Jövő hónap végéig már elkészülhet az a tanterv, amely megkönnyítené a román nyelv oktatását a kisebbségi gyerekek számára – nyilatkozta Pásztor Gabriella oktatási államtitkár. Ígérete szerint egy hónap múlva az érettségi tételek magyarul is hozzáférhetők lesznek. Két új tanügyi törvény van készülőben, a felsőoktatási és a közoktatási. A felsőoktatási törvénytervezet október végétől megtalálható a honlapon, közvitára bocsátva. Rengeteg indulatot, hozzászólást, ellenvéleményt eredményezett. A közoktatási törvény csak készülőben van. Nagyváradon lesz egy találkozó, amelynek témája: a magyar nyelv és irodalom országos tantárgyverseny előkészítése. Ezt az idén Nagyváradon rendezik meg. Pásztor Gabriella kitérő választ adott arra, hogy törvényes volt-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Hantz Péterék elbocsátása. Azt elismerte, hogy a magyar felsőoktatás központi kérdése az államilag támogatott, Kolozsvár székhelyű önálló, magyar tannyelvű egyetem. /Both Abigél: Interjú Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Két Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) létezik jelenleg Bihar megyében: egyik a közismert, az évszázados hagyományokra alapozva másfél évtizede újjáalakult EKE Dukrét Géza által vezetett Bihar megyei osztálya, a másik pedig az a Bihar megyei Erdélyi Kárpát Egyesület, amelyet három fiatalember, Lovász Levente, Craciun Mircea és Székely Zoltán, korábbi EKE-tagok jegyeztettek be. Nyilatkozatuk szerint azért hozták létre az új egyesületet, mert a Dukrét Géza vezette EKE „mondvacsinált okok miatt éveken át halogatta a bejegyeztetést”. Dukrét Géza puccsnak tartja azt, hogy a három fiatalember, minden meghatalmazás, közgyűlési döntés nélkül bejegyeztette az egyesületet. Az EKE elnöksége zártkörű gyűlésén sokan felháborodásuknak adtak hangot azért, amiért a fiatalok így jártak el a jó nevű társasággal. Az EKE tisztségviselői szerint a három különutas fiatalember, akik az új egyesületet bejegyeztették, jelenleg nem tagjai a Dukrét-vezette szervezetnek. /Gergely Gizella: Lépéselőnyben a fiatalok? = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Már csak a tetőszerkezet hiányzik a kalotaszegi Sztánán újjáépített iskolaépületről ahhoz, hogy a magyar irodalomban is megörökített tanoda termei újra megtelhessenek. „Isten és sok jó ember akaratából sikerült újraépítenünk a kommunizmus idején romba dőlt iskolánkat, és titkokban remélem, hogy a 2008. évi farsangi bált abban az épületben tarthatjuk meg, amelyben egykor Kós Károly és Móricz Zsigmond mulatott” – jelentette ki Papp Hunor sztánai református lelkész. Az újjáépítés érdekében Papp Hunor 2005 nyarán több kanadai város magyar gyülekezetével találkozott. A közel kétszáz magyart és mintegy húsz románt számláló Sztánán konyhával, fürdővel, előadóteremmel és orvosi rendelővel, valamint 24 vendéget befogadó szálláshellyel ellátott létesítmény kap helyet. /Benkő Levente: Új falak a régi alapköveken. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Háromezer ötszáz eurót adományozott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtette dévai gyermekotthon új épületének berendezésére az uniós finanszírozású brüsszeli Európai Iskola. Az alapítvány jelenleg tizenöt intézményt tart fenn: napközi otthonokat, gyerekotthonokat, iskolát, óvodát és kollégiumot. /Bögözi Attila: Euróadomány került Dévára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Milka Zsuzsanna a Csiky Gergely Iskolacsoport könyvtárosaként sokat gondol a régi gazdájánál fölöslegessé vált, elhagyott magyar könyvekre. Az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban keresik meg az iskolát olyan magánszemélyek, akik magyar könyveket (bőrönd- és zsákszámra) ajánlanak fel, adományoznak az iskola könyvtárának, ugyanis számukra feleslegessé váltak. Eladni sem lehet őket, a kereslet minimális. Az aradi iskola könyvtára gyarapodik, de egy-egy kis házi könyvtár megszűnik, mert már nincs utód, aki birtokába ezeket a könyveket. Csökken a magyarság száma. Sok magyar családban román iskolába járnak a gyerekek, az unokák már nem is beszélik a nyelvet. /Milka Zsuzsanna könyvtáros: Magyar könyvek sorstalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

