Dr. Octavian Buracu, az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete elnöke Ion Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifejtette, aggodalommal töltik el Funar kolozsvári polgármester ismételt, etnikumközi provokációi. Az Etnikumközi Párbeszéd Egyesülete kéri, hogy az elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket ezek megfékezésére, a békés együttélés légkörének megteremtésére. /Ion Iliescuhoz, Románia elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Ápr. 30-án lesz Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalása Bukarestben. Cseresznyés Pált 15 évre ítélték, mert a magyarokra uszított hodáki Mihai Cofariu támadójaként azonosították az videofelvételen. Ezt a videofelvételt most többször bejátszották a román tévéadók, hogy hangulatot teremtsenek a tárgyaláshoz. Cseresznyés Pál ugyanannyit kapott, mint a tömeggyilkos Ion Dinca, akinek életfogytiglanját a Legfelsőbb Bíróság ápr. 26-án 15 évre változtatott. Az ő tárgyalása előtt a tévé nem mutatott felvételeket 1989. decemberéről. /Nits Árpád: Justitia félkarú mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az Európa Tanács jogi bizottsága Brassó megyében tett látogatást. A Német Demokrata Fórum képviselői, élen Paul Philippi elnökkel hangsúlyozták, hogy támogatják Románia integrálódását az európai struktúrákba. Romániában hiányzik az a jogi keret, amely a német kisebbségnek védelmet nyújt az egyes román pártok idegengyűlölete ellen. Megnevezték a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot, rámutatva, hogy egy jogállamban ezeket ügyészség elé kellene állítani. A románok történelme a tantárgy, nem Románia története. /Idegengyűlölet ellen nincs védelem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Halász Anna is hozzászólt az etnikai tisztogatás kifejezés vitájához. Sok érvet hozott fel a romániai kisebbségekkel, magyarokkal, zsidókkal szembeni bánásmódról, megállapítva, hogy hideg etnikai tisztogatás lehetne a megfelelő kifejezés. /Halász Anna: Nem egyfajta, hanem hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

"Magyarveszély fenyegeti az ősi román földet, állapították meg a mócok első, Kolozsvárott rendezett összejövetelén. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólalt az összejövetelen, kifejtve, hogy "a fokozódó magyar veszedelem miatt" a mócoknak ismét le kell majd jönniök a hegyekből, a haza védelmében. /Funar a mócokkal fenyegetőzik. = Magyar Hírlap, ápr. 29./"

Ápr. 17-én Marosvásárhelyen ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete igazgatótanácsa. A szervezet nevében a szócserét a rövidítés könnyebb kiejthetőségével indokolta: MÚRE. Az egyesület új székhelye: Marosvásárhely, Városház u. 1. Az ülésen tárgyaltak a Spectator Alapítvány bejegyzéséről és megválasztották kuratóriumát. Kántor Lajos, a MÚRE elnöke ismertette a Korunk és más kolozsvári kiadványok helyzetét. A MÚRE igazgatótanácsa tiltakozó nyilatkozatot fogadott el. Tiltakoztak amiatt, hogy a kolozsvári szerkesztőségeket kilakoltatással fenyegetik. A tiltakozó nyilatkozatot elküldték Iliescu elnöknek. /MÚRE igazgatótanácsi ülés Marosvásárhelyen. = Média, ápr. 29./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége ápr. 22-én tartotta közgyűlését Kézdivásárhelyen. A szakemberek megállapították, hogy a hazai magyar nyelvű tévéműsorok elzárkóznak az anyanyelvápolástól. Ezt bizonyítja az is, hogy az ápr. 20-22-e között lezajlott országos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről egy szót sem szólt a magyar adás. /Komoróczy György: A televízió közömbössége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Macskaszem rovat, ápr. 29./

