A székely regionális tudat megerősítése
Felértékelődőben a Székelyföld, és a székelység az erdélyi magyarság emancipációs harca szempontjából is a legfontosabb színtérré válhat a közeljövőben, és már ma is az. Nem tagadható ugyanis, hogy az egyenjogúsításért, a kollektív jogok átfogóbb érvényesítéséért folyó küzdelmek új lehetőségekkel gyarapodtak azáltal, hogy a székelység körében tömegmozgalom kezd kibontakozni az ország regionális átszervezése kapcsán.
Érlelődik a felismerés, hogy az egész erdélyi politizálás irányát meg kell fordítani. Nem a szórvány felől, hanem pontosan a székelység felől kiindulva kell betájolni az egészet, mert ez kecsegtet több eséllyel, de több haszonnal a Székelyföldön kívüli részek kisebbségi magyarsága számára is. Ha az önrendelkezés intézményhálózata akár szerény kezdeteinek sikerülne megvetniük lábukat a székelyek közt, akkor az kisugárzása folytán megoldhatná a szórvány vagy a nagyobb szigetek, a partiumi, a Kolozsvár környéki stb. tájak népének gondjait is. Mind ez idáig a fordított sémát követtük, és nem utolsósorban ez a taktika felelős azért az egy helyben topogásért, melyben jó másfél évtizede tulajdonképpen nem sikerült igazán fontos nemzetstratégiai jelentőségű dologban sem sikert elérnünk. Mert ki állíthatja, hogy a sokat emlegetett kulturális vagy területi autonómia megvalósításához ma közelebb lennénk, mint akár tíz vagy tizenöt éve?
A székelység körében viszont érdemes felfigyelni egy olyan mozgásra, mely komolyabb fordulatpontot készít elő a nemzetépítésben. A magyar pártok székelyföldi derékhadának saját akciói, legsikeresebb civil szervezetünk, a Székely Nemzeti Tanács visszhangos kezdeményezései körvonalazódó akcióegységet előlegezhetnek meg, s az összefogásra törekvés alighanem nagy politikai és erkölcsi erővel lép majd fel a külső kihívásokkal szembeni válaszadás kényszere folytán is. Egységes regionális tudat kialakítására van tehát szükség, s ez az itteni média mai szétforgácsoltsága mellett nem lesz könnyű feladat. Ennek érdekében alighanem szorgalmazni kellene össz-székely lapok, rádió- és tévéadások, internetes portálok létrehozatalát a közeljövőben.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szabadon távozott Borboly Csaba a bíróságról
Elutasították a DNA letartóztatási kérését
Huszonnégy órás őrizetbevétel után tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróság elutasította a Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és a három másik vádlott, Pálffy Domokos, Csiszér Botond Benedek és Sófalvi László ellen. Az ítéletet többórás tanácskozást követően délután hozták meg a bírák. A tárgyalóteremből felesége kíséretében kilépő Borboly Csaba kijelentette: "semmi nem igaz a vádakból és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja ezt látni, és ennek megfelelő ítéletet hoz majd". Hozzátette: elfogadja a bíróság döntését, egyetért ezzel. A táblabíróság döntése ellen a Korrupcióellenes Ügyészség 24 órán belül nyújthat be óvást.
A korrupció vádjával őrizetbe vett Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, Pálffy Domokost, Csiszér Botond Benedeket és Sófalvi Lászlót tegnap a Marosvásárhelyi Táblabíróságon többórás kihallgatás, majd tanácskozás után szabadon engedték. A tárgyalás nem volt sajtónyilvános, az ítélethirdetés alatt a tárgyalóteremben tilos volt video- és hangfelvételeket, fényképeket készíteni. A Korrupcióellenes Ügyészség 29 napra szóló előzetes letartóztatási kérelmét mind a négy vádlott esetében a táblabíróság elutasította, azonban 30 napra szóló lakóhely-elhagyási tilalmat rendelt el, kötelezve a vádlottakat, hogy mindahányszor beidézik őket kihallgatásra, jelenjenek meg az igazságügyi szervek előtt. Megtiltotta ugyanakkor, hogy a vádlottak egymással vagy az ügyben érintett tanúkkal kommunikáljanak, valamint gyakorolják azt a hivatásukat, szakmájukat, amellyel kapcsolatban vizsgálat folyik ellenük. A fentiek megszegése az előzetes letartóztatást vonja maga után – figyelmeztetett a bíró.
A tárgyalóteremből kijövet Borboly Csaba a sajtónak nyilatkozva
elmondta: "Harmadik éve folyik ellenem a lejárató kampány. Holnaptól nyilvánosak lesznek a dossziék, elolvashatják, mennyi feljelentés, mindenféle rosszindulatú megállapítás, kutakodás történt ebben az időszakban. Éjjel-nappal megfigyelés alatt voltam, ilyen életünk volt az elmúlt 3 évben, de úgy döntöttünk a családdal, hogy ha mégis ez a pályám, és látom értelmét, dolgozzak Hargita megye különböző fejlesztési vagy egyéb problémáiért. Most 30 nap szabadságom lesz, ezt a családommal töltöm, valószínűleg ezalatt át tudok gondolni jópár dolgot. Úgy érzem, nem tudtak most sem térdre kényszeríteni, és szeretném azt a megbízatást, amit a lakosságtól kaptam, folytatni. Abban is bízom, hogy azok, akik nagyon sok energiát fektettek abba, hogy leüssenek a pályáról, előbb- utóbb csak rájönnek, hogy ez még a börtönnel sem megy. Az igazságszolgáltatás döntésével, ha tetszik, ha nem, egyet kell értenünk, én is egyetértek, elfogadom, tudomásul veszem, és arra kérem a Hargita megyei lakosokat, próbáljanak meg az elkövetkező 30 napban engem nem keresni. Tudom, nehéz lesz, mert sokszor telefonon, e-mailen napi több száz ügyet intézünk a legkisebb problémától a legnagyobb gondokig. Semmi nem igaz a vádakból, és reméljük, az igazságszolgáltatás is így fogja látni és eszerint fog ítélni. A felvetett problémák azokkal az összegekkel kapcsolatosak, amelyeket minden év végén sikerült a megyébe vonzani, a Számvevőszék jelentése szerint ebből 50 km megyei utat csináltunk. Ahogy mondják, ezek a munkálatok bizonytalanok voltak, de az aszfalt megvan. Minden, ami a megyei tanácsnál folyik, teljesen törvényes".
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Közösségünket nem lehet megfélemlíteni!
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség székelyföldi önkormányzati vezetői megdöbbenéssel és felháborodással fogadtuk Borboly Csaba kollégánk őrizetbe vételét. Egyértelmű számunkra, hogy Hargita Megye Tanácsa elnökének meghurcoltatása a román karhatalom aljas megfélemlítési kísérlete.
Meggyőződésünk, hogy az ügyészség hétfői akciója annak a folyamatnak a része, amely során a szövetség számos politikusát meghurcolták. Az elmúlt időszakban szemmel látható módon felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások: elindították a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, meghurcolták és zaklatták a székely termékek készítőit, vissza akarták vonni a székely történelemkönyvet, Székelyföld számos településén el akarták távolítani közösségi szimbólumainkat, a székely zászlót, mondvacsinált okokra hivatkozva korlátozni akarták nyelvhasználatunkat ott, ahol azt egyébként törvény írja elő. A szövetség országos és helyi vezetői minden alkalommal ellenálltak, kivédték a támadásokat, és megoldásokat kerestek a konfliktusok kezelésére. Borboly Csaba sem tett egyebet. Végezte a dolgát, folytatta a munkát, és erőteljesen képviselte azt, amiért mindannyian harcolunk: a székelyföldi közösség jogainak és szimbólumainak védelmét.
Nem véletlen az ügyészség időzítése sem. Borboly Csabát, a 11. RMDSZ- kongresszus egyik házigazdáját tíz nappal e fontos politikai esemény előtt vették őrizetbe. Az elmúlt hetekben az RMDSZ egyértelművé tette álláspontját a régiók átszervezésének kérdésében. Nem támogatjuk a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel való felvértezését, mert ezzel csupán egy újabb bürokratikus szintet hoznak létre, kiüresítik a megyéket, a döntéseket központosítják. Az alkotmánymódosítás kapcsán pedig továbbra is fenntartjuk azt, hogy a nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként ismerjék el, és ne másodrangú állampolgárként kezeljenek minket. Ezért kérjük az Alkotmány 1-es cikkelyének módosítását.
Hosszú ideje tanúi vagyunk annak, hogy a kisebbségi jogainkat szavatoló törvényeket nem tartják be, és folyamatosan próbálnak megfélemlíteni bennünket. Ám azok, akik ezt eltervezték, és ezen munkálkodnak, nem ismerik erős, összetartó közösségünket. Mert akkor, amikor baj van, mi nem bújunk el – mi emelt fővel vállaljuk identitásunkat. Mert akkor, amikor meg akarnak osztani, mi nem fordulunk egymás ellen – mi összezárunk és egy emberként állunk ki jogainkért.
Teljes mértékben szolidárisak vagyunk Borboly Csabával, és támogatásunkról biztosítjuk, kitartást és erőt kívánunk családjának. Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Megvédjük jogainkat. Megvédjük közösségünk tagjait és vezetőit.
A székelyföldi önkormányzati vezetők nevében,
a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöksége
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke
Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere
Péter Ferenc, Szováta polgármestere
Simon István, Kerelőszentpál polgármestere
Állásfoglalás
Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi és képviselőházi frakciójának tagjai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy hétfőn, május 13-án a Korrupcióellenes Ügyészség őrizetbe vette Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét, aki az RMDSZ politikusaként, a magyar közösség bizalmának köszönhetően, hosszú évek óta önzetlenül szolgálja és eredményesen képviseli Hargita megye és magyar közösségünk érdekeit. Mi, a parlament két házának RMDSZ-képviselői és szenátorai szolidaritásunkat fejezzük ki Borboly Csabával és hiszünk ártatlanságában.
Meggyőződésünk, hogy a többéves ügy felelevenítése az RMDSZ XI. kongresszusát megelőző periódusban semmiképpen nem lehet a véletlen műve. Az idei év hosszú távon meghatározó politikai döntései közepette a Korrupcióellenes Ügyészség e régmúlt időket idéző eljárása bizonyíték a kivizsgálás rosszindulatú motivációjára. Ezúton határozottan elítéljük a szövetségünk és a magyar közösség ellen irányuló politikai megfélemlítés minden szintű formáját.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói
A csíki fiatalok szolidárisak Borboly Csabával
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) egyszerűen hihetetlennek tartja, hogy Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét őrizetbe vette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Borboly Csaba közéleti tevékenysége mindig is példaértékű volt a csíki fiatalok számára. Borboly Csaba mindig példát mutatott számunkra lendületből, tenniakarásból, proaktivitásból, vonalasságból. Bízunk benne, hogy mihamarabb kiderül, az elnök törvényesen járt el, és az őt érintő vádakban ártatlan. Úgy gondoljuk, hogy az őt érintő vádak politikai lejáratás eszközei.
Családjának erőt, kitartást kívánunk ebben a nehéz helyzetben.
Csík Terület Ifjúsági Tanácsa
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme
Az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan támogatja a korrupció és a bűnözés elleni harcot. Támogatja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei magas rangú tisztségviselők esetében is teljesítsék kötelességüket, hiszen egy jogállamban a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie.
Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, a bűnösség megállapítása pedig kizárólag az igazságszolgáltatás feladata.
Nem tudjuk, hogy Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba intézményvezetői vagy a pártján belüli önállósodási törekvéseinek köze van-e az ellene indított vizsgálathoz, erre ma nincs válasz.
Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a Néppárt a lehető leghatározottabban elutasít és elítél minden olyan eljárást, amelynek célja nem kizárólag az igazság kiderítése, és az esetleges bűncselekmények bizonyítása, hanem a politikai, netán etnikai alapú megfélemlítés vagy leszámolás.
Meggyőződésünk, hogy egy működő autonómiában jóval kevesebb táptalaja lenne az ilyen találgatásoknak. Mert a jogállami intézményekbe és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom szempontjából is az autonómia a megoldás.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Elnöksége nevében
Toró T. Tibor elnök
Népújság (Marosvásárhely)

