Magyari Lajos költő, szenátor visszatért a román szenátorok Tőkés László püspökhöz írt nyílt levelére. A szerzők visszautasították azt, hogy Romániában hetven éve folyik a nemzetiségek jogfosztását célzó politika. Azt állították, hogy a két világháború között Romániában nem létezett nemzetiségi elnyomás. A valóság más képet mutat. Elég az Anghelescu-féle nyelvtörvényre, az ún. kultúrzónák tendenciózus felállítására, a magyarlakta vidékek román hivatalnokokkal feltöltésére, a hírhedt névelemzésre, a földreform preferenciális alkalmazására, a magyar egyházak vagyonának megcsonkítására, a székely közbirtok jelentős részének elvételére hivatkozni. /Magyari Lajos. Az eszmék haszna és a tények ereje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Iliescu elnök máj. 7-én indul ötnapos körútra, Szlovéniába, Horvátországba, hazatérőben pedig Belgrádba látogat. / Iliescu délszláv körútra indul. = Magyar Hírlap, máj. 10./

Máj. 9-én kezdődtek meg Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok szentmisével és körmenettel. A Tempfli József püspök celebrálta szentmisén megjelent Habsburg Ottó is. A Varadinum Napok 9-től 16-ig tartanak. A program változatos. Lesz sajtótörténeti kiállítás, Octavian Buracuval, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnökével rendeznek találkozót, a zsidóság és a nagyváradi magyar kultúráról lesz szó a következő napon, de lesz még képzőművészeti kiállítás, megemlékeznek a 85 éves Holnap mozgalomról, végül ökumenukus istentisztelettel zárul a rendezvénysorozat. /Habsburg Ottó jelenlétében. Varadinum-napok Nagyváradon. = Új Magyarország, máj. 10./

Meghalt Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ nyugalmazott római katolikus püspök, máj. 10-én volt a temetése Gyulafehérváron. A temetésen jelen voltak az erdélyi magyar egyházfő, Takács Csaba ügyvezető elnök az RMDSZ-t képviselte. /Lerótták kegyeletüket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ Jakab Antal 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.

Kockáztatva az elszigetelődést, Magyarország nem adja fel a területi igényeket. Ezzel a címmel számolt be az Adevarul arról, hogy a magyar parlament heves vita után elhalasztotta a magyar-ukrán szerződés ratifikálását. Az Adevarul idézte Szent-Iványi Istvánt /SZDSZ/, aki szerint ez a lépés negatív hatást gyakorol a Magyarországról külföldön alkotott képre. /A parlamenti vita visszhangja. = Magyar Hírlap, máj. 10./

Marosvásárhelyen máj. 8-án megyei politikai fórumot tartott az RMDSZ. A vártnál kisebb volt az érdeklődők száma. Markó Béla elmondta, hogy az autonómia szellemében Brassóba, az RMDSZ kongresszusán hozott döntésnek megfelelően az RMDSZ nem egyszerű politikai párt, hanem önkormányzati modellként működő érdekképviseleti szervezet. Nagy Győző polgármester munkájával szemben elégedetlenséget fejeztek ki a hozzászólók. /Mózes Edith: RMDSZ-fórum. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

"A legionárius mozgalom, a Vasgárda újjáélesztője az 1991 végén létrejött Romániáért Mozgalom. Vezetője Marian Munteanu, aki 1990-ben az Egyetem téri tiltakozó akciók vezetője volt. Munteanu egyetemistáknak tartott előadást Bukarestben. Kifejtette, hogy semmi közük sincs a legionárius csoportokhoz. Mozgalma jobboldali, nacionalista szervezet, hevesen bírálják a korrupt, erkölcstelen vezetést. Munteanu előadása után elénekelték a legionárius himnuszt. Sok megjelent viseletében is utánozta a legionáriusokat, maga Munteanu is bőrtüszőt viselt. /Ferencz L. Imre: "A Romániáért Mozgalom nem lehet a legionáriusnak folytatója". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"

Szőcs Géza és Patrubány Miklós az RMDSZ képviseletében Varsóban részt vesz az EDU ülésén, az RMDSZ ugyanis benyújtotta felvételi kérelmét az EDU-ban, jelentkezését kedvezően fogadták. /RMDSZ-szereplés Varsóban. = Pesti Hírlap, máj. 11./

