Történelmi mélypontra jutott a lej az euróval szemben. A BNR 4,2127 lej/eurós árfolyamot rögzített. Az előrejelzések szerint a továbbiakban is hasonló tendencia várható, mert a régiótól elfordultak a befektetők. /Lejtőn a lej. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Basescu elnök nyilatkozta: „Romániának van végre kormánya”. Értsd Romániának, a románok Romániájának van kormánya. Mert: „Románia a románoké. ”Ha a választási törvénnyel nem sikerült, akkor az elnök által korrupcióval megvádolt maffiózókkal sikerült megteremteni a basescui álom–állam magyaroktól mentes kormányát. Ezért a magyaroknak az elképzelhető forgatókönyvek függvényében el kell készíteni a lehetséges stratégiákat, sürgetett Csutak István vitairatában. A román nép két egyforma súlyú nagy pártot és egy királycsináló kis pártot szavazott be a parlamentbe. A román politikai elit az önkényuralmat választotta. A magyarok is az országos átlag szerint mentek szavazni, az RMDSZ-re. Elkerülhető az RMDSZ-ben a részvénytársaság-szerű viselkedés? (döntő tényező az, akinek részvényei vannak) – tette fel a kérdést a szerző. Rám szavaztak a legtöbben, én vagyok a leglegitimebb. Máris dübörög a kontraszelekció gépezete: a legitimitás pótol minden más erkölcsi-szellemi kvalitást. -Az RMDSZ tizenkét évig volt hatalmon vagy hatalom közelben. Egy egész korosztály nőtt úgy fel, hogy – az RMDSZ-ben politizálók – hatalomban és hatalomba szocializálódtak. A hatalomba szocializálódott fiatalok jó része a diákmozgalomból egyenesen a politika legfelső berkeiben találta magát. Most pedig az alapozás ideje következik. Képes lesz a politikai hatalom gyakorlásába beleszokott réteg a szakértői munkában elmerülni? A magyarok kormányzati jelenléte elfogadottabbá vált az eltelt 12 év alatt. Az RMDSZ-nek vigyáznia kell, hogy az eddig elért és intézkedések hatályosak maradjanak, e téren hatékony nemzetközi lobbizásra is fel kell készülni, ugyanígy vigyáznia kell a nem intézményesített, de lassan szokásjogba beépülő eredményekre. Az RMDSZ szervezeteit meg kell erősíteni. Változatlanul cél: a közösség autonómiájának megteremtése. Képes lesz a közeljövőben a romániai magyar elit és vele együtt az egész közösség, eltérni a statisztikai átlag diktálta viselkedésmintáktól? /Csutak István: RMDSZ: mer-e tovább lépni? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., ugyancsak közölte: Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9., Népújság (Marosvásárhely), jan. 13., 14./

Nem zárt könnyű évet az MPP – értékelte Gazda Zoltán, a párt Háromszék megyei alelnöke. Kudarcként értékelte az önkormányzati választásokat, kiderült, a szavazók nem bíznak eléggé egy új politikai alakulatban. A választásokon az MPP-nek Háromszéken 127 önkormányzati képviselői helyet sikerült elnyernie, egy polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztséget szereztek meg jelöltjei, és két, függetlenként sikeres polgármester a támogatásukkal nyert mandátumot. 2009-ben két fontos célkitűzése van az MPP-nek: a pártépítés és a Székelyföldi termék márkanév meghonosítása – nyilatkozta Gazda. /Farkas Réka: Folytatják a pártépítést (Mérleg és tervek az MPP-nél). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének székhelyén megnyílt Kötő József parlamenti irodája. Kötő József a parlamentben a tanügyi bizottság alelnöke, továbbá az Afrikában és Közel-Keleten élő román állampolgárok érdekképviseletével foglalkozik, emellett a szórványterületek közösségi kérdéseinek a szakértője, ezért vállalja Fehér megye választóinak közképviseletét is. Minden hónap negyedik szombatján Nagyenyeden, Szász Pál Magyar Házban várja ügyfeleit. A képviselő parlamenti irodát működtet Bukarestben és Tel-Avivban is. /Parlamenti irodákat nyitott Kötő József. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Az erdélyi magyarok nagyobb arányban megbíznak egymásban, mint a románok saját nemzetük tagjaiban – derül ki a Szociális kohézió és interetnikus légkör című közvélemény-kutatásból. Péter László szociológus szerint a kisebbségi közösségek folyamatosan érzékelnek olyan külső nyomásokat, amelyek erősítik a belső kohéziót. A 18 éven felüli romániai lakosságból kiválasztott személyek 50,5 százaléka szerint a romák piszkosak, 41,7 százalékuk szerint lopnak, 39,9 százalék szerint pedig lusták. A romániai magyarok körében hasonlóak az arányok. /Ferencz Zsolt: A kisebbségek körében nagyobb a belső kohézió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Németh Júlia műkritikus több évtizede figyelemmel kíséri a Kolozs megyei tárlatokat. Az éves termést bemutató mostani minden eddigit felülmúl, bizonyítva: Kolozsvár megtartotta nagy mestereinek köszönhető hírnevét, művészeti központ jellegét. A Szentegyház utcai galéria elvesztésével néhány művész, többek között Feszt László munkái idén hiányoznak. A tárlaton látható többek között Gally Katalinnak a kultikus népi faragóművészetből ihletődött munkája, Tosa Szilágyi Katalin látványos kompozíciója, Kováts Ildikó angyala, Kocsis Edit és Lini Enikő festménye, ifj. Starmüller Géza modern Piramisa. Felházi Ágnes Szubjektív táj című festménye egyfajta vallomás is. Sipos László kakasa különleges alkotás, a művész számtalan variációban megfestett szárnyasáról van szó. Szarkasztikusabb hangvétel jellemzi Kőmíves Andor alkotását, Gedeon Zoltán hangulatainak világával lep meg, Nagy Endre míves színvilágával. Ugyanígy színgazdag Dobribán Emil, Tompos Opra Ágota és Lukács Éva. A szobrász Kolozsi Tibor minden évre tartogat egy-egy meglepetést, Visszhang című bronzszobra ezt igazolja. Lőrincz Lehel szintén bronzba fogalmazza művészi elképzeléseit. Különleges hangvételű munka Gergely Zoltán Királyfeje. A grafika, kerámia és textil részleg hasonlóképpen gazdag, így Soó Zöld Margit munkája, Horváth Gyöngyvér a kollográfia műfajában csillogtatta meg tehetségét, míg Székely Géza rézkarcban jeleskedett. Táj a tájban megoldással készült Bordy Margit újszerű táj-képe, a szokásosan biztos teljesítményt nyújtotta Valovits László. Száz művész száznyolcvan alkotása tekinthető meg a hagyományos seregszemlén. /Németh Júlia: Képzőművészeti szalon a minőség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Sepsiszentgyörgyön megnyílt Ferencz S. Apor és Sánta Csaba tárlata. Ferencz S. Apor munkái a századforduló, a boldog békeidők korát idézik. A művész a századforduló híres fotográfusának, Klösz Györgynek a fotóit használja fel, de mindezt egy sajátságos szűrőn keresztül teszi. Egymást folytató-kiegészítő képek vannak festményein, mindez illeszkedik a retró mai divatjába, meg nem is. A nosztalgián átüt az irónia. Ez a szemléletmód bizonyos fokig Sánta Csaba kisméretű bronzszobrait is jellemzi. /Bogdán László: Keménykalap és sámán (Két tárlat a képtárban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Csutak István írásait ritkán érti, jegyezte meg Czika Tihamér kisebbségjogi doktorandus, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének jogi és kommunikációs tanácsadója, így volt ez az RMDSZ: mer-e tovább lépni? című írásával is. Csutaknak igaza van abban, hogy az erdélyi magyar vezetők mentalitása nem sokban tér el a körülöttük ténykedő románokétól. Az RMDSZ megerősödéshez felkészült emberanyag kell, lehetőleg fiatal. Másodsorban őszinte szembenézés szükséges. Ráér-e az elnök vagy a szervezettel foglalkozni, vagy a funkcióját csak a sajtókommunikációban meríti ki? Van-e információn arról, hogy egy-egy területi, vidéki vagy városnegyedi szervezet működik-e, van-e közösségi élete? Vissza kell hozni a szövetségbe a mozgalmi szerveződést. Az legyen a cél, hogy a magyar pozíciók ne a politikától függjenek. Szükséges a kulturális autonómia