Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. december 7.
"Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"
1994. december 7.
"Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Budapesten tartott EBEÉ csúcskonferenciára érkezett Iliescu elnököt. A tervezettnél hosszabb, több mint egy órás volt a tárgyalásuk. Iliescu a közös érdekek dominanciáját tartotta fontosnak. "Feladatunk, hogy a pozitív elemeket emeljük ki és ezekre épüljenek a román-magyar kapcsolatok" - mondta és hibának tartotta, hogy a két ország viszonylatában állandóan a feszültségeket emlegetik, noha pozitív példák is vannak. Göncz Árpád válaszában leszögezte, hogy helytelen lenne a problémákról megfeledkezni, azokat meg kell oldani. A Romániában élő magyarság helyzete belpolitikai problémát jelent Magyarországon, mondta. Iliescunak arra a megjegyzésére, hogy mintegy 10 millió román él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád javasolta, hogy a román és magyar elnök a jövőben együtt lépjen fel a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Nemzet, Népszabadság, dec. 7./"
1994. december 7.
"A Határon Túli Magyarok Hivatalának nem a gyámkodás a feladata, hanem az, hogy "a magyar államigazgatásban, politikában érvényesüljenek a határon túli magyarok érdekei, jelenjenek meg valahol egy szempontként, valahol, amikor a politikai döntésekre sor kerül." - fejtette ki Lábody László címzetes államtitkár, a hivatal elnöke a vele készült interjúban. "Az első terület: megőrizni mindent, ami jó volt." A határon túli magyar közösségek támogatása identitásuk megőrzéséhez, a nemzetközi jogvédelem folytatandó, javítani kell az államigazgatási koordinációt és az elemző munkát. Új terület a hivatal tevékenységében a gazdasági terület. - A pótköltségvetés a költségvetési restrikciót jelentette, ennek következménye kiterjedt mindenre, a támogatásokra is. A hivatal hét fő feladata: anyagi támogatás rendszerének korszerűsítése, ösztöndíjrendszer - oktatás, önkormányzati képviselők együttműködése, gazdasági együttműködés, egészségügyi, szociális kérdés, nemzetközi jogvédelem, általános stratégia kidolgozása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"
1994. december 7.
Adrian Paunescu tizenöt napos kínai útja után lelkesen beszélt a szenátusban Kínáról, a kínai példáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1994. december 7.
A Securitate temesvári csoportjának helyettes parancsnokát, Gheorghe Atudosoariet is elítélték a szekusok perében, jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI biztonsági főnöke, ezredesi rangban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1994. december 7.
Funar felszólította az RMDSZ-t, költözzön ki székházából. Az RMDSZ örömmel kiköltözne jelenlegi székházából, ha visszakapná az egykori Mágnás Kaszinót. Még 1991-ben a bíróság kiutalta az épületet az RMDSZ-nek, de a bírósági döntést nem hajtották végre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
1994. december 7.
"Banner Zoltán művészettörténész 1988-ban települt át Erdélyből Békéscsabára, ahol a Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének vezetője. Egyetlen magyar kultúra létezik, amit mesterségesen osztottak régiókra, hangsúlyozta. Sok éves munkájának eredménye az Erdélyi magyar művészet a XX. században /Budapest, 1990./ című munkája, 780 hivatásos képző- és iparművészről szól, 6000 példányban jelent meg, ebből 2000 eljutott Erdélybe. Most készíti az erdélyi magyar naívokról és ábrázoló mesterekről szóló könyvét Teremtő önvédelem címen. Egy halódóban levő világot szeretne megörökíteni. "Nincs Európában még egy olyan nép, melybe annyi művészi hajlam és ihletés szorult volna, mint az erdélyi magyarságba."/Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ "
1994. december 7-13.
Nov. 12-én Csíksomlyón harminchét év után először szenteltek ferencrendi szerzeteseket. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta, hogy utoljára - titokban - 1957. nov. 24-én volt ferences papszentelés, most pedig négy fiatalt szentelt fel, akik erősíteni fogják a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartományt. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 7-13./
1994. december 7-13.
"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Dél-Afrikai Köztársaságban járt. Visszatértekor kijelentette: "Nem fegyvert árusítani vagy vásárolni voltam. Olyan védelmi iparunk van, amelyet egy fejlett iparú országgal együttműködve a felszínen kell tartanunk, csak azután gondolhatunk exportra is." Szeretnének együttműködni a páncélosok, a repülők, a szimulátorok és a távközlés területén. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 7-13./ "
1994. december 8.
"Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"
1994. december 8.
