Marosvásárhelyen a Bernády Ház ez évi első kiállítása kiemelkedőre sikeredett. Gyulai Líviusz grafikáit, metszeteit mutatták be. A tárlat megrendezésében, a Kossuth- díjas, Munkácsy-díjas érdemes művész munkáinak Vásárhelyen való kiállításában Hadnagy Miklós, a Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központ igazgatója segédkezett, miután Gyulai Líviusz szülővárosában, Baróton is bemutatták azt. Gyulai Líviusz erdélyi származását mindig felvállalta. /Nagy Botond: Gólyacsontváz Robinson kalpagján. Gyulai Líviusz tárlatáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A Munkácsy-díjas erdélyi festő, Vilhelm Károly munkásságának java már a Budapestre települt művészé, de témáiban visszaköszön a szülőhelye. Párját ritkító indulás egy pályakezdő festőművész számára, hogy 15–17. századi festett fakazettákból álló templomi mennyezeteket kutasson fel hosszú esztendőkön át, és erről a fáradhatatlan felfedező munkáról utólag még tudományos monográfiát is írjon. Márpedig Vilhelm Károly ezt tette, még 1975-ben, amikor erdélyi barangolásainak lezárásaként – saját rajzaival illusztrálva – publikálta Festett famennyezetek című könyvét Bukarestben, a Kriterion Kiadónál. Jó három évtizeddel ezelőtt áttelepült Marosvásárhelyről Budapestre, festészetében pedig ezeket a népies ihletésű szimbólumokat felváltották a kollázs-technika következetes alkalmazásai. Kegyelmi állapot című kiállítása Budapesten látható, az Aulich Art Galériában. /Wagner István: Templomi fakazettáktól az expresszivitásig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./

Jancsó Elemér szerkesztette az Erdélyi Ritkaságok könyvsorozatot, hogy egyrészt megmentse a feledéstől az Erdély múltjára vonatkozó ismeretlen vagy alig ismert kéziratokat, másrészt hogy a nagyközönség elé példaként állítsa az erdélyi művelődés egykori munkásainak erőfeszítéseit. A sorozatban 13 mű látott napvilágot. 18 kötetben olyan művek láttak nyomdafestéket, mint Az erdélyi magyar színészet hőskora, Kibédi Péterfi Károly Esztétikája, Ruzitska György emlékezései, Bod Péter önéletírása, Román élet (Oroszhegyi Józsa), Székelyudvarhely legrégibb leírása, Udvarhely megye leírása, Székelyhoni utazás a két Homoród mellett (Jánosfalvi Sándor), Hermányi Dienes József Nagyenyedi Demokritusa, Bölöni Farkas Sándor Nyugat-európai utazása és Naplótöredékei (Az új Erdély hajnalán), Wesselényi Szózata a magyar és szláv nemzetiség ügyében, Kazinczy Ferenc Erdélyi levelei, Kolozsvár leírása 1734-ből (Füzéri György). A kötetek hatékonyságát emelte a bevezető tanulmány és a szakszerű jegyzetapparátus. Az utolsó kötetek fülszövege szerint 1944-ben további öt mű volt előkészületben, Bölöni Farkas angliai útinaplója, Bolyai János Appendixe, Fogarasi Sámuel naplója és Bisztray Károly visszaemlékezései két-két kötetben. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó újraindította az Erdélyi Ritkaságok sorozatot. Húsz kötetre tervezi, az utolsó 2010-ben jelenne meg. Az új sorozat első darabja Bölöni Farkas Sándor Erdély történetei című munkája. A kézirat másolatát és a beköttetett kefelevonatot Izsák József otthonában őrizte, politikai indíttatású meghurcolása idején is, amikor a házkutatás veszélye naponta fenyegette. 1989 után ismét foglalkoztatta a kiadás gondolata, végül a feladat, 2004-ben bekövetkezett halála után, a családjára öröklődött. Bölöni Farkas Sándorban /Bölön, 1795. dec. 14. – Kolozsvár, 1842. febr. 3./ Jancsó Elemér „a gondolat és eszmék emberét” látta. Bölöni Farkas Sándor az önálló Erdély történetét szándékozott papírra vetni, de csak az 1566-os esztendőig jutott el. Nem adathalmaz és nem forrásérték, hanem egy nagyon szubjektív történetszemléletet valló reformer munkája. /Bölöni Domokos: Erdély történetei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Románia és Bulgária EU-csatlakozásával előtérbe kerülnek az olyan problémák, mint a romák integrációja, a gyermekprostitúció és a nőkereskedelem – vélte Lévai Katalin MSZP-s magyar európarlamenti képviselő. Társa, Korózs Lajos képviselő szerint Románia és Bulgária uniós csatlakozásával harminc százalékkal nőtt a roma lakosság aránya a közösségben, így az egyik legfontosabb feladat e több mint 12 milliós kisebbség integrációja. /Harminc százalékkal nőtt a romák száma csatlakozásunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A romániai magyar politikai alakulatok képviselői vallják, hogy a romániai magyar politikus feddhetetlen, tehát mindennemű ellene felhozott gyanúsítás, vád eleve légből kapott. Az RMDSZ sündisznóállásba helyezkedve védekezik az energetikai, és a Markó Béla szerzőijogi honoráriuma kapcsán kitört botrány közepette. Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a nyomozóhatóság államtitoknak minősülő adatok kiszolgáltatásával, illetve tetemes összeg költői honorárium álcája alatt történő „tisztára mosásával” hozta hírbe Nagy Zsoltot és Markó Bélát, attól még mindkettőt megilleti az ártatlanság vélelme. Hozzátette: Szász Jenőnek sem hisszük már, hogy kizárólag a diszkriminatív választási törvény, a román hatóságok gáncsoskodásai és a politikai rivális RMDSZ „odahatása” miatt nem képes bejegyeztetni polgári pártját. /Rostás Szabolcs: A mi kutyánk kölyke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Románia január elsejei uniós csatlakozásával egy időben vezetett be vízumkényszert a 4,5 millió lélekszámú Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben. A bukaresti külügyminisztérium már korábban megígérte a Moldovai Köztársaságban élőknek, hogy az okmány ingyenes lesz, megszerzésére pedig mindössze néhány napot kell várni. Az új év beköszöntével moldovaiak százai özönlik el naponta a chisinaui román nagykövetség épületét, amelynek személyzete képtelen rövid idő alatt kielégíteni valamennyi ügyfél igényét. /Rostás Szabolcs: Moldvai vízumroham. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője a felekezeti törvény elfogadása miatt elmarasztalta a nagy egyházakat, a magyar történelmi egyházakat és a zsidó felekezetet. Szerinte az egyházak úgy gondolják, hogy világi hatalom illeti meg őket, hogy az egyháznak előjogai vannak, beleszólhat a közéletbe, a művészetekbe, az irodalomba, a sajtóba – és joga van cenzúrázni a művészeti, irodalmi és sajtótermékeket. /Salamon Márton László: Természet- és törvény fölött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A felmérés szerint a két utóbbi parlamenti ülésszak során egyetlen olyan honatya sem akadt, aki valamennyi ülésen részt vett volna. /Bogdán Tibor: Mérlegméreg. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Románia uniós csatlakozását megelőzően sokat hangoztatott álláspont volt: Az RMDSZ politikai szerepének fontossága megfellebbezhetetlen, hiszen a csatlakozás érdekében szükség van részvételére a mindenkori román kormányban. 2007 január 1–jétől Románia teljes jogú tagja az európai közösségnek. Szükség van a román politikai életben az RMDSZ-re? Ezekre a kérdésekre a Szatmár megyei RMDSZ vezérkarának tagjait kérdezte az újságíró. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az RMDSZ aktív jelenlétének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. A legfontosabb, hogy maga a magyar nemzeti közösség egésze legyen meggyőződve arról, az RMDSZ további politikai érdekképviselete szükséges. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint komoly politikai harcra, kiállásra van még szükség. Az egyházi oktatásban, a magyar egyetem, az autonómia kérdésében szükséges egy erős érdekvédelmi szervezet. Kereskényi Gábor tanácsos, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke szerint az első komoly kihívás májusban lesz, amikor meg kell méretkezni az Európai Parlamentben való képviseletért. Szabó Károly szenátor úgy látja, az integráció eltarthat évtizedekig is. Nem tud elfogulatlan választ adni erre a kérdésre, hiszen ő az RMDSZ–ből él és a RMDSZ–szel él. Erdei Dolóczky István parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy kormány annál erősebb, minél több politikai erőre támaszkodik. Az RMDSZ–nek meg kell őriznie a stabilizáló és kiegyensúlyozó szerepét. Bendel József alpolgármester, a tasnádi szervezet elnöke kiemelte: a kisebbségnek szüksége van az RMDSZ–re. /Márkus Mónika: „A mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

