Jelentős mértékben csökkenti tevékenységének ütemét az észak-erdélyi autópálya építője, mivel az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNDANR) 27 millió euróval tartozik a Bechtelnek – jelentette be az autópálya-építési munkálatok projektigazgatója. Michael Mix, hozzátette, a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint. A Bechtel már a szakszervezeteket is értesítette az esetleges csoportos elbocsátások lehetőségéről. Mint ismeretes, a Brassó és Bors közötti autópálya építési munkálatai még 2004-ben kezdődtek, az akkori kormány 2,2 milliárd eurós szerződést írt alá az amerikai Bechtel építőcéggel. A munkálatok 2005 közepén leálltak, mivel az új kabinet felülvizsgálta az elődje által megkötött szerződést, így a leállás miatt az eredetileg 2012-re kitűzött átadási határidőt egy évvel meghosszabbították. Idén augusztusig a Bechtel öt kilométernyi sztrádát aszfaltozott le Kolozsvár közelében, a Gyalu és Aranyosgyéres közötti szakaszon. /Balogh Levente: Befagyasztják az autópályaépítést. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Megcáfolták a magyarországi illetékesek a román állategészségügyi hatóságoknak azt az állítását, miszerint Romániába nem érkezett dioxinnal szennyezett sertéshús. Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékes szakállamtitkára szerint Magyarországra is érkezett szennyezett hús Lengyelországból, az összesen 70 tonna áru jelentős többségét azonban továbbszállították Romániába. /Szennyezett sertés érkezett Romániába. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Szülőföld Alap 2007-es tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót, illetve az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot bírálták az ellenzéki pártok december 9-én az Országgyűlésben. A Szülőföld Alapot, a külhoni magyarság pályázati úton történő támogatásának intézményét 2007-ben átszervezték. A korábbi irányító testületet, a tanácsot, a miniszterelnök által vezetett Regionális Egyeztető Fórum váltotta fel. Kelemen András (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a társadalmi tanácsadó testületbe is a miniszterelnök kéri fel a tagokat, és a Szülőföld Alap tevékenységéből hiányzik a helyi szakmai, civil részvétel. Az Egyeztető Fórum 2007. évi alakuló ülésén döntött a támogatási célokról, a támogatások elosztásáról, és azok arányáról. Románia – ahol a magyar nyelvű felsőoktatást, ösztöndíjakat, könyvtárakat, sajtóorgánumokat, kulturális szervezeteket támogatták – a teljes összegnek, ami több mint kétmilliárd forint, negyven százalékát kapta. Az Egyeztető Fórum legutóbb december 2-án ülésezett, amikor is döntöttek arról, hogy a 2009. évi forráselosztás is ugyanígy alakul, de a megpályázható összeg akár százmillió forinttal is megnövekedhet. /Kánya Gyöngyvér: Vita a Szülőföld Alapról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Románia azzal a feltétellel kapta meg az új területeket, – Erdélyt, Bánságot, Bukovinát, Besszarábiát –, hogy aláírja és betartja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó párizsi egyezményt. 1919. december 9-án alá is írta. De nem tartotta be. Markó Béla, még a választások előtt, emlékeztetett rá, hogy december elsejével kezdődött a Romániába szakadt magyarság agóniája. Az, amit semmiképpen sem ünnepelhetünk. És jóérzésű ember nem is kívánhatja azt, hogy ünnepeljük. Legfeljebb a xenofób, nacionalista politikusok, vallási vezetők, sajtóhiénák, soviniszták kényszeríthetnek rá. Akik úgy vélekednek erről, mint, Cristian Tudor Popescu publicista. Minden országnak van nemzeti ünnepe – miért választották pontosan ezt a napot, amelyen nem örülhet mindenki Romániában? Mert ennek a napnak a vesztesei is itt élnek – még – az országban. Kordában kell őket tartani. 