Könyvkelengye ballagóknak
Sepsiszentgyörgy végzős diákjai egy-egy könyvet kapnak útravalóul a Bod Péter Megyei Könyvtártól és az önkormányzattól. Az ajándékozás a Könyvkelengye program keretében történt.
A hétvégén a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Líceum egy-egy végzős osztálya vehette át a szimbolikus ajándékot, de a következő hét során minden sepsiszentgyörgyi ballagó kézbe kapja Kádár Gyula Sepsiszentgyörgy korai története és népessége című könyvét. A Mihai Viteazul Főgimnázium diákjai Matei és Florian Filip Băiuţeii című ifjúsági regényét kapták útravalóul.
„Könyvkelengyét mindig jó adni és mindig jó kapni” – hangoztatta Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a végzősök számára szervezett könyvátadó ünnepségen.
Sztakics Éva Judit alpolgármester az igazi értékek megbecsülésére hívta fel a fiatalok figyelmét. „Ne felejtsétek az igazi értékeket, a gyökereket, ti mindig Sepsiszentgyörgyhöz tartoztok, az egyetemi éveitek után a város visszavár, reméljük, hogy hazatértek, hogy itt fogtok családot alapítani" – hangsúlyozta.
Kádár Gyula a könyvbemutatóval egybekötött rögtönzött történelemóra során röviden ismertette Sepsiszentgyörgy 1332 – a település első írásos említése – előtti történelmét, felhívva a figyelmet arra, hogy fontos tudni, kik vagyunk és honnan származunk.
Hasonlóképpen a múltat mutatja be kritika által Salinger Zabhegyezőjéhez hasonlított Băiuţeii kötet, amely a végzősök által ismeretlen kort elevenít fel, a Ceauşescu-érát. A jelenlévők a regényből egy részletet hallgathattak meg Ianculescu Csilla könyvtáros felolvasásában.
A Könyvkelengye programot eredetileg újszülöttek számára indította a Bod Péter Megyei Könyvtár partnerségben Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalával még 2010-ben, de idén már a második éve, hogy kiterjesztették a kisebb és nagyobb diákokra is. Az elmúlt négy év során 450 család igényelt könyvkelengyét, és több mint 1600 diák kapott könyvútravalót.
Rákosi Katalin
Székelyföld.ro

Régi szövetség új utakon (RMDSZ-kongresszus Csíkszeredában)
Fegyelmezetten, olykor pátosszal megtűzdelve, kritikai hangot alig hallatva zajlott le szombaton Csíkszeredában az RMDSZ 11. kongresszusa. Bár jelentősebb tétje nem volt a nagygyűlésnek – szigorítottak ugyan kicsit a szervezeten, még jobban központosították a döntéshozatalt, és itt-ott csöppet a jelenhez igazították a szövetség programját is –, soha nem látott tömeget toboroztak, majdnem nyolcszáz küldött hitelesítette az „új irányt”. Kelemen Hunor szövetségi elnök kongresszus utáni sajtótájékoztatóján jelentette be: törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról. Az RMDSZ által „feladatkijelölőként” jellemzett kongresszust a magyar, a székely, a román és az európai himnusszal nyitották meg tíz óra után alig néhány perccel, a 777 küldöttet, a több mint száz meghívottat és csaknem kétszáz újságírót köszöntő Ráduly Róbert polgármester pedig egy székely zászlót terített a szónoki pulpitusra. Bejelentette azt is, a rendezvény helyszínéül szolgáló sportcsarnokot a Himalájában eltűnt Erőss Zsolt hegymászóról, a város szülöttjéről nevezik el. Román és magyar politikusok egész sora vonult fel a kongresszuson. Victor Ponta miniszterelnök kifejtette: a Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai. Az RMDSZ-t a magyar közösség egyetlen választói legitimitással rendelkező képviseletének nevezte, és elengedhetetlennek minősítette, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson vele. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zászló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva Victor Ponta miniszterelnök azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol esik, és amelynek irányításában a közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” – ígérte. A marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében Ponta kijelentette: az oktatási miniszternek „felelőssége és jogköre”, hogy érvényt szerezzen a román és a magyar tanárok között tavaly született megállapodásnak. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke rámutatott: senki sem akar a romániai magyarságra egy másik történelmet, egy másik nyelvet ráerőltetni. Azt mondta: egy erősebb magyar közösség erősebb Romániát is jelent. A jobbközép ellenzék képviseletében jelen lévő Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök nyilvánosan felvállalta magyar gyökereit, és néhány mondatban magyarul is köszöntötte az RMDSZ-t mint volt koalíciós partnerét. Románul folytatott beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ képviselői mindig hűséges és megbízható partnereknek bizonyultak azokban a politikai szövetségekben, amelyekben részt vettek, a szövetség által képviselt politika pedig európai. Vasile Blaga, a DLP elnöke elmondta, az RMDSZ iránt érzett tiszteletből érkezett a kongresszusra, egyértelműen megfogalmazta: a régiókat a történelmi, földrajzi és kulturális kritériumok figyelembevételével kell kialakítani. Óvatosan kell a regionalizációt végrehajtani, ellenkező esetben a régióközpontok és a vidék között, illetve a különböző nagyvárosok között is megnőhet a szakadék – hangsúlyozta.
Magyarországi támogatás
Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát – jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Kiemelte: a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Nyomatékosította: a magyar kormány alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, támogatja őket céljaik elérésében. Ha más nemzetiségeknek lehet területi autonómiájuk az EU-ban, akkor a magyaroknak is lehet. „Magyarország számít önökre, és bármi történik, önök mindig számíthatnak Magyarországra” – zárta köszöntőbeszédét Semjén Zsolt.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője „a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének” tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait. Az MSZP üzenetét Ujhelyi István, a magyar Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: „a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára”. Az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Irányt mutat az elnök
Az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta Kelemen Hunor elnöki beszámolójában. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok, és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta az RMDSZ elnöke. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen Hunor. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemlék épületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte a jövő évi európai parlamenti választásra való felkészülést.
Autonómiastatútum készül
A következő két év tennivalóit az RMDSZ a kongresszuson elfogadott nyolc dokumentumban jelölte meg. Ezek alkotmánymódosításról, a régiók szervezéséről és gazdasági kérdésekről szólnak, Székelyfölddel és a szórvánnyal kapcsolatosak, egy-egy előterjesztett határozat az európai állampolgári kezdeményezésre, illetve az európai parlamenti választásokra vonatkozik, és megszavaztak egy szolidaritási állásfoglalást is. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos dokumentumot Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mutatta be. Nincsenek illúzióink, de nem szabad karba tett kézzel várni a csodát, dolgozni kell – hangsúlyozta. Bár tudatában vannak, hogy Székelyföld autonómiájának kivívása nem egy azonnali eredménnyel kecsegtető célkitűzés, a kongresszusi határozat kimondja, hogy a közjogi rendezéssel párhuzamosan folytatni kell azokat a lépéseket, amelyek különálló fejlesztési régióként fogalmazzák meg Székelyföldet, regionális szinten hivatalossá teszik a magyar nyelvet, biztosítják a nemzeti szimbólumok szabad használatát, valamint az etnikai arányosság elvét a közigazgatás minden területén. A dokumentumban leszögezik, hogy folytatják azokat a fejlesztési programokat, amelyek Székelyföld infrastruktúrájának és gazdasági környezetének javítását célozzák, megerősítik az önazonosság kiteljesedése szempontjából meghatározó intézményeket.
Az MTI és az RMDSZ-tájékoztató felhasználásával
összeállította: Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Számadás és tervezés
Csíkszeredában tartotta 11. kongresszusát az RMDSZ
"A tervek szerint alakult a kongresszus: minden egyes dokumentumot elfogadtunk, lefolytattuk a politikai vitát, elfogadtuk az RMDSZ módosított programját és alapszabályzatát. Kiszélesítettük az állandó tanácsot az önkormányzati képviselettel, hisz azt tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban az önkormányzatokra sokkal nagyobb szerep hárul, mint akkor, amikor kormányon voltunk. Az önkormányzatok ereje növekvőben van, és én bízom abban, hogy egyre nagyobb erejük, pénzügyi értelemben is nagyobb mozgásterük lesz, és így a feladatokból is többet tudnak vállalni" – nyilatkozta a szombaton Csíkszeredában közel 800 küldött és meghívott jelenlétében zajlott kongresszus végén tartott sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.
Elmondta, hogy az elnökséget leszűkítették, az elnökség fogja meghozni a gyors, operatív döntéseket, de a tartalmi, lényeges kérdéseket az Állandó Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa fogja elfogadni. – Nagyon fontosnak tartom, hogy a meghívottak – Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a szenátus elnöke, Vasile Blaga, a PL és Mihai Razvan Ungureanu, a Polgári Erő elnöke – eljöttek a kongresszusra, és mindegyik azt hangsúlyozta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint az erdélyi magyar közösség legitim képviselője, megbízható, komoly partner, akivel az ország általános kérdéseiről, és az erdélyi magyarság sajátságos kérdéseiről akár kormánykoalícióban, akár ellenzékben egyeztetni kell. Ugyanennyire fontosnak tartom, hogy elfogadta a meghívást Semjén Zsolt magyar miniszterelnök- helyettes, a KDNP elnöke, Rogán Antal, a Fidesz alelnöke, Újhelyi István, az MSZP alelnöke, akik üzeneteikben megfogalmazták, hogy a magyar kormányzat, a magyar politikai pártok támogatnak minden egyes törekvésünkben, és hogy az RMDSZ-re úgy tekintenek, mint a romániai magyarság legitim képviseletére.
Miután megköszönte a médiának, hogy velük tartott, pontosított egy hírfolyamot arról, hogy Hargita megyei politikusok sokasága kérte, hogy a szervezet elhatárolódjon Borboly Csabától amelyet álhírnek, manipulációnak nevezett. – Ez nem igaz, egyetlenegy RMDSZ-es politikus, egyetlen RMDSZ-tag sem kérte, és arra kérjük a sajtó képviselőit, hogy ha lehetséges, akkor ezt a pontosítást tegye meg.
"A területi autonómia biztosítása becsületbeli kérdés"
A kongresszus házigazdája, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székely zászló felmutatásával kezdte beszédét megemlékezve Csíkszereda szülöttéről, Erőss Zsoltról és társáról, majd megköszönte a magyar kormánynak, hogy többek között Csíkszeredában is létrejött a Sapientia egyetem. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Victor Ponta és Crin Antonescu rendezi azt, amit már 95 éve rendezni kellett volna.
A polgármester beszélt a beruházásokról, megvalósításokról, de beszélt a kudarcokról, a leépítésekről, bérlevágásokról, az uniós pályázatok késleltetett elszámolásáról, illetve arról, hogy "fé-lelemkeltés, állami terror" nehezedik az állami intézményekre: – Egészpályás támadást intéznek ellenünk, bűnnek tartják a saját történelmünk megismertetését, bűnnek tartják a magyar nyelv ismeretét, hivatásos feljelentők támadják a székely tankönyvet, ízekre szedik a székely vásárt, a csíkszeredai főépítész magyar nyelvtudásának elvárása diszkriminációt jelent Bukarestben, jelentette ki hozzátéve, hogy a parlamenti kétharmad felelőssége, hogy Románia végérvényesen rendezze Székelyföld helyzetét. – Vissza kell menni az 1918-ban megfogalmazott jogokhoz. A területi autonómia biztosítása be-csületbeli kérdés, mi nem akarunk sem többet, sem kevesebbet, mint kulturális autonómiát az egész magyarságnak, és területi autonómiát a Székelyföldnek.
Felállva tapsolta meg a kongresszus Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki rövid köszöntőjében csak annyit mondott: "nagyon jólesik, hogy itt lehetek önökkel, jólesik, hogy itt vannak önök is."
Ha megállunk, porladunk, mint a szikla!
Dolgozni jöttünk Csíkszeredába, nem ünnepelni. Számadásra és tervezésre. Sok a tennivalónk. És nem azért, mert lazsáltunk az elmúlt két évben – éppen ellenkezőleg. Új fejezetet ígértünk, és bőven vannak eredményeink, amelyekre büszkék lehetünk. Dolgozni kell, mert a kisebbségi lét ilyen: ha megállunk, porladunk, mint a szikla – lassan, de folyamatosan – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök
A minden magyar számít jelszó értelmében a szolidaritást alapértékként fogalmazta meg, kijelentve, nincs fontosabb és kevésbé fontos tagja ennek a közösségnek. – A szolidaritás azt is jelenti, hogy megvédjük egymást, kiállunk egymásért. Azt is jelenti, nem hagyjuk, hogy a múlt erői levadásszanak bennünket. Megvédünk kicsit és nagyot. Politikust és civil aktivistát. Megvédünk mindenkit, aki magyar, és akit azért támadnak, mert a közösségért dolgozik.
Az RMDSZ működése másik elvének a sokszínűség elismerését nevezte. – A sokszínűség, a mások iránti nyitottság és tisztelet ennek az erdélyi magyar közösségnek az egyik legrégebbi és legtiszteletreméltóbb hagyománya. Ezt látniuk és tudniuk kell azoknak, akik azt gondolják, hogy másságunk egy kellemetlen állapot, amit meg kell szüntetni, jelentette ki az elnök.
A továbbiakban arról szólt, hogy az önkormányzatok az RMDSZ politikájának zászlóvivői: – Mióta közel egy éve az RMDSZ kikerült a kormányból, az önkormányzatok nem csak a helyi közösség dolgaiban illetékesek, hanem a napi politikánk zászlóvivői lettek. A három regionális önkormányzati tanács megalakulása segítette a régiók érdekeinek hatékony megjelenítését, az előttünk álló feladatok pontosabb meghatározását. A helyi és megyei szervezetek, a parlamenti frakciók mellett a magyar önkormányzatok, polgármesterek, tanácsosok a magyar érdekek őrzői és védelmezői Ákosfalvától Zsibóig, Nagyiratostól Kézdialmásig.
Kelemen Hunor szerint 2012 választásai ismét megerősítették, csak magukra számíthatnak, és minden magyar ember szavazata kell ahhoz, hogy az RMDSZ megőrizze az erős, egységes magyar képviseletet. A kormányzásban 2009 végétől eltöltött két évet eredményesnek nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ kihasználta a lehetőségeket, áttörést ért el a magyarság jogaiért folytatott harcban, és hozzájárult az ország gazdasági stabilizálásához.
"Olyan alkotmányt akarok, amely végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek"
A kongresszusi dokumentumokról szólva kiemelten beszélt az alkotmánymódosításról: – Olyan alkotmányt akarunk, amely a nemzetállam fogalmának törlése mellett végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét! Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos. (…) Ennél kevesebbért nem érdemes küzdenünk. Nekem személy szerint is elegem van abból, hogy még mi magyarázkodunk a székely zászló kapcsán. Nem magyarázkodni akarok, hanem olyan alkotmányt, amelyik végre egyenrangúságot ad az erdélyi magyar közösségnek.
Az európai parlamenti választásokra való felkészülés, véleménye szerint, részben becsületbeli ügy, részben stratégiai kérdés, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbségvédelem egyik fontos eszköze.
Az európai polgári kezdeményezésről szólva kijelentette: – Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint hogy Európa egymillió polgárának aláírása által támogatva az Unió napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ha össze tudjuk gyűjteni az egymillió aláírást, az Unió nem térhet ki a kérdés tárgyalása – és előbb vagy utóbb – a kisebbségek számára megnyugtató rendezése elől.
Székelyföld számára a továbblépés az autonómia
– Székelyföld számára a továbblépést a kisebbségben élő európai nemzeti közösségek jogállásához hasonló autonómiák kivívásában látjuk, közösségünk megmaradásának és gyarapodásának ez a záloga. Mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit nekünk kell megteremtenünk. Látnunk és tudnunk kell, hogy bármilyen megoldás is körvonalazódik, azt a románokkal együtt lehet elképzelni és elfogadtatni. Ne áltassuk magunkat: ajándékba senki sem fogja elhozni az autonómiát. Sem Brüsszel, sem Washington, sem Budapest. Segíteni tudnak, szükség is van minden segítségre, de elsősorban nekünk a románokat kell meggyőznünk céljaink helyességéről, igazságosságáról.
Akkor járunk el helyesen, ha a mi belső csatározásainkban az autonómia ügyét nem használjuk fegyverként egymás ellen. Határozottan állítom, hogy ez kellene az első olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodás legyen, amit mindenki elfogad, mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak. Bátran mondom, hogy az autonómia egymás elleni használata, szavazatszerzési célból csodafegyverként való előrántása nem csak hogy nem visz közelebb a célhoz, hanem minden egyes esetben eltávolít attól. Egymásról feltételeznünk kell, hogy a közös cél érdekében cselekszünk, hogy jóhiszeműek vagyunk és nem egymás politikai életére törünk az autonómia fegyverével, mondta a szövetségi elnök.
A Kongresszus több dokumentumot fogadott el alkotmánymódosításról, régióátszervezésről, gazdaságpolitikáról, a Székelyföld és a szórvány stratégiájáról, az európai parlamenti választásokról, és az európai polgári kezdeményezésről. Ezek a dokumentumok határozzák meg a következő esztendőkben az RMDSZ cselekvési stratégiáját.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Gettó, avagy kié itt a tér?
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán Kelemen Hunor szövetségi elnök, de a volt elnök, Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője is egyaránt elítélte azt, hogy az RMDSZ Maros megyei elnöke gettósításnak nevezte az önálló magyar iskolákat hangsúlyozva, hogy az önálló oktatási rendszer létrehozása az RMDSZ legfőbb célja.
"Oda kell figyelni, ha saját kollégáink egyike-másika lefitymálja, amit a parlamentben vagy az önkormányzatokban teszünk vagy tehetünk, és azt sugallja, hogy egy-két tüntetés, és itt van már a Kánaán. De ugyancsak szólnunk kell, ha valaki közülünk, mint a minap is, "gettósításnak" nevezi legfontosabb célunkat: a külön intézmények létrehozását és működtetését, figyelmeztetett Markó Béla.
A kritikákra Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási "gyorsjelentéssel" válaszolt. Íme a teljes felszólalás:
"Marosvásárhelyt még nem adtuk fel"
"Az RMDSZ-vezetők szóba hozták az önálló oktatási intézményeket, az RMDSZ politikájának egyik legfontosabb célkitűzését. Teljes mértékben egyetértek ezzel, és szeretnék erre vonatkozóan egy Maros megyei gyorsjelentést készíteni, megosztani önökkel. Tanulságos, hiszen köztudott, hogy Maros megye éppen tarkasága, sokszínűsége miatt, úgymond, egy kicsi Erdélyt képez ebben a vonatkozásban.
Ha egy gyorsjelentést készítek az önálló oktatási intézmények helyzetéről Maros megyében, akkor a következőképpen nézünk ki: Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön és Szovátán, ahol a magyarok lélekszáma meghaladja a 70-75% vagy 80 százalékos részarányt, van önálló oktatási intézményünk, magyar óvodák, magyar iskolák, önálló magyar iskolák, önálló magyar óvodák, ez természetes. Dicsőszentmártonban, Segesváron, Marosludason, Radnóton, Szászrégenben, Nagysármáson természetes módon küzdünk azért, hogy legyen önálló magyar oktatási intézmény, hiszen ezeken a szórványtelepüléseken létfontosságú, hogy létrejöjjenek azok a szigetek, ahol össze lehet gyűjteni a diaszpórában szétszóródott – Alsó-Küküllő menti, Nagy-Küküllő menti, Alsó-Maros menti, mezőségi – kis magyar közösségekben születő gyermekeket, és önálló magyar oktatási intézményekben nevelni őket, erősíteni magyar nemzeti identitástudatukat és átadni a magyar kultúrát. Itt természetes, hogy küzdünk azért, hogy legyen önálló magyar oktatási intézmény, mert ezekben a térségekben igen kis lélekszámban élnek a magyarok, saját erejükből képtelenek ezt megtenni.
Éppen jövő héten kerül sor arra, hogy a dicsőszentmártoni önálló magyar iskoláért megpróbáljunk egyeztetni a megfelelő hatóságokkal. Évek óta kérvényezik, évek óta gyűjtik az aláírásokat a szülők, és próbáljuk a helyi politikai akaratot is késztetni arra, hogy támogassák ennek a helyi magyar közösségnek a kérését.
No, Marosvásárhelyen is van önálló magyar tanintézetünk, hiszen dr. Kelemen Atilla vezetése alatt az RMDSZ-nek sikerült megvalósítania a nagy marosvásárhelyi álmot, és önálló magyar oktatási intézménnyé vált a Bolyai líceum, illetőleg mellette létrejött a református kollégium és még vannak Marosvásárhelyen törekvések, amelyeket természetesen támogatunk.
Ellenben Marosvásárhely egy harmadik jellegzetes közeg Maros megyében. Marosvásárhelyen 2008-ban Borbély Lászlóval együtt azt skandáltuk a kampányban, hogy miénk itt a tér, ezalatt azt értettük, hogy Marosvásárhelyt még nem adtuk fel. Marosvásárhelyen még mindig vagyunk annyian, hogy az egész várost belakhassuk, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel, egyetlen iskolából se vonuljunk ki, egyetlen óvodából sem, és ahol még nincsenek magyar aligazgatóink, vagy ahol még nincs megerősítve a magyar oktatás, ott mindennemű eszközzel, módszerrel következetesen dolgozunk azon, hogy Marosvásárhely magyar legyen. Marosvásárhelyen ez a politika, ez a helyes politika, miénk itt a tér, ahogy 2008-ban ezt Borbély László is meghirdette a kampányában, ami azt jelenti, hogy egyetlen talpalatnyi helyet sem adunk fel. Azt akarjuk, hogy mindenhol érvényesüljön a magyar nyelvhasználati jog".
Szerencsétlen megfogalmazás?
Újságírói kérdésre, hogy mi a véleménye a megyei elnök oktatási politikájáról, illetve magáról a gettó kifejezésről, Borbély László politikai alelnök kijelentette: "Véleményem szerint ez egy szerencsétlen megfogalmazás volt. Beszéltem a Maros megyei RMDSZ elnökével, Brassai Zsomborral. Ő frissen megválasztott elnök, tehát bizalmat kell neki adni, és támogatni. Ő abban a kontextusban mondta, hogy azokban a vegyes iskolákban, ahol magyar és román tagozat van, ott egy kicsit a magyarok és a románok kéne közeledjenek egymáshoz, természetesen, az együttélés ezzel is jár, és persze, megfogalmazta azt az aggodalmát, hogy ne mondjunk le feltétlenül például Marosvásárhelyen azokról a negyedbeli iskolákról, ahol most működnek magyar osztályok. Szerencsétlen megfogalmazás volt, ő pontosított ebben, túl kéne lépni, hiszen az RMDSZ álláspontja az, hogy nekünk nemcsak szükségünk van önálló iskolarendszerre, hanem ezért harcolunk ’90 óta, és most a tanügyi törvény hál’istennek, még az egyetemek szintjén is benne van, hogy külön tagozatok akkor is, ha egyesek nem akarják ezt elfogadni. Úgyhogy ezen túl kéne lépni, és azt hiszem, mindenki levonta a konklúziókat saját maga számára, de tovább kell menni".
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely),

