Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1992. április 16.
"Tempfli József nagyváradi püspök nyilvánosságra hozta Ion Robu bukaresti érsekhez írt levelét. Ebben ismertette azt, hogy a hívek és a papok kérésének megfelelően kérte a pápát arra, hogy a nagyváradi és a szatmári püspökséget csatolják a gyulafehérvári érsekséghez. Arra hozott példát Robu érseknek, hogy nem biztosítják a csángók részére a magyar nyelvű szentmisét, sőt Bogdán István újmisés miséjén /Magyarfaluban/ a magyar nyelven felolvasott evangélium hallatán a két román pap tiltakozásul kivonult a templomból. Pusztinából 200 személy aláírásával, 1991. aug. 20-i keltezéssel Petru Gherghel püspökhöz írt levelében magyar nyelvű szentmisét kért. Vajon mit válaszolt a püspök, tette fel Tempfli József a kérdést. Biztosítani kell a csángók részére a szentmisét anyanyelven. Nem ért egyet John Bukowsky érsek, pápai nuncius érvelésével, hogy az erdélyi egyházmegyék Gyulafehérvárhoz csatolása most nem időszerű, mert az ortodoxok így is támadják a Szentatyát. "Az ortodoxok sohasem lesznek megelégedve velünk" - írta Tempfli József. /Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./"
1992. április 16.
Kádár Béla, a magyar külgazdasági kapcsolatok minisztere Bukarestben tárgyalt ápr. 14-16-a között. Constantin Fota kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel megegyeztek abban, hogy szükség van új határátkelő helyekre, közös román-magyar bankra, mely a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködését segítené. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1992. április 16.
Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat vezetőjének és Verestóy Attilának megküldött beadványában bizonyítékokkal leplezte le azokat, akik a választások idején hamis személyi igazolványokkal szavaztak. - Tamas Emil marosvásárhelyi rendőrszázados Románia főügyészéhez, Ulpiu Popa Cherecheanunak írt beadványában bizonyítékokkal leplezte le a marosvásárhelyi személyazonossági igazolványok hamisítóit: a hamis lakcímbejelentésekkel a Vatra Romaneasca jelöltjére szavazók számát kívánták növelni. Tamas Emil feltárta, hogy milyen sokan vettek részt a csalásban, a hamisításban. Cismas Ion újságíró /a marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársa/ szedte össze a hamis személyi igazolványokat, amelyeket Bucin őrnagynak, a Maros megyei Rendőrségi Lakossági Nyilvántartó vezetőjének adott át. Ezekről a csalásokról tudott több rendőri vezető is. Dan tábornok pedig Ciubota ezredessel, a megyei katonai ügyészség vezetőjével arra jutottak, hogy egyezkedni kellene az RMDSZ-szel: a hamisítások ügyének befejezéséért cserébe felajánlják a Pokorny ügy megoldását /akit polgármesterré választottak, majd Pokorny hamis nyilatkozattal vádolva lemondott/. Tamas Emilt a bejelentés után tartalékállományba küldték és többször megfenyegették. A bűnösök ellen nem indítottak eljárást. Tamas Emil beadványa előzően megjelent a Viitorul Romanesc, a Timpul és a Gazeta de Mures című lapokban. /Tamas Emil százados: Beadvány a hamis személyazonossági igazolványok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
1992. április 16.
Funar polgármester kirótta a római katolikus plébániára, az Apáczai és Báthory líceumra a 30-30 ezer lejes büntetést. /Büntet a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1992. április 16.
1986 és 1992. áprilisa között 44 református lelkész hagyta el véglegesen Romániát. /Névsoruk: Közlöny /Nagyvárad/, ápr., Nyáj pásztorok nélkül. = Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./
1992. április 16.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője elmondta, hogy fokozatosan, ez év elejétől anyagilag is független lett a korábban állami támogatással kiadott napilap. Azonban a nyomda, a papírgyár, a terjesztés állami kézben maradt. így "ott üthetnek rajtunk, ahol akarnak". Minden nagyobb áremelés után zuhanás-szerűen csökkent a példányszám. /Média (Nagyvárad), ápr. 16./"
1992. április 16.
