Nemzeti érdek a magyarság lelki, szellemi és gazdasági erejének, lélekszámának gyarapítása, a véderő fenntartása és erősítése, a határokon átívelő közös nemzetstratégia megfogalmazása. Az SZDSZ és médiabirodalma viszont nevetségessé próbálta tenni azokat, akik már évtizedekkel ezelőtt a népességfogyásról beszéltek. Szabályos hadjáratot indított a magyarság szent jelképei és szimbólumai ellen. A Szent Korona micisapka vagy tökfödő, Szent István jobbja „tetemcafat”, a magyarság „bűnös nemzet”, „utolsó csatlós”, a magyar történelem „téves döntések terepe”, a turul „dülledt szemű tojószárnyas”, Jézus „zsidó fattyú” az Árpád ház zászlaja pedig „nyilas” jelkép, sorolta Borbély Zsolt Attila. Az SZDSZ a nemzeti integrációt és a Kárpát-medencei szintű magyar nemzetstratégia megfogalmazását gátolta: előbb az alapszerződések megkötését szorgalmazta a határon túli magyar nemzetrészek explicit tiltakozása ellenére, ellene szavazott a státustörvénynek, majd gátlástalanul kampányolt a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. Erdélyben egy maroknyi kvázi-liberális csoport támad időnként a nemzeti oldal ellen, minden társadalmi támogatottság nélkül. 1992-ben aláírást gyűjtöttek az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa által ellenszavazat nélkül elfogadott autonómianyilatkozat, az ún. Kolozsvári Nyilatkozat ellen. 1997-ben ugyanezen csoport több tagja a Bolyai Egyetem létrehozása ellen foglalt állást, gyűjtöttek aláírást az Erdélyben egyébként nem létező antiszemitizmus ellen s akcióztak, midőn az Erdélyi Magyar Ifjak nem engedték be az SZDSZ-es Eörsi Mátyást Bocskai István szülőházába. Most György Attilát támadják, aki írt róluk és arról a Demszky Gáborról, aki kitüntette a békés ünneplő embereket kardlapoztató, ellenük lovasrohamot vezénylő és szemeket kilövető Gergényi Pétert. Többen aláírásukkal biztosították György Attilát támogatásukról és elismerésüket fejezték ki Kozán István, a Hargita Népe főszerkesztőjének, aki közölte György Attila „Liberálisok” című írását. Egyben arra kérik, hogy ne engedjen az álliberális nyomásnak, a „civil tiltakozók” elhatárolódási igényének, a baloldal jól ismert szalámitaktikájának. /Borbély Zsolt Attila: György Attila védelmében. = Erdély.ma, márc. 12./

Az Európai Unió tagállamai közül Romániában sarcolják meg a legtöbb adónemmel az állampolgárokat, 113 illetéket tartanak számon, az Európai Bizottság (EB) arra szólítja fel Bukarestet, csökkentse az adók számát, jelentette ki Leonard Orban európai biztos, az európai ügyek parlamenti bizottságával folytatott megbeszéléseit követően. /Szávuj Attila: Orban intése: túl sok az adónem. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A magyar elnöki hivatalnak nincs tudomása arról, hogy a magyar államfőt eltanácsolták volna erdélyi útjáról; Sólyom László március 15-én kopjafát avat Nyergestetőn, ahol a forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére készülnek. Ezzel cáfolták azt az RMDSZ-információt, miszerint a román „illetékes hatóságok” felkérték a magyar államfőt, tekintsen el hétvégi erdélyi látogatásától. A magyar külügy elzárkózott a válaszadás elől, mondván, nem kapta tájékoztatást a területi főosztálytól arról, hogy érkezett-e ilyen levél. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt nyilatkozta a sajtónak: a levél igenis létezik. Traian Basescu román államfő nem vesz részt az ünnepségen. /”Elveszett levél” Sólyomnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Nyílt levélben hívta magánlátogatásra a magyar államfőt a március 15-i erdélyi ünnepségekre a Magyar Polgári Párt, miután a román illetékes hatóságok eltanácsolták Sólyom Lászlót március 15-i erdélyi látogatásától. A levél szerint: „Értesültünk arról, hogy miként néhány napja a szerb hatóságok eltanácsolták Önt a március 15-ei délvidéki látogatásától, úgy a román hatóságok sem látják szívesen, hogy a magyarok nemzeti egységét megtestesíteni hivatott magyar államfő az erdélyi magyarok körében ünnepeljen”. A