Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Megjelent az irodalmi, történelmi, vallásos írásokat, és a nemrég elhunyt, Magyarországra települt Gelu Pateanuval való beszélgetést tartalmazó Brassói Füzetek 7. száma, továbbá a Galaxis, az V-VIII. osztályosoknak szóló matematikai lap májusi, az Octogon /Brassó/ angol nyelvű matametikai lap áprilisi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

"Az Alkotmánybíróság azután fogadta el, hogy az RMDSZ oktatásügyi törvénytervezete a parlament elé terjeszthető, miután a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megfelelőnek találta az oktatásügyi törvényt, amely ellentétes az RMDSZ-ével. Az alkotmánybírósági határozat lehetőséget ad a kormánynak, hogy némi engedményt tegyen, másrészt bizonyítható, hogy az országban a jogállamiság normái működnek. Nemcsak a szélsőséges nacionalista erők ellenzik az RMDSZ követeléseit, hanem Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke a Vocea Romaniei hasábjain megjelent interjújában /Erdély román, nem "egy része Romániának" címen jelent meg/ Iliescuhoz hasonlóan szeparatista követelésnek nevezi az RMDSZ törvénytervezetét, azt állítva, hogy az RMDSZ ilymódon a magyarságot ki akarja vonni a román állam fennhatósága alól. Nastase vádol: "Az RMDSZ a valóságban a magyar kisebbségnek egy mesterséges társadalmi modellt akar kiépíteni, hogy az teljes mértékben elszigetelje a romániai társadalomtól." és felelősségre vonást sürget: el kell számoltatni azokat, akik az országot a nemzetközi fórumokon képviselik, hogy világos legyen: "milyen politikát folytat az RMDSZ, és annak melyek a következményei." /Gyarmath János: Történelmi döntés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ Hasonló szövegű összefoglaló ugyancsak Gyarmath János tollából: Magyar Nemzet, aug. 17./"

Negyvenhárom titkos dokumentum tűnt el a román kormánytól. A Romania Libera aug. 15-i száma szerint ezeket Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár szabálytalanul hazavitte. A lap fölsorolja a dokumentumok listáját, ezek között sok a magyar vonatkozású. A lehetséges gyanúsítottak között említik Kamel Kader román állampolgárságú palesztin fiatalembert, aki bejáratos volt Hrebenciuchoz, többször megfordult lakásán. A fiatalember jó viszonyban van az államelnöki hivatallal is. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16., Magyar Hírlap, aug. 18./

B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"Tudományos tanácskozás kezdődött aug. 16-án Déván a román, szerb és szlovák nemzet kongresszusának 100. és a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A négynapos ülésszak témája: "Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek egyenjogúsításukért és nemzeti függetlenségükért folytatott harca". Több történész, kutató, valamint a szlovák nagykövet és a jugoszláv temesvári alkonzul van jelen. A tanácskozáson bemutatták a "Románok, szerbek, szlovákok" című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

Csíktapolcában, a temetőben aug. 10-én felavatták az első és második világháborúban elesettek márvány emlékművét, Dóczi András szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Temesváron a német konzulátust főkonzulátussá léptette elő a német állam. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Hamarosan a vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai magyar kisebbségek közösségeinek is juttatnak abból az ötmillió könyvből, amelyet a Magyar Népfőiskolai Társaság és az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága vett át a Művelt Nép Könyvterjesztő Társaságtól és a Magvető Kiadótó. A könyveket eredetileg bezúzásra ítélték. /Magyar Hírlap, aug. 18./

Hatóság megsértése címén vád alá helyeztek két újságírót, Sorin Rosca Stanescu, a Ziua lap igazgatója és Tana Ardeleanu újságíró azt állították, hogy Ion Iliescu elnök a KGB, a szovjet titkosszolgálat tagja volt, a vád szerint ezzel súlyosan sértették az államfői intézményt és koholmányokat terjesztettek Iliescuról. A Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezet elítélte a Ziua elleni vizsgálatot, mert az támadás a szólásszabadság ellen. /Magyar Hírlap, aug. 19./

Rövidesen felállítják a Határon Túli Románok Tanácsát, amely a kormány tanácskozó szerve, s tevékenységét a Román Szellemiség Kongresszusának Állandó Bizottsága irányítja olvasható a kormányközlönyben. A kormányhatározat értelmében ez a szerv programokat dolgoz ki a határokon túl élő románság identitásának megőrzésére, élén államtitkári rangú titkár áll. /Magyar Nemzet, aug. 19./

Ötven évnek kellett eltelni, hogy könyvbe lehessen foglalni az 1944 őszén Erdélyben történt vérengzéseket, amikor román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg, Szárazajtán fejszével lefejeztek embereket. Ezt a munkát /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995/ románul kellene kiadni, a történelmi igazság kedvéért, hiszen még Andrei Pippidi is arról ír a Foaia próbaszámában, hogy a románság körében azért olyan eleven a magyar ellenségkép, mert a magyarok már 1848-ban mennyi mindent követtek el a románokkal szemben. /Asztalos Lajos: Fehér könyv: Vérengzések 1944 őszén Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19-20./

Az Alkotmánybíróság döntése után az oktatásügyi törvény visszakerül a szenátus asztalára, onnan majd a szakbizottsághoz. Ez az egész csak figyelemelterelés, feszültségcsökkentő tényező, állapította meg Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A hatalom ki akarja fogni a szelet az RMDSZ vitorláiból. Ennek ellenére az RMDSZ megtartja tiltakozó akcióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az utóbbi időben elterjedt, hogy menesztik Valeriu Tabra mezőgazdasági minisztert, aki a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőjeként van a kormányban. A szélsőséges RNEP azzal fenyegetőzik, hogy megvonja bizalmát a kormánytól, ha valóban menesztik a minisztert. /Új Magyarország, aug. 21./

