Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. november 26.
"Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban nov. 26-án Korunk-estet rendeztek. A Korunk januári száma a kisebbségtudatot taglalja majd, ismertette a terveket Kántor Lajos főszerkesztő. "Mindenekelőtt szakítani kell a siránkozással, a kisebbségi tudattal. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs okunk panaszkodni, csak az állandó panaszkodással nem jutunk semmire." A romániai magyar sajtó önvédelme rendezkedett be, vélte Cseke Péter szerkesztőségi főtitkár, és elmaradt az építő szerepe. Éppen ezért a Korunknak valamiféle modelláló szerep jut a sajtóstratégia kialakításában. - A Korunk példányszám az 1990-es 6000 példányról 2000-res esett vissza. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./ "
1994. november 26-27.
Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 26-27.
Iliescu államelnök meghívására nov. 23-án Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és megkezdte tárgyalásait. Nov. 24-én folytatta Iliescuval a megbeszélést, majd dokumentumot írtak alá a román-egyiptomi együttműködés alapjairól, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ megkötötték a két ország gazdasági és műszaki egyezményét. Mubarak a sajtóértekezleten kijelentette, hogy rövidesen vegyes bizottság fogja tanulmányozni a két ország közötti szabadkereskedelem bevezetésének lehetőségét. Mubarak európai körútján Nagy-Britanniába, Olaszországba és Romániába látogatott el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 26-27.
Szatmárnémetiben három hete volt a leendő Rákóczi György Református Kollégium alapkőletétele, most pedig a Hildegárda templom kertjében egyházi szertartás keretében tették le az épülő Szent Alajos római katolikus diákotthon alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 28.
Nov. 26-án Székelyudvarhelyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a romániai magyar televíziózás 25. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29., Népszabadság, Pest Megyei Hírlap, nov. 28./
1994. november 28.
Nov. 23-27-e között az orosz parlament meghívására romániai parlamenti küldöttség látogatott Moszkvába. Adrian Nastase, képviselőházi elnök, a küldöttség vezetője számolt be tárgyalásaikról. Kifejtették, hogy Románia nem kíván olyan ország lenni, amelynek helyzetét egy nagyhatalom határozza meg. Románia érvényre kívánja juttatni érdekeit a Moldovai Köztársaságban történt fejleményekkel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nastase Jelcin elnökkel és Csernomirgyin miniszterelnökkel is szeretett volna tárgyalni, azonban ezt nem tudta elérni. Elmondta, hogy a médiákon keresztül akart szólni a román álláspontról, de ezt nem tették lehetővé. /Népszabadság, nov. 28./
1994. november 28.
Iliescu elnök nov. 28-án Párizsba utazott./MTI/
1994. november 29.
Nov. 26-án Kolozsvárott zajlott az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/ első munkaülése. Az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg, tájékoztatott Csávossy György, a SZET elnöke. A vitában elhangzottak alapján készíti el az oktatási szakbizottság a végleges koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Nov. 26-án Kézdivásárhelyen a református temetőben felavatták az István Sándor által faragott kopjafát Kónya Béla István /1915-1958/ jogász, 1956-os mártír emlékére. /RMDSZ Tájékoztató 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
Nov. 28-án Zsigmond László RMDSZ-képviselőt fogadta Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A találkozót az tette szükségessé, hogy a legtöbbször megtagadták a magyar hadseregben harcolt veteránok kérvényeinek, ügyeinek intézését. A megbeszélések eredményeképpen a miniszter módosította a rendeletet. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
Tizennégy erdélyi magyar diáklap és két román nyelvű iskolaújság szerkesztői vettek részt a második alkalommal megtartott Zilahi Diákújságíró Napok rendezvényén nov. 26-27-én. Szilágysomlyón jelenik meg a nevét Garbonciásról Bökényre változtató lap, Szatmárnémetiben a Tintaszósz, Kolozsváron a Talentum, Marosvásárhelyen a Tarisznya, Nagyenyeden a Diáklárma, olvasható a beszámolóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Nem egyezik Iliescu elnök véleményével a Dimineata nov. 25-i számában megjelent írás, amely bírálta Melescanu külügyminisztert a román-magyar szakértői tárgyalásokról az RMDSZ-nek adott tájékoztatásáért, közölte nov. 28-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Világgazdaság (Budapest), nov. 29./
1994. november 29.
Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Nov. 29-én Hupp Schaffer, Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának tanácsosa és Arie Bloed, a hágai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány /The Foundation on Inter-Ethnic Relations/ igazgatója Bukarestben az RMDSZ székházába látogatott és találkozott az RMDSZ vezetőivel. A találkozón elemezték a romániai magyarság helyzetét a nacionalizmus felerősödésének és a magyarellenes nyilatkozatok gyakoribbá válása körülményei között. Markó Béla átnyújtott Hupp Schaffernek egy Max van der Stoelnak szóló levelet a romániai magyarság helyzetét érintő utóbbi eseményeket elemző dokumentációval. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
Nov. 29-én a Képviselőházban Tokay György, az RMDSZ frakciócsoportjának elnöke visszautasította Virgil Magureanunak, az SRI igazgatójának parlamenti felszólalásában az RMDSZ-képviselőket illető sértő megjegyzéseit. Megengedhetetlen az, hogy Magureanu kétségbe vonta, hogy Zsigmond László képviselő az RMDSZ parlamenti csoportja nevében mondott véleményt az SRI munkájáról. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
A magyar kormány kész elismerni a szlovák, illetve a román alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
"Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete nov. 29-i ülésén tiltakozást fogadott el és tett közzé Székelyudvarhely és környéke militarizálása ügyében. Nem fogadták el Gheorghe Tinca védelmi miniszter tévényilatkozatát, hogy a térségben nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma, továbbá azt, hogy "a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos." Székelyudvarhely az ország közepén van, az országot nem fenyegeti támadás, tehát Székelyföld militarizálását semmi sem indokolja. A többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Barkóczy István és alelnöke, Katona Ádám írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"
1994. november 29.
Az Evenimentul Zilei szerint Magyarország korszerű fegyvereket vásárol, így Oroszországtól SZ-300-as rakétákat. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője cáfolta a román lap értesüléseit, egyetlen SZ-300-as rakétát nem vásároltunk. /Magyar Hírlap, nov. 29/
1994. november 29.
Az Aradi Minorita Kultúrházat, a belvárosi római katolikus templomhoz tartozó épületet 1992-ben visszaadták az egyháznak. Renoválása költségeinek egyharmadát az Illyés Alapítvány, egyharmadát a római katolikus plébánia vállalta, a többi a hívek munkája volt. Nov. 19-én, Szent Erzsébet ünnepén volt az ünnepélyes átadás. Felléptek - többek között - a Periszkóp Népszínház, a Pedagógusok Színjátszó Köre, az aradi Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis ökumenikus gyermekkórus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
"Az egyik legmaradandóbb kezdeményezést valósította meg Majla Sándor székelyudvarhelyi költő a Fagyöngy versantológia sorozat indításával, melynek első kötete 1993-ban látott napvilágot. Megjelent a sorozat újabb kötete /Fagyöngy 1994 - Kortárs romániai magyar költők, Ablak Kiadó, Székelyudvarhely, 1994/, a könyvbemutatót Székelyudvarhelyen tartották, a kultúrotthonban. Nem sorakozott fel mindenki a kötetben, erre Majla is kitér a könyv utószavában: "...nagy hányaduk a saját maguk eldöntötte észérvek miatt hiányzik.", többen nem akartak részt venni a második Fagyöngyben. Majla Sándor saját verseit mellőzte a könyvből. Sokan eljöttek a bemutatóra, ahol megjelent a kötet több szerzője is. Az antológiát a magyarországi könyvkuratórium is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ "
1994. november 30.
Nov. 11-12-én Marosvásárhelyen a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány kétnapos szemináriumot szervezett, melyen megjelent a PER igazgatója, Allen B. Kassof és Larry Watts, a romániai igazgató is. Tömegtájékoztatás és az etnikai kapcsolatokról szóló tudósítás volt a szeminárium témája . A közismerten magyarellenes marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársai a szemináriumra is elhozták vádaskodásuk arzenálját. Sok volt az üresjárat, a szócséplés, kevés a szakmai megközelítés. A PER-vezérkar megjelenése jelezte, milyen fontosnak tartják kezdeményezésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A szervezők között volt Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője is. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Arra a kérdésre, hogy a PER közel áll a román kormányhoz, Allen H. Kassof, a PER igazgatója azt válaszolta, hogy a PER független szervezet. A PER újfajta közlekedési módokat, új utakat keres, olyanokat, amelyek csökkentik a konfliktushelyzeteket. - Szerinte anakronizmus Romániában a kemény nacionalizmus újjáéledése. A PER beszámolókat készít az amerikai külügy számára az itteni helyzetről. A neptuni találkozó nem volt titkos, hangsúlyozta. Annak az volt a tanulsága, hogy lehet racionálisan beszélni a témáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1994. november 30.
Nov. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Az ülésen részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy intenzívebb külpolitikai tevékenység szükséges. Sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése. Az RMDSZ-nek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a határon túli magyarok más szervezeteivel. A magyar-román szakértői tárgyalásokkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: az alapszerződésben helyet kell kapnia egy kisebbségi megállapodásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1994. november 30.