Magyar Polgári Párt arra kérte az államfőt: „közös magyar önbecsülésünk érdekében, függetlenül mindenféle tanácsoktól, magánlátogatás keretében, az európai uniós tagállam Magyar Köztársaság államfőjeként jöjjön el március 15- én Erdélybe, és ünnepeljen az erdélyi magyarokkal”. Az RMDSZ közleményében meggondolatlan, rossz döntésnek tartotta a magyar államfő látogatásának visszautasítását. „Mi továbbra is szívesen látjuk a magyar államfőt is, más magyarországi felelős személyiségeket is, románok és magyarok közös otthonában, Erdélyben, Székelyföldön vagy másutt” – olvasható abban a közleményben, amelyet Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök jegyzett. /Magánlátogatásra hívják Sólyom Lászlót. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Ellentmondó értesülések érkeztek Kolozs megye két alprefektusa – az RMDSZ-es Hegedűs Lajos és a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Györke Zoltán – leváltásáról. A Mediafax hírügynökség már kész tényként tálalta, hogy Hegedűs és Györke helyett a kormányülésen kinevezték a Szociáldemokrata Párt (PSD) két jelöltjét. Hegedűst és Györkét kormányzati felügyelőknek neveznék ki. Hegedűs, aki 2007. decemberében kapott megbízatást, elmondta: elégedett alprefektusként kifejtett tevékenységével. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke annyit mondott, hogy ameddig nem látja a Hegedűs menesztéséről, illetve a PSD-s alprefektusok kinevezéséről szóló kormányhatározatot, addig nem nyilatkozik az ügyben. Maros megyében is menesztették a két alprefektust, akik közül az egyik RMDSZ-es volt. /Nagy-Hintós Diana: Távozni készülnek a Kolozs megyei magyar alprefektusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Március 12-én kormányhatározattal felmentették tisztségükből Bárczi Győző és Pora Zamfira Maros megyei alprefektusokat. Újságírói kérdésre Bárczi Győző kijelentette, nem szándékozik a közigazgatási bíróságon megtámadni a kormányhatározatot, mivel kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel neki. /(mózes): Valentin Precup és Cristian Tuca a két új alprefektus. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke indul Szász Jenővel szemben a március 14-én Gyergyószentmiklóson sorra kerülő Országos Tanács tisztújító ülésén az elnöki tisztség megszerzéséért. E döntés meghozatalára azt követően került sor, hogy Csinta Samu úgy határozott: nem jelölteti magát a kongresszuson. Előzőleg az MPP több képviselője nyílt levelet intézett Csinta Samuhoz, az MPP Kovászna megyei szervezete ügyvezető elnökéhez, amelyben felkérték, hogy vállalja el a jelölést az elnöki tisztségre. Az elmúlt időszakban a Krónika napilap volt főszerkesztőjének neve több helyen is felmerült, mint Szász Jenő lehetséges kihívója. Csinta Samu elmondta: a kongresszuson több javaslatot is szeretne tenni a párt alapszabályának módosítására vonatkozóan, főleg annak tisztújításra vonatkozó részeivel kapcsolatosan. Ugyanakkor javasolni fogja, hogy a kongresszusi küldöttek olyan határozatot hozzanak, miszerint fél éven belül a módosított alapszabálynak megfelelően rendkívüli tisztújító kongresszust rendezzenek, amelyen gyakorlatilag a teljes vezető struktúrát választás alá lehet bocsátani. „Azért döntöttem így, mert olyan hihetetlenül nagy feszültséget, gyűlölködést és ellenségeskedést érzek a párton belül, hogy ilyen éles helyzet szombati megjelenése egészen fatális következményekkel járhat a pártra nézve” – mondta Csinta Samu. Gergely Balázs nyilatkozatot adott ki, kifejtve, az „MPP igenis alternatíva – olyan értelemben, hogy nem RMDSZ II-t akartunk létrehozni. Nem akartunk az érdekpolitizálás jegyében »szeletet hasítani a tortából«. Nem akartuk és nem akarjuk a Bukarestben szokásos balkáni kijárásos politikai gyakorlatot átvenni”. „Az MPP ereje épp a közös cselekvésekben rejlik, nem a parancsok fegyelmezett végrehajtásában.” Ebben a szellemben jelentette be Gergely Balázs indulását az MPP elnöki posztjáért. /P. A. M.: Gergely–Szász megmérettetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Nem tartja etikusnak Tőkés László EU-képviselő Theodor Paleologu művelődési és vallásügyi miniszter viselkedését, aki Nagyváradra látogatva csak a római katolikus püspökszentelésen vett részt március 7-én, valamint az ortodoxokat kereste fel, a református egyházat nem kereste fel, holott az szerepelt meglátogatás programjában. Ez méltánytalan megkülönböztetés, emellett városi és Bihar megyei szinten a református egyház a legnépesebbnek számít az ortodox után. Tőkés László egy hatpontos memorandumot adott át Paleologunak még Nagyváradról való távozása előtt, amelyben többek között a Partiumi Keresztény Egyetem állami támogatását kérte. Ebben Markó Béla közbenjárására is számít, akit levélben kért fel erre. Tőkés emlékeztetett, hogy a közös román–magyar kormányülésen született egy olyan megegyezés, amely szerint a PKE akkreditációját szabták az állami támogatás feltételeként. /D. Mészáros Elek: Tőkés-panasz Paleologunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Tőkés László az egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását kérte a minisztertől, a Temesváron épülő Új Ezredév nevű református templom és a hozzá tartozó művelődési ház befejezéséhez kért támogatást, továbbá meghívta a kommunizmus megdöntésének huszadik évfordulóján megszervezendő temesvári rendezvényekre, hozzátéve: felkéri Traian Basescu román és Sólyom László magyar államelnököt, hogy vállalják el az esemény fővédnökségét. /Nagy Orsolya: Miniszteri segítséget kér Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Feljelentette az Országos Egészségbiztosító Pénztárat (CNAS) az RMDSZ csíki területi szervezete, amiért az csupán egyetlen Hargita megyei román napilapban hirdette meg a Hargita megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, figyelmen kívül hagyva, hogy a megye lakosságának 84 százaléka magyar ajkú. A panaszt március 6-án elküldték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak /CNCD/. Asztalos Csaba, a CNCD elnökének egyelőre nincs tudomása arról, hogy panasz érkezett volna a tanácshoz. /Diszkriminált a biztosító? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Az elmúlt időszak miniszteri látogatásai akkor lennének igazán eredményesek, ha a hátrányos helyzetben levő megyék – ezek között természetesen Hargita és Kovászna is – a felzárkózásuk érdekében kicsit többet kapnának a közös kosárból – jelentette ki Korodi Attila parlamenti képviselő. A vezető tisztségű személyek leváltása elleni tiltakozó, lármafás akciósorozatot sikeresnek ítéli a képviselő, szerinte ennek hatására látogatott Székelyföldre az államfő. Korodi felkérést intéz Hargita és Kovászna megye tanácselnökeihez, hogy készítsenek egy történelmi tényeken alapuló, részletes társadalmi tanulmányt az 1968-as megyésítés előtti közigazgatási viszonyokról. Korodi jelezte, hogy az RMDSZ hivatalos panaszt készül tenni a Diszkriminációellenes Tanácsnál az Országos Egészségügyi Hatóság ellen, mivel az igazgatói posztra meghirdetett versenyvizsgát csak az „Adevarul Harghitei” román nyelven megjelenő lapban jelentette meg, nem vette figyelembe a régió etnikai összetételét, a 80 százalékos magyar többséget. /Hompoth Loránd: A lármafák sikere. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Március 11-én Kolozsváron, a Városi Kultúrházban az eszperantó nyelvről hallhattak előadásokat az érdeklődők. A szervezők dr. Lazaro Ludovico Zamenhofra, az eszperantó nyelv megalapítójára kívántak emlékezni, születésének 150. évfordulóján. Bardi Liviu, az eszperantó nyelv egyik kolozsvári ismerője beszélt a nemzetközi nyelvről. Az előadás románul hangzott el. A másik meghívott Asztalos Lajos volt, akit arra kértek fel a szervezők, hogy magyarul is beszéljen az eszperantó nyelv jelentőségéről. Az ismert helytörténész előadása kezdetén elkezdődött a susmogás a hátsó sorban, majd hangosan is szóvá tették néhányan: miért kell magyarul is elmondani azt, ami románul már egyszer elhangzott? Az csak puszta időrablás! – hangzott el néhány felháborodott résztvevő szájából. Hiába igyekezett nyugtatni a kedélyeket az esemény egyik szervezője, Sigmond Júlia azzal, hogy az eszperantó a barátság és a béke nyelve, s hogy most erről van szó, a háborgó hölgyeket ez kevésbé érdekelte. Romániában a többségi nemzet tagjait még mindig idegesíti, ha magyar beszédet hallanak. Többeket továbbra is összevernek emiatt, például tavaly, március 15-én, a rendőrség szomszédságában. /Ferencz Zsolt: Romániában holt nyelv a béke nyelve? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ A botrányos esetről Sigmond Júlia, az esemény egyik szervezője tájékoztatta a lapot, megrázó hangvételű levélben. Megírta, hogy próbálták megnyugtatni a kiabáló nőt. Nem lehetett. A vak gyűlölet beszélt belőle: „Romániában élünk. Tanuljon meg mindenki románul!” Sigmond Júlia megkérdezte tőle: „Ha angolul beszéltünk volna, az nem zavarná?” „Az más!” – mondta. Bardi Liviu is próbálta megnyugtatni, erre a nő fenyegetni kezdte, hogy vigyázzon magára, mert megjárhatja! Paskucz Viola lefényképezte a kiabáló nőt, az meg dühében felkapta az előtte lévő székről a rózsacsokrot, és Paskucz Viola arcába csapta. Ilyen gyűlöletet kellett megtapasztalnom egy román részéről, csak azért, mert magyar vagyok, írta Sigmond Júlia. /Vak gyűlölet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A sepsiszentgyörgyi Mikes-iskola színjátszó körében lezajlott próbáról ment haza az egyik fiú. Egy csoport románul beszélő fiatal egyike belerúgott a magyar fiúba. Fazakas Misi színész, a színjátszók vezetője közbelépett, erre a román fiatalok távoztak. Fazakas mobiltelefonon hívta a rendőrséget. Azt mondták, hogy azonnal küldenek egy járőrkocsit. Fazakas nyolc percig várt, majd újra telefonált. A szolgálatos megnyugtatta, várjon nyugodtan. Öt perc múlva megérkezett a járőrkocsi. A rendőrök elmondták, hogy három perce küldték ki őket, majd elmentek, ,,hátha valahol meglátják a csoportot”. /Fazakas Misi: Hol a biztonság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Figyelemfelkeltő, egyórás, egyszemélyes tüntetést vállalt a csíkszeredai törvényszék épülete előtt Veress Dávid, a csíkszeredai Édes Anyanyelvünkért Szövetség és a városi Székely Nemzeti Tanács elnöke mert az intézményben nem biztosítják az anyanyelvhasználatot. Veress mindaddig folytatni kívánja a tiltakozást, amíg a magyar nyelv használatát nem teszik lehetővé a megyei törvényszéken, minden csütörtökön itt lesz. Veress Dávid az elmúlt húsz évben négyszer kezdett hasonló jellegű tiltakozásba, mindannyiszor sikeresen. Korábban a csíkszeredai RMDSZ székházáért vállalt tiltakozást, ugyanis a 83 százalékban magyarok lakta városban 1997-ben még nem volt a városi szervezetnek székháza. 2000-ben a székelyudvarhelyi Cserehát-ügyben meghurcolt Bardócz Csabáért vállalt egyszemélyes tiltakozást, de felemelte a szavát a csángók érdekében vagy a Szent Kereszt-plébánia egykori, a kommunizmussal szembeni ellenállás egyik helyi szimbólumává lett ideiglenes deszkatemplom megmentéséért is. 2002-ben a postahivatalok és a telefonos tudakozó kizárólagos román nyelvhasználata ellen kezdett akcióba. „Aki úgy érzi, neki is fáj a magyar nyelv méltatlan mellőzése, idővel csatlakozik majd. Most egyelőre azt láttam, sokan félnek akár még megállni és a tiltakozás okát ismertető román és magyar indoklást elolvasni is” – jelentette ki. /Kovács Csaba: Csíkszereda: Tiltakozás az anyanyelvhasználatért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Munkács határában megrongálták az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc podheringi csatájának helyszínén álló emlékmű ruszin nyelvű márványtábláját. A hét elején meggyalázott vereckei honfoglalási emlékmű ügyében csupán garázdaság miatt indul nyomozás. /Megrongált 48-as emlékmű Munkácson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Szűkebb kereteket szab a magyar nyelv használatára az új szlovák nyelvtörvény. A szlovák kormány jóvá hagyta a jogszabály szigorításának tervezetét. Eszerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, s csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. A pártok és szervezetek alapszabályzatát és más hivatalos iratait is az államnyelven kell elkészíteni. A jogszabály ellen vétőket száztól akár ötezer euróig terjedő pénzbírsággal is sújthatják. A magyar külügyminisztérium közleményben sajnálatát fejezte ki a döntés miatt. /(HírTV): Pénzbüntetés a magyar nyelvet használóknak? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Helyzetünk rosszabb, erkölcsi állapotunk romlottabb, mint valaha, írta Sylvester Lajos publicista. Az anyaország szerepét a magyar alkotmány értelmében is vállalni köteles ország annyira gyenge, külpolitikáját az utódállamok annyira lenullázták, hogy egyszerűen gúnyt űzhetnek a magyarság egészéből. Sólyom László köztársasági elnököt kitiltják Vajdaságból, mert március 15. tájékán azokat a kegyhelyeket is felkeresné, amelyek az ország örökös szégyenei, akárhányszor lerombolják, összezúzzák a sírkerteket és emlékjeleket. A szlovákiai, vajdasági magyarverések s a tettesek kézre kerítése körüli állami falazás már bevett szokás. Románia és Szlovákia nyelvi sovinizmusának felerősödése, a román nyelv elsajátításának szakmai félreirányítása, Szlovákiában a földrajzi nevek használata körüli bonyodalmak mind-mind a magyarság immunrendszerének meggyengülésével hozhatók kapcsolatba. Változások szükségesek, a változás kulcsa: a magyar összefogás. /Sylvester Lajos: Változásért vonít a világ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapításának huszadik évfordulója alkalmából dr. Sólyom László köztársasági elnök fővédnöksége alatt Budapesten tartotta ünnepi megemlékezését. Az ünnepségen részt vettek a határon kívüli volt politikai foglyok szövetségeinek és szervezeteinek képviselői is, köztük a sepsiszentgyörgyi Török József. A rendezvényen az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenység elismeréseként emlékplakettet adományoztak, többek között Török Józsefnek és Sylvester Lajosnak. Megdöbbentőek azok az adatok, amelyeket az ünnepségen megidéztek. A kommunizmus áldozatainak emléknapján mintegy 90 millió áldozatra emlékeztek. Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki elnöke, akit 1962-ben ítéltek el a magyarországi forradalmárokkal való kapcsolattartás miatt, felszólalásában elmondta, hogy Romániában több mint 400 000 ember szenvedte el a kommunista diktatúra megtorlásának valamilyen formáját – Stefano Bottoni és mások kutatásai szerint több mint 28 000 személyt tartóztattak le. Ez az adat nem fedi teljes mértékben a valóságot, mert tömegével fordultak elő olyan esetek, amikor a letartóztatott személyeket hónapokig vagy akár évekig tartották vizsgálati fogságban, majd törvényszéki tárgyalás nélkül küldték őket haza. Volt eset rá, amikor az illetőnek egyszerűen nyoma veszett, vagy elegendő volt egyetlen elejtett szó, egy szál virág, virágkoszorú elhelyezése – beszédes példa erre a sepsiszentgyörgyi mikós diákok és Erőss János tanár esete –, hogy súlyos börtönbüntetéssel illessék még a kiskorúakat is. – A Pofosz március 15-én a Nyerges-tetőn állít kopjafát az 1849-es forradalom és szabadságharc emlékére. A Pofosz budapesti évfordulós rendezvényének krónikásai – különösképpen Frigyessy Ágnes – a kárpátaljai Dupka György megdöbbentő adatait emelik ki a kommunista diktatúra barbár embertelenségéről. Legalább 35 000 ember ellen indult rendőrségi és ügyészségi vizsgálat. Az ungvári szovjetellenes ifjúsági szervezet diákjait röplapterjesztésért ítélték el. Benyák Nándor hat évet töltött munkatáborban, bűnözőkkel, rablógyilkosokkal és tolvajokkal zárták össze. Gecse Endre református lelkész, akit a huszti templomból hurcoltak el, a börtönbeli kínzásokba halt bele. Bucsella József a szovjet hadsereg katonájaként került Magyarországra. 