Krónika: a kormány megakadályozni készül Nyirő József újratemetését
A Krónika napilap értesülései szerint a román kormány megakadályozni készül Nyirő József író május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését.
A Krónika csütörtökön megjelenő, az MTI-hez már szerda este eljuttatott cikke „bukaresti forrásokra" hivatkozva közli, hogy az ügyben szerdán a bukaresti külügyminisztériumba kérették Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, aki azonban Marosvásárhelyen tartózkodott, így a külügyi tárcánál az ügyvivő képviselte a bukaresti magyar diplomáciai kirendeltséget.
A Krónika értesülései szerint a külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomácia képviselőit, hogy a „jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen" az újratemetés.
MTI. Erdély.ma

Kétnyelvű feliratok Sepsiszentgyörgyön: nem mindegy az elhelyezés
Magyarok és románok is bepanaszolták a Kovászna megyei prefektusnál a magyar nyelvű feliratok miatt a sepsiszentgyörgyi munkaerő-ügynökséget – közölte szerdán az MTI-vel Kelemen Tibor, a hivatal igazgatója.
Kelemen elismerte, hogy az általa vezetett hivatal épületéről valóban hiányzott a magyar nyelvű felirat, amelyet a közigazgatási törvény értelmében ki kell függeszteni minden olyan település közintézményein, amelyben valamely kisebbség – ez esetben a magyarság – teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát. A hiányosság ellen tavaly októberben egy magyar fiatalember emelt panaszt a prefektusnál, és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.
Miután kifüggesztették a magyar nyelvű feliratokat, múlt hónapban újabb feljelentetés érkezett az intézmény ellen a prefektusi hivatalba, ezúttal egy román nemzetiségű polgár részéről, aki a táblák elhelyezési módját kifogásolta. Kelemen ugyanis a magyar feliratokat a román nyelvűek mellé szereltette, mert ott volt hely. Ez azonban szabálytalannak bizonyult: a törvény szerint a kétnyelvű feliratozásnál a táblákat egymás alá kell helyezni oly módon, hogy a román nyelvű legyen felül. Az igazgató ismét beismerte tévedését, és saját költségén kijavíttatta a hibát.
„A meglévő táblákat nem akartam tönkretenni: könnyebb volt számomra egymás mellé helyezni. De tény, ami tény, a törvényben nem így van. Ezeket saját zsebből kell állni, semmilyen számvevőszék nem fogja elismerni, hogy ezek jogos kifizetések. Én vagyok az igazgató: engem azért fizetnek, hogy igazgassak, ezért most ezt kiigazítottam a saját zsebemből" – összegezte a történteket a munkaerő-ügynökség vezetője.
Kelemen Tibor szerint mind a magyar, mind a román feljelentés több intézményt vett célba Sepsiszentgyörgyön, ahol egy évtizeddel az anyanyelv-használati szabályozás életbe lépése után sem zökkenőmentes a hivatali kétnyelvűség.
MTI. Erdély.ma

A kommunizmus vörös csillaga díszelegett a csíkszeredai emlékművön
Kedd délután több mint egy órán át újra felkerült a Csíkszereda központjában álló szovjet hősök emlékművére a 20. századi történelem egyik meghatározó politikai jelképe, a kommunizmus szimbólumává vált vörös csillag.
Csíkszeredában visszakerült másfél órára a vörös csillag a szovjet hősök emlékművére – írja szerdai számában a Csíki Hírlap.
A lap beszámol róla, hogy a kommunista önkényuralmi jelképet a tűzoltóság helyezte fel, majd vette le kedden koradélután egy harminc méteres létra segítségével. A vörös csillag felhelyezése – a lap értesülése szerint – Gheorghe Ioan Vatamanu-Coanta dandártábornok, a 61-es számú hegyivadász-alakulat vezetője parancsára történt, levétele pedig Ráduly Róbert polgármester felkérésére.
„Mivel az emlékmű ebben a formájában nem teljes, ezért döntöttem úgy, hogy visszaállíttatom eredeti formáját, azaz a vörös csillagot feltetetem annak tetejére. Az új csillag mostanra készült el, a tűzoltóságnak parancsot adtam, hogy speciális autójukkal tegyék fel a csillagot, ami meg is történt” – idézi az újság a dandártábornokot.
Az akcióra állítólag senki nem kért engedélyt a városházától, noha 1947 óta a város tulajdonában van a szovjet hősök tiszteletére emelt obeliszk. „Ez egy aljas provokáció, azokat az embereket pedig azonnal le kellene mondatni, akik ebben az ügyben benne voltak. Az új prefektust a sajtón keresztül felkérem, tudassa az érintett intézmények vezetőivel, hogy 1989-ben véget ért a szocializmus” – jelentette ki Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.
A Csíki Hírlap felidézi, hogy a vörös csillagot Csedő Csaba, Csíkszereda egykori polgármestere távolíttatta el az emlékműről a 90-es években. „Második mandátumom idején elrendeltem a csillag eltávolítását, amit megőrzésre a taplocai gazdaságba vittünk. Az emlékművet persze továbbra is óvtuk, vigyáztunk rá. Azt még el kell mondanom, hogy az orosz nagykövet ittjártakor megjegyezte, ennyire gondozott emlékművet még nem látott ebben az országban” – emlékezett vissza Csedő.
A hegyivadász-alakulat parancsnoka állítólag nem tett le arról, hogy az önkényuralmi jelképet visszahelyezze az obeliszkre. „Nem vettem figyelembe, hogy választási kampány alatt, egy eléggé érzékeny időszakban tetettem ki a csillagot. A helyhatósági választások után viszont azt vissza fogom helyeztetni” – idézi a Csíki Hírlap a dandártábornokot.
Romániában a törvények nem szabályozzák a kommunista jelképek használatának kérdését.
A román kormány 2002-ben rendeletben tiltotta meg a fajgyűlölő, fasiszta szimbólumok megjelenítését és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek kultuszát. Az azóta törvénybe foglalt tilalom megszegői hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók Romániában.
Dobos László
Marosvásárhelyi Rádió. Erdély.ma

Recenzió
KÖNYV - Fájó könnyek
Egyszerre hiánypótló kiadvány és veretes nyelven megírt, izgalmas szellemi utazás az az 1882-ben írt, csángókról szóló kötet, ami a Magyar Ház Kiadó jóvoltából újból megjelent. A könyvből ugyanis világosan kiderül, hogy „az elcsángált székelyek” sorsa száz évvel ezelőtt sem volt sokkal jobb. Nem tűrve nyelvüket a német és román iskolákban, már ekkor „oláhosítják” őket, templomaikban pedig kevés magyar ajkú papra lehet találni. „Könnyeket, fájó könnyeket sír az ember, ha látja, hogy egyik falu a másik után mint tűnik el, s magyarságukat legföljebb csak magyar nevük, nemes, magyar típusuk és templomaik vagy temetőik magyar föliratai mutatják…” – írja a szerző. László Mihály szerint a kivándorlás által ejtett égő seb a székely nép testén osztrák kéz műve volt. Báró Bukow Adolf Miklós, a haditanács elnöke, 1762-től Erdély kormányzója elhatározta a székely határezredek felállítását. Mivel azonban a székelyek idegenkedtek attól, hogy nemzetük egy része „állandóan katonai lábra helyeztessék”, Bukow zsarnokoskodni kezdett, és 1764-ben erőszakkal oldotta meg a kérdést. Így történt, hogy a két évig tartó bizonytalanság alatt több ezer család Moldvába menekült, a fejvesztésre ítéltek pedig az ország belsőbb részein kerestek menedéket. S lám, azóta is szüntelenül tart e kivándorlás, ám napjainkban inkább a nyomor, a kilátástalanság, mintsem a politika a fő indok. Mikes Noémi
László Mihály: Keleti testvéreink, Magyar Ház, 2012
Kiegészítés:
Csíkszentimrei László Mihály (Istensegíts, Bukovina, 1849. augusztus 26. – Budapest, 1932. március 28.) bölcseleti doktor, országgyűlési képviselő, földrajzi író, gimnáziumi tanár, a Petőfi Társaság tagja. Demokrata (Budapest)

Leváltott prefektusok - Az EMNP szerint nem prefektusok kellenek, hanem a a kisebbségi jogokat biztosító törvényes keret
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem tekinti etnikai tisztogatásnak a magyar prefektusok leváltását. Szerintük nem prefektus, hanem a kisebbségi jogokat biztosító törvényes keret kell az erdélyi magyarságnak.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-nek elmondta, a kormányváltás természetes velejárójának tekinti, hogy a politikai vonalon kinevezett prefektusoknak távozniuk kellett a tisztségükből. Hozzátette, ha nincs magyar párt a kormányban, a román pártok színeiben pedig alig vannak magyarok, ez természetes. Mint hangsúlyozta, neki elsősorban inkább a prefektus intézményével kapcsolatosan vannak fenntartásai. Az intézmény ugyanis a jelenlegi romániai közigazgatásban "a centralizált nemzetállami politikát próbálja legyúrni a megyék torkán". Toró utalt arra, hogy az RMDSZ által tisztségbe juttatott prefektusok támadták meg az autonómia irányába mutató önkormányzati határozatokat.
Toró T. Tibor úgy vélte, ennek nem az az ellenszere, hogy magyar prefektusok kellenek az új hatalomba. "Olyan politikát kellene közösen képviselnünk, amely nincsen kitéve a politikai széljárásnak" - jelentette ki. "A többség és a kisebbség közötti egyezségre lenne szükség, amelynek konkrét megnyilvánulási formái a törvények. Olyan időt álló konstrukciót kellene kiharcolnunk, amely akkor is alkalmas a magyar érdekképviseletre, ha nincsen magyar párt a Bukaresti végrehajtó hatalomban" - vélekedett Toró. Az EMNP elnöke emlékeztetett arra, hogy 2009-ben, amikor az RMDSZ rövid ideig ellenzékben politizált, Markó Béla, az akkori elnöke is etnikai paktum szükségességéről beszélt.
Az EMNP elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ soha nem szabott ilyen feltételt akkor, amikor koalíciós szerződéseket kötött a különböző kormányok támogatására, noha az elmúlt két évtizedben többször képviselte a mérleg nyelvét a hatalomban. Az MTI tudósítója megjegyzésére, hogy ilyen feltétel volt a parlamentben 2005 óta elakadt kisebbségi törvény elfogadása, Toró úgy vélekedett, a kisebbségi törvény "csak kommunikációs szempontból" volt feltétel. "Ha kizáró feltétel lett volna, akkor nem vett volna részt az RMDSZ a kormánykoalícióban, vagy kilépett volna abból" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Toró T. Tibor úgy vélte, a jobboldali kormánynak azért kellett távoznia a hatalomból, mert rossz döntéseket hozott. Szerinte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) vonatkozó kormányhatározat is "egy rosszul menedzselt folyamat" terméke, és a folyamat során a jobboldali hatalom számtalan támadási felületet adott az ellenérdekelt feleknek. Az EMNP elnöke hangsúlyozta, egyáltalán nem örvend annak, hogy a kormányváltással a román-magyar kapcsolatok is megromlani látszanak.
Toró úgy látta, a szociálliberális bukaresti hatalmat nem a magyarellenesség motiválja, amikor olyan típusú változásokat akar bevezetni, amelyek a magyar közösséget fenyegetik. A választási törvény átszabásával a kormány csupán a saját hatalmát akarja hosszabb távra bebetonozni. Ennek azonban sajnálatosan a magyar közösség is szenvedő alanya - tette hozzá. MTI