1918. december elsején, kilencven, éve az erdélyi románság határozatba foglalta nemcsak a Romániával való egyesülést, hanem azt is, hogy a létrejövő új államnak biztosítania kell:„1. A teljes nemzeti egyenlőséget minden együttélő nép számára. Minden nép saját nyelvén tanul, közigazgatja önmagát és részesül igazságszolgáltatásban a saját kebeléből származó személyek révén, és minden nép jogot nyer arra, hogy az őt alkotó személyek számával arányosan képviseltesse magát a Törvényhozásban és az ország kormányzásában. 2. Az állam minden felekezete egyenlő jogokat és teljes felekezeti autonómiát, szabadságot élvez. ”Ha mindez nem marad papíron, akkor talán még mi is ünnepelhetnénk, írta Zsehránszky István. Mert akkor, a nemzetiségek jogait tekintve, Románia Európa legmodernebb állama lett volna. Az 1923-as alkotmányban már egy szó sincs a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásáról, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének a használatáról a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Ami pedig a felekezetek egyenlőségét illeti, annak pontosan az ellentétéről szól az 1923-as román alkotmány: „Az ortodox román egyház, mivelhogy a Románok nagy többségének a vallása, uralkodó felekezet a román államban; a görög katolikusnak pedig elsőbbségük van a többi felekezettel szemben. ” Az alkotmány szerint ma is csak a román nemzet – a román etnikai nemzet – tagjai államalkotók, „a nemzeti szuverenitás a román népé” (2. szakasz, 1. bekezdés). S a többiek? Arról nincs szó. Cristian Cercel cikkében, amelynek címe: December 1., be nem váltott ígéret (Observator Cultural, 2008. dec. 4-10.) azt írja: „Hogy ezt a napot választották nemzeti ünnepként, egy etnikai közösségnek a többiekkel szembeni elsőbbségét jelképezi, vagyis azt a szemléletet, miszerint Románia nemzetállam, amelynek vannak elsőrangú állampolgárai és vannak másodrangú állampolgárai. ” Nagy dolog, hogy akad olyan román közíró, aki hajlandó leírni ezt. Még akkor is, ha külföldre kellett mennie, hogy bátorságot vegyen hozzá. A Gyulafehérvári Nemzetgyűlés együttélő népekről beszél, nem pedig kisebbségekről. Ezen is érdemes elgondolkozni. /Zsehránszky István: Mit ünnepelünk? És miért? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A választás szabadságát megteremteni, szakítani az egypártrendszerrel, visszaállítani a demokráciát az erdélyi magyar politikai életbe – ezekkel a célkitűzésekkel hívták életre többéves előkészítés után a Magyar Polgári Pártot. A parlamenti választások során lemondott az MPP a választás szabadságának biztosításáról, Szász Jenő elnök és közvetlen környezete úgy döntött, az önkormányzati választásokon való szereplés után nem vállal még egy esetleges vereséget. A párton belül többen ellenezték a döntést, de győzött az elnöki akarat. A választásokat követően megerősödnek a kritikus hangok az MPP berkeiben, de Szász Jenő arrogáns reakciója sokakat meglepett. Előbb ,,lekezdőpolitikusozta” egyik bírálóját, Csinta Samut, aki potenciális vetélytársa lehet egy többek által követelt elnökválasztáson, majd egy közleményben próbálta élét venni a megyei elnökök kongresszust és tisztújítást sürgető felhívásának. /Farkas Réka: Diktatórikus demokráciaépítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Egy székházba költözik az RMDSZ és az MPP Sepsiszentgyörgyön, erről döntöttek a helyi tanács tagjai. Ugyanott rendezheti be irodáját Édler András és Márton Árpád képviselő, valamint Albert Álmos szenátor is, továbbá a Volt Politikai Foglyok Egyesülete, amely tíz évig ingyen használhatja a helyiségeket. Az RMDSZ jelenlegi székhelyén a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kovászna megyei fiókja rendezkedik be, és ott szakkönyvtárat alapít. /Kovács Zsolt: Egy fedél