Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. december 1.
"Szász János visszautasította a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének azon részét, ahol őt szembeállították az RMDSZ-szel, mint "korrekt magatartásút". Igaz, több ízben bírálta az RMDSZ-t, de az iránta való lojalitása jegyében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"
1994. december 1.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó nem közölte le a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatos állásfoglalásukat, csak a nem közölt állásfoglalás elmarasztásáról tudósított, amely a Szabadelvű Kör kolozsvári sajtóértekezletéről számolt be. A szerkesztőség válaszában rögzítette, hogy csak az RMDSZ elnökségének közleményeit hozzák le teljes terjedelemben, a többit csak kivonatolva adják közre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1994. december 1.
A régit feledve új alapokra helyezzük kapcsolatainkat - mondta Nicolae Cajal professzor, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének közelmúltban megválasztott elnöke, amikor Nagyváradon találkozott a Debreceni Zsidó Hitközség vezetőivel, Weisz György elnökkel és Gervai Tamás alelnökkel. Gervai Tamás a magyar külügyminiszter megbízásából kapcsolatteremtő tevékenységet folytat Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján. E misszióra még Jeszenszky Géza külügyminiszter kérte fel és megbízatását megerősítette Kovács László jelenlegi külügyminiszter. Gervai tevékenységét korábban élesen bírálta Moses Rosen volt főrabbi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1994. december 1.
Idén, anyagiak miatt, mindössze tíz napon át /nov. 7-17/ tartott Gyergyószárhegyen a népművészeti tábor, a Szépteremtő Kaláka. Összesen 49-en jöttek el, kézimunkázók, szövőnők, faragók és egy keramikus. A Szépteremtő Kalákához hasonló alkotótábor létrehozásának gondolata foglalkoztatja az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetségét is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./
1994. december 2.
Neumann Ernő temesvári főrabbi 54 éve tölti be ezt a tisztséget. Azért nem lehetett Románia főrabbija, mert a román hatóságok ezt megvétózták. Tőkés Lászlóhoz barátság fűzi, a forradalom ötödik évfordulóján felhívással fordultak a világ különböző személyiségeihez, hogy vegyenek részt a Tőkés László által rendezendő megemlékezésen. Õt is felháborítja az, hogy Antonescu-szobrokat lepleznek le az országban. Antonescu nyíltan elrendelte a zsidók lemészárlását, míg Horthy Miklós ilyesmit sohasem kezdeményezett. A magyarságot nem szabad kollektív bűnösséggel vádolni, nyilatkozta a Pest Megyei Hírlapnak. /Pest Megyei Hírlap, dec. 2./
1994. december 2.
"Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./"
1994. december 2.
A Magyar Műveltség Szolgálat 1990-ben alakult meg Budapesten, feladatának tekinti a szomszédos országok magyarságának tankönyvekkel, tanfelszereléssel való segítését, ismertette tevékenységüket Tatár József. Jelenleg huszonkilenc határon túli helyi csoportjuk van. Erdélyi gyermekeket nyaraltattak, olvasótábort szerveztek, idén júliusban megrendezték a csillebérci kórustalálkozót. /Brassói Lapok, dec. 2./
1994. december 3.
Dec. 2-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban véget ért a IV. alapítványi találkozó, amelyen 86 romániai magyar alapítvány ismertette tevékenységét. Az alapítványok dokumentációs központjának irányításával megbízott Kató Béla tiszteletes meghívta a résztvevőket a fél év múlva sorra kerülő ötödik találkozóra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
1994. december 3.
"Dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő életét veszély fenyegeti, tudatták vele nov. 24-én az osztrák államrendőrség hivatalnokai. A román titkosrendőrség nov. 22-én olyan döntést hozott, hogy az ügyvédnőt likvidálni kell. Oka: szeptemberi erdélyi körútja során kezdeményezte az "Autonómia Most" mozgalmat. Ezen döntés előtt már nem kívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ez a terv, hogy Barki ellen merénylet készül, nagy felháborodást váltott ki Ausztriában, hiszen csak azt mondta el, amit minden nemzetközi fórumon is képviselt. Az osztrák titkosrendőrség állítását dec. 2-án közölte a bukaresti rádió. Még aznap reagált a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI szóvivője, Nicolae Ulieru: az általa képviselt intézmény eszköztárában nem szerepel a fizikai megsemmisítés. A román titkosszolgálat halállistáján Tőkés László és Katona Ádám neve is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Nemzet, dec. 3./"
1994. december 3.