Marosvásárhely: Smaranda Enache nem lép vissza Frunda György javára
Nem igazak azok a híresztelések, amelyeket Frunda György, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje terjeszt, és amelyek szerint Smaranda Enache nem hiteles független jelölt és hogy visszalépne a Frunda javára. Ezt Smaranda Enache közölte szerdán Frunda hétfői nyilatkozataira reagálva.
„Határozottan visszautasítom a Frunda György szenátor úr által terjesztett híresztelést, miszerint én nem lennék ténylegesen független jelölt. A szenátor úr és csapata pontosan tudja, hogy Smaranda Enache független jelölt, saját forrásokból finanszírozza a kampányát és egyetlen politikai alakulat sem nyújt neki ilyen támogatást” – szögezte le szerdán kiadott sajtóközleményében a Pro Europa Liga jogvédő civil szervezet társelnöke.
Smaranda Enache elutasítja Frunda korábbi felhívását, amelyben azt javasolja, hogy a független polgármesterjelölt lépjen vissza az ő javára.
Hangsúlyozta: ellenfele nem egy személy, hanem a korrupt, mohó és veszélyes pártrendszer, amely elszegényítette az országot, Erdélyt és Marosvásárhelyt.
Frunda György hétfőn azt mondta, hogy tárgyalt Smaranda Enachéval és Benedek Imrével, a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjével, és összefogást ajánlott nekik. Mint mondta, Enachénak az alpolgármesteri tisztséget is felajánlotta, ha csatlakozik hozzá, a független jelölt azonban azt válaszolta: csak akkor támogatja, ha Frunda is függetlenként indul.
Az RMDSZ jelöltje szerint megkérdőjelezhető, hogy valóban független-e Smaranda Enache, mivel az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is őt támogatja.
Frunda korábban azt javasolta, hogy Smaranda Enache és Benedek Imre lépjenek vissza a választási versenyből, mivel esélytelenek a polgármesteri tisztség megszerzésére. Krónika (Kolozsvár)

Kolozsvári Magyar Mindennapok – feladattérképet állított össze a kolozsvári EMNP
Nem szokványos politikai programmal, hanem a polgárokkal folytatott párbeszéd alapján összeállított feladattérképet mutatott be az Eredélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szervezete.
Sándor Eszter, Szenkovics Dezső, Gergely Balázs, Simon Csaba. A feladattérképnek nincs és nem is lesz végleges formája: abban különbözik a szokványos politikai programtól, hogy a kolozsvári magyar polgárokkal folytatott folyamatos párbeszédből merít és mint ilyen állandóan változik, bővül vagy szűkül a helyi magyar közösség igénye szerint – fejtette ki a Néppárt kolozsvári szervezetének álláspontját Gergely Balázs polgármesterjelölt. Hozzátette, a térkép ugyanakkor tükrözi a kolozsvári EMNP cselekvési tervét, amelyet szintén a helyi magyarok véleményére alapozva alkottak meg.
A helyhatósági választáson induló csapat értelmezésében a politika nem az öncélú hatalom kiteljesedésének terepe, hanem elsősorban a közszolgálat és a politikus, a polgármester és a helyi tanácsosok az első számú közszolgák.
A több hónapig tartó közvélemény-kutatásokra alapozott feladattérkép sarkalatos pontja a közintézményekben eluralkodott korrupció megszüntetése és egy elszámoltatható és áttekinthető önkormányzat létrehozása.
A feladattérkép kiemelt problémaként kezeli a város köztisztaságát, a meglévő zöldövezetek ápolását és újak létrehozását. A kolozsvári helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben induló kolozsvári csapat szerint egy élhetőbb Kolozsvár kialakításának érdekében több pénzt kell felhasználni a köztisztaság minőségének növelésére és kitüntetettebb figyelmet kell fordítani a meglévő zöldövezetek ápolására.
„A nyugat – európai standardok szerint egy 300 ezer lakosú városban az egy főre eső zöldövezet területe 44 és 50 négyzetméter között mozog. Ezzel szemben míg 2008-2009-ben 11-12 négyzetméternyi terület jutott egy kolozsvárira, addig 2010-re ez a terület 9 négyzetméterre zsugorodott” – mutatott rá Szenkovics Dezső, a kolozsvári szervezet helyi tanácsos jelöltje.
A megoldásra váró számtalan általános probléma mellett a Néppárt helyi jelöltjei kiemelt figyelmet szánnak a kolozsvári magyar közösség igényeinek is. „Azt látjuk, hogy a román politikai pártok nem alkalmasak erre a feladatra és sajnos sok esetben a helyi érdekvédelmi szervezet sem adott megfelelő válaszokat a magyar lakosság problémáira. Mi a Kolozsvári Magyar Mindennapok nevet viselő feladattérképünkkel erre vállalkozunk elsősorban” – fejtette ki Gergely Balázs.
A magyar vonatkozású feladatok között kiemelt helyet kapott a Központban a kisváros elnevezésű program megvalósítása: magyar közösségi pontok létrehozását célozza meg Kolozsvár különböző negyedeiben. Ugyanakkor egy magyar kulturális központ létrehozását is megcélozza a feladatterv: annak ellenére, hogy a városban több nemzetnek és nemzetiségnek is van kulturális központja, a helyi magyar kulturális életből ez hiányzik. Mint ismeretes, Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa címére pályázik: ezért is kiemelt fontossággal bír egy ilyen központ létrehozása. Krónika (Kolozsvár)

Megfélemlített EMNP-támogatók: Szatmár megyéből legalább 30 esetet jegyeztek
Megfélemlítik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatóit Szatmár megyében – jelentette ki a szervezet tegnapi, nagyváradi sajtótájékoztatóján Tivadar Dénes, a párt Szatmár megyei önkormányzati elnökjelöltje. Mint elmondta, hat településen legalább harminc olyan esetről tudnak, amikor a hatóságok – vélhetően politikai utasításra – a helyi rendőrőrsre hívattak olyanokat, akik tavaly aláírták a pártbejegyzést támogató ívet.
A rendőrség is beszállt a kampányba? Hatósági packázásra panaszkodnak az EMNP vezetőiA legkirívóbb eset egy 74 éves, románul nem beszélő hölgyé, akit Újváros község rendőrkapitányságára citáltak, anélkül hogy elmondták volna, mi az oka a beidézésnek. A néni azt gondolta, hiteltörlesztésének elmaradásai miatt keresi a rendőrség, ám amikor beért az őrsre, az EMNP-t támogató listát tolták elé, amelyen az ő neve és aláírása is szerepelt. Rendőrautóval vitték haza az otthon felejtett szemüvegéért, majd tollba mondtak neki egy nyilatkozatot – persze románul –, amiből semmit nem értett. Tivadar Dénest a hölgy lánya értesítette telefonon az eseményekről, aki másnap vissza is ment az őrsre.
A rendőrök a szeme láttára tépték el az előző napi nyilatkozatot, majd írattak egy újat, amiben az állt, hogy a néni elismeri, hogy a saját aláírása szerepel az íven. Az elnökjelölt azt mondja, a többi településen is jellemző, hogy a hetven éven felülieket, illetve a fiatalokat zaklatják a hatóságok – az EMNP sejtése szerint nem saját ötlettől vezérelve, hanem felsőbb, az előző kormánytól érkezett utasításra. Kérdésünkre, hogy szerintük román vagy magyar oldalról érkeznek a támadások, Tivadar úgy felelt: biztos információja nincs, de tény, hogy a zaklatások jórészt olyan településeken fordultak elő, ahol a lakosság többsége, akár 90 százaléka magyar nemzetiségű.
Tivadar Dénes és az EMNP elnöke, Toró T. Tibor kijelentette: üzenik a párt megfélemlített támogatóinak, hogy nincsenek egyedül, és az EMNP jogi lépéseket is tesz majd a visszaélések áldozatainak érdekében. A párt tegnap este tartotta meg eddigi legnagyobb szabású kampányrendezvényét Nagyváradon, a Transylmania zenekar közreműködésével.
Hagyományos utcanévtáblák Magyarkapuson Hagyományos, magyar nyelvű utcanévtáblákat helyezett el Magyarkapuson az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete képviseletében Kiss Lukács Attila-András tanácsosjelölt és Török Gyurkó István polgármesterjelölt. A táblaavatás külön érdekessége, hogy nem a közigazgatásban használt, hanem helyi hagyományos utcanevek vannak feltüntetve a fából faragott táblákon. Az első utcanévtáblát a református templom előtti téren avatták fel, a Piac feliratú tábla kihelyezését további kilenc követte, így a Kisutcát, Felszeget, Közt, Alszeget, Lokot, Kispataki utat, Kenderáji utat, Almás útját és a Barabási utat is magyar felirat jelzi.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Tiltakozás
A Magyar Tagozat egyetemi szintű tanácsa tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló újabb törvénysértés miatt. Az oktatási törvény 207/5/d cikkelye egyértelműen előírja, hogy minden karon legalább egy dékánhelyettest a Magyar Tagozat javaslata alapján kell kinevezni. Annak ellenére, hogy május 9- én írásban jeleztük (UMF 4320/2012. V. 9.), hogy a dékánhelyettes kinevezésének előfeltétele a Magyar Tagozat jogi státusának rendezése, az egyetem vezetősége még aznap kinevezte az Általános Orvosi Kar magyar dékánhelyettesének Gabos Grecu Iosif professzort. Őt nem a Magyar Tagozat jelölte és nem a tagozatot képviseli.
Hasonlóképpen a folyó év május 10- én lezajlott miniszteri megbeszélésen Gabos Grecu Iosif nem a Magyar Tagozat megbízásából volt jelen, és nem a tagozat érdekeit képviselte!
Követeljük az oktatási törvény maradéktalan betartását, a Magyar Tagozat létét szentesítő főtanszékek létrehozását, és a tagozat választásainak elismerését.
A Magyar Tagozat egyetemi szintű tanácsa. Népújság (Marosvásárhely)

Füzes: Nyirő nem volt románellenes
Nyirő József nem volt sem románellenes, sem antiszemita – jelentette ki szerdán Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Marosvásárhelyen, amikor román újságírók azt firtatták, nem árnyékolja-e be a magyar–román kapcsolatokat az erdélyi író pünkösdi, székelyudvarhelyi újratemetése.
A Maros, Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma (FCRHCM) korábban tiltakozott Nyirő József hamvainak hazahozatala ellen, amit a „hungarista nemzetiszocializmus” rehabilitálási kísérletének tart.
Arra a felvetésre, hogy Nyirő horthysta volt-e, a nagykövet azt mondta: „Horthy idejében élt. Ilyen alapon az apukámat is horthystának lehetne nevezni, mert ő is akkor élt.”
Füzes és Zsigmond Barna, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a marosvásárhelyi polgármesterjelölteket kereste fel, hogy terveikről, a magyar és a román közösség együttélését érintő elképzeléseikről tájékozódjék.
Szabadság (Kolozsvár)

Megjelentek a Székely könyvtár első kötetei
Szponzori szerződést kötött szerdán a megyeházán a Székely könyvtár című könyvsorozat támogatására a Hargita Kiadó, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Gyöngye Rt.
Ferenczes István József Attila-díjas költő, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője az ötlet gazdája. „Amikor kiderült, hogy a Góbé termékeknek sikerük van nálunk és külföldön egyaránt, jött az ötlettel Ferenczes István, hogy nekünk vannak székely szellemi termékeink is, hátha össze lehetne belőlük gereblyézni egy százas könyvsorozatot” – elevenítette fel az előzményeket a szerződéskötés ünnepségén Lövétei Lázár László költő, a periodika megbízott szerkesztője.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözölte a szakma, a köz- és magánszféra példaértékű összefogását, illetve megjegyezte, hogy ezek a kötetek nem hiányozhatnak a székely emberek polcairól, annál is inkább, hogy székelyföldi értékekre építenek.
Lövétei ismertette a sorozat köteteit összeválogató bizottságot, amely a Székelyföld folyóirat szerkesztőiből, vagyis József Attila-díjas, illetve Márai-díjas költőkből és írókból, valamint egy doktori képesítéssel rendelkező néprajzkutatóból állt össze. Szemelgetésük fő szempontja, hogy a szerző vagy székelyföldi származású legyen, vagy pedig székelyföldi témát dolgozzon fel. Ötös minisorozatokban jelennek meg a kötetek, úgy próbálják ezeket összeállítani, hogy lefedjék azt a bő háromszáz évet, amióta itteni vonatkozásban magyar írott kultúráról beszélhetünk, másfelől Székelyföld minden térségéről szóljanak, beleértve Aranyos-széket is.
A székely-magyar írott kultúra legkülönbözőbb területeiről, úgymint szépirodalom, történelem, néprajz, szociográfia stb. válogattak. A Székely könyvtár sorozat egységes grafikai arculatát Léstyán Csaba képzőművész tervezte.
Az első minisorozatot (Székely népballadák, Mikes Kelemen: Törökországi levelek, Tamási Áron: Ábel a rengetegben, Bözödi György: Székely bánja, Kányádi Sándor: Válogatott versek) már megtalálhatják a III. Székelyföld Napok keretében május 23. és 25. között tartandó könyvvásárban. Továbbá május 25-én 18 órától a frissen megjelent köteteket bemutatják a Székelyföld folyóirat székhelyén is.
A kötetek ára egyenként 35 lej, azoknak, akik előfizetnek, kedvezményesen 25 lej. A megrendelők egy-egy, Siklódy Ferenc grafikus által tervezett könyvjelzőt is kapnak, amelyen könyvtulajdonosonként (ex libris) fel lesz tüntetve a nevük személyesebbé, értékesebbé téve ezáltal az illető köteteket.
Szőcs Lóránt. Székelyhon.ro