alatt az RMDSZ és a polgáriak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Úgy tartják néhol – a székelyeknél is –: a fiúgyermekből akkor lesz „ember”, amikor a szülő meghal. Ma már az is világosan látszik, hogy 2004. december 5. felnőtté „ütötte” az erdélyi magyarságot is. Addig minden erdélyi emberben ott volt valahol a „kis testvér” tudata, felnézett az Anyaországra, tőlük várta el a jó szót, a védelmet. Ennek egy csapásra vége lett. Kénytelen volt rájönni az elcsatolt területek magyarsága: bizony, magára maradt. Nemzeti értelemben éppen nekik, a kirekesztetteknek kell majd példát mutatni. Amúgy székely vagy pannon, „határon túli” vagy „kismagyar”: mégiscsak egy család maradtunk, írta György Attila. /György Attila: Keresetlen szavak. Hungária. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Constantin Strujan prefektus felkérte az RMDSZ Csík Területi Szervezetét, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően a szervezet csíkszeredai székházára függesszék ki Románia zászlóját. A prefektus felszólítása annak a feljelentésnek a következménye, amelyet Dan Tanasa sepsiszentgyörgyi lakos tett, aki kifogásolta, hogy az RMDSZ csíkszeredai székházára csak a szervezet lobogója van kifüggesztve. A szervezet elnöke, Borboly Csaba az mondta, hogy az RMDSZ nem politikai párt, így ezután is csak a szervezet zászlója fog lobogni a székházon. / Trikolórt az RMDSZ-székházra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A bihari magyarság fejlődése érdekében Hajdú-Bihar és Bihar megye, valamint Debrecen és Nagyvárad önkormányzatai közös projektek megvalósítását tervezik – hangzott el Biró Rozáliának, Várad alpolgármesterének sajtótájékoztatóján. Az elmúlt időszakban a nagyváradi és Bihar megyei elöljáróság többször találkozott a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni vezetőséggel. A megbeszélések eredményeként több pályázati dokumentációt állítottak össze, melyeket 2009. január 30-áig kell leadniuk. A projekteket 2 százalékos önrésszel részben európai uniós alapokból, részben kormánytámogatásból finanszíroznák. Többek között szeretnének létrehozni egy közös digitális adattárat, amit a debreceni és a nagyváradi levéltár anyagaiból állítanának össze. /Létai Tibor: Bihar és Hajdú-Bihar. Kölcsönös nyelvtanításra, közös hírügynökségre kérnek pénzt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 10./

Marosvásárhelyhez szorosan kötődő két világhírű tudós, Bolyai Farkas és Bolyai János emlékének ápolására több fontos esemény történt. A Bolyai család ősi fészkének számító Bólyán, Farkas halála 152. évfordulójának napján, november 20-án leplezték le a nagy tudós mellszobrát. A szobrot a Bólyából elszármazott, jelenleg Németországban élő Torpai Imre javaslatára a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Honvéd Alapítványa adományozta Bolyai Farkas szülőfalujának. A szobrot Árvai János szobrászművész alezredes készítette. Az avatóünnepség főszervezője a nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Szombatfalvi-Török Ferenc volt. Bólyán ma már Bolyai-emlékszoba, Bolyai János és Bolyai Farkas mellszobrai, valamint emléktáblák jelzik nagyságukat. Bolyai János születésének közelgő évfordulóján, december 15-én – Csegzi Sándor alpolgármester szervező munkájának köszönhetően – Marosvásárhelyen az itt évenként működő Bolyai Alkotótábor két köztéri művét avatják fel a megyei kórház mellett kijelölt területen. Az ünnepi megemlékező sorozatot Kozma Béla A két Bolyai alakja a magyar szépirodalomban /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című értékes könyve tetézi. Kozma Béla, a könyv szerzője 2000. november 1. óta halott, és akinek mint akkori igazgatónak köszönheti a több mint 450 éves múltra visszatekintő iskola