A törvényességre vonatkozó érveket nem vették figyelembe
A rektorhelyettes nem írta alá az akkreditációs dossziét
Miután áprilisi ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa nem hagyta jóvá a magyar tannyelvű oktatás alapfeltételét jelentő külön magyar csoportok alakítását, az akkreditációs dossziét is a többségi határozat szellemében állították össze, s küldték el hétfőn Bukarestbe. Mivel a magyar tagozat képviselőinek a törvényességre vonatkozó érveit nem vették figyelembe, Szilágyi Tibor rektorhelyettes nem írta alá az újabb öt évre szóló működési engedélyt kérelmező dossziét.
– A dosszié a román szenátusi tagok által a magyar tagozatra ráerőltetett rendszert tükrözi, ami nincs összhangban a magyar tagozat akaratával, nem teszi lehetővé a tagozat fejlődését, és nem felel meg a tanügyi törvény előírásainak sem, ezért a törvényessége is megkérdőjelezhető. A szenátus úgy döntött, hogy fenntartja a jelenlegi rendszert, amiben a román és magyar tagozatos diákok vegyes csoportokban, román nyelven végeznek minden gyakorlati tevékenységet. A vegyes csoportok nem teszik lehetővé a gyakorlati oktatás kétnyelvűvé tételét és a tanársegédi állások külön meghirdetését, ami a magyar tagozat hosszú távú fejlődését biztosíthatná. Pillanatnyilag a közös rendszer egy hajszállal jobb tanári lefedettséget biztosít, de más előnye nincs. Érdekes módon az angol tagozat számára megengedett a külön csoportok létrehozása. Ha nem jelennek meg külön a magyar tagozathoz tartozó tanársegédi állások, s a jóváhagyást ilyen formában adja meg Bukarest, fennáll a veszély, hogy az összes kérésünket erre hivatkozva fogják az elkövetkező öt év során elutasítani – válaszolta a Népújság kérdésére a rektorhelyettes.
– A gyakorlati oktatásban eddig vegyesen működő csoportok szétválasztása nem volt benne a Ponta-kormány három miniszterének a jelenlétében megkötött egyezményben?
– Erre külön nem tért ki az egyezség, az akkor hivatalban levő tanügyminiszter asszony azt szorgalmazta, hogy a főtanszékek létrehozása ne előzze meg az akkreditációt, mert véleménye szerint így a két tagozat ki tudja segíteni egymást a hiányzó oktatók pótlásában. Ha valós segítő szándékkal viszonyulnának a kérdéshez, az angol csoportokhoz hasonlóan a magyar csoportok is külön meg kellene jelenjenek, ahol pedig tanerőhiánnyal küszködünk, ott a magyar tagozathoz tartozó állásra óraadóként egy román tagozatos kolléga besegíthetne. Azért ellenezzük a most elküldött akkreditációs dossziét, mert az oktatók hiányát, amit a román többség által fenntartott rendszer idézett elő a magyar tagozaton, ilyen módon továbbra is fenntartják és konzerválják. Először az oktatói lefedettségi arányt is úgy számolták ki, hogy – annak ellenére, hogy a gyakorlatok közösek –, a román tagozatnak legyen meg a szükséges 70%, és a hiányt szinte teljes egészében a magyar tagozathoz írták. Egy rövid, de igen éles vita után belátták, hogy ez nem korrekt, s áttértek arra, hogy a diáklétszámmal arányosan osztozzunk a meglévő s a hiányzó oktatókon. Bár a Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökség (ARACIS) által elvárt szintet a jelenlegi diáklétszámmal nem tudjuk elérni, nem éppen annyira rossz a helyzet, mint ahogy azt az egyetem vezetősége lefesti. Egy kicsit átcsoportosítva az órákat, s a professzorokat és előadótanárokat is maximumra normázva, elég sokat lehet nyerni.
A rektor szerint a dossziékat azért kellett ennyire gyorsan felküldeni Bukarestbe, mert az ARACIS még a nyári szesszió előtt be akar fejezni minden ellenőrzést.
– Mennyi ideig lesz érvényes a működési engedély?
– Elvileg öt évre szól. Az egyetem időközben kérhet egy újabb felmérést, amikor lehetne változtatni, de ez nagyon sokba kerül, és ugyanaz a vezetőség kellene kezdeményezze, aki most elutasította a kéréseinket.
– Értesültünk, hogy Bukarestben is próbálkoztak azzal, hogy törvényességet érvényre juttassák az akkreditációs kérelemben. Milyen eredménnyel jártak?
– Mi az ősszel a kinyújtott kezet elfogadtuk, megpróbáltunk együttműködni a román féllel egy fokozatos megoldás kialakításában, de most, amikor a szenátus – egyetemi szinten a legmagasabb döntéshozó fórum – egyértelműen leseperte az asztalról az összes kérésünket, be kell látnunk, hogy hiába az egyezség, itt helyben a problémát nem lehet megoldani. Szabó Béla professzorral, a magyar tagozat vezetőjével együtt magasabb szintű támogatást kértünk. A szakminisztériumban a felsőoktatásért felelős államtitkárral sikerült beszélnünk, aki megértette a helyzetet, és ígéretet tett, hogy kérésünket közvetíti a miniszternek. Az ARACIS- nál viszont minden kérésünket illetően elutasításba ütköztünk. Az ARACIS honlapján, az elbírálók listájának a végén szerepel egy állítólagos határozat, hogy a klinikai oktatásban a diák–beteg kapcsolat csak román nyelven folyhat, s ezért a kórházi gyakorlatok nyelve kizárólag a román. Véleményem szerint ez nem indokolt, sőt diszkriminatív előírás. Egy magyar beteget milyen alapon kötelezhetnek arra, hogy a magyar tanársegéddel és a magyar hallgatóval románul beszéljen, miközben természetes, hogy a román beteggel az ő anyanyelvén kommunikálnak. Egy évvel korábban a kétnyelvű gyakorlatokra vonatkozó kérésünket elgondolkoztatónak tartották, most elutasították, sőt megpróbálták kiforgatni. Hiába kértük, hogy ezt az előírást finomítani kellene, mert ebben a formájában nem teljesen törvényes, hiába próbáltuk meggyőzni őket, hogy az angol csoportokhoz hasonlóan a magyar csoportokat is külön kellene választani, mindentől mereven elzárkóztak.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Teljes a kisebbségi polgári kezdeményező bizottság
Hetedikként csatlakozott az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által alapított európai polgári kezdeményezési bizottsághoz Annewietske de Vries, a Nyelvi Sokszínűséget Támogató Hálózat, NPLD elnöke.
A hollandiai Frízföldön élő munkáspárti politikus a tartományi kormányzat minisztere, a fríz városok vezető testületének a tagja. Az NPLD egész Európára kiterjedő hálózatot működtet a nyelvi politikák támogatása területén az alkotmányos, regionális és kis államok nyelvei számára. Tagjai között vannak kormányok, tartományi kormányok, civil szervezetek, egyetemek és egyesületek. A harminchárom tag között találhatók a breton, gall, korzikai, galíciai, katalóniai, fríz, welsh, észt, navarrai, ír, baszk, litván, svéd, finn, kornis, számi és számos más regionális és nyelvi kisebbség képviselői.
Ezzel a lépéssel kiteljesedett a kisebbségi európai polgári kezdeményezés bizottsága, amelynek tagjai: Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Luis Durnwalder, Dél-Tirol tartomány kormányzója, Karl-Heinz Lambertz, a belgiumi német kormány miniszterelnöke, Anke Spoorendonk, Schleswig-Holstein tartomány igazságügyi, művelődési és európa-ügyi minisztere, Valentin Inzko, az ENSZ bosznia hercegovinai főképviselője és az előbbiekben bemutatott Annewietske de Vries.
A kezdeményező bizottságban ezzel Románia, Olaszország, Ausztria, Németország, Dánia, Belgium és Hollandia polgárai lesznek jelen. További számos európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbség, regionális vagy nyelvi csoport vesz részt abban a közös erőfeszítésben, amelynek célja, hogy az Európai Unió intézményeit rábírja arra, hogy a kisebbségvédelem területén intézkedéseket és szabályozásokat foganatosítson.
Ezzel összefüggésben, Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön a németországi Schleswig Holstein tartományba látogat, ahol találkozik Anke Spoorendonkkal, a kezdeményező bizottság egyik tagjával, a FUEN elnökségével, valamint a németországi kisebbségek küldötteivel. A Kiel tartományi székhelyen tartandó megbeszélésekre a szövetségi elnököt Vincze Loránt nemzetközi titkár kíséri el.
A kezdeményezők képviselői jövő héten, május 23-án, Kolozsváron mutatják be a bizottságot és az eddig megtett lépéseket.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)

Teljes adatvédelem és biztonság kell
Teljes adatvédelmet és biztonságot kell nyújtani a magyarországi választásokon való részvételre külföldön regisztrálók számára – mondta el Potápi Árpád a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke kedden, azt követően, hogy a választási törvény végrehajtásáról tárgyalt a bizottság a magyar Parlamentben.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy pártpolitikától és jelentős nézetkülönbségektől mentes szakmai vita zajlott a zárt ülésen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény végrehajtási rendeletéről. Reményei szerint a kormány az állandó bizottság javaslatait figyelembe veszi és beépíti majd a készülő rendelet szövegébe.
Kérdésre válaszolva Potápi Árpád elmondta, hogy az adatvédelem a kettős állampolgárságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsúlyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlovákia esetében magyarországi címet fognak használni” – hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt többen elvesztették szlovák állampolgárságukat, azt hangsúlyozta: a magyarországi választásokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon résztvevő külhoni magyarokat ne érhesse semmiféle retorzió.
A politikus közölte, hogy az ülésen felvetődött a kérdés: mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék. „Több elképzelést említettek meg, hogyan lehet megoldani, hogy ne hozzuk nyilvánosságra ezt a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy esetlegesen bármelyik párt, politikai erő visszaéljen a szavazatokkal” – jelentette ki Potápi Árpád.
A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megtekinthessék a parlamenti bizottságok, például a nemzetbiztonsági bizottság vagy a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai – tette hozzá.
Szabadság (Kolozsvár)