"Új szakaszt ígért a választások előtt a Romániával és Szlovákiával való kapcsolatokban, emlékeztette Pintér Dezső Horn Gyula miniszterelnököt. Ön már látja ennek a jeleit? A kormányfő válaszából: "A májusi választásokon megbuktatott kormánnyal ellentétben mi nem a kisebbségi kérdések kezelésétől tesszük függővé a viszonyt, mi azt mondjuk, a kétoldalú együttműködés keretében kell megragadni minden lehetséges eszközt ahhoz, hogy a szomszédos országokban javítsunk a magyar kisebbségek helyzetén. Szó sincs arról, hogy mi a legcsekélyebb mértékben is lemondtunk volna erről." /Magyar Hírlap, dec. 3./"
1994. december 3.
A sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány a Horror Vacui füzetsorozatban az erdélyi műemlékek feltérképezését tervezi. Eddig a mezőségi Tancs művelődéstörténetét, valamint a háromszéki Gelence műemlék templomát bemutató füzetük jelent meg. A kiadványokat Budapesten, a Püski könyvesházban János Mihály, a kötetek egyik szerzője, Sebestyén József építész és Ütő Gusztáv grafikai tervező mutatták be. - A Németországba települt szászok megszerveztek egy településkutatási programot, amely 245 település teljes feldolgozásához nyújt lehetőséget. Nekünk erre nincs pénzünk, mondták az előadók. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elindított ugyan egy ismeretterjesztő sorozatot, de ez az első kötetnél elakadt. /Pest Megyei Hírlap, dec. 3./
1994. december 3.
A romániai unitárius egyház vezető tanácsa dec. 3-án az egyház ideiglenes püspökévé választotta Erdő János eddigi főjegyzőt. /MTI/
1994. december 3.
A történelmi események újraértékelése folyik, maga Iliescu elnök értékelte át 1944. aug. 23-a, a kiugrás szerepét. Hitler leghűségesebb csatlósának, Antonescunak a szerepét is igyekeznek pozitív színben feltüntetni. A keleti hadjáratra azt mondják, hogy visszaszerezte a Szovjetunió által elfoglalt területet. Antonescu nemcsak Besszarábiát foglalta el, hanem Transznisztriát is. Az új tartomány kormányzójának Gheorghe Alexianu professzort nevezte ki, a sajtó pedig a román élettér kiterjesztéséről cikkezett. Odesszában román iskolákat nyitottak. Transznisztriát teljesen elzárták a külvilágtól, itt rendezték be a román internálótáborokat, írja Fábián Ernő. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
1994. december 3.
A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány szervezésében dec. 3-án Gödöllőn a magyar nemzeti ellenállás hőse és áldozata, az erdélyi származású báró Atzél Ede tiszteletére emlék-estet rendeztek. Dr. Gazsi József történész vázolta fel Atzél Ede életútját. 1944. szept. 22-én indultak el Atzél Ede vezetésével /Dudás József és Faust Imre könyvkereskedő/ Moszkvába, hogy közvetítsék Horthy fegyverszüneti megállapodásról szóló ajánlatát. Moszkvában Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak. Szept. 29-én indultak vissza, okt. 1-jén lépték át a határt, okt. 3-án Budapesten voltak. Közben /okt. 1-jén/ megérkezett Moszkvába a hivatalos magyar küldöttség Faragho vezetésével. Atzél Ede tájékoztatta Horthyt megbeszéléseiről. Atzél titkos útja hamarosan kitudódott. - Később Atzél Ede is részt vett a fegyveres ellenállásban, 1944. dec. 3-án fontos megbízatással ment át az orosz parancsnoksághoz, nyolc nap múlva kellett volna visszatérnie, de nyoma veszett. - Eltűnt, mint annyi ember a szovjet hatóságok kezében. - Ölvedi Ignác olvasta egy szovjet levéltárban Atzél Ede kihallgatási jegyzőkönyvét, tehát egy adat majd előkerül további sorsáról. Mikó István visszaemlékezéseiből olvastak fel az esten. Atzél Ede a Magyar Pártban tevékenykedett, majd az EMGÉ-ben, egy Kalot-ülésen is találkozott vele az emlékező. Atzél megalakította az önkéntesekből álló Wesselényi Lövészegyletet, hogy védelmet nyújtson a román partizánakciók ellen. Katona Szabó István is jó ismerője a családnak, elmondta, hogy Atzél Ede Béla fiának tanítója volt.