azt, hogy ma épületének homlokzatán Bolyai Farkas neve szerepel. A könyv kiadását Mátyás Zoltán anyagi támogatása tette lehetővé. /Weszely Tibor: Tisztelgés halhatatlanjaink emléke előtt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Első alkalommal szervezik meg Marosvásárhelyen a Stúdió Fesztivált, amelyen hazai és határon túli színészképző egyetemek mutatkoznak be. December 9-én kezdődött az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen a központi kérdés a színészoktatás helyzete a különböző egyetemeken. A fesztivált szervező Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem rektora, Gáspárik Attila elmondta: szeretnék felmérni, hogy kinek mit jelent az új oktatási rendszer. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának docense, Hatházi András kifejtette: örömmel tettek eleget a meghívásnak. „Sajnos, a kolozsvári, valamint a marosvásárhelyi, illetve külföldi színészneveldék között mindezidáig csak személyes kapcsolatok jöhettek létre, mert mi csupán egy kara vagyunk a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, nincs lehetőségünk intézményi szinten találkozókat szervezni” – ismertette a helyzetet Hatházi. /Antal Erika, Darvas Beáta: Az első színis találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

A Magyar Nukleáris Társaság által meghirdetett Teller centenárium elnevezésű pályázaton való részvételéért a Csiky Gergely Iskolacsoport dicséretben részesült, amelyet december 5-én vehetett át Budapesten – tájékoztatott Rogoz Marianna, az iskola fizikatanára, a pályázati részvétel motorja. A kapott oklevél mellé a Paksi Atomerőmű Zrt. 150 000 forintos különdíja is jár, amelyet az iskola bankszámlájára utalnak át, és amelyet kizárólag a fizikalaboratórium felszerelésének kibővítésére lehet felhasználni. /Kiss Károly: „Nukleáris” dicséret a Csikynek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Könyvtárrá alakítják Csíkszentmártonban a hajdani járásbírósági fogda épületét. Az új intézményben helyezik el a községben működő három könyvtárat: a Baka János Községi Könyvtárat, a Tivai Nagy Imre Szakközépiskola könyvtárát, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) alcsíki módszertani központjának könyvtárát. Buzás Zsuzsa könyvtárosa sorolta, hatezernél több beiratkozott olvasója van, köztük sok a diák és a pedagógus. Rendszeresen tartanak könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, emellett évente hagyományőrző rendezvényeket is szerveznek. Jelentős könyvadományt kaptak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem könyvtárától, de több kötetet adományoztak kiadók, kulturális intézmények is. Az új könyvtárban számítógépes termet rendeznek be, hozzáférést biztosítva a helyieknek a nagy könyvtárak digitális anyagához. /Sarány István: Könyvek fogságában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A Kájoni János Megyei Könyvtár helyi és regionális kulturális értékek szélesebb körű megismertetése jegyében megjelentette 2007-ben a Neves csíkiak című könyvjelzősorozatot. Idén újabb sorozatot bocsátottak útjára. Összesen nyolcvan neves helyi személyiség arcképe és rövid életrajza került a könyvjelzőkre. Olyan személyiségeké, akik Csíkszereda és vidéke történetének, távolabbi vagy közelebbi múltjának részesei voltak, itt születtek, haltak meg, vagy tevékenységük révén kötődnek Csíkhoz. Előzőleg bemutatták az arcképcsarnokot a Csíki Székely Múzeumban. /Neves csíkiak arcképcsarnok a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

