Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
1323 tétel
1992. március 23.
Márc. 21-22-én kétnapos kisebbségi diákkonferenciát rendeztek Tahitótfaluban. Több mint 200 kárpát-medencei fiatal jött össze. A konferencia résztvevői felhívással fordultak Európa egyházaihoz, kérve, kormányaikon keresztül támogassák a magyar egészségügyet a Magyarországra érkező betegek gyógyszerellátásában. Ökumenikus összefogást sürgetnek a volt Jugoszlávia templomainak újjáépítésére és a most induló kisebbségi iskolák támogatására. /Magyar Nemzet, márc. 23./
1992. március 23.
Katona Ádám az autonómiáról vallott felfogása alapján nem szélsőséges, állapította meg Tőkés László püspök. Katona Ádám személye körül túl nagy volt a felhajtás, az egészet felfújták. Domokos Géza egészségügyi okokból lemond, ki lehet az utóda, kérdezte az újságíró. Tőkés László közölte: demokratikus választást tartanak. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Pesti Hírlap, márc. 23./
1992. március 23.
"Tőkés László ellen a legsötétebb balkáni jellegű román rágalomhadjárat és parlamenti uszítás zajlik állapította meg Sütő András. "Ami pedig engem illet: ugyanazok fenekednek ellenem is, akik Tőkés ellen." Az író elmondta, hogy uszító cikkeket közölnek ellene. Jelenleg a legfőbb veszély nem az asszimiláció, hanem a romániai magyarság teljes megsemmisülése, az elvándorlás. Erről nem készül statisztika. Az RMDSZ vezetésében pedig "doktriner jellegű platformok és személyi ambíciók vitatásával jelzi, hogy számos tagja a magyarországi politikai körökből ihletődik, nem pedig az itthoni valóság követelményeiből." Föltűntek Erdélyben a szalonpolitikusok arrogáns csoportjai is, akik nem mernek szembeszállni a román nacionalizmussal, mondván: "A nacionalizmus dolgában ki-ki seperjen a maga háza előtt." Sütő András reméli, hogy az RMDSZ félmilliós tagsága rájön az egységes fellépés szükségességére. /Frigyesy Ágnes: Találkozás Sütő Andrással. = Új Magyarország, márc. 23./ "
1992. március 23-24.
Helsinkiben találkozott Tiu moldovai külügyminiszter a román és az orosz külügyminiszterrel, valamint az ukrán külügyminiszter-helyettessel és közös nyilatkozatot dolgoztak ki. A kiadott nyilatkozat /márc. 24./ szerint aggodalmukat fejezték ki az erőszakos cselekmények folytatódása miatt. Emlékeztettek a román külügyminisztérium szóvivőjének márc. 8-i nyilatkozatára, hogy román állampolgárok nem vettek részt a fegyveres harcokban. A nyilatkozó felek politikáját Moldova állammal kapcsolatban a területi integritás és a köztársaság függetlenségének tiszteletben tartása hatja át. Az összes illegális formáció mihamarabbi lefegyverzése mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták az emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. /Román rádió, márc. 23, 24./
1992. március 24.
Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 24.
"Domokos Géza, az RMDSZ elnöke márc. 21-én írt és most közreadott nyilatkozatában nem értett egyet az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 18-i üléséről kiadott közleménnyel, mivel az Elnökség 12 tagjából 9 volt jelen és 6 szavazott igennel. Domokos Gézának meggyőződése: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy az elkövetkező kongresszuson egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, De addig kötelesek az egész RMDSZ-tagságot képviselni". A platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./"
1992. március 24.
Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
1992. március 24.
Több mint egy hónapja Amerikában van Borbély Imre, az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja. Washingtoni látogatásakor ismertette a magyar kisebbség helyzetét, az RMDSZ törekvéseit. Befolyásos emberekkel folytatott háttérbeszélgetéseket, előadást tartott a Library of Congressben, ahol jelen volt az amerikai kongresszus két képviselője. Borbély Imre úgy érzi, fellépései eredményesek voltak. Atlantában két egyetemen tartott előadást. Borbély Imre Kanadában is tartott több előadást. /RMDSZ-diplomácia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 24.
Márc. 24-én kezdődik a Helsinki II. néven emlegetett EBEÉ összejövetel és a júl. 9-11-e között állam- és kormányfők részvételével zárul. A megnyitón részt vesz Adrian Nastase külügyminiszter is, aki elmondta, hogy az 1975 óta bekövetkezett európai fejlemények nyomán újra kell fogalmazni az EBEÉ szerepét. A tanácskozáson szó lesz az emberi dimenzió további bővítéséről, az emberi jogokról is. Nastase közölte, az összejövetelen ismertetni fogja a román álláspontot. /Ma kezdődik a Helsinki II. összejövetel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 24.
Gyergyószentmiklós közelében, Heveder magyarlakta falucskában márc. 24-én törvénytelenül, engedély nélkül házkutatást tartottak öt magyar családnál. Eltulajdonított javakat, lőszert kerestek, de semmit sem találtak. /Komán János: Hevederi házkutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1992. március 25.
"A Dimineata, az államelnökség félhivatalos lapja szerint a visegrádi hármak új katonai szövetség alapjait rakják le, ez pedig "nyilvánvalóan Románia és Jugoszlávia ellen irányul". A magyar diverzió küszöbön áll. /Dimineata (Bukarest), márc. 24, idézte: Magyar Hírlap, márc. 25./"
1992. március 25.
A Jogászok Nemzetközi Emberjogi Csoportja bírálta a román kormányt azért a választási törvényjavaslatért, amely megakadályozná a kormánytól független belföldi csoportokat a választások ellenőrzésében. /Magyar Hírlap, márc. 25./
1992. március 25.
"A szélsőséges nacionalista román lapok rendszeresen hírt adnak kitalált dolgokról, Például magyar összeesküvésről. Az egyik ilyen lap, a Totusi Iubiera, ebben Horia Brestoiu azt állította, hogy új földalatti mozgalmat kezdeményeztek Erdélyben Románia egységének megbontására. A mozgalmat a magyar kormány hivatalos tényezői irányítják. A "szigorúan titkos" okmány szerint az erdélyi magyarok Erdély Magyarországhoz csatolását kérelmezik. Ezt a memorandumot egy "elmagyarosodott zsidó", volt kolozsvári újságíró hozta Erdélybe. Ugyanerről a másik hasonló lap, a Romanul azt írta, hogy Keszthelyi Gyula és Entz Géza Romániába érkezett, hogy összeköttetést teremtsen a magyar nemzetiség vezető képviselőivel, az RMDSZ-szel, az egyházak képviselőivel, Szőcs Géza szenátorral, szintén a "memorandum" terjesztése ügyében. /Márki Zoltán: Memorandum-ügy Kolozsvárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"
1992. március 25.
"Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./"
1992. március 26.
"A bukaresti parlament márc. 26-án ünnepi ülésen emlékezett meg Besszarábia Romániával való egyesülése 74. évfordulójáról. Ünnepi nyilatkozatban szolidaritást nyilvánítottak a besszarábiai "testvérekkel", felszólítva Ukrajnát, tiltsa meg fegyveresek beengedését az országba. /MTI/"
1992. március 26.
Kőrösi Csoma Sándor emléknapokat rendeznek márc. 26.- ápr. 6-a között Csomakőrösön és Kovásznán: előadásokat tartanak, majd ápr. 2-án emléktábla avatás Kovásznán, ápr. 3-án emlékülés és a Kőrösi Csoma Múzeum alapkőletétele Kovásznán, ugyanott koszorúzás ápr. 4-én. Emlékülés Kolozsvárott ápr. 5-én, ünnepségen: ápr. 6. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kiadványa/
1992. március 26.
Gyulafehérvárt érseki rangra emelték, de minket nem csatoltak hozzá, állapította meg Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Ezért Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel közösen kérték, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzanak, hanem Gyulafehérvárhoz. A Szentszék még nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz. - Tempfli József elmondta, hogy Tőkés László püspökkel közösen szervezik meg Nagyvárad ünnepségeit, a Varadinum-ünnepségeket, máj. 10-17-e között. Ebből az alkalomból megjelenik a városról és Szent Lászlóról több könyv. - Fülöp Dénes marosvásárhelyi református püspök elmondta, hogy a betegek, a szegények gondozására diakóniai szolgálatot szerveztek. - Megalakították az EKLA Kft-t, az Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot. Ezen belül egyik tevékenységük a városba érkezett amerikai és angol misszionárius nyelvtanárok segítségével intenzív nyelvtanfolyam elindítása. A súlyos tanárhiány pótlására indították el a kántortanító-képzést. Törvényes engedélyt még nem kaptak, ennek ellenére elindították a főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Ebben harminckét tanár egy éven át ingyenesen oktatott kilencven tanulót, a jövendő tanítókat. Ez a főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikusok és unitáriusok is készülnek ebben a főiskolában a tanítói pályára. Állami támogatást nem kapnak. /Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, márc. 26./
1992. március 27.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 19-én felszólította a Szent Mihály Plébániát, hogy 48 órán belül távolítsák el a kétnyelvű cégtáblát. Az RMDSZ városi tanácsosai a márc. 21-i tanácsülésen felolvasták tiltakozásukat a polgármester diszkriminatív és törvénytelen eljárása ellen. /Tibori Szabó Zoltán: Céltábla a cégtábla. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1992. március 27.
"Románia kormánynyilatkozatot adott ki, elítélve a néhány lapban megjelenő sovén és antiszemita jellegű álláspontot, továbbá azt, hogy "a romániai sajtó eszközeivel legionárius vagy fasiszta jellegű szélsőséges hangsúlyok jussanak érvényre." Ezek a kiadványok "megengedhetetlen, személyek elleni támadásokat indítanak, beleértve olyan országok diplomáciai képviselőit is, akikkel Románia baráti viszonyban van." /Románia kormányának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./ A nyilatkozatot egyelőre egyetlen román napilap, a Tineretul Liber közölte, a többi meg sem említette. /Cseke Gábor, Bukarest: Folytatódik a frontos párbaj. = Magyar Nemzet, márc. 27./"
1992. március 27.
Tőkés László püspök Debrecenben találkozott a vállalkozók képviselőivel, bejelentve, hogy a közeljövőben 50-50 százalékos részesedéssel magyar-román vegyesvállalatot hoznak létre, amelynek egyik alapítója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. március 27.
Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. március 27.
Nagy Benedek képviselő, a parlament oktatás-, tudomány-, ifjúság- és sportügyi szakbizottságának titkára elmondta, hogy folyik az oktatási törvénytervezet vitája. Összesen négy tervezet született, az egyik az RMDSZ-é. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1992. március 27-29.
Márc. 27-29-e között tartotta a Nemzeti Megmentési Front harmadik országos konvencióját Bukarestben. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy csoport kivált a pártból. /MTI/
1992. március 28.
Az Európai Protestáns Nagygyűlés Budapesten megtartott konferenciáján Tőkés László püspök indítványozta, hogy alakítsanak ki határozott álláspontot a kollektív kisebbségi jogok kérdésében. A sajtóértekezleten elmondta, hogy Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel, Vulpescu szenátor pedig lágerek felállítását indítványozta. Románia vezetőinek egy szavuk sincs az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. /Tőkés a kisebbségi egyházakért. = Magyar Nemzet, márc. 28./ Tőkés László indítványát az Európai Protestáns Nagygyűlés egyhangúan elfogadta és csatolta a Nemzet, nacionalizmus és kisebbség bizottság záródokumentumához. /Közlöny (Nagyvárad), ápr./
1992. március 28.
Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./
1992. március 28.
Megjelent a Hajnal első száma. /Hajnal (Dési római katolikus vallásos gyermekek lapja), Dés, márc. 28./
1992. március 28-29.
Szatmárnémetiben márc. 24-én hajnalban megpróbálták felgyújtani a Láncos templom és a római katolikus püspökség ajtaját. Mindkét helyen megszenesedett ajtórészek bizonyítják a szándékos gyújtogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./
1992. március 28-29.
Adrian Nastase külügyminiszter felszólalt Helsinkiben, az EBEÉ miniszteri értekezletén. Ellenezte az a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kell az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Nastase a Rompresnek nyilatkozott: a kisebbségi kérdést belügynek kell tekinteni, ezenkívül - ebben a kérdésben - viselkedési kódex bevezetését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Budapest), márc. 28-29./
1992. március 28-29.
Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke félti az RMDSZ-t a platformok megjelenésétől, mert az az egységes és következetes fellépést teszi kockázatossá. Az elnökség egyes tagjai nincsenek egymással beszélő viszonyban. Függetlenített vezetőkre lenne szükség, hogy az RMDSZ rendelkezzen döntéshozó szervezettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./
1992. március 31.
Szőcs Géza nyilatkozott a Magyar Televízióban, kifejtve, hogy elsősorban a kulturális önszervezéssel kíván foglalkozni a közeljövőben, tehát a parlamenti politizálásból visszavonul. Az RMDSZ-en belül két egyenlő súlyú tömb van jelen, ezen nem változtat az ő visszavonulása és Domokos Géza betegsége miatti valószínűleg hasonló döntése. /Média (Nagyvárad), márc. 31./