A mai Romániában neokommunista rendszer van - állapította meg Király Károly. Az új rezsim a különböző társadalmi rétegeket egymásra uszította. Kifejtette, hogy a nacionalizmus felszítása elsősorban a hatalom legitimációját szolgálja. A Vatra hívei és más szélsőségesek kijelentették, hogy a hajdani Magyar Autonóm Tartomány és a Bolyai Tudományegyetem a volt kommunista rendszer torzulása volt, ezekre nincs szükség. A Vatra Romaneasca és a Romania Mare megalakulásával a román nacionalizmus szervezett jelleget öltött. A nacionalizmus az uralkodó pártban, a Nemzeti Megmentési Frontban is szerepet kapott. Még az ellenzéki pártokban is megtalálhatók a nacionalisták. Az RMDSZ-nek magatartásával kell megcáfolni a vádakat. /Botlik József: Király Károly a kétarcú román politikáról, az RMDSZ-ről és a túlélés esélyeiről. = Magyar Nemzet, ápr. 16./
1992. április 16.
Románia nagykövetségein a Securitate sok volt embere van felelős tisztségben. A Romania Libera közölte névsorukat, akik között több nagykövet, titkár és tanácsos van. Traian Chebeleu külügyi szóvivő ápr. 15-i sajtóértekezletén cáfolni próbált, de hozzátette, hogy neki erről nincs tudomása, már nem működik a káderosztály, továbbá megjegyezte, hogy nem lehet egycsapásra kicserélni valamennyi munkatársat. /Szekus nagykövetek. = Magyar Hírlap, ápr. 16./
1992. április 17.
"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közzétette húsvéti javaslatát a megbékélésre. "Mi, erdélyi magyarok pedig nem kérünk mást és többet: vezetőink alaposan tanulmányozzák, milyen jogok illették meg az erdélyi román népet a századforduló idején, s közös megegyezéssel azt adják meg Erdély magyar népének." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"
1992. április 17.
A kétnyelvű tábláért kirótt büntetés törvénytelen, állapította meg a római katolikus plébánia, valamint az Apáczai és Báthory Líceum vezetősége, ezért nem fizetik ki a bírságot. /Törvénytelen bírságot nem fizetnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
1992. április 18.
Ápr. 15-én lezárult az erdőcsinádiak /Füzesi András, Füzsi Albert, Papp Árpád/ pere. Annak ellenére, hogy előzőleg a Maros Megyei Törvényszék elfogadta fellebbezésüket, megállapítva, hogy nem követtek el testi sértést, sem rongálást. Az április 15-i tárgyaláson a három vádlottat négy-négy évre ítélték a közrend megsértése címén. / Lezárult az erdőcsinádiak pere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Előzmény: jan. 8-i, febr. 20-i, márc. 19-i jegyzet.
1992. április 18.
"Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./"
1992. április 18.
A Demokratikus Konvenció pártszövetség képviselői ápr. 16-án megválasztották a vezető testületet, amelynek elnöke a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetője, Corneliu Coposu lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 18./
1992. április 18.
Adrian Marino kolozsvári irodalomkritikus is elítélte a kétnyelvű feliratok levételét. Ráadásul Funar kijelentette, hogy a plébánia épületéről saját kezűleg fogja eltávolítani a magyar nyelvű feliratot. Funar intézkedéséről a Le Monde is írt. /T. Sz. Z.: A magyar nyelvű feliratok leszerelését Funar saját kezűleg kívánja elvégezni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1992. április 18.
A Fiatal Fórum mostantól Ifi Fórum címen lát napvilágot. /Ifi Fórum (Ifjúsági hetilap, Csíkszereda), ápr. 18./
1992. április 18-19.