A IV. Gyergyócsomafalvi Csángó Napokra hívták meg a pusztinaiakat. A gyerekek nagy izgalommal várták az indulást, 11 pusztinai csángó gyerek várt új barátokra, és velünk tartott a pusztinai hagyományőrző csoport is. Kerekasztal-beszélgetést rendeztek Csángók és székelyek címmel. Az iskolában felléptek a pusztinai gyerekek és a pusztinai felnőttekből álló hagyományőrző csoport. A gyerekek hazamentek a fogadó családokhoz. Vasárnap közösen vettek részt a szentmisén, amelyen két szentes éneket a pusztinaiak is énekeltek, majd a csomafalviak sok szép ajándékával megrakodva indultak haza. /Nyisztor Ilona, Vajda Éva és Szabó László kísérőtanárok, Pusztina: Pusztinaiak Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./

Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács elnöke meghallgatást tartott a tanács üléstermében, melyen az Evangélista Keresztény Közösség részéről Virág Nicolae arra kérte Csehit, tegye lehetővé számára, hogy kaphasson fizetést úgy, mint más felekezetek tagjai Elmondása szerint Szatmár megyében az ő közösségéből senki nem kap állami fizetést. Elmondása szerint Szatmár megyében több mint 400 egyházi személy kap minimálbért, ez állami támogatás, azonban a tanács saját költségvetéséből még legalább 300 alkalmazottnak juttatja el havonta ezt a pénzösszeget, amelynek értéke eléri a 3 millió lejt. Több egyházi személynek azonban nem lehetséges a minimálbér juttatása, csak abban az esetben, ha a kultuszminisztérium jóváhagyja. /Gugulya–Hégető Lóránd: Egyházi tagok bérezése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 10./

Elkészült Kolozs megye beiskolázási terve a 2009–2010-es tanévre, melyet hamarosan megvitatnak a tanfelügyelőség vezető tanácsában, majd felküldik jóváhagyásra a minisztériumba. A terv elkészülte előtt közvélemény-kutatást végeztek a nyolcadikosok és szüleik körében. A megkérdezettek hetven százaléka elméleti líceumban szeretné folytatni tanulmányait, s csupán harminc százalék választaná a szakiskolákat. Daniel Don, a megyei munkaerő-elosztó hivatal igazgatója elmondta: jelenleg nagyobb érdeklődésnek örvend a közélelmezési, kereskedelmi és turisztikai szakoktatás, az építőipari szakiskola iránti érdeklődés viszont nem nőtt. Csökkent a műszaki képzés iránti kereslet. Megszüntetik az esti tizenegyedik és látogatásnélküli osztály. /N. -H. D. : Megszűnik a líceumi esti oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Néhány hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt négy fiatalembert Szlovákiában a járási bíróság, mert tavaly októberben Nyitrán fiatalokat bántalmaztak. A Markíza kereskedelmi televízió szerint az egyik elítélt azonos azzal a személlyel, aki 2006 nyarán megtámadta Malina Hedviget, a nyitrai egyetem magyar nemzetiségű hallgatóját. Ján Stark, a nyitrai regionális rendőrség akkori igazgatója néhány nappal az incidens után azt állította, hogy mindez nem történt meg. Hasonlóan nyilatkozott Robert Kalinák belügyminiszter. A nyitrai regionális bíróság ennek ellenére más álláspontra helyezkedett, és feltételes börtönbüntetésre ítélte a támadókat. /Elítélték Malina Hedvig támadóját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Január elsejétől már formálisan sem tartozik a Kulturális Minisztériumhoz a kolozsvári székhelyű Művelődés és Korunk folyóirat. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője elmondta, a minisztérium csaknem négy éve semmilyen anyagi juttatást nem biztosít a folyóiratnak, a megjelenéséhez szükséges összegeket azóta a Korunk Baráti Társaság alapítvány szerzi meg. Az együttműködés megszűnése semmiféle változást nem eredményez a lap működésében vagy struktúrájában. Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője közölte, a minisztériumi támogatásnak 2003 óta semmiféle gyakorlati jelentősége nincs. „Annak ellenére, hogy támogatást részükről nem kaptunk, negyedévente elszámolást vártak tőlünk, úgymond, a semmiről” – magyarázta Szabó, aki hozzátette, folyóiratuk a továbbiakban a megyei tanács szárnyai alatt fog működni. A Művelődés – a Korunkhoz hasonlóan – alapítványi támogatással jelent meg, a Communitashoz, illetve magyarországi szervezetekhez nyújtottak be pályázatokat, ebből fedezték a lap nyomdaköltségét és személyzeti költségeit. /Varga Melinda: Lyukas volt az állami ernyő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Amíg a helyi lapok között nem alakult ki konkurencia, a Hargita Népe szerkesztőségében a hangulat „álmosabb” volt, mint manapság, így tudja a 2006 nyara óta a lapnál dolgozó Kozán István, a megyei lap nemrég kinevezett megbízott felelős szerkesztője. Sok minden megváltozott alig két év alatt: a munkatársak jelentős része kicserélődött, sokan nyugdíjaztatták magukat. Sarány István, a lap éléről nemrég leköszönt főszerkesztő, aki több mint húsz évet töltött újságíróként a kiadványnál, elmondta: a Hargita Népe folyamatosan változott, megújult. A néhány éve a megyei lap éléről nyugdíjba ment Borbély László így búcsúzott olvasóitól: „fiatalokat a szerkesztőségekbe!”. A Hargita Népének születésénél ott bábáskodó, a lapnál 38 évig tevékenykedő újságíró elmondta, a rendszerváltás után sikerült pártlapból az olvasók által elfogadott közéleti újsággá válniuk. /Horváth István: A lényeg: nem begyepesedni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Szatmárnémetiben a helyi Ady Endre Társaság „Északi ember vagyok” című rendezvénysorozatának második állomásaként – a Krúdy-megemlékezés után – „Fel a szívekkel” mottóval Teleki Sándor és Bem apó találkozásának 160. évfordulója alkalmából rendez ünnepségetA program december 13-án kezdődik Szatmárnémetiben a Kossuth-kertben a szentjobbi lovashuszárok és a Magyar Hagyományőr Világszövetség felvonulásával, melyet a kálmándi fúvószenekar kísér. Az ifjúsági táborban lesz az ünnepség, melyet a magyar nemzet megújulásáért mondott imával kezdenek. A történelmi tanácskozást követően kezdődik a szentjobbi huszárok lovasiskolája gyermekeknek. Utána tartják a „Fel a szívekkel” című irodalmi műsort. /Rendezvény Teleki Sándor és Bem apó emlékére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 10./

December 8-án Déván a ferences templomban több száz hívő fogadta a Hunyad megyei zarándokútra érkező csíksomlyói Szűz Máriát. Pontosabban a közel 500 éves kegyszobor hű másolatát, amellyel a pünkösdi búcsúk alkalmával az utóbbi években találkozhatnak a csíksomlyói nyeregben a hívők. A kegyszobor Hunyad megyei zarándoklatát a dél-erdélyi egyházközségekben tevékenykedő ferencrendi szerzetesek szervezték. Az egyházmegye ezer éves fennállására emlékeztek s jövőre ünnepelik a ferences rend 800 éves évfordulóját is. Az eredeti csíksomlyói kegyszobor a XVI. század elején készült reneszánsz stílusban, hársfából. Alkotója ismeretlen, de a feltételezések szerint ferences testvérek keze nyomát őrzi. A napba öltözött asszonyt ábrázoló kegyszobor 2,27 méter magas. A századok folyamán a kegyszobrot sok százezer zarándok kereste fel, gyógyulásért, lelki békéért esdekelve. A kegyszobor másolata a kilencvenes évek derekán készült el, székely mesterember keze nyomán. Első zarándokútja a dél-erdélyi szórványba vezetett. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyébe érkezett a csíksomlyói Szűz Mária. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Mester és tanítvány, Tosa Szilágyi Katalin és Antal Tövissi Anna alkotásaiból nyílt kiállítás december 8-án Kolozsváron a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházának kiállítótermében. A különleges festői adottságairól ismert Tosa Szilágyi Katalin, a Képzőművészeti Egyetem adjunktusa, akinek a zenei ihletésű festményeit a Művészeti Múzeumban, nagy méretű, posztmodern hangvételű munkáit pedig többek között a Barabás Miklós Galériában is láthatóak voltak, most grafikáival jelentkezett. A tanítvány, immár kolléga, Antal Tövissi Anna animációját mutatta be. A reneszánsz év jegyében született Matthias et Beatrix című, a királyi pár életéből ihletődött alkotás különleges művészi képzelőerőről árulkodik. /(-eth): Grafika és animáció a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Solymár József Imre hercegről készült ifjúsági regénye jelent meg a napokban a kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában. /Ö. I. B. : Imre herceg, kisregényben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Trianon Kutató Intézet gondozásában jövő év január elején jelenik meg a Trianoni Szemle című folyóirat első száma. A negyedéves történelmi magazin célja az 1920. június 4-i békeszerződés előzményeivel, létrejöttével, tartalmával és következményeivel kapcsolatos tanulmányok, források, szépirodalmi művek, szakmunkák ismertetése – nyilatkozta az Erdély Mának Raffay Ernő, a szerkesztőbizottság tagja. Hozzátette: a lapban helyet kapnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetének elemzésével foglalkozó cikkek. A kiadvány emellett foglalkozik a trianoni kérdéskörnek az oktatásban való megjelenésével. „Bemutatjuk a 19. és 20. században megjelent fontosabb írásokat, de a legújabb kiadványokat is. Minden számban térképritkaságokat is közreadunk” – tette hozzá a történész. A szerkesztőbizottságnak egyébként erdélyi tagja is van Vekov Károly személyében. Az újság első számának tartalmáról és a megrendeléséről további információ a www.trianonportal.hu oldalon található. /Trianoni Szemle – új folyóirat január 1-től. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 10./

A Bécsben élő Péter Iván Chelu (művésznevén Jehan Calvus) író, bábszínész és festő Bumgártész /Kalligram Könyvkiadó, Pozsony/ című könyvét mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. A mű román nyelven látott napvilágot, majd 2004-ben megjelent a Bréda Ferenc által fordított magyar nyelvű változat. A Bumgártész szürrealisztikus, ezoterikus írás. Szilágyi Júlia, esszéíró, irodalomkritikus méltatta a könyvet. Elmondta, hogy a szerzőt fiatalkora óta ismeri, és mindig szabad emberként tartotta számon. A szerző régi magyar irodalmárokhoz hasonlóan választotta latinos művésznevét. Német–magyar–román származású, ezáltal „többszörös identitású, szerteágazó gyökerekkel rendelkező író” – mondta. Szilágyi Júlia szerint Péter Iván Chelu saját lelki világának és környezetének történéseit és átalakulását mutatja be művében. /Potozky László: Egy rendkívüli ember rendkívüli könyve. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Egy elképzelt claudiopolisi író följegyzései a kamaszkor éveiről, a barátságról, az álmokról és az elképzelésekről, az alkotásról és a hercegről – olvasható a Bumgartész című képes könyv nyitólapján. A Chelu Iván Péter néven 1955-ben Kolozsváron született bábművész, író, festő, az egykori romániai ellenzéki mozgalom ismert alakja jelenleg Bécsben él. /Bonczidai Éva: A játékok könyve. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

Visky András két kötetét mutatta be Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán működő Láthatatlan Kollégium. A Zsigmond Adél doktorandusz hallgató vezette beszélgetésen a szerző budapesti Vigilia Kiadónál tavaly megjelent A különbözőség vidékein esszékötete, valamint az idén a pécsi Jelenkor gondozásában kiadott Gyáva embert szeretsz című verseskötete kapcsán vallott textusokról, színházról, írásról, olvasásról és a hitről. A különbözőség vidékein esszégyűjteményben Nádas Péter, Kertész Imre, Bodor Ádám, Forgách András, Balla Zsófia és Háy János írásaira reflektál a szerző. /Ketesdy Beáta: Visky András két könyve a Láthatatlan Kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./