Tavaly Scholtz Béla közgazdász, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója a kisebbségek jogainak gyakorlati érvényesítéséért nyerte el az Ezüstfenyő Díjat. Scholtz Béla az intézmény addig egynyelvű szakkiadványát, a Curier Agricolt (Mezőgazdasági Futárt) nem is két-, hanem háromnyelvűvé tette. Emellett a központ által szervezett szaktanfolyamok nyelvét is a hallgatók igényeihez igazította. Az utóbbi időben azért is nagyon népszerűek lettek Szatmár megyében a szaktanácsadó központ szervezésében rendezett több hónapos tanfolyamok, mert a kapott diplomát az EU is elismeri, tulajdonosa az Unió bármely országában munkát vállalhat. /Sike Lajos: Szakmai képzés, anyanyelven. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Hosszú tárgyalássorozat után sikerült véglegesíteni a temesvári római katolikus püspökséggel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport jövőjét. Bognár Levente alpolgármester elmondta: a szerződés, akárcsak a bentlakás esetében 49 évre köttetett, így aztán lehetőség nyílik a kormánytól még tavaly kapott 100 ezer lej felhasználására, ugyanakkor a helyi önkormányzat is utalhat nagyobb összegeket fejlesztésre. /(Ij): Célegyenesben a Csiky jövője. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Többesztendős huzavona, ígérgetés után Resicabányára is megérkezett az eMagyar pontok létrehozásához szükséges három számítógép. /Makay Botond: eMagyar pontok Resicabányán is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Resicabányán, az RMDSZ-székházban működő Információs Irodában ma is vannak, akik magyar igazolványért folyamodnak, tájékoztatott Costan Melánia. Az EU-csatlakozás nem befolyásolta a magyar igazolványok révén biztosított jogokat Magyarország területén. Az öt esztendei érvényességű igazolványok kérésre meghosszabbíthatók, a már lejárt igazolvánnyal jelentkeznie kell birtokosának az illetékes információs irodában. /(M. B.): A magyar igazolványok megújíthatók! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Január 6-án Szatmárnémetiben, a Bethlen Gábor téri Szamos-negyedi református templomban történelmi előadásokkal emlékeztek a nikolsburgi béke 385. évfordulójára, illetve magára Bethlen Gábor fejedelemre. Thoroczkay Sándor történész a harmincéves háborúról és annak következményeiről tartott előadást. Bethlen Gábor életútját Kónya László mutatta be, majd Bogya Kiss Ferenc lelkész az erdélyi fejedelemről, mint a hit védelmezőjéről beszélt. Az ünnepi rendezvény során szóba került az is, hogy miután a városi tanácsnál néhány éve sikerült kiharcolni, hogy a teret, ahol a templom található, Bethlen Gábor térnek nevezzék el, szobrot kellene állítani az 1613. és 1629. között uralkodó erdélyi fejedelemnek. A szobor gipszváltozata Erdei István szobrászművész alkotása, s az alkotás bronzba öntéséhez már csak néhány támogató adományára lenne szükség. Szóba került, hogy Szatmárnémetiben Bethlen Gábor Alapítványt és Bethlen Gábor Társaságot kellene alapítani. Előbbinek a rossz anyagi körülmények között élők megsegítése lesz a feladata, míg utóbbi szervezet a magyar nyelvű oktatás és műveltség védelmét vállalná fel. /Cz. L.: Történelmi előadásokkal emlékeztek a nikolsburgi békére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

Resicabányán az RMDSZ mellett bejegyzett Platanus Művelődési Egyesület Tóth János szerkesztésében Platanus címmel időszakos kiadványt kíván megjelentetni. A napokban a 0. szám megjelent, amelyből megállapítható, hogy egyfelől képes-, másfelől szatirikus, humoros lapról van szó. /Krassay Szörény: Megjelent a Platanus próbaszáma. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Benkő József gyűjteményét immár évente bemutatják Marosvásárhelyen. Január 7-én ismét tárlók üvege alá, falakra került a messze földön egyedülálló kollekció: a második világháborúból fennmaradt tárgyak sorakoztak a helyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A tárlattal a Don-kanyari ütközet hatvannegyedik évfordulójára emlékeztek az EMKE Maros megyei szervezete és a vendéglátók közös szervezésében. Az immáron harmadszor fölállított kiállítás gyűjtője évente más-más vetületét igyekszik megmutatni a háborúnak, az idén a Maros megyei harcok kaptak hangsúlyos szerepet. Berekméri Róbert történész mutatta be a tárlatot. Az Erdélyben egyedülálló tárlat már régen nem csak a magyar királyi honvédségről szól, a gyűjtőkörutakkal egyre gazdagodott a gyűjtemény: most már a magyar hadsereggel együtt harcoló német, de az ellenséges orosz, illetve román haderő anyaga is bemutathatóvá vált. /Nagy Botond: Emlékezés a Don-kanyari áldozatokra. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

„A történelem során megtanulhattuk, hogy nekünk, magyaroknak nincsenek barátaink, csak érdekszövetségeseink, akiket bármelyik pillanatban el is veszíthetünk” – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő a január 7-én tartott madéfalvi megemlékezésen. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke párhuzamot vont a 18. században végbement vérengzés és a székelység mai helyzete között, mondván: annak idején ágyúval lövették a védtelen embereket, ma a boldogulás hiányával sújtják őket. A megemlékezésre a pusztinai Szent István Egyesület is küldöttséget menesztett, melynek tagjai a koszorúzás után énekükkel tették tiszteletüket az 1764-ben lemészárolt kétszáz székely vértanú emlékműve előtt. Az Siculicidium-emlékműnél tartott ünnepséget a madéfalvi egyházi kórus előadása zárta. /Horváth István: A vértanúkra emlékeztek Madéfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A 243 évvel ezelőtti mészárlás örökre gyásznap marad a helyiek tudatában – mondta Madéfalva székely ruhába öltözött alpolgármestere, Máthé Edit. Este a helyi kultúrotthonban bemutatták a Papp Kincses Emese írta és rendezte Székely Golgota című rockoperát, amely ezt a történelmi eseményt eleveníti fel. /Kozán István: Örökre gyásznap marad. A Siculicidium évfordulójára emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A róla elnevezett téren még az idén szobrot emelnek Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, Szatmárnémetiben – határozta el a Bethlen Gábor Társaság kezdeményező bizottsága. Kónya László tanárral, megyei főtanfelügyelő-helyettessel az élen a társaságot és vele a szoborállító alapítványt azon szatmári értelmiségieknek az indítványára hozzák létre, akik az enyedi Bethlen Kollégiumban tanultak. A mellszobor Erdei István szatmári művész alkotása lesz. A végleges bronzváltozathoz szükséges összeget jórészt közadakozásból kívánják előteremteni. /Sike Lajos: Bronz-Bethlen Szatmárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Szilveszter János marosvásárhelyi karikaturista elnyerte a brazíliai Sao Paulóban megrendezett nemzetközi karikatúrafesztivál – a IV Festival Internacional de Humor de Foz do Iguacu – nagydíját, de a szervezők „elfelejtették” erről értesíteni, holott a díj 10 ezer dollárral jár. A díj elnyerésének hírére interneten bukkantak rá barátai. „Erdélyi magyar karikaturistának nagy megtiszteltetés ez a díj, annál is inkább mivel szakmai berkekben úgy tartják, hogy ez a Sao Paoló-i, a tokiói Yomyumi-díj mellett a karikatúra Oscarjának számít” – mondta Szilveszter, aki így jegyzi karikatúráit is a helyi román nyelvű napilap karikaturistájaként. Tavaly ősszel a „fotós Oscarnak” számító amerikai nagydíjat szintén marosvásárhelyi magyar, Jakab Tibor nyerte. /Bögözi Attila: Nyerő hinta-karikatúra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Január 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén négy irodalom- és nyelvtudományi kötetet mutattak be maguk a szerzők, akik a kolozsvári közönség előtt régi ismerősök, innen kerültek a Miskolci Egyetemre, és munkáikban is gyakran vissza-visszatérnek a szülőföldre. Dr. Mózes Huba irodalomtörténész, docens Amit az ember álmodni tud című kötetében Karácsony Benő regényeinek magas fokú szakmaiságát, Wass Albertnek pedig az Elvásik a vörös csillag és a Tizenhárom almafa című regényeinek sajátosságait vizsgálta. A Repülőhíd a sínek felett című kötetében Mózes Huba gyermekkori kolozsvári élményeit elevenítette fel. Dr. Kabán Annamária nyelvész, docens, a Lét és nyelv című tanulmánykötetében az erdélyi magyar nyelvtudománnyal és nyelvhasználattal foglalkozott. Ötven évvel ezelőtt jelent meg a először Kolozsváron a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények folyóirat, hasábjain fontos nyelvjárási, módszertani, névtani, nyelvtudományi vizsgálatok, nyelvi kölcsönhatásokat kutatómunkák láttak napvilágot. A szerző külön méltatta Szabó T. Attila és Szabó Zoltán professzor szakmai pályáját, de figyelmet szentelt Méliusz Péter herbáriumtörténeti írásának is, amely 175 évvel előzte meg Linné általánosan elfogadott rendszertani munkáját. Kabán Annamária a Szabadság és a Hargita Népe kiadványait nyelvtani és hangtani vizsgálatnak vetette alá. A szerző Szövegek színváltozása című kötete főleg versek elemzését tartalmazza. /Ö. I. B.: Két szerző, négy kötet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Nagyváradon január 7-én ismét tüntetés volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért. Mint ismeretes, a létesítményt egy városi tanácsi határozattal a gimnázium kezeléséből a szomszédban lévő ortodox parókiának adták, Tőkés László királyhágómelléki püspök és a váradi magyarság azóta próbálja visszaszerezni a diákoknak elengedhetetlenül szükséges pályát. /Újabb tüntetés sportpálya ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Az Európai Parlament (EP) szélsőjobboldali csoportjának a konszolidálása – ez Románia első „kedves meglepetése” az őt befogadó EU számára, ironizált január 8-i cikkében a brit The Guardian. A C.V. Tudor vezette Nagy-Románia Párt (PRM), valamint az Ataka féle bolgár nacionalisták európarlamenti képviselőinek a szélsőséges európai pártokat tömörítő csoportba való beiratkozásával komoly erősítést kap ez az újfasiszta, holokauszt-tagadó társaság – figyelmeztet a lap. Az új képviselőkkel az önálló parlamenti csoport megalakítása csak idő kérdése A lap úgy tudja: az európai szélsőséges erők jövő hétre tervezik pártvezetőik csúcstalálkozóját. /Kedves meglepetés – román és bolgár erősítés az európai újfasisztáknak The Guardian. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Nagylaknál a „magyar vámosok” kiürítik a románok gépkocsijainak csomagtartóit, állítólag tömegével alázva meg az európai országokban dolgozó, munkahelyükre visszatérni akaró románokat – írta január 8-án a bukaresti Romania Libera, de a cikk állításait a bukaresti magyar vámattasé cáfolta az MTI-nek. A határátkelőhelyekről már elvonultak a magyar vám- és pénzügyőrség tagjai. Jövedéki ellenőrzés viszont folyik a jövedéki termékek (cigaretta és alkoholtermékek) esetében. Az ellenőrző hatósági emberek pénzügyőrök, akik szúrópróbaszerű jövedéki ellenőrzéssel foglalkoznak. Élelmiszert ezek az alkalmazottak nem ellenőriznek. /Ellentmondó állítások a nagylaki „vámellenőrzésről”. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár európai parlamenti képviselői jelölését támogatja a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) – jelezte Kovács Péter, a MIÉRT, illetve az RMDSZ szórvány-, szociális és ifjúsági kérdésekkel megbízott alelnöke. Korodi Attila is megerősítette, hogy indul egy EP-képviselői mandátumért. Az ÚMSZ értesülései szerint az RMDSZ listáján indulna EP-képviselői mandátumért még Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Sógor Csaba szenátor, Jakab István volt pénzügyi államtitkár, Csutak István volt európai integrációs államtitkár, Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Szilágyi Zsolt. A jelölteket a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) hallgatja meg, amely rangsorol, majd döntését előterjeszti a Szövetségi Képviselők Tanácsának. /G. G.: Korodi a MIÉRT EP-képviselőjelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Megkapta a 3G mobiletelefon-szolgáltatási engedélyt az RDS&RCS-csoport. A nagyváradi Teszári Zoltán üzletember által irányított RDS&RCS-csoport a UPC-vel együtt a legnagyobb kábeltelevíziós és internetszolgáltató, sőt a vezetékes telefonok piacán a Romtelecom legnagyobb vetélytársa, alternatív szolgáltatóként alig másfél év alatt meghaladva a 10 százalékos piaci részesedést. /Mobilszolgáltatás az RDS-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A magát multikulturális metropolisznak valló Milánóban egymás után gyújtják fel a külvárosban szaporodó roma-táborokat. Jönnek a románok! – hallani Rómában is, ahol roma vagy román egyre megy. Az olasz főváros buszain és metróin minden megállóban ezt ismétlik az utasok, amikor újabb és újabb kéregetők vagy muzsikusok szállnak fel, és a pénzt az esetek többségében gyerekek szedik össze. A közel 300 ezres roma közösség (amely nem hivatalos adatok szerint eléri a milliót is) már a harmadik legnagyobb Itáliában az albánok és marokkóiak mögött, sőt, a százezer római román a város legnagyobb idegenajkú csoportját alkotja. Az osztálytermekben is egyre több román kisdiák ül. /Sárközy Júlia (Népszabadság): Jönnek a románok! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Az ártámogatott gyógyszerekért való rohangálás, sorban állás az EU-csatlakozás után sem szűnt meg. Az új kedvezményes gyógyszerlisták sok patikába nem jutottak el. Arra hivatkozva, hogy még nem egyeztek meg az egészségügyi biztosítóval, jelenleg nem írnak fel kedvezményes gyógyszereket betegeiknek a háziorvosok Szatmárnémetiben. Marosvásárhelyen ártámogatott és ingyenes gyógyszerek csak bizonyos patikákban kaphatók. A patikák többségéből még múlt év karácsonya előtt elfogyott a pénz, s idén lassan tíz napja azért nincs ártámogatott és ingyenes gyógyszer, mert a gyógyszertárak többsége későre kapta meg a számítógépes programot, amely nélkül lehetetlen a vények kiszolgálása. /Hol pénz nincs, hol pedig gyógyszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

A tavalyi év legnagyobb tragédiája a képviselet ügyének rendezetlensége. Egyik oldalon, a románon ott csücsül az RMDSZ vezetése, Bagoly Zsolt, látható a kis lépések politikájának eredménytelensége, a másik oldalon ott csücsül az úgynevezett nemzeti oldal, sok részre tagoltan. A Magyar Polgári Párt nem tett semmit az elmúlt évben, az EMNT-nek nem sikerült megbékülnie az SZNT-vel. Eredményesebb volt az SZNT tevékenysége, azonban az SZNT sem rendelkezik nagy tömegbázissal. Az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ lassan bár, de gyarapodik. A Magyar Ifjúsági Tanács ernyőszervezetként tagszervezetei révén él és működik, de nem tudja megfelelően kihasználni az általuk mozgósítható emberanyagot. A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/, ez a maroknyi ember bevitte az önálló állami erdélyi magyar egyetem kérdését a közbeszédbe, egyre népszerűbb a Bolyai ügye. Leváltani az RMDSZ-t csak másik párttal lehet, ez még a láthatáron sincs, talán két választási ciklusnak is el kellene telnie ahhoz, hogy egy másik párt bejusson a parlamentbe. Másik lehetőség, hogy az RMDSZ tényleg érdekképviselet lesz, de ennek kicsi az esélye. /Bagoly Zsolt: Újévi számbavétel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 9./

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte január 8-án tartott sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potentialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben /a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben/. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadságnak elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. A BBTE azzal vádolta Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz két doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt”) további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok. Kovács Lehel több budapesti és bécsi szaklapban rendszeresen közöl, hazai kiadványokat szerkeszt, 6 konferencia összefoglaló kötetében szerepel, mint szerző. Bár még csak 32 éves, három tudományos kötetnek egyedüli, további négynek pedig társ szerzője. Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú? Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bodó Barna: Szamosközi plagizált? A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű Természettudományi Karának létrehozása érdekében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) aláírásgyűjtést kezdeményezett az intézmény főállású magyar oktatóinak körében. A kérdés: Alulírott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonalának főállású oktatója aláírásommal támogatom, és kérem, hogy: jöjjön létre a magyar tannyelvű Természettudományi Kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. A tavaly decemberében elkezdett, és a napokban befejezett aláírásgyűjtés a következő eredménnyel zárult: az érintett 65 oktatóból 54 aláírta, vagyis 83 százalék támogatja az önálló magyar tannyelvű Természettudományi Kar létrehozását. A lap felsorolta karonként a támogatókat és az ellenzőket. A további magyar tannyelvű karok létrehozása érdekében jelenleg is folyik az aláírásgyűjtés. /Aláírásgyűjtés a magyar karok létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./