"Kádár Ferenc költő, az RMDSZ nagykárolyi elnöke, tanácsos elmondta, szeretnék megakadályozni a tervet, 2500 katonának a városba telepítését, mert az gondot okozna, a 250 tiszt családostól való letelepedése pedig az etnikai összetételre is hatással lenne. Nagykárolyban nagy a munkanélküliség, ugyanakkor a tisztfeleségek majd elsőbbséget élveznek a munkahelyeken. Nagykároly testvérvárosa, Orosháza felajánlotta, hogy kiadja a nagykárolyi újságot, a nyomdaköltséget is vállalja, de a hivatalos körök ezt nem engedték meg, ezért még mindig nincs magyar újságja a városnak. /Gál Éva Emese: "Van remény a fellendülésre" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ "

A Varadinum ünnepségsorozat keretében máj. 9-én Nagyváradon találkoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. Több mint harmincan jöttek össze, meghallgatták Kántor Lajosnak, a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete elnökének és Szabó Zsoltnak, a Művelődés főszerkesztőjének eszmefuttatását. Ezt követte a romániai magyar lapok főszerkesztőinek négyórás tanácskozása. Bemutatkoztak az ifjúsági lapok is. /Varadinum. Ünnephozó főszerkesztők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Gheorghe Florica vezérőrnagy, a pénzügyi ellenőrző gárda nemrégiben leváltott főbiztosa parlamenti meghallgatásán azt állította, hogy román vezetők feketézésben vettek részt. Florica 18 nevet tartalmazó listáján szerepel a Florian Georgescu pénzügy- és George Dunaescu belügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára /aki megfenyegette a főbiztost, ne forduljon az ügyészséghez/ és több magas rangú katonatiszt. Florica a névtelen, fenyegető telefonok miatt kénytelen volt rejtekhelyre vonulni. /Bogdán Tibor, Bukarest: Dagad a romániai korrupciós botrány. = Magyar Hírlap, máj. 11./ Florica az Evenimentul Zilei lapban közölte a megvesztegetéssel, korrupcióval vádolt vezetők névsorát, köztük van a minisztereken kívül Costica Voicu tábornok, a román rendőrség gazdasági ügyosztályának parancsnoka, Andronic, a kormány által pénzelt Libertatea lap főszerkesztője, Marcu és Agache főtisztek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től, Ioan Popa államtitkár, Gheorghe Badescu, a Vámhatóság aligazgatója.../Szondy Zoltán, Csíkszereda: Korrupciós botrány Romániában. = Pesti Hírlap, máj. 12./

A Dimineata, az elnöki hivatal félhivatalos szócsöve máj. 11-i száma szerint a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat, a Varadinum csupán ürügy az RMDSZ számára ahhoz, hogy helyreállítsák az Osztrák-Magyar Monarchiát. Az ünnepségen megjelent Habsburg Ottó is. /A Dimineata vádjai. = Magyar Hírlap, máj. 12./

Udvarfalván Petőfi Sándor versmondó versenyt rendeznek, a résztvevők Marosvásárhely környéki falvak iskolásai. /(bodolai): Petőfi Sándor versmondó verseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Matekovits Mihály /sz. Arad, 1946/ az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ megyei elnöke, az RMPSZ országos alelnöke aradi diákokat kísért el Sepsiszentgyörgyre, az ott folyó Határtalan Tanulmányi Versenyre. Matekovits Mihály már a fordulat előtt is az Arad megyei vezető magyar értelmiségiek között volt. Elmondta, hogy a fásultság és a közöny jelei náluk is megmutatkoznak. Sok aradvidéki gyermeke jelenleg Magyarországon tanul. Az aradi RMFDZ nagy gondja a magyar gazdasági szakemberek hiánya, sokan eltávoztak, kivándoroltak. Matekovits Mihály hangsúlyozta, hogy a szórványban élő biztonságérzetét Székelyföld adja. Náluk inkább az érdekvédelemnek van jelentősége, ezért jogi tanácsadás folyik az RMDSZ-szlkházban. Aradon a könyvtár számára négyezer könyvet tudtak összegyűjteni. /Matekovics János: Szórványban a határ mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nyilatkozott lapjáról: pártsemlegesek, partneri viszonyban vannak az RMDSZ-szel, de nem alárendeltjei. Az RMDSZ különböző irányzatai szócsöve szerepét vállalják. Gyarmath János határozottan kiállt Tőkés László püspök mellett, aki 1989-től szüntelen támadásnak van kitéve. /Durkó Károly: A román kormány megosztaná a magyarságot. = Pesti Hírlap, máj. 12./