Öt nap alatt két bemutató a magyar színházban
Két új produkcióval készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház: Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát Hatházi András színművész állítja színpadra, Máté Angi Mamó című regénye alapján pedig Mezei Kinga, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatának tagja rendezi a Csipke című előadást, a szintén újvidéki Góli Kornélia dramaturggal közösen készített adaptáció felhasználásával.
A két bemutató között alig néhány nap telik el: míg a Muzsikaszót május 17-én, pénteken este 7 órától láthatja a közönség, a Csipkét május 21-én, kedden este 8 órától tűzik műsorra. A többi alkotó távollétében a két dramaturg – Vajna Noémi, valamint Visky András művészeti aligazgató – ismertette a részleteket tegnap délben a sajtó képviselőivel. Visky András mindenekelőtt az UNITER-gálán kitüntetett három művésznek – Kézdi Imola, Györgyjakab Enikő, Hatházi András – gratulált, különleges alkalomnak nevezve a tehetséges színészek munkájának elismerését.
Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékának cselekménye eredetileg az 1880-as években játszódik, Hatházi András rendező és Vajna Noémi dramaturg döntése nyomán „kerül át” a huszadik század elejére, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó békebeli évébe a most készülő, nagyszínpadi előadás – hangzott el a sajtótájékoztatón. Nem véletlenül választották éppen az 1914-es esztendőt, hiszen – amellett, hogy ez volt a „jó világ” utolsó éve, – Móricz éppen ekkor írta meg a darabot, miután Kós Károly meghívására részt vett a híres sztánai farsangi mulatságon. Vajna Noémi elmondta: az eredeti szöveg megőrzése mellett arra törekedtek, hogy minél többet megmutassanak abból a koncepcióból, amely annak idején a mű szerzőjét vezérelte.
Hatházi András korábban így nyilatkozott erről: „Már nem akarom kényem-kedvem szerint nyirbálni a darabot, egyre jobban ragaszkodom a teljes, eredeti szöveghez, amit nem értelmezni akarok, csak elolvasni (rengetegszer), és hagyni, hogy megmutassa magát.” Előkelőnek, közönségesnek, kíváncsinak, fejlődésre éhesnek, nyomorultnak, tudatlannak, önhittnek és reménykedőnek nevezte ugyanakkor a kort, amelyben a két fiatal, Pólika és Balázs kapcsolata, szerelme kibontakozik.
– Minél egyszerűbb stílusban szeretnénk megmutatni ezt a világot, de úgy, hogy közben minél igazabb legyen – hangsúlyozta Vajna Noémi, kifejtve: a főszerepben Imre Évát és Farkas Lorándot láthatja a közönség, a társulat többi tagja mellett pedig színészhallgatók is szerepelnek az előadásban. A darab címével összhangban élő zenével is készülnek: Árus Péter klarinétosként, Pál Attila prímásként, Balla Szabolcs pedig nagybőgősként tűnik fel, és természetesen Farkas Loránd is énekel majd a Muzsikaszóban. A színművész megjegyezte: eleinte egymás után sokszor elolvasták a darabot, megmagyaráztak minden vesszőt és felkiáltójelet, hogy ezáltal még inkább felfedezzék maguknak a szöveget. Az előadás díszleteit Carmencita Brojboiu készítette, a jelmezeket pedig György Eszter tervezte.
A másik előadás, amelyről szó esett a sajtótájékoztatón, a Mezei Kinga rendezésében készülő Csipke, amely Máté Angi Mamó című nagy sikerű regénye alapján születik meg. – A regény, amely egy árva kislány és nagymamája történetét meséli el, szinte kiáltott a színpadi adaptáció után – mutatott rá Visky András, utalva ugyanakkor arra is, hogy a 2010-ben Bródy Sándor-díjjal kitüntetett regény már a kézirat olvasásakor elnyerte a tetszését. Ő szorgalmazta a darab színre vitelét, Tompa Gábor igazgató javaslata nyomán pedig a zentai születésű Mezei Kingára esett a választás rendezőként, akit tavaly decemberben színészként ismerhetett meg az Interferenciák fesztivál közönsége, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Turbo Paradiso című előadásában (rendező: Urbán András). A stúdióteremben játszódó Csipke dramaturgja Góli Kornélia és Visky András, díszlettervezője Mezei Kinga, jelmeztervezője Gömöri Éva, zenéjét pedig Mezei Szilárd szerezte.
A színház művészeti aligazgatója elárulta: a két új bemutató mellett turnékra is készül a társulat. A Don Juan ünnepélyes vacsorája című előadással Franciaországban, a dijoni Théâtre en Mai fesztiválon vendégszerepelnek jövő hétvégén, június utolsó napjaiban pedig Giessenbe (Németország) mennek a Leonce és Lénával. Közben pedig Budapesten, a Vígszínházban is fellépnek, a Leonida Gem Session és a Megöltem az anyámat című előadásokkal. Johannes von Tepl A földműves és a halál című darabját Mihai Măniuţiu rendezi a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a bemutatót őszre tervezik.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

Újabb UNITER-díjak Kolozsvárnak
Színházrajongó lévén, bevallom, nagy izgalommal követtem a hétfő esti UNITER-gálát a számítógép képernyője előtt (tévékészülék hiányában ugyanis a román közszolgálati csatorna online változatát néztem): három kolozsvári és egy marosvásárhelyi művészért drukkoltam tiszta szívből. Bár két remek színész – Hatházi András és Bányai Kelemen Barna – ugyanabban a kategóriában volt versenyben, előbbi a kolozsvári, utóbbi a marosvásárhelyi teátrum produkciójában játszott szerepéért. Nehéz lett volna tehát eldönteni, kinek is szorítson az ember jobban, a legrangosabb színházi elismerésért folyó „harc” mezején azonban már maga a jelölés is kiemelkedő teljesítménynek számít.
A háromórás esemény végén aztán rendkívüli megelégedettséggel nyugtáztam, szurkolásom nem volt hiábavaló, és persze reménykedtem abban, hogy a nyertes nevek elhangzása utáni hangos tetszésnyilvánításom nem zavarta túlságosan a szomszédok álmát.
És hát, mi tagadás, van abban valami szívmelengető érzés, hogy a Romániai Színházi Szövetség (Uniunea teatrală din România – UNITER) három fontos díját három magyar – ráadásul kolozsvári – színész kapja, és egy különdíjat is kiérdemelt Cári Tibor zeneszerző. Mint már annyiszor az elmúlt huszonegy év alatt, idén is termett tehát babér a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei számára, akikre mindannyian büszkék lehetünk.
Apropó, huszonegy év, a gála házigazdája természetesen változatlanul Ion Caramitru UNITER-elnök volt, és, mint az évek során annyiszor, idén is megpróbálta kézben tartani a mindig éjszakába nyúló eseményt, lehetőleg visszafogni a bőbeszédűeket, de ugyanakkor biztosítani a megnyilvánulást azok számára is, akik anyagilag hozzájárultak a gála megszervezéséhez. Úgy tűnik, jót tett a Bukarestből való kimozdulás, a díjkiosztó rendezvény ugyanis talán idén először sikeredett elviselhetővé mind időtartam – tekintetbe véve a tévéközvetítés miatti kötelező reklámszüneteket is –, mind pedig minőségi szempontból, beleértve a szintén „kötelező” úgynevezett „művészi pillanatokat” (moment artistic).
A végeredményt illetően tehát elégedettek lehetünk: a 2012-es év kiemelkedő színházi teljesítményeiért művészeink megkapták a megérdemelt elismerést, gratulálunk nekik – díjazottaknak és jelöltnek egyaránt –, köszönjük a szép színházi pillanatokat, kívánunk nekik sok erőt és kitartást.
Idei legjobbjaink tehát: Kézdi Imola, Györgyjakab Enikő, Hatházi András, Cári Tibor és idesorolom Bányai Kelemen Barnát is. És említsük meg a bíráló bizottság tagjait is: Florica Ichim színikritikus, Sanda Manu rendező, tanár, Ludmila Patlanjoglu színikritikus, Viorica Petrovici díszlettervező és Adi Carauleanu színész, a Iaşi-i Nemzeti Színház tagja
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)

Tovább erősítenék a kétoldalú kapcsolatokat
Martonyi János külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok erősítésének fontosságáról tárgyalt Mircea Geoană korábbi román külügyminiszterrel és volt szenátusi elnökkel hétfőn – tudatta a Külügyminisztérium az MTI-vel.
A román politikus, aki 2000 végétől négy éven át töltötte be a külügyminiszteri posztot a szociáldemokrata Adrian Năstase kormányában, a 6. Európa–Ukrajna fórumra érkezett Budapestre.
A tárca közleménye szerint a megbeszélésen tárgyaltak a közvetlen, a társadalom minél szélesebb rétegeinek bevonásával folytatott magyar–román párbeszéd erősítéséről és a regionális együttműködés fejlesztéséről is. Martonyi János megerősítette, Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy Románia csatlakozzon a schengeni övezethez.
A felek egyetértettek abban, hogy Martonyi János márciusi bukaresti látogatása hozzájárult egyes nyitott kérdések megoldásához. Mircea Geoană javasolta, hogy a két ország hozzon létre olyan új együttműködési mechanizmust, amely további tartalommal töltené meg a stratégiai partnerség kereteit – írták.
A tárgyalópartnerek megállapították, hogy mindkét ország érdekelt a közös európai jövő alakításában, az EU bővítésében, az uniós együttműködés szorosabbra fogásában, illetve „az európai intézmények és mechanizmusok hitelességének megőrzésében”.
A megbeszélésen Martonyi János utalt arra, hogy az idén Magyarország tölti be a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint a Közép-európai Kezdeményezés elnöki posztját, ami kiváló alkalmat ad a tágabb értelemben vett regionális együttműködés elmélyítésére. Mircea Geoană ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Fekete-tenger jelentős kapcsolódási pont lehet Közép-Ázsia felé.
A vasárnap kezdődött, háromnapos budapesti 6. Európa-Ukrajna fórum alkalmat ad arra, hogy ukrán politikusok, parlamenti képviselők, szakértők tájékoztassák külföldi partnereiket országuk helyzetéről, valamint az EU és Ukrajna kapcsolatainak szorosabbra fűzésére tett intézkedésekről.
Szabadság (Kolozsvár).