1994. december 3-4.
"Koszorúzásokkal, ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg dec. 1-én az 1918. dec. 1-jei "nagy egyesülésről". Idén mintha visszafogottabbak lettek volna az ünnepségek. Bukarestben Iliescu koszorúzásán alig száznéhány ember jelent meg. Kolozsváron az RMDSZ székházának falán emléktáblát helyeztek el a városi hatóságok. Ebben az épületben élt Ion Lupas történész, az 1918-as események egyik résztvevője. Az avatóünnepségen Stefan Pascu akadémikus és Gheorghe Funar polgármester mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3-4./ "
1994. december 4.
Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt dec. 4-én emlékszobát avat és emléktáblát állít Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, nemrég megtalálták, most újból felavatják. Érsemjén 2642 lakosából 2310 magyar nemzetiségű. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30., Emléklap (ismertető Fráter Lóránd életéről és Érsemjénről.)/
1994. december 5.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./
1994. december 5.
Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Kriterion Kiadó. A rendezvények dec. 5-én kezdődnek, tájékoztatott H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója. A Kriterion eddig tíz nyelven - magyarul, románul, németül, szerbül, ukránul, jiddisül, szlovákul, törökül-tatárul, oroszul és cigány nyelven - adott ki munkákat, csaknem 62 millió példányban. Rövidesen albán és örmény nyelvű könyv is megjelenik. Magyar nyelven eddig 2130 kötet hagyta el nyomdájukat, 28 millió példányban. A Kriterion jelenleg mindössze öt irodalmi szerkesztővel működik, 1990-ben és 1991-ben még évi hetven körül járt a kiadott művek száma, az utóbbi évben ez 35-re csökkent, ennek fele magyar nyelvű. Szó van a Kriterion privatizálásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Hírlap, dec. 5./
1994. december 5.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának 365. évfordulója alkalmából nov. 18-19-én Nagyenyeden ünnepségsorozatot rendeztek. Az iskolások történelmi vetélkedőjével kezdődött, majd történelemtanárok emlékeztek a fejedelemre, végül a régizene együttesek léptek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1994. december 5.
A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság és a Magyar Művészetért Szalon megalakulása alkalmából a budapesti európai csúcskonferencia idejére adta ki az Üzenet Erdélyből című albumot, a Kner Nyomda termékét, amelyet Szántó Tibor tervezett. A könyv az Erdélyben élő népek - magyarok, románok, szászok, zsidók, örmények - kultúrájának szimbiózisát tárja az olvasó elé. /Magyar Nemzet, dec. 5./
1994. december 5.
"Iliescu elnök tiltakozása ellenére a Ziua bukaresti lap folytatja az 1989. decemberi eseményeket kivizsgáló bizottság által összegyűjtött titkos dokumentumok közlését. Iliescuék hatvanezer halottat terveztek, ezért röppentette fel az első napokban ezt a számot Silviu Brucan. A Ziua szerint Gheorghe Goran, a bukaresti Securitate egykori vezetője elmondta, hogy már dec. 20-án Bukarestbe érkezett a Hezbollah öt tagja, akiket Ceausescu saját védelmére hívott be az országba. Goran azt is hangsúlyozta, hogy a Securitate megsemmisíthette volna a forradalmárok főhadiszállását, a tévé adótornyát. Azt is érthetetlennek tartotta, hogy a párt központi bizottsági épületét egyetlen találat sem érte, holott ott volt a "nagyvezérkar", élén Iliescuval. A katonai irányítást átvevő Nicolae Militaru tábornok dec. 22-én a tévében felhívást tett közzé: "Állítsátok le a vérengzést!", ez volt a jelszó az öldöklés elkezdésére. /Magyar Hírlap, dec. 5./ "
1994. december 5.
