Jan 69 címmel Rómában levetítik azt a korábban betiltott, majd elveszettnek hitt dokumentumfilmet, ami 40 évvel ezelőtt készült Jan Palachról; a prágai diák 1969-ben gyújtotta fel magát a Vencel téren. A fekete-fehér, 7 perc 49 másodperces alkotás Palach utolsó óráiról és temetéséről szól. Jan Palach 21 éves filozófiahallgató 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a prágai Vencel téren, hogy így tiltakozzon a Varsói Szerződés csapatainak inváziója ellen. A prágai diák egy egyetemistacsoport tagja volt, amely sorshúzással választotta ki Jan Palach-ot. Mire segítségére siettek, testének nagy része már súlyosan megégett, agóniája 73 órán keresztül tartott. A képkockákon feltűnnek a Vencel téren összegyűlt százezrek, látható a temetés, az egyetemi fiatalokból álló díszőrség, a virág- és koszorúerdő, a megrendült tömeg, Jan édesanyjának fájdalomtól meggyötört arca. A rendezőt és a producereket, akik a csehszlovák nemzeti filmstúdiók alkalmazottai voltak, a film készítéséért elbocsátották. A filmet sokáig elveszettnek hitték, így megsemmisíteni sem tudták. Csak 2002-ben került elő a cseh filmarchívumból, egy véletlen folytán. /Rómában vetítik a Jan Palach-filmet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Az Agyar Ház a resicabányai Magyar Ház (RMDSZ-székház, Új Hullám Ifjúsági Egyesület, Platanus Kulturális Egyesület, Hóvirág Dalkör) szatirikus képes lapja. Az Agyar Ház azért kapta ezt a címet, mert célba veszi a „nagyritkán” egymásra – és soha sem másra – agyarkodó magyarokat. A II. évfolyam 1. száma jelent meg két teljes oldalon, korlátozott példányszámban, Tóth János szerkesztésében. /Makay Botond: Megjelent az Agyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

Csatlakozása után az Európai Unió nagyon aktív tagja volt Románia, ám a követelmények nagyon magasak, teljesítésük még sok munkát igényel – mondta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, miután megbeszélést folytatott január 12-én a Brüsszelbe látogató Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel. Traian Basescu kifejtette, a román hatóságok azt kívánják elérni, hogy az EU még ebben az évben megszüntesse az igazságügy monitorizálását. Kérdésre válaszolva Basescu nem kívánt részleteket elárulni a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel nemrégiben folytatott telefonbeszélgetésről. /Lokodi Imre: Brüsszelben Basescu és Boc. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Mindössze három hétig maradhatott tisztségben Gabriel Oprea, a Boc-kormány belügyminisztere, mert január 12-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) fegyelmi eljárással megvonta tőle a bizalmat. Gabriel Opreának azért kell távoznia tisztségéből, mert pártja vezetőségének beleegyezése nélkül neveztette ki minisztériumába Virgil Ardeleant a belügyi hírszerzés, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére. A pártbeli egyezség értelmében a PSD miniszterei csak Mircea Geoana elnök jóváhagyásával javasolhatnak államtitkári kinevezéseket a kormányfőnek. /Cs. P. T. : Geoana kirúgta Gabriel Opreát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Az RMDSZ nem tartja prioritásnak a Tőkés Lászlóval folytatandó párbeszédet, jelentette ki Markó Béla pártelnök. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő nyílt levélben reagált a pártelnök nyilatkozatára. Ebben kifejtette, értetlenkedve olvasta, hogy Markó Béla „nem tekinti prioritásnak” az elmúlt években elkezdett párbeszéd folytatását. Az erdélyi magyar politika évek óta mély válságban van. A romániai magyar választópolgárok közel kétharmada elfordult a mindezidáig monopolhelyzetben lévő RMDSZ-től, figyelmeztetett Tőkés László, mert a szűk pártérdekeken alapuló politika, amely a hatalomban bármi áron való részvételt célozza, egyre inkább elfogadhatatlan az erdélyi magyar közösségnek. Az RMDSZ nem volt képes a megmaradáshoz