Kijelölte feladatait a következő évekre az RMDSZ kongresszusa
Kelemen Hunor: az autonómia nem lehet fegyver a belső csatározásokban
Nyolc dokumentum elfogadásával jelölte ki az elkövetkező esztendők legfontosabb célkitűzéseit az RMDSZ szombaton, Csíkszeredában tartott 11. kongresszusán. Az RMDSZ által „feladatkijelölőnek” nevezett program- és alapszabály-módosító kongresszuson a küldöttek a szövetség alkotmánymódosító javaslatairól, a régiók megszervezéséről, az RMDSZ Székelyföld-, illetve szórványstratégiájáról, a kisebbségvédelmi szabályozást szorgalmazó európai polgári kezdeményezésről, a gazdasági helyzet élénkítéséről, az európai parlamenti választásokról fogadtak el irányelveket. Ugyanakkor elutasították a magyar közösséget ért sorozatos támadásokat, és leszögezték: az RMDSZ minden demokratikus eszközzel kiáll a jogtalanul meghurcolt felelős tisztségviselői mellett. A kongresszuson magas szinten képviseltette magát a román és a magyar kormány, a tanácskozáson több mint hétszáz küldött, nagyszámú meghívott és újságíró vett részt.
PAPP ANNAMÁRIA
Szabadság (Kolozsvár)

Kongresszusi következtetések
Ödön von Horváth színdarabjának címével ellentétben szombaton nem volt kérdéses, hogy mit csinál az RMDSZ kongresszusa, hiszen a szövetség jól előkészített politikai eseményt bonyolított le. Nagy meglepetéseket nem tartogatott, hiszen nélkülözte a csak négyévente sorra kerülő tisztújító kongresszusok izgalmait. Olyan igazi félidei kongresszus volt, amelynek azonban az aktuálpolitikára való hatása jelentős. A kongresszuson elhangzott beszédekből, illetve az azt megelőző gesztusokból több következtetést is le lehet vonni.
Első látásra meglepetést okozott, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő üdvözölte a tanácskozást már az esemény előtt két nappal. A politikus közleményében elismerte, hogy bizonyos aktuális kérdésekben jól politizál az RMDSZ, ami egyértelműen jelzi, hogy közelednek az európai parlamenti választások, és az EP-képviselők globális számának csökkenése miatt immár lehetetlen RMDSZ-es jelölteket és független képviselőt is bejuttatni az európai törvényhozásba. Figyelembe véve, hogy a lakosság általában nem érzi a súlyát az EP-választásoknak, az öt százalékos küszöb teljesítése is komoly megpróbáltatást jelent a romániai magyar közösség számára. Tőkés László megnyilatkozása egyértelműen jelzi, hogy ő maga nyitott a tárgyalásra, hiszen az RMDSZ nélkül nincs esélye bejutni az EP-be. Ez még nyitott kérdés, hogy a felek mire jutnak, de valószínűleg Budapest álláspontja meghatározó lesz abban, hogy ez a megállapodás esetleg újból létrejön, vagy meghiúsul. A kongresszus arra is rávilágított, hogy Budapesten mintha enyhült volna az RMDSZ-szel való szembehelyezkedés, talán felismerték, hogy a szövetséggel folyamatosan frontálisan ütközve, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni.
A kongresszusnak azonban a legnagyobb kihatása a román belpolitikára van, hiszen a Szociálliberális Szövetség (USL) a belső kakaskodásait most már rendszeresen a nyilvánosság előtt is bemutatja Ponta és Antonescu révén. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez a Ponta–Antonescu humorizáló szópárbaj csak színjáték, aminek a célja a figyelemelterelés a kormány kudarcairól, bár ez nagyon nagy politikai zsenialitásra utalna, ezért valószínűbbnek tartom, hogy a konfliktusnak valós táptalaja van, amit Ponta és a szociáldemokraták rendszeresen felcsiholnak. Ezúttal is Ponta adta meg a hangot, akinek a politikai szekere jelenleg kétszer gyorsabban halad, mint az Antonescué, akiben a lemaradásával arányosan nő a feszültség és a bizalmatlanság koalíciós partnere iránt. Antonescunak egyetlen esélye van, hogy ő legyen 2014-ben az államelnök, különben politikai pályafutása csúfos kudarccal érhet véget. A tét személye számára óriási, és az is egyértelmű, hogy Antonescu az USL esetleges kettészakadása esetén nem számíthat az RMDSZ támogatására. A liberálisok ugyanis olyan nacionalista útra tévelyedtek, amivel eltávolították maguk mellől a szövetséget, s ezt Ponta kihasználta azzal, hogy gesztusaival immár másfél éve valós nyitottságot mutatott a romániai magyarság számára bizonyos fontos kérdésekben. Persze ennek a nyitottságnak a nagy tesztje még hátra van, hiszen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának kérdése, de főleg az alkotmánymódosítás és a közigazgatási régiók ügye szertefoszlathat minden PSD–RMDSZ közeledési kísérletet, ha kiderül, hogy Ponta jószándékú nyilatkozatai ellenére a szociáldemokrata kemény mag mégsem hajlandó kompromisszumokra.
BORBÉLY TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ tulipánja védi meg a székely zászlót
Markó Béla volt szövetségi elnök értékelte a felszólalókat fogadó zenei belépők, amely Oscar-díjkiosztó hangulatába röpíti beszélőt. „Nagyon tetszett Ráduly Róbert székely zászlós gesztusa, de van két kifogásom: az, hogy nem maradt itt, a másik pedig, hogy eltakart valamit, az RMDSZ jelvényét. Az RMDSZ a garanciája annak, hogy a székely zászló loboghat, a magyar himnusz elhangozhat, mi együtt itt lehetünk” – védte a tulipánt Markó.
Hozzátette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
„Programunk legjelentősebb célkitűzéseiben magyarok vagyunk, a magyar ügy összeköt. A parlamenti politizálást és a kormányzati részvétel nem helyettesíthető semmivel. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és várjuk a kormányzásra való felkérést. Egy politikai párt megteheti, de egy szövetség számára ez nem a járható út” – mondta Markó.
A volt szövetségi elnök szerint Erdély önállóságáért Bukarestben is szót kell emelnünk. Eszükbe kell juttatni, hogy az RMDSZ nélkül semmilyen, a magyarokról szóló intézkedést nem hozhatnak.
Markó üzent a versenypártoknak is, akik azt róják fel az RMDSZ-nek, hogy túlságosan mérsékelt. „Csapj oda barátom, ha olyan nagy csaphatnékod van” – fogalmazott, de emlékeztette őket, hogy az RMDSZ követelései állnak mindkét, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormány hátterében. „Ne rajtunk keressék a MOGYE-n vagy az autonómiát azok, akik töredékét se tették érte annak, amit mi” – tette hozzá.
Markó Béla védelmébe vette a Kelemen Hunor képviselte irányt, szerinte az utódja által megfogalmazott „Új fejezet” politikai program ugyanannak az RMDSZ-könyvnek a része.
Borbély: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Hozzátette: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia, nem úgy, mint mindenféle pártocskák esetében, amelyek félnek beletenni az alapszabályzatukba az autonómiát.
"Az akkori kormány nem csak, hogy folyamatosan támadott minket, de egyenesen kérte mind az RMDSZ, mind az SZKT betiltását, emellett pedig voltak olyan pártok – akik ma már vagy nem léteznek, vagy már nincsenek a parlamentbe – akik hetente mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsenek. Amikor 1996-ban bekerültünk a parlamentbe lépésről-lépésre kellett a bizalmatlanság falát lebontanunk, és bebizonyítsuk azt, hogy másfél millió magyar jogát nem seperheti le a román politikum az asztalról” – nyilatkozta Borbély.
Kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvényünk, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja.
„Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kúlturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amiket már a 90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
„A második könyv, amit elhoztam, a Dél-Tiroli autoniáról szól. 37 év kellett nekik ahhoz, hogy kiharcolják az autonómiát, pedig volt államközi egyezség, ENSZ-rezolúció, és legfőképp, volt kitartás. Előttünk most az áll, hogy világosan megfogalmazzuk a romániai magyarság jövőképét a következő tz-húsz évre. A ma elfogadott dokumentuok alapján egy olyan kemény gazdasági, szociális és az autonómiát is felmutató elképzelést kell felmutassunk, amely minden romániai magyar szmára útmutató kell legyen a következő években. Egy olyan elképzelés, amely a székelyföldi, pártiumi és szorvány magyarnak is lehetőséget nyújt egy jobb életre. Ez a kihívás számunkra és ehhez kivánok sok sikert a szövetségünknek” – zárta beszédét Borbély László.
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei RMDSZ-es képviselő tapsot kért az újonnan megalakult nőtagozat számára.
Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ-kongresszus Oscar-gálás körítéssel
A résztevők számát és a körítést tekintve az eddigi legnagyobb szabású, „21. századi” kongresszusát tartotta szombaton a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ. A politikai rendezvényt felvezető reggeli sajtótájékoztatóján Kovács Péter kongresszusi biztos adatokkal illusztrálta ezeket a jelzőket: 777 küldöttet, száznál több meghívottat, 166 sajtóst várnak.
A szervezők megadták a módját: az alkalomra külön okostelefon-alkalmazás készült, a sportcsarnokban Oscar-gálára emlékeztető vörös szőnyeget helyeztek el, a küldötteket nagykivetítős animációkkal, fénykép-összeállítással hangolják az eseményre, amelyet az RMDSZ honlapján élőben lehet követni.
Kovács Péter „feladatkijelölőnek” nevezte ez a kongresszust, amelyen értékelik a szövetség elmúlt két évét és megszabják a következő két év prioritásait. A program- és alapszabályzat-módosítás mellett a bemutatják az RMDSZ új irányelvei és céljai alapján megfogalmazott dokumentumait az alkotmánymódosítás, Székelyföld, szórvány, európai parlamenti választások, gazdaság, európai polgári kezdeményezés témában.
„Erős, ütőképes, egységes RMDSZ-t szeretnénk” – utalt a sajtótájékoztatón Kovács az alapszabályzat-módosítás lényegesebb elemeire: a Szövetségi Elnökség karcsúsítására, a Szövetségi Állandó Tanács kibővítésére, a platformok számának csökkentésére és a női szervezet megalapítására.
A délelőtt a meghívottaké volt a kongresszuson. Nagy várakozások előzték meg Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök, illetve a magyarországi kormánypártok vezető politikusainak köszöntőbeszédét. Kovács a sajtónak azt ígérte: a rendezvény 18 órakor véget ér, így mindenki elérheti majd a Bayern-Dortmund Bajnokok Ligája döntőt.
Zengett a székely himnusz
Tíz után néhány perccel a magyar, székely, román és európai uniós himnusz elénekésével kezdődött meg a kongresszus: a székely himnusztól zengett a leghangosabban a terem.
A küldötteket házigazdaként Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester köszöntötte, aki bejelentette azt is, hogy a sportcsarnok felveszi a Himalájában eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt nevét.
Vastapsot kapott Borboly Csaba, amikor mikrofonhoz lépett, ám Hargita Megye Tanácsának elnöke – vélhetően az ellene indult bűnvádi eljárásra való tekintettel – igen rövid beszédet mondott. Közölte: megtisztelőnek érzi, hogy jelen lehet a rendezvényen.
A mikrofont Kelemen Hunor vette át. A szövetségi elnök név szerint köszöntötte a meghívottakat: Victor Ponta kormányfőt, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, Crin Antonescu szenátusi házelnököt, Rogán Antalt, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét, Vasile Blagát, a Demokrata Liberális Párt elnökét, Hans Heinrich Hansent, a FUEN elnökét, a Polgári Erő elnökét, Mihai Razvan Ungureanut, Ujhelyi István MSZP-s képviselőt, a magyar országgyűlés alelnökét, Berényi Józsefet, az MKP elnökét.
"Az elmúlt 24 év a problémamegoldásról szólt, van olyan cél, amit elértünk, van amit nem. Mi a parlamenti eszközöket, párbeszédet választottuk, ami nem mindig könnyű, de nem lehetetlen. Victor Ponta olyan partner, akivel az utóbbi időben többször le tudtunk ülni a gondjainkról beszélni, és empátiával fogadta kéréseinket" -- szólította mikrofonhoz a kormányfőt Kelemen Hunor.
Ponta kompromisszumokat ígért
Victor Ponta megbecsüléséről biztosította az erdélyi magyar közösséget és az RMDSZ-t pedig az erdélyi magyarság érdekeinek egyetlen legitim politikai képviselőjének nevezte. A miniszterelnök egy sor ígéretet tett a küldötteknek, és kompromisszumkeresésre kérte az RMDSZ-t az alkotmánymódosítás és a régiók kérdésben.
A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu akkor aratta a legnagyobb tapsot, amikor kijelentette: „Románia csak akkor tud erős lenni, ha a magyar közösség is erős. Elmentek a németek, a zsidók és az ország ezáltal gyengébb lett”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar kormány számára minden államközi kapcsolatban az első szempont, hogy milyen helyzetben van az adott országban élő magyar kisebbség. Hangsúlyozta, Magyarország abban érdekelt, hogy Románia sikeres legyen, és az erdélyi magyarság szülőföldjén otthon érezze magát.
Rogán Antal, a Fidesz-frakció vezetője "a Kárpát-medence legnagyobb és legerősebb magyar politikai érdekképviseletének" tolmácsolta pártja üzenetét. Az erdélyi magyarok céljainak magyarországi támogatása mellett a jövő évi magyarországi választásokra is kitért. Rogán Antal elmondta, érdemes élni a lehetőséggel, és minden határon túli politikai szervezetnek érdemes a választási részvételre buzdítania a magyar közösség tagjait.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) üzenetét Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke tolmácsolta. Kijelentette, pártja támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Ujhelyi István úgy értékelte: "a politikai bokszmeccs a magyarországi legerősebb kormánypárt és az RMDSZ között eldőlt az RMDSZ javára". Az alelnök rendkívül fontosnak tartotta az RMDSZ-nek és partnereinek azt a szándékát, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközével élve fogadtassanak el kisebbségvédelmi keretszabályozást az Európai Unióban.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke tolmácsolta a határon túli magyar szervezetek üzenetét. A felvidéki politikus jelzésértékűnek nevezte, hogy az RMDSZ csak az MKP-t hívta meg Szlovákiából a kongresszusra, ezzel is megerősítve a két alakulat közötti stratégiai partnerséget.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke az RMDSZ-szel közösen indított kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ kongresszusát Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke videoüzenetben köszöntötte.
Kelemen: meg kell küzdenünk a jövőnkért
A meghívottak üdvözlő beszédei után Kelemen Hunor megtartotta politikai beszámolóját az eddigi mandátumáról és a szövetség előtt álló feladatokról.A szövetségi elnök elöljáróban emlékeztetett azokra az alapelvekre és értékekre, amelyek – mint mondta – zsinórmértékként működtek az RMDSZ utóbbi két évének tevékenységében.
Bemutatták a dokumentumokat
Kelemen Hunor beszámolója után a kongresszusi dokumentumok bemutatása következett. A felszólalók sorrendben az alkotmánymódosítással, a régiók átszervezésével, az európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezéssel, az európai parlamenti választásokkal, a szórvánnyal és a Székelyfölddel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot ismertették.
Tulipán és székely zászló
A dokumentumok bemutatása után a küldöttek hozzászólásai következtek. Felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthetett ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Elsőként Markó Béla szenátor, volt szövetségi elnök lépett mikrogonhoz, aki beszédében kifejtette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Kovács Péter beszédében hangsúlyozta, hogy bár az RMDSZ a mindennapi politika szintjén pártként viselkedik, de a romániai magyar közéletben ennél sokkal több, hiszen olyan feladatokat lát el, amelyek nem tartoznak egy klasszikus értelemben vett politikai párt hatáskörébe. „Egy nagybetűs Szövetségnek, mint amilyen a mi Romániai Magyar Demokrata Szövetségünk, kötelessége a partnereivel együtt a helyi közösségek felkarolása és megerősítése, a kisrégiós identitás és az ezzel járó jellegzetességek előtérbe helyezése, az Erdélyiség hangsúlyozása. Egy pártnak mindezek nem számítanak”- fejtette ki az RMDSZ főtitkára.
Megszavazták a dokumentumokat
A hozzászólások után szavazásra bocsátották az alapszabályzat- és a programmódosító javaslatokat, illetve a kongresszusi dokumentumokat. A küldöttek nagy többséggel mindegyiket elfogadták.
Bár nem volt személyi tétje, az RMDSZ kongresszusán a küldöttek a szervezet jövőjére nézve alapvető dokumentumokat fogadtak el – összegzett a politikai rendezvény végén Kelemen Hunor.
Szabadság (Kolozsvár)