Désen a ferencrendi kolostor visszaadását az 1989-es események után a kisváros mintegy kétezer fős katolikus közössége tüntetésen követelte. Ily módon visszakaptak az épületből öt szobát és a raktárnak használt helyiség egy részét. Ez utóbbi kultúrterem lesz, illetve ifjúsági klubként fog működni. Ferencz Béla Ervin ferences rendfőnök elmondta, hogy szükség lenn az épület egészére. Esőfokon megnyerték a pert, azonban Kolozsváron a per egyelőre elveszett. Az egyházközség fellebbezett. /Péterszabó Ilona: Mégis kié lehet egy kolostor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 28-án ülésezett és kiadott állásfoglalásában ismételten kinyilvánította, hogy a kormány 105/1993. márc. 24-i rendelete /román nemzetiségű prefektusok kinevezése Hargita és Kovászna megyékbe/ diszkriminatív intézkedés. A prefektus olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSZ dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a tanácsosok, polgármesterek ápr. 30-ával kezdődő lemondását. Az időpont egybeesik az áremeléssel, ez jelentős szociális feszültséget ébreszthet, továbbá az 1993. évi költségvetést csak most fogadták el. Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye közösségét, ezért a lemondások elhalasztását javasolja. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./

Áprilisban fogadta el a parlament az 1993. évi költségvetést, azonban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő szerint a költségvetés nem reális, a valóságosnál alacsonyabb inflációval számoltak. Fenn akarják tartani a veszteséges vállalatokat. Az utóbbi három évben csökkent a kultúra, az egészségügy támogatása és nőttek az adminisztráció, a közrend, a védelem kiadásai. /Balázs János: Szerényen, milliárdokról. = Brassói Lapok, ápr. 30./

Szelíd hangú levélben válaszolt a román elnöki hivatal a Nagy-Románia Párt Iliescu elnökhöz intézett, durva hangú levelére, amelyben a fasiszta eszméket hirdető párt a Holocaust Múzeum megnyitásán való jelenléte miatt ítélte el az elnököt. Az udvarias hang azt mutatja, hogy Iliescu nem kíván szakítani ezzel a szélsőséges párttal. /Durva levélre szelíd válasz. = Magyar Hírlap, ápr. 30./

Ápr. 30-án Sepsiszentgyörgyön tanácskozott a Kovászna megyei önkormányzati konferencia, az RMDSZ elnökségét Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari László Nándor alelnök képviselte. Kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne hatékony a tanácsosok lemondása, ehelyett prefektus-ügyben a helyi népszavazás mellett döntöttek. Ugyancsak ápr. 30-án ülésezett Hargita megye önkormányzati konferenciája, hasonló napirenddel. Ők is elvetették a polgármesterek és tanácsosok lemondását, szintén a referendumot tartják járható útnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest),máj.4./

Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 30-i sajtóértekezletén a prefektusok kinevezése elleni tiltakozást megalapozatlannak minősítette. /Cotroceni szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./

"Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke nem fogadta el Egyed Péter minősítését, hogy a Bolyai Társaság működése nem volt eredményes, majd fölsorolta, hogy mit végeztek eddig. Segítették a felvételi vizsgák előkészítését, vendégtanárokat hívtak meg, könyvet adtak ki a romániai magyar felsőoktatásról, létrehozták a Bolyai Alapítványt, tájékoztatták a nyugati értelmiségieket az itteni helyzetről, hozzájárultak az oktatási törvény vitájához. Beadványokat készítettek az egyetem ügyében, terveket dolgoztak ki. Megpróbáltak néhány világi kurzust bevinni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe, azonban ez - anyagiak hiánya miatt - nem sikerült. /Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke: A "modus probandi" hiánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./ Egyed Péter írása: ápr. 17-i jegyzet."

"1992 júliusában elfogadták az egyházi alkalmazottak fizetéspótlékát szabályozó 373. számú kormányhatározatot. Ennek értelmében az állami hozzájárulást megduplázták, és "különleges esetekben" a minimálbér szintjére emelték, amely a megduplázott összeg csaknem kétszerese volt. Pár nappal később kiderült, hogy ez a "különleges esetek" megfogalmazás csak a Hargita és c megyékbe szolgálatra kivezényelt ortodox pópákra vonatkozik. Az ortodox egyház ugyanis 75 éves román fennhatóság után sem tudott Székelyföldön gyökeret ereszteni. A két világháború között is volt hasonló eljárás: a Székelyföldön munkát vállaló román tanítók dupla fizetést kaptak. Az ortodox egyháznak ez sem elég. Idei 291. számú átiratában maga Teoctist, az ortodox egyház pátriárkája fordult az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, egész sor intézkedést sürgetve. Többek között: 1993-tól az ortodox egyház alkalmazottainak teljes fizetését az állami költségvetés fedezze, továbbá valutában fizesse az állam a román ortodox egyház külföldön szolgálatot teljesítő személyzetét, valamennyi teológiai szemináriumot a költségvetés finanszírozza? Nem lehet tudni, hogy Teoctist megkapta a kért támogatásokat, az ilyen határozatok csak évek múlva szivárognak ki. /Tibori Szabó Zoltán: Teoctist pátriárka nagylelkűsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./"

Van már vonósnégyes utánpótlás, aki Ruha István, Ágoston András, Márkos András és Csaba Péter egykor oly magasrendű kamarazenei kultúrájának folyamatosságát megőrzik. A Brassóban megrendezett Wilhelm Berger vonósnégyes versenyén az első díjat a kolozsvári kvartettnek /Bartha Lajos, Bartah Mátyás, Szabó-Koréh István, Kostyák Előd/ ítélte. /Nagyhalmágyi József: Kitörő kolozsvári siker Brassóban. = Brassói Lapok, ápr. 30./

Ápr. 21-én Marosvásárhelyen rendezték meg a Magyar Televízió Ki mit tud? vetélkedőjének erdélyi döntőjét. /(szász): Szabad az út Budapest felé! = Brassói Lapok, ápr. 30./

A Göncz Árpád-Ion Iliescu találkozóról az Evenimentul Zilei az MTI híre alapján számolt be, az Adevarul már Göncz úr feltételeket szab címmel tudósított. /MTI/

Magyar nyelvű szaklapok is napvilágot látnak, ilyen például az áprilisban megjelent Bokréta: Virágkedvelők lapja /Athos Lapkiadó, Kolozsvár/. Az egyik újabb diáklap pedig a Buborék, a Székelyudvarhelyen levő 2. sz. Szakközépiskola /Matricagyári/ diákújságja.

Megjelent a Fókusz, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet lapja. A Fókusz később A Hang (Arad) folyóiratban kapott helyet.

Újraindították áprilisban a Mini című lapot. A Mini /Független romániai magyar hetilap, Csíkszereda/ 1991. szept.-1992. jún. között jelent meg. Most folyóiratként indult újra.

A teológusok is diáklappal jelentkeztek: Quo Vadis (Kolozsvár, protestáns teológusok lapja), ápr.

Megjelent a Corvin Rejtvénymagazin /Déva/ különkiadása, a Corvin Extra.

Ápr. 28-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, megjelent Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek a tanács hatáskörére vonatkozóan. Viorel Hrebenicuc elfogadta a javaslatokat, és azokat felterjeszti a következő kormányülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

"Tőkés László püspök A nemzeti megbékélés szolgálatában címen kifejtette, hogy a "többségi román ortodox egyház fokozott megértésére és támogatására számítunk." A püspök beszélt a magyarság fogyásáról: a "mesterséges asszimiláció és a kényszerű kivándorlás apasztja sorainkat." Dúl a soviniszta uszítás. Az egyházak feladata a békéltetés szolgálata. Közös álláspontra kell jutni, és gondoskodni kell a megállapodások teljesítésének ellenőrzéséről. /Tőkés László püspök: A nemzeti megbékélés szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./ Tőkés Lászlónak a Kolozsváron ápr. 1-2-án összeült felekezetközi konferencián elmondott beszédének szövege. "

A szenátus döntése értelmében az Állami Levéltár a jövőben is a belügyminisztériumhoz tartozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás hátrányos helyzetét. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar lakosság aránya 7,1 %, ugyanakkor anyanyelvén, magyarul a tanulóknak csak 4,9 %-a tanul. Ezen belül az óvodákban 6,4 %, középiskolákban 4,3 %, szakiskolákban csak 1,6 százalék a magyarul tanulók aránya. Az országban 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, 100 ezer magyar nemzetiségűre viszont csak 512 fő. Ennek következménye, hogy például a szakképzetlen pedagógusok aránya a legmagasabb Kovászna /25,6 %6, Hargita /23,1 %, Szatmár /20,3 %/ és Maros /17 %/ megyékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

Május elsejétől hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. Ezzel együtt a fizetések is emelkedtek, a de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. /Hat-tízszeresére emelték az élelmiszerek árát Romániában. = Népszabadság, máj. 3./