Negyedszer támadták meg erőszakosan Szatmárnémetiben a katolikus székesegyházat. Ápr. 12-én hajnalban a bejárati ajtót gyújtották meg - ismeretlenek. /Lángoló templomajtó. Csíkszeredai telexjelentésünk. = Új Magyarország, ápr. 15./ Előzmény: márc. 24-i jegyzet. A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség kronológiai sorrendben foglalta össze a templom, illetve a püspökség épülete elleni támadásokat. Márc. 14-én a gyújtogatás után átiratban kérték a rendőrség segítségét. Ápr. 8-án a rendőrfőnök közölte, nem áll módjukban biztosítani az egyházi intézmények őrzését. A püspökség a nyilvánosság védelmét kéri. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18-19./
1992. április 19.
"Romulus Vulpescu szenátor febr. 25-én a parlamentben hadüzenetnek nevezte Für Lajos honvédelmi miniszter és Entz Géza államtitkár beszédeit és immár másodszor a szenátus ülésén követelte, hogy a drasztikus intézkedéseket kell hozni a magyarok ellen: le kell zárni a határokat, a magyarországi turistákat haza kell küldeni és magyarok számára internáló táborok létrehozását sürgette: a "közismerten bujtogató magyar vezetőket internálni kell". Volt már ilyenre példa, Churchill a maga idejében internálta az összes, angol földön élő németet. Ugyanígy kell semlegesíteni - állította Vulpescu ? "a mai neohorthysta ügynöket". Vulpescu tehát a magyarok számára Gulág létrehozását látja szükségesnek. Mindezt elmondta és nem akadt a szenátusban egyetlen ember sem, aki ellentmondott volna. /Román Győző: Gulág, csak magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 19./"
1992. április 21.
Sepsiszentgyörgyön véget ért a III. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ Ionesco A kopasz énekesnő darabjának előadásáért Tompa Gábor rendezésében kapta Háromszék megye nagydíját, az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Örkény István A kulcskeresőkjéért Parászka Miklós rendezésében kapta Sepsiszentgyörgy városának nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1992. április 21.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a parlamentben - ápr. 16-i meghallgatása során - tagadta szekus múltját, egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók, a képviselők szekuritátés dossziéit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18- 19., ápr. 21./
1992. április 21.
Chisinauban a román, a moldáviai, az orosz és az ukrán külügyminiszter újból találkozott. Jóváhagyták a tűzszünet ellenőrzésére megalakított vegyes bizottság jelentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1992. április 21.
A külügyminiszteri találkozó és a tűzszüneti megállapodás ellenére újabb összecsapások voltak Moldáviában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1992. április 21.
A Legfelsőbb Bíróság 16 és 5 év közötti börtönbüntetésre ítélte a volt Román Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága tagjait és póttagjait. A per újratárgyalását a főügyész kezdeményezte. /Új Magyarország, ápr. 21./ Előzőleg - 1991. dec. 16-án - elejtették a vádat ellenük és Gheorghe Oprea kivételével mindnyájukat szabadlábra helyezték. A főügyész fellebbezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. dec. 17./
1992. április 22.
Amerikai diplomáciai körútjának eredményeit foglalta össze repülőtéri sajtónyilatkozatában I. V. Sanduscelu külügyi államtitkár. A Romániáról alkotott kép pozitívan megváltozott, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
1992. április 22.
