Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. szeptember 12.
Szept. 11-én Borbély László képviselő interpellációjában önkényesnek nevezte a Maros megyei tanfelügyelőség azon utasítását, amellyel a főiskolai tanulmányokat végzett magyar nemzetiségű tanárok részére román nyelvtesztet tesz kötelezővé a tanári állások megpályázásánál. Annak ellenére történik ez, hogy a kormány ígéretet tett Max van der Stoelnek a tanügyi törvény rugalmas alkalmazására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./
1995. szeptember 12.
Szigorú büntetést helyezett kilátásba a Kolozs megyei tanfelügyelőség mindazok számára, akik részt vesznek az oktatási törvény elleni tiltakozó akciókban. Gheorghe Funar közleményben követelte a példamutató büntetéseket a tiltakozókkal szemben. Így a Strasbourgba tartó ifjúsági karaván tagjait igazolatlan hiányzóként tüntetik fel, ami a kizárást vonhatja maga után. /Magyar Hírlap, szept. 12./
1995. szeptember 12.
"Súlyos betegsége, hónapokig tartó németországi gyógykezelése után hazatért Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezére. A Ziua lapnak adott nyilatkozatában Coposu kemény szavakkal ecsetelte Románia megtépázott külföldi tekintélyét, amihez szerinte hozzájárultak a nyugati magyar lobbyk is. Ugyancsak kritizálta a román külügyi vezetést. Coposu üdvözölte Iliescunak a román-magyar megbékélésről szóló javaslatát és elmarasztalta az RMDSZ-t. Amíg Domokos Géza volt az elnök, vele lehetett tárgyalni. A mai "radikalizálódott" RMDSZ-szel nem találja a hangot. A román törvények annyit adnak a kisebbségnek, mint amennyit a románoknak, érvel Coposu. A pártelnök szerint reális a veszély, hogy Románia visszakerül Moszkva uszályába. /Magyar Nemzet, szept. 12./"
1995. szeptember 12.
A Romániai Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására Romániába érkezett Eva Slavkovská szlovák oktatási és Ivan Hudec kulturális miniszter. A látogatás során elsősorban a román oktatási tapasztalatokról és a kulturális intézményekről szeretnének pontosabb képet kapni. Útban hazafelé Ivan Hudec találkozik Békéscsabán a magyarországi szlovákok képviselőivel, akikkel a külföldön élő szlovákokról szóló jogszabálytervezetet kívánja megvitatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
1995. szeptember 12.
Mihályfalván szept. 1-jei hatállyal leváltották az Elméleti Líceum magyar igazgatóját, helyébe román nemzetiségűt neveztek ki, a másik iskola magyar igazgatója nem várta meg a felmentését, maga mondott le. A szülők felháborodással fogadták a két magyar igazgató eltávolítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./
1995. szeptember 13.
"Gyergyószentmiklóson három-négyezer ember gyűlt össze, hogy jelenlétével erősítse meg szándékát: gyermekét anyanyelven akarja taníttatni. Dézsi Zoltán polgármester megállapította, hogy az idei tanévben indult osztályok nem tükrözik a város etnikai összetételét. Borbély Imre parlamenti képviselő kifejtette, érdemes folytatni a tüntetéseket, a parlamenti munkát, mert "eljön még az idő, amikor a dolgok helyükre kerülnek, de csak akkor, ha ma is, holnap is helytállunk." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./"
1995. szeptember 13.
Brünnben, a CEFTA-csúcson /Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás/ szept. 11-én rövid megbeszélést tartott Horn Gyula és Nicoale Vacaroiu román miniszterelnök. Horn Gyula miniszterelnök javasolta, hogy magyar oktatási szakértők utazzanak Bukarestbe, hogy megvitassák az oktatási törvényt. Vacaroiu megerősítette, hogy szóban kötött kormányfői megállapodásnak tekinti a találkozón elhangzottakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A delegáció összetételére a külügyi tárca tesz javaslatot, miután konzultált a Határon Túli Magyarok Hivatalával, illetve a Művelődési Minisztériummal. /Magyar Nemzet, szept. 13./
1995. szeptember 13.
Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Bukarestbe utazott és szept. 11-én tárgyalt Aurel Novac román közlekedési miniszterrel, szept. 12-én pedig jegyzőkönyvet írtak alá, amely szerint a két ország még idén megállapodást köt a vasúti szerelvények határon való kezelésének gyorsításáról, illetve a kombinált áruszállításról. Ugyancsak aláírták a légügyi egyezményt. A dr. Lotz Károly vezette magyar küldöttség tárgyalt Ilie Constantin Aurel vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel, továbbá Adrian Turicu román hírközlési miniszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
1995. szeptember 13.
A bukaresti akkreditációs bizottság nem fogadta el a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi karának akkreditációs kérelmét, majd azt a tanügyminisztériumi illetékesek is elutasították, aug. 15-i keltezéssel. Mester Zsolt rektor elmondta, hogy a visszautasítás oka az anyanyelv általános visszaszorítása. Tárgyaltak több egyetemmel, hogy máshol tanulhassanak tovább a hallgatók. Nagyváradon tandíjmentességet élveztek, a magánegyetemeken viszont magas tandíjat kell fizetni, Több hallgatónak erre nincs pénze. A főiskola anyagi segítséget is próbál nyújtani. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./
1995. szeptember 14.
Moldova hajlandó autonóm köztársasági státuszt biztosítani a Dnyeszter menti Köztársaságnak, nyilatkozta szept. 12-én Mircea Snegur moldovai elnök. Szept. 11-én Moldovába érkezett Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízottja, Volodimir Furlako, hogy közvetítsen a Chisinau és Tiraszpol közötti viszályban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1995. szeptember 14.
Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./
1995. szeptember 14.
Iliescu elnök megbékélési javaslata éppen arra irányul, hogy lehetővé tegye a kijutást az alapszerződésről kezdett tárgyalásokon kialakult zsákutcából, jelentette ki Mircea Geoana szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén, Kovács László külügyminiszter szept.12-i nyilatkozatára reagálva. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest kész nyilatkozatot aláírni román partnerével, de ez nem pótolja az alapszerződést, mivel az alapszerződés a vitás kérdéseket jogi normában rendezi. /Magyar Nemzet, szept. 14./
1995. szeptember 14.
Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szept. 13-án tájékoztatott romániai útjáról. Aláírták a légiforgalmi egyezményt, előrelépés történt a vasúti határforgalmi egyezmény kérdésében, tárgyaltak a közúti határátkelők korszerűsítéséről is. Méhkeréken és Battonyán várhatóan még idén megnyitják az állandó határátkelőhelyet. /Magyar Hírlap, szept. 14./
1995. szeptember 14.
"Szept. 14-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnökletével ülésezett az RMDSZ Külügyi Tanácsadó Testülete. Megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatainak kiegészítő dokumentum-tervezetét, amelyekről Iliescu aznapra, szept. 14-re összehívott pártelnöki tanácskozáson kéri ki a parlamenti pártok véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./ A parlamenti pártok és Iliescu elnök tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. Három dokumentumról volt szó: egy nyilatkozat-tervezetről, egy jószomszédsági és partneri szerződésről és egy "magatartási kódexről" a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ évek óta tett a megbékélésre javaslatot, de annak nem lett visszhangja. A dokumentumból hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségeknek. Megújította a javaslatot, hogy alakítsanak ki párbeszéd-fórumot a romániai magyarság és a romániai társadalom, illetve a kormány között. A magatartási kódexet illetően: jogi erejű szabályozásra van szükség. A dokumentumban nincs szó külön kisebbségjogi dokumentumról, európai garanciákról, kisebbségi vegyes bizottságról. A megbékélési javaslat közzététele után sem csillapodott a hosszú ideje tartott magyarellenes kampány a sajtóban, a politikai életben és a parlamentben. Az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./"
1995. szeptember 14.
"Iliescu elnök a romániai pártok vezetőivel való szept. 14-i tanácskozásán megvitatta megbékélési javaslatait, hangsúlyozta, hogy a két ország viszonya jó, vannak viszont bizonyos politikai problémák, amelyek a történelemből fakadnak. Az elnök bizonyos magyarországi köröket azzal vádolt, hogy vitákat szítanak Romániában az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, tudósított a Reuter. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kifejtette, hogy támogatja a javaslatot. Javasolta, hogy a román pártok tartózkodjanak a Magyarország elleni támadásoktól. A román pártok támogatták a javaslatot, egyedül Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke vonta kétségbe az elnök lépését: az alapszerződéssel kapcsolatos kudarc után "a hatalom egy jogi érték nélküli üres pótlékkal állt elő, amely új problémákat teremthet az alapszerződéssel kapcsolatos vitában, és így akadályozhatja Románia integrálódását az eurotlanti struktúrákba." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ "
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én ökumenikus egyházi-oktatási találkozót tartottak Nagyváradon. A résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg az oktatási törvénnyel kapcsolatban, továbbá az egyházi ingatlanok visszaadását illetően, táviratot intéztek Adrian Nastase képviselőházi elnöknek, a romániai zsidó egyházi javak visszaadásával kapcsolatban. A megjelentek úgy döntöttek, hogy a dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 14.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga elnöke, Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslatának fogyatékosságit. Iliescu beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor az elnök szerint a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu elnök kiindulópontja téves, szükséges a teljes történelmi igazság elismerése. Cinizmust tükröz, hogy ugyanakkor olyan kormányt szentesít, amelyben részt vesznek a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, antiszemita erők. Emiatt az elnök javaslatának nincs fedezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Az elnöknek az alapszerződés megkötésén kellene munkálkodnia. /Új Magyarország, szept. 14./
1995. szeptember 14.
