Egy-egy kisebb egyházi közösség összefogását jelzi, hogy saját értesítőben adnak hírt magukról, így például Gyertyafény címmel katolikus plébániai kiadvány indult. /Gyertyafény, a Szent Család plébánia értesítője (Szatmárnémeti), márc. - 1. sz./, Kisvirág címmel pedig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lapja jelent meg.

A Csángó Újság márciustól Moldvai Magyarság címen jelenik meg. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), márc./

Moldáviában folyik a tűzharc. A román védelmi miniszter kijelentette, hogy a román hadsereg nem vesz részt a moldovai harcokban, ugyanakkor elmondta, hogy a közeljövőben 24 órás mozgósítások lesznek Romániában, a katonai egységek pedig kaszárnyáik közelében tartózkodnak. /Román rádió, MTI/

Új párt, a Nemzeti Megmentési Front-December 22 Párt jelentette be alapító szándékát Bukarestben. Vasile Vacaru, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke kivált eddigi pártjából, a Frontból és ennek az új, Iliescu elnököt támogató csoportnak az egyik alapítója lett. /Pesti Hírlap, ápr. 1./

Az RMDSZ Gyergyó területi elnöksége tiltakozott a márc. 24-i törvénytelen hevederi házkutatások, az alapvető emberi jogok lábbal tiprása miatt. Hargita megye rendőrkapitánysága ezzel az akcióval megsértette az alkotmányt, az alkotmány szerint ugyanis házkutatást kizárólag a magisztrátus rendelheti el. /Román rádió, magyar adás, Romániai Magyar Szó (Budapest), ápr. 1./ Előzmény: márc. 24-i jegyzet.

Ismételten meggyalázzák, gyújtogatják Szatmárnémeti katolikus székesegyházát, a Láncos templomot: 1991. november 15-én leverték a püspökség névtábláját, majd dec. 15-én betörtek két ablakot, 1992. márc. 13-án meggyújtották a templom ajtaját, márc. 24-én újból megkísérelték felgyújtani a templom és a püspökség ajtaját. A Szatmári Római Katolikus püspökség tiltakozott a történtek miatt és kérte azok kivizsgálását. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1., Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Budapest), ápr. 18-19./

"Márc. 24-én Gyergyóvasláb község Heveder településén a rendőrök házkutatást tartottak Virág József, Fülöp Márton, Dénes József, Bérnád Antal és Tinca Aurel lakásán. A felsoroltaktól a rendőrök a házkutatásba való írásos beleegyezést csikartak ki. A rendőrség ezzel az akcióval megszegte az alkotmány előírását: "a házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el, és azokat csak a törvény által előírt formában lehet elvégezni." Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöksége tiltakozik az alkotmány megsértése, valamint az alapvető emberi jogok lábbal tiprása ellen. A tiltakozást Nagy István elnök írta alá. /Törvénytelen házkutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./"

Megjelent a Kuriózum, alcíme: Kíváncsiak lapja első száma. /Kuriózum (Csíkszereda). ápr. 1./

Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök Stolojan miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a márc. 19-i házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

A Ceausescu-diktatúra négy szekus rendőrének, akik Hargita megyében 1989. dec. 22-én a népharag áldozatai lettek, Iliescu elnöki rendelettel az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címet adományozta. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és a rendeletet visszaküldte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Márc. 30-a és ápr. 3-a között Zilahon rendezik meg - 160 tanuló részvételével - az országos magyar nyelv és irodalom verseny döntőjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Jelcin orosz elnök azonnali hatállyal Oroszország fennhatósága alá vonta a volt szovjet fegyveres erők Moldovában állomásozó 14. számú hadseregét. /Pesti Hírlap, ápr. 2./

A marosvásárhelyi törvényszéken ápr. 2-án lezárult az erdőcsinádiak pere. A védőügyvédek a vádlottak felmentését, az ügyész a korábbi négy évi börtönbüntetés megerősítését kérte. A védőügyvéd megismételte az érveket, köztük azt, hogy a vádlottaknak nem biztosították a védekezés jogát. Az elsőfokú döntést törvénytelenné teszi az is, hogy a bíróság nem vette figyelembe a vádlók és vádlottak kibékülését. A három vádlott az események lezajlása után érkezett a helyszínre. Az ítélethirdetés ápr. 15-én lesz. /(bodolai): Befejeződött az erdőcsinádiak pere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Előzmény: jan. 8-i, febr. 20-i, márc. 19-i jegyzet.