kiharcolása. Elsősorban az anyanyelvhasználat területén vannak súlyos gondok, annak ellenére, hogy több rendelkezés már 7–8 éve életbe lépett. Az RMDSZ-nek egy jól szervezett kisebbségi jogsértéseket összegyűjtő, feldolgozó és továbbító hálózatot kell működtetni. – Tisztázni kell az autonómia fogalmát. Az erdélyi magyarság területileg nagyon tagolt. A különböző kisrégiókban élő magyar közösségek eltérő viszonyok között élnek, hiányzik az erdélyi magyar szolidaritás. Kész csoda, hogy sikerült ilyen szinten összetartani ezt a több mint 500 kilométeren szétszórt „társadalmat”, Czika szerint ebben az RMDSZ-nek vitathatatlan érdeme van. Azonban ki lehetne alakítani az Erdélyen belüli testvértelepülési, testvériskolai viszonyokat. Meglátogathatnák egymást, megismerhetnék egymást. Ki lehetne adni tájékoztató füzeteket, lehetne készíteni régiókat bemutató dokumentumfilmeket, szétszórni ezeket egymás között. Kötelezővé kellene tenni Erdély etnikai térképének kifüggesztését minden iskolai könyvtárban. A legnagyobb gond a magyarság demográfiai csökkenése, ezt mutatja be Csata István és Kiss Tamás Népesedési perspektívák című kötete. Stratégiákat kellene építeni e települések kulturális értékeinek, örökségének a kimentésére, illetve a még létező magyar diákság bevonására a magyar oktatási hálózatba szórványközpontokon keresztül. Az RMDSZ-nek az eddiginél is komolyabb hangsúlyt kell fektetnie a szórványosodás kérdésére. A modernizáció Czika szerint a mentalitás modernizálása is, a „román társadalom néhány terület kivételével (pl. vallás, babonák, néphagyományok) jelenleg sokkal jobban nyit, mint az erdélyi magyar. ” „Néhol váltani kell a globalizációellenes, elszigetelt, XIX. századot idéző nemzeti-keresztény diskurzuson. ” /Czika Tihamér: Őszintén, tisztán látva. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22., 23./ Előzmény: Csutak István: RMDSZ: mer-e tovább lépni? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10.

Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke internetes blogján kijelentette, hogy Ilie Sarbunak magyarázatot kellene adnia a párt vezetősége előtt a sajtónak tett nyilatkozata kapcsán. Ilie Sarbu ugyanis kijelentette, hogy „két évig szőtte az összeesküvést” Traian Basescuval a PSD-PDL szövetség létrehozása érdekében. A Cotidianul napilap szerint Ilie Sarbu PSD-alelnök kijelentette, hogy ő meg Traian Basescu két éve hisz a PSD-PDL szövetségben, és két évig dolgozott annak létrejöttéért. /Sarbu kitálal. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

Tizenöt esztendőn keresztül elszántan szidta egymást a szocdemek és az úgynevezett ,,demokraták” tábora, s most mégis közös kormányzásra vállalkoztak. Nem lehet tudni, hogy ez meddig tart. Emil Boc kormányának szembesülniük kell a felelőtlen választási ígéretekkel és az általuk kikényszerített, át nem gondolt törvények kihatásaival /például a pedagógusok bérének ötvenszázalékos emelése, a nyugdíjak értékének szinten tartása/. Úgy tűnik, egyikre sincs pénz, az új kormány arra hivatkozik, hogy a Tariceanu-kabinet kifosztott államkincstárat hagyott rájuk, ami nem igaz. A Boc-kabinet eddigi ,,legragyogóbb” teljesítménye az a sürgősségi kormányrendelet, mely megtiltaná bizonyos nyugdíjas kategóriáknak, hogy egyszerre húzzanak nyugdíjat és a költségvetésből származó fizetéseket. Most éppen azzal vannak elfoglalva, ki melyik megyébe nevezze ki saját helytartóját, azaz prefektusát, bár a törvényes rendelkezések szerint a prefektusi tisztség nem pártfüggő. /Magyari Lajos: A hétfejű fejetlen kormány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Emil Boc kormányfő több államtitkárt menesztett tisztségéből, köztük Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárt és Somodi Zoltán távközlési államtitkárt, és újakat nevezett ki a helyükbe. /Boc új államtitkárokat nevezett ki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Jogászokkal egyeztetett Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, hogy miként tudnának jogilag fellépni a sürgősségi kormányrendelet ellen, amelynek értelmében az önkormányzatoktól visszaveszik a beruházásokra és folyó költségekre kiutalt, de az év végéig el nem költött összegeket. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni a kormányt, felkérik mindazokat az önkormányzati vezetőket, akiket hátrányosan érint a rendelet, hogy bíróságon érvényesítsék igazukat. Erről is tanácskoztak Kovászna és Hargita megyei elöljárók január 11-én Ojtozon. Borboly szerint egy másik járható út, hogy felkérnék a honatyákat, függetlenül attól, hogy RMDSZ-esekről van-e szó: a jogszabályt csak az önkormányzatok számára kedvező módosításokkal szavazzák meg. A Kovászna megyei önkormányzatok megvizsgálták már annak lehetőségét, hogy a közigazgatási bíróságon támadják meg a Boc-kormány intézkedését. Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere attól tart, hogy a kormány megszorító politikája miatt nem kezdhetik el a már előkészített fejlesztéseket, a 300 ANL-s és 28 szociális lakás, valamint az olimpiai méretű fedett uszoda megépítését. /Antal Erika, Horváth István, Kovács Zsolt, Sike Lajos: Kormányellenes bojkott. Megtagadják az RMDSZ-es önkormányzatok a költségvetési pénzek visszafizetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására Ojtozon egyeztettek a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról. A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani: A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, ezeket Memorandum formájában összefoglalják. Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén. Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv. Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely a közösségi identitás-erősítését szolgálja. Székelyföldi gyűjtőhonlap létrehozása, Székelyföld hírügynökség megalapítása, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is. Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket. A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése. Események közös szervezése. Rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban. Az egyeztetések körét bővítik, további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. /Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők. = Erdely. ma, jan. 12./

„Eckstein a Markó-vonallal ellentétben nem tartja szerencsésnek azt, hogy az RMDSZ szembefordult a korrupcióellenes intézkedésekre elszánt demokrata párti elnökkel, és nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy a magyar kisebbségi szervezet a 2004-es választások idején elkötelezte magát Nastase mellett. A legnagyobb hiba pedig az volt, hangsúlyozta a szenátor, hogy az államelnök felfüggesztésével kapcsolatban a Szövetség nem bízta a döntést a választókra. ” Mindez az A Hét honlapján jelent meg, 2007 májusában. Az RMDSZ vezetősége nem elégedett Basescu államfő döntésével, miszerint a liberális exszenátor, Eckstein-Kovács Péter lesz ezentúl a kisebbségi tanácsadó. Szász Jenő nem szimpatikusabb Basescu számára, mint Markó Béla. Pusztán arról van szó, hogy évek óta arra használja az erdélyi magyar pluralizmus megteremtésére szolgáló törekvéseket, hogy mélyítse az árkot az RMDSZ és az MPP között. Eckstein azt nyilatkozta, hogy Romániában a legrosszabb dolga a cigányoknak van, ezért főként velük kell majd foglalkoznia. Basescu úgy gondolja, amíg a romákkal foglalkozik Eckstein-Kovács Péter, addig nem lesz majd ideje a magyarokkal törődni. /Máthé Éva: Divide et impera! = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Látható, hogy mi lesz 2009-ben a romániai magyar közéleti diskurzus egyik meghatározó motívuma. Tőkés László nyilatkozatában az EP-választások kapcsán – akárcsak 2007-ben – most