A legnagyobb temesvári kábel-tv társaság augusztus 18-án leállította a Duna Tv és a Budapest 2 adásának közvetítését azzal, hogy nem kaptak írásbeli engedélyt a közvetítésre. Amennyiben megkapják az engedélyt, folytatják a közvetítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Svédország bukaresti nagykövete, Ragnar Argeby Kolozsváron, Nagyszebenben, Temesváron és Szatmárnémetiben járt, a helyszínen akart meggyőződni arról a nyugati hírről, hogy Romániában etnikai feszültségek vannak. Szatmárnémetiben Pécsi Ferenc parlamenti képviselő találkozott a nagykövettel és ismertette az új tanügyi törvénynek a kisebbségek számára hátrányos előírásairól. A nagykövetet érdekelte, hogyan van jelen a kisebbség a közigazgatásban. Pécsi Ferenc elmondta, hogy Szatmár megyében nincs alprefektusa, rendőrfőnök-helyettese, törvényszéki alelnöke, de helyettes főtanfelügyelője sem a magyaroknak és németeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Augusztus 12-án megalakult a Gyergyó-medencei Katolikus Ifjúsági Közösség /GYKIK/, ideiglenes vezetőnek Péter Ritát választották meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Augusztus 10-13-a között Bözödön tartották meg a XIX. Unitárius Ifjúsági Konferenciát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Az Amnesty International augusztusi jelentése bírálja a román kormányt az emberi jogok megsértéséért, amely elsősorban a cigány lakosságot érinti, bebörtönöznek embereket véleményükért. /Magyar Hírlap, aug. 22./

"Tóth Károly Antal nagyváradi tanár az Ellenpontok egyik szerkesztője volt, lakásán készültek az egyes számok. Kitoloncolták az országból, Magyarországra települt. Aczél Györgyék nem szimpatizáltak nyílt patriotizmusával, bedugták a levéltárba. Harmadik gyermeke megszületése után szűknek bizonyult az Illyés Gyuláné által biztosított egyszobás lakás, a család rövid kanadai kitérő után Svédországba költözött. Tóth Károly göteborgi magányában írta meg Hova - Tovább? című kötetét, ebben az Ellenpontok alapvető dokumentumai is szerepelnek. Alig polemizál Molnár János 1993-ban kiadott kötetével /Az Egyetlen. Az Ellenpontok és az ellenpontosok/. Tóth Károly megállapítja, hogy "amíg a román nép saját politikusai által a legnyilvánvalóbb hazugságokkal az orránál fogva vezethető és irányítható, addig nem sok remény van a magyar-román viszony normalizálására." Tóth Károly jelenleg munkanélküli környezetvédő felügyelő Göteborgban. /Magyar Nemzet, aug. 22./ "

"Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./"

Augusztus 21-én befejeződött Hódmezővásárhelyen a magyar-román hadgyakorlat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

Ion Antonescu marsall volt az egyedüli és valóságos megmentője félmillió romániai, magyarországi és csehszlovákiai zsidónak - írta Iosif Constantin Dragan, a magánegyetemet, számos romániai televízió- és rádióállomást üzemeltető, lapokat megjelentető üzletember, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, a vasgárdista mozgalom egyik komoly külföldi támasza levelében, melyet Christopher H. Smith és Alfonse D`Amato amerikai képviselőkhöz intézett. A két képviselő korábban Iliescu elnökhöz írt levelében nehezményezte Antonescu újjáéledő kultuszát és a bukaresti zsidó temetőt ért sírgyalázás elégtelen kivizsgálását. /Új Magyarország, aug. 23./

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

Romániában a pártok száma lassan eléri a háromszázat. Elég 251 támogató és már bejegyzik az új pártot. A rengeteg párt székházat kér a tanácstól, a tanácsoknak teljesíteni kell kérésüket, de alig tudják a rengeteg igényt kielégíteni. Sokan üzleti tevékenységet végeznek a székházban, sokan kocsmát, vendéglőt nyitottak benne. /Magyar Nemzet, aug. 23./

Teodor Melescanu külügyminiszter aug. 22-én látogatást tett Belgrádban, tárgyalt Milosevics elnökkel is, akinek átadta Iliescu elnök üzenetét. Ennek tartalmáról nem árul el részleteket, de elképzelhető, hogy szó esett a bolgár-román-görög találkozóról is, amelyen Bukarest szerint napirendre kellene tűzni a délszláv válság kérdését is. A közös közlemény szerint a két ország kapcsolatai példásnak tekinthetők. Az ENSZ-szankciók feloldását sürgette Melescanu sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 23-án kezdődik Bukarestben a román-német kormánybizottság tanácskozása a német kisebbség helyzetéről, közölte Mircea Geoana külügyi szóvivő. Bejelentette, hogy a héten Görögországban találkozik a görög, a román és a bolgár külügyminiszter. A találkozón a térségbeli közös gazdasági kapcsolatokról lesz szó. /Új Magyarország. aug. 24./

Nem kisebbségi, hanem társnemzeti jogokat igénylünk, írta dr. Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd. /Magyar Nemzet, aug. 24./

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, MDF-es parlamenti képviselő nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz. Ezekben a napokban a román sajtót az 1940. aug. 30-i bécsi döntés közelgő évfordulója alkalmából a magyarellenes hangulatkeltés új hulláma önti el. A romén sajtóban közölt panaszlisták az akkori eseményektől távol állnak az igazságtól. Jobb lenne, ha nem elevenítenék föl közös történelmünk szomorú epizódjait, írja Jeszenszky, de ha román részről nem értenek ezzel egyet, akkor történész vegyes bizottság állapítsa meg a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Magyar Nemzet, aug. 24./