"Román ellenzéki értelmiségiek egy csoportja szept. 12-én sajtóértekezletet tartott, bírálva azt a módot, ahogy Iliescu elnök megtette javaslatát a magyar-román megbékélésre. Valentin Weber és Garbiel Andreescu, a Studii Internationale /Nemzetközi Tanulmányok/ szerkesztői rámutattak: "aberráció" megbékélésről beszélni az alapszerződés megkötése nélkül, amikor a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal. Utaltak Funarnak a romániai magyarokat illető fenyegetéseire: "Ilyen nyilatkozatokért más országokban börtönbüntetést szabnak ki, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak." Magyarország sokkal toleránsabb magatartást tanúsít, mint Románia. Renate Weber elismerte, hogy az új oktatási törvény a romániai magyarságot megfosztja olyan jogoktól, amelyeket az 1965. évi alkotmány biztosított számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"
1995. szeptember 14.
Funar polgármester Cebén elmondott beszédében az RMDSZ-t fasiszta típusú pártnak nevezte. Dumitru Tinu a bukaresti Adevarulban elítélte Funar kijelentései, állásfoglalásait, mert ezek veszélyeztetik a román-magyar megbékélést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
1995. szeptember 14.
"Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./ "
1995. szeptember 14.
Szept. 14-én felavatták a Barcasági Csángó Alapítvány segítségével kialakított négyfalusi /szecselevárosi/ új bentlakást. A kollégium avatásán megjelentek az egyházak képviselői, Mina László az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében, az alapítvány első elnöke, Simon András mondott beszédet. A kollégium segítségével a tanulók ingázás nélkül végezhetik tanulmányaikat a Zajzoni Rab István Líceumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 14.
"A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "
1995. szeptember 15.
A megbékélési nyilatkozatokkal egyidőben, szept. 13-án Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügyminiszter bejelentette: az RMDSZ betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményezni azt az alkotmánybíróságnál. /Magyar Nemzet, szept. 15., Új Magyarország, aug. 18./
1995. szeptember 15.
A román parlamenti pártok vezetői támogatásukról biztosították a megbékélésre vonatkozó javaslatot. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette: az elhangzott hozzászólások fényében szept. 18-ig elkészülhetnek a dokumentumok végső változatai és azokat átadják a magyar félnek. /Népszabadság, szept. 15./
1995. szeptember 15.
Kozma Szilárd költő bejelentette, hogy szept. 15-étől éhségsztrájkba lép csíkszeredai lakásán, tiltakozásul a tanügyi törvény kisebbségellenes előírásai miatt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./
1995. szeptember 15.
Magyarverések - román kaszárnyákban címmel adott hírt arról az Új Magyarország, hogy rendszeresen megverik a magyar katonákat Romániában. A szülők nem mernek panaszt tenni, mert félnek. A lap a Romániai Magyar Szó aug. 25-i számából vette az értesülést, Inczefi Tibor beszámolójából. /Új Magyarország, szept. 15./
1995. szeptember 15.
Mircea Geoana külügyi szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén -az orosz vezetőknek a NATO kiszélesítését ellenző legutóbbi nyilatkozataira reagálva - megismételte Bukarest álláspontját, amely szerint ez a kérdés kizárólag a NATO-ra és a csatlakozni kívánó országra tartozik. Egyúttal hangoztatta, senki ellen nem irányul Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzék a NATO-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1995. szeptember 15.
A Romániai Magyar Szó megkezdte az új tanügyi törvény szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1995. szeptember 15.
Brassóban az Áprily Lajos Líceum a volt római katolikus főgimnázium épületében működik, 1990 óta várnak arra, hogy a román osztályokat kiköltöztessék, azonban ezt nem tudták elérni. A román sajtóban valóságos kampány indult az iskola követelése ellen, szegregációt, etnikai tisztogatást emlegetnek. Dobolyi István aligazgató kifogásolta, hogy Tabajdi Csaba államtitkár brassói látogatásakor azt állította, hogy a polgármesteri hivatal részéről együttműködési készséget tapasztalt. /Magyarország, szept. 15./
1995. szeptember 15.
"Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ "