Bruno Stegagnini, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik bizottságvezetője Bukaresten kifejtette, hogy nem tartja kielégítőnek a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását Romániában. /MTI/

A Vatra Romaneasca közleményében támadta az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a román nép kultúrája, iskolái ellen tör, külső forgatókönyv alapján polgárháborút készít elő, a kormánynak fel kell lépni az RMDSZ ellen. A Vatra nyilatkozatát felolvasták a román tévében. /MTI/

A szenátus ma jóváhagyta a Nemzeti Megmentési Front közrenddel kapcsolatos törvénytervezetét, amely megtiltja a tüntetéseket a kormány épülete előtt. /MTI/

"Husi romániai kisvárosban Petre Roman miniszterelnök találkozott Snegur moldáviai elnökkel és Muravski kormányfővel. A két ország által aláírt kormányközi egyezmény életbe léptetéséről tárgyaltak, a vegyesvállalatokról, a gazdasági egységek kapcsolattartásáról, amely "megvalósíthatóvá vált Moldova függetlenségének kikiáltása következtében." /Román rádió, MTI/"

Romániában elutasítóan reagáltak arra a lengyel külügyminisztériumban kidolgozott tanulmányra, amely szerint a határ menti szubrégiókat, így Erdélyt be kellene vonni a lengyel-csehszlovák-magyar háromoldalú együttműködésbe. A román külügyminisztérium meglepődésének és értetlenségének adott hangot. Az ellenzéki Polgári Szövetség közleményben tiltakozott a terv ellen. /MTI, Rompres/

Románia egységes, homogén állam, amely a román népesség túlnyomó többségén alapszik és ezzel a román népességgel az ország egész területén szétszórva nemzeti kisebbségek élnek együtt - jelentette ki Iliescu elnök sajtóértekezletén. Veszélyesnek minősítette azokat az elképzeléseket, hogy Románia föderatív vagy konföderatív alapon átszervezhető lenne. Románia nem többnemzetiségű állam, amelyben valaha is felmerülhet autonóm egységek kiválása, hangoztatta. Egyesek be akarják bizonyítani, hogy Románia kormányozhatatlan.- Ugyanolyan hevességgel támadta a Romania Marét, mint a Romania Liberát. /BBC, MTI/

Egy hónapi önkéntes szüneteltetés után újból megjelent a Romania Mare hetilap, legújabb számában támadta Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt a hetilapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. /MTI/

A Nemzeti Megmentési Front hivatalos lapja, az Azi szerint a kormánypárt a pártérdekeknél is fontosabbnak tartja az összefogást a magyarok ellen az őszi helyhatósági választásokon, hogy minél több román kerüljön be a közigazgatási szervekbe. /MTI/

Avram Iancu halálának 119. évfordulójára emlékezett a Hunyad megyei Cebén a Vatra Romaneasca és a Nagy-Románia Párt /Romania Mare/. Megjelent Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/

A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/

Székely János író /Marosvásárhely/ kapja az idei Szép Ernő-díjat. /MTI/

Többtízezer bányász sztrájkba lépett magasabb béreket követelve. A bányászok közölték: csak abban az esetben hajlandók a sztrájkot befejezni, ha Petre Roman személyesen jön a helyszínre, a követelések megvitatására. Több mint 52 ezer Zsil-völgyi bányász csatlakozott a sztrájkhoz. /Rompres, MTI/

Petre Roman miniszterelnök a tüntetések miatt elhalasztotta bécsi útját. /MTI/

"A bányászok hazautazása után néhány órával Iliescu elnök elhalasztotta a Zsil-völgyébe tervezett útját a "nemzeti nyitás" új kormányának megalakítását célzó tárgyalások miatt. /MTI/"

Petre Roman a televízióban nyilatkozott, kommunista puccsnak nevezte a történteket, nem mondott le, csupán mandátumát ajánlotta fel Iliescu elnöknek. /MTI/

A parlament két házának együttes ülésén a belügy- és a védelmi miniszter elmondta, hogy a súlyos helyzetben teljesítették kötelességüket. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője elmondta, hogy hosszú listájuk van az uszítókról, ezt a parlament rendelkezésére bocsátják. /MTI/

"Balogh Edgár a Székely Útkeresőben közölte nyílt levelét, melyet Kende Péterhez intézett, reagálva a Párizsban élő szerző Vissza a politikai nemzethez! című kiáltványára /alcíme: Tézisek Kelet-Közép-Európáról/, amely törölni akarja a nemzetiség fogalmát, szerinte nemzeti államok szerinti "nemzeti közösségekről" kell beszélnünk, s csak ezen belül lehet szó a politikai nemzet keretébe foglalt "népközösségekről". Kende Péter leszögezi: "E fogalmi rendszerben a székely ember tehát a magyar népközösség része, egyszersmind a román nemzetközösség tagja." Kende Péter valószínűleg nem hallott a Ceausescu-rendszer "homogenizálása" révén létrejött "magyar nemzetiségű románok", s egyáltalán a román "államnemzet" elképzelésről, nem szólva a "magyar ajkú román írók" hangoztatásáról. A párizsi szerző szerint a közép-kelet-európai nemzeti államok jogát el kell ismerni "arra, hogy egységes politikai közösség kialakítására törekedjék". Kende egybemossa az etnikai kisebbség és a történelmi nemzetiség fogalmát. /Balogh Edgár: Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 3. sz./ "

Újabb kiadvánnyal gyarapodott szeptemberben a romániai magyar sajtópiac: a Mini /Független romániai magyar hetilap, Csíkszereda/ első számával.

A helyi magyar nyelvű kiadványok sorát gazdagította a Parajdi Híradó, a Polgármesteri hivatal kiadványa, első száma szeptemberben hagyta el a nyomdát.

Megjelent a Csinguru, a MAKOSZ központi információs közlönyének első száma. /Csinguru (Kolozsvár), szept. - 1. sz./ MAKOSZ: Magyar Középiskolások Országos Szövetsége.

Szept. 27-én New Yorkban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott James Bakerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. Nastase ismertette a legújabb romániai eseményeket, hangsúlyozta, hogy számítanak az amerikai kormány megértésére és rokonszenvére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Az RMDSZ Elnöksége szept. 28-án Kolozsvárott rendkívüli értekezletet tartott, megállapodtak abban, hogy hajlandók részt venni az új kormányban. A megbeszélés eredményeképpen közleményükben a következő alapelveket fogalmazták meg: a pártállam restaurációjának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, Nemzetiségi Minisztérium létrehozása, a privatizáció felgyorsítása. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szept. 27-28-án zajlott le a Nemzeti Kereszténydemokrata és Parasztpárt első kongresszusa, évtizedekkel a betiltásuk után. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

Okt. 1-jén Iliescu elnök tárgyalt a parlamenti pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról, számolt be az ülésről Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Iliescu elmondta, hogy a miniszterelnök személyére több javaslat elhangzott, köztük öt tábornok neve, végül az államelnök Teodor Stolojant ajánlotta, aki nem tagja egyik pártnak sem, független szakember. Stolojant a pártok vezetői elfogadták, a jelen levő Petre Roman pedig kijelentette: nem mondott le, az új kormány megalakulásáig hivatalban marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Theodor Stolojan korábban pénzügyminiszter volt, máj. 14-e óta a privatizációs ügynökség vezetője.