A MOGYE-konfliktusról tájékozódnak a miniszterek
Várhatóan szerda délután Bukarestben fogadja Remus Pricopie tanügyminiszter és Mihnea Costoiu, a kutatási és felsőoktatási tárca vezetője a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román, illetve magyar vezetőit, akiktől a két miniszter tájékozódni szeretne az intézményben kialakult újabb konfliktusról.
A tárgyalást az egyetem vezetőségének sokadik magyarellenes lépése váltotta ki, amikor a hét elején a rektorátus a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyva küldte el Bukarestbe az egyetem akkreditációs dossziéját. Az intézmény magyar rektorhelyettese, Szilágyi Tibor nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, mivel szerinte a MOGYE román többségű vezetése által javasolt megoldások nem felelnek meg a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak. A rektorhelyettes elsősorban azt kifogásolta, hogy a gyakorlati oktatásban nem választották szét a román és a magyar tagozathoz tartozó csoportokat.
Amint arról beszámoltunk, alig egy héttel korábban az egyetem kétharmados román többségű szenátusa leszavazta a magyar tagozat képviselőinek azt a kezdeményezését, hogy a gyakorlati oktatást is tegyék kétnyelvűvé. Az ügy orvoslása érdekében Szilágyi Tibor és kollégája, Szabó Béla tagozatvezető már a múlt hét második felében Bukarestben járt az oktatási minisztériumban, valamint a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetnél (ARACIS), azonban semmi egyebet nem sikerült elérniük egy államtitkári ígéretnél, miszerint a problémáról tájékoztatják a tárcavezetőket.
Megértő lenne a minisztérium
„Úgy tűnt, hogy a minisztériumban megértően viszonyulnak a gondjainkhoz, az ARACIS-nál azonban ellenségesen fogadták valamennyi javaslatunkat. Már-már az volt az érzésünk, hogy a minőségbiztosítási szervezet képviselői az elfogult marosvásárhelyi román kollégáink retorikáját vették át” – nyilatkozta lapunknak Szilágyi. Szerinte nem kizárt, hogy az egyetem vezetői előzőleg valamennyi magyar kérdésből „kioktatták” az ARACIS-osokat.
Várniuk kell a tiltakozóknak
Egyelőre kénytelen legalább egy napot várni a Bukarestben meghirdetett tiltakozó akciójával a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) néhány tagja. Ádám Valérián, a szervezet titkára elmondta, a fővárosi önkormányzat ugyan nem bírálta fölül korábban kiadott engedélyét, viszont feltételként kötötte ki a 8-szor 2 méteres molinó kifeszítésének műszaki ellenőrzését. „A Győzelem téri autók és gyalogosok biztonságára hivatkozva elküldtek egy céghez, hogy annak illetékesei véleményezzék, hogy az óriásplakátunkat nem boríthatja-e fel a szél” – mondta el Ádám Valérián, akinek reményei szerint holnaptól elkezdődhet a kéthetes tiltakozó akció. A RMOGYKE az oktatási törvény megszegésére és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tapasztalható etnikai diszkriminációra kívánja felhívni a figyelmet.
„Nem tudni hogy és mikor, de megfogalmaztak egy kitételt, miszerint a klinikai gyakorlat csak román nyelven folyhat. Ez elméletileg mindenkire egyaránt érvényes, a valóságban viszont csak a magyar diákokra alkalmazzák, az angol nyelven tanulókra nem, ők külön csoportokban tanulhatnak. Ha betű szerint alkalmaznák az ARACIS határozatát, akkor nem csak az egyetemistákat, hanem a betegeket is diszkriminálnák” – kommentálta a minisztérium mellett működő független bizottság döntését a rektorhelyettes. Kérdésünkre, hogy ez szó szerint azt feltételezné, hogy a kórházi ágynál a magyar beteget arra kényszerítik, hogy románul beszéljen a szintén magyar orvossal és diákkal, Szilágyi igennel válaszolt. „Ez az intézkedés súlyos betegjogi kérdést vet fel” – tette hozzá az oktató.
Szerinte a magyar tagozat hosszú távú fennmaradásához elengedhetetlen feltétel az anyanyelv használata a gyakorlati oktatásban, és a magyar nyelvi kompetenciák megkövetelése a tanársegédi állások meghirdetésénél. Szilágyi Tibor attól tart, hogy ha a magyar csoportok különválasztása nélküli szerkezetben hosszabbítják meg további öt évre az intézmény működési engedélyét, azt az egyetem vezetése hivatkozási alapul használja fel az elkövetkező időszakban a magyar tagozat kéréseinek elutasítására.
Gáncsoskodna az ARACIS?
Felvetésünkre, hogy mi történhet abban az esetben, ha a román politikum hajlik a kompromisszumos megoldásra, és a MOGYE magyar oktatóinak kérése a tárcavezetőnél is meghallgatásra talál, de az ARACIS tagjai továbbra is ellenségesen kezelik a kérdést, a MOGYE helyettes vezetője úgy vélekedett: a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezet megteheti, hogy úgy viselkedjen, akár a rosszindulatú közlekedési rendőr. „Ha a rendőr meg akar büntetni, addig keres valami kivetnivalót, amíg talál és megbüntet. Így van ezzel a bizottsággal is: ha a magyar nyelvű oktatást nem akarják külön akkreditálni, akkor nem akkreditálják” – vélekedett Szilágyi Tibor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Tervek a Magyar Kulturális Központnál
Könyvbemutatók, előadások és bornapok lesznek a következő fél év rendezvényei között, melyet a Magyar Kulturális Központ munkatársai szerveznek Sepsiszentgyörgyön.
Lakatos Mihály, a Magyar Kulturális Központ igazgatója sajtóértekezleten számolt be kedden délben a központ jövőbeli terveiről, és ismertette a meghívottak munkásságát is. Több könyvbemutató, előadás, közönségtalálkozó is szerepel a terveik között, elsőként pedig a hétvégi előadást emelte ki az igazgató. A péntek délutáni Észak-Korea – magyar szemmel című előadáson az érdeklődők számos különös dolgot tudhatnak meg arról, hogy mi történik a „vasfüggöny” mögött Észak-Koreában.
Az MKK rendezvénysorozatai vasárnap folytatódnak a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol 18 órától kerül bemutatásra Gróf Nádasdy Borbála könyvtrilógiája, aki a Nádasdy család leszármazottja és táncosnő, ünnepelt filmszínésznő majd író lett. Az írónő, aki Párizsban telepedett meg, mindig ragaszkodott a magyarságához, és mai napig úgy tölti mindennapjait, hogy fél évet Franciaországban, fél évet pedig hazájában, Magyarországon él. A könyvbemutatókat követően május 21-én a Kortárs irodalmi folyóirat munkatársai mutatkoznak be Sepsiszentgyörgyön, Ambrus Lajos főszerkesztő és Pécsi Györgyi versrovatvezető rendhagyó irodalomórát is tartanak a középiskolásoknak.
Júniusban két rendezvénnyel jelentkezik az MKK, elsőként a Hitel – a negyedszázados folyóirat elmúlt évtizedeit ismerhetik meg az érdeklődők Papp Endre főszerkesztő és Falusi Márton szerkesztő által. Erre június 12-én kerül sor, valószínű, hogy a központon kívüli helyszínen, mivel fontos lenne kivinni az eseményeket más helyszínekre is – mondta Lakatos Mihály. Szintén júniusban kerül bemutatásra Az ember tragédiája is, a vetítést követően pedig közönségtalálkozót szerveznek Jankovics Marcellal, a Tamási Áron Színház új stúdiótermében. Az idei év egyik legfontosabb eseménye a Tokaj Napok Székelyföldön elnevezésű rendezvény lesz, melyet október közepére terveztek, és amelynek keretében színházi előadással, fotókiállítással, könyvbemutatókkal és természetesen jó borokkal várják majd az érdeklődőket.
A kulturális központ tervei azonban nemcsak idénre szólnak – mondta az igazgató –, hiszen a jövő évi elképzelések is megszülettek már. „Jövőre lesz a holokauszt 70. évfordulója, melyre emlékkonferenciát tervezünk. Olyan jeles, az erdélyi magyar irodalom jelentős alakjait idézzük fel mint Karácsony Benő vagy Ligeti Ernő tragikus élettörténete. Bizonyára ismerik az emberek ezeknek a nagyszerű íróknak a sorsát, de azt talán kevesen tudják, hogy amikor Ligeti Ernőt és családját lelőtték a nyilasok, egy arrajáró katona megmentette a fia életét, aki jelenleg Kanadában él” – mesélte Lakatos Mihály.
Bús Ildikó
szekelyhon.ro

Gróf Nádasdy Borbála székelyföldi olvasóival találkozik
Nagy- és kisvárosokban, apró falvakban, civil szervezeteknél, művelődési házakban, klubokban találkozott olvasóival Gróf Nádasdy Borbála. Sok-sok közönségtalálkozó után, most székelyföldi városokban örvendezteti meg az olvasókat.
Mindhárom önéletrajzi kötete könyvsikernek számít Magyarországon, akárcsak az Ízes élet című negyedik is, amely látszólag szakácskönyv ugyan, de jóval több annál, arra az életre és életmódra, arra a szemléletre emlékeztet, amelytől a parancsuralmi rendszer fosztotta meg a magyarságot. A ma is lenyűgöző és rokonszenves személyiségű, igazi szellemi arisztokratává nemesedett írónőnek négy helyszínen szervez könyvbemutatót az Udvarhelyi Híradó.
A közönségtalálkozók alkalmával kedvezményesen megvásárolható lesz mind a négy, a felvidéki Méry Ratio Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet.
Sepsiszentgyörgyön május 19-én, vasárnap 18 órától kezdődően a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében, Székelyudvarhelyen május 20-án, hétfőn 18 órától a Művelődési Ház koncerttermében, Marosvásárhelyen május 21-én, kedden 18 órától a Bernády Házban, Csíkszeredában pedig május 22-én, szerdán ugyancsak 18 órától a Városháza dísztermében találkozhatunk Nádasdy Borbálával.
Simó Márton
szekelyhon.ro