szükséges autonóm intézményrendszert kiharcolni. Összefogásra van szükség, a politikum, az egyházak és a civil szféra pillérein alapuló új társadalmi közmegegyezés, melynek alapjául a közösségi autonómiák igénye szolgálhat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez a politikummal, egyeztet egyházaink elöljáróival, valamint konzultációsorozatra hívja a civil szféra és a média vezetőit. A magyar nemzeti érdek iránt elkötelezett erőknek kárpát-medencei közmegegyezésre és határokon átívelő összefogásra irányuló tárgyalásokat kell kezdeniük – egy egységes magyar érdekvédelem és egy közös nemzetközi politikai érdekképviselet megteremtése érdekében, szögezte le Tőkés László. /Tőkés párbeszédet, sőt összefogást szorgalmaz. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13./

Tőkés László sajtótájékoztatóján Budapesten bejelentette: az erdélyi magyar összefogás jegyében születő nemzeti lista állítását kezdeményezi a közelgő EP választásokra. E bejelentés kapcsán kérdezte a lap Winkler Gyula EP képviselőt, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnökét. Kényes számára ez a kérdés, mert ő nem tagja az RMDSZ EP-választás jelöltlistáját összeállítóinak, viszont reméli, hogy e listán bejutó helyre kerülhet. Tőkés László keményen támadta az RMDSZ-t, most pedig nemzeti lista állítását javasolja, Winkler szerint ez ellentmondás. Mindezek mellett Winkler a tárgyalásos megoldások híve. /Gáspár-Barra Réka: Tőkés javaslata nemzeti listáról. Winkler csodálkozik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Az RMDSZ ragaszkodik Háromszéken az intézményvezetői etnikai arányok megőrzéséhez. Tamás Sándor megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester erről is tárgyaltak a két kormánypárt megyei vezetőivel, akiknek kifejtették: tudomásul vették, hogy a két alakulatnak 70 százalékos többsége van, de emlékeztették a helyi román politikusokat, hogy Kovászna megyében a voksok kevesebb mint 20 százalékát tudták megszerezni. Ragaszkodik az etnikai arányok megőrzéséhez az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET) is. /Politikai vagy etnikai logika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Frunda György immár ellenzéki politikusként a szenátus emberjogi bizottságának elnöke. Frunda emlékeztetett, az előző ciklusban a kisebbségi törvénytervezetet két bizottság tárgyalta: a jogi bizottság, amelyet Eckstein-Kovács Péter szenátor vezetett, és az emberjogi bizottság, melyet ő. A jogi bizottságban sok módosítást eszközöltek, megcsorbították a törvény lényegét, míg az emberjogi bizottságban egy vonalat sem módosítottak. Ő ugyanis meg tudta győzni kollégáit arról, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem csupán fontos eleme a jogállamnak, hanem egyaránt szolgálja a többség és a kisebbségek érdekeit. Frunda úgy látja, a hetvenszázalékos PSD–PD-L-s többség nem mutat nyitottságot a kisebbségi törvénytervezet megvitatásához. – Az emberjogi bizottsági jelentések véleményezés-tervezetét ezután is Frunda fogja megírni. -Az elmúlt években Romániát az európai bíróságon is elítélték a rendőrségi túlkapások miatt. /Lokodi Imre: Ellenzékben sokkal nehezebb lesz. Interjú Frunda Györggyel, a szenátus emberjogi bizottságának elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

A hetvenötödik életévüket betöltő megyéspüspökök kötelesek benyújtani hivatalból való lemondásukat a pápának – aki ügyükben az összes körülmények figyelembevételével hozza meg döntését. Ezt tette Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./, az 1990-ben újrainduló nagyváradi római katolikus egyházmegye első megyéspüspöke is. Tudomásul véve lemondását, az Apostoli Szentszék felkérte feladatköre további betöltésére az új főpásztor kinevezéséig. XVI. Benedek pápa a temesvári egyházmegye általános püspöki helynökét, Böcskei László pápai prelátust, székeskáptalani kanonokot