Ahol dombok szorításában él a magyar nyelv (Székelyes csángók között)
"Érdekes itt magyar tanárnak lenni. Nem mondhatom azt, hogy könnyebb vagy nehezebb más munkahelyeknél, hiszen ahhoz túl sokoldalú. Mégis van egy dolog. E munka különlegessége abban áll, hogy a magánéletet és a szakmai életet csak egy hajszál választja el, néha még annyi sem" – véli Lázár Annamária, aki tavaly szeptember óta tartja az iskolán kívüli magyarórákat a Bákó megyei Szitáson.
A szomszédos Bahánában tanító Vass Szendével együtt arra törekszik, hogy annak a közösségnek a lelke legyen, amelybe, bár a hivatalosságok részéről gyakran érik támadások, a többség bizalommal fogadja be. A Tatros-mente legmagyarabb moldvai csángó falvai közé sorolható Szitás és Bahána, Újfaluval és Szőlőheggyel együtt olyan nyelvsziget Gorzafalva és környéke, va­lamint másfelől Aknavásár tömb­románsága szomszédságában, amiről távolról azt gondolnánk, csak valamilyen csoda menthette meg e négy falu lakosságát a nyelvi asszimilációtól. Közelről ellenben kiderül, nincs benne semmi csoda, az ott élő, jobbára székely származású emberek erős identitástudatának köszönhető, hogy magyar iskola és magyar mise nélkül is háromszéki nyelvjárásban köszönnek vissza az Adjon Isten!-re.
Itt mű helyben vagyunk
Kora reggel két ellenkező irányba indulnak a bahánai gyermekek: az I–VIII. osztályosok Szitásra, a nagyobbak Gorzafalvára. Az óvodások helyben maradnak az immár tágas óvodában, ahol korábban elemi iskola is működött, a gyermeklétszám megcsappanásával ellenben bezárták. A kicsiknek és nagyobbacskáknak a tizenévesekkel együtt a Dumbrava-dombon kell keresztülmenniük a szitási iskolába, a két falu között menetrend szerint járó autóbusz a jóval hosszabb, kanyargós aszfaltúton kapaszkodik fel a szőlőhegyre. Innen a község neve is, Szőlőhegy. Azt is mondják a helybéliek, akinek nincs szőlőse, és udvarán nem kapirgál legalább tíz-húsz pisleny (csirke), az nem is idevaló.
Érkezésünkkor csend honol a faluban, szinte üresnek tűnik. A férfiak, akiknek van munkahelye, nincsenek itthon, az asszonyok a szőlősben kapálnak, a gyermekek óvodában, iskolában. A falu öregjei is dolgoznak, aki egészséges, a kertben vagy az udvaron tesz-vesz, onnan figyelnek fel az utcáról hangzó köszöntésre. Adjon Isten! – kiáltok be egy portára, ahová irányítottak, amikor arról érdeklődtem, hol laknak tősgyökeres bahánaiak. Ugyan mehettem volna szinte bármelyik utcába, "itt mű helyben vagyunk, az emberek nem jönnek-mennek, a házasulandók ide hozzák a menyecskét, nem ők szertülnek idegenbe" – magyarázza egy középkorú férfi, aki Ghitiu Valér házához igazított. Később megtudtam, valóban itt született majd’ mindenkinek a nagyapja, dédapja, a családok nagy része három-négy, olykor öt-hat nemzedékről is biztosan tudja, hogy itt éltek; akik manapság elmennek Magyarországra, Olaszországba dolgozni, azok is hazajönnek, és itthon építenek házat maguknak.
Eröst kicsit különbözünk
Amíg az asszonyok hazajönnek a szőlősből, Valér bácsival beszélgetek. "1947-ben, amikor a nagy éhség volt, elmentünk, az egész család Moraviţára, Temes megyébe, ott jártam a négy osztályt. Harmadikba tettek a magyar iskolába, még oroszt és románt tanítottak ezenkívül. A tanító néni egy kolozsvári leán volt, Kocsis Irénnek hítták. Aztán, amikor kezdődött a kollektív, hazajöttünk. A feleségem onnan származik, mi pedig az egészen Attilától, aki itt letelepedett a régi időkben a népével. Ezt én olvastam, hiheti nekem. Itt mind csak a magyaroktól származtunk. A régi népek ide budukáltak el a törökök elöl, aztán később is jöttek, mert itt nagy erdők voltak. Az apám utáni nagyapám Mănăstireából jött, Kászonból. Jöttek onnan mások is, kivágták az erdőket és építettek. Így szertültünk széjjel mindenhonnan."
Valér bácsi tenyerébe rejti arcát, sír. Kicsit várok, majd kérdem: Mi történt? A válasz tömör: "Annyi minden történt."
Óvatosan érdeklődöm arról, hiányzik-e a magyar mise, nem erőltetem, mert úgy tűnik, érzékeny húrokat pendítettem meg már így is. "Mi római katolikusok vagyunk, ennek előtte latinul végzette a pap a misét, most románul végzi. Itt, a faluban mind magyarul beszélnek. Csak nem talál a münk beszédünk a magikéval, másrészt a gajdári, a rekecsini, a Bákó-környékieké nem talál a miénkvel. Mi eröst kicsit különbözünk a magyaroktól. A mi nevünk a családban Ghitiu, úgy van beírva az igazolványba, de ha kérdeznek, én Gyüttő nevű vagyok."
Csak románul imádkozunk
"Édesapámtól hallottam, akik jöttek ide letelepedni, mind kifennünnen jöttek a magyaroktól" – kapcsolódik be a beszélgetésbe a szőlősből érkező Gyüttő Mária, Valér bácsi felesége és szomszédjuk, Ádám Mária, aki már az elején elmondja, ő időnként románul is belesző a beszédbe. "Otthon a családval románul is beszélünk, a menyem román. Kérdezzék az öreg Zsuzsánét, az tudja a dolgokat, de az én matusám (nagynéném – szerk. megj.) is tudta. Nekünk is mondták az öregek, hogy Szitást azért híják így, mert amikor letelepedtek az emberek, szitákat készítettek. Ez pedig a Dumbrava nevű domb, a nagy verekedéskor onnan lődöztek a Csicserébe, amikor a németek verekedtek a ruszokkal. Ezt mi csak mind így tudjuk. Münk erősen találunk a beszédvel a magyarokval, de nálunk a faluban csak románul imádkozunk, a Mi atyánkat is csak kicsikét tudom magyarul. Itt volt magyar iskola, édesapám tanult magyarul. Amikor negyvenkilencben fellettem (felnőttem – szerk. megj.), még volt magyar iskola, úgy hallottam. Ma csak a beszéd van, írni, olvasni nem tudunk magyarul. A gyermekek a beszédből megtanulják a magyart, hallják, amit mi mondunk, s annyi."
Valér bácsi felesége a jelenre tereli a szót. "A legnagyobb baj, hogy nincs munka, az emberek mennek Magyarországra, Itáliába dolgozni, mert nem úgy van, mint amikor Gheorghiu Dejben volt a kombinát."
Búcsúzom, mert dél van, és kezdődik a gyermekek iskolán kívüli magyarórája. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által 2000-ben elindított magyar oktatási program legújabb helyszíne Bahána, szám szerint a huszonnegyedik. Tavaly húsvét után tartotta az első magyarórákat Bende Edit, aki akkor Szitáson is tanított, szeptembertől az oroszhegyi származású Vass Szende okítja a bahánai gyermekeket.
A csángó nyelv is magyar
"Amikor ideérkeztem, nagyon jól fogadtak a szülők. Éppen akkor volt a falu búcsúja, és elmentünk a templomba, ott volt megvendégelés is. Karonfogtak, és beráncigáltak néhány házhoz. Így kezdődött itt az életem" – meséli a fiatal tanítónő, aki a Sapientia-egyetemen végzett pedagógiát, és évfolyamtársával, Lázár Annamáriával (jelenlegi szitási tanító) érkezett a csángó közösségbe. A magyarórákra az óvodások közül majdnem mindenki jár, aki nem ortodox vallású, a második, harmadik és negyedik osztályosok vannak a legkevesebben, az ötödik-hatodik osztályosok közül szintén majdnem mindenki jár, a nyolcadikosoknál is érzékelhető egy kis lemorzsolódás a sok házi feladat miatt. "Az iskolaigazgató folyamatosan fenyegeti a gyermekeket, hogy ne jöjjenek magyarórára, a szülőket is hívogatják szülőértekezletre, és folyamatosan próbálják lebeszélni róla, de szerencsére kiállnak, a többség nem ijed meg ilyen-olyan fenyegetéstől." Minden bizonnyal így van, de amikor a magyarórára járó Denisa édesanyját ezekről kérdeztem volna, már az elején leszögezte, nem vállalja, hogy nyilatkozzék. Arról sem szívesen beszél senki, pedig mindenki tud róla, hogy a helyi plébános idén tavasszal megfenyegette a gyermekeket, nem lehet elsőáldozó az, aki magyart is tanul. Emiatt többen Szitásra mentek át a felkészítőkre, és ott is elsőáldoznak.
"Az első félév leginkább ismerkedéssel telt el, hogy a gyermekek megismerjenek, és nekem is fontos volt, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk, mert akkor jobban megbíznak bennem. Sokat játszunk, megtartjuk az ünnepeket. Például húsvétkor vasárnapi játékot tartottunk, térképet adtunk a gyermekek kezébe, és fénykép alapján meg kellett találniuk a faluban azokat a kapukat, amelyeken hagyományos minták vannak" – fűzi a történetet Vass Szende, és bevallja: rosszabb nyelvállapotra számított, meglepte, amivel találkozott. "Meglepően sokan beszélnek nagyon jól magyarul, a fiatalok is. Főleg a szegényebb családoknál jellemző, hogy otthon a gyermekekkel is magyarul beszélnek, de keverik román szavakkal. Ők úgy mondják, hogy csángósan beszélnek, nem magyarul. Pedig a csángó nyelv is magyar."
Megérkeznek a gyermekek, óra előtt mesélnek az otthoniakról, az iskoláról, úgy körülzsongják Szendét, mint a virágba borult gyümölcsfát a méhecskék. A magyaróráknak helyet adó ház otthonos, miként az udvara is, nincs benne semmi iskolás, a gyermekek szívesen jönnek, nehezen távoznak.
Szitáson keserű volt a kezdet
2008 őszén a zilahi származású Major Emőke indította az első magyarórákat Szitáson, ahova német állampolgárságú párjával költözött. Mint korábban minden új oktatási helyszínen, az oktatónak nemcsak a tanítás kezdeti nehézségeivel kellett megküzdenie, hanem rendbe kellett tennie a csángószövetség által bérelt lakást, el kellett fogadtatnia magát a faluval, a szülőkkel, a hivatalosságokkal. Utóbbi szinte sehol nem ment zökkenőmentesen, így Szitáson sem. A helyi plébános már az elején kijelentette, hogy "ellenpropagandát indít, a MCSMSZ működését a faluban startból meg kell állítani, mert ez az egész úgy rossz, ahogy van, hisz az itteni emberek olyan románok, akik nyelvileg amúgy is el vannak tévelyedve, és nem szabad őket még jobban összezavarni". A szövetség internetes honlapján közzétett beszámolójában Major Emőke többek között azt is írta, "más falvakban tanító kollegáimtól eleget hallottam már mindenféle keltett nehézségekről az egyház részéről, de valahogy nem vettem komolyan. Talán nem is hittem." Később ellenben meg kellett bizonyosodnia, hogy a plébános nem tréfál. Kezdetben nem engedte ministrálni azokat a gyermekeket, akik jártak magyarórákra, később pedig, egy vasárnapi misén, a heti naptár felolvasása után botrányos kijelentéseket tett a templomban. A tanítónő erről is beszámolt a nyilvánosság előtt. Eszerint a plébános azt mondta, "két személy beköltözött a Palău régi házába, akik nem elég, hogy konkubinázsban élnek – eljöttek ugye a falut megtanítani arra, hogy mi a család –, de ki tudja, ki küldte őket ide, és milyen szándékkal. Következett egy felsorolás, hogy mi minden rossz – pedofíliától elkezdve gyerekpornográfián át emberi szervcsempészésig – történik a világban, és kérte a pap az embereket, hogy térjenek észre, legyenek elővigyázatosak irányunkban, nehogy aztán késő legyen, és felébredjenek a gyerekeikkel ki tudja hol, hány ízre vágva." Az említett esetről amúgy Megfélemlítés Csángóföldön címmel alulírott beszámolt a Háromszék 2009. január 21-i számában.
Azóta másik két tanító váltotta egymást Szitáson. A kézdivásárhelyi Csillag Balázs az előbbihez hasonló rossz élményről számol be a moldvai magyar oktatási program tizedik évfordulójára 2010-ben kiadott, Tíz év Moldvában című könyvben. "Egy alkalom­mal a szitási plébános a szentmise végén szánt egy kis időt arra, hogy elmondja: ő nagyon nem bízik meg bennünk, magyartanítókban, és úgy gondolja, hogy jobb lenne, ha a szülők nem engednék gyermekeiket hozzánk, mert az is lehet, hogy el akarjuk rabolni őket, vagy szervkereskedéssel foglalkozunk. Ez a rövid kis prédikáció elég volt ahhoz, hogy többé ne járjanak a gyermekek magyaroktatásra!"
Hál’ istennek, később a szülők belátták, a riogatásnak nincs semmi valós alapja, és újból engedték a gyermekeket az iskolán kívüli ma­gyarórákra. A jelenleg Szitáson tanító Lázár Annamária ez év januárjában azt írta bemutatkozó levelében: "el kellett telnie néhány hónapnak ahhoz, hogy ebben megtaláljam az egyensúlyt, és úgy alakítsam ki az életem, hogy az az oktatásnak és nekem is jó legyen. Számomra az itt töltött idő egy hosszú tanulási folyamat, mely folyton új kihívásokat tartogat."
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kormányfő parlamenti mandátumot adna a hat százalék feletti kisebbségeknek
Románia parlamenti helyeket biztosítana minden egyes megyében azon nemzeti kisebbségek számára, amelyek számaránya eléri ott az összlakosság hat százalékát – jelentette be csütörtökön Victor Ponta miniszterelnök egy közéleti fórumon.
A kormányfő közölte: kezdeményezni fogja, hogy a képviselőház ilyen szellemben módosítsa a választási törvény tervezetét. Ponta szerint egy ilyen megoldás képviselethez juttatná a Hargita és Kovászna megyei románokat, de a magyar közösség képviselete sem korlátozódna Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyére.
A Romániában hatalomra került szociálliberális pártszövetség (USL) egyfordulós többségi választási rendszert akar bevezetni, még az őszi törvényhozási választások előtt. A kétkamarás parlament szenátusában már elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely szerint minden választókerületből a legtöbb voksot szerző jelölt jut be a bukaresti parlamentbe, a vesztesekre leadott szavazatok pedig elvesznek. A törvénytervezet ügyében a képviselőházé a döntő szó, ahol a tervek szerint jövő héten tűzik napirendre jogszabályt.
A magyar politikusok körében heves tiltakozást váltott ki az arányos képviseleti rendszer feladásának perspektívája, amely a kisebb közösségeket képviselet nélkül hagyná.
Victor Ponta javaslata értelmében akkor is bekerülne a bukaresti parlamentbe minden megyéből az ott legjobban szereplő kisebbségi jelölt, ha a megye egyik választókerületében sem végez az első helyen az illető kisebbség valamely jelöltje: az egyedüli feltétel, hogy az adott nemzeti közösség számaránya legalább hatszázalékos legyen a megyében. A kormányfő hozzátette: az USL kész bevezetni ezt a megoldást, ha azt az ellenzékbe került Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is támogatja.
A javaslat nem érinti az új kormánytöbbségnek azt a korábban bejelentett tervét, hogy a választási törvény képviselőházi vitája során törlik a jogszabályból a választási küszöböt. Eddig azok a pártok jutottak be a román parlamentbe, amelyek országos szinten megszerezték a szavaztok legalább öt százalékát, vagy jelöltjeik hat képviselői és három szenátori választókerületben megkapták a voksok több mint felét. Így azonban előfordult, hogy valamely választókerület győztese azért nem jutott be a parlamentbe, mert pártja nem érte el az országos küszöböt, ami az USL szerint összeegyeztethetetlen a többségi választási rendszer alapelvével.
Victor Ponta leszögezte: javaslata nem érintené a többi nemzeti kisebbség képviseletét, amelyeknek továbbra is hivatalból jár majd egy-egy hely a román törvényhozásban.
MTI. Erdély.ma

