéválhatna a keleti és nyugati kereszténység civilizációs határvonala mentén. Amennyiben a történelmi határok visszaállításának irányzata érvényesülne, úgy ismét megjelenhetne a független Erdély, amely Magyarország és Románia között egyensúlyozna. /Népszabadság, Magyar Nemzet, jún. 30., Romániai Magyar Szó(Bukarest), júl. 1-2. p./

Nagyon sok Erdélyből áttelepültnek megoldhatatlan problémát jelent az egyre magasabb lakbér, albérlet kifizetése. Például Spaller Árpád Nagyváradról jött Budapestre, a Kassák Lajos úti 56 négyzetméteres lakás bérleti díja 1990-ben havi 7400 forint volt, majd évről évre emelkedett, jelenleg 17800 forint, ezt gyógypedagógusi fizetéséből nem tudja fizetni. Felszólítást kapott, hogy hagyja el a lakást. Spallerék 1987-ben jöttek át. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor két és fél éves gyermekük dadogni kezdett: a bölcsődében megverték, mert magyarul beszélt. /Magyar Hírlap, jún. 30./

Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet

"A Román Demokratikus Konvenció /RDK/ képviselőinek temesvári találkozóján Emil Constantinescu, az RDK elnöke meghirdette az ellenzéki koalíció új programját. Ebben szerepel az emberi jogok védelme és a helyi közösségek erősítése. Costantinescu kifejtette: "Mi ellenezzük a magyar közösség elszigetelődését, egy magyar gettó kialakulását az ország közepén." Nem akarjuk, "hogy intellektuális gettók jöjjenek létre csak magyarul tudó orvosokkal, értelmiségiekkel." A programban az RMDSZ-ről, a volt szövetségesről egy szó sem esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ "

"Az amerikai közkönyvtárakban nincsenek magyar kiadású, angol nyelvű forrásmunkák a magyar történelemről. - írta Debreczeni József. "Ha valaha voltak olyan könyvek, amelyek a mi szempontunkból mutatták be a problémákat, azok rég eltűntek a polcokról. Valakik elvitték őket. Kikölcsönözték és nem hozták vissza." Például J. F. Montgomery Hungary the unwilling satellite /Magyarország, a vonakodó csatlós/ című könyvét 1993-ban újra kiadták Budapesten. Két év alatt ismét ellopták a példányokat mindazon amerikai könyvtárakból, ahova eljutott. /Debreczeni József: Mi lesz a NATO-tagság ára? = Magyar Nemzet, jún. 30./ "

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

Kincses Előd jún. 29-én öt éves kényszerű távollét után hazautazott Marosvásárhelyre. Elmondta, hogy szeptemberben fog hazaköltözni. Nem adja fel ügyvédi irodáját Budapesten, emellett Marosvásárhelyen is nyit egyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./

"A Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének vezető tanácsa közleményben fejezte ki aggodalmát a bukaresti zsidó temetőben nemrég elkövetett sírgyalázás miatt. A közleményben elfogadhatatlannak nevezték azt a rendőrségi magyarázatot, hogy 9-15 éves gyermekek "ártatlan játszadozásáról" van szó. Elvárják a tettesek felkutatását és megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ "

"Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./"

Jún. 30-án megkezdődött Bukarestben a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának második csúcsértekezlete. A 11 országot magában foglaló övezet első csúcsértekezlete 1992 júniusában volt Isztanbulban. A tanácskozáson nyolc államfő és két miniszterelnök vett részt, de a legnagyobb súlyú államot, Oroszországot csak miniszterelnök-helyettes képviselte. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna együttműködése bebizonyította életképességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ A csúcsértekezleten elhatározták, hogy a külügyminiszterek értekezletén kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. Mircea Snegur moldovai államfő szerint fel kell osztani az együttműködési kérdéseket, ezek között van az energetikai rendszerek összekapcsolása, út és vasúthálózat, távközlés integrálása az európai rendszerekbe, közös bankügyletek rendezése. Bulgária vállalta, hogy kidolgozza az európai struktúrák és a fekete-tengeri szervezet közötti együttműködés módszertanát. Egyetértettek a közös bank létrehozásának szükségességében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

A Román Nemzeti Egységpárt kétnapos vezetőségi ülésén Viorel Salagean javasolta, hogy Funart váltsák le az elnöki tisztből, a többség elutasította ezt az indítványt. Végül a tanács levelet intézett Iliescu elnökhöz és a parlament két házelnökéhez, alkotmányellenesnek nevezve az oktatási törvényt, amely megengedi magyar oktatási intézmények fenntartását. Amennyiben nem akadályozzák meg a törvény jóváhagyását, az RNEP megvonja támogatását a kormánytól. Funar javasolta, menesszék Melescanu külügyminisztert, mert engedékeny volt a magyar-román alapszerződés tárgyalásánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Az ülés második napján Vacaroiu miniszterelnök is ellátogatott a koalíciós párt rendezvényére, támogatásáról, újabb kormánybeosztások odaítéléséről biztosította az RNEP-t. /Magyar Nemzet, júl. 3./