is a nemzeti összefogás szükségességét és a közös, összmagyar lista összeállításának fontosságát hangsúlyozta. Markó Béla sietett biztosítani a közvéleményt: mintegy replikaként máris közölte, hogy az RMDSZ számára nem prioritás a Tőkéssel folytatandó párbeszéd. Az RMDSZ tehát továbbra is elveti a dialógust ellenzékével. A nemzeti összefogásra való felhívást nehéz másnak tekinteni, mint a gyengébbik, nemhogy győzelemre, de még a küszöb átlépésére sem esélyes oldal próbálkozását arra, hogy mégiscsak mandátumhoz jusson. A romániai magyarság számaránya miatt nemigen van esély arra, hogy mindkét alakulat bekerüljön az európai törvényhozásba. Tőkés mostani gesztusával fenntartja magáról azt a képet, miszerint ő az integratív politikus, aki közelíteni kívánja egymáshoz a két oldal képviselőit. /Balogh Levente: Listaálmok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Rágalmazásoknak, csúsztatásoknak nevezte közleményben az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöksége azt a nyílt levelet, amelyet az RMDSZ-ből kizárt Benedek Imre volt képviselőjelölt hívei a Kezdeményező Csoport nevében tettek közzé a múlt héten. A kilenc aláíró szerint az RMDSZ felső vezetése tehet arról, hogy a törvényhozó testületbe nem a Maros megyében induló Benedek, hanem a 34 szavazatot gyűjtő Kötő József képviselheti az erdélyi magyarságot. Elfogadhatatlannak tartják a szövetség döntését, mellyel megvonták a politikai bizalmat a marosvásárhelyi jelölttől, akit kizárással büntettek. Ezt a szankciót a Maros megyei RMDSZ-szervezet azután hozta, hogy Benedek megtámadta a bíróságon Kötő mandátumát, amit első fokon megvontak a képviselőtől. Az RMDSZ közleménye szerint Benedek az utóbbi években a sajtóban való megnyilvánulásaival nem szolgálta sem a közösség, sem az RMDSZ érdekeit, „csakis önös érdekek motiválják politikai ambícióit. ” /RMDSZ: önös érdekek motiválják Benedek Imrét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Nyárádszeredában nem épül egyelőre új ortodox templom, a polgármester utasítására a polgármesteri hivatal alkalmazottai eltávolították a törvénytelenül letett alapkövet és az ortodox kereszt megmaradt csonkját. Csíki Sándor, a városi önkormányzat képviselője tájékoztatta a sajtót, hogy pártállástól függetlenül, az RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok összefogtak az ügyben, és egyöntetűen adtak hangot véleményüknek, miszerint a városka központi parkjában nem épülhet új görögkeleti templom. A törvénytelenséget elkövetők részéről senki sem jelent meg. /Antal Erika: Nem a román templomra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A kormánymegbízotti hivatal kifogást emelt a vargyasi tanács határozata ellen, amellyel március 15-re kiírta az autonómia-népszavazást, s arra kérte az erdővidéki község képviselőit, vonják azt vissza. A vargyasiak tudomásul vették György Ervin álláspontját, de készek vállalni a pereskedést is. Ahhoz, hogy a kérdés jogi útra terelődjék, az MPP-s szavazatokon kívül legalább egy RMDSZ-es tanácstag támogatására is szükség volt. Papuc Constantin Levente volt az, aki a szövetség részéről a polgáriakkal szavazott. Román Attila, az MPP vargyasi szervezetének elnöke szerint alapvető emberi joguk sérül, ha a kormánymegbízotti hivatalnak adnak igazat a közigazgatási bíróságon. Ilkei Ferenc polgármester úgy véli, hogy a vargyasiaknak következetesen ki kell állniuk igazuk mellett. A vargyasiak arra számítanak, hogy akárcsak három esztendővel ezelőtt, Kincses Előd most is melléjük áll a jogi küzdelemben. További támaszt várnak Tőkés Lászlótól is. /Hecser László: Vargyas kiáll a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Az egyelőre félmillió, de a nagyra törő városfejlesztés szerint millió lakos felé haladó Kolozsvár és a mintegy nyolcmilliós Erdély súlya növekvőben van. Magyar vagy román, román vagy magyar nemzetiségű a vezető? – ez változatlanul központi kérdés a média (és jórészt a lakosság) számára. Most éppen Emil Boc kormányfővé avanzsálása és Bukarestbe távozása után, az új polgármester-választást megelőző intervallumban vált ez disputa tárgyává. A másik alpolgármester, a román (PD-L-s) Apostu szabadságon van, maradt az egyetlen törvényes lehetőség: László Attila (RMDSZ) irányítja pár napig a várost. Erre megszülettek a kommentárok, hogy 65 éve nem volt magyar polgármestere Kolozsvárnak. A Financiarul megnevezte a negyvenes évek első felének, így az 1940–1944 közti szakasznak a (magyar) polgármestereit, hozzájuk adva Demeter Jánost is – aki alpolgármester volt a változás után. – A volt szenátor Eckstein-Kovács Péter kinevezése államelnöki tanácsossá kisebb csodának mondható, mert az eddigi román elnökök legfeljebb ígérgették egy ilyen RMDSZ-es igény kielégítését, most viszont Traian Basescu váratlanul tett egy gesztust a kormányzásból kimaradt romániai magyarok, illetve az RMDSZ irányába. A csodák közé sorolható: a romániai magyar bal és jobb egyaránt pozitívan értékelte, hogy Eckstein-Kovács Péter személyében lesz egy hozzáértő ember az elnök közelében. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

1993-ban hozták létre Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítványt, hogy korszerű értékközvetítést szervezzenek a város magyarsága számára. Az eltelt tizenöt év alatt az alapítvány megőrizte a kezdeti célkitűzéseket. Január 10-én a központ konferenciatermében ünnepi megemlékezést tartottak. Balázs-Bécsi Attila alapítványi elnök visszatekintett, sok munka volt az első táncház megszervezésétől 2008-ig, amikor munkájukat Kötő József, az EMKE tiszteletbeli elnöke úgy jellemezte, hogy tevékenységük megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének, a magyar élet végvárait építették fel. 1992-ben megalapították a Kaláka néptánc-együttest, 1995-ben már beköltözhettek a Téka Művelődési Központba, amelyet 1997-ben hivatalosan is felavattak; 2000-ben csatlakoztak a Mezőségi Szórványprogramhoz; 2002-ben létrejött a Téka Szórványkollégium; 2004 és 2006 között megépült az új kollégium; 2006-ban és 2008-ban Feketelakon házakat vásároltak tájház berendezése céljából. 2006–2008-ban beindult a Magyariskola Projekt. A Téka-alapítvány képviselettel rendelkezik a Kárpát-medencei Szórvány Tanácsban. Tavaly az alapítvány az anyaországban megkapta a nemzeti jelentőségű intézményi státust. Az ünnepi közgyűlésen tisztújítást is tartottak, Balázs-Bécsi Attila maradt az elnöki funkcióban, az elnökségi tagok pedig a következők: Póka Enikő, Kulcsár Ildikó, Fodor Zoltán és Marha Tibor. Külön szakosztályt alapítottak középiskolás diákok számára. /Tizenöt éves a Téka Művelődési és Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Lemondott parlamenti mandátumáról Boross Péter, az MDF politikusa, aki Antall József halála után rövid ideig, 1993 decemberétől a következő év tavaszáig Magyarország miniszterelnöke volt. Az érintett tagadja, hogy döntésének politikai oka lenne. Az exkormányfő később, 1998 és 2006 között nem volt képviselő, a Fidesz választási győzelmét követően egy ideig Orbán Viktor miniszterelnököt szolgálta a tanácsaival. Boross Péter a Dávid Ibolya vezette Magyar Demokrata Fórum egyik döntéshozójaként szerepe játszott abban, hogy a párt megőrizte önállóságát a jobboldalon. Az utóbbi években a korábban vele nem rokonszenvező baloldali média megkedvelte, egyik állandó szereplője lett a politikai beszélgető műsoroknak. Az MDF jó ideje nem éri el az 5 százalékos támogatottságot. Rosszat tett a pártnak a tavalyi elnökválasztási botrány, az úgynevezett lehallgatási ügy. Válságosra fordult a helyzet a parlamenti frakció őszi megszűnésekor, amit csak a botrányos múltú Lengyel Zoltán befogadásával lehetett