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa újabb támadó cikket írt Tőkés László ellen, illetve a püspököt megvédő Sütő Andrással is vitába szállt. Csodálja és irigyli Sütő Andrást, akinek nem jelent problémát a magyar identitás vállalása, a magyarságban nem talál semmi kivetnivalót. Föl sem merül benne, hogy elsősorban nem azok mentek el, akiket üldöztek. Sokan megcsömörlöttek a romániai magyar közéletet elözönlő demagógiától, köpönyegforgatástól, azért távoztak, állítja Bíró Béla. Azzal vádolja az írót, hogy nem látja a "mi magyar" köpönyeg-forgatóinkat, így az erkölcstelen román áll szemben a makulátlan magyarral. Sütőnek felül kell emelkedni sérelmein. - Sütő András, Tőkés László és mások nem látják, hogy "jóval többen vannak köztünk" azok, akik megőrizték nyitottságukat a szomszéd népek és az egyetemes emberi értékek iránt. Tőkés László tévedett, amikor etnikai tisztogatásról beszélt. A kisebbségi problémákra érzéketlen Nyugatot sokkoló kijelentéssel próbálta ráébreszteni a magyar kisebbség helyzetére. Ne vegyük át az utódállamok sokkoló módszereit, csúsztatásait. Ez csak a gyűlölet eszkalációját idézhetné elő, állapította meg Bíró Béla. Szerinte ezért nincs igaza Tőkés Lászlónak. /Bíró Béla: Az elfogultság szárnyasoltára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., átvette: Magyar Hírlap, máj. 17./ Sütő András és Szász János levélváltása: ápr. 4-i jegyzet. Bíró Bélával szemben Tőkés László mellé állt például dr. Octavian Buracu Etnikai tisztogatás Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), 1993. ápr. 22./ c. írásával."

"Dr. Balázs Sándornak a Bolyai Egyetem ügyében Iliescu elnökhöz írt levelére Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt. Elutasította a magyar egyetem újraindítását, még azt is kétségbe vonta, hogy az a romániai magyarság egyöntetű kérése lenne. Traian Chebeleu azt állította, hogy a Bolyai Tudományegyetemet nem szüntették meg, csak egyesítették. Jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen 179 tantárgyat hallgat magyarul 869 magyar hallgató. A Bolyai Egyetem visszaállítása "szegregációs intézkedés lenne", szeparatizmus, fokozná az etnikumközi feszültségeket. Traian Chebeleu nem fogadta el Balázs Sándor érvelését, hogy a romániai magyarság állampolgári joga állami felsőfokú intézményben anyanyelven tanulni. Az elnöki szóvivő leszögezte: ilyen jog nincs. Szerinte a magyar egyetem létrehozása "nem az emberi jogokhoz, illetőleg a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogaihoz kapcsolódó kérdés." /Traian Chebeleu válasza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ "

"Chebeleu szóvivő azt állította, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i levelét. A Romániai Magyar Szó ezzel szemben cáfolatul közölte az átvétel igazolását. Chebeleu válaszában figyelmen kívül hagyta az erdélyi magyar főiskola 400 éves létét. Ez a főiskola oktatás önkényes, külső beavatkozással szűnt meg. /Cseke Gábor: Az "elveszett" memórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ "

Máj 10-én a szenátusban két interpelláció is elhangzott az RMDSZ részéről. Magyari Lajos arra kért választ, mikor vesz részt a kormány a megalakult Megyei Önkormányzatok Ligája munkájában. A liga ugyanis a helyi önkormányzatok autonómiájával foglalkozik. Hajdu Gábor szenátor Vremea lapban a Románia területi integritását veszélyeztető szervezkedéssel megvádolt gyimesbükki magyarok mellett állt ki. Az Adrian Paunescu által megvádoltak nem is tartózkodtak a faluban a jelzett napon, az aláírásgyűjtés pedig nem politikai, hanem gazdasági vonatkozású, nevezetesen a helyi gáter sorsát kívánták eldönteni. /Interpellációk a parlamentben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), máj. 13./