Keserédes a hatvanadik Széllyes Ferencnél
Betöltötte hatvanadik születésnapját hétfőn Szélyes Ferenc színművész, aki immár negyven éve koptatja az erdélyi színpadok deszkáit. A marosvásárhelyi színművészt kedden egy nagyváradi előadással ünneplik a Nemzetiben. A vele készült beszélgetésünkből kiderült, keserédes a születésnap Szélyes számára, negyven év után az utóbbi időben hanyagolják a Marosvásárhelyi Nemzetiben.
Szélyes Ferenc– Hogyan ünnepelte a kerek évfordulót?
– Hétfőn volt a születésnapom, de egy kicsit visszakapcsoltunk az ünneplésben, mivel keddre tették az ünnepi műsoromat, s kellett tartalékolni az erőt. Hétfőn Parászka Miklós, Fülböp Zoltán meg Szabó Zoltán kollégáim látogattak meg és köszöntöttek fel, poharazgattunk egyet. Tulajdonképpen keddre terveztük a bulit, a nagyváradi előadással, fotókiállítással, meg valami meglepetést is tartogatnak számomra a kollégák. Tudom, mert az egyik társulati gyűlésről engem hazaküldtek, mondván, hogy engem fognak tárgyalni. Nem szivárgott ki semmi, ezek szerint most az egyszer megdőlt az az elmélet, hogy a színészek pletykásak.
– Hogy jött össze ez az ünnepi előadás a nagyváradi színházzal?
– Ennek az a rövid története, hogy a múlt évben felhívott Szabó K. István, a Szigligeti Társulat főrendezője, s megkérdezte, nem lenne-e kedvem eljátszani a Nagy Romulus szerepét. Mondom, nekem lenne, kéreztessen el a színházamtól, ott úgysem játszom semmit. Aztán másfél hónapot próbáltunk, majd bemutattuk, játszottuk.
– Milyen volt a munka? Megvolt az ünnepi hangulat?
– Nem, mert amikor én elkezdtem, akkor szó sem volt arról, hogy engem Vásárhelyen esetleg ezzel fognak ünnepelni. Ez meghívás volt, amelynek mint színész próbáltam eleget tenni. Nagyszerűen éreztem magam amúgy ott, annyira természetesen, barátilag, kollegiálisan fogadtak. Mert ugye ilyenkor mindig fennáll a veszély, hogy a társulat felteszi a kérdést: miért kellett vendégszínészt hívni, miért nem került ki közülünk a főszereplő. Na hát ebben az esetben, ha fel is merült, nagyon ügyesen titkolták. Nagyon jó hangulat alakult ki.
– Tényleg nem játszik semmit most a vásárhelyi színházban?
– Semmit az ég egy adta világon. Két és fél, lassan három éve.
– De miért?
– Ezt a vezetőségtől kellene megkérdezni. A legjobban én vagyok meglepődve. Már több mint negyven éve dolgozom, s ez alatt az idő alatt nem volt olyan időszakom, hogy három évig egy szerepet se kapjak. Sőt, mindig az volt a bajom, hogy túl sokat játszom, egyik szerepből estem a másikba. Ez egy idő után el is fárasztott. Kell egy kis pihenés, de ez már sok. Egy színész, ha egy évig nem játszik, akkor már érzi, hogy baj van. Ha két évig nem játszik, már kezd nagyon ideges lenni, s a harmadik év már rettenetes. Na engem a harmadik évben megmentett a váradi meghívás, a másik kettőt meg átvészeltem, mert ott van a Csűrszínház. Az leköt, lefoglal. A négy hónapos műsort összeállítani bőven elég egy embernek.
– Ilyen időszakban, hogy néz ki egy színész mindennapja? Nem kell bemenni se?
– Nem kell bemenni, nem kell kondikát aláírni, és a fizetést ugyanúgy megkapja az ember. Esetleg lelkiismeret-furdalásod van, hogy a többiek dolgoznak, s te nem, s kapod a fizetésed. De ezen belül nagyon rossz érzés, nagyon ki tudja az embert készíteni. Remélem befejeződik, Keresztes Attila művészeti igazgató már jelezte, hogy a jövő évadban számít rám.
– Úgy tudom, hogy valamelyik magyarországi színház magához akarta csábítani...
– Igen, a soproni színházról van szó, már három éve folyik ezt a csábítgatás, társulati tagnak szeretnének. De sok szempontból nem vonz engem, egyrészt messze van, másrészt idegen környezet. Egy szerepre elmennék, de aztán jönnék haza. Ott mások a szabályok, szokások, más a hangulat. Én az itteni hangulatot szeretem, ez az én közönségem...
– Mindig is színész akart lenni?
– Nem, eleinte orvosira készültem, aztán rájöttem, hogy mégsem szeretem. Tizenegyedikben váltottam, elkezdtem tudatosan készülni a színészi pályára. Nálunk van is a családban színész, egy temesvári nagybátyám például, aki Magyarországon színész. Az énekes Széllyes Ferenc, aki meghalt már, édesapám testvére volt. Ezzel a két emberrel minden nyaramat együtt töltöttem Mikházán, s előbb-utóbb elkapott a varázsa a színpadnak. A nagyszüleim Mikházán amatőr színjátszók voltak. Aztán középiskola után rögtön felvételiztem, fel is vettek 72-ben, Szatmárnémetibe kerültem, ott 16 évet dolgoztam, 91-ben jöttem haza Vásárhelyre, azóta itt vagyok. Kikerekedik ebből a negyven év, abban benne van a főiskola is, amit én mindenképp beleszámítok, mert a főiskolás éveket a négy legnehezebb évemnek tartom. Bekerültem egy olyan közegbe, amire nagyon vártam, mégis kicsit pofára estem, mert nem ment minden úgy, ahogy én elképzeltem. Amikor a tanárok azt mondták, hogy menjek fel a színpadra, s egyik saroktól menjek át a másikig, majdnem hasra estem. Meg kellett szokni, na.
– Van szerepálma, amit még szívesen eljátszana?
– Annyi van, hogy rengeteg. Nem is érdemes felsorolni őket. Hogy mit hoz a jövő, nem tudom. Hiába vannak szerepálmaid, a kutya nem veszi figyelembe. Nálunk például most az idős szerepeket is fiatalokkal játsszák. Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni. Csak egy dologban reménykedhetem: hátha majd öt év múlva jön egy olyan rendező, aki fordítva fog gondolkodni, s lehet, akkor majd a Rómeó és Júliában én játszom Rómeót. Mert az lesz a koncepció. Vagy a Jancsi és Juliskában én leszek Jancsi, megtörténhet ez is.
Szász Cs. Emese
szekelyhon.ro

Borboly a maszol.ro-nak: lehallgatták a telefonbeszélgetéseimet
Hónapokon keresztül lehallgattatta az ügyészség a hétfőn őrizetbe vett, majd kedden szabadlábra helyezett Hargita megyei tanácselnök telefonbeszélgetéseit – tudtuk meg a politikustól, akit hazautazása közben értünk el telefonon.
„Amíg a bíróság döntésére vártam, volt időm átlapozni a dossziémat. Az iratokból kiderült, hogy hosszú ideig lehallgatták a telefonbeszélgetéseimet. Az összeállított dokumentáció alapján már egy évvel ezelőtt őrizetbe vehettek volna, ezért gyanús nekem, hogy hétfőre időzítették ezt az intézkedést” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Borboly Csaba.
A nyomozati anyagból az is kiderült, az ügyészség három éve vizsgálódik a politikus ügyében. „Nagyon régóta kutakodnak utánam, nagyon sok feljelentést gyűjtöttek össze. Olyan ügyekkel gyanúsítanak és olyasmikért kérték az őrizetbe vételemet, amelyekért másfél, két éve is megtehették volna ugyanezt. Ezért tartom különösnek a tegnapi intézkedést” – magyarázta.
A tanácselnök elmondta, a vádak alaptalanok, és ezt szerinte a keddi bírósági döntés is bizonyítja. Szerinte az igazságszolgáltatás teszi majd a dolgát, és ejti majd ezeket a vádakat. „Ahogy mondani szokták: ami nem öl meg, az megerősít, úgyhogy megyünk előre" – tette hozzá Borboly.

