Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1995. május 9.
Az ellenzéki Romania Libera, a kormánylap, a Vocea Romániei nem adott hírt az RMDSZ SZKT üléséről, a többi viszont a nyílt levélről számolt be. A Ziua szerint az RMDSZ radikálisai területi autonómiát követelnek, a Cronica Romana szerint a radikálisok az RMDSZ kettészakadását kockáztatják, az Evenimentul Zilei szándékosan ferdít, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ szélsőségesei Kovászna és Hargita Magyarországhoz csatolását vagy a romániai magyarság társnemzeti státusát követelik. /Népszabadság, máj. 9./
1995. május 9.
Márton Árpád képviselő a Sepsiszentgyörgyön szokatlanul nagyszámú csendőr jelenlétének okát firtatta máj. 8-án a parlamentben, és arra kért választ a belügyminisztertől, hogy hány csendőr állomásozik a városban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 527. sz./
1995. május 9.
Szeptembertől átlagosan kétezer forinttal emelik a magyarországi felsőoktatási intézményekbe járó magyar nemzetiségű fiatalok jelenleg 6500 forintos ösztöndíját, erről határozott a Határon Túli Magyarok Ösztöndíjtanácsa máj. 8-i rendkívüli ülésén. /Népszava, máj. 9./
1995. május 9.
A képviselőház máj. 8-án elfogadta a politikai üldözöttek, külföldre deportáltak vagy foglyul ejtett személyek jogaira vonatkozó törvény módosítását: a felsorolt kategóriába tartozó személyek havi 8800 lejes juttatásban részesülnek minden fogságban vagy deportálásban töltött évért, havi 6600 lejre jogosultak a hajdan kényszerlakhelyre kötelezett személyek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
1995. május 9.
Ötvenéves szünet után megindult az első rendszeres repülőjárat Budapest és Kolozsvár között. /Magyar Hírlap, máj. 9./
1995. május 9.
Hiba lenne, ha az RMDSZ kétéves tevékenységét egy nyílt levél alapján ítélné meg valaki, nyilatkozta Takács Csaba ügyvezető elnök Borbély Imre leveléről a Magyar Hírlapnak. Takács Csaba azt tartja sajnálatosnak, hogy az SZKT üléséről a második napon a küldötteknek legalább fele elpárolgott, így a létfontosságú ügyek tárgyalása már nem volt lehetséges, az autonómia-koncepció, a privatizációs stratégia és a tankönyvprogram megvitatása elmaradt. Nincs törésvonal az RMDSZ-ben, hangsúlyozta Takács Csaba, az automómiastratégiát illetően csupán a retorika más, az alapelvet valamennyien hasonlóan ítélik meg. /Magyar Hírlap, máj. 9./
1995. május 9.
"Buchwald Péter RMDSZ-szenátor indulatos írásában /Támadás az RMDSZ ellen/ kirohant Borbély Imre ellen, aki az SZKT-n ismertette Markó Béla elnök elleni tanulmányát. Buchwald Péter szerint az írás "hangneme, szerkesztése, rossz emlékeket idéző szókapcsolatai és elsősorban tartalma, nem nyilvánosságot, hanem orvosszakértői véleményt igényelne." Azzal fejezi be, hogy ha Borbély Imre lesz az elnök, nem kíván a szervezet tagja lenni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"
1995. május 9.
Az autonómia ügyének a román közvéleményt is meg kell nyerni, ehhez viszont szakértők által kidolgozott terveket kell az asztalra tenni, írja Fey László. Az autonómiának hiányzik a pontos meghatározása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1995. május 9.
Keszeg Vilmos szeretné kiadni a népi költők antológiáját, ehhez kéri a verselgetőket, hogy küldjék el néhány versüket az ő tordai címére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1995. május 9.