A magyar-román történész vegyes bizottság utoljára 1983-ban ülésezett Bukarestben és Nagyszebenben. A bizottság most újra összeült Budapesten és Veszprémben. Camil Muresan akadémikus, kolozsvári egyetemi tanár, a vegyes bizottság román elnöke leszögezte, a legnagyobb elégedettséggel fogadták a tárgyalások újrakezdését. Tájékoztatták egymást a történészi kutatásokról. Megvitatták a két ország történelem tankönyveit. Muresan elmondta, hogy a romániai hivatalos szervek még nincsenek meggyőződve a magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának lehetőségéről. /T. Békés Sándor: Újrakezdett dialógus. = Új Magyarország, máj. 11./ Alexandru Porteanu húsz éve, 1973-ban is tagja volt a vegyes bizottságnak. A mostani találkozón Engel Pál, Niederhauser Emil és a többiek beszámoltak az elmúlt időszakról. Benda Kálmán magyar társelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában csak egységes tankönyvek vannak, nincs lehetőség arra, hogy a kisebbségi iskolákban saját szempontja szerint taníthassák a történelmet. Benda Kálmán elmondta, Muresan egyike a kisszámú román történészeknek, akik fenntartották, hogy a magyarokkal tárgyalni kell. A román történészdelegációba romániai magyar történészeket is felvettek, Egyed Ákost és Imreh Istvánt, azonban őket nem hozták el erre a találkozóra. Muresan az újságírónak, Neumann Ottónak kijelentette: Romániában más nemzettel szembeni gyűlöletre nem uszított egyetlen valódi historikus sem az utóbbi harminc évben. Ilyesmit hírlapírói alkatú történészek műveltek, akiket viszont sohasem fogadtunk be magunk közé. /Neumann Ottó: Román és magyar történészek a gyűlölködés ellen. = Magyar Hírlap, máj. 13./ Az Erdélyből áttelepült Neumann Ottó rengeteg román történész gyűlöletre uszító munkáját felsorolhatta volna az elmúlt évtizedekből, de nem tette. Kommentár nélkül közölte Muresan megcáfolható nyilatkozatát.

Simona Miculescu külügyi szóvivő máj. 12-i sajtóértekezletén kitért arra, hogy Romániát most nem veszik fel az Európa Tanácsba, hangot adott a román aggodalomnak: a feltételeket úgy állítják be, hogy elodázzák a felvételt. A szóvivő megerősítette a korábbi román kormánynyilatkozatot: felvétel után azonnal csatlakoznak az alapvető emberi szabadságjogok konvenciójához és aláírják a regionális és kisebbségi nyelvhasználat chartáját is. /B. T.: Bukarest: Az Európa Tanács kettős mércével mér. = Magyar Hírlap, máj. 13./

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla RMDSZ elnök a közelmúltban háromszéki körúton vettek részt. Útjuknak az volt a célja, hogy az RMDSZ-ben teljes súlyával még nem jelen levő székelység nagyobb részt vállaljon a politizálásból. A székelység olyan többségben él, mondta Tőkés László püspök, hogy nincs benne veszélyérzet. Nem ismerik föl, hogy milyen fontos volna az önszerveződés. A széki öntudat tovább éltet egy tradicionális megosztottságot is. A Hargita megyei székek között ellentét van, pedig éppen a székek erejét kellene felszínre hozni. /Sylvester Lajos: Tőkés László püspök a háromszéki tapasztalatokról. = Új Magyarország, máj. 13./

"Az ukrán-magyar alapszerződés vitájával kapcsolatban az Esti Hírlap körkérdésére válaszolva Markó Béla RMDSZ elnök leszögezte, hogy nem szabad analógiát teremteni az Ukrajnával és Romániával kötött alapszerződés között. Számunkra fontos a kisebbségekkel folytatott konzultáció, mondta. A magyar-román alapszerződés cikkelye tartalmazza azokat a garanciákat, amelyekre a romániai magyar kisebbségnek szüksége van. "Mi személyi és kulturális autonómiában fogalmaztuk meg igényeinket, s programunkban szerepel a helyi és területi önigazgatás elve is." ? jelentette ki Markó Béla. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei körkérdés. = Esti Hírlap, máj. 13./"