nevezte ki nagyváradi megyéspüspöknek. Böcskei László a romániai katolikus püspöki kar legfiatalabb tagja, 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Temesváron szentelték pappá, 1990. június 24-én. Előbb Temesváron volt segédlelkész, majd 1991 elején Kräuter Sebestyén megyéspüspök titkára lett. Roos Márton, a jelenlegi temesvári főpásztor közvetlenül püspökké szentelése után, 1999. augusztus 28-án, Böcskei Lászlót általános helynökévé és irodai igazgatóvá nevezte ki. Feladatait hűségesen, nagy hozzáértéssel, odaadással, pontossággal és hűségesen végezte – hangsúlyozta a kinevezett püspök jellemzésében eddigi főpásztora, Roos Márton. A Szent István király alapította bihari (nagyváradi) egyházmegye történelmi sorrendben 82. püspökét 2009. március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi székesegyházban. /Fodor György piarista confrater: XVI. Benedek pápa kinevezte az új nagyváradi megyéspüspököt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Egyre inkább az együttműködés jellemzi a románok és a magyarok közötti kapcsolatot – derül ki az Etnikumközi Viszonyok Központja Szociális kohézió és interetnikus légkör nevet viselő közvélemény-kutatásából. Péter László szociológus szerint az etnikai kérdés felértékelődött a közép-kelet-európai államokban ’89 után. Előtérbe került az etnikai (és faji) jelleg. Felbomlottak a régi normák, szabályok, a mindennapokat meghatározó vezérelvek, de nem születtek új szabályok. Kelet-Európában az emberek úgy érezték, hogy elveszítették azokat a kötelékeket, amelyek az egyéneket a közösségekhez, a társadalomhoz, és az állam intézményéhez kapcsolták. E „társadalmi tagság” megélésének igénye Romániában és Szlovákiában a nemzeti hovatartozásban öltött testet a ’90-es években. Amikor az élet kezdett stabilizálódni, az etnikai változó mind a román, mind pedig a magyar közösség életében elkezdett veszíteni jelentőségéből. Ez soha nem tűnik el, és továbbra is az egyének fontos jellemzője, de egyre inkább teret veszít. A kisebbség körében továbbra is hangsúlyosan jelen van az etnikai változó, de ez a problémakör már nem „gyűr maga alá” minden egyebet. Van egyfajta normalizálódás az etnikumközi viszonyokban, de az etnikai csoportok közötti „versengés” ennek ellenére létezik. /Ferencz Zsolt: A román–magyar viszony történeti alakulása: a konfliktustól az együttműködésig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Ha senki sem fizet a színvonalas újságírásért, akkor előbb-utóbb csődbe mennek a komoly lapok, amelyek nélkül nincs erős demokrácia. Ideje, hogy a napilapok kartellbe tömörüljenek, és előfizetőssé tegyék az on-line kiadásokat, hangoztatják többen. Az elmúlt években egyre inkább az volt a trend, hogy a nyomtatott lapok ingyen hozzáférhetővé tették on-line kiadásukat. A lapok világszerte bajban vannak. Egyebek között a Los Angeles Timest és a Chicago Tribune-t birtokló Tribune lapcsoport elismerte, hogy a csőd szélén áll. A New York Times vezetése bejelentette, hogy a lap adósságának csökkentése érdekében elzálogosítják a székházat. /Ingyenebéd a sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Drasztikus megoldásokra késztette a sepsiszentgyörgyi szülőket a Kovászna megyei tanfelügyelőségnek az iskolák körzetesítéséről szóló határozata. Az idéntől érvényes új beíratási módszer szerint az iskolák vezetőségének a beíratásnál köteles előnyben részesítenie azt a gyereket, akinek az intézmény közelében van a lakóhelye, és csak a szabadon maradt helyekre fogadhatják a távolabb lakókat. A körzetesítés révén megakadályozható a lakótelepi iskolák elnéptelenedése, érvelt a módszer mellett Keresztély Irma főtanfelügyelő. Sepsiszentgyörgyön ugyanis két éve be kellett zárni az egyik iskolát, mivel 15 év alatt kevesebb mint tíz százalékra csökkent a diákok száma. A régi Szemerja negyedbeli Kiss Árpád Iskola a város legrégebbi tanintézménye volt, de ez sem menthette meg a bezárástól. A belvárosi iskolákban viszont túljelentkezés volt. A szülők éjféltől sorba álltak, hogy helyet biztosítsanak csemetéjüknek a Székely Mikó Kollégiumban vagy a Mikes Kelemen Főgimnáziumban. /Bíró Blanka: Iskolaválasztási diszkrimináció? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Hány magyar él még Hunyad megyében? A legutóbbi – 2002-es – népszámlálás 25 ezer körüli számot mutatott ki. Azóta folyamatosan csökken a szórványmagyarok száma. A temetések száma meghaladja a születésekét, szinte valamennyi egyházközségben. Déván, Vajdahunyadon és környékükön lévő településen, néhány magyar faluban él a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb része. A dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 4 esküvő, 13 keresztelő, 27 temetés volt 2008-ban, a dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 25 esküvő, 22 keresztelő és 27 temetés, a dévai református gyülekezetben 5 keresztelő, 22 temetés, a dévai unitárius egyházközségben 2 temetés volt, keresztelő egy sem. A csernakeresztúri római katolikus egyházközségben 8 keresztelő és 14 temetés volt, a hozzátartozó Piskitelepen keresztelő nem volt, csak 6 temetés. A piskitelepi reformátusoknál 1 keresztelő, mellett csupán 2 temetés volt. Az ide tartozó Haró faluban a 2 temetésre 4 keresztelő jutott! Sajnos ez kivételnek számít. A vajdahunyadi római katolikusok 30 keresztelőt, és 33 temetést tartanak nyilván 2008-ban. A vajdahunyadi református egyházközösségben 5 keresztelő mellett 29 temetésre került sor, a vajdahunyadi unitárius egyházközségben csak 1 temetés volt. A rákosdi református egyházközségben: 2 keresztelő, 2 temetés. Az ide tartozó Hosdáton egyetlen keresztelőre 4 temetés jutott, Alpestesen, pedig 3 temetés volt. A megyén belüli szórványban sem jó a helyzet. A szászvárosi római katolikus egyházközségben 2 keresztelő, 2 temetés, a szászvárosi református egyházközségben 1 keresztelő, 3 temetés, az ide tartozó Lozsádon egyetlen temetés volt. A pusztakaláni római katolikusnál 2 keresztelő, 11 temetés, az egyházközséghez tartozó hátszegi katolikusoknál 2 keresztelő, 4 temetés, a hátszegi reformátusoknál az egyetlen keresztelőre 3 temetés jutott. A petrozsényi római katolikus egyházközösségben 24 keresztelőt, 47 temetést, a petrozsényi reformátusoknál 6 keresztelőt, 26 temetést, a petrozsényi unitáriusoknál 2 keresztelőt és 5 temetést regisztráltak. A petrillai reformátusoknál 1 keresztelő és 4 temetés volt. A vulkáni római katolikus egyházközösségben 18 keresztelő és 23 elhalálozás, a vulkáni reformátusoknál 3 keresztelés és csak 2 temetés volt. A lupényi római katolikusoknál 44 keresztelő és 42 temetés történt, a lupényi reformátusoknál 6 keresztelő és 16 temetés, a lupényi unitárius egyházközségben 1 keresztelő és 5 temetés volt. Hunyad megyében az elhunytak szinte kivétel nélkül magyarok, míg az esküvők gyakran vegyesek, s gyakran vegyes családokból származó, vagy magyarul egyáltalán nem beszélő szülők gyermekeit keresztelik. /Chirmiciu András: Tovább fogy a Hunyad megyei magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Ki tudja, kicsoda Virginia Zeani? A cikkíró több embert megkérdezett, köztük zenetanárokat is, senki sem hallott róla, egyetlen idős román tanárnő tudta a választ. Marosvásárhelyen az egykori Népművészeti, ma Művészetek Iskolája száz éves, a vásárhelyiek számára ismeretlen emberről nevezték el. A világ legtermészetesebb dolga az lett volna, hogy Metz Albert, az alapító nevét vegye fel az iskola, de mert nem román, keresni kellett valakit. És találtak is olyat, akinek annyi kötődése van Marosvásárhelyhez, hogy Görgényoroszfaluban, tehát a megyében született 1925-ben, Amerikában él, és nagy karriert futott be operaénekesnőként. Nem dicsekedett román származásával, mert a nevét is olaszosította (eredetileg Zehan), 19 éves korában már Olaszországban volt, ott tanult, ott indult énekesi pályafutása. /Kuti Márta: Névadás kérdőjelekkel. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

23 millió román – ezzel a riogató számadattal az MSZP egykori elnöke, Kovács László állt elő. Az Orbán-kormány 2000-ben eldöntötte, hogy a határon túli magyaroknak igazolványt ad, amellyel bizonyos kedvezményeket vehetnek majd igénybe. Ez volt a magyar igazolvány, amelyet azóta is mindenki használ utazáshoz, támogatáshoz, vagy csak úgy lélekerősítőnek önmagában. Egyebek mellett akkor a munkavállalást is megkönnyítette az anyaországban, három hónapig lehetett dolgozni vele legálisan. Azután előállt a kommunisták Kovács Lászlója rémlátomásával: 23 millió román özönli majd el Pannóniát. Könyvbe lehetne foglalni, hogy a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt miket össze nem hordtak az MSZP-sek. Azóta kiderült, hogy a milliók otthon maradtak, vagy ha mentek, akkor nyugatabbra próbáltak szerencsét. Románia már rég nem 23 millió lakosú, és abból is kétmillió magyar. De egy kommunista hazugságaira kár még az időt is fecsérelni. Jelenleg egyre több magyar állampolgár vállal munkát Szatmár, Bihar és Arad megyei munkaadóknál. Ide vezette a magyarokat a szocialista kormány az elmúlt hat esztendőben: 2002-ben Magyarország még erős volt, jelenleg pedig világutolsó minden szempontból. /Papp Gy. Attila: 23 millió román. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13./

Felfüggesztették azt a programot, amelynek keretében minden középiskolás diáknak számítógépet biztosított volna tanulmányai idejére a kormány. A november végén az iskoláknak átadott gépeket sem vehették át a diákok. A tervek szerint december folyamán Hargita megyébe még 481 számítógépnek kellett volna érkeznie, de nem jött egy sem. /Takács Éva: Egyelőre nem kapnak számítógépet az iskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Nem elég a gazdasági válság, még az állam is megnehezíti a Hargita megyei építőipari vállalatok életét: még mindig nem kapták meg a tanintézmények felújítási munkálatainak ellenértékét, holott ezeknek a pénzeknek a kiutalását a kormány még tavaly jóváhagyta. – Csak az én vállalatomnak 400 ezer lejjel tartozik az állam, nyilatkozta Vígh Ádám csíkszeredai vállalkozó. Nagy gondot jelent, hogy az anyagokat, munkásokat kifizették, adót is kellett fizetniük, az állammal szemben teljesíteniük kell törvényes kötelezettségeiket olyan összegek után, amivel az nekik tartozik. Megyeszinten több mint tíz vállalkozás van hasonló helyzetben van. /Forró-Erős Gyöngyi: Az állam nem fizet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek január 12-én Marosvásárhelyen a római katolikus temetőben felállított emlékműnél. Ábrám Zoltán, a megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke a magyar történelem egyik legtragikusabb eseményének nevezte a 66 éve történt Don-kanyari offenzívát. Az EMKE kezdeményezésére alakult Don-kanyari Emlékbizottság hat évvel ezelőtt állított emlékművet a Don-kanyar áldozatainak, és azóta minden évben megemlékezik az elesettekről. A Bocskai Vince szobrászművész alkotta szobornál főleg idős emberek gyűltek össze, hogy meghallgassák a felszólalókat és közösen énekeljék el az ilyenkor szokásos katonadalokat, majd a magyar és a székely himnuszt. 1943. január 12-én történt az első áttörés a Don-kanyarnál állomásozó magyar hadsereg alakulatainál, köztük az erdélyi alakulatoknál. A Don-kanyarnál az áldozatok száma hozzávetőlegesen százötvenezerre tehető, az emberek a nagy hidegben, megfelelő felszerelés hiányában vesztették életüket, megfagytak – mondta el László Márton történész, a Maros Megyei Levéltár munkatársa. A Maros megyei helységekből eltűnt, meghalt vagy megsebesült személyekről néhány évvel ezelőtt névjegyzék készült, amely hamarosan az interneten is elérhető lesz, és helység, név, illetve az anya neve szerint lehet majd keresni. Kutatnivaló még így sok van, hiszen az orosz levéltárak gyakorlatilag feltáratlanok. /Antal Erika: Névjegyzék az elesettekről. A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Épület nélkül maradhat a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, mert a szocializmus éveiben államosított épületet egykori tulajdonosa visszakapta. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója szerint a legmegfelelőbb hely az intézmény számára a Székelytámadt várban lévő Eötvös József Szakközépiskola épülete lenne. Az épületben létre kellene hozni egy kulturális-turisztikai központot, ahol helyet kaphatna a múzeumon kívül többek közt a városi könyvtár is. Ferencz Csaba, az Eötvös József Szakközépiskola igazgatója kivitelezhetetlennek tartja ezt az elképzelést. Bunta Levente polgármester közölte, a városnak közel ötvenmillió lejes adóssága halmozódott fel. /Bágyi Bencze Jakab: Otthontalan múlt: udvarhelyi ingatlangondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

A Libri könyvesbolt együttműködve a World Vision Romaniával könyveket adományozott a mákófalvi általános iskolának. Az összevontan működő 1–4. osztályban tíz gyermek jár. A Libri könyvesbolt három magyarországi könyvkiadótól kapott segítséget a projekt megvalósításához. A gyerekeknek szóló új könyveket az Egmound Hungary, a Könyvmolyképző és az Ulpius Ház ajánlotta fel. A World Vision Románia a kiszállítást és a szervezést vállalta. A World Vision segélyző és fejlesztést elősegítő keresztény szervezet, amely a gyermekek és közösségeik megsegítésével foglalkozik világszerte. A könyvesbolt ugyanilyen bőröndnyi könyvcsomagot adományozott a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány szórványkollégiumának, ahol szociálisan hátrányos helyzetű óvodások és iskolások nevelkednek. /Jakab Judit: Könyvadomány a mákófalvi iskolának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Január 19-én az Aradi Kamaraszínházban a Gyulai Várszínház vendégszerepel a Mátyás király királysága című előadással. Az előadásban a közönség a világhírű fuvolaművészt, Horgas Esztert is láthatja. Zeneszerző, zenei szerkesztő: Horgas Eszter, rendezte: Papp Zoltán. /Kiss Károly: A Gyulai Várszínház vendégjátéka Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

A Látó szépirodalmi folyóirat áprilisi számát a román irodalomnak és kultúrának szentelik. A Látót Budapesten is bemutatják. Kovács András Ferenc főszerkesztő bízik abban, hogy a Maros Megyei Tanács által finanszírozott Látó működését, rendezvényeit ez nem fogja befolyásolni gazdasági válság. A múlt évet értékelve a főszerkesztő elmondta, az augusztus–szeptemberi, drámairodalomnak és színházi témáknak szentelt Látó-szám mellett igen nagy sikernek örvendett a VelenceLátó és az örmény tematikájú kiadás. Sikeresek voltak a Látó Irodalmi Színpad rendezvényeit is. /A. E. : BukarestLátó Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Az amerikai Bechtel útépítő vállalat 2300 alkalmazottat készül elbocsátani, a munkaközvetítő igazgatója, Daniel Don szerint ez törvénytelen, ezért megbeszélést kezdeményezett. A találkozóra azonban a Bechteltől csupán egy levél érkezett, amelyben felsorolták a távolmaradás indokait. A cég jelenleg beszüntette a tevékenységet, még Bihar megyében is. -Kolozs megye országosan a második helyet foglalja el a munkaszerződés felbontások tekintetében. /Kétezernél több alkalmazottjától készül megválni a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Moszkva január 13-án reggel bejelentette, hogy megindultak az orosz gázszállítások Európába, nem sokkal dél előtt az Európai Bizottság szóvivője azonban már azt nyilatkozta, hogy nem áramlik, vagy csak csekély mennyiségben az orosz gáz az Európai Unióba Ukrajnán át. Az ukránok és oroszok egymást okolják az akadályoztatással kapcsolatban. Az EU szóvivője szerint a kialakult helyzet nagyon komoly, igyekeznek