1956 októberében a 32. gépesített hadosztály katonájaként nem volt hajlandó a forradalmárokra lőni. Fegyverét eldobta. November végén elfogták, golyó általi halálra ítélték. Kivégzése sikertelen volt, a koponyájába röpített golyót kioperálták. Előbb a bolondokházába dugták, majd Szibériába száműzték, ahol ötven évet töltött, s onnan élő tanúként került haza. Négy-öt éves árvaházi gyermekeket hurcoltak el, hogy speciális szovjet iskolákban janicsárokat neveljenek belőlük. /Sylvester Lajos: Egy megalázott nép nemzetté válik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Ősztől új szakkal bővül a kínálat a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozatán. A tanítás mellett az egyetem a kutatás bővítését tartja a legfontosabbnak. Az országban egyedül itt képeznek majd ipari biotechnológusokat magyar nyelven – hangsúlyozta Fazakas József, a helyi egyetem igazgatója. A meglévő négy gazdasági, valamint a közigazgatási és a tavaly indult környezetmérnöki szak mellett ez a hetedik szakképzési ág, amelyben felsőfokú oklevelet szerezhetnek a fiatalok Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg ezerkétszáz hallgató tanul, két szakon (vállalkozásfejlesztés és közigazgatás) pedig mesterképzés is folyik. /Fekete Réka: Fontos a kutatás a helyi egyetemnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

88 éves korában, március 11-én meghalt Gocz József, háromszéki világháborús frontharcosok, hadifoglyok és hadiözvegyek kataszterének összeállítója és kiadója. Néhány héttel ezelőtt munkásságáért a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjével jutalmazták ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József 1921. április 30-án született Sepsiszentgyörgyön, Mikó-kollégiumi évei után 19 évesen besorozták. 1945. május 9-ig katonáskodott. Előbb amerikai fogságba került, majd a szovjetek hurcolták el, ahonnan 1948. június 2-án szabadult. Az 1989-es fordulat után ezer meg ezer adat összegyűjtése, rendszerezése mellett az egyszemélyes segítő, segélyező szolgálatot is vállalta, százakat támogatott, hogy szolgálataikért és szenvedéseikért némi kárpótláshoz juthassanak. Munkásságát a román és a magyar katonai hatóságok egyaránt nagyra becsülték, megbízhatósága és pontossága közismertté vált, nagy nevű történészek, hadtörténészek figyeltek fel rá, fogadták munkatársukká és barátjukká. /Sylvester Lajos: Gocz József halálára (Tisztelgés bajban, békében bátor bajtársunk emléke előtt). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ Gocz József könyvei: 3006 év hadifogságban, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. Könyvében Háromszék megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait. Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei /2005/

Közel hároméves tortúra után végre lezáródhat a nemzetközi közvéleményben is elhíresült gencsi botrány. Bátori Gyula egykori gencsi (Szatmár m.) református tiszteletest a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sikkasztással vádolta, s mivel ezt bizonyítottnak találták, felfüggesztették papi tisztségéből. Az elcsapott lelkész azonban nem törődött ebbe bele, s a világi bíróságnál keresett igazságot magának. Az egyházi autonómiát semmibe vevő döntéshozók több kirakatper során azt az ítéletet hozták, hogy az egyházkerületnek nem volt joga elbocsátani a papot állásából. Tőkés László református püspök elmondta, március 11-én a Nagyváradi Ítélőtábla végleges döntést hozott az ügyben, elutasítva Bátori fellebbezését. Az egykori lelkészt jogi úton fogják kötelezni az általa okozott nagy összegű anyagi kár megtérítésére. /Szőke Mária: Véget ért a gencsi botrány. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 13./

