A szatmárnémeti Ady Endre Baráti Társaság december 13-án eredeti módon idézte meg nagyjaink emlékét: huszárfelvonulással, huszárnótákkal és –ételekkel, valamint ősi magyar muzsikával fűszerezték a Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségüket. A szatmárnémeti Kossuth-kertben a résztvevők – a szentjobbi lovas huszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulását követve – vonultak át az ifjúsági táborba. A rendezvénysorozat egy, a magyar nemzet megújulásáért közösen mondott imával folytatódott, ezt követően történelmi konferenciát tartottak, melyen „Teleki Sándor, a szabadságharcos” címmel Csetri Elek kolozsvári történész méltatta a szatmári gróf szerepvállalását az 1848-49-es eseményekben. Thoroczkay Sándor történész Bem József erdélyi hadjáratait vázolta fel előadásában, Kónya László történész pedig a szatmáriak szabadságharcos szerepvállalásáról beszélt. A történelmi tanácskozást irodalmi műsor követte. /Babos Krisztina: A két hősre, Telekire és Bemre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

A Bem-emlékünnepségek keretében december 14-én megrendezték a hagyományos szamoskrassói megemlékezést, ezenkívül koszorút helyeztek el a szamoskóródi Petőfi- és a nagykolcsi Oroszhegyi Józsa-emléktáblánál is. Kónya László, a megyei helyettes főtanfelügyelő elmondta: jövőre ismét kiadják a „Szatmáriak a szabadságharcban” című könyvet. Szamoskrassóban Sipos László helyi lelkész hirdetett igét, majd üdvözölte a megjelenteket, köztük Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselőket, Kónya László helyettes főtanfelügyelőt, Thoroczkay Sándort, a szatmárnémeti Szent István Kör tiszteletbeli elnökét és Károlyi Kálmánt, a Szamoskóróddal testvértelepülési kapcsolatban álló Tiszakóród polgármesterét. Thoroczkay Sándor nem Bemről tartott előadást, hanem egyik közvetlen munkatársáról, Mikes Kelemen grófról, a neves író névrokonáról. Szamoskrassóban a Darvay-kúriánál folytatódott a rendezvény. Domokos Sándor, a község polgármestere köszönetet mondott azoknak, akik 11 évvel ezelőtt az emléktábla elhelyezését, illetve a Bem-múzeum létrehozását kezdeményezték. Az elöljáró csalódottan jegyezte meg: az ünneplők között nagyon kevés a fiatal, pedig a hasonló megemlékezések célja a történelmi hagyományok átörökítése lenne ifjaink számára. /Fodor István: Felújítják a szamoskrassói Darvay-kúriát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

Immár nyolcadik alkalommal találkoztak székelyföldi és magyarországi kamarakórusok, eleget téve az Eufónia Kulturális Egyesület meghívására. Sepsiszentgyörgy több templomában a közönség előtt mutatták be műsorukat. A „legfiatalabb” vendég az alig egy hónapja alakult székelyudvarhelyi Spes kórus volt. /Ferencz Csaba: Decemberi találkozó (Kamarakórus-fesztivál). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) rendezésében december 13–án diákújságíró-képzést tartottak az RMDSZ szatmárnémeti székházában. A középiskolás diákok átfogó képet kaphattak a nyomtatott sajtótermékek elkészítéséről, az online média sajátosságairól, a rádiózás érdekességeiről. /G. H. L. : Újságíró-kulisszatitkok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 15./

Egy hétig tartottak az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) szervezte irodalmi évadzáró rendezvényei. Az évi irodalmi teljesítményeket a gálán értékelték. Két Méhes György- és három Irodalmi Jelen Díjat osztottak ki Kolozsváron. A Méhes György-nagydíjat idén Jean Luc Moreau, Bánffy Miklós trilógiájának francia fordítója kapta. A Debüt-díj Jancsó Noémié lett az Emotika című kötetéért. A Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma könyv szerzőjét, Elek Tibort az Irodalmi Jelen Kritika Díjával illették, költészet kategóriában Weiner Sennyey Tibor: A tengerszint feletti magasság meghatározása kötetet díjazták, prózában Cserna Szabó András Puszibolt könyve kapott elismerést. Avantgarderobe Díjjal idén senkit nem tüntettek ki. Orbán János Dénes író, költő, az EMIL elnöke az idei irodalmi termést értékelve elmondta: „az eddigi évek tapasztalataival ellentétben, nem