Szerencse, hogy eljött Délvidékről, Szerbiából egy kamaraszínház, és magyar darabot játszik el magyaroknak Erdélyben, Székelyföldön. „Elhangzott a szó, zeng az induló...” – hangzott el a színpadon. Egy idős ember verte a taktust tenyerével a nézőtéren Csíkszeredában, az Erdély-induló hallatán. A nyolcvanas években ugyanez az ember tiltotta meg a magyarul beszélést egy gyűlésen, melyen csak magyarok voltak. Wass Albert az ötvenes években megírta ezt a viselkedést. Az illető nem vette észre: egy délvidéki színész éppen őt játszotta el a színpadon 2007-ben. Wass Albert munkáiból összeállított A világ és a vége című darabot hatalmas közönségsikerrel játszották. A darabban egy kicsit „megfordult a világ”, Csíkszereda idegen megszállás alatt álló várossá vált, ahol idegen ajkú, rosszindulatú emberek pénzért osztogatták az igazságot, maguknak osztották ki a magyar földet, rátették kezüket minden vagyonra, és mindebben segítették őket a mindenkori árulók, köpönyegforgatók, júdások. /Szondy Zoltán: Megálltunk egy percre. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Január 9-én zsúfolásig megtelt Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalota nagyterme a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadására. A Wass Albert kisregényeiből színpadra állított A világ és a vége című előadást az erdélyi turné harmadik állomásaként mutatta be nagy sikerrel a délvidéki társulat. /(Fer-): Wass Albert vonzereje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Harmadik születésnapját ünnepeli a Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület, a MEGY. Ebből az alkalomból kétnapos rendezvénysorozatot tartanak, amely tevékenységi beszámolóval kezdődik. Ezt követően négy előadást tekinthetnek meg az érdeklődők: a Barcsai című balladát a csíkmenasági fiatalok előadásában, a Sapientia Egyetem Harmat Néptánccsoportjának fellépését, majd a csíkszentgyörgyi fiatalok és a csíkszentimrei Fehér Liliom Ifjúsági Néptánccsoport szereplését. Másnap Csíkmenaság az Európai Unióban címmel fórumot tartanak. /Ünnepel a MEGY. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

Megjelent Orbán Ferenc ötödik önálló albuma Egyedül – annak, aki kíváncsi címmel. A székelykeresztúri születésű, Marosvásárhelyen élő zenész most is újított: a dalokon kívül ezúttal a szövegeket is ő jegyezte. Első, 2001-ben megjelent, Gyermekvilág című albumán Orbán Weöres Sándor verseket zenésített meg. Második, 2002 őszén kiadott Pilinszky-dalok című albumán Pilinszky János verseiből válogatott, míg harmadik, 2005-ben megjelent Örökség című korongjára Wass Albert irodalmi hagyatékából válogatott szövegeket. Szintén 2005-ben jelent meg az a Mozsikácska című lemez, amelyen Porzsolt Erzsébet színművészeti főiskolát végzett hallgatóval, valamint Bucsuházy Viktória, a Győr melletti Rajka falubeli első osztályos kislánnyal adnak elő nép- és gyermekdal feldolgozásokat. Orbán Ferenc 2004-ben végezte el Marosvásárhelyen a kántor-tanítóképző főiskolát, 2006-ban pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumot, azóta Marosvásárhelyen és környékén zenetanár. /Töprengő dalok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

A Szabad Európa Rádió ma már legenda. Akit érdekel a téma, annak ajánlható Skultéty Csaba Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál, előtte és utána /Madách – Posonium, 2006/ című könyve. A könyv több mint felét olyan interjúk, beszélgetések teszik ki, amelyeket Skultéty Csabával készítettek mások, és csak a második rész tartalmazza magának a szerzőnek az írásait, vallomásait. Izgalmas olvasmány, főként az a része, amely a „málenkij robot” időszakáról szól, a fogolyélet megpróbáltatásairól, majd végül a szökésről. A Szabad Európa Rádió 1951-től 1983-ig nyújtott otthont Skultétynak, későbbi nevén Ambrus Mártonnak, aki előbb hírszerkesztőként, majd nemzetközi politikai kommentátorként kísérte figyelemmel a nagyvilág eseményeit. A rádiós évek után a szerző művelődés-szervező, műgyűjtő lett, aki a kisebbségekért munkálkodik, és régi magyar térképeket, dokumentumokat kutat fel, majd ajándékoz el, csak azért, hogy megmaradjanak. Skultéty Csaba végül hazatért, illetve visszatelepült Magyarországra. /Sándor Boglárka Ágnes: Az üveghegyen innen, az üvegfalon túl... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Kilencvenhárom éves korában elhunyt Határ Győző /Gyoma, 1914. nov. 13. – London, 2006. nov. 27.) író, költő filozófus, aki 1957 óta élt Angliában. /Helikon (Kolozsvár), jan. 10./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) által támogatott egyszínű PNL-kormány lehetősége irreális és minden párt számára káros, kivéve a szociáldemokrata alakulatot – értékelte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő Ion Iliescu volt államfő kijelentését, miszerint a PSD támogatna egy egyszínű liberális kormányt. A kijelentésére érkezett negatív reakciókat követően Ion Iliescu január 10-én korrigálta kijelentését és elmagyarázta, nem úgy értette, ahogy mondta: a szociáldemokraták a demokraták, a liberálisok és az RMDSZ alkotta, kisebbségben kormányzó Tariceanu-kabinet bizonyos tervezeteit támogatnák. /”Öngyilkosság az egyszínű kormány”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Mintegy háromszáz teherautó elállta Nagylakon a határátkelőt, tiltakozásul a járművekre kivetett helyi adó miatt. A román kormány január 10-én úgy döntött, hogy eltörli azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a helyi hatóságoknak, hogy illetéket vessenek ki a járművek határátkelésére. „A kormány elkötelezte magát a szabad közlekedés összes akadályának lebontására, függetlenül attól, hogy valamilyen korlátozást törvény, miniszteri rendelet vagy a helyi polgármester írt-e elő” – mondta Oana Marinescu kormányszóvivő. /Nagylaki állapotok: teherautósok tiltakoznak a helyi illetékek miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa szerint a jelenlegi körülmények között az új felekezeti törvény a legtöbb, amit ezen a területen ki lehetett hozni, és megfelel a történelmi magyar egyházaknak. Közben a washingtoni Vallási és Politikai Intézet az EU-hoz fordult a törvény miatt, több civil szervezet pedig alkotmányellenesnek tartja. Nagy Benedek kifejtette, azok közé tartozik, akik keresztény Európát akarnak, mert az európai civilizáció elválaszthatatlan a kereszténységtől. Ez az ország az ortodoxia, a katolicizmus és az iszlám határán áll. Nagyon nehéz volt kivívni, hogy lemondjanak a „nemzeti egyház” megfogalmazásról. Óriási áttörés, hogy az állam finanszírozni fogja az egyházi oktatást a készülő új közoktatási törvény által szabályozott feltételek között. A román állam, ortodox nyomásra, sohasem akarta elismerni azt, hogy olyan egyházak kapjanak szabadságot, amelyeket nem innen irányítanak. Az új törvény kimondja, hogy az egyházak saját szabályzatuk szerint működhetnek, ezzel szentesíti a pápa fennhatóságát. /Gujdár Gabriella: A kultusztörvényről nyilatkozik Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Huszonötezer lejre büntette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a B1 Tv Nasul című talk-show-ját. A pénzbírságot két műsorban elkövetett szabálytalanságok miatt rótták ki a csatornára. Az egyik az a „Scandal monstru intre romani si maghiari” volt, amelyre október végén a Transindex hívta fel Ralu Filip CNA-elnök figyelmét, és amelynek kapcsán a testületi vezető ígéretet tett arra, hogy amint kiegészül a CNA, megvitatják az ügyet. A másik bírságolt műsor az iskolákban elhelyezett ikonok ügyét megvitató talk-show volt, amikor – akárcsak az előbbiből Frunda György szenátor – egy ikonokat ellenző férfi az őt ért sértések miatt elhagyta a stúdiót. /Huszonötezer lejes CNA-büntetést kapott a Nasul tévéműsor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Tizenhat települési önkormányzat határozatát készül megtámadni György Ervin, Kovászna megye prefektusa. Szerinte visszavonás, illetve megszövegezési módosítások helyett a helyi tanácsok magyarázatokkal álltak elő a Szövetség Székelyföldért Egyesülethez történő társulási határozataik ügyében. Ezzel szemben Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke kijelentette, hogy az önkormányzatok visszavonják kifogásolt döntéseiket, és javított határozatokat fogadnak el. /Megtámadja a prefektus