Máj. 4-8-a között harmadszor rendezték meg a Székelyudvarhelyi Diáknapokat. Kilenc rendezvény volt, különböző helyszíneken. Nagy Pált, az Udvarhelyi Fiatalok Fórumának elnökét elismerés illeti a rendezésért. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
1995. május 9.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek székelyföldi bérmakörútján máj. 7-én Csíkszeredában nyolcszáznál több fiatalt bérmált meg. A résztvevők nagy része - a szokáshoz híven - székely népviseletben jelent meg. Máj. 8-án Csíkszentdomokoson került sor a szertartásra. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
1995. május 9.
Borbély Imre szövegét még nem ismerik az olvasók, írja Asztalos Lajos, melyet Buchwald Péter már az RMDSZ elleni támadásnak nevez. Ha valaki az elnököt támadja, akkor mindennek vége, tette fel a kérdést Asztalos Lajos cikkében. Borbély Imre nem azzal hibázott, hogy szemtől szembe támadta Markó Bélát, hanem azzal, hogy elnökjelöltként egy másik elnökjelöltet támadott. /Asztalos Lajos: Harangfélreverés helyett nyitottságot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ Buchwald Péter írása: Szabadság, máj. 9./
1995. május 10.
"Az RMDSZ SZKT ülésén, Marosvásárhelyen /ápr. 5-6./ a küldöttek nem tudták véglegesíteni az autonómia körüli kérdéseket, ez a kongresszusra maradt. Haladást értek el a programtervezet és a szervezeti szabályzat kidolgozásában, egyes pontok véglegesítése ugyancsak a kongresszusra maradt. Az SZKT elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a testület "megelégedéssel szerzett tudomást az ET parlamenti közgyűlésének 508/1995. sz. határozatáról, amely nem csupán megerősíti az 1201/1993. sz. ajánlást, hanem a benne foglaltakat saját megfigyelő és ellenőrző tevékenységének alapelvévé emeli." Bizonyos, hogy az említett dokumentum "alkalmazása és a román belső jogrendbe való beépítése nagyban elősegítheti az etnikum-közi konfliktusok elkerülését..." Az SZKT ülésén Frunda György szenátor a strasbourgi parlamenti ülésszak és az 1201-es ajánlás körül kialakult viharról számolt be, Tőkés László tiszteletbeli elnök pedig amerikai útjáról, amelynek során tájékoztatta az amerikai kongresszusi tagokat és az emberjogi illetékeseket a romániai magyarság helyzetéről. Borbély Imre képviselő az SZKT ülésén nyilvánosságot kapott nyílt levelében támadta meg Markó Béla szövetségi elnököt, akit azzal vádolt, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és a mérsékeltek, a neptunosok között, de gyakorlati politikájával az utóbbiakat támogatja, továbbá nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedek képviselőt. Markó Béla válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., 9., Magyar Nemzet, máj. 8., Magyar Hírlap, máj. 9./ Szász János élesen elítélte Borbély Imre levelét, bolsevik eredetű elvnek mondta, hogy Borbély Imre biztosítani kívánja Tőkés László helyét az RMDSZ-ben. Borbély írása: "pápaválasztások előtti hitiratokra emlékezető levél". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"
1995. május 10.
A Bolyai Társaság máj. 6-án Kolozsváron ünnepséggel emlékezett meg Bolyai Tudományegyetemről. Horváth Andor egyetemi adjunktus, a Bolyai Társaság elnöke köszöntője után az egyetem egykori professzorai - Balogh Edgár, Bodor András, Dóczy Pál, Gáll Ernő, Kerekes Jenő, Imreh István - idézték fel az emlékeket. Balogh Edgár felhívta a figyelmet, hogy nem az alapításra, hanem a névadás aktusára kell emlékezni, hiszen 1945-ben a Groza-kormány az 1872-ben létesített, 1918-ban Szegedre költöztetett, 1940-ben visszatelepült Ferenc József Egyetemet törvényesítette, tehát a névadás és a jogfolytonosság kapott újra törvényes keretet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
A második világháború európai befejeződésének ötvenedik évfordulója alkalmából máj. 8-án Párizsban, 9-én pedig Moszkvában rendezett ünnepségen az államfők között ott volt Ion Iliescu elnök és Göncz Árpád köztársasági elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
Nem várható szakadás az RMDSZ-ben, nyilatkozta Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak a kérdésére. /Új Magyarország, máj. 10.