zárunk gazdag évadot, a nevesebb szerzők valószínűleg jövőre rukkolnak elő nagy műveikkel, most a pályakezdők munkáját illeti dicséret”. Márkus-Barbarossa János költő, hangszerkészítő, az Avantgarderobe-díj alapítója mindennek igazolásául kijelentette: nem tartott idén senkit érdemesnek az elismerésre. Jean Luc Moreau francia költő, műfordító a Bánffy-trilógia mellett több magyar költő versét is lefordította franciára. A díjátadó ünnepséget megelőzően hármas könyvbemutatót tartottak: Szálinger Balázs, Cserna Szabó András és Elek Tibor művei voltak terítéken, a beszélgetést Karácsonyi Zsolt költő moderálta. A fesztivált L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára és Muszka Sándor fellépése zárta. /Varga Melinda: Franciáé a Méhes-nagydíj. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Arad és Szeben megyéből is beneveztek idén a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban immár hagyományos Adventi koszorú versmondó versenyre. Kásler Izabella dévai magyar szakos tanárnő fiatal kolleganőivel karöltve évről évre részt vállal az Adventi koszorú megszervezésében. A verseny évekkel ezelőtt indult, amikor még önálló magyar iskola sem volt Déván és hol a Magyar ház, hol a Melite Gyülekezeti ház biztosított teret a pedagógusszövetség által kezdeményezett rendezvénynek. Pár éve az új iskola dísztermében zajlik a verseny. Idén három különdíjat is osztottak. /Gáspár-Barra Réka: Adventi koszorú hetedszer. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

December 13-án a parajdi sóbányában járt az angyal: a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában élő Maros és Hargita megyei gyerekek kaptak egy-egy cipősdoboznyi ajándékot. A rászoruló gyerekek már harmadik éve vehetik át a sóbányában ajándékaikat, a Szent Ferenc Alapítvány harmadik éve szervezi meg az erdélyi gyermekek nagykarácsonyát Több mint kétezer gyerek volt jelen. A Szent Ferenc Alapítvány sóvidéki vezetője, Kovács Ágnes a betlehemes játék és a közösen elénekelt Mennyből az angyal után a bejáratnál felhalmozott csomagokhoz hívta a gyerekeket. /Kovács Csaba: Nagykarácsony Parajdon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./

Tánczos Vilmos: Elejtett szavak, Dieter Schlesak: Capesius, az auschwitzi patikus, Kövi Sára Balettka kötetével, valamint az Erdélyi létlap című válogatáskötettel mutatkozott be Csíkszereda polgármesteri hivatalában a helyi BookArt kiadó. A rendezvény résztvevői Hajdú Áron, a kiadó vezetője, Bakó Rozi, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Tánczos Vilmos voltak. Hajdú Áron elmondta, a vállalkozás létrejöttében nagy segítségére volt Tőzsér József és a nemrég elhunyt Domokos Géza. /Horváth István: Bemutatkozott a BookArt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Díjátadó gálaműsorral ért véget az 1. Stúdió Fesztivál, és másnap új rendezvénynek adott otthont a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A legjobb női főszereplő díját Valentina Zaharia kapta, a legjobb férfi főszereplőnek Derzsi Dezső bizonyult, a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékában; a legjobb női mellékszereplő díját Lovas Rozi kapta a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karának Egressy Zoltán: Portugál című előadásában az Asszony szerepének alakításáért, míg a legjobb férfi mellékszereplő díját Lábodi Ádám, ugyancsak a Kaposvári Egyetem produkciójából a RETEK szerepének alakításáért. A Stúdió Fesztivált Interkulturális dramaturgia címmel a kilencedik alkalommal megszervezett nemzetközi színháztudományi konferencia követte. Ötven szakember mutatta be kutatásának eredményeit angol, magyar és román nyelven. Kiemelt területként kezelték a Kelet és a Nyugat színházi kultúrájának interferenciáit, illetve a kelet-európai és nyugat-európai színház kölcsönhatását. /Antal Erika: Eseménydús hétvége a marosvásárhelyi színin. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A reneszánsz év záróünnepségeként szimbolikusan felavatták Mátyás király emlékhelyét a szülőháza előtti téren. December 13-án gyermekek kongatták meg a mezőségi Kun Árpád által készített Cege községi kisharangot, amely az ünnepség kezdetét jelentette. A ház előtti helyet az Amarillys Társaság szervezésében Punct Memorial Mathias Rex-nek nyilvánították, a nagyteremben könyvbemutatóval folytatódott a rendezvény: Aurelus Brandolini firenzei humanista rétor Dialógus az emberi sorsról és a testi betegség elviseléséről című művével ismerkedhettek meg az érdeklődök. Mátyás király humanista kíséretének tagja volt a szónok szerzetes, Mátyás azért hívta őt annak idején Magyarországra, mert rektori katedrát ajánlott neki a pozsonyi egyetemen. Az Amaryllis Társaság a Kriterion Könyvkiadóval együttműködve adta ki idén a Brandolini által 1489 körül Buda várában íródott könyvet, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is hozzáférhető legyen. Nyomtatásban 1540-ben jelent meg először Baselben, 1541-ben pedig Bécsben. /Felavatták Mátyás király emlékhelyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Hatvanéves a kolozsvári Magyar Opera. A városban az utóbbi évtizedekben olyan változások mentek végbe a színjátszás terén, amelyek a korábbi viszonyt a prózai és a zenés műfajok között visszájára fordították. Amikor elkezdte működését a kolozsvári Magyar Opera, csak a teljesítmények zenei oldalát méltányolták. Az előadások színészeti vonatkozásait megbocsátóan kezelték. A helyzet azóta nagyot változott. Amióta a prózai színjátszás kiküszöbölte az előadásaiból a fennköltség, az emelkedettség esztétikai kategóriáját, s az legfennebb parodizált módon van jelen, azóta teljesen az operára hárult a feladat, hogy az európai klasszicizmus és romantika nagy motívumait továbbmentse a színpadon. Végzetes szerelmi vonzódás és örök búcsú, halál és megdicsőülés, az élet nagy határhelyzetei, már csak operánk színpadán láthatók! – írta Szőcs István. Néhány évvel ezelőtt az akkori rektor-helyettes, Kása Zoltán vásárolt ezer operajegyet és kiosztotta magyar diákoknak. Előadások után a fiatalok elámultak, sokuknak fogalmuk sem volt arról addig, hogy ilyesmi egyáltalán létezik: nagyszabású színpadi látványosság, túláradó zene és játék összhangja. /Szőcs István: Hatvanéves a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Kovács Ildikó bábrendezőre emlékeznek december 17-én Kolozsváron a Puck Bábszínházban, bemutatják a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó és a magyarországi Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában megjelent Kovács Ildikó bábrendező című kötetet. Ezt követően Pályi János bábművész előadja a Vitéz János című vásári bábjátékot, amelynek rendezője Kovács Ildikó. Az eseményen megtekinthető Kovács Ildikó, valamint Sipos László grafikus alkotásainak tárlata. /In memoriam Kovács Ildikó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A vajdahunyadi képzőművészeti galériában december 15-én nyílik meg Fazakas Tibor festő-grafikus legújabb munkáit bemutató tárlat. /Gáspár-Barra Réka: Fazakas Tibor tárlata Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

A múlt héten Kolozsvárra látogatott Jean Luc Moreau francia költő, műfordító, egyetemi professzor, Bánffy Miklós Megszámláltattál… (1935), És híjával találtattál… (1937), Darabokra szaggattatol (1940) című trilógiájának francia fordítója, eleget téve az Interkulturali-THÉ Műhely, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívásának. Moreau a bonchidai Bánffy-kastélyt, Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának helyszínét látogatta meg, majd a Bulgakov Kávéház Irodalmi Szalonjának vendége volt. Jean Luc Moreau az est folyamán többek között Petőfi, Arany, József Attila és Weöres Sándor verseinek általa készített francia, illetve saját műveinek Lator László, Végh György és Czigány György fordította magyar változatát olvasta fel. December 11-én Moreau francia történészkollégájának, Henri de Montetynek a Bánffy-trilógiáról tartott előadását hallgatta meg a BBTE Irodalomtudományi Tanszékén. Délután irodalomtudományi kerekasztalra került sor, amelyen Jean Luc Moreau, Horváth Andor, Dávid Gyula és Egyed Emese Bánffy Miklós prózájáról beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Jean Luc Moreau Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Váratlan fordulatot vett december 15-én a kormányalakítási folyamat. Theodor Stolojan megbízott kormányfő visszalépett a jelöltségtől, így Traian Basescu államfő kénytelen volt újabb kormányfőt kijelölni. Basescu választása ismét a legtöbb mandátumot szerzett PD-L-re esett, és Emil Boc pártelnököt, Kolozsvár polgármesterét bízta meg a kormányalakítás feladatával. Theodor Stolojan a PD-L üléséről távozva bejelentette, nem vállalja a kormányfő-jelölési megbízatást. Akárcsak a 2004-es választási kampányban, most sem adott világos magyarázatot arra, hogy miért lépett vissza. A sokkoló hír miatt a választások után először összeülő parlament felfüggesztette munkálatait. Traian Basescu államfő csak kettőkor lépett az újságírók elé, bejelentette, hogy Emil Bocot kéri fel kormányalakításra. A 42 éves miniszterelnök-jelölt jogász és történész végzettséggel rendelkezik /sz. 1966. szept. 6./ Románia legfiatalabb miniszterelnöke lehet, ha bizalmat szavaznak kabinetjének. Romániának még soha nem volt olyan kormányfője, aki politikai tisztségei révén annyira szorosan kötődne Kolozsvárhoz, mint Boc. Az országos politikában 2000-ben lett ismert, amikor bekerült képviselőként a parlamentbe. Attól kezdve gyorsan ívelt felfelé politikai karrierje a Demokrata Párton belül, amelynek pártelnöki tisztségét Traian Basescu államfővé választása óta tölti be. 2004 óta Kolozsvár polgármestere is. /Borbély Tamás: Második nekifutásra Bocot jelölte kormányfőnek Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

December 15-én tartotta első ülését a november 30-án megválasztott képviselőház és szenátus. Az RMDSZ szenátusi frakcióját Markó Béla szövetségi elnök fogja vezetni. Verestóy Attilára, aki 1992 óta tölti be ezt a tisztséget, továbbra is fontos szerep hárul. Ő lesz az, aki közvetít majd az RMDSZ és a többi frakció között. Verestóy elmondta: számításaik szerint az RMDSZ-nek a négy év folyamán legalább egy tisztség jár a felsőház vezető testületében. Az RMDSZ képviselőházi frakcióját továbbra is Márton Árpád vezeti. A két helyettes: Máté András Levente és Seres Dénes, titkár Korodi Attila. /Első alkalommal ülésezett az újonnan megválasztott parlament. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Tőkés László erdélyi európai parlamenti (EP) képviselő nyilatkozatban bírálta a Markó Béla vezette RMDSZ politikáját, mondván az RMDSZ – kiesvén a PD-L és a PSD nagykoalíciójából – csak most jött rá arra, hogy a román pártok többé-kevésbé valamennyien magyarellenesek. Tőkés még Theodor Stolojan miniszterelnök-jelölt visszalépése előtt juttatta el nyilatkozatát. „Sajnálatos és nevetséges, hogy Markó Bélának és elvtársainak közel húsz évre volt szükségük annak felismerésére, amit minden világosan látó erdélyi magyar ember mindig is tudott, éspedig hogy a román versenypártoknak – akárcsak a szlovákoknak – pártállástól függetlenül, többé vagy kevésbé a legfőbb közös jellemzőjük a magyarellenesség. Több mint tízévnyi kormánybeli vagy kormányoldali politizálás közben ezt nem látni, nem észrevenni: csapnivaló politikai helyzetfelismerésre, mondhatni vétkes politikai vakságra vall” – olvasható a nyilatkozatban. Tőkés szerint súlyos hiba volt, hogy az RMDSZ, tizenkét évvel ezelőtti kormányra kerülése óta, a román politikai nacionalizmus kisebbségi „szekértolójaként” segítette elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, az Európa Tanáccsal, a NATO-val és az Európai Unióval, hogy Romániában jó úton halad a kisebbségi ügyek megoldása. Másfelől viszont – folytatódik a nyilatkozat – nem valószínű, hogy a történtek után a román politikum a heves magyarellenesség hibájába esne. Valószínűleg igazat mond Mircea Geoana pártelnök, amikor ismételten kijelenti, hogy az eurokonformitás minimumát betartva ezentúl is tartják majd magukat a társadalmi befogadás elvéhez, és elítélik az etnikai diszkriminációt. /Tőkés bírálja Markót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Farkas Anna Lili újdonsült Brassó megyei