a társulási határozatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Újraindította az olajszállítást a Barátság vezetéken Európába a Transneft orosz állami monopólium. A fehérorosz kormány úgy döntött, mégsem vet ki tranzitvámot a területén átszállított orosz olajra. Az oroszok jelezték, hogy az olajár-vita nyomán importvámot vetnek ki a fehérorosz termékekre többmilliárdos veszteséget okozva a belarusz gazdaságnak. A két napja tartó válság röviddel azelőtt oldódott meg, hogy összeült volna Brüsszelben az Európai Unió energetikai válságtanácskozása. /Az energiafüggőség felszámolása továbbra is téma az Európai Unióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár emlékezett arra, hogy 1988 júliusában a BBTE Kémia Karán tiltakozást kezdeményezett, amellyel akkor magára maradt. A magyar nyelven végzett jelöltekkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések miatt Muzsnay megtagadta a felvételi vizsgákon való részvételét. Az egyetemi és pártvezetés felháborodással fogadta kiállását. Büntetés büntetést követett, és ha nem jönnek az 1989-es változások, akkor kirúgták volna az egyetemről. Egyetemi kollegái a megtorlásoktól való félelmükkel magyarázták azt, hogy nem támogatták tiltakozását. A rémuralmi rendszer tartott a magyarság tiltakozásától, s ezért még másfél év multán sem bontották fel munkaviszonyát. A mostani helyzet egészen más, mivel a két bátor kolléga tette nagyon sokak nyilvános helyeslését váltotta ki, és megtorlásoknak nem lett volna szabad bekövetkezniük. Sajnos a Ceausescu-rendszer szellemét egyesek igyekeznek újraéleszteni, rémuralmi intézkedéseiket felerősítik, ha magyarságot elnyomó érdekeik ezt megkívánják. A Bolyai Kezdeményező Bizottság célratörő tevékenysége újra felvillantotta az önálló erdélyi magyar nyelvű egyetemi oktatás – ennek kapcsán a független magyar karok – visszaállításának a lehetőségét. Hantz Péter és Kovács Lehel bátor fellépése kellett ahhoz, hogy széleskörű nyilvánosság elé kerüljön az egyetem többségi vezetésének sovén beállítottsága. Közös fellépése szükséges, különben felszámolják a kolozsvári magyar egyetemi oktatást. Meg kell állapodni a közös követelésekben. Mindenki által elfogadható követelés lehetne: Hantz Péter és Kovács Lehel állásukba való azonnali visszahelyezése, valamint a magyar nyelvű feliratozás elvégzése, azon magyar karok és tanszékek létrehozása, amelyekre a tanszemélyzeti aláírások már összegyűltek. Az ügy sikeres kimenetele segítheti Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar szak helyzetének fokozatos javítását. /Dr. Muzsnay Csaba ny. egyetemi előadótanár, kutató vegyész: Összefogni a magyar egyetemi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Néhány nappal ezelőtt Hantz Péter kimondta: ha nem jönnek létre az autonóm struktúrák, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa is így látja, ezért elkeserítő a sok mellébeszélés, ami ebben az ügyben elhangzik. December folyamán például felsőoktatási konferencia zajlott le, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szervezésében. Itt hangzott el „két ijesztő butaság”. Az elsőt úgy fogalmazták meg, hogy „a munkaerőpiaci relevancia” kérdése. Magyarán: az a félelem, hogy ha valaki magyarul végzi az egyetemet, nehezen kap Romániában munkahelyet. Nem kell a többségiek érveit megfontolás nélkül átvenni. Most ez kimondottan nevetséges: hiszen az átjárhatóság az Európai Unió egyik legnagyobb pozitívuma. A másik: azt hangoztatták némelyek, hogy a túl nagy nyilvánosság rossz előfeltételeket teremt az alkudozáshoz. Ha nem telt volna el 15 év csendes várakozással, akkor érhető lenne ilyen érvelés. A magyar oktatás jövőjét baráti viszonyokért, brancs-érdekért odadobni szégyenletes dolog! /Ercsey-Ravasz Ferenc: A megszámlált évekért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett tagozatának épületét már a tavalyi évben elkezdték felújítani, idén az egyetem finanszírozásából az épület teljes belső részét újítják fel, tájékoztatott Végh Balázs Béla, az intézmény vezetője. /(bodnár): Teljesen felújítják a Babes–Bolyai szatmári tagozatának épületét. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 11./

Egy kis hisztériára kapható a többségi sajtó jelentős része. Most a helyi és központi lapokból a Wass Albert regényeiből dramatizált és sikerrel játszott színmű (A világ és a vége) előadása ellen indítottak össztüzet. Így történt a Wass Albert- felolvasómaraton és a Trianon film bemutatása kapcsán is. A Hősök Kultusza Egyesület tartalékos ezredes „professzora” ezúttal is bűnügyi feljelentést tett a szervezők ellen, akik véleménye szerint egy háborús bűnös kultuszát terjesztik. Ilyen alapon eljárást indíthatnának a Marosvásárhely főterén álló könyvesbolt ellen is, amely Wass Albertnek román nyelvre lefordított sikerregényét árusítja. Erről a magyarbarátnak nem nevezhető Ioan Coja írt meleg hangú értékelést. Háborús bűnös kultuszát terjesztette volna? /Bodolai Gyöngyi: Vége a világnak? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 11./

A spanyol kormány elismerte a „katalán nép” létét. A katalánok (akárcsak a baszkok) eddig nem lehettek nép, mert az önmagukat francia típusú demokratikus köztársaságoknak tekintő államokban az államhatalom legfőbb birtokosa a nép, ez utóbbi pedig az állampolgárok közösségét jelenti. Így aztán ezeknek az államoknak a területén nem lehetnek valódi kisebbségek, vagyis más származású, más nyelvű, más kultúrájú, azaz „idegen” állampolgárok. Az elmúlt fél évszázadban a látszatra már asszimilált népesség jelentős része ráébredt nyelvi-kulturális különbözőségére, és ezt a különbözőséget kulturálisan és politikailag is próbálta megjeleníteni. Az olaszországi Dél-Tirol autonóm területté alakult, Belgium vallon és flamand államszövetséggé változott, Spanyolország föderalizálódott, s az angliai devolúció következtében Skócia és Wales fokozatosan visszanyerte önállóságát. A francia típusú nemzetállam utolsó mentsvára a „nép” fogalma lett. Ha van katalán nép, akkor a katalánok joggal követelhetik, hogy Spanyolországot alakítsák át a spanyolok és a katalánok kölcsönös megegyezésére épülő laza konföderációvá. A „katalán nép” fogalmának elismerése nem jelenti Spanyolország szétesését, inkább hosszú távon államszövetség kialakulása előtt nyithatja meg az utat. /Bíró Béla: „Katalán nép”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Székelyudvarhely: Még nem talált pártot a polgári oldal. Úgy tűnik, sem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), sem a Népi Akciópárt (AP) színeiben nem indulhat a polgári oldal a február 4-i székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választáson. Korábban kijelentették, többé nem indulnak román párt színeiben. Hajdó Csaba nyolcadmagával vállalkozott arra, hogy a DA listáján induljon. Székelyudvarhelyen azért tartanak időközi választást, mert Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan feloszlatta a helyi tanácsot. „Az udvarhelyi helyhatósági választás alighanem lefutott ügy” – értékelte az előállt helyzetet Gazda Zoltán. /Benkő Levente, Kovács Csaba: Jelöltek vannak, párt nincs. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőtanácsa és a Nagykárolyi Református Egyházmegye vezetősége munkaülés keretében határozott arról, hogyan hasznosítsák a hadadi Dégenfeld–kastélyt, amely eddig iskolaként szolgált, és amelyet nemrég visszakapott a család örököse, majd felajánlotta az egyházkerületnek az épületet. Tőkés László püspök hirdetett igét január 9-én Hadadon, abból az alkalomból, hogy a KRE hivatalosan birtokba vette a volt iskolát. Az egyházi vezetők, illetve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyebeli képviselői munkamegbeszélést tartottak a leendő Dégenfeld Egyházi, Oktatási, Kulturális és Művelődési Központról. Nem csupán fiatalok számára szerveznek majd tevékenységeket — ifjúsági táborokat, kulturális összejöveteleket, tanulmányi, bibliaismereti vetélkedőket —, hanem gazdakörök, felnőttek szakmai képzésének a szervezését is kezdeményezni fogják. Az, hogy Dégenfeld Pál felajánlotta az egyházkerületnek az örökségét, nagyon sokat jelent. /(fodor): Kulturális és Művelődési Központ Hadadon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 11./

A héten zárult le a székelyudvarhelyi közüzemi szolgáltatások átadásának folyamata. Székelyudvarhely vízi közműszolgáltatását a debreceni illetőségű Aqua Nova Hargita Kft. látja el január elsejétől. A szolgáltatási díjak egyelőre nem változnak, a fejlesztések megvalósításáig a jelenleg érvényes víz- és csatornázási díjakat fogja számlázni a vállalat. A távhőszolgáltatást a siófoki–udvarhelyi Thermo Hargita Kft. látja el. /Szász Emese: Véget ért a pereskedés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./

A rendőrség erőinek megosztását szeretné elérni március 15. idei ünnepén a Magyar Nemzeti Bizottság 2006, amely ennek érdekében minél több demonstrációt jelentene be a fővárosban és vidéken közölte Toroczkai László, a bizottság politikai ügyvivője. Szeretnék megakadályozni, hogy a nemzeti ünnep a tavalyi október 23-ához hasonlóan nézzen ki, azaz céljuk az, hogy ne tudjon a hatalom egy olyan hadsereget Budapesten felsorakoztatni, amellyel vérbe fojtanák a demonstrációkat és megemlékezéseket. Szerinte a rendőrség készül március 15-ére, hiszen a híradásokból tudni, hogy felfegyverzik őket, lovakat vásárolnak, bővíteni akarják a lovasrendőrség létszámát.,,A hatalom retteg március 15-étol” szögezte le. /A hatalom retteg március 15-étől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

Egyre gyarapítja Árkoson a tájmúzeumot alapítója és kezelője, Bálinth Zoltán. Már csép­lőgép is van. Öntöttvas kályhákkal és mezőgazdasági szerszámokkal gazdagodott a gyűjtemény. A második bástyában vártörténeti kiállítást tervez a műkedvelő muzeológus. Egyébként nemrég sugározta Simon Józsefnek az árkosi tájmúzeumról készült dokumetumfilmjét az m2 magyar tévécsatorna. Bálinth Zoltán egyben a helybeli Dahlström Kálmán Művelődési Társaság vezetője is. /Kisgyörgy Zoltán: Gyarapodik az árkosi tájmúzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

Pikáns mesék szólnak a felnőtteknek hamarosan Sepsiszentgyörgyön, és számos más programja lesz idén a Székely Nemzeti Múzeumnak. Érsek Csaba népdalénekes a Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 21-én lép fel, a Huszárik-filmklub szervezte esten. Az udvarlási szokásokat elemző előadással egyidőben szerelmi ajándéktárgyakból is lesz kiállítás. A fonók hangulatát felidéző tárlat a kéthavonta szervezett tematikus családi programsor nyitánya lesz. A nyári hónapok kivételével, havonta ismeretterjesztő, művészettörténeti-régészeti előadások hangzanak el. A sort Bartha Ágnes, a múzeum kalendáriumgyűjteményéről szóló előadása nyitja. Demeter Lajos helytörténész az 1848-as forradalmárokat vonultatja fel, Kocs János, a Genealógiai Társaság alapítója családfakutatásairól beszél. Nagyváradról Jakobovits Miklós Munkácsy-díjas festőművész vetített képes előadást tart. /D. P.: Pikáns mesék fonói. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A korábbi évek hagyományát követve az idén is közös értesítőben adott hírt a két erdélyi unitárius kollégium elmúlt tanévi tevékenységéről. 1993-tól összesen nyolc értesítő jelent meg, köztük összevont számok is. A kiadvány kolozsvári anyagában Popa Márta igazgatónő beszámolt arról, hogy 2005-től az iskolát nemzetközileg elismert ECL-nyelvvizsga központnak (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) nevezték ki. Ugyancsak 2005 őszén a kolozsvári iskolában létrejött a Balázs Ferenc Módszertani Oktatási Központ. Az Értesítő Tanári műhely című fejezetében tanulmányok olvashatók. Dr. Fazekas István történelemtanár a XVII. század neves magyar pedagógusáról: Keresztúri Bíró Pálról értekezett; dr. Salat Zakariás Erzsébet magyartanár a néprajzkutatás és a néprajzoktatás fontosságát értékelte; Szekernyés Réka földrajztanár az észak-nyugat-erdélyi futóhomok-vizsgálatról számolt be; végül Pál Gyöngyvér tanárnő egy olyan kolozsvári filmforgatásról cikkezett, amelyben a kollégium három diákja is szerepelt. Az azóta tragikus módon elhunyt Dezső Gábor egyetemi tanár írt a kollégium legidősebb végzettjéről, Devecseri Lászlóról, a 98 éves Devecseri László a 2005. évi ballagás díszvendége volt, nyolcvan éves találkozóra érkezett egymagában, és rá egy esztendőre, 2006-ban halt meg. /Máthé Ildikó magyartanár: Unitárius kollégiumok Értesítője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./