meggyőzni az orosz és az ukrán illetékeseket, hogy indítsák el a gázt. /Ukrajnában elakadt a gáz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Február elsejétől kilenc százalékkal nőhet a nyugdíjpont értéke, de a tanárok fizetésemeléséről egyelőre nem született döntés – jelentette be Marian Sarbu munkaügyi miniszter. /Nőhet a nyugdíj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök bírálta a Boc-kabinetet: „Sajnálattal tapasztalom, hogy rosszul indult a kormány munkája, értem itt a belügyminiszter személye körül kialakult problémát. ” Az RMDSZ elnöke aggasztó jelzésnek tartja azt is, hogy nem egy „reformkormány” látszik körvonalazódni, a koalíciós erők régi embereket hoznak. Az RMDSZ-t aggasztja a költségvetés körüli bizonytalanság. /Rosszul indult a kormány munkája. Markó Béla a Boc-kabinetet bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./ Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a különböző intézmények vezető funkcióit ellátó magyar szakemberek „politikai kritériumok áldozatává válhatnak”. Beszámolt arról, hogy a helyi önkormányzatok részéről számtalan visszajelzés érkezett az RMDSZ-hez a kormány azon döntése kapcsán, melynek értelmében vissza akarja venni a 2008 végén, a tartalékalapból kiutalt, fel nem használt pénzösszegeket. Markó szerint rossz a döntés. /Februárban kezdődik az EP-hajrá. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Basescu elnök jól sakkozik (velünk), nem egy-két lépésnyire lát előre, olvasható a lapban. Eckstein-Kovács Péter képességeit, hozzáértését, elkötelezettségét, tekintve is, túl jól fogja ellátni a rábízott feladatot. Ezt Basescu, a Nagy Játékos is tudja. Plesu tanácsosként is jól dolgozott – éppencsak nem hagyták! Nem kell jósolni. Ugrásra kész romániai magyar kegyeltjei is vannak tartalékban az elnöknek. /(-is-): Ma(o)rgó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Az erdélyi magyarok jobban bíznak Traian Basescu államfőben, mint Markó Béla RMDSZ elnökben – ez derült ki az Etnikumközi Viszonyok Központja által végzett közvélemény-kutatásból. A magyarok 46,8 százaléka Traian Basescuban, 46,1 százalékuk Markó Bélában, 22,3 százalékuk Emil Boc miniszterelnökben bízik. A kutatásban résztvevő Csata Zsombor szerint a kapott adatokat nem önmagukban kell értelmezni. Etnikumtól függetlenül, legtöbben az egyházban (románok: 79,5%, magyarok: 85, 6%), legkevesebben pedig a parlamentben (románok: 15,6%, magyarok: 21,9%) bíznak meg. A magyar egyházak elsősorban etnikai tagságukban erősítették az erdélyi magyarokat, ugyanakkor a román közösség esetében is tradicionálisan vezet az egyház. /Ferencz Zsolt: Kiben bíznak az erdélyi magyarok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Megerősíti Bihar megyei koalícióját az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), ennek értelmében közös megegyezéssel fogadják majd el a határozatokat a váradi és a megyei önkormányzatban – áll abban a közleményben, amelyet Kiss Sándor, az RMDSZ, és Cornel Popa, a PNL megyei elnöke írt alá. A két párt lobbicsoportot hív életre, amely a kormánynál jár majd közben a Bihar megyét érintő projektek támogatásáért. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-PNL lobbicsoport alakul Bihar megyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Nem csupán a kormány által tavaly kiutalt, az év végéig el nem költött pénzek visszavonása a gond a sürgősségi kormányrendelettel: a Boc-kormány közel hétszáz állást fagyasztott be Kovászna megyében az önkormányzatoknál, illetve az alárendelt intézményekben – közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Ez azt jelenti, hogy az állások körülbelül egyötödét felfüggesztették. A rendelet szerint a nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyére nem vehetnek fel senkit. /Farcádi Botond: Befagyasztott állások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./