"Kapkodás jellemzi külpolitikánkat, jelentette ki Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke. "A román alapszerződés vonatkozásában különösen sötét a kép és kérdés, hogy létrejön-e egyáltalán." "Ma nincsenek olyan meghatározó román pártok és alig vannak olyan politikusok, amelyek és akik megközelítenék az RMDSZ által megfogalmazott elvárásokat. Ezek az elvárások ugyanis egy kétmilliósnál nagyobb népcsoport elvárásai." /Pest Megyei Hírlap, dec. 5./ "
1994. december 6.
November elején Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásra hívta meg Ioan Selejan püspök az ortodox pópákat. A megvitatott referátum címe: Hogyan viszonyul az egyház saját és nemzeti egységét fenyegető jelenségekhez. A hangadók kifejtették, hogy nagyfokú nemzeti ébredésre van szükség Hargita és Kovászna megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./ Selejan azt állította, hogy az utóbbi kétszáz évben száz ortodox templom tűnt el Háromszék megyében, ortodox híveivel együtt, akik most más felekezethez tartoznak. A két világháború idején épített ortodox templomokat műemléknek kell nyilvánítani, javasolta a jelen levő államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1994. december 6.
Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1994. december 6.
"Az RMDSZ képviselőházi csoportja dec. 6-i a Képviselőházban tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, hogy az utóbbi napokban a Képviselőházban elhangzott magyarellenes támadásokra, Petre Turlea és Lazar Ladiu kirohanásaira /a Kovászna és Hargita megyei románok "elmagyarosítása", illetve a marosvásárhelyi magyarok bűneinek felleltározása/ válaszoltak az RMDSZ-képviselők. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6./"
1994. december 6.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közleményben tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Wolphard-Kakas ház Zodiákus-termét tönkretették: lebetonozták a XVI. századi reneszánsz művészet emlékét, a boltíveket és kőfaragásokat. Követelik, hogy állítsák vissza eredeti állapotába a megrongált műemléket. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Magyar Nemzet, dec. 6./
1994. december 6.
A bécsi román nagykövetség tanácsosa tagadta, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt figyelné a román titkosszolgálat. /Magyar Nemzet, dec. 6./
1994. december 6.
Novemberben megjelent Tg. Jiuban Scinteia címmel egy fénymásolt lap, alcíme: az RKP országos tanácsának lapja. Dec. 22-én újból ki akarják adni a Scinteiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1994. december 6.
"Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter Budapestre érkezett, részt vesznek az EBEÉ államfőinek dec. 5-6-i csúcstalálkozóján. Még dec. 4-én Iliescu elnök több mint egy órás megbeszélést tartott Horn Gyula miniszterelnökkel. A találkozó után a két fél nem tájékoztatta a várakozó újságírókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök dec. 5-én a bukaresti rádiónak nyilatkozott tárgyalásáról. Megegyeztek abban, hogy a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetű. Megállapították, hogy "vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában." Iliescu hangoztatta a magas szintű találkozók szükségességét, úgy, hogy "nem szabnák előfeltételéül bizonyos megegyezések létrejöttét." A találkozóról dec. 5-én kiadott magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákat. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló okmányát a két ország az elsők között írná alá. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Népszabadság, dec. 6./ Iliescu államelnök a Magyar Nemzetnek kifejtette: a jövő év folyamán véglegesítik az alapszerződést. Melescanu külügyminiszter kiemelte, hogy Horn Gyula és Iliescu egyaránt szorgalmazta a két külügyminisztérium közötti tárgyalási folyamat felgyorsítását az alapszerződésről. /Magyar Nemzet, dec. 6./ "
1994. december 7.
Borbély Ernő, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke találkozott Koszta Nagy Istvánnal, akiről azt állította az SRI jelentése, hogy a szervezet ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírásgyűjtést. Megállapították, hogy a megjelölt napon nem is tartott az RMDSZ gyűlést. Koszta Nagy Istvánnak valóban voltak fenntartásai, de nem nevezte álcázott referendumnak az aláírásgyűjtést, ahogy az SRI jelentésében olvasható. Mindezt hivatalos nyilatkozatában adta közre a Romániai Magyar Szóban. /Új Magyarország, nov. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./