Máj. 16-án kórustalálkozóval ünneplik Szilágycsehben máj. 16-án a helyi kórusmozgalom fennállásának századik évfordulóját. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ ez évben is megrendezi Torockón a már hagyományossá vált diákújságíró-találkozót, ezúttal máj. 27-30-a között. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Kolozsváron a Györgyfalvi negyedben ortodox templomot akarnak építeni, azonban a lakosság tiltakozott, mert zöldövezetet vennének el. Az ortodoxok most azzal érveltek, hogy aláírásgyűjtést folytattak és a magyarok is aláírták az íveket. Az ottani magyarok azonban állítják, nem írtak alá semmit. /Makkay József: Ortodox templom a Györgyfalvi negyedben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Az 1989-es változás után rengeteg új lap jelent meg, sok új tehetség jelentkezett, ifjúsági, társasági, tudományos, irodalmi, hitbuzgalmi, szórakoztató és sportújságok, Egy idő múlva azonban egyre csökkent a lapok száma. Nem mindegyik lap anyagi problémák miatt szűnt meg. Kolozsváron például a Jelenlét a fordulat után az első volt a városban. Merész, újszerű, az Írószövetség pártfogásba vette, fizetést adott a szerkesztőknek, kintről számítógépet kaptak. Egyszercsak akadozni kezdett, majd megszűnt. A főszerkesztő áttelepült Magyarországra, lapot szerkeszteni. A magyar sajtó helyzetét vizsgálva borong Szőcs István: a lapok megszűnnek, alig van előfizető, nagy mulasztás, hogy az RMDSZ nem szervezte meg a terjesztést. Olyan városba, ahová azelőtt ezerötszáz Utunk, most tíz-húsz Helikon sem jár. Az anyagi gondok mellett az érdeklődés is csökkent. /Szőcs István: Gazdátlan sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Az Országgyűlés máj. 11-én megerősítette, ratifikálta a magyar-ukrán alapszerződés alapjául szolgáló, Kijevben 1991. dec. 6-án aláírt szerződést. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, Magyarországnak Ukrajnával nem volt érvényes békeszerződése, miután a Szovjetunió egyetlen jogutóda Oroszország. Ez indokolta, hogy a területre vonatkozó kitétel az alapszerződésbe bekerüljön. Antall József miniszterelnök leszögezte, teljes felelősséggel vállalja a szerződés minden következményét. Hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés nem jelent precedenst, nem kötelez más országokkal kapcsolatban. /Antall: Nem jelent precedenst. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

"Április végén Bukarestbe hívták az egyházi vezetőket, hogy tárgyaljanak a kultusztörvény tervezetéről. Nem kapott mindenki meghívót, Tempfli József nagyváradi megyés püspök például nem kapott, másoktól tudta meg a tanácskozás időpontját. Előzőleg az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői Kolozsváron találkoztak, tájékoztatott Tempfli József és közös álláspontot alakítottak ki, ezután mentek Bukarestbe. Egyes kérdések megvitatásától elzárkóztak: nem akarnak beleegyezni az elvett egyházi javak visszaadásába, az egyházi iskolák felállításába /csak állami és magániskola van, felelték a minisztériumi vezetők/. Az egyházak vezetői viszont nem adják fel a harcot, továbbra is visszakövetelik elvett értékeiket, köztük az anyakönyveket is. A román hatalom képviselői közölték, hogy erről nem hajlandók tárgyalni. A vitában egyedül az ortodox egyház képviselői álltak az állam képviselői mellé. Gutiu kolozsvári görög katolikus püspök megjegyezte: "Mit mondjanak akkor mások, ha még nekünk, románoknak sem adják vissza tulajdonunkat?" A tárgyalás eredménytelenül végződött. /Indig Ottó: Tempfli József megyés püspök: Nem vették tudomásul a legfontosabb egyházi követeléseket. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 13./ "

"Kiderült, hogy a tordai Securitate egykori vezetője, aki a "diktatúra irredentizmus és nemzetbiztonsági" felelőse volt, jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakértője. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ "