Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. szeptember 29.
A gyergyószentmiklósi Művelődési Ház okt. 4-8-a között idén is megrendezi a már hagyományos Műkedvelő Színjátszó Találkozót. Fellépnek a következő együttesek: a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc, a fogarasi Babits Mihály együttes, a szovátai Népszínház, a dicsőszentmártoni Népszínház, a sepsiszentgyörgyi Concordia, a marosvásárhelyi Hahota és a kézdivásárhelyi Boér Géza Népszínház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1995. szeptember 29.
Sok vezető utaltatott ki magának az állami lakásalapból többszobás lakásokat, amelyeket később potom pénzért megvettek, voltak, akik több lakást is vásároltak, családtagjaik nevére. Köztük vannak Adrian Nastase vagy Olivu Gherman házelnökök, nevük rendszeresen szerepel kiutalásokkal kapcsolatban a lapokban. Az ellenzékiek 1994 májusában kezdeményezték parlamenti különbizottság létrehozását lakásügyek kivizsgálására. A bizottság elkészítette jelentését, ebből kiderült, hogy 118-an érintettek ebben az ügyben, köztük hat szenátor, 22 képviselő és tíz miniszter. A két ház együttes ülése kölcsönös vádaskodásba torkollott. Máris megjósolható, hogy a dosszié majd elsüllyed valahol. /Magyar Nemzet, szept. 29./
1995. szeptember 30.
Iliescu elnök szept. 28-án további találkozókon vett részt, szenátorokkal tárgyalt. Mint később a román újságíróknak elmondta, a megbeszéléseken felmérhette a Románia iránti érdeklődést. Megállapította, hogy nem ismerik eléggé az országban végbement változásokat, ezért valóságfeltáró válaszokat adott. David Funderburk képviselő, volt bukaresti nagykövet Christopher Smithszel, a Kongresszus EBESZ-bizottságának elnökével közösen levelet intézett Iliescuhoz, arra kérve, hozzanak határozottabb intézkedéseket Románia demokratizálására. Levelükben sajnálkozásuknak adtak hangot a sajtószabadság hiánya, a lassú privatizálás miatt. - Iliescu szerint az egyetlen románellenes lobbizó Tom Lantos képviselő. Iliescu elnököt szept. 28-án Tom Lantos villásreggelin látta vendégül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1./
1995. szeptember 30.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 28-án New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kifejtette, hogy Románia egyik legfontosabb feladata a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok új alapokon történő fejlesztése. Emlékeztetett a történelmi megbékéléssel kapcsolatos kezdeményezésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./
1995. szeptember 30.
Szept. 28-án Liviu Maior oktatási miniszter Bukarestben fogadta a Honti Mária művelődési minisztériumi közigazgatási államtitkár vezette küldöttséget, a delegáció megbeszélést folytatott a Nemzeti Kisebbségi Tanács ügyvezető titkárával is. Honti Mária szerint érdemi megbeszélés helyett párhuzamos monológ zajlott, magyar részről világosan megfogalmazták a tanügyi törvény hibáit, a jogszabály nem ad elégséges garanciákat az egyébként pozitívan hangzó kitételek megvalósulására sem. A magyar fél kérése ellenére nem tették lehetővé, hogy a küldöttség találkozzon a román parlament két szakbizottságával. A kétnapos tárgyalás helyett egynapos terepszemlét iktattak a programba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. , okt. 1./
1995. szeptember 30.
Szervátiusz Tibor Budapestre áttelepült szobrászművész a római katolikus egyháznak adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő és az ő Kolozsváron maradt szobrait. A rendkívül értékes hagyatékot a kolozsvári Szent Mihály templomban fogják kiállítani, a templom belső udvarán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./
1995. szeptember 30.
Szept. 30-án Bánffyhunyadon, a református templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött meg a hagyományos Kalotaszegi Napok rendezvénysorozat. Dr. Bütösi János professzor, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke hirdetett igét. Az istentiszteleten dr. Hegedűs Lóránt, a magyarországi Református Zsinat, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke emlékezett meg Ravasz László munkásságáról, majd megkoszorúzták a templomban elhelyezett Ravasz László-emléktáblát. Délután felavatták a Ravasz László Emlékházat, amely a jövőben a helyi magyar egyházi és művelődési élet központja lesz, helyet kap benne a Kós Károly és Ravasz László emlékszoba. Avatóbeszédet mondott dr. Bátai Tibor, az Illyés Közalapítvány irodavezetője és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Az emlékházat Vasas Samu, a vidék néprajzi kutatója mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 631. sz./
1995. szeptember 30.
"Az a legfontosabb, hogy ne váljunk az alapszerződés elmaradásának foglyává. A kapcsolatrendszer sok területen a szerződés nélkül is javulhat, nyilatkozta Horn Gyula miniszterelnök a vele készített interjúban. "Elvtelenül nem kívánunk túllépni a romániai magyarság körülményei miatt támadt feszültségeken, a legutóbbi oktatási törvényt például nem hagytuk szó nélkül." Alapjában "mégis kedvezően változik a két ország viszonya". /Magyar Hírlap, szept. 30./"
1995. szeptember 30.
Feketelisták készülnek az új tanügyi törvény kisebbségellenes előírásai miatt tiltakozó magyar pedagógusokról, jelentette ki a bukaresti Medifax hírügynökségnek Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyar iskolaigazgatókat leváltanak, román óvónőkre cserélik le a magyar óvodák személyzetét. /Népszabadság, szept. 30./ Ilyen akciókra főleg a szórványvidéken került sor. /Magyar Hírlap, szept. 30./
1995. szeptember 30.
"A román sajtó egy része valóságos dicshimnuszt zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része éppen a látogatás szerény eredményeit emeli ki, olvasható Gyarmath János bukaresti tudósításában. A reformok megbicsaklottak, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. Iliescu egyik sajtóértekezletén elismerte, hogy az RNEP, illetve a Nagy-Románia Párt elnöke "a két román Zsirinovszkij", de a pártvezérek nyilatkozatait nem szabad összetéveszteni pártjaik álláspontjával. Petre Mihai Bacanu a Romania Liberában felhívta a figyelmet arra, hogy a Romania Mare lapban közölt 300 tiszt levele nyílt felhívás volt katonai államcsínyre. A pártelnök mindezért nem nyerte el méltó büntetését. Corneliu Vadim Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. /Magyar Nemzet, szept. 30./"
1995. szeptember 30.
"Tamás Gáspár Miklós sikeresnek mondta a kormány külpolitikáját és elítélte az ellenzéki erőket, amelyek szerinte azt akarják, hogy a magyar kisebbségek nehéz helyzete miatt a kormány hagyjon föl a közeledés politikájával. Tamás Gáspár Miklós üdvözölte és értékelte Iliescu megbékélési ajánlatát, szerinte ez radikális fordulat a román politikában. "A magyarországi és az erdélyi közélet felelősségtől áthatott vezető képviselőinek - szerintem - kötelességük üdvözölni az ajánlatot. Az a kifogás, amely szerint az erdélyi magyarok panaszai - az indokoltak és az indokolatlanok - egyre hangosabbak, nem helytelen, hanem értelmetlen. Éppen az Iliescu elnök által kezdeményezett kiengesztelődéstől lehet remélni sérelmeik orvoslását." /Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről. = Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 30./ "
1995. szeptember folyamán
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője nyílt levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékezetve arra, hogy néhány hónapja nyílt levéllel fordult a köztársasági elnökhöz, Horn Gyula miniszterelnökhöz és még húsz magyarországi vezető politikushoz. Azt kérte, hogy Magyarország biztosítson védőhatalmi státust és kettős állampolgárságot az utódállamokban élő magyarság számára, továbbá adjon kárpótlást a nyugati hadifogságot szenvedett egykori magyar állampolgároknak. Levelére csak Göncz Árpádtól, Horn Gyulától és Kovács László külügyminisztertől nem jött válasz. Jelenleg a Vajdaságban a szerb menekültek szervezett betelepítése történik, ezzel megváltoztatják az etnikai viszonyokat. Albánia tiltakozott a szerbek Kosovóba telepítése ellen, Magyarország azonban hallgat. Ennek a hallgatásnak a megtörésére szólítja föl a magyar kormányt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./ Dáné Tibor reagált Katona Ádám fenti nyílt levelére: elveti a védőhatalmi státus lehetőségét, ezt nem biztosítja a nemzetközi jog. Dáné szerint csak az RMDSZ szövetségi elnöke fejezheti ki aggodalmát a szerb betelepülők inváziója ellen, egy platform-szóvivő ilyen felszólítása aránytévesztés, "vidékiesen tenyeres-talpas bumfordiság is." /Dáné Tibor: Tényleg a kakas kukorékolja fel a napot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ válasz:"
1995. október 1.
Okt. 1-jén tartották Marosvásárhelyen a Kántor-tanító Pedagógiai Főiskola és a Calepius Népfőiskola tanévnyitó ünnepi istentiszteletét a Vártemplomban. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán református püspök, beszédet tartottak Barabás László és Fülöp Géza, az intézmények igazgatói, majd dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntette a megjelenteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./
1995. október 2.
A FUEV /Európai Népcsoportok Föderatív Uniója/ főtitkára, Armin Nickelsen Temesváron tartózkodik, a jövő évi, Temesváron tartandó FUEV-kongresszus előkészítése céljából. Találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 2.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ - csatlakozva a román kollégák állásfoglalásához - nyilatkozatban tiltakozott az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény, az újságírókra kiróható többletbüntetés bevezetése ellen, mert ez veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 2.
A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán indul az 51. tanév. Az általános orvosi karra 78 magyar nemzetiségű jutott be, közülük 72-en kérték az anyanyelvi oktatást, a fogorvosi karra 45 magyar jutott be /közülük 19-en kérték a magyar nyelvű oktatást/, a gyógyszerészeti karra bejutott 52 hallgatóból 31-en kérték az anyanyelvükön tanulhassanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén lezajlott Alsócsernátonban lezajlott a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi főosztályának és az EMKE elnökségének védnöksége alatt. A szövetség felvállalja a romániai magyar tárgyi népművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését, forgalmazását, valamint az utánpótlás nevelését. Véglegesítették a szervezeti szabályzatot és megválasztották a vezetőséget: tiszteletbeli elnök Bandi Dezső iparművész, elnök Tankó Albert, ügyvezető elnök Kisgyörgy Imre. A szövetség csatlakozott az EMKÉ-hez, társszervezeti státusban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 630. sz./
1995. október 2.
"A NATO veszélyesen megnövelné a feszültségeket Kelet-Európában, ha úgy döntene, hogy egyes országokat előbb vesz fel a szervezetbe a Varsói Szerződés volt tagállamai közül, hangsúlyozta Iliescu államelnök Washingtonban, a Reuter Televíziónak adott interjújában. Szerinte a békepartnerség egyenlő esélyt ad minden országnak. Washingtoni látogatásának fő célja, hangoztatta, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elnyerése. Amerikai kormányilletékesek szerint Romániának segítene ebben, ha javítana a kétmilliós magyar kisebbség helyzetén. "Meg fogjuk találni a megoldást a kisebbségi problémákra", mondta Iliescu. "Románia rendelkezik a legnyitottabb, legdemokratikusabb és legliberálisabb törvényhozással, a sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök szabadon nyilváníthatnak véleményt", mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ "
1995. október 3.
Borbély László képviselő okt. 3-án napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta fel a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Említette a Btk. módosítását, az államtitok védelmét, azt, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára, ugyanakkor késleltetik egy sor fontos törvény elfogadását, így a közvagyonról, a helyi pénzügyi gazdálkodásról, az ombudsmanról, az egyházi vagyonról, de szükség van a nemzetiségi törvényre is. - Ugyanezen a napon az RMDSZ képviselőházi frakciója törvénytervezetet nyújtott be Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 631. sz./ A felsorolt helységekben 1944 őszén román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg.
1995. október 3.
A Kriterion Alapítvány közleményben számolt be arról, hogy az alapítvány Csíkszeredában levő ingatlanát meg akarja szerezni magának Ioan Doru Vasloban, Hargita megye prefektusa, ezért támadta meg az alapítvány ingatlanvásárlását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. október 3.
Az illyefalvi LAM Alapítvány lehetővé tette, hogy háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhassanak. Hazatérve mezőgazdasági felszerelést hozzanak magukkal, a svájciak ajándékát. A vámosok nem engedélyezték a kirakodást közel két hétig, közben hatalmas mértékben nőtt a fekbér, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépekre vámmentesség van. Hiába volt Svájc segítsége, a LAM Alapítvány gyarapodása nem mindenkinek tetszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. október 3.
"Az ellenzék szerint felborult a külpolitikai hatpárti konszenzus, nem kellene változtatnia a kormánynak, tette fel a kérdést a 168 Óra munkatársa. "Meggyőződésem, hogy nem a kormánynak kellene irányt váltania, hanem az ellenzéknek kellene változtatnia magatartásán" - felelte Kovács László külügyminiszter. A célok megvalósításának módjában van eltérés. "Néhány ellenzéki politikus viszont, kimondva, kimondatlanul az egész magyar külpolitikát a határon túli magyarság támogatásának próbálja alárendelni." A nyomásgyakorlás nem célravezető. A miniszter szerint az ellenzék hamis állításokból kiindulva támadja kormányt. - Iliescu elnök megbékélési nyilatkozata egybeesik a magyar kormányprogrammal, ehhez rendezni kell a vitás kérdéseket. Vannak kedvező jelenségek: növekedett a magyar-román kereskedelmi forgalom, a katonai kapcsolatok erősödtek. /168 Óra (Budapest), okt. 3./"
1995. október 3.
"Tőkés László püspök élesen bírálta a magyar kormány politikáját a romániai magyarok ügyében. Erről kérdezte a 168 Óra hetilap Szabad György MDF-es országgyűlési képviselőt. "Tőkés László történelmi szerepe folytán is megérdemli, hogy minden nyilatkozatára odafigyeljünk. Intelmeit mindenkinek indokolt mérlegelni." El kell érni, "hogy ne következzék be nacionalizmusok versengése", felelte Szabad György. /168 Óra (Budapest), okt. 3./"
1995. október 3.
"Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/"
1995. október 3.
Az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete nehezményezte, hogy a magyarországi tanügyi szakértői csoport sepsiszentgyörgyi látogatására nem kapott meghívást. Az RMDSZ a részvételt szakmai szinten képzelte el, több olyan vezető is van szervezetükben, aki négy évtizede dolgozik a tanügyben. Nehezményezték azt is, hogy a magyar nyelvű szakmai oktatás megszüntetésére irányul a figyelem, emögött elsikkadhatnak a magyar nyelvű oktatás általános helyzetét érintő súlyos kérdések. /Új Magyarország, okt. 3./
1995. október 3.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform szept. 30-án Székelyudvarhelyen tartott ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsának szept. 22-én, Gyergyószentmiklóson hozott elvi döntését, miszerint sürgős feladat Székelyföld autonómia-statútumának vitája a térség lakosságának bevonásával. Az EMK ismételten tiltakozik a magyar többségű vidékek, főképpen a Székelyföld militarizálása, a román katonaság fölös számban történő, indokolatlan betelepítése ellen, mert ez az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. Az EMK kéri az egész magyar nemzeti közösség támogatását az anyanyelvi oktatásért folytatott harcban. Az EMK fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat minden alkalommal az RMDSZ-szel összhangban foglaljon állást a romániai magyarság jogsérelmeinek orvoslása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3./
1995. október 3.