Iliescu elnök Hargita megyében négy személyt tüntetett ki az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címmel, négy szekust, akik akkor a népharag áldozatai lettek /Coman Dumitru, a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Ferenc Imre székelyudvarhelyi milicista, valamint Danila Gavril és Cheuchisan Liviu zetelaki, illetve oroszhegyi milicista őrsparancsnok/. Ezen verőemberek meglicseléséért súlyos börtönéveket adott a bíróság. Most ezekből a pribékekből csinál Iliescu hősöket. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre visszaküldte a kitüntetéseket, nem volt hajlandó azokat átadni a hozzátartozóknak. Ugyanezekben a napokban Hargita megyéből hat ártatlan embert agyonlőttek. Ők nem voltak hősök? /Ferenczes István: Hősök lettek Ceausescu emberei? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Az ukrán parlament elnöke, Ivan Sztyepanovics Pljuszcs Bukarestben, a román parlamentben mondott beszédében a határok sérthetetlenségét hangsúlyozva megerősítette Kijev álláspontját, hogy a román területi igények nem képezhetik semmiféle alku tárgyát. Ukrajna nem fogad el semmiféle területi követelést. /Kijev elutasítja Bukarest területi igényeit. = Magyar Nemzet, ápr. 3./

Ápr. 3-án volt a Cseresznyés per újabb tárgyalása. A védelem kérte a Cofaruról Marosvásárhelyen kiadott törvényszéki orvostani lelet és az egy évvel később Bukaresten kiállított lelet összevetését, mert a kettő között ellentmondás van, az ügyész ezt ellenezte. A következő tárgyalás ápr. 24-én lesz. /Ellentmondásos orvosszakértői bizonyítványok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Előzmény: febr. 21-i, márc. 17-i jegyzet.

"Király Károly nyilatkozatában az RMDSZ válságáról beszélt, éles szavakkal ítélte el Domokos Géza RMDSZ elnök és Verestóy Attila szenátor megalkuvó vonalát. Szőcs Géza szenátort becsüli, de úgy látja, hogy végső soron ő is ezt a meghátráló magatartást képviselte. - Az RMDSZ elnöksége nem hajlandó magát alárendelni a szervezet demokratikus testületének. - Király Károly tüntetésképpen nem vesz részt a szenátus munkájában.- Nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság, vallja Király Károly. /Kozma Szilárd: Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Hírlap, ápr. 3.; ugyanez a beszélgetés az Erdélyi Naplóban rövidítve jelent meg: Király Károllyal Kozma Szilárd beszélget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./"

Ápr. 4-én tartja második közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. Dr. Kreczinger István, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1991. dec. 7-én tartották meg alakuló közgyűlésüket. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének megalakítását az tette szükségessé, hogy a már létező erdélyi szervezetek, egyesületek tevékenységét összehangolják. Magyarországon 1988 második felétől működtek különböző Erdéllyel foglalkozó közösségek, de munkájuk szétaprózódott. Mára fájdalmas tapasztalat, hogy soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás. A szervezet igyekszik minden megoldást felkutatni az erdélyi magyarság helyzetének rendezésére. A szervezet kiinduló pontja a magyar kulturális és területi autonómiájának követelése. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete hármas feladatrendszert dolgozott ki: a kivándorlási szándék csökkentése, a már átköltözöttek érdekképviselete, valamint a hazatérés, a repatriálás feltételeinek megteremtése. 1988 óta mintegy 100-120 ezren települtek át. /Botlik József: Kötelességünk segíteni az erdélyi magyarságot! = Magyar Nemzet, ápr. 3./

Funar a Báthory és Apáczai Líceumról azt állította, hogy azok nem magyar, hanem román iskolák, ahol magyar tannyelvű osztályok is vannak. Szerinte a magyar nyelvű feliratok eltávolítása nem jelenti a kisebbségi jogok megsértését. /Újvári Ildikó: Gheorghe Funar: Törvényeink tiltják a kétnyelvű feliratokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