Kongresszusi hozzászólások 4,10 percben
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthette ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke hozzászólásában elmondta: székelyföldi születésű partiumi magyarként Székelyföldön és Partiumban is otthon érzi magát. „Zavaró, hogy szövetségünk berkein belül olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem veszik észre, hogy egymásra vagyunk utalva. Álmainkat csakis közösen, egyhangúan tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy ezen a Kongresszuson is minden kérdésbe érdemben döntünk” – jelentette ki.
Biró szerint az RMDZ új programja következetes, uniós elvárásoknak felel meg, és a gazdasági válságból való kilábalást célozza. A szenátor beszédében kitért az újonnan megalakuló női szervezet létrehozására, és reményét fejezte ki, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a megalakulását.
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a jogállam és az európai értékek az RMDSZ számára nem csak címszavak. „Szeretnénk, ha a nemzetállam fogalmát törölnék az 1-es cikkelyből, kérjük a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkként való elismerését. Kérjük a magyar nyelv használatát a hivatalos intézményekben, azokban a régiókban, ahol 20 százalék fölötti magyar ajkú lakosság él. Kérjük a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Az új alkotmány előírásai mélyen rányomják bélyegüket a mindennapi életünkre. Az új helyzetben új irányelvek és új célok mentén kell szerveződnünk” – mondta a politikus.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a magyar összefogás megteremtése mellett szállt síkra. Az elmúlt hetek személyes tapasztalataira utalva Pál apostol Timóteusnak írott második levelét idézte fel, hangsúlyozva: a küzdelemtől egy közéleti vezető nem ijedhet meg, testileg-lelkileg késznek kell lennie erre. „Pál apostol élete utolsó szakaszában, földi megpróbáltatásai közepette, a Szentírás egyik legnagyobb hatású, mindenkor érvényes üzenetét fogalmazta meg. Ez a levél hozzánk, közösségünk evilági vezetőihez is szól, s arra int minket, hogy a jó harcot igenis megharcoljuk, a pályát igenis végigfussuk, a hitet igenis megtartsuk. Több harc áll még előttünk, mint mögöttünk. De ígérem, a harcot megharcoljuk, a hitet pedig megtartjuk” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Székely István főtitkárhelyettes beszámolt a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása óta történt eseményekről, elért eredményekről. Rámutatott, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség van az önkormányzatokra. „A tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatok elkötelezettségére, munkabírására tudjuk alapozni. Itt vagyunk erősek politikai széljárástól függetlenül” – hangsúlyozta Székely.
„Emelnünk kell nemzetünk belső értékét. Fokoznunk kell nemcsak az egyes ember teljesítőképességét külön-külön, hanem a nemzet együttes összmunkájának eredményét is. Ez pedig attól függ, hogy több legyen a magyarság kebelében a pozitív, mint negatív ember (...)” – Klebelsberg Kuno idézetével indította beszédét Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Ugyanakkor kiemelte, a mindenkori ifjúság számára fontos, hogy lássa, merre tart, milyen példaképeket követ, ugyanis ez határozza meg tevékenységüket, jövőképüket.
„Magyar közösségünk az elmúlt 23 év alatt megtett minden magától telhetőt, amelyre mindeddig szükség volt. Hasonlóan tavaly decemberben, amikor a romániai magyarok kilencven százaléka az RMDSZ-re szavazott” – hangsúlyozta Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselője. Felszólalásában kitért Szilágy megye sajátos jellegére: „Nem tudjuk, eldönteni, hogy szórvány vagy tömb magyarsághoz tartózunk, de a statisztikai adatok szerint az anyanyelvi oktatásban a Szilágy megyei gyerekek számaránya meghaladja a Szilagy megyei magyarok számarányát. Mindebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek országos része volt ” – jelentette ki.
„Higgyék el, valóban egy új fejezet kezdődött szövetségünk életében, ez az az új fejezet, amelyben sikerült az elmúlt húsz év tanulságait úgy levonni, hogy abból a következőkben építkezzünk”- vélekedett Korodi Attila parlamenti képviselő a kongresszusi felszólalásában. Hozzátette: nehéz úgy dolgozni a közéletben, szembenézni ennek kihívásaival, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan azon vannak, hogy ezt ellehetetlenítsék. „Sajnálom Borboly Csabát és családját, sajnálom Markó Attilát. Nem szabad elfogadnunk, hogy ők áldozatok legyenek, és minden létező demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, hogy harcba szálljunk azokkal, akik minket akadályozni akarnak közéleti munkánkban" – fogalmazott a képviselő.
A fiatalok lendületére, lelkületére és álmodozására legalább annyira szükség van, mint az idősebbek racionalizmusára és tapasztalataira – hangsúlyozta Takács Aranka, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének küldötte, aki az idén negyedik alkalommal sorra kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezését hozta fel példaként az RMDSZ és a MIÉRT együttműködésének eredményességére.
Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke beszédében emlékeztette a kongresszust a megyeközpont veszteségeire. „Ezt a tendenciát csak sok prábeszéddel, tisztánlátással, bölcsességgel lehet megfordítani, ezért nehéz munka vár arra a csapatra, amely ezelőtt 3 hónappal vállalta a kihívást. Vállaltuk és vállaljuk, csak együtt sikerülhet!” – jelentette ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási gyorsjelentést készített. Mint mondta, Maros megye leképezi Erdély magyar közösségének helyzetét. „Nyárádszeredában és Szovátán természetes, hogy van önálló magyar iskolánk, hiszen a közösség nagytöbbsége magyar. Segesváron, Dicsőszentmártonban küzdünk az önálló magyar oktatási intézményekért – itt természetes, hogy küzdünk ezért, mert itt kis számban élnek magyarok. Marosvásárhelyt pedig még nem adtuk fel, mert még mindig van annyi magyar, hogy belakjuk. Egyetlen iskolából és óvodából se vonuljunk ki, miénk itt a tér, ezt skandáltuk 2008-ban Borbély László kampányában, ez a helyes politika, miénk itt a tér, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel” – mondta Brassai.
„A legtöbben nem mondják ki, de a bukaresti politikum fel akarja számolni a megyéket és össze akarja vonni a községeket. A mi esetünkben pedig a magyarságunk megélésének lehetőségét is el akarják venni. Legyen világos mindenki számára, hogy megyéinket nem hagyjuk. Legyen világos mindenki számára, hogy nem hagyjuk Székelyföldet feldarabolni. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy megmentsük, amit ezer éven keresztül építettünk” – hangsúlyozta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke. „A székely emberek határozott, bátor kiállást, és eredményt várnak tőlünk. Halljuk, látjuk, mindenki tudhatja, a székelyeknek elegük lett a bukarestiek által nyakunkra rakott kudarcokból, a tétovázásból, a toporgásból. Győzelmeket várnak. Le fogjuk tehát győzni a „merjünk kicsik lenni” szemléletet, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni ebből az országból” típusú arroganciát” – ígérte Tamás Sándor.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy 3 fajta üzenetet lehet megfogalmazni: egyet a román társadalom és a román politikum irányába, egyet a magyarországi társadalom és a magyarországi politikum fele, egy harmadikat pedig saját közösségünk számára. „A mi közösségünk és a Szövetség 24 éve küzd jogainkért eredményesen. Minden lépéssel előrébb haladunk és tudjuk, hogy közösségünk értékeli az igyekezetet, az eredményeket. A víz igazi ízét sivatagban érzi az ember: most érezzük, ellenzékben, hogy mit jelent ott lenni, ahol a döntéseket hozzák” – mondta a képviselő.
„A regionális kulturális homogenitás a fejlődés kerékkötője” – állítja az a tanulmány, amely tudományos alapja kíván lenni a román államreformnak. Ilyen elméletek mentén, Románia küszöbön álló, a regionalizáció köpenyébe burkolt közigazgatási átszervezése a posztkommunista időszak legnagyobb fenyegetése közösségünk irányába” - hangzott el Klárik László felszólalásában. A háromszéki szenátor hangsúlyozta: a regionalizáció az utóbbi két év román politikai közbeszéd vesszőparipája lett. „Ki lett kiáltva a csodaszernek, ami egy csapásra megoldja a gazdasági és társadalmi válságban vergődő ország problémáit. Románia kormánya más utat próbál követni. Ha ezt fogja tenni, annak az lesz az eredménye, hogy még mélyebb gazdasági és társadalmi válságba taszítja az országot. Megpróbálhatja. A mi magyar kulturális és politikai összetartozásunk öntudatát nem tudja csökkenteni” –zárta felszólalását Klárik.
Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor a hozzászólásában kifejtette: „Legyen bármilyen régiósítási elképzelés ennek térségnek meg kell maradnia, minden lépést megteszünk és támogatásunkról biztosítjuk az itt élőket. Ha kell népszavazást írunk ki, ahhoz hogy Székelyföld megmaradjon ebben a formában”.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő negyvenezer magyar Szatmár megyei magyar üdvözletét tolmácsolta hozzászólásában: „Az elmúlt választásokon bizonyítottunk, Szatmár megyében közel negyven ezren építjük magyar közösségünk, én az ők üdvözletét adom át a Kongresszus küldötteinek”.
„Sokszor elmondtuk, hogy milyen Európát akarunk mi, erdélyi magyarok, Most az elmúlt két év munkájával eljutottunk oda, hogy legfontosabb célkitűzésünket a többi európai kisebbségi közösséggel együtt fogalmazzuk meg. Azt akarjuk, legyen európai szabályozás a nemzeti közösségek jogairól, melyek kisebbségben élnek. Az európai állampolgári kezdeményezés által, egy millió aláírással fogjuk nyomatékosítani akaratunkat” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke szerint helyt kell állni a jövő évi európai választásokon, és ott kell lenni, ahol a döntések megszületnek, különösen most, amikor Európa átalakul, amikor új szabályok születnek, amikor az európai intézményeknek közelebb kell kerülni az állampolgárokhoz, amikor megalakulhat a régiók és közösségek Európája.
Az Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, nagyon fontos a civil társadalom hozzájárulása a törvényhozók munkájához. Emellett röviden kitért Románia aktuálpolitikai helyzetére, egy történettel illusztrálva üzenetét: „Az 1968-as megyésítéskor tüntetéseket szerveztek, különböző szlogeneket skandáltak: Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk! Hívták a helyi lelkészt, Pali bácsit is tüntetni, mondván, magyar emberekre van szükség! A lelkész azt válaszolta, nem, most józan észre van szükség”
Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom nevében szólalt fel, hangsúlyozva: közelebb akarják vinni a közügyeket és közösségi kérdéseket a fiatalokhoz. „Az Itthon, fiatalon mozgalom célja nem csupán szakmai rendezvények szervezése, hanem a fiatalok bevonása közösségi munkákba, mert nem csak az RMDSZ-nek van szüksége erős ifjúsági támogatásra, hanem az erdélyi magyar közösségnek is” – mondta a fiatal politikus.
Maszol.ro