"Ion Iliescu elnök Athénban részt vett az "Európa és a Földközi-tenger térsége az új világrendben" témájú nemzetközi tanácskozáson. Iliescu elnök Athénben találkozott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökével. Erről a találkozásról számolt be Csóti György. Iliescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés Románia belügye. Csóti közölte, hogy a kisebbségek kérdését Európában már senki sem tekinti belügynek. Iliescu azt válaszolta, hogy ezt nem fogadja el, mert Románia oldotta meg a világon a legjobban a nemzetiségi kérdést. Azt állította, hogy a magyar kisebbség több jogot élvez, mint bármely kisebbség Európában. Iliescu mindenütt szól a dákoromán elméletről, hozzátéve, hogy a múltban a román nép mennyit szenvedett a magyar elnyomástól. Csóti közbevetette, hogy ezt az európai történészek nagy része nem fogadja el, ezért javaslatot tett egy román-magyar történészbizottság felállítására. Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatok javításának kinyilvánított óhaja és egyes magyar személyiségek megnyilvánulásai között eltérések vannak. /Paizs Tibor: Csóti-Iliescu párbeszéd. = Új Magyarország, ápr. 22./"
1992. április 23.
"Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter Romániába érkezett ápr. 21-én, hogy aláírja a román-német alapszerződést. Adrian Nastase külügyminiszter beszédében kifejtette, hogy a "több mint 850 éve Romániában élő német kisebbség jelentősen hozzájárult és hozzájárul a román társadalom fejlődéséhez." Német konzulátus nyílik Nagyszebenben és Münchenben. A DPA német hírügynökség hangsúlyozta, hogy Románia első ízben köt olyan szerződést, amely felhatalmaz más országot arra, hogy támogassa a vele azonos nyelvet beszélő kisebbséget és foglalkozzon annak problémáival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"
1992. április 23.
Letartóztatták a szatmárnémeti templomgyújtogatás tettesét, Máyer Mária nyugdíjast, aki szerepel a kórház elmeosztályának nyilvántartásában. Máyer Máriát a vizsgálat beszámíthatatlannak minősítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Azonban a névtábla letörése nem írható az asszony számlájára. Előzmény: ápr. 12-i jegyzet.
1992. április 23.
A Magyar Demokrata Fórum elnöksége megütközéssel értesült a Tőkés László püspököt ért romániai támadásokról. Az elnökség az MDF egész tagsága nevében tiltakozik ez ellen. /Az MDF elnöksége Tőkés Lászlóért. = Magyar Nemzet, ápr. 23./
1992. április 23.
1984-ben két székely fiatalember a csíkajnádi Sipos János és a csíkszentdomokosi Bács József elhatározta, hogy megöli Ceausescut. Egy katonai egységtől elloptak kézigránátokat és géppisztolygolyókat. 1984. aug. 17-én letartóztatták őket. A sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyében tartottak razziát mindenütt, így történt, hogy bekísérték őket. Egyiküknél kézigránát volt. A Securitate emberei rettenetesen kínozták őket, ájulástól ájulásig éltünk, emlékezett vissza egyikük. Tizenegy hónapig állandóan bilincsben tartották őket. Összesen három évig voltak bilincsben. Sipos János megszökött, de hamar elkapták, akkor kezdődött megint a vallatás. Nem árulták el, mit terveztek /hiszen akkor kivégezték volna őket/, ennek ellenére a bukaresti katonai törvényszéken 1985. febr. 13-án húsz évre ítélték őket a közvagyon kárára elkövetett lopásért /ez a kézigránát volt/. Az ítélettel nem ért véget a kálváriájuk, utána is sokszor kihallgatták a szekusok, a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás és más ügyekben, ezekről nem is tudtak, ennek ellenére folytatták a vallatásokat. Románokkal együtt raboskodtak, nem volt szabad megszólalniuk magyarul. Bács József szüleit is összeverték. A szülőkhöz többször kijöttek a szekusok és pénzt követeltek tőlük. Hiába volt az 1989-es fordulat, nekik még két évig a börtönben kellett maradniuk, csak 1992-ben szabadultak. /Ferenczes István: Megmaradtak köztörvényesnek? = Új Magyarország, ápr. 23./
1992. április 23-25.
Ápr. 23-25-a között az Európa Tanács Bukarestben ülésezett. /MTI/
1992. április 24.
A román- magyar Nyitott Égbolt egyezménynek megfelelően kétoldalú tanácskozás kezdődött Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./