"Iliescu elnök hazatérve nyitott, baráti jellegűnek nevezte Horn Gyula miniszterelnökkel és Göncz Árpád elnökkel lezajlott megbeszéléseit. Áttekintették az összes, közös érdeklődésre számot tartó kérdést, mondta. Traian Chebeleu szóvivő szerint a megbeszélésen szerepeltek a magyar kisebbség nézetei, így az etnikai alapú autonómia. Iliescu véleménye: "az ilyen nézetek a bizalmatlanságot táplálják és elősegítenek bizonyos szélsőséges álláspontokat." Iliescu meghívta Göncz Árpádot romániai látogatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"
1994. december 8.
"Tőkés László püspök Göncz Árpád elnökhöz írt levelében kifejtette, hogy a magyar vezetők találkozása Iliescuval "akaratlanul is" a romániai magyarság rosszabbodásához vezethet. Romániában tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés megkötése, illetve - ennek alapfeltételeként a kisebbségi magyarság sorsának rendezése. A püspök utalt Oliviu Ghermannak, a kormánypárt elnökének levelére, az SRI parlamenti jelentésére, a zászlótörvényre. Tőkés László szembeállította a román kormányzat "Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját" az "ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel." Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozó egyetlen indokolt célja a kisebbségi állapotok őszinte feltárása. "Ellenkező esetben Ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét" - írta. Tőkés László hasonló tartalmú levelet küldött Horn Gyula miniszterelnöknek is. /először beszámolt a levélről: Magyar Nemzet, dec. 6., az MTI alapján a legrészletesebben: Pest Megyei Hírlap, dec. 7., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./ "
1994. december 8.
Szász János Oliviu Ghermanhoz, a Szenátus elnökéhez írt nyílt levelében leszögezi, hogy a román-magyar megbékélés tevőleges híveként próbál párbeszédet kezdeni. Gherman írásában politikai hibának tartotta az RMDSZ megalakulását. Ezt a hibát végzetesnek állította be. Félmillió magyar Romániában hátrányos helyzetűnek érzi magát az oktatást tekintve. Ezt jelzésnek kell felfogni a többségi nemzetnek, olyan ügynek, amit nem visszavetni, hanem orvosolni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1994. december 8.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő cáfolta, hogy Eva Maria Barki, Tőkés László és Katona Ádám az SRI halállistáján lennének. A Román Hírszerző Szolgálat feladatai között nem szerepel a rendszer politikai ellenfeleinek elhallgattatása, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1994. december 8.
A tizenhét romániai kisebbség képviselői elhatározták, hogy alapítványt hoznak létre. Az alapítvány főként a művelődési terén kíséri figyelemmel a kisebbségek sajátos érdekeinek képviseletét, nyilatkozta a BBC-nek Varujan Vazganian, a romániai örmények parlamenti képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Magyar Nemzet, dec. 8./
1994. december 8.
Csurgay Miklós vezérőrnagy vezetésével magyarországi katonai küldöttség látogatta Temesvár és Krassó-Szörény megye légelhárítási katonai egységeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1994. december 9.
Resicabányán dec. 7-én ötezer ember tüntetett. A munkások követelték, Vacaroiu miniszterelnök utazzon a városba. A megmozdulás oka: nem fizették ki a béreket. A szakszervezeti vezetők élére álltak a sztrájknak. A kormányfő bejelentette, hogy nem utazik oda addig, amíg ilyen robbanékony a helyzet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1994. december 9.
Iliescu elnök a Dimineata dec. 8-i számában megjelent interjújában bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök azt kérte Göncz Árpádtól és Horn Gyulától, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából Budapesten tartózkodó román elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsokat osztogat a magyar elnöknek és kormányfőnek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen, jelentette ki a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Magyar Hírlap, dec. 9./
1994. december 9.
A román rádió jelentése szerint dec. 8-án, a resicai gépgyár fizetés nélkül maradt dolgozói által elindított sztrájk harmadik napján 12 ezer ember vonult a főtérre. A tüntetők politikai követelésekkel is felléptek: Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Krassó-Szörény megye prefektusa mondjon le. A sztrájk hírére a kormány átutalt egy nagyobb összeget, hogy a fizetés egy részét kiadhassák. A tüntetők követelték, hogy Vacaroiu miniszterelnök azonnal látogasson a helyszínre. A kormányfő erre nem volt hajlandó, bejelentette, hogy majd jan. 15-én ellátogat a városba. Több kohászati és más vállalat bejelentette, hogy szolidárisak a gépgyárral. Iliescu elnök dec. 8-án felhívta a gyár szakszervezeti vezetőit és megígérte nekik, hogy Vacaroiut a napokban Resicára küldi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Új Magyarország, dec. 9./
1994. december 9.