Az Európai Közösség bizottsága úgy döntött, hogy a román hatalmi viszonyok tisztázásáig elnapolja a Bukaresttel folytatott tárgyalásokat. Románia több mint 500 millió ECU értékben 2 millió tonna élelmiszersegélyért folyamodott az EK-hoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Néhány napja rémhírrel foglalkozott a parlament, a sajtó, egy lengyel újságcikk nyomán, hamarosan levonták a következtetést: a magyarok Erdélyt akarják. Valójában Wlodzimers Lozinski egy újonnan induló lengyel újság, a Sens első számában A Varsó-Prága-Budapest történelmi háromszög jövője címmel /alcíme: Egy nemzetközi együttműködési modell a Keleti-Kárpátokban/ saját elképzelését fogalmazta meg, a nemzetközi turisztikai infrastruktúra létrehozását sürgette. A román sajtóban megjelent támadásokra a lengyel külügyminisztérium nyilatkozattal reagált, kifejtve, hogy az ismeretken Sens újságban megjelenteket nem sugallta egyetlen lengyel kormányszerv sem, sértő, rágalmazó nyilatkozatok születtek Romániában a lengyel kormány ellen. Lengyelország nem javasolta különböző régiók bevonását az együttműködésbe. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Egy éve, 1990. szeptembere óta működik az erdélyi református kiadványok előállítására szolgáló Misztótfalusi Sajtóközpont Nyomdája Kolozsváron, melyet egy svájci egyházi segélyszervezet adományozott. Ezen készül a Református Szemle, a kéthetente megjelenő Üzenet és az Igehirdető folyóirat. /Üzenet (Kolozsvár), 18. sz., okt. 1./

"Maros megye lakosságának fele magyar nemzetiségű, ennek ellenére a megyében a rendőrségi alkalmazottak 97 %-a román, a városi ügyészség 13 ügyészéből 12 román, a megyein 8 ügyészből csak egy magyar. Az igazságszolgáltatásban dolgozók többsége a Vatra Romaneasca tagja. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események után valóságos büntető hadjárat indult a magyar és a cigány lakosság ellen. A három magyar halottért nem vonták felelősségre a gázolókat. Már márc. 20-án jelentették, hogy a rendőrség azonosított 17 román személyt, akik erőszakkal behatoltak az RMDSZ székházába és felelősek Sütő András és más 28 magyar személy súlyos bántalmazásáért. Ennek ellenére egyiküket sem vonták felelősségre. Az eseményekért egy román személyt letartóztattak és hat hónapi munkahelyen eltöltendő büntetésre ítéltek, amit ő megfellebbezett. Néhány per adatai: a/ 5. 262/1990-es ügy. A vádlottak: Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kiss Péter, Tóth Aradiu, Lőrincz Iosif és Puczi Béla marosszentgyörgyi lakosok. Bűnük az volt, hogy eltorlaszolták Marosszentgyörgyön az utat, megpróbálták feltartóztatni a bejövő autókat. Közerkölcs elleni vétség, állami vagyon rongálásért ítélték el őket 1 év 8 hónapra. b/ 2800/1990. számú dosszié. Szabadi Ferencet 5 évre ítélték, a vád: munkahelyi visszaélés, testi sértés, közerkölcs elleni vétség. A vádirat szerint beteghordozóként megvert két román sérültet. A két szolgálatos orvos tanúsította, hogy mellettük volt Szabadi Ferenc a sürgősségi részlegen volt, tehát nem követhette el a terhére rótt cselekményt. Ennek ellenére megszületett az elmarasztaló ítélet. Marosvásárhelyen a megtorlás másnap, márc. 20-án kezdődött, letartóztatták magyarok pártjára állt cigányokat és elítélték őket, mint munkakerülőket. Az 1708/1990-es ügyirat szerint így büntették meg a következőket: Horváth Stefan 5 hónap, Puczi-Kozák Béla 4 hónap, Carcula Gheorghe 4 hónap, Kaló Géza 4 hónap, Grekuly Béla 5 hónap, Puczi-Kozák Ervin 3 hónap. Hat hónap börtönbüntetésre ítélték Kalányos Jánost, Kurkuly Eleket, Vica Dénest, Kalányos Ioant, Csíki Sándort. A felsoroltakon kívül másokat is elítéltek. /A Maros megyei "igazságszolgáltatás" tárgyilagosságáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ "

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./