Elítélték a verekedő csendőröket
A bukaresti katonai táblabíróság végleges ítéletet hozott abban az ügyben, amelyet két gidófalvi fiatalember kezdeményezett 2010-ben öt csendőr ellen, akik a Szent György Napok alkalmával megverték őket. Korábban a kolozsvári katonai törvényszék elmarasztaló ítéletet hozott, ám ezt megfellebbezték. Az ítélet büntetőjogi része maradt, a csendőröket egyenként másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a polgári részen enyhítettek: Kolozsváron 20–20 ezer lej erkölcsi kártérítést ítéltek a szenvedő alanyoknak, Bukarestben az összeget megfelezték.
Csendőrök vertek ifjakat címmel lapunk 2010. április 28-i számában tájékoztattunk az esetről: péntekről szombatra virradó éjjel a megyeszékhelyi Szent György téren kissé spicces társaság távozott az egyik lacikonyhából. Egy parkolóból kiálló személygépkocsi fellökte a 22 éves Csulak Csongort, aki elesett, majd mérgében az autó szélvédőjére loccsantotta poharából a sört. A kocsi vezetője éles szóváltásba keveredett a sörös fiatalemberrel, amire felfigyelt a közelben tartózkodó csendőrjárőr, és közbelépett. Csulakot leütötték, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták, hogy bevigyék a székhelyre. Ezt látva, a 27 éves Fazakas Vincze Lajos közbelépett, Csulak és a csendőrök közé állt. Erre ketten őt is lefogták, az egyik karhatalmi gyomorszájon rúgta annyira, hogy nem kapott levegőt, majd mindkettejüket elszállították. Fazakas lapunknak elmondta: elvették tárcáikat, telefonjaikat elkobozták és kikapcsolták, a nyakából letéptek két ezüstláncot, amelyek el is vesztek. A kocsiban tovább folyt az ütlegelés. A csendőrség székhelyén egy nagy terembe vezették a két szabálytalanul őrizetbe vett fiatalembert. Ott már öten estek nekik, elsősorban Fazakasnak. Leütötték, hajánál fogva felemelték, és tovább verték. „Kikezdesz-e még a csendőrséggel?” — kérdezgették verés közben. Negyedórás ütlegelés után mindenféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket, az elveszett láncokon kívül értékeiket visszaszolgáltatták. A pórul járt fiatalok a megyei kórház sürgősségi osztályára mentek. Florián Zsuzsanna ügyeletes orvos megállapította, hogy mindketten erőszak áldozatai, Fazakas esetében a sérülések egész lajstromát sorolta fel, és átvilágításra küldte. A röntgenfelvétel alapján Florentina Moroiu szakorvos megállapította, hogy megrepedt egyik bordája, és a tüdeje is megsérült. Az áldozatok hétfőn a törvényszéki orvosnál jelentkeztek, a Carmen Barbu tisztiorvos által kiállított bizonylatban Csulak Csongor esetében hat sérülés szerepel, amelyek 2–3 napi orvosi kezelést igényelnek, Fazakas Vincze Lajos esetében tíz 7–8 nap alatt gyógyuló sérülést állapítottak meg. Az ifjak feljelentést tettek a brassói katonai ügyészségen. Az ügyet alapfokon a kolozsvári katonai törvényszék tárgyalta, s tavaly március 6-án meghozta ítéletét: az öt vádlott mindenikét másfél év feltételesen felfüggesztett börtönre ítélte. Fellebbezés után a bukaresti katonai táblabíróságra került az ügy. Kilenc halasztást követően május 8-án megszületett a végzés. Részlegesen helyt adtak a fellebbezésnek. Az öt vádlottnak a megyei csendőrséggel közösen 10 000 lej erkölcsi kártérítést kell kifizetnie a két megvert fiatalembernek. Ugyanakkor fejenként 236 lej perköltséget is meg kell téríteniük. A végzésben szerepel: Gal Ioan-Radu és Sinkler Adolf főtörzsőrmesterre, Orbán Gábor, Gheorghe Prodan, valamint a tartalékállományban levő Ionică Soare őrmesterre egyenként másfél éves felfüggesztett börtönbüntetést róttak ki. Az általunk megkérdezett Fazakas Vincze Lajos és a fiatalemberek ügyvédje, Ilyés Eszter elégedett az ítélettel.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Teljes adatvédelem a választásra regisztrálóknak (Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma)
Teljes adatvédelmet és biztonságot kell nyújtani a magyarországi választásokon való részvételre külföldön regisztrálók számára – mondotta Potápi Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke tegnap azt követően, hogy a választási törvény végrehajtásáról tárgyalt a bizottság a Parlamentben.
A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy pártpolitikától és jelentős nézetkülönbségektől mentes szakmai vita zajlott a zárt ülésen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény végrehajtási rendeletéről. Reményei szerint a kormány az állandó bizottság javaslatait figyelembe veszi, és beépíti majd a készülő rendelet szövegébe. Kérdésre válaszolva Potápi Árpád elmondta, hogy az adatvédelem a kettős állampolgárságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsúlyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlovákia esetében magyarországi címet fognak használni” – hangsúlyozta. Annak kapcsán, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt többen elvesztették szlovák állampolgárságukat, azt hangsúlyozta, a magyarországi választásokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon részt vevő külhoni magyarokat ne érhesse semmiféle retorzió. A politikus közölte, hogy az ülésen felvetődött a kérdés: mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék. „Több elképzelést említettek, hogyan lehet megoldani, hogy ne hozzuk nyilvánosságra ezt a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy esetlegesen bármelyik párt, politikai erő visszaél a szavazatokkal” – jelentette ki Potápi Árpád. A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megtekinthessék a parlamenti bizottságok tagjai, például a nemzetbiztonsági bizottság vagy a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai – tette hozzá.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kisebbségmentő pályakép színészportrékkal (Könyves est zenével)
Újszerű könyves, zenés estet tartottak tegnap a sepsizszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban: a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó néhány könyve, Pásint Ödön kisebbségmentő pályaképe és Székely Szabó Zoltán színészekkel készített „háromrétegű” interjúkötete szerepelt a terítéken, ezt színezte a Cantabile Trió hangversenye.
H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója egy-egy bővített mondatban ismertetett néhány újdonságot, majd Nóvé Béla budapesti író, történész, dokumentumfilmes alkotó, a Hivatása: kisebbségmentő című kötet szerzője beszélt Pásint Ödön (1900–1950) eddig „árnyékban lévő” életpáyájáról. A torockószentgyörgyi születésű Pásint Bethlen István miniszterelnök személyi titkáraként, Teleki Pál bizalmasaként, ám mindvégig háttérben maradó, egyre fontosabb beosztású szürke eminenciásként igen sokat tett Budapestről az erdélyi magyarságért, végül az ÁVH sorozatos zaklatása öngyilkosságba kergette. Édesapja unitárius lelkész, bábaasszony édesanyja negyvenésvesen árván hagyja öt fiútestvérével, tanulmányai befejeztével sok-ezernyi székely és erdélyi magyar fiatal sorstársával együtt Magyarországra menekül az impériumváltás következményei elől, ott kezdi el pályáját építeni, mindvégig Aranyosszék, az erdélyi magyarság érdekeit képviselve. Egyetemi tanulmányai, párizsi, strasbourgi kitérő után Bethlen István személyi titkára lesz, fontos segítője, mi több, az utolsó bizalmasa 1944-ben. A harmincas években a kor fő célkitűzéséért, a revízióért dolgoztak, ám Észak- és Dél-Erdély különválasztása után újabb nemzetiségi problémákkal („túszdrámákkal”) kellett szembenézniük. Teleki Pál erdélyi szociális kérdések megoldását bízta rá, 1944 tavaszán pedig félig titkos, embermentő missziókat hajtott végre. A szerző megjegyezte, Pásint Ödön Sepsiszentgyörgyhöz néhai féltestvére, Albert (Pásint) Éva gyermekgyógyász révén kötődik. A Cantabile Trió hangversenye után Székely Szabó Zoltán Egy nemzedék három felvonásban (erdélyi színészek tegnapelőtt, tegnap és ma) című könyvéről beszélt Bogdán László és László Károly társaságában. Kötetében huszonkilenc színésszel, rendezővel közöl interjút. Közülük többen Magyarországra mentek, nem tudták, mekkora csalódás vár rájuk – mondta. László Károly „fészekrakónak” nevezte Székely Szabó Zoltánt, H. Szabó Gyula pedig úgy fogalmazott, a nyolcvanas években Sepsiszentgyörgyön a magyarság szíve a színházban dobogott, köszönhető ez Sylvester Lajosnak, aki az akkori nagyon nehéz időkben is csapatot tudott építeni.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Beterjesztette alkotmánymódosító javaslatait az RMDSZ
A nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként, illetve nyelvük regionális nyelvként való elismerését szorgalmazza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotmánymódosítási javaslatai között, amelyeket a szövetség parlamenti frakciói kedden hivatalosan is beterjesztettek az alaptörvény módosítását előkészítő testületnek – derült ki a szövetség szerdai hírleveléből.
Az RMDSZ indítványai között szerepel, hogy töröljék az alkotmány első cikkelyéből Románia nemzetállamként való meghatározását.
„A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény előírásait alkotmányos rangra szeretnénk emelni, javasoltuk a kötelező konzultációt kisebbségeket érintő kérdésekben" – idézte az RMDSZ hírlevele Máté András Leventét, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjét.
Az államszervezési javaslatok közül a politikus kiemelte, hogy az RMDSZ a kétkamarás parlamenti rendszer megőrzését támogatja, amelyben viszont a kompetenciák elkülönülnének: a szenátus a régiók képviseletét látná el. A többi kisebbség parlamenti frakciójával összhangban az RMDSZ azt javasolja, hogy a román államelnököt a parlament válassza meg kétharmados többséggel. Romániában az alkotmánymódosítás tervezetét a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia, és akkor lép hatályba, ha érvényes népszavazás is megerősíti. Az alkotmány módosításának folyamata azt követően indult be Romániában, hogy a decemberi választásokon a Szociálliberális Szövetség (USL) kétharmados parlamenti többséget szerzett. Az USL elsősorban az államfő, a parlament és a kormány hatáskörét szeretné pontosítani, és bevezetne egy új közigazgatási szintet, a régiót.
A bukaresti parlament kisebbségi frakciója kedden ismertette alkotmánymódosító javaslatait. Varujan Pambuccian frakcióvezető megerősítette: azt is kezdeményezték, hogy a román alaptörvényt egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal. Az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
MTI
Erdély.ma

A román kormány több mint 10 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi 2018-ig
A román kormány több mint 10 ezer alkalmazott elbocsátását tervezi az állami vállalatoktól 2018-ig – derül ki egy kormányzati dokumentumból. A Mediafax hírügynökség emlékeztet, hogy a kormány egyik korábban elfogadott sürgősségi kormányrendeletéről van szó, amelyről eddig nem lehetett tudni, hogy hány dolgozó elbocsátásával számol.
A szenátus munkaügyi bizottsága előtt lévő kormányrendelethez csatolt mellékletből azonban most kiderül, hogy a kabinet 2018-ig 10 500 ember elbocsátását tervezi. Ez azt jelenti, hogy évente átlagban 2000 emberrel csökken az állami vállalatoknál dolgozók összlétszáma.
A kormány indoklása szerint a következő időszakban “rugalmasabb termelési kapacitásra” lesz szükségük a vállalatoknak, hogy hatékonyabban alkalmazkodjanak a piaci körülményekhez. Az elbocsátások főleg az energiaipart érintik. A rendelet a dolgozók szociális védelméről is rendelkezik, és meghatározza, hogy a kormány évente mennyi pénzt fordít az elbocsátandók végkielégítésére.
Románia vállalta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárását, hogy hatékonyabbá teszi az állami vállalatok működését, és a veszteségeseket privatizálja. Bukarest legutóbb 2011 tavaszán kötött 5,3 milliárd euró értékű, két éves, többoldalú, nemzetközi elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást az IMF szervezésében, amely még nem zárult le, mert Románia a nyárig haladékot kért, éppen a veszteséges állami vállalatok helyzetének rendezésében tapasztalt elmaradások miatt.
Traian Basescu román államfő március közepén egy parlamenti beszédében az euró bevezetése kapcsán kijelentette: Romániának mindent meg kell tennie, hogy három-négy éven belül teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy már a közös európai fizetési eszköz bevezetése előtt versenyképessé tegyék az állami vállalatokat.
erdon.ro

Ma indul a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a Thália Színházban
Ma indul a Határon Túli Magyar Színházak Szemléje a budapesti Thália Színházban: az ötnapos rendezvényen kilenc előadást láthat a fővárosi közönség.
A vasárnapig tartó szemlén öt nagyszínpadi produkció, három stúdióelőadás és egy előadóest látható. A Thália Színház három játszóhelyén zajló rendezvény lehetőséget teremt arra, hogy a magyarországi közönség néhány nap alatt egy helyszínen ismerje meg a határon túli magyar előadásokat, emellett szakmai találkozóra is alkalmat ad.
A szemlét a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészei nyitják meg ma este Moliere A fösvény című művével a nagyszínpadon, az Arizona Stúdióban pedig a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában Carole Fréchette Simon hét napja című darabja látható.
Csütörtökön szakmai napot tartanak, majd a nagyszínpadon a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Yorick Stúdióval közös előadását, Székely Csaba Bányavakság című darabját tűzik műsorra.
A szemlén a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Szálinger Balázs Köztársaság című darabjával, a Komáromi Jókai Színház A hentessegéd címmel Ladislav Ballek művének színpadi változatával, a kézdivásárhelyi Városi Színház pedig Goldoni Bugrisok című művével vesz részt.
A stúdióelőadások között a Yorick Stúdió Kocsis István A tér című művét, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata Tasnádi István Tapasztalt asszony című darabját játssza, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként pedig Dsida Jenő-est is látható a szemlén.
A Thália Színház, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) stratégiai partnersége okán a közmédia műsoraiban kiemelten foglalkozik a szemlével.
MTI

Répás: sikeres volt a külhoni kisiskolák programjának Kárpát-medencei körútja
Sikeresnek értékelte a Külhoni magyar kisiskolák éve program most zárult Kárpát-medencei körútját Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
A helyettes államtitkár összegzése szerint az április 8-án indult körút során mintegy ötezer gyermekkel, pedagógusokkal volt lehetőségük személyesen találkozni. Elmondta: 22 helyszínen háromórás foglalkozásokat tartottak, a Kárpát-medence valamennyi régiójában. A pedagógusok játékos anyanyelvi, logikai, ének-zenei foglalkozása után a Kolompos együttes zenés mesejátékán vehettek részt a gyerekek.
Répás Zsuzsanna jelezte: a körút célja az volt, hogy minél inkább felhívják a figyelmet arra, fontos, hogy magyar intézménybe írassák a szülők a gyerekeket.
Közlése szerint olyan helyszíneket szerettek volna kiválasztani, ahová egyébként ritkán jutnak el ilyen programok, és elzártan élnek a kisebb, szórvány magyar közösségek. Olyan helyszíneket kerestek továbbá, amelyekre azután más települések is példaként tekinthetnek, és be tudják mutatni másoknak is ezt a gyakorlatot.
Emellett olyan újszerű foglalkozásokat szerettek volna tartani, amelyekkel közvetíteni tudják a résztvevőknek, hogy "magyarnak lenni egyrészt felelősség, másrészt öröm is" - mutatott rá Répás Zsuzsanna.
A helyettes államtitkár kiemelte: a program folytatódik, júliusban közösségépítő továbbképzést tartanak, augusztusra a Ringató programról szerveznek képzést, ősszel pedig régióspecifikus továbbképzések lesznek. Készül módszertani csomag is, amelyet minden magyar oktatási intézménybe eljuttatnak majd - fűzte hozzá.
A teljes programra összesen 100 millió forintot különítettek el.
Nagy Zoltán, a körúton közreműködő Kolompos együttes vezetője azt mondta, hogy több mint 20 éve zenélnek gyerekeknek, de meglepte, ahogy várták őket, ahogy készültek az előadásukra. Úgy fogalmazott: az egyes állomásokon megtapasztalhatták a nyelvhez, a kultúrához és a nemzethez való ragaszkodást, annak szeretetét.
MTI