képviselőt „veterán” kollegái kalauzolták a véget nem érő folyosókon az új összetételű képviselőház első ülésére. Az újonnan megválasztott Arad megyei képviselő, Faragó Péter elmondta: „Megpróbálom átérezni annak súlyát, hogy az ország törvényhozó házában vagyok, hogy az itt zajló munkának súlya van, amiben én magam is részt fogok venni. ” Markó Béla szövetségi elnököt választotta meg frakcióvezetőnek az RMDSZ szenátusi csoportja. „A jelenlegi, politikailag kényes helyzetben a legjobb és indokolt döntést hozta meg a frakció” – nyilatkozta Verestóy Attila leköszönő frakcióelnök. /O. M. : „Zöldfülűek” a parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

„A Szociáldemokrata Párt bebizonyíthatja Európa előtt, hogy nem idegengyűlölő párt, ha március 15-éig megszavazza a kisebbségi törvényt” – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, amikor Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökkel közösen tartott sajtótájékoztatót. Tamás Sándor szerint Horia Grama Kovászna megyei PSD-elnök, parlamenti képviselő az elmúlt hetekben „koncéhes hangokat ütött meg”, amikor az intézményvezetői tisztségek megkaparintását szorgalmazta. „Ha valóban nem magyarellenesek, akkor bebizonyíthatják, hogy nem nyúlnak hozzá a magyar intézményvezetőkhöz, akik szakemberként vannak tisztségben, és nem mozdítják el tisztségéből György Ervin prefektust sem” – mondta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: „Koncéhes” PSD-hangok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Sem a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), sem a legfelsőbb ügyészség nem indított bűnvádi eljárást Markó Béla ellen a számlájára befolyt szokatlanul magas szerzői jogdíjak ügyében. 2006 márciusában a Cotidianul és a Krónika figyelt fel arra, hogy Markó Béla vagyonnyilatkozatában egy sepsiszentgyörgyi háromszobás tömbházlakás akkori árának megfelelő 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó bevételt tüntetett fel úgy, hogy a 2005-ös évben egyetlen könyve sem jelent meg. Az összeg többszöröse volt az erdélyi könyvkiadók által korábban kifizetett legnagyobb jogdíjnak, sőt Markó éves miniszterelnök-helyettesi és RMDSZ-elnöki fizetésének az összegét is meghaladta. Az elnök akkor azzal magyarázta a bevételt, hogy öt évre eladta a korábban írt és a majdan írandó versei kiadói jogát egy magyarországi és egy romániai kiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Miután a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódni kezdett az ügyben, kénytelen volt beismerni, hogy csak a hazai Bookart Kiadó vásárolta meg a szerzői jogokat. A csíkszeredai RMDSZ-elnök, Hajdu Áron tulajdonában levő kiadó korábban még nem adott ki könyvet. Markó versesköteteinek a kiadását is csak 2007 májusában kezdte el. /Gazda Árpád: Tisztázták Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Eddig három és fél teljesült abból a tizennégy pontból, amelyben a magyar és a szlovák kormányfő állapodott meg tavaly – mondta Göncz Kinga külügyminiszter, miután december 15-én tárgyalt szlovák partnerével Budapesten. Hozzátette: a megoldott ügyek között van az Ipoly-hidak, a magyar–szlovák külügyminiszteri díj és a közös történelmi olvasókönyv kérdése. Göncz Kinga és Ján Kubis is egyetértett abban, hogy a tizennégy pont közül sok olyan van, amelyek hosszú távon oldhatók meg. A diplomáciai vezetők megállapodtak abban, hogy „aktiválják” azokat a magyar–szlovák kormányközi vegyes bizottságokat is, amelyek csak ritkán üléseznek. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Szlovákia elutasítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat pontját. Göncz Kinga szerint a magyar kormányfő és az államfő – szlovák részről elutasított – javaslatai azt a célt szolgálják, hogy segítsenek megoldani a felmerülő problémákat. /Tizennégyből három és fél. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Közleményben szólította fel az RMDSZ-t Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy vállaljon aktív szerepet a székelyföldi népszavazások kiírásában, Székelyföld autonómia-statútumának parlamenti elfogadtatásában, a nemzetközi támogatás megszerzésében, mert ,,Székelyföld számára az autonómia az egyetlen elfogadható jövőkép, amelyért össze kell fognia a civil társadalomnak, az önkormányzatoknak és a parlamenti képviseletnek”. /Összefogás Székelyföld autonómiájáért (Felhívással fordult az SZNT az RMDSZ-hez). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