Háromszéken igen rövid távú a kegyelet. Mihelyt a leszármazottak kihalnak, az élő hozzátartozók elköltöznek, nincs gazdája a hadisíroknak. Röviden így foglalható össze a sepsiszentgyörgyi Demeter Lajos történész megállapítása. A tavaly megjelent Honvédnévkönyv társszerzője az újonnan beazonosított negyvennyolcas sírokról is tájékoztatott. Ezen a vidéken egy-két civil kezdeményezés kivételével, nem létezik hadisír-gondozás. Legalább öt ismert sepsiszentgyörgyi honvédsír az évek során eltűnt – ellopták, beépítették, elenyészett. Helyi kegyeleti bizottságra lenne szükség. /Fekete Réka: Gyökértelenedünk (Hadisírok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Kuszálik Péter ezúttal (is) felületesnek bizonyult. Nemrégiben egy helyütt Sütő Andrást Marosvásárhely egykori polgármesterének „nevezte ki”. Kuszálik a vele készült interjúban elmondta, Lakatos Éva megállapította: Nagy Pál közzétette egy 1946-os kiadvány címlapját, és idézett a lapból, Kuszálik bibliográfiájában azonban ez a kiadvány nem szerepel. Kuszálik Péter erre megmagyarázta, hogy az illető lapból egyetlen próbanyomat készült, de nem terjesztették. Nagy Pál most helyesbített: az 1946 őszén, Kolozsvárt kiadott Ifjú Erdély című lapból nem „egyetlen próbanyomat készült”, hanem körlevélnek nevezve, két háború közötti elődje folytatásaként, egy olyan lapszám látott napvilágot, melyet ők, akkori egyetemisták, teológusok, a lap szerkesztői és munkatársai terjesztettek a református diákság köreiben. Az Ifjú Erdély következő számának 1947 januárjában kellett volna megjelennie. Ennek a kinyomtatását valóban betiltotta a korabeli cenzúra. Kuszálik Péter tehát csak ezt látta, erre hivatkozott az interjúban. Nagy Pál ezt még február 20-án, az interjú megjelenését követően megírta, az ÚMSZ azonban csak most közölte. /Nagy Pál: Nem csak próbanyomat volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Szűcs András Ottó a Temesvári Református Egyházmegye lelkészértekezleti elnöke az idei első negyedévi értekezletre dr. Zabán Bálint Károly Belfastban doktorált ifjú tudóst, Nagyvárad-velencei segédlelkészt hívta meg előadóul. /Makkay Botond: Lelkészértekezlet Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Az 1848-as forradalommal kapcsolatos régi dokumentumokból és kiadványokból nyílik kiállítás március 13-án Kolozsváron a Röser Antikváriumban. A megnyitó keretében Egyed Ákos, az EME elnöke ismerteti és dedikálja a Háromszék 1848–1849 Forradalom, szabadságharc című kötetének új kiadását és Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című könyvét. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Poszler György irodalomtörténész-esztétának ítélte a Korunk Kulcs-díjat a kolozsvári Korunk irodalmi és kulturális folyóirat, amelyet március 11-én a budapesti Bem moziban nyújtottak át a lap vezetői. Az öt éve megalapított elismerést Poszler György a Korunknál közölt műveinek köszönhetően kapta, itt megjelent önálló kötetei közül a legismertebbek: A harmadik „olvasat”, Híd-avatás félszázadra és A tizedik múzsa. A díjat Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője adta át. Poszler György 1931-ben született Kolozsváron, 1945-ben Budapestre került, ahol elvégezte egyetemi tanulmányait, 1972-től az ELTE Esztétika Tanszékén, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít. Három területen folytatott tudományos tevékenységet, az irodalomtörténet, irodalomelmélet és az általános esztétika témaköreit kutatja. 1982-ben lett az irodalom doktora, 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. /Hideg Bernadette: Átadták a Korunk Kulcsát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Hosszú ideje nem látott barátságtalan lépést tett Románia Magyarországgal szemben. A román légügyi hatóságok megtagadták, hogy Marosvásárhelyre leszálljon az a katonai repülőgép, amely Sólyom László magyar köztársasági elnököt szállította volna. A román fél előzőleg szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. A román hatóságok szerint Sólyom a területi autonómia támogatásáról szóló üzenettel érkezett volna Erdélybe, és szerintük ez megosztotta volna a románokat és a magyarokat. A román hatóságok nem erősítették meg sem azt, hogy szóbeli jegyzéket küldtek Budapestre, sem azt, hogy visszavonták volna a repülő leszállási engedélyét, de tény, hogy Sólyomnak módosítania kellett eredeti programját, így március 14-én autóval utazik Székelyföldre. Sólyom