Függetlenül attól, hogy halállal fenyegettek, a Román Hírszerző Szolgálat jelentése bizonyítja: Romániában az utóbbi években nem változott semmi - nyilatkozta Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő a Romania Liberanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1994. december 9.
Félelem és reménység vegyül az erdélyi magyar kisebbség gondolkodásába, ezért fontos, hogy az alapszerződés tekintettel legyen ezekre a reményekre és szorongásokra. Az erdélyi magyarság helyzete romlott, felerősödtek az ellenük folyó támadások, nyilatkozta Für Lajos, az MDF elnöke, erdélyi útja után. /Új Magyarország, dec. 9./
1994. december 9.
"Iliescu elnök a bukaresti rádióban nyilatkozott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy "képtelenség" lenne az RMDSZ részvétele a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokon. Érthetőnek nevezte a NATO kiszélesítését ellenző orosz álláspontot, ugyanakkor állást foglalt az euroatlanti struktúrába való integrálódás mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ "
1994. december 10.
"Bukarestben dec. 9-én a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. A diákok a Tiraspolban halálra ítélt Ilie Ilascu mellett tüntettek, majd a moldovai nagykövetség elé vonultak "Besszarábia román föld!", "Le Snegur elnökkel!" jelszavakat skandálva. /Új Magyarország, dec. 10./"
1994. december 10.
"Kolozsvárott ülésezett dec. 10-11-én az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Eldöntötték, hogy Kolozsváron lesz az RMDSZ IV. kongresszusa, máj. 26-28-a között. Markó Béla az SZKT nevében felhívással fordult a hazai és nemzetközi demokratikus közvéleményhez, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságára figyelmeztetett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a visszarendeződési folyamatok és a magyarellenes politikai kurzus erősödése miatt indítványozta a helyi választásokra való felkészülés elkezdését. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta, hogy az RMDSZ kérjen hivatalos magyarázatot a román titkosszolgálattól, az SRI-től a halállistával kapcsolatban. Katona Ádám számon kérte Szabó Károly szenátortól, miért írta alá az SRI jelentését. Az SZKT ülésén interpellációkra is sor került. Volt olyan is, aki megkérdőjelezte csíkszeredai gazdasági főosztály létjogosultságát. Tőkés László püspök kifogásolta Keleti György honvédelmi miniszter nyilatkozatát: új katonai alakulatok telepítése belügy. "Keleti a Ceausescu-doktrínát melegíti föl, ő adja a szájukba a sípot: minden ország belügye..." Katona Ádám interpellációja szerint Tokay György mondta ki: az RMDSZ-ben is vannak szélsőségesek, most pedig a "fundamentalisták" kifejezést használta. Tokay visszautasította a vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12, 13./ A sorskérdéseket illetően az SZKT mindig egységes, állapította meg Dézsi Tamás, az SZKT elnöke. Az RMDSZ autonómiatervének van realitása, mondta, Európa sok régiójában megvalósított és élő organizmusokról van szó. /Új Magyarország, dec. 10./"
1994. december 10.
Az EBEÉ-folyamatok alakulása egyértelműen támogatta a román kül- és belpolitikai magatartást. A koppenhágai nyilatkozatokhoz képest visszalépés következett a kisebbségi jogokat illetően. Eközben mind a belpolitikában, mind a román-magyar kapcsolatokban az 1989 decembere előtti szemlélet visszatérése tapasztalható, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Helyzetünk napról napra rosszabb lesz, tette hozzá, miközben nyilatkozatok látnak napvilágot a két ország közötti jó kapcsolatokról. /Új Magyarország, dec. 10./
1994. december 10.
A Budapesti Székely Kör meghívására Magyarországon turnézó marosvásárhelyi Maros Székely Népi Együttes tánccsoportja Most jöttem Erdélyből című műsorát Budapesten bemutatja dec. 17-én. /Pest Megyei Hírlap, dec. 10./
1994. december 10-11.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./
1994. december 10-11.
Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./
1994. december 12.
Dec. 11-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége - Gellért Kis Gábor vezetésével - Bukarestbe utazott, dec. 14-ig tartó látogatásra. Megbeszélést folytatnak a román parlament emberjogi bizottságával, találkoznak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral is. /Pest Megyei Hírlap, dec. 12./
1994. december 12.
"Dec. 12-én fogadta Teodor Melescanu külügyminiszter Alfred Mosest, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövetét. A gyors fogadtatással a kormány feledtetni kívánta a hetek, szenátorok és képviselők levelét, akik tiltakoztak Alfred Moses kinevezése ellen. "Nem a múltba nézek, hanem előre, és a hetek levele a múlté." - mondta a nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec., 14./ Előzmény: szept. 22-i jegyzet."