A Moldovai Köztársaság vezetői ― történelmi érvekre hivatkozva, akár a kilencvenes évek elején ― azt követelik, hogy a mai Románia egy része (pontosabban Moldva) jog szerint a Moldovai Köztársasághoz tartozzék. Voronin elnök szerint Moldova évszázadok óta létezik, Románia pedig csak 1859-ben született meg. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Falun jóval többen buktak román nyelv és irodalomból, mint városon – derült ki az egységes félévi dolgozatok háromszéki eredményeinek összesítőjéből. A IX. osztályba jutást is befolyásoló egységes félévi dolgozatok eredményei újból bebizonyították, hogy a többségében magyar anyanyelvű diákok amiatt teljesítenek gyengén románból, mert a román anyanyelvűekével azonos tankönyvekből nem tudnak kellőképpen felkészülni, az egységes követelményrendszernek nem tudnak eleget tenni. Háromszéken 2036 VII. és 1901 VIII. osztályos tanuló román tudását mérték fel, közülük 774-en, illetve 600-an megbuktak. Az ötös alatti dolgozatjegy ugyan nem jelenti azt, hogy az illető tantárgyból félév végén a tanuló nem érheti el az átmenőt, de ez a jegy rontja az általánosát, és ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy erős IX. osztályba jusson be. A magyar gyermekek anyanyelvük irodalmából és nyelvtanából jól teljesítettek, mindkét évfolyamon 91–92 százalék közötti az átjutás, a jegyek fele nyolcason felüli. /Fekete Réka: Tömeges bukás románból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Sólyom László köztársasági elnök meghívására a határon túli magyarság oktatásáról szóló konferencián vett részt Farkas Zoltán, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója. A Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat 2006 tavaszán kezdődött. Idén november 28-án az ötödik találkozóra került sor Budapesten. A mostani konferencia a Lemaradásban? – Oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címet viselte. Délelőtt előadásokat hallgattak a résztvevők, a színvonalas oktatás, a kétnyelvűség, a felnőttképzés, a magyar nyelvű romák integrációja, iskolán kívüli oktatás, szakképzés témakörökben. Délután pedig a meghívottak kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a határon túli középfokú és felsőfokú oktatás leglényegesebb kérdéseit. Farkas Zoltán szerint a találkozóknak az az üzenete, hogy az anyaországban törődnek a határon túli magyarokkal. /Lázár Hajnal: Konferencia a határon túli magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1993-ban jegyezték be a Bánság egyik legaktívabb magyar civil szervezetét, a Szórvány Alapítványt. A múlt hét végén megtartott évfordulós ünnepség során felavatták az alapítvány új konferenciatermét. Idén első alkalommal adták a Közösségért díjakat a szervezet három alapító tagjának, dr. Albert Ferenc professzornak, Joó Imre újságíró-tanárnak és távollétében Salló Ervinnek, az “utolsó bánsági polihisztornak”. A Szórvány Alapítvány terveiről dr. Bodó Barna elnök beszélt. A Kós Károly Közösségi Központ alagsorában létrehozott székházuk felújítását most fejezték be. A 35-40 személyes konferenciatermet úgy szeretnék működtetni, hogy bármelyik magyar civil szervezetek megszervezhesse rendezvényeit. Társadalomtudományi művekben gazdag könyvtárunkat a helyi értelmiség és az itt tanuló magyar egyetemisták is igénybe vehetik. Céljuk egy könyvkiadó bejegyzése. Évente 5-6 kiadványt jelentetnek meg, ezeket mindig más kiadókkal kell kiadatniuk. /Pataki Zoltán: Tizenöt éves a Szórvány Alapítvány. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) Tudomány- és Ipartörténeti Szakosztálya, születésének 250. és halálának 200. évfordulója alkalmából Nyulas Ferenc sokoldalú erdélyi tudós emlékére rendezett konferenciát a múlt hét végén. Egyed Ákos EME-elnök kifejtette: mostanában sokat beszélünk az interdiszciplináris kutatásokról, de keveset teszünk ezek igazi megismerésére. Nyulas Ferenc egyszemélyben volt orvos, vegyész és geológus. Köszvényesremetén született és Kolozsváron halt meg. Köllő Gábor EMT-elnök szerint méltánytalanul keveset tudunk sok múltbeli tudósunkról, jóllehet kevés nemzet büszkélkedhet annyi tudományos eredményt felmutató személyiséggel, mint a magyar. Nyulas Ferencre is alig lehet rátalálni a lexikonokban, pedig gazdag munkássága (többek között ő volt a hazai balneológia megalapítója) és közéleti tevékenysége révén kiérdemelné az utókor megbecsülését. /Nyulas Ferenc emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A teret díszíti két szobor a Bolyai Alkotótáborban született munkák közül. December 15-én Benedek József marosvásárhelyi származású, Budapesten élő szobrászművész és Gheorghe Muresan szobrait avatták fel Marosvásárhelyen, a megyei kórház előtti parkban. A Bolyai János születésnapjára időzített rendezvényen elhangzott, hogy ezzel Marosvásárhely is megtette az első lépést, ami a szoborállítást illeti Európa felé: nem lovasszobrot állít, nem hadvezérek mellszobrait, hanem olyan jelképes formákat, amelyek a művészetről szólnak. Két modern szobor: Benedek Forrás és Muresan A geométer trónusa című munkája. /A. E. : Európai szobrok egy európai városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ „A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Muresan marosvásárhelyi alkotó egy hatalmas karosszéket faragott, ezzel a „monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós” – mesélte a művész. /Máthé Éva: Karosszék és találkozás travertinből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Zombainé Szarka Mária román nemzetiségű nyugalmazott tanár a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) elismerésében részesült a december 14-én, vasárnap Budapesten megrendezett Nemzetiségi Gálán. Bogyay Katalin, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta: a kultúra nem az országhatároktól függ, s ha tudjuk, érezzük a gyökereinket, akkor nem félünk kinézni, kitekinteni más kultúrákra sem. Bogyay Katalin köszönetet mondott a megjelent nemzeti és etnikai kisebbségeknek, hogy saját kultúrájuk ápolásával, hagyományaik átörökítésével segítik a nemzetek közötti párbeszéd alakulását. Idén, a román kultúra ápolásának érdekében folytatott tevékenységért, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át Zombainé Szarka Mária a Békés megyei Kétegyháza román általános iskolájának nyugalmazott pedagógusa, akinek munkája révén generációk egész sora ismerkedhetett meg a magyarországi román közösség kulturális értékeivel, és akinek további feladatai között a kétegyházai román közösség elmúlt száz évének történetét feldolgozó fotódokumentum-tár elkészítése is szerepel. Az MMIKL hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, az elismerést pedig olyan Magyarországon élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kapják, akik/amik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért. /Kánya Gyöngyvér: Díj a kultúrák közötti párbeszéd ápolásáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A kaplonyiak visszavárták a ferenceseket. Az 1951-es felszámolás után, az enyhülést követően ide rendszeresen visszajöttek ferences papok. Az utolsó szerzetes, Dömjén atya tíz évvel ezelőtt hunyt el, több mint 90 éves volt. Schönberger püspök már régebben hívta a ferenceseket az egyházmegyébe, idén négy fiatalt szenteltek pappá, most ért be az idő arra, hogy visszajöjjenek Kaplonyba. Négy szerzetes kezdte meg működését a kolostorban, elsődleges feladatuk a lelki pasztorációs munka ellátása. Nemrég a községi pedagógusokkal tartottak találkozót. A kaplonyi ferencesek kismamaklubot is működtetnek a településen, tervezik, hogy egy orvost, egy védőnőt is meghívnak. A kaplonyi barátok www.kaplonyibaratok.ro néven internetes honlapot is működtetnek. /Fodor István: Kismamaklubot, honlapot működtetnek a kaplonyi ferencesek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./