László március 15-én utazott volna előbb Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel folytatta volna útját Csíkszerdába. A székely város melletti Nyergestetőn elhelyezett kopjafa felavatásán, majd Hargita megye központjában esti fáklyás felvonuláson vett volna részt. Ehelyett március 14-én érkezik meg autóval, és csak a nyergestetői kopjafa-avatáson lesz jelen. Budapest értetlenül áll a román hatóságok azon döntése előtt, hogy a magyar államfő gépe nem kapott leszállási engedélyt Marosvásárhelyen. – Pillanatnyilag egy kicsit értetlenül szemléljük a történéseket. Nagyon reméljük, hogy itt valami félreértésről lehet szó – mondta Horváthné Fekszi Márta magyar külügyi államtitkár. Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel korábban közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása „nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak”. A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet. Traian Basescu államfő március 12-én nem kívánt nyilatkozni az RMDSZ korábbi közleményéről, amelyben a szövetség megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Sólyom Lászlót eltanácsolták. A román államfő csak annyit mondott arra, tud-e a román külügynek vagy az elnöki hivatalnak ilyen kezdeményezéséről, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Nem engedték leszállni a román hatóságok Sólyom László gépét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Megdöbbentő, hogy dr. Sólyom László köztársasági elnököt a román hatóságok eltanácsolták a márciusi nyergestetői és csíkszeredai megemlékezésekről. A román sajtó hallgatott. Sólyom László eredetileg március 15-én a vajdasági ünnepségekre készült, de ott Borisz Tadics szerb államelnöknek észrevételei voltak bizonyos helyszínek felkeresésével kapcsolatosan. Azok a helyek a vajdasági magyarok ellen a második világháborúban tömegesen elkövetett szerb atrocitásokra emlékeztetnek. Végül is a román ellenérzések dacára, a közös önbecsülés érdekében Erdélybe jön a magyar államfő. Március 14-én lesz a nyergestetői kopjafaavatás, lesz elnöki beszéd. /Sylvester Lajos: Lesz nyergestetői ünnepköszöntő és kopjafaavatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést március 13-i Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, aktívan formálja országa politikáját. A konzervatív lap emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Máriát, Sólyom jelöltjét ismét nem fogadták el az MSZP képviselői. A Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását. Sólyom László nem képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is. Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ,,hazugságbeszéde” nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, s félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást. Sólyom László államfő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. /Senkinek szolgája (Sólyom László államfői tevékenységéről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Beiktatták tisztségébe március 14-én Kolozs megye két frissen kinevezett alprefektusát. Hegedűs Lajos András és Györke Zoltán korábbi alprefektusokat kormányfelügyelői funkcióba helyezték át, és helyükbe kinevezték utódaikat a szociál-demokrata Mircea Jorj és Vasile Cosma személyében. /Letette esküjét a két új alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke Marius Pascannak, Maros megye prefektusának írt nyílt levelében leszögezte, sajnálattal veszik tudomásul, hogy egy politikai döntés nyomán leváltották Bárczi Győzőt alprefektusi tisztségéből. A megfelelő politikai közhangulat érdekében indokolt lett volna megőrizni a magyar nemzetiségűek képviseletét is biztosító Bárczi Győzőt a prefektúra intézményében. Két évtizeden át biztosítva volt a magyarság képviselete, ezúttal „az olcsó politikai játszma győzte le Maros megyében a békés együttélés és alkotó munka ésszerűségét. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke: Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./