Megbírságolták a Román Labdarúgó Szövetséget az RMDSZ-t gyalázó transzparens miatt
Pénzbírsággal sújtotta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a romániai labdarúgó szövetséget a Hollandia-Románia válogatott mérkőzésen a szurkolók által kitett, diszkriminatív transzparens miatt.
Mint ismeretes, az Amsterdamban tartott világbajnoki selejtezőn a román szurkolók „Egy rongyégetésért letartoztatni akarjátok, miközben éveken keresztül mosolyogva tűrtétek az RMDSZ állampolitikaként hangoztatott etnikai terrorizmusát” szövegű feliratot helyeztek el a nézőtéren. Az RMDSZ által működtetett Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat feljelentése nyomán a FIFA vizsgálatot indított az ügyben és 20000 svájci frank, valamint a perköltség kifizetésére kötelezte a Román Labdarúgó Szövetséget.
Markó Attila Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntése kapcsán elmondta: „Külön üdvözlöm a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntését, amely egyértelműen igazolja számunkra, hogy az RMDSZ által létrehozott Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálat létrehozása hasznos döntés volt, ugyanis általa hatékonyabban tudunk fellépni magyar közösségünk jogainak védelmében” – hangsúlyozta a képviselő, majd kifejtette: „értékelem, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség döntése nem a szurkolók és a sportkedvelő nézők a standionból való eltiltására irányult, hiszen a célunk nem ez volt. Arra törekedtünk, hogy felhívjuk a hatóságok figyelmét az ilyen jellegű tettek súlyosságára és az egymás iránti tisztelet fontosságára, hiszen mi sportkedvelők nem a gyűlölködésért, hanem a sport szépségéért járunk mérkőzésekre” – zárta tájékoztatóját Markó Attila képviselő.
Erdély.ma

Borboly vagy Borbély?
A hétfői nap erdélyi magyar szempontból talán legérdekesebb híre, miszerint az illetékes hatóság (DNA) huszonnégy órára őrizetbe vette a Hargita Megyei Tanács elnökét, Borboly Csabát. Nevezett ellen hivatali visszaélés és okirathamisításra való felbujtás alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Mielőtt prejudikálással vádolnának, sietek kijelenteni, amit ilyenkor általában ki szokás: természetesen Borbolyt is megilleti az ártatlanság vélelme, azaz ítélet hiányában mindenki ártatlan. Tehát várjuk ki a végét.
Addig is, hadd idézzem kiváló jogász ismerősömet, aki szerint a politikai és gazdasági élet meghatározó szereplői esetében nem az a kérdés, hogy letartóztathatóak-e, hanem az, hogy mikor? Azaz a legfontosabb az időzítés. Nos, alighogy megjelent a hír, elkezdődtek a találgatások: miért épp Borboly, miért épp most? Egyesek összefüggést látnak a zászló-ügy kapcsán kiéleződő magyar-román ellentéttel, mások az RMDSZ-en belüli hatalmi harccal magyarázzák, amely a közelgő RMDSZ-kongresszuson dőlhet majd el, s amelynek egyik kulcsfigurája épp Borboly lehet, illetve lehetett volna. Szerintem is ez utóbbiról van, lehet szó. Az eset másnapján hallottam: „ne fárasszátok magatokat, firkászok, justizmord történt a Borboly-ügyben: elnéztek egy betűt – nem Borbolyt akarták bevinni, hanem Borbélyt!” S ha már Borbély neve felmerült, akkor hadd emlékeztessek arra, hogy jelenleg ő az RMDSZ „erős embere”, talán legbefolyásosabb politikusa, s a posztkommunistákkal való együttműködés feltétlen híve, támogatója.
Nemrég arról írtam, hogy a székelyföldi ifjú titánok – a Hargita, Kovászna és Maros megyei vezetők – állítólag megegyeztek a vásárhelyi polgármesterrel, hogy cserébe a Székelyföld, Európa kulturális fővárosa-projekt támogatásáért, megpróbálják a pozícióikba bebetonozott RMDSZ-vezetőket – Markót, Frundát, Borbélyt – félreállítani, vagy legálábbis hatalmukban korlátozni. Hogy van-e, lehet-e összefüggés Borboly mostani meghurcoltatása és a fent említett – hangsúlyozom: feltételezett – forgatókönyv között, azt nem tudni, de a romániai szokások ismeretében állítom, nem kizárható…
Borboly Csabáról, a fiatal mozgalmárról úgy tíz évvel ezelőtt sokat írtak, még többet beszéltek. Ifjúsági vezetőként számos, azóta is tisztázatlan anyagi vonatkozású afférba keveredett, ennek ellenére – vagy éppen ezért? –, rövidesen az RMDSZ egyik legjelentősebb vezetője lett. Amint a Hargita megyei önkormányzat élére került, az ellenőrzése alatt álló helyi sajtót saját imidzsének építésére felhasználva, máris igazi vidéki kiskirállya avanzsált. Az RMDSZ-nek nem volt, nem lehetett semmi kifogása ellene mindaddig, amíg hűséges pártkatonaként működött, azonban amint kezdett kilógni a sorból, máris felkeltette a pártközpont nemtetszését. Ha van valóságalapja a Floreával kötött állítólagos egyezségnek, akkor könnyen kiköbözhető, ki/ kik állhatnak a Borboly elleni eljárás mögött. Cui prodest? – teszik fel ilyenkor a szokásos kérdést, s ebben az esetben is ezáltal kerülhetünk a legközelebb a helyes válaszhoz. A címbéli kérdés viszont továbbra is megválaszolásra vár... Az RMDSZ-en belüli hatalmi harc kimenetelét illetően mindenképp.
Szentgyörgyi László
Központ
Erdély.ma

Több mint ezer gyerek táncolt az idei Csűrdöngölőn Csíkszeredában
Csütörtökön délelőtt 10 órától délutánig szólt a zene, folyt a tánc a csíkszeredai megyeháza előtt. A 23. alkalommal megtartott Csűrdöngölő Hargita Megyei Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozón 45 csoport, több mint 1000 gyerek táncolt. A rendezvényt, amely a IV. Székelyföld Napok része, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az András Alapítvány szervezte.
A rendezvény a néptánccsoportok fellépésével kezdődött, majd 13 óra után a már több mint ötvenszer sikeresen bemutatott János vitéz, avagy a hős gyönyörűséges utazása és csodálatos megérkezése című műsort láthatta újra a közönség, ezúttal úgy, hogy a záró tündértáncba bekapcsolódtak a Csűrdöngölő fiatal táncosai is. Az ezt követő közös fotózás után ismét néptánccsoportok léptek a közönség elé. A műsorvezetők András Orsolya és Gábos Endre voltak.
A rendezvény célja, hogy a különböző csoportok bemutatkozzanak, egymásra ösztönzően hassanak, az idei nézőkből sokan táncosokká váljanak jövőre, a szülők elvigyék gyerekeiket táncolni. Idén újdonság volt, hogy Hargita Megye Tanácsának épületében két teremben is táncoktatást tartottak.
Erdély.ma

Böjte Csaba a Megbékélési és Együttműködési díjról
A Megbékélési Mozgalom a Kárpát-medencében 2010. október 24-én alakult Magyarországon. A mozgalomra, amelynek tagjai a szomszéd országok polgáraiban elsősorban az embert látják.
Ez a nemzetek közötti közeledés bizalmat keltő alapja. Nem kormány és kormány, nem párt és párt között, hanem ember és ember között épüljenek hídak.
Idén első alkalommal adták át a Charta XXI mozgalom díját a megbékélés és együttműködés elismeréseként Budapesten, a kitüntetést Stefan Hríb szlovák újságíró vehette át Surján Lászlótól, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnökétől.
Böjte Csaba ferences szerzetes, aki amint elmondta önként és tudatosan jelentkezett a testületbe, beszédében kiemelte: hatalmas sebeket hordunk magunkban, és nem lehet elbagatellizálni a problémát, mert komoly gond van. Ugyanakkor együtt közösen könnyebb felépíteni a Kárpát-medencét, együtt gazdagabbak vagyunk, sikeresebbek lehetünk, fejtette ki a szerzetes. Majd Árpád fejedelmünk és Szent László királyunk szellemiségével, valamint a közös történelmünkkel példázódott az összefogás szükségességére.
Böjte Csaba azt mondta: annak ellenére, hogy ő a szlovák nyelvet nem ismeri, mégis úgy érzi, hogy amikor Stefan Hríb kezét megfogja, ő közelebb áll hozzá, mint esetleg valamelyik magyar ember, aki állandóan haragszik, utálkozik.
Adná az Isten, hogy tudjuk egymás kezét megfogni, kiengesztelődni, adná az Isten, hogy legyen egy Árpád-vezér kaliberű politikus itt a Kárpát-medencében, aki leültetne minket egy asztalhoz, aki merne velünk közös jövőt álmodni, zárta beszédét a ferences szerzetes.
Erdély.ma