A bíróság elutasította Kolozsvár 11 ellenzéki, zömmel RMDSZ-tanácsos beadványát, akik azt állították, hogy Funar polgármester, az RNEP elnöke szabálytalan telekügyletek dokumentumait írta alá. Ezt követően Funar tett feljelentést rágalmazás címén a 11 tanácsos ellen, adta hírül nov. 29-én a román hírközlés. - Funar a tévé magyar nyelvű adásában esküdözött, hogy nem gyűlöli a magyarokat, nem akarja őket kizavarni az országból, csupán az irredentista és terrorista RMDSZ-szel van elszámolni valója. Azok a magyarok, akik nem elégedettek, szabadon távozhatnak. /Magyar Nemzet, nov. 30./
1994. november 30.
Bírálta Románia kisebbségi politikáját a finn parlament küldöttsége, amely Saara Maria Parkinnen első alelnök vezetésével több napig tartózkodott az országban. A küldöttség tagja volt Gunnar Jansson, az ET Romániával foglalkozó jelentéstevője is. /Magyar Hírlap, nov. 30./
1994. november 30.
"A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"
1994. november 30.
Csapody Miklós MDF-es képviselő két írásban benyújtott interpellációt intézett Kovács László külügyminiszterhez. Az egyikben emlékezett arra, hogy a román alsóházban nov. 10-én megszavazták Funar pártjának képtelen ötletét, amely szerint idegen ország himnuszának eljátszását vagy zászlajának kitűzését hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal kell büntetni. A történtek fényében mennyire tekinthető komolynak Románia szándéka az alapszerződést illetően. A másik interpellációja szerint Magyarország átadta Szlovákiának, illetve Romániának az alapszerződés új szövegtervezetét, amint erről beszámoltak a nov. 16-i lapok, anélkül, hogy ezt a hatpárti bizottság látta volna. Az előző ciklusban a külügyi bizottság bekapcsolódott a munkába, most ez nem történt meg. /Új Magyarország, nov. 30./
1994. november 30.
"A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ történetére pillantott vissza, szerepét értékelve Beke György. Megalakulásától kezdve az MNSZ a Román Kommunista Párt függvénye volt. A létrehozására felhívó kiáltvány aláírója, Szemlér Ferenc évtizedek múlva tárta fel, hogy az események mögött Vincze János, a kommunista párt tartományi titkára állt. /Ugyanő később budapesti román nagykövet, majd Ion Vinte néven román helyettes belügyminiszter, majd megint Vincze Jánosként a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának alelnöke az 1989. dec. 22-i fordulatig./ Az MNSZ az igazán nagy történelmi próbák majdnem valamennyién elbukott. 1945 novemberében az MNSZ százas intézőbizottsága a "romániai magyarság nevében" a trianoni határok visszaállítása mellett foglalt állást. Márton Áron gyulafehérvári püspök ekkor erélyesen elítélte az MNSZ vezetőinek önfeladó politikáját. "Bukdácsolásai ellenére, a végig kiszolgáltatott helyzetben levő Magyar Népi Szövetség a magyar iskolahálózat kiépítésében, a művelődés szervezésében, még előbb, 1944 őszén a Maniu-gárda gyilkosságainak megfékezésében, a magyar népállomány megmentésében történelmi érdemeket szerzett." - állapítja meg Beke György. /Magyar Nemzet, nov. 30./"
1994. november folyamán
"Az 1993. dec. 27-én életre hívott "Szöcs-Mártonffi Alapítvány" célja: anyagi támogatást nyújtani Szentegyháza iskolai tanulóinak. Az alapítványt 1994-ben bejegyezték, bankszámlát nyitottak. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), nov./"
1994. december 1.
"Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén, majd a sajtóértekezletén az államfő a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvező kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerződését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsőséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsőségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsőséges kisebbségi vezetők az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"
1994. december 1.
Nov. 30-án a Magyar Népi Szövetségről /MNSZ/ tartott tudományos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Politikatörténeti Alapítvány. Lipcsey Ildikó történész elmondta, hogy az MNSZ a Román Kommunista Párt egyfajta fiókszervezetévé vált. Tíznél több előadás hangzott el, többek között a kolozsvári Gáll Ernő, Katona Szabó István, Fülöp Mihály és Beke György. Balogh Edgár, az MNSZ egykori alelnöke írásban küldte el hozzászólását, ebben hangsúlyozta a szövetség szerepét az erdélyi magyar kultúra fennmaradásáért vívott küzdelemben. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, dec. 1./