Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. május 11.
Ápr. 29-én Gyulafehérváron a Pro Europa Liga, az egyesült államokbeli National Endrowmen for Democracy és a gyulafehérvári Albamont támogatásával szemináriumot rendezett A sztereotípiák -az interetnikai feszültségek forrása címmel. Az előadásokat kolozsvári és bukaresti szociológusok, pszichológusok, egyetemi tanárok tartották, vitavezető Smaranda Enache, majd Szokoly Elek volt. Horváth István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének tanársegéde a szociológus szemével közelített a témához, Topolyai Mihály pszichológus, aki az Egyesült Államokból tért haza, ugyancsak a kolozsvári egyetem részéről az amerikai helyzetből kiindulva jutott el a hazai feszültségek, a beidegződött sztereotípiák megoldásának lehetséges módozataihoz. Vra Campeanu, a bukaresti Helsinki Bizottság munkatársaként a romák sajátságos helyzetéről beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
1995. május 11.
Kolozsvár főterén folytatják az ásatásokat. /Magyar Hírlap, máj. 11./
1995. május 11.
Megnyílt az első értéktőzsde Romániában, ez előfeltétele a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hitelnyújtásainak is. /Magyar Hírlap, máj. 11./
1995. május 11.
Szatmárnémetiben a helyi magyar társulat, a zalaegerszegi színház és más fórumok szervezésében rendezték meg a négynapos Nyílt Fórumot. A megbeszéléseken, szakmai vitákon a kolozsvári, temesvári magyar színtársulat vezetői is részt vettek, valamint több erdélyi színikritikus, lapszerkesztő, egyetemi oktató és irodalomszakos hallgató. Erdélyi szerzők új műveit elemezték, máj. 5-én Visky András Vércseh című darabját, máj. 6-án pedig Szőcs Géza A kisbereki böszörmények című tragikomédiáját. Könyvbemutatók is voltak, a megjelentek három előadást láthattak. /Magyar Hírlap, máj. 11./
1995. május 11.
"A kormány lapja, a Vocea Romaniei máj. 10-i száma közölte Doru Ioan Taracila belügyminiszternek a szenátus előtt tett kijelentését. A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a csendőrlaktanya építésének jóváhagyását, arra hivatkozva, hogy ezzel megbontanák a város etnikai összetételét. A belügyminiszter kijelentette, hogy a törvény által előírt engedélyezés nélkül is felépítik a laktanyát, mert "Romániában élünk". /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ "
1995. május 12.
Máj. 10-én hazaérkezett Iliescu elnök, aki a második világháború 50. évfordulója alkalmából Londonban, Párizsban és Moszkvában rendezett megemlékezéseken vett részt. Londonba meghívták Mihály volt román királyt is. Bukaresten máj. 10-én királypárti gyűlést is szerveztek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
1995. május 12.
Melescanu külügyminiszter máj. 11-én Strasbourgban, a miniszteri értekezlet megkezdése előtt benyújtotta a ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezményt. Melescanu a szokásos minősítést elmondta a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról: a legelőremutatóbb emberjogi európai standardok jelen pillanatban román standardok is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./ A hangzatos ígéretek ellenére máj. 10-én zárt ajtók mögött tanácskozott a még szorosabb együttműködésről a Romániai Szociális Demokrácia Pártja és a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ között. Az RNEP újabb tisztségeket kért a kormány másod- és harmadvonalában. /Új Magyarország, máj. 12./
1995. május 12.
Iliescu elnök egy magántelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a győzelem napja alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott rövid eszmecseréjükön egyetértettek abban, hogy Románia és Magyarország végül is meg fogja találni a megfelelő formulát az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban. /Népszabadság, máj. 12./
1995. május 12.
A görög katolikus egyház vagyonvisszakövetelési perében az Alkotmánybíróság jogerős 1994. nov. 16-i, 127. számú döntését a Hivatalos Közlöny 1995. ápr. 26-i, 66. számában tették közzé. A döntést többségi szavazattal hozták meg, ellenvéleményt dr. Fazekas Miklós alkotmánybíró jelentett be, indoklását is közzétették. A döntés lényege az, hogy az állam kezelésében levő javakat visszaszolgáltatták, a templomok esetében azonban a vallási közösségek megegyezését írták elő. A többség az ortodox egyház kezelésében szeretné látni a templomokat, akkor a többség akarata érvényesül. Dr. Fazekas Miklós ellenvéleményével egyedül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1995. május 12.
Fennállásának 325. évfordulójának megünneplésére készül a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, jogelődjét, a Református Kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja. Az ünnepségek máj. 15-21-e között lesznek. Máj. 19-én megkoszorúzzák Benedek Elek szobrát és Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopát, majd találkozó lesz az iskola véndiákjaival, a meghívottak között van Dávid Gyula, dr. Toró Tibor és Kányádi Sándor. Máj. 20-án lesz az iskolai múzeum megnyitása, amelyet tudományos felolvasások követnek. Megjelent egy emlékkötet is: Évfordulónkra 1670-1995. Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995./ /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
1995. május 12.
Szabadkán rendezték meg az Ötágú Síp második találkozóját, ahol a kárpátmedencei magyar írók jöttek össze. Az egyik erdélyi résztvevő Lászlóffy Csaba volt, aki beszámolt élményeiről. Pótolhatatlan értékű könyvet kapott ajándékba a rendezőktől, Botik József-Csorba Béla-Dudás Károly szerzőhármas munkáját: Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918-1993 /Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
1995. május 12.
"A Varadinum`95 rendezvénysorozat a nagyváradi magyarság hagyományossá váló önismereti ünnepsége. A Vártemplomban Bakos István, a Magyarok Világszövetsége főtitkára leplezte le a Szent László halálának 900. évfordulója alkalmából elhelyezett márványtáblát. Máj. 9-én "A lovagkirály kora" című ifjúsági vetélkedő zajlott, máj. 10-én bemutatták Mózes Teréz Váradi zsidók című kötetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 530. sz./"
1995. május 12.
"A nemzeti tájékoztatás felelősségéről beszélt Csapody Miklós MDF-képviselő Lakiteleken, a Magyarság és Európa konferencián. Jelenleg nincs nemzeti stratégia, nincs offenzív külpolitika, "stratégia hiányában a zavar, az engedékenység és az igazodási hajlam együtt él tovább." "Magyarország külső képe az elmúlt kilenc hónapban nagyon erőteljesen megromlott." Franciaország, Németország, az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges külföldi tájékoztatás intézményeivel, nem szólva Romániáról vagy Szlovákiáról, "addig nekünk nemcsak nemzeti tájékoztatásunk nincsen, de egy sor külföldi magyar intézet bezárása várható." /Magyarország, máj. 12./"
1995. május 12.
"Az ottawai emberjogi világkonferencián első alkalommal történt meg, hogy a három internacionálé - a liberális, a szocialista és a konzervatív - közös véleményt alakított ki az emberi jogokról, mondta Németh Zsolt a Fidesz- Magyar Polgári Párt parlamenti frakcióvezető-helyettese, akivel Ágoston Vilmos készített interjút. Ezen a világkonferencián - Fidesz-javaslatra - az információadás kötelezettsége bekerült a záródokumentumban. "Magyarország alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarság érdekeinek képviselete, és ez számunkra megkerülhetetlen erkölcsi parancs." - hangsúlyozta. Ágoston Vilmos olvasói levélre hivatkozott, de a képviselő nem értett egyet a levéllel, amelyben ez állt: "nem szabad felkeltenünk a románok gyanakvását". Ez csapda,"amelybe nem szabad belemennünk, mert egyfajta zsarolás áldozata lesz - megítélésem szerint már évtizedek óta az - a határon túli magyarság. Bizonyos pontokon meghátrálunk," és a szomszédos országok magyarsága tarthatatlan pozícióba szorul vissza. Vannak meghatározott demokratikus normák, és amíg ezeket a normákat nem alkalmazzák, addig "nincs más dolgunk, mint hogy ezeket a normákat számon kérjük." A Fidesz álláspontja különbözik a kormánykoalíció véleményétől. "Amikor Vladimír Meciar nem hajlandó leülni tárgyalni a szlovákiai magyar pártokkal, akkor nekünk nincs jogunk alapszerződést kötni velük. Romániában is hasonló a helyzet: a román politika még a közeledés gesztusát sem tudta megtenni." Az alapszerződés nem rögzíti az ellenőrzés módját. /Respublika, máj. 12./ "
1995. május 13.
Borbély Imre kérte a Szabadság szerkesztőségét, hogy tegyék közzé nyílt levelét. A szerkesztőség ezt a kérést elutasította, csak egy rövidített változatot hoznának. Borbély Imre elutasította azt, hogy levelének rövidebb változatát elkészítse. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1995. május 13.
"Faragó Vilmos szerint most csak a privatizációval foglalkozik mindenki, ez a vulgármarxizmus. "Pedig társadalom vagyunk, eleven organizmus, tehát mentalitásunk is van, erkölcsünk, érzelmünk." Túljutottunk a negyven éven, "a katarzis megint elmaradt. Féligazságokban élünk ismét." Ezután jönnek Faragó példái, az 1956-os forradalmat siet újra átértékelni: "embervadászat és önbíráskodás is folyt", fennállt a szélsőjobboldali fordulat veszélye... /ismerős szöveg a Kádár-korból/. Faragó tovább folytatja átértékelését: 1989-ben "önjelölt néptribunok döntöttek", továbbá: "ne törekedjék egyetlen kormányfőnk sem tizenötmillió magyar miniszterelnöke lenni lélekben", "mert nincs tizenötmillió magyar", és sorolja: hatszázezer cigány, kétszázerer német, "csaknem ugyanennyi szlovák"... /Magyar Hírlap, máj. 13./ Faragó Vilmos a Kádár-rendszerben az Élet és Irodalom főszerkesztője, Aczél György bizalmi embere volt."
1995. május 13.
"Nissim Zvili, az Izraeli Munkapárt főtitkára a kormánykoalíció vezető pártjának meghívására érkezett Bukarestbe, máj. 11-én sajtóértekezleten értékelte tapasztalatait. Kijelentette: meglepi, hogy 1995-ben Romániában még vannak antiszemita, idegengyűlölő, szélsőséges, a világ más részein már elfelejtett megnyilvánulások. "Noha elmagyarázták nekem, hogy ez egyes igen kis csoportok műve, mégis szeretném, hogy a román nép és a kormány legyen éberebb az ilyen megnyilvánulásokkal szemben" - mondta. Zvili kifejtette, hogy Izrael azt várja, Románia is csatlakozzon a világ más országaihoz az iszlám fundamentalista mozgalmak minden megnyilvánulásának felszámolásához. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ "
1995. május 13-14.
A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 13-14.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 11-én tájékoztatta Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust az RMDSZ kongresszusának előkészületeiről, egyben meghívta a prefektust is. Szó sem lehet arról, hogy ne Kolozsváron és ne a kijelölt időben /máj. 26-28./ tartsák meg a kongresszust, hangsúlyozta Markó Béla. Szóba került a főtéri ásatások felújítása és szemmel látható kiterjesztése, továbbá az utóbbi időben az RMDSZ elleni támadások fokozódása. Markó Béla ugyanezen a napon Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 13-14.
Szilágyi N. Sándor Bumeráng című cikkében elítélte Borbély Imre Markó Bélához írt nyílt levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 13-14.
Borbély Imre kérte a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét, hogy közöljék le nyílt levelét, mert szavait rosszindulatúan kommentálják. A válasz: csak reklámdíjszabásnak megfelelő feltétellel közlik le az elnökjelöltek /Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor és Markó Béla/ írásait a kongresszusig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./
1995. május 15.
Lisszabonban tartották a Nyugat-Európai Unió védelmi- és külügyminiszterei szokásos féléves tanácskozásukat, melyen a társult partneri státusban csatlakozott kilenc kelet-európai ország miniszterei is részt vehettek. /Népszabadság, máj. 15./
1995. május 15.
Máj. 15-től három napon át Budapesten tanácskoznak a világ reklámszakemberei, a Globál Reklámkonferenciára 24 országból 500 szakember érkezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ A konferencia védnökei között van Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. /Magyar Nemzet, máj. 15./
1995. május 15.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester szerint a kolozsvári magyarok nem akadályozhatják meg a főtéri ásatásokat, mivel a városban nem létezik magyar lakosság. Grigore Zanc prefektus hangsúlyozta, hogy a román föld egyedüli tulajdonosa a román állam, így a döntés joga kizárólag rá tartozik. /Magyar Hírlap, máj. 15./
1995. május 15.
A román fejedelemségekben a cigányok egészen a múlt század közepéig intézményesített rabszolgaságban éltek, fejtette ki Nicolae Gheorghe bukaresti szociológus, a nemzetközi roma mozgalom egyik ismert személyisége. A szociológus tiltakozott a roma szó eltörlése és a cigány kifejezés bevezetése ellen. Ezt a változtatást Melescanu külügyminiszter javasolta, melyet azóta a parlament jóváhagyott. /Népszabadság, máj. 15./
1995. május 15.
Kiss Gy. Csaba három éve vezeti a budapesti Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézetét, de nem pályázott újra a főigazgatói állásra. Nem határozták meg pontosan a vezetők hatáskörét, indokolta döntését, a gyakorlati teendőket Diószegi László ügyvezető igazgató végezte, az intézet anyagi helyzetét sem ismeri. /Mai Nap, máj. 15./
1995. május 16.
Máj. 15-én kezdődik Roman Herzog német szövetségi elnök háromnapos romániai látogatása. Herzog megvizsgálja a politikai-gazdasági reformok helyzetét, tájékozódik a romániai magyarság helyzetéről, a magyar-román alapszerződésről, találkozik a német közösség vezetőivel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16.,Magyar Nemzet, máj. 15./ Herzog az első napon tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és ellenzéki vezetőkkel, Emil Constantinescuval, Corneliu Coposuval és Petre Romannal. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17., Magyar Nemzet, máj. 16./
1995. május 16.
Máj. 15-én a parlamentben a belügyminiszter helyett Ghiciu Pascu államtitkár válaszolt Márton Árpád képviselő kérdésére az ápr. 29-i klézsei incidenssel kapcsolatban, felolvasva a belügyminisztériumi álláspontot, amelyben idegen rendszámú kocsiktól kezdve a magyarországi irredenta propagandatevékenységen keresztül az RMDSZ elmagyarosító mesterkedéséig a koholmányok egész sorát vonultatta fel, megállapítva, hogy a klézsei lakosok spontán gyülekezése során törvénybe ütköző cselekmény nem történt. Márton Árpád RMDSZ-képviselő szemtanúként reagált, elmarasztalva ezeket a megállapításokat, hiszen Klézsén a magántulajdont is megsértették azzal, hogy a könyveket a mikrobuszból kidobálták és elégették, embereket bántalmaztak és egy jogszerű tanácskozást megakadályoztak. Nagy Benedek RMDSZ-képviselő hozzátette, hogy az eseményeket a bákói román lap ápr. 29-i, reggeli száma előre megírta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16./
1995. május 16.
A bukaresti református egyház máj. 14-én és 15-én tudományos tanácskozással emlékezett meg fennállásának 180 éves évfordulójáról. Az előadók között volt Buchwald Péter szenátor, Tokay György képviselő, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, Domokos Géza, a Kriterion igazgatója, Demény Lajos történész, Molnár Szabolcs, a hungarológiai tanszék tanára és Albu Zoltán, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
1995. május 16.
"Radu Timofte szenátor, a vezető kormánypárt tagja, a szenátusi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ASIS hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Magyarország "csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", továbbá a szenátor lehetségesnek tart egy magyar-román konfliktust, szerinte azért von össze Magyarország nagyszámú fegyveres erőt déli határánál. Timofte nyilatkozatát a Jurnalul National máj. 15-i száma ismertette. Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a csapatösszevonást, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig a szenátornak azt a kijelentését cáfolta, hogy Magyarország Erdéllyel együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz. /Magyar Nemzet, máj. 16./"