Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1991. október folyamán
Petre Roman tévébeszédében sietett meglovagolni a magyarellenességet. Az elüldözött románokról szóló parlamenti jelentés megrendítő, hangsúlyozta és mindenkinek feladata az abban foglaltak megismétlődésének megakadályozása. Románokat gyilkoltak meg, román nemzeti szimbólumokat gyaláztak meg, szegregációs akciókat hajtottak végre az iskolákban. A kisebbségi jogok nem azt jelentik, hogy a többségnek kevesebb jár, hangoztatta. /MTI/
1991. október folyamán
Ion Robu bukaresti római katolikus érsek a televízióban nyilatkozott. A román nyelvű istentiszteletet nem biztosítják Erdélyben, mondta elmarasztalóan. Elvitatta a moldvai csángók jogát a magyar nyelvű misére. Az érsek szerint a csángók románok, körükben elmagyarosítási kísérlet folyik székelyföldi és magyarországi segédlettel. A magyar nyelvű istentiszteletet nem szabad megengedni a csángóknak, mert az az elmagyarosítás egyik formája. Kifogásolta, hogy csángó gyermekeket visznek székelyföldi iskolákba és budapesti ösztöndíjat ígérnek nekik. Az interjúban megfogalmazódott az is, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése netán az autonóm tartomány alapjait kívánta megvetni. - A román tömegtájékoztatásban kampány folyik az érsekség megadása ellen. /MTI/
1991. október folyamán
A magyarországi román kisebbség jogainak előmozdítására és védelmére alakult bukaresti székhelyű társaság nyilatkozatát olvasta be a román televízió. A társaság a nemzetközi közvélemény tudomására hozza, hogy Magyarországon a kisebbség a teljes beolvadás határán áll. A kisebbségeket a legelemibb jogaiktól is megfosztották és nem teszik lehetővé, hogy képviselőik a parlamentbe bekerüljenek. /MTI/
1991. október folyamán
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Washingtonban folytatott tárgyalásokat külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Chester Atkins és Tom Lantos szenátorokkal. Az amerikai kormányzat továbbra is szorgalmazza, hogy Romániában érvényesüljenek az emberi, a kisebbségi jogok, azonban az autonómia-törekvéseket nem támogatják. Tom Lantos sürgette a Bolyai Egyetem megnyitását./MTI/
1991. október folyamán
"Balogh Edgár is kifejtette elgondolását az agyagfalvi autonómia-tervvel kapcsolatban. Szerinte provokáció történt, akkor is, ha az illető nem is akart zavart kelteni. Nemzetiségbomlasztásnak minősíti a "Székely Ifjak" "Zengő nyíl" romantikáját vagy a "rovásírásos falutáblák gyermeteg formájában". "A szerencsétlen Katona Ádámot szeretném megvédeni a gyanakvásoktól, hiszen értékeit is ismerem, tudván irodalmi tevékenységéről és nem kételkedvén jóhiszeműségében", viszont Balog Edgár szerint hatással van rá a "bécsi kalandornő". A cikkíró a transsylvanizmus példáját hozta föl és az RMDSZ belső egységének helyreállítását sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ Eva Maria Barki ügyvédnőt nevezte Balogh Edgár bécsi kalandornőnek, aki az erdélyi magyarság jogvédelmének szenteli minden idejét."