Csáfordjánosfán ünnepélyesen megnyitották a magyar gyermekek 1995. évi világtalálkozóját. Három éve a Forráshely Alapítvány támogatásával e községben rendezik meg a világban szétszóródott magyarok gyermekeinek találkozóját. A táborba főleg Erdélyből és Horvátországból érkeztek gyermekek. /Új Magyarország, júl. 3./

"Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./"

Jún. 30-án Ungváron tartotta kihelyezett elnökségi ülését a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/. Az anyanyelvű oktatás helyzete és intézményrendszere volt a téma. A vitában megfogalmazódott: mit érnek az alapszerződések, ha az intézményesült intolerancia, a hivatalosan támogatott uszítás, a kisebbségi magyarság jogfosztottsága egyre erősödik Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában - Sára Sándor a Duna Televízió teljes ellehetetlenülését ismertette az elnökséggel: az elvonások és költségvetési átütemezések a műhely fizetésképtelenségét eredményezhetik. A Duna Televízió ügyében az MVSZ Horn Gyula miniszterelnökhöz fordult. AZ MVSZ aggodalommal vette tudomásul, hogy a Kossuth Rádió vételi lehetőségének anyagi okokból történő korlátozása elsősorban a határon túli magyarságot sújtja. - Az MVSZ a honfoglalás ezerszázadik évfordulójának ünnepsorozatán belül rendezi meg a magyarok világtalálkozóját és az MVSZ tisztújító közgyűlését. A tanácskozás részvevői a Vereckei-hágónál ünnepélyesen elhelyezték az újra fölállítandó honfoglalási emlékmű alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5., Magyar Nemzet, júl. 4./

Júl. 1-jén kapcsolatfelvételt célzó magyar-román főszerkesztői találkozó volt Budapesten, a Hilton Szállóban. A PER /Project on Ethnic Relations/ által szervezett zártkörű tanácskozáson román részről négy főszerkesztő - Horia Alexandrescu /Cronica Romana/, Ioan Cristoiu /Evenimentul Zilei/, Valentin Paunescu /Curierul National/, Dumitru Tinu /Adevarul/ vett részt, a magyar sajtót Kereszty András /Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke/, Vincze Mátyás /Magyar Hírlap főszerkesztője/, Karczagi László /Népszabadság főszerkesztő-helyettese/ és Botlik József /Magyar Nemzet szerkesztője/ képviselte. Általános volt a készség a konkrét együttműködésre, állapította meg Allen H. Kassof, a PER igazgatója. Megállapodtak cikkek, információk cseréjéről. /Magyar Hírlap, júl. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4../

Jún. 30-a és júl. 2-a között Székelyudvarhelyen tanácskoztak 13 romániai magyar környezet- és természetvédő egyesület képviselői. A résztvevők elhatározták, hogy a jövőben bővítik kapcsolataikat más civil szervezetekkel és az RMDSZ-szel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Melescanu több lapban és tévényilatkozatban cáfolta az Adevarul azon értesülését, hogy az Európa Tanács szakértői csoportja, amelyet Bukarestbe várnak, közvetítene a magyar-román alapszerződés véglegesítésében. /Magyar Nemzet, júl. 5./

Iliescu elnök a televízióban cáfolta azt, hogy Bukarest változtat álláspontján a Magyarországgal az alapszerződésről folytatott tárgyaláson. /Népszabadság, júl. 5./

Liviu Maior tanügyminiszter ismét védelmébe vette az oktatási törvényt. Szerinte a törvény helyességét bizonyítja, hogy mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP támadja a törvényt. /Mai Nap (Budapest), júl. 5./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök júl. 3-7-e között látogatást tesz Kínában, eleget téve Li Peng miniszterelnök meghívásának. A látogatás során kereskedelmi egyezményeket írnak alá. A küldöttségben a kereskedelmi, az ipari, az egészségügyi, a tudományügyi miniszterek mellett nagyszámú üzletember kapott helyet. A román küldöttség Vietnamba és Pakisztánba is ellátogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

A tanügyi törvény nyolcadik szakasza szerint az ország minden településén működtetni kell román osztályokat. Székelyföldön tucatszám vannak olyan települések, ahol egyetlen nem magyar nemzetiségű személy sem él. Visszalépést jelent a korábbi rendelkezésekhez képest az is, hogy ötödik osztálytól a román nyelv és irodalmat a román iskolákkal azonos tankönyvből kell tanulni, a diákok csak a magyar tagozatokra felvételizhetnek magyarul, ismertette a helyzetet Magyari Lajos szenátor, a szenátusi tanügyi bizottság tagja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 5./

A jövőre elkészülő magyar-román vízügyi egyezmény tervezetéről tárgyaltak Nyíregyházán a két ország szakemberei. Jóváhagyta a bizottság a Sebes-Körösön a fenékgát tervét. A megelőzést szolgáló monitoring rendszer kidolgozását is tervezik. /Magyar Nemzet, júl. 5./