"Egyéves fennállását ünnepelte Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége, fényes külsőségek között. A püspök megállapította, hogy negyven templom építésére és felújítására kaptak segítséget. Paphiánnyal küzdenek, mondta, de már száz hallgatójuk tanul a bukaresti szemináriumban, akiket visszavárnak, húsz papot sikerült letelepíteniük, továbbá beköltöztek sepsiszentgyörgyi székhelyükre. Az árkosi kastélyban tudományos szimpóziumot tartottak, melynek résztvevői Iliescu elnökhöz, a miniszterelnökhöz és a művelődési tárcához fordultak a Keleti Kárpátok Múzeuma megalapítása tervével. Az itt dolgozók feladata lenne, hogy "megvalósítsák a román kulturális stratégiát a zónában", s hogy védelmezzék, megmentsék a "nemzeti művelődési értékeket". A megjelentek a székelyföldi állítólagos románüldözésről szóló fércművet hitelt érdemlő munkaként mutatták be, néhány hasonló munkával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ "
1995. október 3.
"A román sajtóban több támadó cikk jelent meg a Vasvári Pál-emlékmű felállítása miatt. Eugen Goia szohodoli ortodox pópa a gyulafehérvári Unirea lapban "A Mócföldön, Kőrösön a magyar politikusok által felállított emlékművet nem tűri el a föld" címmel égig magasztalta a mócok vezéreinek tetteit, Horea. Closca, Crisan, Avram Iancu érdemeit, majd Vasvári Pált és hadseregét ócsárolta. Szerinte az emlékmű merénylet a román nép valódi történelme ellen. Valójában 1848-ban ezen a vidéken Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Verespatak, Sárd nagyszámú magyarságát halomra gyilkolták - nem Vasvári csapatai. Egyetlen éjszakán, 1849 januárjában Nagyenyed 700 védtelen magyar lakosát ölte meg Axente Sever csapatával, Avram Inacu katonái a védtelen Felvincet felperzselték, magyar lakossága földönfutó lett. Axente Severről városnegyedet, iskolát neveztek el, majd 1993-ban szobrot emeltek Nagyenyeden, gaztettei színhelyén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ A Vasvári Pál-emlékművet júl. 9-én állították fel Kőrösfőn: 1412. sz. jegyzet."
1995. október 3.
"Funar polgármester Olaszországba látogatott. Sajtóértesülések szerint a Belgiumban több terrorakcióért felelős "Harcoló Kommunista Sejtek" /CCC/ levélben üdvözölte Funart. Hasznosnak találták az együttműködést Funar pártjával, mert a CCC-hez hasonlóan "harcol a földrész erőszakos gyarmatosítása ellen". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ "
1995. október 4.
Budapesten okt. 2-án, az Országgyűlés ülésén Szabó Zoltán, a művelődési tárca államtitkára számolt be a Honti Mária államtitkár vezette kormányküldöttség tapasztalatairól. A küldöttség Romániában tanulmányozta az új oktatási törvényt. A delegáció tapasztalatai szerint a magyar kisebbséget súlyosan érintő problémák vannak a jogszabályban, amelyek megnehezítik az anyanyelven való tanulást. Pozitívum, hogy a helyi magyar tanárok magyarul fejthették ki véleményüket a delegáció előtt és hogy egyáltalán létrejött ez a látogatás. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint a küldöttség útja sikertelen volt, mivel nem nagy eredmény, ha a magyar tanárok anyanyelvükön beszélhetnek. Csépe Béla /KDNP/ a határon túli magyarság érdekében keményebb kiállásra szólította fel a kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./