"Cs. Gyimesi Éva kiállt a platformok mellett, nem értett egyet az RMDSZ-képviselők egy részének /a huszonöt aláírónak/ egységre való felhívásával. Azok, "akik - mint legutóbb Sütő András - pusztulást emlegetnek, mintha elszakadtak volna a realitástól". "A helyzet dramatizálása talán személyes motivációkkal magyarázható". "Feltehetőleg saját becsapottságukért vagy bűntudatukért akarják magukat kompenzálni." Úgy látja, hogy "az anyaországiak Erdély-képe eléggé egyoldalú, nincsenek tisztában a jelenlegi valósággal és az ebből eredő, a jövőt determináló tényezőkkel. Inkább a múltra figyelnek, holott a politika a jövőben gondolkodás művészete." "Barátaim vannak az SZDSZ Kisebbségi Titkárságán és a Fidesz Külügyi Osztályán is." "... azokkal az ellenzéki pártokkal értek egyet, akik a kisebbségi törvénytervezet ügyében a Kisebbségi Kerekasztalt támogatják." /Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával. = Beszélő, ápr. 4./"

Ápr. 3-án András Imre RMDSZ-képviselőtől a román határon elvették a román parlament üléseiről készített gyorsírásos feljegyzéseket. /Átkutatták az RMDSZ képviselőjét. = Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 5./

"Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./"

"Budapesten, az MDF Akadémia keretében ápr. 4-én a moldvai csángókról rendeztek előadást. Halász Péter, a Lakatos Demeter Társaság titkára, a Honismeret című folyóirat szerkesztője a moldvai csángók történelmét idézte fel. Előadásában emlékezett a nemrég elhunyt Domokos Pál Péterre, a moldvai csángók "apostolára", aki úgy látta, hogy ez a kisebbség a magyarság legszerencsétlenebb sorsú része. Romániában a változások lehetővé tették, hogy létrehozzák a Csángó Szervezetet, 1990 márciusától megjelenik a Csángó Újság, két nyelven. A Magyarországon 1990 szeptemberében megalakult a Lakatos Demeter Egyesület a csángók érdekeit kívánja képviselni. Ennek egyik eredménye, hogy idén már 70 moldvai csángó fiatal tanulhat Magyarországon. Kallós Zoltán néprajzkutató elmondta, hogy a csángó népszokások egy része közös vonásokat mutat a dunántúliakkal, ezzel is bizonyítva, hogy egy nép kultúrájában nincsenek földrajzi határok. / (l.d.): Kallós Zoltán a csángókról. = Magyar Nemzet, ápr. 4., Tóth László Levente: MDF Akadémia. Csángók még vannak. = Pesti Hírlap, ápr. 6./"

A Központi Választási Iroda ápr. 5-i határozata Marosvásárhely polgármester-választásának időpontját önkényesen máj. 3-a helyett ápr. 12-ére változtatta. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ Maros megyei Elnöksége. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./, ugyanúgy elítélte a döntést Smaranda Enache is. /Smaranda Enache: Nem lep meg a cirkusz. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Temesváron Demokrácia és a kollektív jogok címen rendeztek tanácskozást. A nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek, a román pártok azonban távol maradtak. Elhangzott, hogy az 58 ezres németség nyelve Belgiumban éppúgy hivatalos, mint a flamand és a francia, hogy Katalóniában a kultúra felvirágzását hozta az autonómia. A jelenleg negyvenezres többnyire a bánságban élő szerbségről Milenko Lukin parlamenti képviselő elmondta, hogy üldöztetés volt az osztályrészük, amikor Titót láncos kutyának nevezték. Intézményrendszerüket felszámolták, sokukat elhurcolták. Egyetértenek a magyarokkal abban, hogy szükség van nemzetiségi minisztérium létrehozására. Karol-Matei Ivancsov bolgár parlamenti képviselő hasonlóan nyilatkozott. A bolgár nyelvű iskolákat a hatvanas évektől felszámolták, ma mindössze féltucat olyan iskola működik, ahol a bolgár nyelvet tantárgyként tanítják. Kéthetente megjelenő újságjuk anyagi gondokkal küszködik. A Bánságban mintegy tizenötezer román él. Anton Nicolae, a görög kisebbség képviselője szerint mintegy tizenhatezren vannak. Anton Linzmayer, a Suceava környékén élő mintegy tizenkét ezer lengyel képviselője megállapította, hogy a valamikor virágzó kisebbségi kultúra a kommunista diktatúra évtizedeiben úgyszólván megsemmisült. Iskoláikat 1953 után megszüntették, az erőszakos asszimiláció felgyorsult. Például Linzmayer falujából sok lengyel családot erőszakkal máshová költöztettek. Ivan Nepohoda, a Romániai Ukránok Szövetségének elnöke szerint mintegy 300 ezer ukrán él Romániában, szövetségüknek 120 ezer tagja van. Egyetlen ukrán nyelvű iskola működik, Máramarosszigeten. Az ukrán falvakba román pópákat telepítettek, az ukrán papokat pedig románlakta vidékekre telepítették át. A legnagyobb könyvtáraikat széthordták. /L. A. Gy.: Temesvári tanácskozás demokráciáról és a kollektív jogokról. = Magyar Hírlap, ápr. 7./

Tokay György parlamenti képviselőt a Kulturális Alapítvány Erdélyért hívta meg egyhónapos amerikai körútra. Tokay megkezdte eszmecseréit Washingtonban. Tokay tárgyalásain arról fog beszélni, nyilatkozta, hogy a problémákat a nemzetközi egyezmények szellemében, az Erdélyben hagyományos autonómiaszemlélettel kell megoldani. Tokay hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán etnikai párt. Mélyen érdekelt Románia demokratizálásában. Tokay szerint az RMDSZ-nek egységesnek kell lennie. /Serény Péter: Az RMDSZ nemcsak etnikai párt.= Népszabadság, ápr. 7./

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a sajtó, a rádió és a televízió képviselői előtt kijelentette, hogy nem lehet a magyar iskolák megszüntetéséről beszélni, mivel azok nem léteznek, csak román iskolák vannak. Az állította, hogy az alkotmány tiltja a kétnyelvű feliratokat, továbbá az RMDSZ-székházról kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs joga "ekkora épülethez", amikor például a Romania Mare Pártnak csak egy helyisége van. /MTI/"

"Mégis... címmel aláíratlan cikk jelent meg az Azi hasábjain: "Április 1-jén tartott sajtóértekezletén az RMDSZ-elnök az egyes erdélyi magyar falvak magyar nemzetiségű állampolgárainak lakásain tartott ügyészségi és rendőrségi házkutatásokat hibás és politikailag veszélyes akcióknak értékelte. Mégis illegálisan tartott fegyvereket találtak." /Si totusi...= Azi (Bukarest). ápr. 7./ Valójában jegyzőkönyvben rögzítették, hogy nem találtak semmit!"

Chisinauban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri konzultáció a moldovai, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter részvételével. A külügyminiszterek tárgyaltak a Dnyeszteren túli hatóságok küldöttségével, megjelent Igor Szmirnov is, majd találkoztak Mircea Snegur elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Maros megyei Erdőcsinádon még 1990. márc. 20-án a helyi lakosok feltartóztattak két autót, tele volt ütő, vágószerszámokkal. Nem engedték tovább a kocsikat, mert az előző napon Marosvásárhelyen a városba tartó hodákiak mentek neki a magyar tüntetőknek. A kocsiban ülők egy részét megverték a falu lakói. A következő időben csak magyarok ellen indult eljárás. A két autó megvert utasai vádolták meg Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot, hogy ők voltak a bántalmazók. Valójában éppen ők voltak azok, akik elsősegélyt próbáltak nyújtani. Több tárgyalás volt, végül a peres felek /a románok és magyarok/ kibékültek. Füzesi Albert, Füzesi András és Papp Árpád kifizették a bíróság által megállapított 91.500 lejt. A felek rögzítették, hogy semmilyen követelésük nincs egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ezután jan. 8-ára behivatták a rendőrségre Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot és letartóztatták őket. Tudomásukra hozták, hogy négy éves börtönbüntetést kell letölteniük. Azt mondták nekik, hogy a kibékülési nyilatkozaton szereplő aláírások nem hitelesek. /!?/ Ez az indoklás nem igaz, maguk a hodáki románok jelezték, hajlandók tanúskodni a bebörtönzöttek érdekében. Egy hónap eltelt, de családtagjaik még nem találkozhattak az elhurcoltakkal. /Tófalvi Zoltán: Csakis magyar lehet bűnös? Az erdőcsinádiak kálváriája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Ugyanezt bővebben leírta Tófalvi, idézte kibékülés jegyzőkönyvének szövegét: Tófalvi Zoltán: Az erdőcsinádiak kálváriája. = Új Magyarország, ápr. 9./