A kampányba való beavatkozással vádolja Füzes Oszkárt az RMDSZ
A romániai önkormányzati választási kampányba való beavatkozással vádolja Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei területi állandó tanácsa.
Az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezető testülete kijelentette: „nem értünk egyet azzal, hogy a Magyarországot képviselő magas rangú diplomata kampány idején Marosvásárhelyen tájékozódás ürügyén polgármesterjelöltekkel találkozik és nyilvánosan véleményt mond róluk, azaz beavatkozik egy olyan választási versenybe, ahol sajnálatos módon egymással szemben több magyar politikai szervezet kampányol".
RMDSZ azt kifogásolta, hogy a nagykövet a sajtónak tett nyilatkozatában megnevezte, magánemberként melyik jelöltre szavazna. „Bízunk abban, hogy ez nem ismétlődik meg, mivel tudomásunk szerint a Magyar Kormány és a Külügyminisztérium egyértelmű álláspontja, hogy nem akarnak semmilyen módon beavatkozni a választásokba" – áll az állásfoglalásban, amely egyben felkéri Magyarország Külügyminisztériumát, egyértelműen hozza nyilvánosságra az esettel kapcsolatos álláspontját.
Füzes Oszkár az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyről. A nagykövet Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzullal együtt szerdán látogatott el Marosvásárhelyre, ahol valamennyi polgármesterjelölttel találkozni szeretett volna. A baloldali pártszövetség jelöltje azonban nem tudott időt szakítani a találkozásra.
A nagykövet elutasította az újságíróknak a spekulációit, amelyek szerint megpróbálná meggyőzni a magyarok szavazataira számíró három polgármesterjelölt valamelyikét, hogy lépjen vissza a másik javára. A Mediafax hírügynökség idézte a nagykövet nyilatkozatát, mely szerint sem jogában, sem szándékában nem áll beavatkozni a marosvásárhelyi választási küzdelembe.
A Realitatea hírtelevízió marosvásárhelyi regionális műsora játszotta be az RMDSZ polgármesterjelöltjével, Frunda Györggyel készített stúdióbeszélgetésben a nagykövet nyilatkozatát, amelyet a Smaranda Enache független jelölttel folytatott megbeszélése után adott. Ebben a nagykövet elmondta, magánemberként Smaradna Enachera szavazna, Frunda György pedig arról beszélt, hogy a magyar kormány nem támogatja az RMDSZ jelöltjeit a kampányban.
MTI. Erdély.ma

A külügyminisztérium nem kíván a sajtóban üzengetni
A román külügyminisztérium megerősítette csütörtökön az MTI-nek, hogy Nyirő József újratemetése és magyar politikusok nyilatkozatai miatt szerdán bekérették Magyarország bukaresti nagykövetét, ám a találkozóról nem közöltek további részleteket, arra hivatkozva, hogy nem a kívánnak a sajtóban üzengetni.
A román külügyminisztérium sajtószolgálata az MTI megkeresésére csütörtökön válaszlevelében közölte, hogy a nagykövet vidéki útja miatt Balázs Ádám ügyvivő jelent meg a minisztériumban.
Tájékoztatásuk szerint a találkozón nem érintették a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét, viszont megerősítették, hogy Nyirő József újratemetéséről és egyes magyar politikusok nyilatkozatairól volt szó.
„A kihallgatáson a román fél kifejezte készségét, hogy bármilyen téma napirendre kerüljön a kétoldalú tárgyalásokon, diplomáciai szinten és nem a sajtóban a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség és a kiváló európai uniós együttműködés szellemében" – olvasható a román külügyminisztérium sajtószolgálatának az MTI-hez eljuttatott levelében.
A magyar Külügyminisztérium szerdán adott tájékoztatást arról, hogy a román külügyminisztérium bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét.
Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének – jelezte a tárca közleménye.
A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését. Az ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.
Az erdélyi Krónika című napilap a nap folyamán eljuttatta az MTI-hez csütörtökön megjelenő cikkét, amelyben azt írja, hogy „a román kormány megakadályozni készül" Nyirő József író május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését.
A lap „bukaresti forrásokra" hivatkozva közölte, hogy szerdán a bukaresti külügyminisztériumba kérették Füzes Oszkárt. A Krónika értesülései szerint a román külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomatát, hogy „a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen" az újratemetés. Azt is javasolták, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményre.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az újratemetést helyben szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, nincs tudomása arról, hogy diplomáciai bonyodalmak alakultak volna ki a Nyirő-temetéssel kapcsolatban. A székelyudvarhelyi szervezők továbbra is arra készülnek, hogy május 27-én a városban újratemetik Nyirő Józsefet.
Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
MTI. Erdély.ma

RMDSZ-leltár az ellenzékiség eszközeiről és korlátairól
Szokatlan állapotba kényszerült a Ponta-kormány színre lépésével az RMDSZ. Az 1996 óta folyamatosan kormányzati pozícióban lévő magyar érdekvédelmi szövetség és párt most legalább fél éven keresztül ellenzékben lesz. Milyen célok érdekében és milyen eszközökkel folytatja tevékenységét? Addig kell Bukarestben lennünk, míg már nem kell Bukarestben maradnunk – valahogy így fogalmazott nemrég Markó Béla volt kormányfőhelyettes, volt RMDSZ-elnök. Filozofikus mélységein túl a megállapítás azt is jelzi, hogy az RMDSZ továbbra is fontosnak tartja a fővárosi szerepvállalást. Csakhogy a parlamenti jelenlét korántsem kínálja azt az arzenált, amellyel az RMDSZ kormánytagként megvívhatta érdekérvényesítő harcait. „Nem nevezném traumának, hogy így alakultak a dolgok, de az biztos, hogy senki sem örvendett a fejleményeknek – szolgált gyors hangulatjelentéssel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. – A kormányváltás óta eltelt időben három súlyos veszteséget máris elkönyvelhettünk: a MOGYE-ügy megtorpanása, a kiherélt kisebbségi törvény, illetve több ezer, korábban RMDSZ-támogatottsággal pozícióba került szakértő eltávolítása különböző minisztériumok, igazgatóságok, költségvetési intézmények vezetői struktúráiból”. A főtitkár szerint nem a bársonyszékek elvesztése fáj, sokkal inkább azoknak az eszközöknek a hiánya, amelyekkel közösségi célokat lehetett elérni, ügyeket elintézni, magyarellenes tevékenységet megakadályozni. Tárgyalni mindig kell
A korlátozott eszköztár szélesítése érdekében az RMDSZ továbbra is élni kíván minden tárgyalási lehetőséggel. Kovács Péter szerint ezt az is táplálja, hogy Victor Ponta miniszterelnök is jelezte: pártja továbbra is az RMDSZ-szel való folyamatos egyeztetés híve. Egy etnikai kisebbség esetében pedig mindenkori célként és érdekként kell szerepelnie, hogy a döntéshozói-befolyásolói pozíciók környékén maradjon. „Kisebbségi szempontból tekintve kétfajta román politikus létezik: amelyik az RMDSZ-szel szemben határozza meg magát, azaz elutasít minden, kisebbségekkel kapcsolatos diskurzust, illetve amelyik a partnerséget keresi. Mindkettő érdekből cselekszik, a tét az RMDSZ parlamenti hét százaléka, amelyre eddig mindenkinek szüksége volt. Ha zászlólobogtatás közepette naponta kikiáltanánk az autonómiát, nem lehetnénk a mérleg nyelve, és minden a fejünk fölött zajlana” – fogalmazott az RMDSZ főtitkára. Ahogyan az mostanában többnyire történik. Mivel a döntésbefolyásolási potenciál most igen csekély, egyéb prioritások tolakodnak az előtérbe. Kovács Péter szerint az elkövetkező periódusban az önkormányzati testületekben való pozíciófoglalás és lobbierő-növelés a cél. Mindez nem csak a közelgő önkormányzati választások okán, illetve azért, mert a testületekben szerzett helyek révén erősödhet a szövetség parlamenti választások előtti alkupozíciója, hanem az eddigi megvalósítások érvényesítése érdekében is. „Két erőteljes decentralizációs áttörésben játszottunk főszerepet: az oktatáséban és egészségügyében. Ezeken a területeken élni kell a további függetlenedési fokok kiharcolásának lehetőségével, a finanszírozások szélesítésével. Ha önkormányzati szinten diktálni tudunk, máris javulnak a pozícióink” –indokolta Kovács Péter.
Ifjú gárda, régi motorosok
A főtitkár nem tagadja: számolnak a különböző pozíciókból kikerült szakemberi-tisztségviselői gárda egy része lemorzsolódásának veszélyével. Azt tartja, mivel képtelenség ennyi embert különböző RMDSZ-struktúrákban elhelyezni, nem várhatnak el különösebb lojalitást azoktól, akik a magánszférát választják. Szorgalmaznák viszont, hogy az alkalmazási megszorítások ellenére a szakmai krémet „felszippantsák” az önkormányzatok. Egyfajta tartalékos seregként tekintenek azokra is, akik a különböző költségvetési intézmények vezetőiből most beosztottak lettek, esetükben ugyanis borítékolható a hosszas pereskedés, illetve a korábbi beosztásba való visszahelyezés. A PSD-vel folytatandó tárgyalásokon az RMDSZ továbbra is számít a régi harcosokra. „Szükség van Borbély László, Verestóy Attila és mások tapasztalatára, az évek során általuk szerzett kapcsolati tőkére – mondta a főtitkár. – Ők végzik a saját dolgukat, számunkra ugyanakkor legalább annyira fontos a harmincéves községi polgármester, akit viszont Józsi bácsi ismer gyermekkora óta.” Az „országos” ügyekben sem kíván passzív maradni az ellenzéki RMDSZ. A kisebbségi törvény esetében igyekszik tudatosítani a többi kisebbség képviselőiben, hogy a kulturális autonómia intézményének „kigyomlálása” a törvény lényegét veszi el, s így a legkisebb létszámú kisebbség számára is használhatatlanná válik. „A MOGYE ügyében készek vagyunk akár az utcára szólítani az embereket, a polgári engedetlenségi mozgalom eszközéhez való folyamodás előtt azonban igyekszünk kimeríteni minden tárgyalási lehetőséget. Sok a dolgunk, hiszen az oktatási miniszter azzal is csak most találkozott, hogy Vásárhelyen eddig is volt magyar nyelvű oktatás” – sorolta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