Bemutatták a kongresszusi dokumentumokat
Az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán nyolc dokumentumot fogadnak el: alkotmánymódosítás, régióátszervezés, gazdaság, Székelyföld, szórvány, európai állampolgári kezdeményezés, valamint európai parlamenti választások témában, valamint egy szolidaritási állásfoglalást. Ezeket az egyes területek „témafelelősei” ismertették a küldöttekkel.
A nemzeti kisebbségek legyenek államalkotó tényezők – ezt szorgalmazza az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat az alkotmány módosításáról. A szövetség öt pontban foglalta össze az erdélyi magyarságot érintő javaslatait alkotmánymódosítási témakörben. Az RMDSZ javasolja, hogy töröljék el a nemzetállam fogalmát, államalkotó tényezőként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, szabadon lehessen használni a nemzeti, közösségi szimbólumokat, teremtsék meg a közösségi (kulturális) autonómia törvényi szabályozásának lehetőségét és a magyar legyen hivatalos regionális nyelv ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke a dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, ha az első cikkelye az alkotmánynak így marad, akkor az alapot szolgáltathat a kisebbségellenes intézkedésekhez.
Regionalizáció: azt jelenti, hogy felelősség, ez a dokumentum felelősséget kér és üzen mindenkinek, aki ebben a kérdésben dönt, – mondta Cseke Attila parlamenti képviselő, aki a régiók átszervezésére vonatkozó határozatot mutatta be. Az RMDSZ kisebb és hatékonyabb régiókat kér. A dokumentum hangsúlyozza: a jelenlegi fejlesztési régiók nem csökkentik az egyenlőtlenségeket, fékezik a gazdasági fejlődést is. Az elmúlt 18 évben a fejlettebb régiók tovább gazdagodtak, a kevésbé fejlettek pedig nem tudtak felzárkózni. Az RMDSZ kisebb méretű, hatékonyabb, valamint a kulturális és etnikai adottságokhoz jobban illeszkedő régiók létrehozását szorgalmazza. A helyi döntéseket a helyi közösségeknek kell meghozniuk – az RMDSZ elutasítja, hogy a régiók közigazgatási hatáskört kapjanak, mert ez újabb központosítást eredményez.
A szórványban élő magyar közösségek vannak a legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben, ezért az RMDSZ testreszabott programokkal támogatja magyar identitásuk megőrzését. A kongresszuson elfogadásra javasolt határozat – amelyet Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke mutatott be – kimondja: az erdélyi magyar nemzeti közösségünk megmaradásának létfeltétele a magyar szórványközösségek megerősödése, ezért vállalják, hogy közös erőfeszítéssel járulnak hozzá, hogy a szórvány közösségek identitásának megőrzéséhez, a szülőföldön való gyarapodásához és fejlődéséhez. Az RMDSZ 2011-ben elfogadott szórvány cselekvési terve új generációs programokat vezetett be, amelynek célja a közösségi hálózatok kialakítása, a meglévő intézmények erdélyi hálózatának kiépítése.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédében az erdélyi autonómiakövetelésben elengedhetetlen szemléletváltásról hangsúlyozta. “Minden erdélyi magyar embernek azt kell éreznie, hogy Székelyföld ügye az ő ügye is. Minél erősebb Székelyföld, annál erősebb az erdélyi magyarság. (…) Illúzióink nincsenek: törekvéseinket a törvényhozás nem fogja egyik napról a másikra, ujjongva elfogadni. De nekünk nem szabad karba tett kézzel várni a csodát. Nekünk dolgoznunk kell” – mondta Antal a Székelyföldre vonatkozó kongresszusi dokumentum bemutatásakor.
Az RMDSZ által javasolt gazdaságpolitikai intézkedéscsomag három célkitűzést fogalmaz meg: a fenntartható növekedés újraindítását, az új munkahelyek teremtését, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtését. A határozattervezetet Winkler Gyula EP-képviselő ismertette. A kongresszuson elfogadásra előterjesztett dokumentum tíz olyan javaslatot fogalmaz meg, amelyek a válságból való kilábalás elengedhetetlen feltételei. Az RMDSZ többek között az adótörvénykönyv módosítását, a 19 százalékos ÁFA-hoz való visszatérést, az egykulcsos jövedelemadó-kulcs megtartását, a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a mezőgazdasági adózási rendszer módosítását szorgalmazza.
A kisebbségi európai polgári kezdeményezés az európai őshonos nemzeti közösségek eddigi legjelentősebb összefogását eredményezte. ,,Hosszú út volt, hiszen meg kellett győzni hét, különböző uniós tagállamban élő, reprezentatív személyiséget, hogy vállalják a kezdeményezés elindítását” – értékelte az előkészítő munkálatok súlyát Borbély László politikai alelnök, aki a dokumentumot ismertette. Mint ismeretes, a kisebbségi európai polgári kezdeményezést az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Dél-Tiroli Néppárttal (SVP) közösen indította el, olyan szabályozást kérve az Európai Uniótól, amely minden korábbinál erősebb intézkedésekkel védi a nemzeti kisebbségek identitását, nyelvét, kultúráját. Ehhez 1 millió támogató aláírás szükséges, 12 hónap alatt, 7 tagállamban. Az RMDSZ októbertől kezdődően 250.000 támogató aláírást szeretne összegyűjteni Romániában.
Kitartás, kezdeményezőkészség és partnerség, ez a három kulcsszava a jövő évi európai parlamenti választásoknak és a brüsszeli jelenlétnek - hangsúlyozta Vincze Lóránt külügyi titkár, aki bemutatta az erre vonatkozó kongresszusi dokumentumot. Romániában harmadik alkalommal lesznek európai parlamenti választások, 2014. májusban abba a testületbe választjuk meg képviselőinket, amely egyre inkább meghatározza mindennapjainkat. Az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat hangsúlyozza, az európai parlamenti jelenlét folytonossága a szövetség számára kiemelt célkitűzés, magyar nemzeti közösségünk európai céljait és az Unióban a gyarapodó Erdélyt az erős brüsszeli EP-képviselet biztosítja. Mindezek tudatában az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokra való felkészülést.
„Jobb lenne, ha ma arról tudnánk beszélni, hogyan kell építkezni, de sajnos ez is az életünk része. Két kulcsszava van ennek a dokumentumnak: a szolidaritás és az erő” – fogalmazott Markó Attila parlamenti képviselő, aki a szolidaritási állásfoglalás bemutatásakor korábbi választási kampányok pólóját hozta magával, Együtt szabadon és Szövetségünk az Unióban felirattal. Az elmúlt időszakban felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások – hívja fel a figyelmet a kongresszuson elfogadásra javasolt dokumentum, amely leszögezi, hogy az RMDSZ határozottan kiáll intézményeink, közösségi vezetőink, valamint minden olyan magyar ember mellett, aki a törvény adta nemzetiségi jogaival kíván élni. Visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely a megfélemlítés eszközével próbálja közösségünk tagjait eltántorítani a nemzeti törekvéseink érdekében folytatott küzdelemtől.
Maszol.ro

Kirekesztősdi
Erőt felmutató, hatalmas kongresszust szervezett az RMDSZ Csíkszeredában, már előkészítésével, a meghívottak listájával, de e rendezvény minden mozzanatával szándékoztak demonstrálni: a romániai magyarságnak ők az egyetlen hiteles képviselői.
Lám, csak velük áll szóba a román hatalom, előttük hajt fejet az ellenzék, s még a magyarországi vezetők is belátják, megkerülhetetlen a tulipános szövetség Erdélyben. S való igaz: az RMDSZ a legerősebb magyar szervezet Romániában, de – tetszik, nem tetszik – nem az egyetlen. Hiába nem vesznek tudomást a két kis pártról, az autonómiaharcos civil kezdeményezésekről, azok léteznek, levegőnek tekintésük még nem tünteti el őket a politikai-közéleti porondról.
Érdekes kettősség jellemezte az RMDSZ 11. kongresszusát: nyitásról, összefogásról, együttműködésről beszéltek, de kirekesztő módon viselkedtek. Miközben Kelemen Hunor sikerként emlegeti, hogy elérték a MOGYE magyar karának létrehozatalát, a terembe sem engedték be az éppen ezért a magyar karért tüntetőket, s miközben a Székelyföld autonómiájának kiharcolását elsődleges célkitűzésként határozták meg, amint Katona Ádám felemlegette, még vendégként sem voltak hajlandóak fogadni azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely nem politikai párt, hanem erős civil köztestület, és amely évek óta ezért az egy célért harcol.
Húsz év után úgy tetszik, autonómiaügyben az RMDSZ végre megcselekedné mindazt, amiről 1993-ban a brassói kongresszuson határozott. Csakhogy akkor még valóban egyedül volt az erdélyi magyar politikai prérin, valós ernyőszervezetként próbálta biztosítani a sokszínű hazai magyar társadalom képviseletét. Mára ez lényegesen módosult, s az autonómiaküzdelem magányos harcosa sem lehet, mert míg az RMDSZ két választás között mindvégig sunyított, Bukarestben, kormányon keresve a boldogulás lehetőségeit, mások statútumokat alkottak, nagygyűléseken hívták fel a figyelmet a székelyföldi, erdélyi igényre, s ha mást nem, de azt elérték, hogy ma már a magát egyetlennek tartó szövetség is kénytelen ismét zászlajára tűzni e célt.
Ne használjuk belső csatározásainkban fegyverként az autonómia ügyét – ezzel a felhívással fordult a „magyar politikai tényezőkhöz” Kelemen Hunor. E bejelentés csak annyiban meglepetés értékű, hogy mindmáig se figyelemre, se konzultációra nem tartották méltónak azokat, akik ez idáig ugyanezért küszködtek, s ismét azt előlegezték meg: továbbra is diktátumszerűen óhajtanak eljárni, a széles körű konzultációt, partnerkeresést csak a román hatalomhoz való dörgölőzésben tartják fontosnak. Nehéz komolyan venni s valósnak tekinteni szándékukat, ha éppen a legfontosabb, ma már szinte közhelyszerű tézist hagyják figyelmen kívül, miszerint autonómiát csak együtt, összefogással lehet elérni. Együtt azokkal is, akik ma pártdiktatúrán kívül is keresik a jövőt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
JÖTTEK, BESZÉLTEK, ELMENTEK. Részletesen foglalkozik a bukaresti román sajtó az RMDSZ-kongresszussal, legrészletesebben azonban mégiscsak arról számolnak be, hogy a Szociál-Liberális Szövetség társelnökei épp ezt az alkalmat ragadták meg egymás ugratására.
A két nagyágyú kicsit késve érkezett, a himnuszok után, s ahogyan beszédeiket elmondták, távoztak is, érzékeltetve: nem az RMDSZ-ből vagy Csíkszeredából áll a világ. Különben a román sajtó nagy vonalakban elégedett Kelemen Hunorékkal, s érdekes módon még vasárnap folyamán sem kapott a szívéhez senki, hogy autonómiát akarnak az RMDSZ-esek is. A KIVÉTEL ERŐSÍTETTE A SZABÁLYT. Néhány kíváncsi újságíró azt próbálta kideríteni, hogy vajon más magyar pártok képviselőit hívták-e meg a kongresszusra. Az egyik szervező elmondta: csak parlamenti pártokat invitáltak Csíkszeredába, de természetesen van kivétel, mely erősíti a szabályt: a Mihai Răzvan Ungureanu vezette Civil Erő. (ÚMSZ)
SHOWMAN A MINISZTERELNÖK. Eckstein-Kovács Péter nem hisz Victor Pontának abban az ígéretében, hogy a kormány megpróbálja figyelembe venni az RMDSZ-nek azt az alkotmánymódosító javaslatát, miszerint Romániában ismerjék el államalkotó tényezőként a kisebbségeket. „Victor Ponta egy showman, és itt is nagyon jó minőségű show-t adott elő” – nyilatkozta a szabadelvű erdélyi politikus. (Manna)
SEMMITTEVÉS KÖZEL EGYMILLIÓ FORINTOS HAVI FIXÉRT. Alig ad életjeleket magáról az a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, melyet 1,3 milliárd forinttal indított el a magyar kormány, tavaly pedig úgy kapott 100 milliót, hogy még csak papíron létezett. A HVG többórás telefonálás után sem találta meg az irodájukat, holott az intézet vezetője, Szász Jenő 997 000 forint havi fixért tölti be posztját, december 11-i kormányrendelet szerint a létszám száz fő. A HVG információi szerint három hónappal az alapítás után még mindig keresik az embereket. A Hvg.hu-nak egy erdélyi szociológus és egy magyarországi kisebbségkutató is azt mondta, a Magyar Tudományos Akadémián, a pécsi egyetemen, a Sapientia-egyetemen kerestek meg kutatókat, de többen visszautasították a felkérést. Az egyik szakember azt közölte, az akadémiai világban fenntartással kezelik a NSKI-t, egyfelől mert Szász korábban politikus volt, másrészt a rendszerváltás óta kialakult egy Kárpát-medencei kutatói hálózat, folynak a kutatások, így nem értik, miért van szükség újabb, milliárdos összeget kezelő intézetre.
PÉNZ AKAD, CSAK JÓRA KELL KÖLTENI. Több mint négymilliárd eurót kaphat ebben a hónapban Románia a közlekedési operatív programjaira. Az infrastrukturális fejlesztésekre költendő támogatásból a különböző adókat és illetékeket is fedeznék, amely más területek támogatását is lehetővé tenné. (Marosvásárhelyi Televízió)
ÖT KÜLFÖLDI ÁRUHÁZLÁNC URALJA A HAZAI PIACOT. A Ziarul financiar elemzése szerint évi ötmilliárd eurós üzletet bonyolít le Romániában a Kaufland, a Carrefour, a Metro, a Selgros és a Real üzletlánc. A Kaufland tavaly közel 15 százalékos forgalomnövekedést ért el 2011-hez képest. A Metro, a Real és a Selgros eladásai ezzel szemben csökkentek, de még mindig az ország legkeresettebb bevásárlóközpontjai közé tartoznak, évi körülbelül egymilliárd lejes forgalommal.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgynek, Székelyföldnek is fontos (Ballagás az egyetemen)
Kicsinek bizonyult a megye legnagyobb épülete, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata székházának előcsarnoka szombaton, a végzősök ballagási ünnepségén. Ezúttal együtt búcsúztak az összes szak és a magiszteri képzés végzősei.
Nagy Attila, a BBTE kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta: tudja, hogy ilyenkor mindenki meg szeretné váltani a világot, de Albert Camus Nobel-díjas francia író ma is érvényes megállapításával bocsátotta útra a 202 végzőst – világot most már nem megváltani kell, hanem az intelligens emberek segítségével a jézusi szeretet jegyében összetartani. Dumitru Marinescu prefektus beszédében kiemelte, mérlegkészítés ideje ez, hisz a diákok három év alatt megértek, új ismereteket szereztek, és szakemberekké váltak, így az új kezdet ideje is.
Laura Olteanu adjunktus, az egyetem szenátusának tagja, az oktatók szakszervezetének elnöke a BBTE vezetőségének jókívánságait tolmácsolta.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének üzenetét Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser olvasta fel. A polgármester hangsúlyozta, mennyire fontos a mai világban a tudás, és nemcsak a fiatalok számára fontos, hogy tovább tanuljanak, hanem a szülőföldnek, Sepsiszentgyörgynek, a Székelyföldnek is. Minél jobban szeretjük munkánkat, annál inkább megváltjuk szülőföldünket – üzente, és kívánta, a végzősök bízzanak önmagukban, ne feledjék, honnan indultak, mindig tudják, hova tartoznak, őrizzék szívükben Sepsiszentgyörgyöt és a Székelyföldet, mert szülőföld csak egy van.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közel száz hallgatójától búcsúzott a Művészeti Egyetem
Közel száz diáknak szólalt meg utoljára a csengő szombaton a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. A ballagási ünnepség rendkívül tartalmasra és érdekesre sikeredett, hiszen az ilyenkor szokásos díszbeszédek sorozata helyett az egyetem végzősei, diákjai "játszották a főszerepet", táncoltak, énekeltek, szórakoztató bábjeleneteket adtak elő. Egy szó mint száz, bebizonyították, ismét egy újabb, tehetséges művészgeneráció hagyja el az iskolapadokat, amely minden bizonnyal megállja helyét a nagybetűs élet színpadán.
Joggal mondják, hogy a Művészeti Egyetem diákjai és tanáraik, főként a leendő színészek egy nagy családként élik meg az itt töltött éveket. Ez a családias hangulat érezhető a ballagási ünnepségeken is, a leendő színészeket, zenészeket, koreográfusokat egyrészt örömmel tölti el, hogy megvalósult a kitűzött céljuk, szakemberekként indulnak el a választott pályán, másrészt pedig szomorúan veszik tudomásul, hogy véget értek az együtt töltött évek, amelyek nemcsak osztályközösséggé, hanem igazi családdá kovácsolták őket. Szombaton az egyetem magyar karán a hároméves alapképzés és a kétéves magiszteri fokozat, színész, rendezés, látványtervezés, koreográfia, bábszínészet, zenepedagógia, teatrológia- impresszárió szakos diákjai, összesen hetvenketten, mondtak búcsút a Köteles utcai intézménynek. A Sebestyén Aba és Daniela Lemnaru művészek vezette ünnepség keretében az egyetem vezetősége részéről Sorin Crisan rektor és Balási András rektorhelyettes búcsúztatták a végzősöket. A rektor arra biztatta a pályakezdőket, hogy az életbe kikerülve nézzenek szét maguk körül és figyeljenek oda az apró dolgokra, esélyekre, hiszen ezek azok, amelyek meghatározzák a létüket. – A részletekre odafigyelve tudjátok majd a lehető legjobb szakmai teljesítményt elérni – hangzott el a rektor jó tanácsa, majd a koreográfia szakos hallgatók latin tánccal kedveskedtek a közönségnek, a leendő bábszínészek pedig az óriásbábu tánca Michael Jackson-dallamokra, humoros bábjátékkal fakasztottak mosolyt a nézőtéren ülők arcára. Balási András, az intézmény rektorhelyettese egykori diákként szólt a végzősökhöz. Mint mondta, 1997-ben jutott be az egyetem teatrológia szakára és abban az időben két szakban merült ki az egyetem kínálata, színész, illetve teatrológusi képzésre volt lehetőség. – 29 évesen akkor az egyetem legidősebb diákja voltam, szégyelltem is magam emiatt. Aztán pár év múlva már nyugdíjas tanítványaim is voltak. Akkor sem volt itt mennyország, hiszen infrastrukturális problémákkal küszködött az egyetem, de mi mégis a mennyországban éreztük magunkat, mert azt tettük, amit szerettünk. Most hozzávetőlegesen száz hallgató ballag, annak idején összesen 30-an voltunk, magyarok és románok. Ezek a számok is bizonyítják, mennyire kinőtte magát ez az egyetem – tette szóvá beszédében Balási András. A román tagozat végzőseinek a nevében Cristi Iorga szólalt fel, aki John Malkovich szavaival búcsúzott, a magyar végzősök részéről pedig Kinda Szilárd szólt társaihoz, valamint B. Fülöp Erzsébet osztályvezető tanárukhoz, akinek megköszönte a lelkiismeretes munkát, a kitartást, amivel mindvégig arra törekedett, hogy a diákjaiban lévő tehetséget minél jobban kibontakoztassa. A végzős rámutatott, bizonyára társaiban és benne is ott lapul ilyenkor a félelem, a bizonyítási kényszer, a kudarctól való rettegés, ami minden pályakezdő színészt foglalkoztat, viszont hangsúlyozta, az itt töltött évek felkészítették őket arra, hogy helytálljanak a pályán – hangzottak el Kinda Szilárd biztató szavai, aki társainak és önmagának is szakmai sikereket, és nem utolsósorban, szerződéseket kívánt. A diákok művészi produkcióival lépten-nyomon színesített ünnepi műsor a végzősök színpadra vonulásával ért véget, közel száz ifjú tehetségnek tapsolt állva a közönség.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)

Jubileumi megemlékezés székházavatóval (Tízéves a Szentkereszty Stephanie Egyesület)
Gondozottjai, önkéntesei, fenntartói, hazai és határon túli támogatói, neves meghívottak, erdélyi történelmi családok leszármazottjai jelenlétében ünnepelte szombaton fennállásának tizedik évfordulóját a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stephanie Egyesület. Felavatták az egyesület és a Búzamag Védett Egység új székhelyét, illetve műhelyét a 11-es udvartér 4. szám alatt.
A jubileumi ünnepség reggel a bárónő végakarata szerint évente megtartandó megemlékező gyászmisével kezdődött a Háromszék Nagyasszonyának hamvait őrző kis kápolnában. A szertartást Hölgyes Pál Zsolt, a kantai Szentháromság római katolikus plébániatemplom segédlelkésze celebrálta, majd az ünnepség a koordinációs központ udvarán folytatódott. Bálint Olga, az intézmény igazgatója és az egyesület elnöke az Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet megalapításának 140., a bárónő halálának 107., valamint a Szentkereszty Stephanie Egyesület (újra)alapításának tizedik évfordulójára emlékezve köszöntötte a Szentkereszty, Mikes, Apor és Fleckhammer nemesi családok tagjait és leszármazottjait, valamint az egyesület osztrák, holland, német, svájci, magyar és hazai támogatóit. „A fáról lehullott gally magára maradva kiszárad. Hasonlóképpen, a magára maradt ember szeretet nélkül pusztulásra van ítélve. Csak akadjon valaki, aki remél és hisz benne, és újra megtalálja az életet. Ennél nemesebb célt a jövőre nézve nem kívánok magunknak megfogalmazni”– hangsúlyozta. Kovászna Megye Tanácsa, a koordinációs központ fenntartója és működtetője nevében Varga Zoltán főjegyző díszoklevelet nyújtott át Bálint Olgának. Derzsi Gyula, Kézdivásárhely alpolgármestere a helyi önkormányzat támogatásáról biztosította az egyesületet. Báró Szentkereszty Stephanie önfeláldozó életéről és a közjó szolgálatában kifejtett intézményalapító munkásságáról Tüdős S. Kinga művészettörténész beszélt. „A szentistváni szellemben élő és tevékenykedő asszony igazi vezéregyénisége volt kora társadalmának, irányt és célt adott a közösség adakozó lelkű tagjainak” – hangsúlyozta az előadó, akinek közreműködésével az egyesület a bárónő életútjáról szóló tanulmányt tartalmazó könyvecskét és tevékenységüket ismertető újságot jelentetett meg. Susanne Grossmeyer, a bécsi Verein Initiative Hoffnung Egyesület (Remény Segítő Kezdeményezés) elnöke méltatta pártfogoltjaik munkáját. Kosztándi Jenő festőművész Szentkereszty Stefániát és az általa létesített intézményeket ábrázoló olajfestményt adományozott az egyesületnek, majd a gondozottak kórusa énekelt. Délután az ünnepség a város főterén folytatódott: felavatták az egyesület és a Búzamag Védett Egység új műhelyét, valamint az egyedien kialakított pincében levő teázót, ahol a hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők által készített kézművestárgyakat és siculicumokat lehet majd vásárolni. Az épületben emlékszobát rendeztek be a bárónő személyes tárgyaiból, többek között naplójának eredeti példánya és imakönyve is látható. Bálint Olga, a székhely megálmodója szerint ebben az udvartérben valósulhat majd meg egy másik projektjük, a Másság Utcája is.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Magyar Polgári Párt üdvözli az RMDSZ autonómiatörekvését
A romániai Magyar Polgári Párt (MPP) az MTI-hez eljuttatott vasárnapi közleményben üdvözölte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényt készül benyújtani a román parlamentben Székelyföld területi autonómiájáról.
A párt reményét fejezte ki, hogy a bejelentést tettek is követik. Abbéli reményét is megfogalmazta, hogy "a jövőben nem fordul elő olyan szégyenteljes eset, amikor a szövetség honatyái kivonulnak a törvényhozás üléséről, ha a székely autonómia kérdése szerepel napirenden" - áll az MPP közleményében.
A párt arra utalt, hogy 2012. szeptember 25-én az RMDSZ Székelyföldön megválasztott három szenátora nem vett részt a román felsőházban a Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének a végszavazásán.
Az MPP úgy vélte, mérföldkő lehet az RMDSZ tizenegyedik kongresszusa az erdélyi magyarság életében, hiszen ezen "a generációváltás mellett egy egészséges szemléletváltás jelei is megmutatkoztak".
A párt kinyilvánította, mindig is azt vallotta, hogy helye és ideje van a versenynek, amiként helye és ideje van az együttműködésnek is. "Meggyőződésünk, hogy stratégiai kérdésekben csak közös erővel tudunk eredményt elérni. A Magyar Polgári Párt nyitott a párbeszédre, éppen ezért örömmel fogadunk minden olyan megnyilvánulást, amely a nyitás irányába hat" - fogalmaz az MPP vasárnapi közleménye.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)

Szimpózium Szent Gellért életművéről
A Temesi Akadémiai Napok keretében május 23-án, csütörtökön délelőtt a Temesvári Római Katolikus Püspökség üléstermében tudományos szimpóziumra került sor, amelynek témája Szent Gellért első csanádi főpásztor életműve volt.
A meghívott előadók a Temesvári Tudományegyetemről, a Politikai, Filozófiai és Kommunikációs Főiskoláról, valamint a Történelmi és Filozófiai Kutatóközpontból érkeztek.
A tudományos szimpóziumot Excellenciás Roos Márton megyés püspök nyitotta meg, aki a Szent Gellért életére vonatkozó történelmi forrásokat ismertette a hallgatósággal. Ezt követően a felszólalók a vértanú püspök fennmaradt művét, a Deliberatiot elemezték filozófiai, kulturális, teológiai szempontból, kitértek a róla szóló legendákra, vázolták az adott kor történelmi és politikai sajátosságait, továbbá az akkori püspöki székhely, Csanád fontosságát.
Mint az ülésen elhangzott, Szent Gellért művének töredéke jelent csak meg eddig román nyelven, így ez a szimpózium egyben hiánypótló rendezvény volt.
Nyugati Jelen (Arad)

Régióvita magyarellenes felhangokkal
Szükség van az ország új adminisztratív felosztására, de csakis a történelmi régiók visszaállításával; közöttük azonban semmi keresnivalója az önálló Székelyföldnek – nagyjából ez volt a két leginkább hangoztatott tétel, ami felmerült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem hét végi, regionalizációról szóló konferenciáján.
Végigfutva a Románia régionalizációja – hagyomány és európai modell között címmel rendezett konferencia szervezőinek és felszólalóinak a névsorát, már a rendezvény előtt borítékolható volt, hogy a felkért előadók közül egyetlen személy sem teszi le a garast az önálló székelyföldi övezet létrehozása mellett. Noha a rendezvény fővédnökeiként bekonferált miniszterek, Liviu Dragnea kormányfőhelyettes és Mircea Duşa, a védelmi tárca vezetője, az utolsó pillanatban lemondták részvételüket, a prezídiumban és a Petru Maior Egyetem aulájában helyet foglalók eddigi közmegnyilvánulásai garanciát jelentetettek a magyarellenes hangulat megteremtésére.
Burkolt magyarellenesség
Nem hiába választotta ketté köszöntőjében a megjelenteket „drága jó emberekbe" és „tisztelt ellenfelekbe" Ioan Sabău-Pop főszervező, hisz a résztvevők zömével az elmúlt két évtized során leginkább a Vatra românească hajdani gyűlésein lehetett találkozni. A Marosvásárhely 1990-es fekete márciusában aktív szerepet vállaló személyek, egykori katonatisztek, a Hargita és Kovászna megyéből érkező hivatásos feljelentők vagy a beszélgetést irányító Ioan Selejan ortodox püspök közül mindenik hozzátette a maga, tudományos burokba bújtatott magyarellenes részét. Ebben a környezetben a mérsékeltnek nevezhető Cornel Sigmirean egyetemi tanárnak sem tűnt meglepőnek a véleménye, miszerint a sztálini ihletésűnek nevezett Magyar Autonóm Tartományhoz hasonló régiót semmiként nem lenne szabad létrehozni. Ezt erősítette meg Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke, hangsúlyozván, hogy a hazai akadémikusok sem támogatják a magyar pártok elképzelését. Lăcătuşu különböző számadatokat mutatott be, melyek segítségével ki lehetne egyensúlyozni az etnikai arányokat, ha a három megye egybemarad. Lehetséges megoldásként Brassó vagy Beszterce-Naszód a Székelyföldhöz való csatolását javasolta. „Szinte egyetlen román sem akar önálló Székelyföldet. Ennek mindössze két támogatója van: Smaranda Enache és Dorin Florea" – nevezte meg az emberjogi harcost és Marosvásárhely polgármesterét a felszólaló. Az etnikai szeparáció ellen emelte hangját Ecaterina Andronescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora is, mondván, hogy a Székelyföld önállósodása komoly károkat okozna az ország számára.
„Perverz a székelyföldi társulás"
Radu Baltasiu, a Román Akadémia tagja, aki egyenesen „perverz kísérletnek" tartja Maros, Hargita és Kovászna megye társulását, pótcselekvésnek, Lucian Chiriac ügyvéd átláthatatlan folyamatnak nevezte a regionalizációt, melynek során az ország szuveranítása foroghat kockán. „Mi lesz az egységes román nemzeti államból, amiért őseink harcoltak?" – tette fel a költői kérdést az utóbbi. A választ videoüzenetben Dinu C. Giurescu akadémikus adta meg, mondván, hogy a régiók létesítése az ország föderalizálásához vagy egyenesen annak széteséséhez vezet majd. Az előadók még egy dologban megegyeztek: a leendő régiókat semmiként nem számokkal vagy fantázianevekkel, hanem a történelmi elnevezéseikkel kell majd megjelölni.
Annak dacára, hogy a felvezetőben házigazdaként Cornel Sigmirean még a színes véleménynyilvánítás fórumának nevezte a rendezvényt, a konferencia egyoldalúsága miatt az a négy-öt meghívott, akiről köztudott, hogy más véleményt képvisel, a szünet után már nem tért vissza a széksorokba.
SZNT-tiltakozás az átszervezés ellen
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke egyébként pénteken jelentette be a téma kapcsán: a kormány által tervezett közigazgatási átalakítás megvalósítását jelen formájában nem szabad megengedni, ez ellen a szervezet utcai tiltakozásokat helyez kilátásba. Kifejtette: a román kormány kettős játékot űz, bár Victor Ponta miniszterelnök korábban megígérte, hogy minden nemzetközi kötelezettségvállalást tiszteletben tartanak, és szakmai kritériumokat helyeznek előtérbe az átalakításkor, a tervezet nem ezt mutatja. Közölte: az elképzelések megvalósulásával sérülne a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája is. Látszatkonzultáció ugyan folyik a témában, de egyértelmű, hogy amit a kormányfő ezzel kapcsolatban Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ígért, nem kívánja betartani – mutatott rá. Izsák Balázs szerint nem szabad megengedni, hogy a Székelyföldet olyan közigazgatási régióba sorolják, ahol a magyarság aránya 30 százalék alatt van. Ezt minden demokratikus, erőszakmentes eszközzel meg kell akadályozni, jelentette ki. Az elnök ilyen lehetséges eszközként említette többi között a félpályás útlezárásokat.
Izsák Balázs közölte: az általuk indított európai polgári kezdeményezés olyan szakaszába érkezett, hogy hamarosan az Európai Bizottság elé kerülhet. Tervezetük kész van, ismert, most jöhet a következő lépés – ha a bejegyzés megtörténik –, az egymillió aláírás összegyűjtése. Az SZNT azt javasolja, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Jelezte, felajánlotta az együttműködést az RMDSZ, és arra jutottak a megbeszéléseken, hogy kölcsönösen támogatják egymás európai polgári kezdeményezéseit. Az RMDSZ az európai polgári kezdeményezés eszközével arra kívánja rávenni az Európai Uniót, hogy alkosson jogszabályt az EU kisebbségeinek védelméről. Izsák Balázs szerint az Uniónak alapvető értéke a kulturális sokszínűség, és az Unió kohéziós politikájának úgy kell megvalósulnia, hogy közben a regionális szempontok és Európa sokszínűsége ne sérüljön. Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió polgárai – egymillió támogató aláírás összegyűjtésével – közvetlenül is kezdeményezhetik uniós jogszabályok megalkotását vagy módosítását. Az aláírásgyűjtést azt követően lehet elindítani, hogy az Európai Bizottság megállapítja: az Unió jogkörébe tartozik a jogalkotás az adott kérdésben.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Turulszobrot állítanak
Sepsiszentgyörgy önkormányzata elfogadta a Templom és a Kőrösi Csoma Sándor utcák kereszteződésében levő tér parkosítási tervét, és rábólintott arra, hogy a térre turulszobrot állítanak. A munkálatok értékét 251 ezer lejre becsülik.
A város három évvel ezelőtt vásárolta meg a két utca kereszteződésében levő telket, a rajta levő omladozó épületet lebontották. A turulszobor állításának ötletét a korábbi választási ciklusban Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt akkori önkormányzati képviselője fogalmazta meg, és a városvezetés felpártolta az elképzelést.
A turulszobrot Sárpátki Zoltán csíkszeredai képzőművész készítette el, azt már ki is öntötték a szovátai műhelyben. Gazda Zoltán elmondta, több változat is szóba került, ám olyan megoldást kellett találni, ami talál a parkhoz, és a költségekbe is beleférjenek. A tervek szerint a következő időszakban parkosítják a területet, lámpatesteket, padokat helyeznek el, majd felállítják az öt méter magas gránitoszlopra a turulszobrot. Az elképzelés ugyanakkor az, a parkban „kötelező lesz a fűben ülés”, szeretnék, ha a fiatalok „belaknák a teret”.
A tervek szerint a szobrot június 4-én, a trianoni döntés évfordulóján állították volna fel, ám a hátralevő rövid idő alatt már nem tudják befejezni a parkosítási munkálatokat, ezért a szoboravatást későbbi időpontra halasztják.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Mindannyiunk öröksége a felújított kolostor
Vasárnap kora délután Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök megáldotta, és a közösségnek átadta a Kaplonyi kolostor felújított, emeleti részét a látogatható emlékszobákkal, valamint a 2700 darabos könyvtárral. A kolostor minden látogató előtt nyitva áll.
„A kaplonyi ferences monostor részleges felújítása és történelmi emlékhely kialakítása” projekt megvalósításával vasárnap kora délután Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök megáldotta, és átadták a felújított emeleti részt. Örökségmentésről és értékfelmutatásról van szó, hiszen a termek helyet adnak egy értékes egyházművészeti kiállításnak, egy autentikus ferences szobának, egy Károlyi emlékgyűjteménynek, valamint a kolostor könyvtárának is.
Az ünnepségen Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök köszöntötte a jelenlevő Magdó János kolozsvári magyar főkonzult, Adrian Ștef megyei tanács elnököt, Pataki Csaba szenátort, Mosdóczi Vilmos polgármestert, a további vendégeket, és megköszönte mindenkinek a támogatást, segítséget, hiszen közös összefogás eredménye a kolostor mostani állapota. „Ablakot vágtunk a múltba, mellyel betekintést nyerünk a ferencesek egykori életébe” – emelte ki köszöntőjében a püspökatya. A kaplonyi ferences kolostor szellemi örökség, mely megmenekült, és ellátogatva ide most lelkileg töltekezhetünk, építkezhetünk. Ft. Tímár Asztrik OFM. rendházfőnök beszédében a felújítást méltatta, és örömét fejezte ki, hogy a pályázatban ilyen eredményesen együtt tudtak dolgozni, majd röviden bemutatta a látnivalókat. A felújított kolostor első emeletén helyet kapott egy, az egykori ferences testvérek életének megfelelően berendezett, korhű szoba. A második szobába a Károlyi grófok arcképei, címere és az alapító oklevél kapott helyet. További két szobában a 2700 darabos könyvgyűjteménnyel ismerkedhet a látogató. Adrian Ștef megyei tanács elnök a műemlékek restaurálásának, és az épített örökségek előtérbe helyezésének fontosságát emelte ki.
Az elnök további támogatásáról biztosította a Püspökséget a hasonló projektekben. Magdó János főkonzul kihangsúlyozta az emlékek megőrzésének szükségességét a jövő építésének szempontjából, és örömének adott hangot, hogy élő közösség használja majd a felújított és berendezett termeket. Pataki Csaba szenátor, megszólalásában a kaplonyi kolostor történetét idézte fel, és rámutatott, az idők során mindenkinek tennie kellett azért, hogy a kolostor megmaradjon. Reményét fejezte ki, hogy a jövő generációi is vigyáznak majd örökségükre. A beszédeket követően Nm. Ft Schönberger Jenő püspök megáldotta a felújított termeket, majd a vendégek hosszan sétálva megtekintették azokat, és írtak a vendégkönyvbe.
A kiállítás
A kaplonyi ferences rendház egyházi, történelmi és kultúrtörténeti szempontból eddig is fontos turisztikai célpont volt, ezen jellege pedig a kialakított emlékszobákkal, könyvtárral és kiállítással tovább hangsúlyozódik. Sok látnivaló akad itt a múltat kutató és érteni akaró számára. A rendház emeleti részében kialakított kiállításban kapott helyet a „Szent Antal a gyermek Jézussal” című barokk festmény, amely egyike a kolostor korai berendezéséhez tartozó legkedvesebb kiállított tárgyaknak. Szintén a kiállítás tárgyaként szerepel a „Szeplőtelen fogantatás” szobor. Ugyanitt látható a „Szent Ferenc”-et ábrázoló 19. századvégi festett fafaragás és egy ritkaságszámba menő egyházi jellegű tárgy, az „Arma Christi”-kereszt, amelyen Krisztus szenvedéseinek eszközei láthatóak. A kiállítás leglátványosabb darabja egy gróf Károlyi Anna által 1756-ban adományozott úrmutató.
Szintén a felújított, emeleti részben található egy szerzetesi cella, a Károlyi szoba, és a ferences kolostor könyvtára, mely a kolostor alapításától egészen a 20.századig működött. Kialakulásakor valószínű, hogy az alapító Károlyi Sándor is besegített az első könyvek vásárlásánál. A későbbi possessorbejegyzések alapján fény derül gróf Károlyi Antal könyv adományaira is. Időrendben a legrégebbi könyvek 1722-ből származnak, de nagyon sok származik a Károlyi Ferenc által alapított Károlyi nyomdából is. A ma itt látható könyvtárban közel 2700 könyv és kézirat található, ezek 1900 előtti időszakból származnak. De a könyvtártermen belül látható még az a román stílusú ablak, mely feltehetően a 13. században épült bencés monostor egy megmaradt falrésze. Ez a falrész töredék a rendház felújítása során került napvilágra 2012 őszén, az állagmegőrzési munkák után pedig úgy rendezték köré a könyvtár elemeit, hogy bárki számára megtekinthető legyen
A kaplonyi ferences rendház részleges felújítását Magyarország Külügyminisztériuma támogatta a „Külföldi szervezetek számára külföldi magyar emlékhelyek és emlékek létesítése és felújítása” pályázati kiírás révén. Amint azt Ft. Tímár Asztrik OFM. rendházfőnöktől megtudtuk, a kolostor előzetes egyeztetés alapján mindenki előtt nyitva áll, a kriptával egy időben bárki megtekintheti.
frissujság.ro,
Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

Hatvanöt keresztet loptak el Hévízen
Emlékezni készültek Maroshévízen vasárnap, a Hősök napján. Az esemény „keserű” lett, hisz két nappal korábban ismeretlen tettesek 65 fakeresztet távolítottak el a hősök sírhantjairól.
„Éppen az újonnan állított öt keresztet akartuk lefesteni pénteken, s készülni a vasárnapi ünnepségre, amikor a temetőbe érve azt láthattuk, valakik meggyalázták a sírokat” – számolt be Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke azon szervezet nevében, amely már évek óta vállalja a temető gondozását, a Hősök napján a megemlékezés, koszorúzás szervezését. A 145 fakeresztből 65 darabot vittek el ismeretlen tettesek, ezek közül hat került elő szemétdombon, bozótosban eldobálva. „Érteném, ha fémkeresztek lettek volna, ócskavasnak szánták, s azt is elfogadnám, ha tél lenne, valaki tüzelő gyanánt akarta volna hasznosítani, de így nem találok más indokot, mint a hősi halottak emlékének meggyalázási szándékát” – közölte Czirják.
Nem nyughatnak békében
A maroshévízi katonai temetőben eredetileg 186 katonát temettek el, közülük 30 olasz katona holttestét 1930-ban kiásták és hazájukba vittek. Jelenleg a temetőben 156 katona sírhantja közül csupán 145 van megjelölve, az eltelt évek során sokra rátemetkeztek. 145 fejfa áll, az elkorhadtak helyére került az öt új – közölte az egyesület elnöke. Hozzáfűzte: a temetőt nyugodtan nevezhetjük nemzetközi katonai temetőnek, hisz jelenleg német, lengyel, orosz, ukrán, lengyel, cseh, román és magyar katonák nyugszanak ott, köztük három maroshévízi is. „Azok a barbárok, akik a temetőt meggyalázták, nem gondoltak azokra, akik fáradságot nem ismerve minden évben rendbe teszik, takarítják a temetőt, de azokkal a katonákkal szemben sem voltak tisztelettel, akik ott nyugszanak, akik életüket adták a haza megvédéséért” – tette hozzá.
A kegyelet koszorúi
Május utolsó vasárnapján, a Hősök napján a megcsonkított sírhantoknál került sor a megemlékezésre. 12 órára közel 40 személy gyűlt össze, hogy megemlékezzenek azokról az emberekről, akik az életüket adták a hazáért. Koszorút helyeztek el: Balogh Ádám, a németországi Volksbund megbízottja, Bodor Attila a helyi RMDSZ részéről, Bodor Lajos a helyi EMNP-től, Ladó Miklós a települési Székely Tanács részéről és Czirják Károly a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület részéről. A pénteken történteket hétfőn jelentették a rendőrségen, illetve a helyi önkormányzatnak.
Tenni kell valamit
Az 1973-ban keltezett Genfi Egyezmény rendelkezik arról, hogy az aláíró országok kölcsönösen gondozzák a hősi halottak sírjait. Románia törvényei közé is iktatták ezt, mint ahogy rendelkezés van arról, hogy a hősi halottak temetkezési helyeinek felügyelete a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Létezik országos intézmény is, amely háborús sírok és emlékművek védelmével megbízott, ezek alegységei civil szervezetek, melyek több-kevesebb tevékenységet fejtenek ki. Mihály Zita, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Hivatal szaktanácsosa elmondta, nem tartozik feladatkörükbe az ilyen ügyek intézése, ennek ellenére készségesen segített az országos hivatal elérhetőségének megszerzésében, illetve javasolta, a prefektúrára, a műemlékvédelemhez is tegyenek le az eset észrevételezői egy bejelentést. Ez az első lépés, hogy kivizsgálás, tényfelmérés történjen.
Stelu Platon, Maroshévíz polgármestere a médiából értesült, mi is történt a temetőben. Elmondta, a helyszínre megy, majd a gondozást vállaló egyesület vezetőjével közösen keresnek megoldást. Hangot adott azon neheztelésének is, hogy eddig nem keresték meg őt. „Maroshévízen két temető van az önkormányzat közvetlen gondozásában, a többit különböző szervezetek tartják rendben. Amikor a szovjet hősök nyughelyét akartuk áthelyezni, megkeresett a szervezetük, tárgyaltunk, segítettünk a felújításban, nemrég pedig a zsidó temető ügyében kerestek meg. A hősi halottak nyughelyének gondozásáról csak hírből tudunk, ideje, hogy a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnökével erről beszéljünk” – közölte a polgármester. Amint Stelu Platon elmondta, a hősi halottak sírhelyének rendben tartása, helyreállítása egyértelmű, hogy fontos a maroshévíziek számára. Hétfőn délután az egyesület elnökével közösen tartottak terepszemlét, és tanácskoztak a helyreállítási költségek előteremtéséről is.
Balázs Katalin
szekelyhon.ro

Vita a kétnyelvűségről Sepsiszentgyörgyön – Célkeresztben a román iskolák
A pénteki, sepsiszentgyörgyi rendkívüli tanácsülés végén Czegő Zoltán tanácsos felvetette, hogy a városban található kereskedelmi egységek feliratai magyar nyelven is meg kellene jelenjenek minden esetben, mint ahogy a román tannyelvű iskolák névtábláin is, példaként a Constantin Brâncuşi Szakközépiskolát említette, ahol nem szerepel a magyar megnevezés.
Rodica Pîrvan szociáldemokrata tanácsos, aki egyben az érintett iskola igazgatónője is, azonnal válaszolt: szerinte jobb lenne, ha a tanácsos az utcája aszfaltozásával foglalkozna, mintsem ilyen hülyeségekkel. – Hogyan kellene leírni Brâncuşi nevét magyarul? – kérdezett vissza ironikusan Pîrvan.
Antal Árpád polgármester igazat adott Czegő Zoltánnak, és elismerte, hogy valóban még sok baj van a városban a kétnyelvű feliratokkal. Az elöljáró szerint a megoldás erre az lenne, ha az alkotmányban elismernék hivatalosan regionális nyelvként a magyart.
– Az önkormányzat alárendeltségébe tartozó intézmények esetében elvárható lenne, hogy két nyelven is kiírják a megnevezéseket, így a Brâncuşi-iskola új, a tanügyminisztérium által előírt névtáblájára illene odaírni a szakközépiskola megnevezést, hiszen magyar tanulók is járnak oda – mondta Antal.
Lévai Barna
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Nagylelkű ígéret, merész tervek
Victor Ponta felszólalása meglepett, idézem: „Lehetőséget látok arra, hogy az alkotmányba bekerüljön. A romániai magyarok az ország egyenlő és legitim polgárai!”
Itt időzzünk el egy keveset, idáig nem voltunk egyenlő és legitim polgárai az országnak? És alkotmányba kell ezt foglalni, hogy egy őshonos nemzet egyenlő és legitim állampolgára legyen annak az országnak, amely saját területén találtatik? Most már érthető miért bánnak velünk másodrendűként! És ha bekerül az alkotmányba, akkor megoldódik az erdélyi magyarság sorsa?
Biztos vagyok benne, hogy nem, már csak, azért sem mert az alkotmányt és a törvényeket nem veszi komolyan senki Romániában csak akkor, ha fel kel használni azt egy kisebbség vagy osztályellenség ellen!
Ez a nagylelkűség, amit Ponta úr nekünk felajánl, mert dörgölőzni akar az R.M.D.SZ-hez, már értelemszerűen eddig is járt, mert az állampolgárok között a demokrácia nem tesz különbséget, hogy ne beszélyek az őshonosságunkról, amit az egész világ elismer, csak a saját országunk nem.
Tehát Victor Ponta úr nyújtott nekünk egy megtévesztő „nesze semmi fogd meg jólt”, amivel mi meg vagyunk elégedve!
Kelemen Hunor úr olyan partnereknek mutatja be a románságot, mint akivel lehet egyezkedni. Azokat az embereket, akik lépten-nyomon feljelentenek bennünket rosszindulatúságukban, buta és valótlan vádakkal vagdalóznak felénk. Szidnak majd az egész médiában, mert hivatalosan szabad kezet kaptak erre és állami szintről jövő sugallatra magyargyűlölő sovinisztává, nevelik a román ajkú állampolgárok egy részét!
Magyar helységneveinket profanizálják, zászlóinkat ellopják, összetépik, elégetik, saját egyetemeinkről és iskoláinkból kirugdosnak, elsorvasszák a magyar oktatást, megfélemlítik magyar elöljáróinkat! Meghamisítják történelmünket, megbomlasszák magyar közösségeinket és tesznek még sok aljasságot, amik nem jutnak eszembe!
Ön ezekkel, az emberekkel akar egyezkedni Kelemen Hunor úr? Ugye ezt nem mondta komolyan? Ezekkel, az emberekkel csak úgy lehet egyezkedni, ha mindannyian itt hagyjuk szülőföldünket, hogy minden, ami Erdélyben van nekik, maradjon, de félő, hogy utánunk jönnek, bárhova megyünk és a bolygóról lelépni, nem tudunk! Inkább vegyük fel a harcot saját magunk elvitathatatlan Istenadta jogainkért!
El tudná képzelni uram a honvisszavételkori Árpádot és az egész vezérkarát, hogy könyörögni kezdjenek a Kárpátmedencében csellengő szlávoknak, bolgároknak, avaroknak, hogy helyet adjanak nekik ezen a földön? Úgy-e, hogy nem? Mert ha Árpádék ezt tették volna, akkor a magyarság bolyongásra lett volna ítélve Európa és Ázsia között! Most nem volnának ezer magyar pártok melyek ezerfelé, húznak és azoknak okosabbnál okosabb előljáróik kik egymást, szapulják! Nagyon helyes, ha szemléletváltást akarnak, vagy mégsem akarnak, döntsék el minél hamarabb, és gyökeres legyen az, mert ha nem jön meg a jobbik eszük, pár év múlva nem lesz, aki megválassza pártvezéreknek az önök unokáit, mert elszéled a magyarság!
Újra visszatérek az előbbi kérdésre, mert ez nagyon fontos: - Kivel akar ön az autonómiáról egyezkedni?
A nagytöbbségű egyszerű román ember végzi a dolgát, és nem törődik a magyarokkal, nem szeret de, nem is gyűlöl bennünket. A kisebbség (szerencsére) akiket megfertőztek hivatalosan, államilag, meghamisított történelmük segítségével és más különböző alaptalan riogatásokkal ez a réteg már nem bír normális egyességet kötni! De ha hajlanának is rá, valamilyen csoda folytán ki az, aki megbízik bennük?
Sebők Mihály
Erdély.ma

K Ö Z L E M É N Y
Ma délelőtt az Európai Parlament brüsszeli székházában került sor arra a nemzetközi sajtóértekezletre, melyet az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán és Tőkés László európai parlamenti képviselő kezdeményezett, abból az alkalomból, hogy az EP Petíciós Bizottsága (PETI) ma délutáni ülésének napirendjére tűzte az EMT elnöke és Gubík László szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott felvidéki jogász által jegyzett petíciót, valamint a Juhász Imre alkotmányjogász és Hahn-Seidl Alida németországi magyar polgári harcos által, a Benes-dekrétumok tárgyában benyújtott másik folyamodványt.
Az előző hét végén Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán bizottsági tagok, valamint Tőkés László írásbeli megkereséssel fordultak a PETI vezetőségéhez, nyomatékosan kérve az ülés nyilvánosságának a biztosítását, minekutána Victor Boştinaru szocialista koordinátor javaslatára a bizottság elnöksége – teljességgel indokolatlan módon – zárt ülést rendelt el az említett „kényes kérdések” tárgyában.
Lomnici Zoltán EMT-elnök a szlovákiai állampolgársági törvény, illetve az állampolgárságuktól alkotmányellenesen és az európai normákat sértő módon megfosztott felvidéki magyarok ügyének jogi bemutatásával indította a sajtóértekezletet, kifejezve azon meggyőződését, hogy a petíciós bizottság, illetve az Európai Unió hatékonyan közbe fog lépni az uniós jogrendbe ütköző és magával a szlovák alkotmánnyal is ellentétben álló törvénytelenségek és jogfosztó intézkedések leállítása és orvoslása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben petíciós indítványuk nem végződne eredménnyel, akkor a magyar állampolgárság felvétele miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedő felvidéki magyarok ügyét az Unió luxemburgi bírósága elé fogják vinni.
Tőkés László erdélyi képviselő, a felvidékiek ügyének politikai szószólójaként a jogfosztottak érdekében tett eddigi lépésekre tért ki, felidézve a Felvidéki Szolidaritás Napjának tavaly márciusi, nagyváradi rendezvényét, az EMT-vel karöltve megtett eddigi erőfeszítéseket, beszámolva – egyebek mellett – arról, hogy Lomnici Zoltánnal közösen, írásban keresték meg Robert Fico miniszterelnököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig mintegy tízezer aláírást gyűjtött össze szlovákiai magyar honfitársaink védelmében. Az EU legfőbb alapértékének számító emberi méltóságból fakadóan éppen olyan fontosnak tartjuk nemzeti méltóságunk tiszteletben tartását – hangsúlyozta Tőkés László, rámutatva egyben arra a kettős mércére, melyet az európai intézmények, illetve maga Viviane Reding EB-alelnök a magyarországi, valamint a szlovákiai és a romániai kisebbségek viszonylatában használ. Számunkra egyszerűen felfoghatatlan és elfogadhatatlan, hogy a szlovákiai „hontalanság vészkorszakára” emlékeztető módon, éppen most, az Európai Polgárok Évében, európai magyar polgártársainkat fosszák meg országuk állampolgárságától, és önkényes, diszkriminatív módon tegyék „hajléktalanná” őket.
Hankiss Ágnes Fideszes képviselőnő az ún. Tavares-jelentés által oktalanul szégyenpadra küldött Magyarország és az európai alapértékeket semmibe vevő Szlovákia között vont párhuzamot, rámutatva a tagállami hatáskör elvének kettős mérce szerinti alkalmazására, a magyar érdekek rovására. A képviselőnő „arcátlannak és méltatlannak” minősítette Reding jogügyi biztos azon semmitmondó válaszát, melyet Magyarországgal kapcsolatos megkeresésére legutóbb intézett hozzá.
Mészáros Alajos, a szlovákiai MKP európai képviselője mindenekelőtt köszönetet mondott mindazoknak – köztük a szintén jelen lévő Juhász Imrének –, akik közösséget vállalnak velük, és kiállnak mellettük. A két napirenden lévő petíció híven szemlélteti a felvidéki magyarok II. világháború utáni és jelenlegi helyzetének a kísérteties hasonlóságát – mutatott rá a képviselő.
Szunai Miklós, az EMT főtitkára és valamennyi megszólaló szeretetteljes szolidaritással méltatta a 101 éves Tamás Aladárné Ilonka rimaszombati tanítónő hűséges kiállását, akinek Anikó leánya személyében immár halálos áldozata is van a könyörtelen szlovákiai nacionalizmusnak. Íme, ez is részét képezi annak az „európai történelemnek”, melynek közös hajlékát – az Európai Történelem Házát – éppen a következő esztendőben készül megnyitni az Unió; Tamás Ilonka néninek ott lesz a helye a házavató ünnepségen – jelentette ki Tőkés László.
Brüsszel, 2013. május 27.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

INKÁBB TÁVOL A SZÉKHÁZTÓL
Egy interjú miatt ismét kihallgatta Borbolyt a DNA
Az ügyészek azt akarták kideríteni, miért járt a hivatali jogköre gyakorlásától eltiltott Borboly a Hargita Megyei Tanács székházában. Kiderült, interjút adott.
Pénteken ismét kihallgatta Borboly Csabát az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Az ügyészek azért kérették be tanácselnököt, mert a Hargita Megyei Tanács épületében tartózkodott, noha egy bírósági döntés eltiltotta tanácselnöki hatásköre gyakorlásától.
Feljelentették Borbolyt
Sergiu Bogdan, Borboly Csaba védőügyvédje megkeresésünkre elmondta, védencét valóban kihallgatta a DNA egy interjú ügyében, amelyet a tanácselnök a Hargita Megyei Tanács épületében adott az ott tevékenykedő Marosvásárhelyi Rádió munkatársának. Az ügyvéd elmondta, a DNA egy feljelentés miatt kezdett vizsgálódni, valaki ugyanis arról értesítette a korrupcióellenes ügyészeket, elképzelhető, hogy Borboly megszegte a feltételes szabadlábra helyezésének feltételeit, hiszen a megyeházán tartózkodott.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság döntése szerint a korrupcióval gyanúsított Borboly szabadlábon védekezhet, azonban 30 napig nem hagyhatja el Csíkszeredát és nem gyakorolhatja tanácselnöki jogkörét.
Sergiu Bogdan kérdésünkre beszámolt róla, hogy Borboly a DNA ügyészei előtt tisztázta magát: nem a megyei tanács irodáit látogatta meg, hanem a rádióhoz ment. A DNA ügyészei ezt követően ellenőrizték, hogy a Borboly által mondottak megfelelnek-e a valóságnak, és mivel a kérdés tisztázódott, hazaengedték a tanácselnököt. Az ügyvéd elmagyarázta, egyébként a szabadlábra helyezés feltételeinek megszegése komoly következményekkel járnak, a feltételeket megszegő személy rács mögé kerülhet.
Sergiu Bogdan elmondta, Borbolynak a korrupciós ügy és az ellene felhozott vádak kapcsán nem tilos interjút adnia, azonban ügyvédi tanácsra nem nyilatkozik a sajtónak.
Borboly egyébként a Marosvásárhelyi Rádiónak sem a vádak kapcsán beszélt, hanem a személyes hangvételű interjúban a DNA Maros megyei területi hivatalánál május 13-án zajló kihallgatásról és az előzetes letartóztatásban töltött időről beszélt.
A rádiónál is vizsgálódott a DNA
Szász Attila, a Marosvásárhelyi Rádió főszerkesztő-helyettese kérdésünkre elmondta, Borbolynak a megyeházán tett látogatása ügyében a szerkesztőséget két személy kereste fel, egyikük rendőrként, a másik pedig a DNA munkatársaként mutatkozott be. Különböző kérdéseket tettek fel, például az érdekelte őket, hogy miért éppen a Hargita Megyei Tanács épületében készült az interjú. A rádió munkatársai elmondták, hogy a megyei tanács épületében kapott helyet egy telefonvonal, amelyen keresztül jó minőségű rádióinterjúkat lehet közvetíteni a marosvásárhelyi stúdióhoz. Szász Attila elmondása szerint meglepődött a hatósági kivizsgáláson. Szerinte nem helyénvaló azt, hogy a korrupcióellenes ügyészek a szerkesztőségekben kihallgatást folytatnak. Másfajta eszközökkel is tájékozódhattak volna, anélkül, hogy az újságírók megfélemlítve érezték volna magukat. A főszerkesztő-helyettes elmondta, aggódik, hiszen úgy érzi, sérül az újságíróknak az információhoz való szabad hozzáférésének joga. Az ilyen típusú hatósági fellépések azt eredményezhetik, hogy egyes újságírók a kényelmetlen témák kapcsán nem vállalják majd az interjúk, riportok készítését.
Mivel vádolják Borbolyékat?
Borboly Csabát és három társát egy útépítéssel kapcsolatban korrupcióval gyanúsítja a DNA.
Borboly ellen kétrendbeli vádat fogalmaztak meg közérdek ellen ismételten elkövetett hivatalbeli visszaélés, csúszópénz ismételt elfogadása, okirat-hamisításra való ismételt felbujtás, hamisításra való felbujtás, kétrendbeli hamisítás és rágalmazó feljelentés miatt.
Pálffy Domokost, a Hargita Megyei Tanács tagját és a Stravia Group cég adminisztrátorát többek között folyamatos összeférhetetlenséggel vádolják: az ügyészek szerint Pálffy olyan kereskedelmi jellegű ügyleteket bonyolított le pénzszerzés vagy más jellegű javak megszerzése céljából saját maga vagy más személyek számára, amelyek összeférhetetlenek köztisztségével. Emellett dokumentumhamisításra való ismételt felbujtással és hamisításban való részességgel is vádolják.
Csiszér Botond-Benedeket, a Hargita Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó Megyei Útügyi Igazgatóság vezérigazgatóját közérdek ellen ismételten elkövetett hivatalbeli visszaéléssel kapcsolatos bűnrészességgel, ismételten elkövetett hamisításra való felbujtással, hamisítással, és közérdek elleni hivatalbeli visszaélésre való felbujtással vádolják.
Sófalvi Lászlót közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, közérdek elleni hivatalbeli visszaélésre való felbujtással, és hamisítással vádolják.
Transindex.ro

Felvonulást tartanak május 30-án a diákok jogaiért Kovászna megyében
Az Erdélyi Magyar Ifjak és a háromszéki diákok nincsenek megelégedve azzal, hogy Remus Pricopie tanügyminiszter úr csak egy egyszerű szóbeli ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy elkezdik visszafizetni az ingázó diákoknak járó utazási bérletek árát.
Rosszallásunkat fejezzük ki, mert az Oktatási Minisztérium nem tett komoly lépéseket az ügy előremozdítása érdekében. Márciusban azt nyilatkozták, hogy az országnak még nincsen költségvetése és legyünk türelemmel. Két hónap múlva, májusban megpróbálták a szállítási cégek nyakába varrni a dolgot és a megemelkedett költségekre hivatkozva hárítottak. Véleményünk szerint húzzák az időt, hogy jöjjön a vakáció. Ezen említett okok miatt nem hiszünk a tanügyminiszter úr ígéreteiben, ígéretek, melyeket az elmúlt három hónapban sem tartottak be, így a tiltakozások folytatása mellett döntöttünk.
Országos szinten több mint 200.000 diák van ebben a helyzetben, ezek az ingázó diákok saját pénzükkel fizetnek az ingázásért.
Csütörtökön, május 30-án Kovászna megye négy városában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton és Kovásznán déli 14 órakor tüntetésekre kerül sor, melyek a Felvonulás a diákok jogaiért címet viselik.
Felháborítónak tartjuk ugyanakkor, hogy miközben pénzhiányról nyilatkoznak a minisztériumban, tudomásunkra jutott, hogy az Oktatási Minisztérium 8 millió eurót fizetett ki haszontalanul, 5 millió euróval költve többet a reális értéknél számítógépes programokra. A szerződés teljes értéke 13,9 millió euró volt, ebből 8,8 millió eurót már kifizettek, 5 millió eurót 2013 június 24-30 között kellene kifizessenek.
Ezzel a pénzzel 179.259 darab ProDesktop programot vásároltak, miközben az országban csak 107.779 használatban levő számítógép van az iskolákban.
Tiltakozunk a közpénzek haszontalan elköltése miatt, kérjük a miniszter urat, ne utalja át az 5 millió eurót, azaz a júniusi részletet és fordítsa ezt a pénzt a diákok utazási bérleteinek a megtérítésére. Az ország más megyéiben is elkezdődtek a tiltakozások, Brassó megyében két, Maros megyében négy, Hargita megyében pedig még több iskolában zajlik az aláírásgyűjtés, kezdődik a japán sztrájk és a tüntetések.
Kérjük az Oktatási Minisztériumot, hogy tartsa be a 291/2006-os törvényt és fizesse ki az utazási bérletek árát az ingázó középiskolás diákoknak.
Nagyon szükségesnek tartjuk a felelős intézmények közbeavatkozását a probléma megoldása érdekében annak érdekében, hogy az oktatás minősége ne csorbuljon, ne maradjanak ki diákok ezrei az iskolából.
Mi vagyunk az ország jövője, ne játszodjanak velünk! Nem hagyjuk magunkat!
Alulírottak követeljük az Oktatási Minisztériumtól, hogy a vidéki (falusi) ingázó diákoknak térítsék meg az ingázási bérlet árát, amit a törvény biztosít. Nem tehetnek róla, hogy vidéken élnek és nincs a településükön középiskola, ezért naponta ingázásra kényszerülnek. Ők is egyenlő feltételek mellett akarnak tanulni, ez mégis többe kerül családjuknak. Egyenlő feltételeket akarunk minden diáknak!
Az Erdélyi Magyar Ifjak Háromszéki szervezete
és a
sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákjai – 233 aláírás sepsiszentgyörgyi Mihály Vitéz Líceum diákjai – 246 aláírás sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjai – 123 aláírás sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai – 211 aláírás sepsiszentgyörgyi Református Kollégium diákjai – 122 aláírás sepsiszentgyörgyi Kós Károly Iskolaközpont diákjai – 123 aláírás sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Iskolaközpont diákjai – 97 aláírás sepsiszentgyörgyi Constantin Brancusi Iskolaközpont diákjai – 30 aláírás sepsiszentgyörgyi Berde Áron Iskolaközpont diákjai – 128 aláírás Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont diákjai – 500 aláírás kézdivásárhelyi Apor Péter Iskolaközpont diákjai – 175 aláírás kézdivásárhelyi Református Kollégium diákjai – 146 aláírás kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjai – 229 aláírás kézdivásárhelyi Gábor Áron Iskolaközpont diákjai – 139 aláírás kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum diákjai – 239 aláírás kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjai – 226 aláírás Maksai szülők – 56 aláírás Kovásznai szülők – 24 aláírás MINTA ifjúsági szervezet – 11 aláírás
Összesen Háromszékről: 3058 aláírás
Erdély.ma