1991. október folyamán
Adrian Nastase külügyminiszter Tokióban kijelentette, hogy Románia azonnali pénzügyi és humanitárius segítséget fog kérni a 24 vezető ipari ország csoportjától. /MTI/
1991. október folyamán
"Entz Géza államtitkár interjút adott az APA osztrák távirati irodának. Két évvel a kelet-európai politikai fordulat után Magyarországnak nincs oka arra, hogy kedvezőbbnek ítélje meg a szomszédos országokban élő 3,5 millió magyar helyzetét. - Románia a "nyílt idegengyűlölet politikájával" odázza el a sürgős kérdések megoldását, nincs pozitív programja a kisebbségi kérdés megoldására. A jelenlegi erőteljes magyarellenes propaganda Ceausescu alatt elképzelhetetlen lett volna. A parlamenti pártok túllicitálják egymást a szélsőségességben, egyetlen politikai csoportosulásnak sincs bátorsága ahhoz, hogy a kisebbségek pártját fogja. Szükség van a kisebbségek védelmének alkotmányos garanciájára, továbbá az egyenlő elbánásra a privatizáció végrehajtása során. A földosztásnál előfordult a magyarok hátrányos megkülönböztetése. /APA, MTI/ "
1991. október folyamán
"A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/"
1991. október folyamán
A román parlament magyar-román baráti tagozatának küldöttségét fogadta Szabad György, az Országgyűlés alelnöke. /MTI/
1991. október folyamán
"Ilie Neacsu saját lapjában /Europa/ figyelmeztette a magyarokat: vigyázzanak, mert ha háború lesz a két ország között, Magyarország megszűnik. Azt a sok ocsmányságot, amit eddig eltűrt részükről a románság, egyszer megbosszulják, az ezredvégre el kell, hogy foglalják Budapestet, mert a magyarság, Európa "legdestabilizálóbb etnikuma", eltűnhetne már. Az Europa és a Romania Mare fiókszerkesztőségeket nyithatna, az egyiket Pesten, a másikat Budán, hogy lehetőséget nyújtson az ázsiai hordáknak, hogy román légkörben rendezzék az ezredforduló megünneplését. /Europa (Bukarest), okt., 48. sz., MTI/ - Egy példa a magyarellenes, uszító cikkekből. "
1991. október folyamán
Megjelent az Enyedi Sion, a nagyenyedi és felenyedi református gyülekezetek folyóirata. /Enyedi Sion (Nagyenyed), okt. - 1. sz./
1991. október folyamán
A MISZSZ delegációja öt napot töltött Magyarországon, a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezete, az IDE hívta meg őket. /MTI/
1991. október folyamán
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Segélykiáltás címmel, Mementó Jugoszlávia alcímmel nyilatkozatot tett közzé a romániai magyarság helyzetéről, a magyarellenes uszításról, Tőkés László aláírásával. A magyarellenes kampányhoz csatlakozott a bukaresti érsek és a román hadsereg is. /MTI/
1991. november 1.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök személye és családja ellen felújult a névtelen levél- és telefonkampány. Halállal fenyegetik, gyermekei ellen merényletet jósolnak. Féktelen uszító-kampány folyik a magyarság és Tőkés László ellen a parlamentben. A temesvári Securitate volt főnökhelyettesének, a letartóztatásban levő Radu Tinunak a gyalázkodó, Tőkés Lászlót rágalmazó levele elhangozhatott a parlamentben okt. 24-én. A nagyváradi Phoenix lap "fasisztának" nevezte Tőkés Lászlót. A Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete bűnvádi eljárást kezdeményezett - többek között - Tőkés László ellen is. Tőkés László önvédelemből feljelentést tett a névtelen levelek tárgyában, az Azi és a Phoenix lapok ellen, kéri az RMDSZ-t, hogy interpelláljon tiszteletbeli elnöke védelmében a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ "
1991. november 2.
A román televízió betiltotta az RMDSZ által készített film sugárzását, írja a román ellenzéki lap. Ez a film a televízióban alkalmazott csúsztatásokat és a manipulációt leplezte volna le. A betiltás ellen tiltakozott a román írószövetség, a nemzetközi emberjogi szervezetekhez és az Európa Parlamenthez fordulva. /Romania Libera (Bukarest), nov. 2./
1991. november 5.
"A reformáció emlékünnepén, okt. 31-én, Széchenyi-emléktáblát helyeztek el Bánffyhunyadon, a református templom belső falára, Széchenyi István születésének 200. évfordulója emlékére. Magyarországról Katona Tamás jelent meg az ünnepségen, aki beszédet mondott. Az emléktáblát a református egyház és a budapesti Széchenyi Társaság készíttette, felirata: "Senki ember ne akarja megváltoztatni vagy éppen elpusztítani egy nemzet nyelvét. Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulóján, Bánffyhunyadon jártának emlékére. Református egyház, Széchenyi Társaság." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"
1991. november 5.
Valeriu Muravski moldovai kormányfő nov. 2-án Bukarestben tárgyalt a Romániával való gazdasági integráció meggyorsításáról. Szó volt a közös bank- és távközlési rendszer létrehozásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1991. november 5.
Maros megyében Vasile Urdea prefektus kinevezése óta nem folytatott semmiféle párbeszédet a helybeli politikai alakulatok képviselőivel, így az RMDSZ-szel sem, amelyik a választáson elnyerte a szavazatok felét. Bármit kértek az RMDSZ-képviselők, annak ellenkezőjét cselekedte a prefektus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1991. november 5.
Adrian Nastase külügyminiszter sajtónyilatkozatban foglalta össze külföldi útját. Először Moldovába ment, Kisinauban tárgyalt, majd Tokió érintésével Dél-Koreába, onnan Indiába látogatott. Mindenütt a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./
1991. november 5.
Jakab Antal figyelmeztetett cikkében: magunknak okozunk kárt vele, ha hátba döfjük az RMDSZ alelnökét, ahogy azt a kolozsvári ügyvéd tette. A magyarellenesség nem csillapodik, a kormányfő Gyulafehérváron - mindenki láthatta - karmozdulatával vezényelte a kórust. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ A kolozsvári ügyvéd: Kapcza Imre, az RMDSZ alelnöke Szőcs Géza. Előzmény: 1072. sz. jegyzet. 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron Petre Roman miniszterelnök vezényelte a Szőcs Géza ellen ütemesen ordítozó tömeget, ezt a tévé is mutatta, minderről beszámolt a Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4-i száma.
1991. november 6.
Besztercén leverték az RMDSZ-székház kétnyelvű táblájáról az üveget. /Az első kő Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 6.
"A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./"
1991. november 6.
A szélsőbaloldali, volt kommunistákból álló öt párt létrehozta a Demokratikus Baloldal Szövetséget, egyik tagja a Szocialista Munkapárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 6.
A Román Független Fórum nevében dr. Octavian Buracu közleményében határozottan elítéli a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőinek a parlamentben tett minősíthetetlen magyarellenes kijelentéseit, elítéli a Tőkés László püspök, Szőcs Géza szenátor és más RMDSZ-képviselők elleni alaptalan, uszító vádakat, elítéli Doina Cornea elleni kirohanásokat. Követeli a szélsőséges, valamint kommunista irányzatú pártok /Romania Mare Párt, Szocialista Munkapárt/ törvényen kívül helyezését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1991. november 6.
A budapesti Nemzeti Színház meghívására tíznapos magyarországi turnéra utazott a kolozsvári Állami Magyar Színház. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 6.
Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök is fogadta a Nyugat-európai Unió Bukarestben tartózkodó küldöttségét, élén dr. Wim van Eekolen főtitkárral. A vendégek megbeszélést folytattak a szenátus külügyi és védelmi bizottságával. Román részről hangsúlyozták a nyugati támogatás szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 6.
Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1991. november 7.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
1991. november 8.
Szabad György, az Országgyűlés elnöke nov. 6-án fogadta Radu Campeanut, a román szenátus alelnökét, a Nemzeti Liberális Párt elnökét, aki az Európa Parlament liberális frakciójának budapesti konferenciáján vett részt. Campeanu biztosította a magyar közvéleményt, hogy a magyarok iránti türelmetlenség, amely a román parlamentben is megnyilvánult, a kevesek türelmetlenségét jelenti. Elmondta az is, hogy a vitát lezárják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1991. november 8.
Román Győző Takács Csaba képviselővel készített interjút, aki a Hargita és Kovászna megyékből elüldözött románok sérelmeit meghallgató bizottság tagja volt, de nem írt alá a jelentést. Ez az egész politikai provokáció volt, állapította meg Takács Csaba. A jelentés készítői a parlament legszélsőségesebb tagjai. A jelentés magyarellenes, az a célja, hogy a magyarság elítélésére hangolják az embereket. Az ezeréves együttlét alatt ilyen vádirat nem született. Magyarok is eltávoztak, de nevüket elhallgatták. A jelentés fő szerzője Petre Turlea volt. Takács Csaba és Csiha Tamás szenátor nem fogadták el a jelentést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./