Elveszíthet egy szenátori mandátumot az RMDSZ
Olosz Gergely lemondásával elveszíthet egy szenátori mandátumot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – írta csütörtökön a Maszol.ro című romániai magyar internetes lap. A Felső-háromszéki (Kovászna megyei) politikus hétfőn jelentette be lemondását, arra hivatkozva, hogy az osztrák Holzindustrie Schweighofer háromszéki beruházásával kapcsolatban lejárató kampány indult ellene, és így akarja elkerülni, hogy ellenfelei ezzel az RMDSZ-nek is ártsanak. A maszol.ro szerint azonban előfordulhat, hogy nem írnak ki időközi választást a felső-háromszéki szenátori választókerületben, ugyanis hamarosan életbe lép a honatyák jogállását szabályozó törvény, amelynek értelmében csak a képviselet nélkül maradt választók küldhetnek mandátumüresedés esetén más politikust a parlamentbe. Ebben a választókerületben azonban Olosz Gergelyen kívül – visszaosztás révén – egy liberális jelölt, Marius Obreja is mandátumot szerzett, így a kerület szenátori kerület nem maradt képviselet nélkül.
„Ha a kormány kiírja az időközi választásokat még a honatyák jogállásáról szóló törvény hatályba lépése előtt, akkor lesznek időközi választások. Ha nem írja ki, akkor nem lesznek. A döntés a miniszterelnök kezében van” – nyilatkozta a portálnak Márton Árpád háromszéki parlamenti képviselő. A választási törvény szerint a kormánynak a mandátum üresedésétől számított 90 napon belül kell kiírnia időközi választásokat. Romániában a választókerületek egynegyedéből, (csaknem 120 kerületből) két-két jelölt jutott mandátumhoz a decemberi választásokon a sajátos román választási törvény miatt.
Az RMDSZ hétfőn lemondott szenátora ellen tavaly októberben vádat emelt befolyással való üzérkedés miatt a román korrupcióellenes ügyészség. A vádhatóság szerint 2010-ben négy vállalkozó lefizette Olosz Gergelyt, hogy cégeik kedvező kereskedelmi szerződésekhez jussanak a segítségével.
A politikus az MTI-nek nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy lemondásának köze lenne az ellene zajló bírósági ügyhöz. A Gandul című – a kormánnyal és ellenzékkel egyaránt kritikus – bukaresti lap viszont időnyerési próbálkozásnak tartja az RMDSZ politikusának lemondását, az ítélethirdetéshez közeledő ügy ugyanis ezáltal a – törvényhozók esetében illetékes – legfelső bíróságtól egy alacsonyabb szintű másik bíróságra kerül, amelynek elölről kell kezdenie az ügy tárgyalást.
MTI
Erdély.ma

A DNA megtámadta a Borbolyékra vonatkozó bírósági döntést
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Marosvásárhelyi Területi Szolgálata szerdán megtámadta a Marosvásárhelyi Táblabíróságnak a Hargita megyei elöljárók ügyében hozott döntését. A DNA a korrupciós ügyek miatt hétfőn őrizetbe vett Borboly Csaba, Sófalvi László, Csiszér Botond-Benedek és Pálffy Domokos 29 napra szóló előzetes letartóztatását kérte, azonban a bíróság elutasította a kérelmet, 30 napos lakhelyelhagyási tilalommal szabadlábra bocsátotta a gyanúsítottakat, akik ez idő alatt nem gyakorolhatják tisztségüket.
A döntés immár a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék hatáskörébe tartozik.
Észrevettük, hogy 2005–2006-tól kezdődően perverz átalakulás következett be, voltak olyan esetek, melyek az 1989-ig uralkodó politikai rendőrségre emlékeztettek. Bizonyos ügyészek, főként a DNA tagjai, átvették a politikai rendőrség szerepét. Megállapítottuk, hogy nagyon sok esetben a döntések a nemzeti kisebbségek jogait vették célba, beleértve az anyanyelv használatának jogát a közigazgatásban, a helyi közösségek jelképeinek a használati jogát, és a tulajdonok visszaszolgáltatását is. Azért mondtam, hogy perverz átalakulás, mivel politikai rendőrség már nem létezik. Az igazságszolgáltatás döntéseit nem lehet kommentálni, de ezek a döntések nagyon sokszor csorbították a nemzeti kisebbségek jogait” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a Kolozsváron tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Arra a kérdésre, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök letartóztatása véletlene-e, avagy sem, a Szövetség elnöke azt válaszolta, nem hiszi, hogy az akció véletlen volt. Hozzátette, „korrekt és igazságos” a Marosvásárhelyi Táblabíróság azon döntése, hogy Borboly Csabát szabadlábon vizsgálják.
„Két és fél év alatt, amióta az ügy az ügyészségen van, meg lehetett volna tenni ezt a lépést hamarabb, de nem tették meg. Irracionális, hogy két és fél év után tette meg ezt a lépést. Meggyőződésem, hogy Borboly Csaba minden alkalommal törvényesen járt el, és a Hargita megyei tanácselnökként véghezvitt tettei nem szegték meg az ország törvényeit” – mondta még Kelemen, leszögezte, a bíróság végleges döntéséig minden ember ártatlan, és a vádlónak érvekkel kell alátámasztania vádjait.
„Nagyon sok embert meghurcoltak, mint, például, Nagy Zsoltot is. Félbetörték politikai karrierjüket, bemocskolták arculatukat, és senki nem kért elnézést tőlük emiatt. Az igazságszolgáltatás függetlensége nem egyenlő a felelőtlenséggel, nem jelenti azt, hogy bármit megtehetsz, amit akarsz, mivel állam vagy az államban” – szögezte le Kelemen.

Feláldozott magyar orvosképzés
A nagy őrizetbevételes, szabadlábra helyezéses, lemondásos hét eleji cirkuszban szinte elsikkadt a hír, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége ismét gőzerővel dolgozik a magyar oktatás ellehetetlenítésén, úgy küldték el Bukarestbe a tanintézmény akkreditációs iratcsomóját, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a magyar igényeket, még az oktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásainak sem voltak hajlandóak eleget tenni.
Az egyik legnagyobb sérelem, amelyet hosszas viták során sem sikerült orvosolni: az anyanyelvű gyakorlati oktatás. Ebbe nem akar belemenni a román fél, s a magyar oktatók attól tartanak, a bukaresti szakhatóság úgy hagyja jóvá újabb öt évre az egyetem működését, hogy a korábbi ígéretek dacára nem választják külön a magyar tagozatot. Az angolul tanuló ifjak oktatása történhet külön csoportban, a magyaroké csak a románokkal közösen, s úgy tűnik, kevéssé számít: sérül így a betegek anyanyelven történő ellátásának joga is, hisz az egyetem azt követeli, hogy a magyar beteg a magyar orvosjelölttel románul értekezzék. Az RMDSZ sikerpropagandájának hatalmas fekete foltja a marosvásárhelyi orvosi ügye, az ésszerű megoldás sok évi elodázásának az lett a következménye, hogy mára a román nacionalista hőzöngők szívügyévé vált a kérdés, szemükben a magyar igény szerinti rendezés szinte felér Erdély eladásával. Hiába volt sok évig kormányon a szövetség, első embere miniszterelnök-helyettesként hiába felelt éppen az oktatásért, valahogy soha nem volt igazán és elég fontos a magyar felsőoktatás ügye, a kompromisszumok mindig felemésztették az önálló Bolyai Egyetem vagy akár a MOGYE magyar karának létrehozását. S amikor már csontig ért a kés (tavaly tavasszal), s lépni próbáltak, megbukott – részben éppen ezért – az ésszerű engedményekre hajló Ungureanu-kormány. Egy hónappal ezelőtt – mily meglepő! – a bíróság is érvénytelenítette az önálló magyar és angol kar létrehozására vonatkozó rendeletet, s vérszemet kaptak az orvosi román vezetői, minden korábbi megállapodást felrúgva állították össze, s küldték el Bukarestbe az akkreditációhoz szükséges dokumentációt. Az RMDSZ most ismét kapkod, közbejár, ígérik, Marosvásárhelyre utazik tárgyalni a tanügyminiszter. Nagy kérdés, mekkora sikerrel. Szinte fölösleges már arról értekezni, mennyire fontos az anyanyelvű oktatás – óvodától egyetemig –, és hová vezet, ha nem sikerül kiharcolni a MOGYE önálló magyar karát. Csakhogy a mostani intézkedés, közbenjárás nagyon megkésett, s drágán megfizethetjük, hogy a magyarság felkent képviselői számára mindeddig mások voltak a prioritások, utakért, sportcsarnokokért, lefölözhető lej- és eurómilliókért, s olykor saját bőrük mentéséért cserébe odavetették a magyar orvosképzést (is).
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikertelen volt a békítési kísérlet
Nem sikerült megegyezésre jutnia a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetésének és az intézmény magyar tagozatát képviselőknek a bukaresti oktatásügyi minisztériumban két miniszter jelenlétében lefolytatott tegnapi megbeszélésen – közölte Szilágyi Tibor, az intézmény magyar rektorhelyettese. Elmondta: a minisztériumi illetékesek a tárgyalások folytatását javasolták, de azt is sugallták, hogy a feleknek Marosvásárhelyen kell megtalálniuk a megoldásokat.
A rektorhelyettes abban látta a bukaresti tárgyalások hasznát, hogy a kormány illetékesei jobban megértették a két fél álláspontját. A megbeszélést Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter mellett az egyetemi oktatást minősítő hivatal illetékesei is végigülték, rövid ideig Remus Pricopie oktatásügyi miniszter is bent tartózkodott a teremben. A magyar tagozat szempontjait Szabó Béla tagozatvezetővel együtt képviselték, az egyetem román vezetésének álláspontját pedig Leonard Azamfirei rektor és Constantin Copotoiu szenátusi elnök.
Szilágyi sajnálkozva állapította meg, hogy a magyar tagozat szempontjait figyelmen kívül hagyó akkreditációs dosszié úgymond tovább halad a maga útján. „Mondták, segítenek majd abban, hogy újabb oktatókat vegyünk fel, hogy jobban megfeleljünk az akkreditációs feltételeknek. Ezzel azonban nem közeledtünk a tényleges megoldáshoz”. A tagozatnak külön álláskeretre lenne szüksége, ehhez viszont külön csoportok kellenek, a magyar diákcsoportok létrehozásához pedig arra van szükség, hogy a magyar nyelvet is bevezessék a gyakorlati oktatásba, s a gyakorlati órák kétnyelvűek legyenek. „Erről pedig hallani sem akartak” – részletezte.
A tárgyalások ideje alatt az épület előtt óriásmolinóval, feliratos esernyőkkel tüntetett a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület két aktivistája.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Végleges a restitúciós törvény
Kihirdette tegnap az államosított ingatlanokról szóló új jogorvoslati törvényt Traian Băsescu államfő; a parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással elfogadott jogszabály ellen emelt ellenzéki óvást a múlt héten utasította el az alkotmánybíróság.
A törvény alapján a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatná a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva részletekben kezdene ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Az államfő elismerte: sokan kérték tőle a jogszabály elutasítását, de azzal csak hátráltatná az amúgy is megkésett igazságtételt. A új jogszabály megőrzi a természetbeni visszaszolgáltatásnak, illetve a méltányos kártérítésnek az alapelvét, ami azt jelzi, hogy Románia tiszteletben tartja a magántulajdonhoz való jogot – mondotta Băsescu, de hozzátette: maga is több hiányosságot lát a törvényben, ezért megállapodott Victor Ponta miniszterelnökkel, hogy a kormány az alkalmazási normák kidolgozása révén vagy sürgősségi rendeletekkel korrigálja ezeket. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel 2010-ben, hogy alkosson működőképes jogorvoslati rendszert, ugyanis már 3500 panaszos perelte be az országot az államosított ingatlanok miatt. Ponta szerint Románia eddig csaknem tízezer államosított épületet és 1,3 millió hektárnyi elkobzott területet szolgáltatott vissza, részvényekben és pénzben pedig csaknem négymilliárd eurónyi kárpótlást fizetett ki a volt tulajdonosoknak. A megoldatlan ügyek száma tízezrekre rúg.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)