Kongresszusi intermezzo – Transzparensek vagy kormánybuktatás?
A múlt szombati RMDSZ-kongresszuson óhatatlanul előtérbe került a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye, hiszen ez az RMDSZ egyik megoldatlan problémája. Ráadásul, még ha esetleg el is felejtették volna, nem hagyta feledni az a néhány tüntető, közöttük Ajtay Kincses Mária és Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke, illetve titkára, akik szórólapokat osztogattak és követelték, hogy a kormányfő tartassa be a magyar oktatás rendezésére megkötött szerződést.
Ponta: a miniszter jogköre
A kongresszuson meghívottként felszólaló Victor Ponta miniszterelnök azt mondta, hogy az oktatási miniszter feladata és jogköre, hogy érvényt szerezzen a marosvásárhelyi orvosi egyetem román és magyar tanárai között tavaly született megállapodásnak.
Mi a nagyobb bátorság?
Markó Béla szenátor emlékeztetett, hogy éppen a MOGYE-ügy miatt bukott meg az Ungureanu-kormány. – Romániában 1989 óta kétszer bukott meg bizalmatlansági indítvánnyal egy kormány, és mindkétszer miattunk. Először 2009-ben az első Boc-kormány, mert az RMDSZ a szirénhangok ellenére úgy döntött, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, és szövetkezünk az ellenzékkel az úgynevezett Johannis-terv véghez vitele érdekében. Másodszor pedig a tavaly, 2012-ben, amikor a MOGYE-ügy miatt elállt a kormány mellől több kormánypárti szenátor. Ez is miattunk volt, mi kényszerítettük ki a saját kormányunkból a MOGYE-határozatot, mi mondtuk, hogy másképpen kilépünk a kormánykoalícióból. És 2012-ben már természetesen Kelemen Hunor volt a szövetség elnöke.
Hát akkor ki kéri tőle vagy tőlünk számon, hogy nem vagyunk elég kemények? Mi a nagyobb bátorság? Tiltakozó transzparenst lobogtatni vagy megbuktatni a román kormányt? Ne rajtunk kérjék számon se a MOGYE-t, se az autonómiát, akik töredékét sem tették érte annak, mint mi tettünk! Önök pedig, tisztelt küldöttek, ne szégyelljék magukat, ha valaki mérsékeltnek nevezi az RMDSZ politikáját! Ebbe a mérsékelt politikába kormányok buktak már bele Romániában, és még fognak, ha nem figyelnek ránk. Akik pedig minket állandóan lemérsékelteznek, legfennebb csak saját magukat buktatják meg újból meg újból minden választáson, és abból sem tanulnak.
Nem mondhatjuk, hogy minden rendben van, de...
Borbély László politikai alelnök kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvény, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja. – Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kulturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amelyeket már a ’90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
Törvényességet a MOGYE-n!
Eközben a fenti címszó alatt az RMOGYKE nevében tiltakoztak néhányan a sportcsarnok előtt, követelve, hogy a kongresszus tűzze napirendre a következőket: * az RMDSZ jelentse ki, hogy a kommunizmus alatt a MOGYE-n a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása súlyosan sértette a kisebbségi jogokat, amelyek biztosítását Románia vállalta Erdély elcsatolásakor, és későbbi nemzetközi egyezményekben a Román Kommunista Párt is aláírta, * nyújtson be kárpótlási igényt a román államhoz arra vonatkozólag, hogy finanszírozni lehessen a magyar oktatás újjáélesztését, hogy megfeleljen az ország és az Európai Unió felsőoktatási követelményeinek, * nevezzen ki egy operatív bizottságot, amely követeli a tanügyi törvény betartását, és heti rendszerességgel tájékoztatja a közvéleményt a helyzet orvoslására tett intézkedésekről * a kongresszus szavazza meg a részvételt a június 15-re tervezett bukaresti felvonuláson, amely 17 órakor kezdődik, és a Szabad Sajtó palotától indulnak a parlamenthez * kérje meg fő meghívottját, Victor Pontát, hogy tájékoztasson, milyen konkrét lépéseket kíván tenni a MOGYE-n folyó törvénytelenség ellen, mivel a magyar oktatás rendezése ügyében tavaly szeptemberben született hétpontos megállapodás betartásáért személyes garanciát vállalt.
Mózes Edith
e-nepujsag.ro
Erdély.ma

RMDSZ-kongresszus – Óvatos optimizmussal nyugtázta Toró T. Tibor a határozatokat
Óvatos optimizmussal nyugtázta a Krónika című napilapban kedden közölt nyilatkozatában Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szombati kongresszusának határozatait.
Toró T. Tibor szerint Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek az erdélyi magyar politikai szervezetek közös fellépéséről szóló kijelentése akkor lenne hiteles, ha az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőit is meghívták volna a kongresszusra. A meghívás elmulasztása szerinte azt jelzi: az RMDSZ képtelen feldolgozni, hogy már nincs egyedül az erdélyi magyar politika színterén. „Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az autonómia ügyében konszenzust és közös cselekvési tervet alakítsunk ki. Állunk elébe az együttműködésnek" – nyilatkozta a néppárt elnöke. Toró megismételte, az EMNP rég szorgalmazza az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) összehívását. Hozzátette, a fórumot éppen azért hozták létre annak idején, hogy a konszenzus, a közös cselekvés színtere legyen, amikor a pártpolitikai csatározások nem viszik előre a közösség ügyeit.
Toró reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ az autonómia ügyében nem marad meg a retorika szintjén, és kijelentette, óvatos optimizmussal várja, hogy eljussanak a közös politikai cselekvésig. „Akkor bizonyosodik be, hogy nem csak üres ígéret, ha az RMDSZ tényleg benyújtja a törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról" – jelentette ki az EMNP elnöke. Úgy vélte, közös feladat lesz, hogy a tervezet mögé tömegbázist állítsanak, hogy a román politikai osztály ne söpörhesse le a az autonómiatervezetet az asztalról azzal a kifogással: az csak a politikusok akaratát tükrözi.
Kelemen Hunor az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán tartott sajtótájékoztatón jelentette be: a szövetség törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Elnöki beszámolójában pedig azt hangsúlyozta, a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként.
MTI
Erdély.ma

Egy falatnyi Erdély
Erdélyről és ezúttal – paradoxon, de furcsamód – Erdélyben zajlott a fönti címmel ellátott est, amellyel Bálint László és az általa alapított Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány járja Európa városait. Összművészeti bemutatkozó műsorát legutóbb a Kemény Zsigmond Társaság látta vendégül a marosvásárhelyi Bernády Házban.
Házigazdaként Nagy Miklós Kund köszöntötte Bálint Lászlót és alapítványát az esten, amelynek keretében a művészetek szorosan összefonódnak. A falakon az édesapa, Bálint Zsigmond fotói fogadták a teljes telt házas közönséget, a rendezvény egyaránt szólt az erdélyi zenéről, művészetről, filmről, irodalomról.
Bálint László, az Erdélyt, valamint kortárs erdélyi alkotókat bemutató műsor értelmi szerzője elsőként a külföldi előadóestekről beszélt. Mint mondta, egy hónap alatt tízezer kilométer autó- és ezerötszáz kilométer hajóutat tettek meg európai városok között Stuttgarttól Helsinkiig. – Helsinkiben egy népviseletbe öltözött, pödört bajszú székellyel találkoztunk az utcán, Stockholmban, egy óriási svéd intézetben megrendezett estünkre pedig az ott dolgozó magyar orvosok hívták meg svéd kollégáikat, hogy ők is lássák, honnan érkeztek. Az erdélyi, mai valóságot tisztán és érintetlenül bemutató estet követően már nagyon érdekelte őket mindaz, ami itt történik. Általában magyar közösségek fogadtak, 50-70 fő gyűlt össze egy- egy estre, Helsinkiben meglátogatta rendezényünket a magyar nagykövet is. Elmeséltük, hogy hogyan működik az egyszerre öt kis faluban megszervezett mezőbergenyei alkotótábor, meséltünk az épített örökségünket bemutató, Bodó Előd és Keresztes Péter által készített Retropolisz című dokumentumfilm-sorozatról, a Legendárium című, készülő animációs filmről, amely székely legendák alapján íródott, valamint bemutattuk az itt, Vásárhelyen készült Egy falatnyi Erdély című antológiánkat. Mindennek az alapja és kezdete a www.erdelyimagyarok.com című közösségi portál volt, amely alapítvánnyá nőtte ki magát. Az antológia lapjain a honlapon található írásokat jelentettük meg, számos szerző itt ül közöttünk, sokakkal most találkozunk először személyesen. Harminc alkotó négy-öt írását jelentettük meg a kötetben, amellyel sikerült kilépnünk a virtuális térből – mondta Bálint László.
Ősz Zoltán táborszervező a mezőbergenyei alkotótáborról, annak alapításáról, a múltról és a jelenről szólt az est során. Mint hallottuk, az id. Molnár Dénes által 1999-ben alapított paniti tábor folytatása a bergenyei művésztelep, amely azáltal, hogy néhány négyzetkilométeren öt különálló táborként zajlik, Európában egyedülálló. Nagy Árpád, a Kincsásó Egyesület elnöke a tábor szervezéséről beszélt, míg Bodó Előd a nagy sikerű Retropolisz című filmsorozatról szólt, amelyet 2010-ben és 2011-ben forgattak. – Elsősorban anyagi okok miatt nem tudtuk tovább folytatni. 2010-ben egy tízrészes tematikus sorozatot indítottunk Erdély épített örökségéről. A második évadban öt erdélyi főnemesi család életéről készítettünk epizódokat. A fogadtatás nagyon pozitív volt, a fiatalok részéről is. Infotainment stílusban készítettük a sorozatot, amely ezáltal hajaz a ma divatos dokumentumfilmekre. A forgatás hármas indíttatású volt. Egyrészt Keresztes Péter nagytatája, Keresztes Gyula építészmérnök hozta az ötleteket. Másrészt ezek az épületek itt vannak körülöttünk, és még hasznosak lehetnek számunkra. Harmadrészt Nyugat-Európa számára teljesen ismeretlen, hogy Erdély milyen gazdag épített örökséggel rendelkezik. A sorozat a www.retropolisz.ro című honlapon bárki által megtekinthető.
A Retropolisz bemutatójának vetítése után a föntebb említett antológiára terelődött a szó. A szerzők közül Kuti Márta és Lakó Péterfi Tünde szólalt fel. Mint megtudtuk, a honlap összegyűjti a világban szétszóródott erdélyi magyarokat, akiknek írásait tartalmazza a virtuális térből kilépő antológia.
A Legendárium erdélyi sikertörténet. Fazakas Szabolcs álma volt az összegyűjtött székely legendák megjelentetése. Ezek végül könyv, majd társasjáték formájában kerültek piacra, jelenleg a 3D-s animációs filmet készítik az alkotók. A készülő rajzfilm egy részletét láthattuk a kivetítőn, majd Bálint Zsigmond mesélt a Bernády Házban az est alkalmából kiállított képeiről.
– Huszonöt településen készültek ezek a fotók, amelyek a falu világát mutatják be. Akiket ábrázolnak, rövid beszélgetéseket követően már önmagukat adják. Ekképpen bemutathatjuk a mai erdélyi világot – mondta Bálint Zsigmond, majd az est végén Bálint László mesélte el azon svédországi adományozás történetét, amelynek segítségével a székelyvarsági iskolának szállítottak berendezést, bútorokat, építőanyagokat. Az eseményt megörökítő rövidfilm, illetve az alapítvány segélyező akcióit bemutató Angyalok a Mezőségen című kisfilm vetítésével zárult a Domahidi lányok zenei intermezzóival gazdagított, hangulatos összművészeti rendezvény.
Knb.
Népújság (Marosvásárhely)

Kongresszus
Fölösleges izomfitogtatás, helytálló célkitűzések, elszalasztott alkalmak: ezek jellemezték A hétvégi csíkszeredai RMDSZ-óriáskongresszust.
A korábbiaknál jóval népesebb fórum fölösleges erőfitogtatás volt, az összes saját polgármester felsorakoztatása nélkül is nyilvánvaló volt, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság politikai képviselője, az együttvéve is pehelysúlyú EMNP és MPP távolról sem jelent kihívást. Még akkor sem, amikor a kormányszerep óhatatlanul erodálta Kelemenék népszerűségét. Ezt immár a budapesti hatalom is megértette, a mostani RMDSZ–Fidesz partneri viszonyt össze sem lehet hasonlítani az előző, nagyváradi kongresszus nyílt feszültségeivel.
A nyolc irányelv, melyek között a legfontosabbak a székelyföldi területi autonómia, az alkotmánymódosítási javaslatok, a régiós átszervezéssel kapcsolatos elképzelések, európai kisebbségvédelem, vagy a szórvány megerősítése viszont kétségtelenül megalapozott, fontos és hasznos politikai célok. Kivitelezhetőségük azonban fölöttébb kérdéses. Időzítésük miatt.
Mert – az EU-s sík hangsúlyozásán kívül – nem újdonságok. A hárompilléres (személyi, kulturális és területi) autonómia-programot már 1992-ben, a Kolozsvári Nyilatkozatban elfogadták, azóta pedig több mint két évtized telt el, és továbbra is célkitűzési szinten maradt. Az alkotmánymódosítás és a régiók átszervezése is évek óta terítéken van a romániai politikai porondon.
2010–11-ben, amikor Băsescu és a PDL szorgalmazta ezeket (legutóbb például „legalább 12 régiót” ajánlottak fel), az RMDSZ – erős, mérlegnyelv alkupozícióból – mereven elzárkózott a tárgyalásoktól, a 2012 utáni új parlamentre várva. Most szívesen tárgyalnának, csakhogy nemigen van kivel: az USL aligha lesz hajlandó engedményekre, mivel kétharmados, alkotmányozó többséggel egyszerűen nincs szüksége a politikai erőviszonyok változása nyomán lényegesen gyengébb alkupozícióban lévő RMDSZ-re. A közhangulat is változott azóta az USL sorozatos magyarellenes uszításai nyomán. A nemzetállam fogalmának törlése, vagy a székely területi autonómia elfogadtatása még etnikai békeidőkben is kényes, nehezen lenyelhető kérdések a románság számára, nemhogy mesterségesen felturbózott állapotban.
Bármennyire is jogosak az RMDSZ célkitűzései, az alkalom aligha kedvező. A vasat addig kell ütni, amíg meleg.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)