orvosolni. Boross Péter mandátumáról való lemondását korával (tavaly nyáron töltötte be a 80-at) és egészségi állapotával indokolta, sokak szerint azonban megromlott a kapcsolata a pártelnökkel, ezért döntött a távozás mellett. /Boross: búcsú a tiszteletlen háztól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A Kijelölt út című vallásos témájú előadásukat mutatták be a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont diákjai január 10-én Szatmárnémetiben. A tanulók ezzel az előadással szerettek volna hozzájárulni az iskolaközpont tornatermének felújításához, nem kis sikerrel. Az előadást Varga Mária állította össze, a zenei kíséretet Varga Péter és Varga György biztosították, a darabot Méhes Katalin színművésznő rendezte. /Előadás a tornaterem felújításáért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

Polgárháború és vérengzések Alsó-Fehér vármegyében 1848–49-ben című háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Nagyenyeden az 1849. januári vérengzésekre. Előadásokkal, könyvbemutatóval, kiállítással elevenítették fel az 1849. január 8-án történteket, amikor Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, mindent megtesznek, hogy kő kövön ne maradjon Nagyenyeden. A város magyarságának nagy része, körülbelül nyolcszázan estek áldozatul a vérengzésnek, amely tovább folytatódott Fehér megye magyarlakta településein. „Nem két fegyveres erő állt itt egymással szemben, a befagyott Maroson átkelő portyázók etnikai tisztogatást végeztek” – fogalmazott Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez, feltette a kérdést, hogy miért nincs jelen a román nép képviseletében senki, hiszen együtt kellene szembenézni a múlttal a közös jövőért. Az ünnepi istentisztelet után az egybegyűltek kopjafát helyeztek el Nagyenyeden. /Tamás András: Kopjafát állítottak Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, a témát feldolgozó könyvét. Az előadók kitértek az Alsó-Fehér vármegyében történt magyarellenes vérengzésekre. Sógor Csaba hangsúlyozta: „1849. január 8. Fehér megye magyarságának a holokausztja, hiszen ekkor vesztette életét többek között Nagyenyed, Magyarigen, Boroskrakkó, Sárd magyar lakosságának nagy része. ” „Az örmények, zsidók nagyobb tragédiák után talpra álltak, úgyszintén a világháborúk vesztesei: japánok, törökök, németek. Meg kell tanulnunk összefogni, a múlt hibáiból tanulni, hogy szellemiekben, lelkiekben, anyagiakban és számszerűen gyarapodhassunk. Ma a forradalom nem karddal zajlik, a gazdasági verseny, az európai uniós buktatók és lehetőségek között kell hősi túlélőknek lennünk” – tette hozzá Sógor Csaba EP-képviselő. /Sógor: nekünk hősi túlélőknek kell lennünk. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Tovább a vármegyés úton címmel tartott előadást január 10-én Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke, aki az elmúlt évek egyre erősödő magyar ellenállásáról beszélt Nagyváradon. Lokodi Ferenc, a HVIM alelnöke fontosnak nevezte az erdélyi körutat, nemcsak Nagyváradon, hanem Kolozsváron, Torockón, Bánffyhunyadon is tartottak sikeres előadást. A HVIM Trianon legitimitását nem ismeri el. A mozgalom a magyarság védelmében jött létre, szerintük a fejekben kíván rendet tenni, ott kell eltörölni a határokat. /Létai Tibor: Erősödik a nemzeti ellenállás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 12./

Fényi István tanár-költő születésének 90. évfordulóján kezdődött az a megemlékezés-sorozat, amelyet a kaplonyi Fényi István Általános Iskola hirdetett meg. Január 10-én lett volna 90 éves, 11-én, vasárnap emlékeztek meg a szülőfalu róla elnevezett iskolájában Fényi István költőről. Vincze András iskolaigazgató üdvözlő szavai után Rózsa Piroska magyartanár, a költő volt tanítványa idézte fel az 1994-ben elhunyt Fényi István emlékét, felsorolva Fényi István életének és szakmai tevékenységének fontosabb állomásait. Albumot állítanak össze Fényi Istvánról. Rajzverseny, Fényi Istvánra emlékező előadás-sorozat, halála évfordulóján emlékünnepség fémjelzi majd a Fényi István évet. Jónucz Alfonz zenetanár megzenésített Fényi-verseket adott elő, majd megkoszorúzták a Fényi-emléktáblát. /Fodor István: Fényi Istvánra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

Néhai Németh Géza lelkész, a budapesti Erdélyi Gyülekezet megalapítójának emlékére, születésének 75. évfordulójára készített Tűz-láng-pár című kötetet mutatták be január 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. A példás életű és gondolkodású egykori lelkészről szóló kötet premierjén jelen volt két fia is. A váradolaszi templomban Tőkés László püspök, európai parlamenti (EP) képviselő hirdette az igét. Népünk szétszóródása nem állt le. A történelem és a politika szétszakította a testvéreket, fejtette ki a püspök. A globális és a posztkommunista válság együtt rombolja tovább közösségünket. Bemutatták az emlékkötetet. Németh Géza református lelkész 1933-ban született Székesfehérváron, a teológiai akadémiát 51 és 56 között végezte el. 1956-ban a Református Megújulási Mozgalomban tevékenykedett, ezért 1957-ben Tökölre internálták. 58-tól Monoron, majd Ócsán volt segédlelkész, 63-tól pedig az érdi gyülekezet lelkipásztora lett. A Gépész utcai, engedély nélkül épített, félig kész templom megáldása miatt 1971-ben elvették tőle gyülekezetét, és felfüggesztették állásából. A magát tréfásan názáreti Rózsa Sándornak nevező lelkész a rendszerváltozás utáni rehabilitációjáig műkereskedésből élt, de eközben több könyvet, cikket és verset (kötete Názáreti Rózsa Sándor címmel jelent meg) is írt. Elsőként foglalkozott kábítószeres fiatalok lelki gondozásával, börtönmisszióval és menekült magyarok felkarolásával. 1990-ben megalapította a budapesti Erdélyi Gyülekezetet, továbbá létrehozta és működtette a Reménység Szigete Karitatív és Kulturális Központot. Németh Géza 1995-ben, Budapesten hunyt el. Először ifj. Németh Géza szólt, az elsőszülött fiú, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Elismeréssel és tisztelettel beszélt apjáról. A budapesti Erdélyi Gyülekezet mai lelkésze, Zalatnay István egykori elődje munkásságának méltatása után számos teológiai kérdést vetett fel. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, a tiszteletes másodszülöttje kiemelte, hogy elfelejtettük végrehajtani a múlt, az egyház és a társadalom történelmének aknamentesítését. A múlt feldolgozatlansága komoly akadállyá válik a felnövekvő generációk előtt. Az egyházakban és a társadalomban meg kellene születnie az igénynek az elmúlt fél évszázad átvizsgálására. /Borsi Balázs: Bemutatták az Erdélyi Gyülekezet megalapítójának emlékkötetét. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 12./

Mínusz 23 fokot mértek reggel Csíkszeredában. Immár ötödik napja tart a farkasordító hideg. A megye más térségeiben is alacsony értékeket jegyeztek, Maroshévízen és Gyergyóalfaluban egyaránt –22. Idén januárban az eddigi hidegrekordot a január negyedikén, Alfaluban mérték, akkor –27,4 °C volt. /Ötödik napja –20 alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

Január 12-én lenne nyolcvanéves az ötvenévesen, 1979-ben autóbalesetben elhunyt Nagy Pál, a Szatmárnémetiben született marosvásárhelyi festő és grafikus, akinek grafikai emlékkiállítása Székelyudvarhelyen nyílt meg Buja formák címmel. A női aktokat, aktorzókat tussal rajzolta meg a művész. Nemcsak a romániai magyar sajtó, illetve képzőművészet figyelt fel rá, hanem a magyarországi, a határon túli szakma is. 1979-ben, már halála után jelent meg Barangolás a képzőművészetben című könyve a bukaresti Kriterion Kiadónál. /Bágyi Bencze Jakab: Női testek hálójában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./