In memoriam Sylvester Lajos
Közel 78 éves korában elhunyt Sylvester Lajos neves erdélyi újságíró, közíró, drámaíró, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház volt igazgatója, a Háromszék című napilap főmunkatársa. Főbb művei: Úz-völgyi hegyomlás (a székely határőrség krónikája), Csupa csapás az élet (az elsorvadt moldvai magyar oktatás és csángó szétrajzások emlékkönyve), Frigyre lépni a szülőfölddel, Ojtoz völgye a hadak útján.
Lajos bácsi csak kacagott, s ha kéznél van valaki, esküszöm, máris gépbe diktálja a cikket az utak állapotáról. Az első Székely Vágtára tartottunk volna, ám a szerkesztőségi autó éppen ajtóküszöbig süllyedt a kátyúba. Száz idősebb ember közül kilencvenkilenc ilyenkor szentségel, szidja a sofőrt, a világot. Lajos bácsi nem, ő cikket írt, útépítéses emlékeket idézett fel az „átkosból”, s a segítségünkre érkező fogat gazdájával a termési kilátásokat is megbeszélte, míg az egy szál ló kirántotta a sárból a megfeneklett autót. De nem csak ő adomázott, kortársai is róla regéltek végeérhetetlenül. Főleg azokról a trükkökről, amelyekkel elveszettnek és elveszejtettnek hitt szobrokat telepített vissza a helyükre, intézmények számára nyitott vállalható kompromisszumok árán bejárható ösvényeket. Vagy – hogy személyes csodálatom tárgyát toljam az előtérbe – találta fel a betiltott magyar helységnevek különleges szinonimáit: borvizek Olt-menti falva, Őrkő alatti város, céhek háromszéki fővárosa.
Élni akarok, írta immár a kórházi ágyon, és ez sokkal több volt, mint a földi életből kifele tartó ember önző, görcsös kapaszkodása. Önzők inkább mi, itt maradottak vagyunk, akik csak mostantól szembesülhetünk igazán, mennyi tudás, mennyi cselekvő erő szállt Sylvester Lajossal sírba.
Legyen neki könnyű a föld.
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Exkluzív interjú Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével
Az Erdélyi Magyar Néppárt összesen 163 településen állított jelöltlistát. Jelöltjeik fiatal, erkölcsileg és politikailag is tiszta állampolgárok. Bár a kampány még alig kezdődött el, máris sok támadás éri az EMNP-t. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke exkluzív interjút adott a Nagyváradi Hírhatárnak.
A Nobel-díjas Henry Sienkiewicz Quo vadis című regényében Péter apostól menekülni akarván a vértanúság elől találkozik Jézussal, aki megkérdezi tőle: Quo vadis Domine? azaz hová mész uram, merre tartasz uram? Kérdezem Önt, az EMNP elnökét, merre tart Ön, és merre tart az Erdélyi Magyar Néppárt?
Hát nem vértanúnak készülünk, arra semmiképp nem. Először nézzük meg, hogy honnan jöttünk. 2010-ben született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács műhelyében az ötlet egy új erdélyi párt alakítására, majd az ötletből valóság lett 2010 decemberében, amikor az Erdélyi Nemzeti Tanács Országos Gyűlése ezt elfogadta. 2011 tavaszán fogtunk hozzá az új párt létrehozásának , eleget tettünk a szigorú párttörvény összes feltételének, könnyen, izzadságmentesen sikerült összeszedni közel 30.000 aláírást. Az minket is meglepett, hogy milyen tömegigény mutatkozott az új párt létrehozására. A bíróságon már nem volt ilyen könnyű dolgunk a párt elfogadásával, a kötelező két hét helyett tizennyolc hét alatt mégis sikerült a pártot bejegyezni. Ez sok minden miatt tartott ilyen hosszú ideig, beleesett a nyár is, mikor a bíróság munkája „akadozott”, meg sok más minden. 2011 októberében kaptuk meg a végleges papírt, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot felvették a román pártok regiszterébe. Innen indult el az építkezés és 2012 februárban meg is tartottuk az első kongresszusunkat. Itt rögtön szembesültünk azzal, hogy 4 hónap múlva önkormányzati választások lesznek, tehát gyakorlatilag a néppártot úgy építettük , hogy közben készültünk az önkormányzati választásokra. Nem állítom, hogy maradéktalanul sikerült céljainkat elérni, de ma már Erdély területének kétharmadát sikerült lefednünk, az itt élő magyar közösségek 75-80 százalékát már sikerült szervezetileg elérnünk.
Hogyan szerveződött a párt?
Eleve három régió szerint szerveződött a néppárt, éppúgy mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Székelyföld, Partium és a közöttük levő közép-erdélyi terület . Úgy gondoljuk, hogy mindhárom területen élő magyaroknak– éljenek azok tömbben vagy szórványban – van mondanivalónk. Nyilván nehezebb lesz a tömbben élőkhöz szólni , mert itt nehezebb lesz együttműködni a már meglévő politikai szervezetekkel. Itt az ellentétek mélyebbek, a vetélkedés , a verseny az együttműködést sokszor felülírhatja. Ez nyilván tükröződni fog a választási kampány során.
A párt egyik szlogenje egy Kós Károly gondolat : „ Dolgoznunk kell, ha élni akarunk ,és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk – így az idézet. Miből áll ez a munka?
Ez egy közösségépítő munka, amelynek intenzitását én talán a 90-es évek elejéhez tudnám hasonlítani. Akkor tapasztaltam ilyen hitet és lelkesedést. Ez az épp, ami elkopott az utóbbi két évtizedben. Azt kell mondanom, hogy szervezőmunkánk során a fiatalok tekintetében felfedeztük azt, hogy szakítani kell a régi politikával, és a régi politikusokat le kell váltani tiszta emberekkel , akik elsősorban nem poltikusok, hanem olyan közéleti emberek, akik vállaják a közéleti munkát és a közösségért tenni is akarnak valamit. Olyan embereink vannak, akik a poltikában nem a meggazdagodás lehetőségét látják elsősorban, hanem a közszolgálatot. Látjuk és tapasztaljuk, hogy nagy számban jönnek a fiatalok a pártba. Tudjuk, hogy ezek a fiatalok nem politikusok, nekik ez lesz az első megmérettetésük. De tiszta lappal indulnak.
Az Erdélyi Magyar Néppártnak az egy hónap múlva megtartott önkormányzati választás lesz az első igazi megmérettetése. Milyen eredményt vár Ön, mit a párt elnöke országos szinten és mit vár itt Bihar megyében illetve Nagyváradon?
Országos szinten két célunk van. Egyik, hogy minél több embert tudjunk megmozgatni, hogy vegyen részt a választásokon. Ismert tény, hogy közel megfeleződött a magyar szavazók száma két évtized alatt, mert az egymillió szavazóról ez a szám 450 ezerre esett vissza. Ennek nemcsak demográfiai okai vannak, hanem az a fő ok, hogy az emberek nagyobb része csalódott a politikában és csalódott a politikusokban. Az Erdélyi Magyar Néppárt politikája pont azt célozza, hogy megnyerje azokat az embereket, akik valamilyen ok miatt elfordultak a közélettől. Ennek meg kell mutatkoznia a választások során. A másik célunk az, hogy minél több fiatalt, - nem politikust, hanem tenni akaró embert- juttassunk az önkormányzatokba, akik még a korrupció gyanújától is mentesek, tiszták és feddhetetlenek. Ha ez sikerül és ilyen embereink lesznek az önkormányzatokban, akkkor ők lesznek a kovásza a továbbépítkezésnek. Nem titkolt célunk, hogy a néppárt nem erre a választásra „gyúr” elsősorban, nem ezt tekinti vízválasztónak, hanem a 2016-os választásokat. Akkorra kell ennek az új politikának elegendő hívet szerezni és akkor meghatározói lehetünk az erdélyi magyar politikai életnek.
Nagyváradon mit vár?
Nagyvárad egy sajátos hely, a Partium fővárosa, Erdély kapuja, valamint a határokon álnyúló magyar –magyar együttműködésnek is a fővárosa. Ezért nem mindegy, hogy kik kerülnek az önkormányzatba. Olyanok-e, akik a határokon átnyúló projektekben az üzletet, a bizniszt látják és azt, hogy hogyan tömjék meg a zsebüket, vagy pedig olyanok, akik ténylegesen hatékonyan tudják elkölteni az Európai Uniós pénzeket. Ezért minél sűrűbb hálót szeretnénk látni a néppárti jelöltekből. Nagy siker lenne, ha sikerülni bejutni mind a váradi, mind a megyei önkormányzatba. Zatykó Gyula polgármesterjelöltünknek – aki egy jó arc - nem könnyű a dolga, mert egy erős, jól szervezett , viszont egyértelműen a politikát az üzlet oldaláról megközelítő RMDSZ-el állunk szemben, akik védik a zsákmányt, amit eddig megszereztek és ezért nem riadnak vissza semmilyen eszköztől. Kicsit féltem én a váradi és Bihar megyei csapatunkat, akik fiatalok és sokszor elcsodálkoznak, hogy a politikának miféle „melléktermékei” is vannak.
Ön szerint milyen lesz ez a kampány? Látok már a kampány elején olyan jeleket, hogy a meghatározó két nagy párt nem fogja kímélni egymást.
Először is örülök, hogy azt látja, hogy már nagy párt vagyunk. Mi nem tekintjük még magunkat annak, de remélem , azok leszünk. Szerintem is kemény harc lesz, állunk ennek elébe. Nem akarunk nemtelen eszközöket használni. Azonban úgy látom, az arzenál a másik oldalról elég széles, elég csak arra utalnom, hogy a néppárt védnökéről ( Tőkés László a szerk. megj.) mocskolódó könyvet adjanak ki, illetve ennek a könyvnek a megjelenését épp a kampányra tegyék…
Ezt a könyvet Magyarországon adták ki a napokban, nem Romániában….
Persze, de a vektorok Nagyvárad fele mutatnak. Nem véletlen, hogy ez így alakult, sem az időpont, sem a könyv mögött álló kiadó nem véletlen. Erről az Orbán Viktorról írt Kende Péter könyv jut eszembe, ami akkor is a kampányban jelent meg. Ahogy akkor az sem, szerintem ez a könyv sem fogja elérni célját. Az jó dolog, hogy az erdélyi sajtó kevésbé vevő az ilyen trükkökre és az erdélyi sajtónak és az erdélyi közvéleménynek is van egy tartása. Az ilyen technikák itt elutasításra találnak. A ráció majd felül is fogja írni ezeket. Persze sok érzelmi döntés születik egy kampányban, mi azon leszünk, hogy politikai ellenfeleink szemébe tiszta tekintettel tudjunk majd nézni június 10-e után.
Már csak azért is, mert a néppárt hosszú távú célja egy olyan új egységnek a megteremtése, amelynek a lényege nem az, hogy egy szervezetbe kényszerítünk mindenkit, még akkor is , ha nem akar, és ha nem tudjuk , akkor megbélyegezzük, megfélemlítjük és ellenségnek kiáltjuk ki, egységbontónak és árulónak nevezzük. Azt gondoljuk, hogy az erdélyi sokszínűség hagyományaira építve van helye a politikában a több szervezetnek is. A fontos nem az, hogy melyik szervezetben vagy, hanem , hogy képes vagy-e együttműködni a nagy stratégiai célok érdekében. Az új egység hívószava szerintünk nem a félelem, hanem az együttműködés a különböző politikai szervezetek között.
Ha már az új egységről beszélt, én továbbmennék egy kicsit. A jelenlegi helyzetet figyelembevéve elképzelhetőnek tartja –e, hogy az őszi parlamenti választások idején ténylegesen megvalósulhat ez az egység a különböző erdélyi magyar pártok között és ennek hiánya esetén nem fogják-e saját magukat felszalámizni a pártok?
Vannak negatív forgatókönyvek is. Egyelőre még ott tartunk, hogy a negatív forgatókönyvet az új kormány választási törvénytervezete szempontjából kell vizsgálnunk és értékelnünk. Ilyen típusú merénylet a romániai választási rendszer ellen még soha nem körvonalozódott. Hogy egy többé kevésbé jól működő arányos választási rendszert egy cezúrával az új kormány egy angolszász többségi rendszerré kívánja átalakítani úgy, hogy ennek egyáltalán nincsenek meg a hagyományai Romániában. Ez egy olyan veszély, ami akár egy tárgyalóasztalhoz fogja ültetni a magyar szervezeteket. . Azért azt lássuk be, hogy a jelenlegi kormány javaslata arra irányul. hogy hosszú távon biztosítsa hegemóniáját ezzel az új választási rendszerrel. A szocialista-liberális koalíció azért akarja módosítani a törvényt, mert most épp nekik áll a zászló. A román politikusok általában rövid távban gondolkodnak és ebben nem kivétel az RMDSZ sem.
Mondok egy példát. Én még 2004-ben – akkor RMDSZ-es politikusként benyújtottam egy módosító csomagot az akkor éppen változtatás alatt álló választási törvényhez. A javaslatom az etnikai arányosság elvén alapult, és független volt attól , hogy éppen milyen a politikai széljárás, épp kik vannak hatalmon. De akkor az RMDSZ a rövid távban való gondolkodás miatt nem állt a javaslat mellé. Az RMDSZ-nek az elmúlt húsz évben többször lett volna lehetősége, - hiszen többször benn volt a kormányban, vagy épp a mérleg nyelve volt,- hogy az autonómia törvény mellett foglalkozzon egy olyan választási törvénnyel, amely az arányosság elvét biztosítja. Nem tették meg. Sajnos, most újra lehet kezdeni ezt a folyamatot. Nem biztos, hogy most ez sikerül, de ez egy olyan dolog, ami összehozhatja a különböző magyar politikai erőket.
Monostori Károly. Nagyvaradi-hirhatar.ro

Várad a viharban – reprint kiadás
A Múzeumok éjszakájának rendezvényei sorában Katona Béla: Várad a viharban című kötetének reprint kiadását mutatják be május 19-én, szombaton 20 órától a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban.
A ritkaságnak számító, könyvaukciókon gyakran szereplő kötetet az eredeti, 1946-os, Zsolt Béla előszavával napvilágot látott kiadás mintájára 200 számozott példányban jelentette meg újra hasonmás kiadásban a Várad folyóirat. A műről és a korról Péter I. Zoltánnal és Tóth Jánossal, az emlékmúzeum vezetőjével beszélget Szűcs László. Nagyvaradi-hirhatar.ro

EMNP kampányindító a váradi színházban
Szerda este a nagyváradi színházban tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei kampányindító eseményét.
A kampányindító rendezvényen először Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az EMNP védnöke szólt a színházban nagy számban megjelentekhez. Beszédében kifejtette, hogy a kommunizmus utáni nagytakarításra lenne szükség, mert a posztkommunista erők még itt vannak és aktívak. Hangsúlyozta, hogy új egységre van szükség , „de nem pártegységre, hanem nemzeti egységre gondolunk, mely a nemzeti összetartozásra épül fel” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT hozta vissza a köztudatba az autonómia ügyét, és a tavaly megalakított EMNP az autonómia megvalósításának eszköze. Tőkés László kiemelte, hogy a politikusok a polgárokat kell képviseljék; ne a politikusok mondják meg az embereknek, hogy ők mit akarnak, hanem a közösség mondja meg a politikusoknak azt, hogy mit képviseljenek. Jelenleg a képviseleti rendszer a feje tetején áll, mert a képviselők mondják meg a képviselteknek, hogy mi a teendő, majd hozzátette, hogy míg régen a románok diktáltak a magyaroknak, addig jelenleg saját magyar urainkhoz kell igazodjunk, és a politikusok visszaélve mandátumukkal, a közcél helyett s magánérdeket képviselik. Folyamatos kampány zajlik, a politikusok közpénzekből népszerűsítik magukat. Nem csak helyi, de országos szinten is szerepcsere figyelhető meg, jelezte Tőkés László, hiszen a magyar politikusok nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik Bukarestben, hanem Bukarest érdekeit képviselik az erdélyi magyarság körében. Végezetül Tőkés kifejtette: „Sikerült szegényekké tenni bennünket. A leigázás folyamata megy végbe gazdasági téren, a saját földünkön zsellérekként vagyunk kénytelenek élni. Ebből az állapotból kellene felemelkednünk” – mondta Tőkés László.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára beszédében kifejtette: Magyarország számára fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen, és az új párt megalakítása az építkezés része. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a XXI. században megvalósul a magyar egység, hiszen a határok átjárhatóvá váltak, könnyített eljásárssal lehet megszerezni a magyar állampolgárságot. Majd az államtitkár támogatásáról biztosította a jelenlevőket: „Mi veletek vagyunk, mert a ti küzdelmetek a mi küzdelmünk” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy „huszonkét évvel a rendszerváltás után nem gondoltuk, hogy megint eljön az az idő, amikor félnünk kell. Ha ezt a félelmet legyőzzük, akkor új politika kezdődhet el, amelyben nem az elöljárók mondják meg a közösségnek, hogy mi a jó, hanem a közösség és a vezetők közösen találnak megoldásokat az emberek problémáira.” Az EMNP alapvető célkitűzése az, hogy megszólítsa azt a több mint 500 ezer embert, aki az elmúlt években eltávolodtak a közélettől, árulta el Toró, hozzátéve azt, hogy másik alapvető célkitűzésük az új egység megteremtése, de ez nem a régi pártegység, hanem a nemzet egysége, melynek kötőszövete nem a félelem, hanem az együttműködés.
Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje a maga során leszögezte, hogy mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év politikája kudarc volt, „csődöt mondott a kijárásos politika. Változtatásra van szükség! Nekünk, erdélyieknek olyan megoldásokat kell életbe léptetnünk, melyek hosszú időre biztosítják jövőnket. Olyan új képviseletre van szükségünk, amely az erdélyi, partiumi, nagyváradi, Bihar megyei magyarok érdekei szerint működik, amely nem klientúrát, hanem közösséget épít. Erre jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt. Ezért indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott Zatykó. A politikus így folytatta: „Új politikára van szükségünk, mely megmutatja a kiutat a megalkuvás és a korrupció szövevényes hálójából. A politikának célból eszközzé kell válnia. (…) A választásokon a tét az, hogy elindul-e egy közösségépítő, megújulást hozó politika, vagy marad a rövid távú magánérdekre, mutyizásra alapuló zugmegegyezéses módszer” – hangoztatta a politikus.
A beszédek után Varga Miklós lépett színpadra és mintegy fél órás műsorában több ismert és kevébé ismert dalt adott elő, nagy sikert aratva a megjelentek körében, majd a Transilmania együttes vette át a terepet és adott közel egy órás hangulatos koncertet. A művészi program végeztével színpadra léptek az EMNP jelöltjei, a párt vezető, valamint a Répás Zsuzsanna államtitkár és közösen elénekelték a párt himnuszét, melyet a háttérből a Transilmania együttes játszott. Az esemény a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Pap István. erdon.ro

Bukarest akadályozhatja Nyirő József újratemetését
Megakadályozni készül a román kormány Nyirő József pünkösdi székelyudvarhelyi újratemetését. Lapunk bukaresti forrásokból úgy értesült, hogy az új balliberális hatalom részéről kifogásolhatják a székely író hamvainak újratemetését vagy annak bizonyos részleteit. A Krónika úgy tudja, hogy az ügyben tegnap bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, aki azonban Marosvásárhelyen tartózkodott, így a külügyi tárcánál az ügyvivő képviselte a bukaresti magyar diplomáciai kirendeltséget. Értesülésünket szerda este a budapesti, csütörtökön pedig a román külügyminisztérium is megerősítette.
Nagyköveti cáfolat. Füzes Oszkár leszögezte, Nyirő nem volt románellenes. A magyar külügyminisztérium szerda este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének – olvasható a tárca közleményében.
A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését.
A követségi ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.
A magyar nagykövet bekéretését a román külügyminisztérium is megerősítette csütörtöki közleményében, amely szerint Nyirő József újratemetéséről, és magyarországi politikusok nemrégiben tett nyilatkozatairól volt szó. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kérdése nem szerepelt a találkozó témái között – közli a szaktárca.
A román fél közölte Balázs Ádámmal, hogy nem a médián keresztül, hanem kétoldalú diplomáciai keretek között hajlandó bármilyen kérdésről tárgyalni, „a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség, és az Európai Unió szintjén való kiváló együttműködés kontextusában”.
Ugyanakkor vélhetően Füzes Oszkárnak a Digi24 román televíziónak a hét elején adott interjújában elhangzottak sem nyerték el a román kormány tetszését. Ebben ugyanis a nagykövet leszögezte: az autonómia az egyetlen logikus és természetes kompromisszum a nemzetállami többség területi szuverenitása és a kisebbségek létezéshez való joga között. Sőt a diplomata kifejezte meggyőződését, hogy az autonómia a közeljövőben megvalósítható lesz Romániában.
A Krónika megbízható forrásokból úgy értesült szerdán, hogy a román külügyminisztériumban arra hivatkoztak: Nyirő József újratemetése „időszerűtlen a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben”, továbbá nyomatékosan arra kérték az ügyvivőt, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményhez.
A bukaresti hatalom beavatkozása nem minden előzmény nélküli, az elmúlt napokban ugyanis több román lap is antiszemitának, irredentának nevezte az írót, annak ellenére, hogy az egyik hírtelevízióban Füzes Oszkár magyar nagykövet hosszasan érvelt amellett, hogy ezeket a vádakat semmilyen történelmi vagy irodalmi dokumentum nem támasztja alá.
Úgy tudjuk, a külügyminisztérium mára vár választ a magyar nagykövettől, ennek nyomán pedig közleményben tervezi nyilvánosságra hozni álláspontját. Információink szerint azonban a szervezők semmilyen körülmények között nem hajlandók elhalasztani Nyirő József május 27-i újratemetését.
Mint ismeretes, az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte, majd ezt követte Nyirő földi maradványainak Budapestre szállítása. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
Szász Jenő közölte: Bukarest aggálya nem jelent tiltást, így pünkösd vasárnapján a székely városban örök nyugalomra helyezik az 1953-ban Madridban elhunyt író hamvait. Az MPP elnöke úgy vélte: mivel szóban történt a tájékoztatás, a román külügyminisztérium álláspontja informális, és „ezért nem kellene túlreagálni a dolgot”. Szász elmondta azt is, az Országgyűlés Hivatala főszervezőként folyamatosan, már Nyirő áprilisi exhumálása óta kapcsolatban állt a román hatóságokkal az ügyben, de az elmúlt napokig semmilyen kifogás nem érkezett a részükről.
Tegnap egyébként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet – aki a nap folyamán Marosvásárhely polgármesterjelöltjeivel találkozott – a Maros-parti városban cáfolta a Nyirő József feltételezett románellenességéről és antiszemitizmusáról a román médiában megjelent vádakat.
Román újságírók kérdésére, miszerint a magyar állam miért működik közre a közelgő helyhatósági választás kampányában „egy ellentmondásos” író újratemetésének lebonyolításában, a diplomata közölte: bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az író nem volt románellenes vagy antiszemita. Ekkor egy sajtós közbevetette: „na de Nyirő horthysta volt”. Erre a megállapításra Füzes Oszkár úgy válaszolt: „ilyen alapon az én apám is horthysta volt, mert abban a korszakban élt”.
A napokban az Evenimentul zilei napilapban megjelent cikk fasisztának és irredentának nevezte Nyirő Józsefet, aki a szerző állítása szerint személyesen románok gyilkolására buzdított Kolozsváron. Az állítás azonban a tekintetben is sántít, hogy a kincses város megnevezett negyede az ötvenes években épült, az író pedig már az 1940-es évektől külföldön élt, majd 1953-ban Madridban halt meg.
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet ugyanakkor felszólította a román kormányt, akadályozza meg az író újratemetését, vonja vissza azoknak az erdélyi iskoláknak az elnevezését, amelyek Nyirő nevét viselik, mivel szerintük az író „a nemzetiszocialista, hungarista vonalat képviseli”. Mint ismeretes, a tervek szerint Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahonnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
Rostás Szabolcs, Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)

Magyar EP-képviselők hívták fel a figyelmet az új kormány aggasztó lépéseire
Romániai magyar és magyarországi európai parlamenti képviselők levélben fordultak a szocialisták és a liberálisok EP-frakcvióinak vezetőihez, és felhívták a figyelmüket az új bukaresti kormány „aggasztó lépéseire”.
Hannes Swoboda szocialista és Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti frakcióvezetőkhöz intézett nyílt levelet Tőkés László, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport tiszteletbeli elnöke, Gyürk András, a Fidesz EP-delegáció vezetője és Gál Kinga, az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának alelnöke, felhívva a címzettek figyelmét „az újonnan megalakult balliberális román kormány közelmúltbeli aggasztó lépéseire”.
A Brüsszelben kiadott sajtóközlemény szerint a levél emlékeztet: az új szociálliberális kabinet egyik első intézkedése a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű orvosképzésének megakadályozása volt. A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy az új kormányprogram nem tesz említést a Romániában élő nemzeti kisebbségekre, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
A levél szerint a balliberális kormány a választójogi törvény megváltoztatását helyezte kilátásba, ami súlyosan veszélyeztetné a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét, a közigazgatási régiók átszervezése pedig szintén kedvezőtlenül érintené e közösségeket. A képviselők felhívják a figyelmet, hogy a közigazgatási régiók átszervezésére – összhangban a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel – csakis az érintett közösségekkel való konzultáció után kerülhetne sor.
Gyürk András, Gál Kinga és Tőkés László szerint elfogadhatatlan, hogy a Ponta-kormány a másfélmilliós erdélyi magyar kisebbség anyanyelvi orvosképzéshez való jogát megvonja és a nemzeti kisebbségek jogainak további megsértésére készül. „Ezek a romániai folyamatok szembemennek az Európai Unió alapelveivel és súlyosan veszélyeztetik a kisebbségi jogok érvényesülését” – olvasható a levélben. Az aláírók szerint az alapvető európai jogok tisztelete nem eshet a pártpolitika áldozatává, ezért a szocialista és liberális frakcióvezetőknek fel kell lépniük ezen intézkedések ellen.
A magyar képviselők szerint Swobodának és Verhofstadtnak nyomást kell gyakorolnia a román szocialistákra és liberálisokra. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a frakcióvezetők határozott fellépése ezekben az ügyekben (...) egyedi lehetőséget kínál annak bizonyítására, hogy a kettős mércét nem alkalmazzák politikájukban”. A levelet jegyző képviselők jelezték: minden segítséget megadnak ebben a folyamatban.
Közös levélben intézett felhívást az RMDSZ két európai parlamenti képviselője, Sógor Csaba és Winkler Gyula is a ház két frakcióvezetőjéhez. Érvelésük szerint Swoboda és Verhofstadt felelőssége, hogy lépjen: testvérpártjaik koalíciója nem vonhat vissza megszerzett jogokat. „A jogrend, a demokratikus értékek tiszteletben tartása elsődleges. Tarthatatlan a kettős mérce, az európai értékeket nem elég hangoztatni: az új koalíció pártjai nem foganatosíthatnak diszkriminatív, a kisebbségi jogokat és a parlamenti demokráciát sértő intézkedéseket” – fogalmaztak levelükben az RMDSZ EP-képviselői. Krónika (Kolozsvár)

Székelyudvarhelyi városháza: milyen jogon kér bocsánatot más nevében az SZNT?
Zavarkeltésnek nevezte a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kövér Lászlóhoz, a magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levelét, amelyben Bunta Levente polgármester helyett kérnek bocsánatot a Nyirő-ügy kapcsán.
Mint arról tájékoztattunk, Székelyudvarhely polgármestere május 4-én intézett nyílt levelet Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez azt követően, hogy az Országgyűlés Hivatala közölte, a polgármester nem támogatta a város központi terére május 27-re vonatkozó közterület-használati kérelmet, amelyet Nyirő József újratemetésének a helyi társszervezője, a Székelyudvarhelyért Alapítvány nyújtott be.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által szerkesztőségünkbe csütörtökön Replika címmel eljuttatott közlemény szerint az SZNT-nek tájékozódnia kellett volna, mielőtt állást foglalt Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetése kapcsán született polgármesteri nyílt levélről, és Bunta nevében bocsánatot kért Kövér Lászlótól.
Mint írják, Bunta Levente nyílt levele válasz volt arra a levélre, amelyet Kövér László juttatott el az Országgyűlés Hivatalának képviselőin keresztül, akik – mint Nyirő József újratemetésének szervezői – április 18-án Székelyudvarhelyen megbeszélést folytattak a polgármesterrel az újratemetéssel összefüggő székelyudvarhelyi közterülethasználati igényekről.
Kövér László „levelében nemcsak a Bunta Leventét, Székelyudvarhely polgármesterét sértegeti, hanem általa a székelyudvarhelyieket is. Kövér László levele, valamint a küldöttség viszonyulása magyarázza a polgármester válaszát, melyben Bunta Levente nem nevezte magát a székelyek képviselőjének – miként az SZNT ferdítése szól –, levelét polgármesterként azok nevében fogalmazta meg, akik őt megválasztották városvezetőnek. Ellentmond magának az SZNT, és vonatkozik rá a kérdés: milyen jogon kér bocsánatot más nevében, kit képvisel?” – olvasható a városháza közleményében.
„Április 4-én, a Magyar Országgyűlés küldöttségének második látogatásán Bunta Levente kijelentette, a helyi sajtóorgánumok pedig közölték is, hogy ugyan egy éve már tervezik a Márton Áron tér felújítását, a munkálatokat viszont nem kezdik el az újratemetési szertartás miatt. Ehhez képest ugyanezen a napon az MPP-irodában a sajtót arról tájékoztatta a küldöttség, hogy nincs is szükségük a köztérre, és a polgármesteri hivatal elutasító” – írja a székelyudvarhelyi városháza. Krónika (Kolozsvár)

Ponta: „szimbolikus” román–moldáv határt!
Románia továbbra is támogatja Moldova európai integrációját, mivel úgy véli, ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a két országot kétszáz éve elválasztó határ szimbolikussá váljék – szögezte le Victor Ponta román kormányfő egy nyilatkozatban, amelyet abból az alkalomból adott ki, hogy az Orosz Birodalom kétszáz évvel ezelőtt hajtotta uralma alá a területet.
„Ezen esemény politikai és társadalmi következményei továbbra is meghatározóak a két ország, Románia és a Moldovai Köztársaság számára. A kor nagyhatalmai által létrehozott határ családokat, hiteket, hagyományokat, a közös nyelvet és kultúrát választotta ketté. E megosztás számos alkalommal vezetett politikai feszültségekhez mindkét társadalomban, lehetővé tették a szélsőségek politikai felemelkedését és az értelmes politikák és érvek figyelmen kívül hagyását a pillanatnyi előnyök és ideológiai szenvedélyek kedvéért” – mutatott rá a kormányfő.
Ponta emlékeztet: az európai integráció olyan projekt, amely nagyarányú politikai erőfeszítést, jelentős reformokat és radikális társadalmi átalakítást követel, azonban nem csupán Románia, hanem a Moldovai Köztársaság számára is lehetőséget teremt arra, hogy az integrációs folyamattal egy időben a két országot kétszáz éve elválasztó határ szimbolikussá váljék.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

A Charta XXI. mozgalmat mutatta be Surján László Nagyváradon
A Kárpát-medencei népek megbékélését célzó Charta XXI. mozgalmat mutatta be nagyváradi sajtótájékoztatóján Surján László, az egykori Antall-kormány népjóléti minisztere, az Európai Parlament néppárti alelnöke a tisztséget előtte betöltő Tőkés Lászlóval közösen.
Surján László a partiumi Keresztény Egyetem Janus Pannonius Szakkollégiumának meghívására érkezett Nagyváradra, ahol a másfél éve általa elindított Chartáról, illetve az Európai Parlament költségvetéséről tartott előadásokat a hallgatóknak. A szakkollégiumi programokat megelőző sajtóértekezleten Tőkés László a romániai rendszerváltozás spirituális dimenziójának nevezte a nemzetiségek, illetve a felekezetek közötti megbékélést.
Surján ismertetőjében hangsúlyozta: a Charta XXI. mozgalom mondanivalója nem politikai, és nem kötődik pártokhoz. Mint elmondta, előző nap Bukarestben tartott előadást a román egyetemistáknak, akikben meglátása szerint már nem olyan mélyek a történelem folyamán elszenvedett sérelmek, mint az idősebb generációban, és sokkal inkább törekednének a román-magyar együttműködésre.
Surján László szerint a kelet-európai népek közös történelméből a leghosszabb, több száz éves időszakot a békés együttélés jellemzi, s csak egy-két évszázadot az ellenségeskedés. A Charta XXI. célja épp az, hogy a békés időszakra irányítsa a figyelmet és „21. századi megoldást kínáljon a 19. és 20. században okozott problémasorozatra” – fogalmazott az EP-alelnök.
A sajtóértekezleten Tőkés László elmondta: Surján László személyében egy olyan keresztény meggyőződésű politikust üdvözölhet Nagyváradon, aki sokat tesz a közép- és kelet-európai népek megbékéléséért. Rámutatott arra, hogy a Charta XXI mozgalom azt az ökumenikus szellemiséget viszi tovább, amit az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantói is hirdettek. Az egykori temesvári lelkipásztor végül kijelentette: az igazi rendszerváltás nem következik be mindaddig, amíg a mozgalomban spirituális szintekre emelt megbékélés meg nem valósul.
A mozgalom hitvallása az interneten a www.chartaxxi.eu címen található meg, ahol azok, akik a hét nyelven elolvasható szöveggel egyetértenek, aláírásukkal támogathatják a kezdeményezést. Mostanáig mintegy 3200 személy írta alá a Chartát, ami Surján László meglátása szerint nem kevés, figyelembe véve a tényt, hogy napjainkban a legtöbben nem szívesen teszik közzé nevüket. Krónika (Kolozsvár)

Állásfoglalás
Az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsa súlyos hibának tartja Magyarország nagykövetének, Füzes Oszkárnak Marosvásárhelyen, az önkormányzati választások kapcsán tett nyilatkozatát.
Nem értünk egyet azzal, hogy a Magyarországot képviselő magas rangú diplomata kampány idején Marosvásárhelyen, tájékozódás ürügyén, polgármesterjelöltekkel találkozik és nyilvánosan véleményt mond róluk, azaz beavatkozik egy olyan választási versenybe, ahol sajnálatos módon egymással szemben több magyar politikai szervezet kampányol.
Felháborító, hogy Füzes Oszkár a sajtónak tett nyilatkozatában többek között az úgynevezett magánvéleményét is nyilvánosságra hozta, amelyben megnevezte, melyik jelöltre szavazna mint magánember. Kötelességünk felhívni a magyar Külügyminisztérium figyelmét erre az esetre, és bízunk abban, hogy ez nem ismétlődik meg, mivel tudomásunk szerint a magyar kormány és Külügyminisztérium egyértelmű álláspontja, hogy nem akarnak semmilyen módon beavatkozni a választásokba.
Felkérjük Magyarország Külügyminisztériumát, egyértelműen hozza nyilvánosságra az esettel kapcsolatos álláspontját.
Területi Állandó Tanács
2012. május 16., Marosvásárhely. Népújság (Marosvásárhely)

Megcsalatva
Szerelemben és választási kampányban minden megengedett.
Különösen igaz ez a kampányszerelmekre. Ilyenkor napvilágra kerülhetnek a titkolt kapcsolatok, a letagadott zabigyerekek és sebtében köttetett érdekházasságok. Vagy másképp fogalmazva: a háttéregyezségek, a közpénzfosztogatásra összefércelt, ideológiailag sérült pártszövetségek. A virágos nevű polgármester párolgóaszfalt-illatú mézesmadzagjai. A szavazócsábításhoz ez is éppúgy hozzátartozik, mint a kékre festett narancs. Hisz a demokrácia diktatúrájának velejárója a csillámporos hitegetés.
A szemfüles állampolgárt nem könnyű átverni. Ezért némelyek rafinált módszerrel próbálkoznak. Követ dobnak, nagy követ a versenypályán előnyre szert tevő RMDSZ-jelölt elé. A minap Marosvásárhelyen a kampányról tájékozódott Füzes Oszkár nagykövet. A polgármesterjelöltekkel való találkozások igazi céljára csak akkor derült fény, amikor a sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy magánszemélyként Smaranda Enachéra szavazna. Férfiként érthető, hogy az egyetlen női jelöltet részesítené előnyben, de diplomáciai szempontból ez beavatkozásnak számít. Erős a gyanú, hogy kijelentése nem a pillanatnyi érzelmi fellángolás számlájára írható. Néhány jól értesült firkász valami pesti sugallatról beszél. Nem véletlen a forró ölelkezés (ez utóbbi megfogalmazás, a tudósítások szerint, a nagykövet szájából hangzott el), hisz néhány hónapja a budapesti hatalomnál jól fekvő Tőkés László egyengeti Smaranda asszony jelöltségét. Egyébként a tulipánfóbiában szenvedő, de RMDSZ- listán Brüsszelbe röptetett expüspök helyi mozgalmárjai jelentik az egyetlen támaszt a magát függetlennek valló jelölt asszonynak. Sajnálatos, hogy a magyarok körében tiszteletnek örvendő polgárharcos kétes szerepre vállalkozott. Lelke rajta. Csak az a baj, hogy az igazi vesztesek a marosvásárhelyiek lesznek.
Lehetett volna másképp is. Tegnap reggel, egy kötetlen sajtóbeszélgetésen Frunda György elmondta, hogy elképzelése szerint Smaranda Enachéval együtt igazgatták volna a város sorsát. Erről beszélt a jelölt asszonnyal több alkalommal is. Hogy miért nem jöhetett létre ez a változást hozó csapat? A nagyköveti vallomás után sejthetjük.
Karácsonyi Zsigmond. Népújság (Marosvásárhely)

83 ezer gyereket "hagytak itthon"
Szakemberek segítenek a szülők nélkül nevelkedő kiskorúaknak
A külföldön dolgozó szülők itthon maradt gyerekeinek a támogatását célozza az a központ, amelyet a Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet egy projekt keretében nyitott meg a segesvári Zaharia Boiu Gimnáziumban.
A szervezet által 2009-ben kezdeményezett projekt anyagi támogatását az Enel Cuore és Intesa Sanpaolo Alapítványok vállalták fel, akkor az ország nyolc településén létesítettek központokat, ahol azokkal a gyerekekkel foglalkoznak szakemberek, akiknek a szülei külföldre távoztak jobb megélhetés reményében. 2011-ben a Mentsétek meg a Gyerekeket további nyolc megyében nyitott központot, köztük Maros megyében is.
Alina Schenk, a szervezet programfelelőse kifejtette: a segesvári központba 70 gyerek jár, ebből 44-nek az édesapja, 11-nek az anyukája, 15 kiskorúnak pedig mindkét szüleje külföldön tartózkodik.
A központban nevelő és szociális asszisztens, pszichológus foglalko-zik a szülők nélkül nevelkedő gyerekekkel.
- A választásunk azért esett a segesvári Zaharia Boiu Gimnáziumra, mivel ebben a tanintézetben hetven gyerek tanul, akiknek a szülei külföldön kerestek megélhetést. Itt amellett, hogy iskola után egyéni és csoportos tanácsadásban részesülnek, szabadidős foglalkozásokon vesznek részt, segítenek nekik a házi feladatok elkészítésében – magyarázta a szakember, aki hozzátette, tervezik, hogy a segesvári önkormányzat anyagi támogatását kérik ahhoz, hogy egy ebédet vagy legalább egy uzsonnát biztosítsanak a gyerekeknek. A projekt futamideje két év, viszont addig támogatókat keresnek ahhoz, hogy a központok tovább működhessenek.
24 ezer gyereknek mindkét szülője távol
A Mentsétek meg a Gyerekeket szervezet szerint aggasztó méreteket ölt a jelenség, ezért szükség van a magukra hagyott gyerekek felkarolására. Az Országos Gyermekjogvédelmi Igazgatóság nyilvántartása szerint ugyanis az elmúlt év decemberében országos szinten 83.658 gyerekről tudtak, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát. Ebből közel 24 ezer esetben mindkét szülő távol élt a kiskorútól, 79 ezer esetben pedig csak az egyik szülő tartózkodott idegenben.
Hivatalos statisztika hiányában az iskoláknál kopogtattak
Kérdésünkre, hogy Maros megyében hány olyan gyerek van, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, Alina Schenk nem tudott választ adni.
– Nincsenek a birtokunkban erre vonatkozó adatok. Érdeklődtünk a Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnál, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnál, a tanfelügyelőségen, viszont nem tudtak ilyen statisztikát rendelkezésünkre bocsátani. Végül mi indultunk el, megkerestük az iskolákat, és kértük, jelezzék, ha vannak ilyen esetek – ismertette a nehézségeket a projektfelelős.
Költségvetésfüggő az újabb központ
Lapunk érdeklődésére, hogy abban az esetben, ha más iskolákból is jelzik, hogy több olyan diákjuk van, akik ebben a helyzetben vannak, van-e lehetőség újabb központok létesítésére, a projektfelelős közölte, ez a támogatás mértékétől függ. Eddig közel tíz tanintézettől érkezett visszajelzés, amelyekből az derül ki, hogy csak ezekbe több mint száz gyerek jár, akiknek szülei külföldön dolgoznak.
Tavaly közel ezer gyereket hagytak itthon
Annak ellenére, hogy a Mentsétek meg a Gyerekeket szervezetnek nem sikerült friss adatokat szerezni arról, hogy megyénkben hány kiskorú nevelkedik egyik vagy mindkét szülő hiányában, a Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság sajtószóvivője alig másfél hónappal ezelőtt lapunk rendelkezésére bocsátotta – igaz, az elmúlt évre szóló – statisztikát. Ezek szerint megyénkben tavaly áprilistól júniusig összesen 900 kiskorú szülei dolgoztak külföldön, és az itthon hagyott gyerekek nagy része a Segesvár környéki falvakban, illetve a Mezőségen él. A gyermekvédelmi hatóság szóvivője ugyanakkor azt is kiemelte, hogy sokan elmulasztják bejelenteni a helyi önkormányzatnál távozási szándékukat, illetve azt, hogy távollétükben ki gondoskodik majd az itthon maradt gyerekekről.
Mindennek tükrében valóban pozitív és szükséges kezdeményezés a szakemberi segítség, valamint szabadidős tevékenységek szervezése ezeknek a gyerekeknek, viszont csak csepp a tengerben. A hetven haszonélvező csupán egy aprócska szelete a mostoha sorsú kiskorúak sokaságának.
Menyhárt Borbála. Népújság (Marosvásárhely)

"Szívemben van a magyarság"
Átadták a tízezredik honosítási dossziét
Tegnap délután a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétében állították össze és adták át a tízezredik honosítási dossziét.
A tízezredik kérelmező Szabó Beáta 28 éves marosvásárhelyi jogtanácsos. Kérdésünkre, hogy miért igényelte a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy régi álma teljesült: "Szívemben van a magyarság. Amikor meghallom a magyar himnuszt, sírok". Szabó Beáta, mint mondta, alig várja, hogy magyar állampolgár legyen, de magyarságtudata mellett az is motiválta, hogy így talán könnyebben talál munkát külföldön.
Kali István, az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi elnöke örömmel jelentette be, hogy a Demokráciaközpontban elérték a tízezres "mágikus küszöböt". Az eseményen részt vevő Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár szerint ez a szám azt jelenti, hogy nagy az igény az erdélyi magyarság részéről, hogy közjogilag is a magyar nemzet részévé váljon. A továbbiakban elmondta, hogy a kérelmezők száma meghaladta a negyedmilliót, több mint 160 ezren letették az esküt, és az igény továbbra sem csökken. Örül, hogy a Demokráciaközpont alkalmazottai nem fáradnak bele a munkába, amely Kali István szerint nemcsak munka, hanem elhivatottság: – Minden tollvonással történelmet írunk, 2012 lesz az az év, amikor az erdélyi magyarság visszaszerzi magyarságát, mondta.
Répás Zsuzsanna köszöntötte Szabó Beátát, díszoklevelet adott át neki, örült, hogy közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált. Gratulált a marosvásárhelyi Demokráciaközpont munkájához. Mint mondta, ez az a plusz, amiért eljött.
Füzes Oszkár magyar nagykövet minapi marosvásárhelyi nyilatkozatát, amikor nyíltan kiállt az egyik polgármesterjelölt mellett, nem kívánta kommentálni. Azt válaszolta, hogy tudott a vásárhelyi látogatásról, de fogalma sem volt arról, hogy a polgármesterjelöltekkel is találkozik.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Bemutatták a digitalizált Keresztény Magvetőt
A leghosszabb életű, ma is megjelenő erdélyi magyar nyelvű folyóirat, a 150 éves Keresztény Magvető digitalizált változatának ünnepélyes bemutatóját tartották tegnap Budapesten.
Az unitárius egyház égisze alatt indult folyóirat idővel a magyar művelődéstörténet egyik jelentős periodikájává nőtte ki magát, azonban régi számaihoz napjainkban igen kevés helyen lehet hozzáférni. Ezért kezdeményezték a digitalizálását, amely egy együttműködés keretében vált lehetővé. A közel negyvenezer oldalnyi periodika digitalizálása az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Unitárius Egyház és az Országos Széchényi Könyvtár közötti együttműködés eredményeként jött létre, a Wekerle Sándor Alapkezelő és a Magyar Unitárius Egyház támogatásával.
A digitalizált folyóirat az Erdélyi Digitális Adattár újonnan kialakított gyűjteményében, a Periodikák Erdélyi Digitális Adattárában (http://eda.eme.ro/handle/10598/16263) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (http://epa.oszk.hu/) kap helyet.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a 2011. június 10-én felavatott Erdélyi Digitális Adattárat a korszerű technikához alkalmazkodva azzal a céllal hozta létre, hogy szakértői módon építsen, tároljon és fejlesszen olyan digitális gyűjteményeket, melyek az erdélyi kulturális és tudományos örökség részei.
Szabadság (Kolozsvár)