1995. május 10.
Offenzívában a radikális szárny: maximális követelések - obskúrus manőverek címen számol be a Romania Libera az SZKT üléséről. /Magyar Nemzet, máj. 10./
1995. május 10.
"Miközben az Európa Tanács az 1201-es ajánlás megszavazásával destabilizálja Európát, egy maréknyi moldvai román hazafi kénytelen bottal, vasvillával megvédeni a csángók románságát az őket leigázni szándékozó RMDSZ ellen. Akár így is megfogalmazhatnánk tömören a Bákó megyei Klézsében történteket. - állapította meg Kide Annamária. "Szerencsére vannak még éber hazafiak! Corneliu Balan RNEP-képviselő napirend előtti parlamenti felszólalásában, az Adevarul bukaresti napilap Az RMDSZ Moldva felé terjeszkedik című cikkében figyelmeztette a közvéleményt a magyarok újabb fondorlatára." Klézsén könyvégetés is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./"
1995. május 10.
Erőss I. Péter, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke Közgyűlés helyett támadás című összefoglalójában leszögezte, hogy jól kitervelt, előkészített akcióról volt szó. A szövetség Klézsén tartandó közgyűlésének napirendjén szerepelt a javaslat a szövetségnek az RMDSZ-hez való csatlakozásáról. Az ápr. 29-i közgyűlés előtt a Klézséhez tartozó Somoska falu plébánosa arra bíztatta híveit, hogy akadályozzák meg a két szervezet egyesülését és kijelentette, hogy a Klézsére érkezők meg akarják kaparintani a falu pékségét, templomát és iskoláját. A somoskai iskola igazgató, Cobuz Mihai tanulókat is kivezényelt. A rendőrök tétlenül nézték a történteket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1995. május 10.
Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke levélben válaszolt Markó Béla ápr. 19-én hozzá intézett levelére. Válaszában arról biztosította az RMDSZ elnökét, hogy az ET továbbra is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a romániai demokratikus átalakulás folyamatát, benne a nemzeti kisebbségek helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 10., 528. sz./
1995. május 10.
A néprajzosokat tömörítő Kriza János Néprajzi Társaság öt éve alakult meg, április végén tartotta ünnepi ülését Kolozsváron. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a társaság elnöke beszámolójában elmondta, hogy 120 tagot tartanak nyilván, évente öt-hat vándorgyűlésen találkoznak és tanácskoznak. Felavatták saját székházukat. Vezetőségválasztás is volt, továbbra is Pozsony Ferenc az elnök és Keszeg Vilmos az alelnök. A komáromi dr. Liszkai Józseftől megtudhatták a jelenlévők, hogy a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságot 1990-ben hozták létre, munkásságuk eddigi eredménye a Népismereti Könyvtár nyolc kötete, az Utánpótlás füzetsorozat és a Hírharang tájékoztató évi négy száma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 10./
1995. május 10.
Feltűnően kevés a falusi környezetből egyetemre kerülő diák, állapította meg dr. Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, ezt több adattal alátámasztotta. A megoldás az, ami a két világháború között megvolt, a különböző alapítványok által biztosított ösztöndíj, erre van most is szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
Máj. 20-21-én, a romániai cserkész-szövetségek újraalakulásának ötödik évfordulóján országos cserkész-találkozót tartanak Gyergyószárhegyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
Domokos Pál Péter 1935-ben a Gyergyói-medence gyermekkórusainak ösztönzésére kórusvetélkedőt szervezett, amelynek vándorzászlója mindig a legjobb kórusnál maradt. 1992-ben Gyergyószentmiklóson újraindították ezt a kezdeményezést, Domokos Pál Péter Kórustalálkozó néven, 1993-ban Gyergyóremetén, 1994-ben Ditróban, idén pedig Gyergyóalfaluban rendezték meg, ahol 13 kórus lépett fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
1995. május 10.
Az ötvenéves Muhi Sándor szatmárnémeti tanár, művészeti közíró, grafikus tusrajzaiból, linómetszeteiből kiállítás nyílt Szatmárnémetiben, a főtéri Vécsey házban levő Művészeti Múzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. május 10.
"Csalog Zsolt reagált Tabajdi Csaba államtitkárnak a kisebbségek egzisztenciateremtését támogató írására /Népszabadság, ápr. 28./ Csalog Zsolt szerint kétféle nemzeteszme van, az egyik mesterséges ősködbe oldja a nemzethez tartozást, "15 millió mitologikus identitású magyarban" gondolkodik, a másik húsvér állampolgárokban számol. Csalog szerint egyetlen dolgot tehetünk a határainkon túli magyarokért, hogy mintaszerűen megoldjuk a hazai kisebbségek gondjait. Nálunk a munkanélküliség 12 %-os, a cigányság körében 70 %-os. Csalog szerint kalandor akció a határ menti területek fejlesztése, hagyjuk a magyar kisebbséget, ajánlja, majd ők megoldják a problémáikat, "seperjünk csak szépen a magunk portáján". /Népszabadság, máj. 10./"
1995. május 10.
"Corneliu Balan egységpárti képviselő máj. 9-i sajtóértekezletén leszögezte: a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ápr. 29-re tervezett klézsei ülése előtti napon Bákóban szállt meg Bálint József diplomata több személy kíséretében. A képviselő felszólította a román hírszerzést, hogy azonosítsák a külföldieket és állapítsák meg, milyen mértékben vettek részt magyar hivatalos személyiségek "a klézsei felforgató románellenes tevékenységben". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10., Népszabadság, máj. 10./ "
1995. május 11.
A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./
1995. május 11.
"Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője, egyúttal a Magyar Nemzet bukaresti tudósítója kommentálta a történteket. Az SZKT legutóbbi ülésén nem tudta véglegesíteni a legfontosabb dokumentumokat. A különböző csoportosulások között ellentétek vannak. Borbély Imre levelében éles támadást intézett Markó Béla elnök ellen és visszalépésre szólította fel az elnököt. "A nyílt levél tovább gazdagítja azt a politikai irodalmat, amelynek kiemelkedő csúcsai Tőkés Lászlónak a Neptun-konfliktust kirobbantó írása, Szőcs Gézának a Tokay György ellen írt, közvetlenül a brassói kongresszus előestéjén terjesztett pamfletje, vagy az újabb keletű, szintén a nagyváradi püspök nevéhez fűződő, a Nagy Benedek csíkszeredai képviselőt "kiátkozó" közleménye. Ezeknek a címzettje valójában nem egy-egy személy volt, hanem az RMDSZ más véleményen levő, egyesek által mérsékeltnek vélt szárnya", akiket a magyar érdekeket elárulóknak neveztek. /Magyar Nemzet, máj. 11./"
1995. május 11.
"Bucur Ildikó nem fogadja el Borbély Imre érvelését, hogy az RMDSZ-ben nincsenek radikálisok. Lehet mérsékelt és radikális hozzáállásról beszélni. Bucur Ildikó azzal sem ért egyet, hogy a mérsékeltek nem szorgalmazzák az autonómia-elképzelést. A mérsékeltek - magyarázza a cikkíró - az autonómia-formák világos megfogalmazását igénylik, majd kiáll Frunda György mellett. Az RMDSZ-nek a különböző rétegek, csoportosulások érdekeit egy szervezetként kell képviselnie, szükség van tehát "radikálisokra", "mérsékeltekre", kereszténydemokratákra, liberálisokra, népi-nemzetiekre, szociáldemokratákra egyaránt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"