Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2017. május 8.
Az Európa Tanács raportőre vizsgálta a nyelvi jogok érvényesülését Háromszéken
Romániában problémás a 19 kisebbség anyanyelvi jogainak érvényre juttatása, mutatott rá hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Magyar Anna. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által megbízott raportőr a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést az uniós fórum számára.
A raportőr, aki a Csongrád megyei közgyűlés és az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöke, hétfő délelőtt a háromszéki önkormányzat vezetőségével, Kovászna megye prefektusával és civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélést Sepsiszentgyörgyön.
Az ezt követő sajtótájékoztatón Tamás Sándor háromszéki tanácselnök emlékeztetett, hogy nemrég újra célkeresztbe kerültek a nyelvi jogok, amikor a prefektus kifogásolta a megyei tanács által kibocsájtott kétnyelvű – román és magyar – pályázati űrlapokat. Ez pár nappal azután történt, hogy három román párt megkérdőjelezte egy már megszavazott törvény alkotmányosságát, amely biztosította volna a kisebbségek számára az anyanyelv használatát az egészségügyi ellátásban.
A prefektus „törvényes mezbe bújtatott támadása” miatt az önkormányzat úgy döntött módosítja a pályázati űrlapot, hogy ne kerüljön veszélybe mintegy 600 civil program megvalósulása. „Volt, aki azt mondta, hogy az önkormányzat döntése egy lépés hátra, de már akkor megígértük, hogy teszünk két lépést előre”, mondta Tamás Sándor, aki átadott Magyar Annának egy civil memorandumot, melyet 147 civil szervezet képviselője írt alá. A tanácselnök szerint azért hívták meg Háromszékre az uniós fórum raportőrét mivel 25 éve fogadták el Strasbourgban a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyhez tíz éve csatlakozott Románia.
Hétfőn reggel a háromszéki Gidófalván jártak és ismertették a jelentéstevővel a „községháza” felírat esetét, amelyet bírósági döntés következtében kellett letakarni. Ezt követően Magyar Anna találkozott Sebastian Cucu prefektussal és végül egyeztetett a magyar civil szervezetek képviselőivel. Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy nyelvhasználati kérdésekben az önkormányzatok heti szinten ütköznek a kormány megyei képviselőivel. „Nincs ez rendben, mert nem két egyenlő fél, hanem az állam és az állampolgárok közti vita zajlik, ahol az állampolgárok érdekeit kellene szem előtt tartani. Még mindig vannak, akik a ‘89 előtti totalitárius állam eszméit próbálják fenntartani”, fejtette ki a háromszéki elöljáró, aki emlékeztetett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma „fölösleges luxusnak” és visszataszítónak nevezte az egészségügyben anyanyelv-használatot szavatoló törvényt.
Az eltérő értelmezések okoznak problémát
Magyar Anna sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta: fontosnak tartja, hogy első kézből tapasztalhatott meg konkrét tényeket. Számára meglepetés erejével hatott a gidófalvi községháza feliratának szomorú története. Hozzátette, hogy a civil szervezetekkel való kerekasztal beszélgetésen, több szempontból is körüljárták a nyelvi jogokat. Konkrét példaként merült fel, hogy a Kovászna megyei tanács pályázati adatlapja korábban kétnyelvű volt, ma már csak román nyelvű lehet. Szerinte a jogi értelmezés körüli bizonytalanság és az eltérő értelmezések okoznak nehézségeket.
Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Anna azt mondta, a háromszéki prefektus kiváló diplomata és jól védte a saját és kormányzati álláspontot, minden felvetett probléma mellé felsorakoztatta a megfelelő jogi érvelést.
Sebastian Cucu prefektus a találkozót követően közleményben tájékoztatta lapunkat. Ebben kifejti, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája leszögezi, hogy egy kisebbség nyelvét nem lehet az állam hivatalos nyelve ellenében használni. A prefektus közleménye szerint Kovászna megyében a magyar nyelv túlzott használata sok esetben a román nyelv ellenében történt, ami ellentmond a hazai törvénykezésnek és a nyelvi chartának is. Sebastian Cucu közleményéből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan mire utal.
A többletforrás is probléma
Magyar Anna szerint Európa szerte problémát okoz, hogy a többnyelvűség alkalmazása többletforrást igényel, mert a kormányok gyakran elfeledkeznek arról, hogy anyagi hátteret biztosítsanak a többnyelvűség érvényesítésének. A Kovászna megyei önkormányzatoknál meg van a szándék a kétnyelvűség biztosítására, de probléma a magyar feliratok megjelenítése. Az is visszás, hogy az egészségügyi szolgáltató elvárná egy 5 éves magyar gyerektől, hogy beszéljen románul. Különböző szolgáltatók pedig többoldalas felszólító leveleket küldenek az állam nyelvén, ami még fenyegetőbb, ha a címzett nem érti meg annak tartalmát. A raportőr szerint kis empátiával ezeket a problémákat meg lehetne oldani.
A sajtótájékoztatón egy román újságíró felvette, hogy miért nem hívtak román civil szervezeteket a találkozóra, illetve azt kérdezte a jelentéstevőtől, hogy nem-e gondolja, hogy egy 5 éves magyar gyermeknek már ismernie kellene az állam hivatalos nyelvét. Válaszul Tamás Sándor kifejtette: a nyelvi charta a kisebbségi nyelvekkel foglalkozik, ezért hívták meg a kisebbségi nyelveket beszélő civil szervezeti képviselőket. Magyar Anna pedig rámutatott, hogy az egymásnak ellentmondó szempontok közül is elsőbbséget kellene élveznie az egészségügyi ellátáshoz való jognak. A háromszéki tanácselnök szerint nyelvi kérdésekben az lenne a probléma megoldása, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvé válna a román nyelv mellett, és nem a román ellenében, mint ahogyan azt sokan gondolják.
A raportőr elmondta, hogy jelentése októberben került az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd a miniszterek tanácsa fogadja azt el. A jelentésben ország-specifikusan lesznek megfogalmazva a javaslatok. Tapasztalatok szerint ezeknek a javaslatoknak van fegyelmező ereje, a tagországok szoktak azokhoz alkalmazkodni, bár gyengesége, hogy nincs szankció hozzárendelve.
Kovács Zsolt / Transindex.ro
Romániában problémás a 19 kisebbség anyanyelvi jogainak érvényre juttatása, mutatott rá hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Magyar Anna. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által megbízott raportőr a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készít jelentést az uniós fórum számára.
A raportőr, aki a Csongrád megyei közgyűlés és az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöke, hétfő délelőtt a háromszéki önkormányzat vezetőségével, Kovászna megye prefektusával és civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélést Sepsiszentgyörgyön.
Az ezt követő sajtótájékoztatón Tamás Sándor háromszéki tanácselnök emlékeztetett, hogy nemrég újra célkeresztbe kerültek a nyelvi jogok, amikor a prefektus kifogásolta a megyei tanács által kibocsájtott kétnyelvű – román és magyar – pályázati űrlapokat. Ez pár nappal azután történt, hogy három román párt megkérdőjelezte egy már megszavazott törvény alkotmányosságát, amely biztosította volna a kisebbségek számára az anyanyelv használatát az egészségügyi ellátásban.
A prefektus „törvényes mezbe bújtatott támadása” miatt az önkormányzat úgy döntött módosítja a pályázati űrlapot, hogy ne kerüljön veszélybe mintegy 600 civil program megvalósulása. „Volt, aki azt mondta, hogy az önkormányzat döntése egy lépés hátra, de már akkor megígértük, hogy teszünk két lépést előre”, mondta Tamás Sándor, aki átadott Magyar Annának egy civil memorandumot, melyet 147 civil szervezet képviselője írt alá. A tanácselnök szerint azért hívták meg Háromszékre az uniós fórum raportőrét mivel 25 éve fogadták el Strasbourgban a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyhez tíz éve csatlakozott Románia.
Hétfőn reggel a háromszéki Gidófalván jártak és ismertették a jelentéstevővel a „községháza” felírat esetét, amelyet bírósági döntés következtében kellett letakarni. Ezt követően Magyar Anna találkozott Sebastian Cucu prefektussal és végül egyeztetett a magyar civil szervezetek képviselőivel. Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy nyelvhasználati kérdésekben az önkormányzatok heti szinten ütköznek a kormány megyei képviselőivel. „Nincs ez rendben, mert nem két egyenlő fél, hanem az állam és az állampolgárok közti vita zajlik, ahol az állampolgárok érdekeit kellene szem előtt tartani. Még mindig vannak, akik a ‘89 előtti totalitárius állam eszméit próbálják fenntartani”, fejtette ki a háromszéki elöljáró, aki emlékeztetett, hogy a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma „fölösleges luxusnak” és visszataszítónak nevezte az egészségügyben anyanyelv-használatot szavatoló törvényt.
Az eltérő értelmezések okoznak problémát
Magyar Anna sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta: fontosnak tartja, hogy első kézből tapasztalhatott meg konkrét tényeket. Számára meglepetés erejével hatott a gidófalvi községháza feliratának szomorú története. Hozzátette, hogy a civil szervezetekkel való kerekasztal beszélgetésen, több szempontból is körüljárták a nyelvi jogokat. Konkrét példaként merült fel, hogy a Kovászna megyei tanács pályázati adatlapja korábban kétnyelvű volt, ma már csak román nyelvű lehet. Szerinte a jogi értelmezés körüli bizonytalanság és az eltérő értelmezések okoznak nehézségeket.
Újságírói kérdésre válaszolva Magyar Anna azt mondta, a háromszéki prefektus kiváló diplomata és jól védte a saját és kormányzati álláspontot, minden felvetett probléma mellé felsorakoztatta a megfelelő jogi érvelést.
Sebastian Cucu prefektus a találkozót követően közleményben tájékoztatta lapunkat. Ebben kifejti, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek chartája leszögezi, hogy egy kisebbség nyelvét nem lehet az állam hivatalos nyelve ellenében használni. A prefektus közleménye szerint Kovászna megyében a magyar nyelv túlzott használata sok esetben a román nyelv ellenében történt, ami ellentmond a hazai törvénykezésnek és a nyelvi chartának is. Sebastian Cucu közleményéből ugyanakkor nem derül ki, hogy pontosan mire utal.
A többletforrás is probléma
Magyar Anna szerint Európa szerte problémát okoz, hogy a többnyelvűség alkalmazása többletforrást igényel, mert a kormányok gyakran elfeledkeznek arról, hogy anyagi hátteret biztosítsanak a többnyelvűség érvényesítésének. A Kovászna megyei önkormányzatoknál meg van a szándék a kétnyelvűség biztosítására, de probléma a magyar feliratok megjelenítése. Az is visszás, hogy az egészségügyi szolgáltató elvárná egy 5 éves magyar gyerektől, hogy beszéljen románul. Különböző szolgáltatók pedig többoldalas felszólító leveleket küldenek az állam nyelvén, ami még fenyegetőbb, ha a címzett nem érti meg annak tartalmát. A raportőr szerint kis empátiával ezeket a problémákat meg lehetne oldani.
A sajtótájékoztatón egy román újságíró felvette, hogy miért nem hívtak román civil szervezeteket a találkozóra, illetve azt kérdezte a jelentéstevőtől, hogy nem-e gondolja, hogy egy 5 éves magyar gyermeknek már ismernie kellene az állam hivatalos nyelvét. Válaszul Tamás Sándor kifejtette: a nyelvi charta a kisebbségi nyelvekkel foglalkozik, ezért hívták meg a kisebbségi nyelveket beszélő civil szervezeti képviselőket. Magyar Anna pedig rámutatott, hogy az egymásnak ellentmondó szempontok közül is elsőbbséget kellene élveznie az egészségügyi ellátáshoz való jognak. A háromszéki tanácselnök szerint nyelvi kérdésekben az lenne a probléma megoldása, ha a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvé válna a román nyelv mellett, és nem a román ellenében, mint ahogyan azt sokan gondolják.
A raportőr elmondta, hogy jelentése októberben került az Európa Tanács plenáris ülése elé, majd a miniszterek tanácsa fogadja azt el. A jelentésben ország-specifikusan lesznek megfogalmazva a javaslatok. Tapasztalatok szerint ezeknek a javaslatoknak van fegyelmező ereje, a tagországok szoktak azokhoz alkalmazkodni, bár gyengesége, hogy nincs szankció hozzárendelve.
Kovács Zsolt / Transindex.ro
2017. május 8.
Európai jelentéstevő Sepsiszentgyörgyön: a többnyelvűség pénzbe kerül
Magyar Anna, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke szerint pénzbe kerül a többnyelvűség, és az Európa Tanács (ET) készülő jelentése és ajánlása minden bizonnyal azt fogja kérni a tagállamoktól, hogy világos szabályokat alakítsanak ki a többnyelvűség költségeinek a biztosítására. A Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön. Magyar Anna a sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzékelte, hogy a Kovászna megyei önkormányzat törekszik a magyar nyelv használatára, de lehetőségei korlátozottak, és "mintha gúzsba kötve táncolna". A raportőr korábban a Kovászna megyei Gidófalván járt - ahol egy jogerős bírósági ítélet következtében el kellett takarni a polgármesteri hivatal homlokzatán a községháza feliratot -, magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, és Sebastian Cucu prefektusnál is látogatást tett. Utóbbiról azt mondta, hogy a prefektus jól képviselte a kormány álláspontját, és valamennyi konkrét kérdésére jogi érvekkel alátámasztott választ adott. A raportőr úgy vélte: Románia csak az első lépést tette meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén azzal, hogy ratifikálta, és ezzel jogrendje részévé tette a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. Szerinte további lépések szükségesek a kisebbségi nyelvek védelmében. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: 149 civil szervezet és egyházközség közös petícióját adta át a raportőrnek. Ennek aláírói azt kifogásolták, hogy idén csak egynyelvű, román pályázati űrlapon folyamodhattak önkormányzati támogatásért. A 75 százalékban magyarok által lakott megye önkormányzatának a prefektus felszólítása nyomán kellett lemondania a több éve használt kétnyelvű pályázati ívekről. Tamás Sándor kijelentette: Romániában a nyelvhasználati viták nem egyenrangú felek között folynak. Az egyik oldalon az állam képviselői, a másikon az állampolgárok állnak, és az utóbbiak lehetőségei korlátozottak. Kijelentette: akkor oldódnának meg a nyelvi viták, ha a magyar nyelvet is regionális hivatalos nyelvnek ismernék el. Hozzátette: az Európai Unió egyes tagállamaiban több évtizede meghozták a hasonló döntéseket, Románia azonban adós maradt ezzel. Tamás Sándor úgy vélte: a többnyelvűség költségeit nem a megyei és helyi önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk, hanem az államnak kellene átvállalnia. MTI; Transindex.ro
Magyar Anna, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke szerint pénzbe kerül a többnyelvűség, és az Európa Tanács (ET) készülő jelentése és ajánlása minden bizonnyal azt fogja kérni a tagállamoktól, hogy világos szabályokat alakítsanak ki a többnyelvűség költségeinek a biztosítására. A Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön. Magyar Anna a sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzékelte, hogy a Kovászna megyei önkormányzat törekszik a magyar nyelv használatára, de lehetőségei korlátozottak, és "mintha gúzsba kötve táncolna". A raportőr korábban a Kovászna megyei Gidófalván járt - ahol egy jogerős bírósági ítélet következtében el kellett takarni a polgármesteri hivatal homlokzatán a községháza feliratot -, magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, és Sebastian Cucu prefektusnál is látogatást tett. Utóbbiról azt mondta, hogy a prefektus jól képviselte a kormány álláspontját, és valamennyi konkrét kérdésére jogi érvekkel alátámasztott választ adott. A raportőr úgy vélte: Románia csak az első lépést tette meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén azzal, hogy ratifikálta, és ezzel jogrendje részévé tette a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. Szerinte további lépések szükségesek a kisebbségi nyelvek védelmében. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: 149 civil szervezet és egyházközség közös petícióját adta át a raportőrnek. Ennek aláírói azt kifogásolták, hogy idén csak egynyelvű, román pályázati űrlapon folyamodhattak önkormányzati támogatásért. A 75 százalékban magyarok által lakott megye önkormányzatának a prefektus felszólítása nyomán kellett lemondania a több éve használt kétnyelvű pályázati ívekről. Tamás Sándor kijelentette: Romániában a nyelvhasználati viták nem egyenrangú felek között folynak. Az egyik oldalon az állam képviselői, a másikon az állampolgárok állnak, és az utóbbiak lehetőségei korlátozottak. Kijelentette: akkor oldódnának meg a nyelvi viták, ha a magyar nyelvet is regionális hivatalos nyelvnek ismernék el. Hozzátette: az Európai Unió egyes tagállamaiban több évtizede meghozták a hasonló döntéseket, Románia azonban adós maradt ezzel. Tamás Sándor úgy vélte: a többnyelvűség költségeit nem a megyei és helyi önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk, hanem az államnak kellene átvállalnia. MTI; Transindex.ro
2017. május 8.
Rangos tudományos lap közölte a Sapientia EMTE oktatóinak kutatási eredményeit
Címodalon számolt be a ScienceDaily a Sapientia EMTE oktatóinak kutatási eredményeiről - közölte a felsőoktatási intézmény. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszékének professzora és Dr. Hartel Tibor, a Környezettudományi Tanszék docense egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként azt vizsgálták, hogy milyen különbségek vannak a biopeszticidek (biológiai növényvédőszerek, növényi kivonatok, mikroorganizmusok) kutatásában és azok piacán ez EU, USA, Kína, Brazília és India között. A kutatás a biopeszticidekről és a környezetvédelemről alkotott törvénykezéseket, valamint a biopeszticidek témájában 2000 és 2015 között megjelent tudományos cikkek számát hasonlította össze. A kutatási beszámoló a Pest Management Science lapban jelent meg, majd a világ egyik legismertebb és legolvasottabb tudománynépszerűsítő lapja, a ScienceDaily egy nappal a megjelenés után már a címoldalán említette. Az eredmények alapján kimutatható, hogy az EU jelentős lemaradást halmozott fel az utóbbi 15 évben. Míg az EU-ban 14 szigorú törvény szabályozza a biopeszticidek piacra kerülését, addig ezek száma a többi régióban 3-5 között van. Ugyanakkor ennek jelentősen ellentmond, hogy az EU 2000 és 2015 között 181 környezetvédelmi törvényt dolgozott ki, amelyek közvetve vagy közvetlenül javasolják a biopeszticidek alkalmazását, míg az USA csak 20, Kína és India 8, Brazília 6 ilyen törvényt fogadott el az utóbbi 15 évben. Így nem meglepő, hogy a biopeszticidek száma jelentősen kisebb az EU 27 országában (46), míg például Indiában, ahol több mint 1000 hasonló hatóanyag van forgalomban. Ugyancsak látványos eltérések vannak a biopeszticidek kutatásában, míg Európában 6880 ilyen témájú cikk született 2000 és 2015 között addig pl. az USA-ban közzel 19000. Mindezek alapján elmondható, hogy az EU jelentős lemaradást halmozott fel egy több mint 10 milliárd dolláros éves üzletágban, amelynek éves szinten 16%-kal nő a piaca. Transindex.ro
Címodalon számolt be a ScienceDaily a Sapientia EMTE oktatóinak kutatási eredményeiről - közölte a felsőoktatási intézmény. Dr. Balog Adalbert, a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszékének professzora és Dr. Hartel Tibor, a Környezettudományi Tanszék docense egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként azt vizsgálták, hogy milyen különbségek vannak a biopeszticidek (biológiai növényvédőszerek, növényi kivonatok, mikroorganizmusok) kutatásában és azok piacán ez EU, USA, Kína, Brazília és India között. A kutatás a biopeszticidekről és a környezetvédelemről alkotott törvénykezéseket, valamint a biopeszticidek témájában 2000 és 2015 között megjelent tudományos cikkek számát hasonlította össze. A kutatási beszámoló a Pest Management Science lapban jelent meg, majd a világ egyik legismertebb és legolvasottabb tudománynépszerűsítő lapja, a ScienceDaily egy nappal a megjelenés után már a címoldalán említette. Az eredmények alapján kimutatható, hogy az EU jelentős lemaradást halmozott fel az utóbbi 15 évben. Míg az EU-ban 14 szigorú törvény szabályozza a biopeszticidek piacra kerülését, addig ezek száma a többi régióban 3-5 között van. Ugyanakkor ennek jelentősen ellentmond, hogy az EU 2000 és 2015 között 181 környezetvédelmi törvényt dolgozott ki, amelyek közvetve vagy közvetlenül javasolják a biopeszticidek alkalmazását, míg az USA csak 20, Kína és India 8, Brazília 6 ilyen törvényt fogadott el az utóbbi 15 évben. Így nem meglepő, hogy a biopeszticidek száma jelentősen kisebb az EU 27 országában (46), míg például Indiában, ahol több mint 1000 hasonló hatóanyag van forgalomban. Ugyancsak látványos eltérések vannak a biopeszticidek kutatásában, míg Európában 6880 ilyen témájú cikk született 2000 és 2015 között addig pl. az USA-ban közzel 19000. Mindezek alapján elmondható, hogy az EU jelentős lemaradást halmozott fel egy több mint 10 milliárd dolláros éves üzletágban, amelynek éves szinten 16%-kal nő a piaca. Transindex.ro
2017. május 8.
Napirenden a nemzeti érdekérvényesítés és a kisebbségvédelem
Május havi első sajtótájékoztatóját tartotta meg Tőkés László fideszes EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ma délelőtt a nagyváradi parlamenti irodában, Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökének társaságában – közölte a képviselő sajtóiroda.
Az 500 éves reformáció jubileumi évében a püspök egyházi vonatkozású témákat is érintett, de főként migrációs, illetve nemzet- és kisebbségpolitikai kérdéseket. Felidézve az előző napi ünnepet, az anyák napját, Tőkés László elöljáróban az egész Európát sújtó demográfiai válságról szólt, amire nem megoldás a kontinensen kívüli embertömegek bevándoroltatása, az erőltetett, szervezett migráció. A gyermekszületések számának csökkenését megfelelő családpolitikával, az országainkra – Magyarországra és Romániára – jellemző kivándorlást gazdasági-szociálpolitikai intézkedésekkel kellene lassítani s megállítani, de nagy szerepük lehetne ebben az egyházaknak, mert erkölcsi kérdés is a nemzet megtartása és védelme.
Az EP miniplenárisának Magyarországról szóló vitája kapcsán erdélyi képviselőnk kijelentette: Orbán Viktor ezúttal a nemzeti konzultáció, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetek ellenőrzése kérdésében érkező, megalapozatlan és hisztérikus támadásokkal szemben példásan védte meg az országot és a nemzetet, s szerinte a külhoni magyarság egyöntetűen felsorakozik a magyar kormány mellett, visszautasítva például a szocialista EP-frakció magyar tagjainak hazaárulás-számba menő, magyarellenes rágalmait is. A miniszterelnököt ért alantas vádak között még az antiszemitizmus is szerepelt, ezt maguknak a magyarországi zsidóknak illene visszaverniük – vélte Tőkés László, aki szerint az ország elleni balliberális támadások legfőbb kiváltó oka a magyar migrációs politika. „Keresztény örökségünk védelmében, valamint a félévezredes protestantizmus szellemében vissza kell utasítanunk a jól felfogott európai és nemzeti érdekeket sértő kényszerbetelepítéseket, és széleskörű összefogással minden lehetőt meg kell tennünk európai és nemzeti keresztény identitásunk védelmében” – fogalmazott vonatkozó nyilatkozatában a volt királyhágómelléki református püspök. Hozzátette: az őshonos európai kisebbségek uniós jogvédelmében is áttörésre van szükség. „Számunkra, határon túli magyarok számára a nemzeti önvédelem sajátos esete a kisebbségvédelem.” Üdvözölte az ebbe az irányba mutató kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést (Minority SafePack), melynek támogatására egységesen fel kell sorakoznunk. Az EP Petíciós Bizottságának napirendjén szereplő kisebbségvédelmi beadványok megoldása ugyanebbe a rendszerbe illeszkedik. A kisebbségi autonómiatörekvések ügyében viszont minőségileg más és gyökeres megoldásokra lenne szükség.
A továbbiakba az RMDSZ volt tiszteletbeli elnök röviden szólt a szövetség hétvégi kongresszusáról, amely a belső tisztulás alkalma lehetne, de számos jel arra mutat, hogy erre most sincs hajlandóság a szervezetben, amely még a korrupció alaposan gyanújával terhelt megélhetési politikusaitól sem volt képes megszabadulni. „Megelőző kongresszusának határozatára visszautalva, elvárjuk, hogy az anyanyelvhasználat, a nők elleni erőszak és más hasonló ügyek mellett az RMDSZ soron következő, zilahi kongresszusán a közösségi önrendelkezés kivívását is foglalja stratégiai dokumentumába” – áll a kiadott nyilatkozatban, amely szerint jogos követelmény az RMDSZ történelmi egyházainkhoz való viszonyának, illetve egyházaink hozzá való viszonyulásának a felülvizsgálata is. A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság felé pedig azzal a kéréssel fordult Tőkés László, hogy világítsák át és számoltassák el a magyar támogatási pénzekkel visszaélő közképviselőket.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében szólva kijelentette: a nemzeti együttműködés rendszerének keretében feltétel nélküli a kiállás a határok fölötti nemzetegyesítés ügye mellett, és a jövő évi magyarországi választásokra való tekintettel az EMNT töretlenül folytatja az újrahonosításban vállalt munkáját, valamint a választási regisztrációt.
Hasonló elkötelezettségről beszélt Csomortányi István is a Néppárt nevében, aki ugyanakkor méltatta Magyarország és a magyar kormány küzdelmét a hagyományos európai és nemzeti értékek védelmében. Emlékeztetett: pártja már tavaly javasolt a bukaresti hatalomnak, hogy kövesse az Orbán-kormány példáját a déli határok védelme tekintetében, mert a migránsbiznisz előbb-utóbb Délnyugat-Romániára is rászabadul, aminek a partiumi, erdélyi polgárok, köztük nyilván a magyarok is megihatják a levét.
Tőkés László EP-képviselő végül újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a CEU-cirkusz vonatkozásában ő maga a törvényesség és a magyar érdekeknek megfelelő oktatáspolitika oldalán áll. itthon.ma/karpatmedence
Május havi első sajtótájékoztatóját tartotta meg Tőkés László fideszes EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ma délelőtt a nagyváradi parlamenti irodában, Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökének társaságában – közölte a képviselő sajtóiroda.
Az 500 éves reformáció jubileumi évében a püspök egyházi vonatkozású témákat is érintett, de főként migrációs, illetve nemzet- és kisebbségpolitikai kérdéseket. Felidézve az előző napi ünnepet, az anyák napját, Tőkés László elöljáróban az egész Európát sújtó demográfiai válságról szólt, amire nem megoldás a kontinensen kívüli embertömegek bevándoroltatása, az erőltetett, szervezett migráció. A gyermekszületések számának csökkenését megfelelő családpolitikával, az országainkra – Magyarországra és Romániára – jellemző kivándorlást gazdasági-szociálpolitikai intézkedésekkel kellene lassítani s megállítani, de nagy szerepük lehetne ebben az egyházaknak, mert erkölcsi kérdés is a nemzet megtartása és védelme.
Az EP miniplenárisának Magyarországról szóló vitája kapcsán erdélyi képviselőnk kijelentette: Orbán Viktor ezúttal a nemzeti konzultáció, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a civil szervezetek ellenőrzése kérdésében érkező, megalapozatlan és hisztérikus támadásokkal szemben példásan védte meg az országot és a nemzetet, s szerinte a külhoni magyarság egyöntetűen felsorakozik a magyar kormány mellett, visszautasítva például a szocialista EP-frakció magyar tagjainak hazaárulás-számba menő, magyarellenes rágalmait is. A miniszterelnököt ért alantas vádak között még az antiszemitizmus is szerepelt, ezt maguknak a magyarországi zsidóknak illene visszaverniük – vélte Tőkés László, aki szerint az ország elleni balliberális támadások legfőbb kiváltó oka a magyar migrációs politika. „Keresztény örökségünk védelmében, valamint a félévezredes protestantizmus szellemében vissza kell utasítanunk a jól felfogott európai és nemzeti érdekeket sértő kényszerbetelepítéseket, és széleskörű összefogással minden lehetőt meg kell tennünk európai és nemzeti keresztény identitásunk védelmében” – fogalmazott vonatkozó nyilatkozatában a volt királyhágómelléki református püspök. Hozzátette: az őshonos európai kisebbségek uniós jogvédelmében is áttörésre van szükség. „Számunkra, határon túli magyarok számára a nemzeti önvédelem sajátos esete a kisebbségvédelem.” Üdvözölte az ebbe az irányba mutató kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést (Minority SafePack), melynek támogatására egységesen fel kell sorakoznunk. Az EP Petíciós Bizottságának napirendjén szereplő kisebbségvédelmi beadványok megoldása ugyanebbe a rendszerbe illeszkedik. A kisebbségi autonómiatörekvések ügyében viszont minőségileg más és gyökeres megoldásokra lenne szükség.
A továbbiakba az RMDSZ volt tiszteletbeli elnök röviden szólt a szövetség hétvégi kongresszusáról, amely a belső tisztulás alkalma lehetne, de számos jel arra mutat, hogy erre most sincs hajlandóság a szervezetben, amely még a korrupció alaposan gyanújával terhelt megélhetési politikusaitól sem volt képes megszabadulni. „Megelőző kongresszusának határozatára visszautalva, elvárjuk, hogy az anyanyelvhasználat, a nők elleni erőszak és más hasonló ügyek mellett az RMDSZ soron következő, zilahi kongresszusán a közösségi önrendelkezés kivívását is foglalja stratégiai dokumentumába” – áll a kiadott nyilatkozatban, amely szerint jogos követelmény az RMDSZ történelmi egyházainkhoz való viszonyának, illetve egyházaink hozzá való viszonyulásának a felülvizsgálata is. A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság felé pedig azzal a kéréssel fordult Tőkés László, hogy világítsák át és számoltassák el a magyar támogatási pénzekkel visszaélő közképviselőket.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében szólva kijelentette: a nemzeti együttműködés rendszerének keretében feltétel nélküli a kiállás a határok fölötti nemzetegyesítés ügye mellett, és a jövő évi magyarországi választásokra való tekintettel az EMNT töretlenül folytatja az újrahonosításban vállalt munkáját, valamint a választási regisztrációt.
Hasonló elkötelezettségről beszélt Csomortányi István is a Néppárt nevében, aki ugyanakkor méltatta Magyarország és a magyar kormány küzdelmét a hagyományos európai és nemzeti értékek védelmében. Emlékeztetett: pártja már tavaly javasolt a bukaresti hatalomnak, hogy kövesse az Orbán-kormány példáját a déli határok védelme tekintetében, mert a migránsbiznisz előbb-utóbb Délnyugat-Romániára is rászabadul, aminek a partiumi, erdélyi polgárok, köztük nyilván a magyarok is megihatják a levét.
Tőkés László EP-képviselő végül újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a CEU-cirkusz vonatkozásában ő maga a törvényesség és a magyar érdekeknek megfelelő oktatáspolitika oldalán áll. itthon.ma/karpatmedence
2017. május 9.
Protestáns felekezetek I. országos olimpiája Nagyenyeden
Nem is lehetett jobb választás a szervezők részéről, mint 2017 április 24-26 között, 500 évvel a reformáció megtörténte után Nagyenyeden szervezni a Protestáns felekezetek I. országos olimpiáját. Abban a városban, amelyben teljes pompájában áll a majdnem 400 éves Bethlen Gábor református Kollégium, és amely mindig is fontos szerepet játszott a protestantizmus életében, mert kapható volt a megújulás szellemére. Igazolja ezt az a tény, hogy a reformáció elveinek Erdélybe érkezésekor Enyed városa csatlakozott a reformációhoz, még hogyha nem is volt nyilvánvaló a különbség a lutheri és a kálvini konfessziók között. Enyed protestáns várossá lett. A két reformátori irány szétválásakor szintén Nagyenyed ad helyet annak a zsinatnak, amely a szétválást kimondta 1564-ben és ezzel szervezetileg is létrejött az Erdélyi Református Egyház. Nagyenyed ma sem maradhatott ki a protestáns felekezetek életének fontos pillanataiból… Erdély tizenhárom megyéjéből 112 diák érkezett Nagyenyedre, hogy a vallás tantárgyversenyen megmérettessenek. A protestáns egyházakat képviselő református, evangélikus és unitárius felekezetű fiatalok vetélkedőjét az Oktatási Minisztérium, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség és a Nagyenyedi Református Kollégium szervezte. A rendezvény ünnepi megnyitójára április 24.-én hétfőn délután került sor a BGK Dísztermében, a tulajdonképpeni versenyt keddre, a díjkiosztó záróünnepséget szerdára tűzték ki.
Az ünnepélyes megnyitón meghívottak, szervezők, lelkészek, diákok hallgatták az ünnepi buzdító beszédeket.
Az igehirdetési szolgálatot Dr. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese végezte az olimpia vezérgondolataként megfogalmazott bibliai ige alapján: „Célegyenest futok Isten felülről való elhívásának jutalmáért, amely Krisztus Jézusban van.” (Fil 3, 14).
A résztvevőket köszöntötték Dr. Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének igazgatója, Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének tanácsosa, Eugenia Marcela Dărămus, Fehér-megyei főtanfelügyelő, Nicolae Bolea szaktanfelügyelő, Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő, Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. Dr. Püsök Sarolta, az olimpia Országos Bizottságának elnöke ünnepi beszédében a vezérgondolat 1Kor 14, 13 volt: „hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt”. Ennek alapján kifejtette, hogy a nevelésnek a teljes személyiségre ki kell terjednie: érzelmi, értelmi és akarati nevelésről beszélt.
A jelenlevőket köszöntötte Iulia Adriana Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és végül Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája.
Az ünnepi megnyitón fellépett a Bethlen Gábor Kollégium „Collegium Gabrielense” nevű régizene-együttese, vacsora után pedig a marosvásárhelyi „Gordonka” zenekar koncertje zárta a napot. A verseny második napja Csécs Márton torockói unitárius lelkipásztor nagyon lendületes igehirdetésével kezdődött. E nap a diákok számára elsősorban a megmérettetés napja volt. Ezalatt az idő alatt a szervezők Erdélyi-hegyalja látogatást szerveztek a kísérő tanároknak: Tövis, Boroskrakkó, Magyarigen templomait tekinthették meg Kónya Tibor Bethlen-kollégiumi iskolalelkész igen érdekes, tartalmas idegenvezetésével. Egyesek nagyon elszomorodva tekintették meg a mára elnéptelenedett gyönyörű templomokat, mások remélték, hogy isteni csoda folytán valamikor életre kelnek e gyülekezetek. A kirándulás jó alkalom volt beszélgetésre, eszmecserére, barátkozásra és mindannyian élményekben gazdagon tértek vissza az közös ebédre. A nap történelmi sétával, múzeum-látogatással, Nagyenyed templomainak meglátogatásával folytatódott, ami a gyerekek számára kitűnő alkalom volt az ismerkedésre. Következett a Ficfa zenekar és a Fügevirág néptánccsoport fellépése, amit természetesen táncház követett. Nagyon sikeresnek bizonyult a rendezvény második napja is.
A rendezvény harmadik napja Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosának az igehirdetésével indult, majd az eredményhirdetéssel folytatódott. Reméljük, hogy a versenyző diákok kellő lelkigondozásban részesültek az igehirdetés során, mert semmi látható jele nem mutatkozott annak, hogy nehezen viselték el a kudarcot azok, akik a kifüggesztett eredménylajstromok végén szerepeltek . Nagyon tanulságos volt az a momentum is, amikor a javítótanárok évfolyamonként kiértékelték a dolgozatokat, így a diákok számára világossá váltak a követelmények, de a hibák, baklövések is.
Feszültség-oldás volt a célja a „Mit viszel magaddal...? „című vetélkedőnek, amelyben a szervezők élményszerűen mérték fel, hogy nyitott szemmel jártak-e a versenyző diákok Nagyenyeden? Az záróünnepségen miután Király András államtitkár úr, Monalisa Borza Fehér-megyei főtanfelügyelő-helyettes és Dr. Lőrincz Helga Nagyenyed alpolgármestere köszöntötték a jelenlevőket és Dr. Püsök Sarolta, az olimpia elnöke általánosan értékelte a dolgozatokat kiderült, hogy sokkal több a díjazott, mint ahogy azt első látásra fel lehetett mérni, hisz a nagyon sokan különdíjban is részesültek.
Bízunk abban, hogy a diákok- tanárok számára nemcsak vetélkedő, hanem tartalmas együttlét volt a Nagyenyeden töltött három nap.
Lőrincz Ildikó vallástanár / reformatus.ro; Erdély.ma
Nem is lehetett jobb választás a szervezők részéről, mint 2017 április 24-26 között, 500 évvel a reformáció megtörténte után Nagyenyeden szervezni a Protestáns felekezetek I. országos olimpiáját. Abban a városban, amelyben teljes pompájában áll a majdnem 400 éves Bethlen Gábor református Kollégium, és amely mindig is fontos szerepet játszott a protestantizmus életében, mert kapható volt a megújulás szellemére. Igazolja ezt az a tény, hogy a reformáció elveinek Erdélybe érkezésekor Enyed városa csatlakozott a reformációhoz, még hogyha nem is volt nyilvánvaló a különbség a lutheri és a kálvini konfessziók között. Enyed protestáns várossá lett. A két reformátori irány szétválásakor szintén Nagyenyed ad helyet annak a zsinatnak, amely a szétválást kimondta 1564-ben és ezzel szervezetileg is létrejött az Erdélyi Református Egyház. Nagyenyed ma sem maradhatott ki a protestáns felekezetek életének fontos pillanataiból… Erdély tizenhárom megyéjéből 112 diák érkezett Nagyenyedre, hogy a vallás tantárgyversenyen megmérettessenek. A protestáns egyházakat képviselő református, evangélikus és unitárius felekezetű fiatalok vetélkedőjét az Oktatási Minisztérium, a Fehér Megyei Tanfelügyelőség és a Nagyenyedi Református Kollégium szervezte. A rendezvény ünnepi megnyitójára április 24.-én hétfőn délután került sor a BGK Dísztermében, a tulajdonképpeni versenyt keddre, a díjkiosztó záróünnepséget szerdára tűzték ki.
Az ünnepélyes megnyitón meghívottak, szervezők, lelkészek, diákok hallgatták az ünnepi buzdító beszédeket.
Az igehirdetési szolgálatot Dr. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese végezte az olimpia vezérgondolataként megfogalmazott bibliai ige alapján: „Célegyenest futok Isten felülről való elhívásának jutalmáért, amely Krisztus Jézusban van.” (Fil 3, 14).
A résztvevőket köszöntötték Dr. Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének igazgatója, Nagy Gabriella, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi nyelveken folyó oktatásért felelős kabinetjének tanácsosa, Eugenia Marcela Dărămus, Fehér-megyei főtanfelügyelő, Nicolae Bolea szaktanfelügyelő, Nagy Tímea kisebbségi tanfelügyelő, Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa. Dr. Püsök Sarolta, az olimpia Országos Bizottságának elnöke ünnepi beszédében a vezérgondolat 1Kor 14, 13 volt: „hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt”. Ennek alapján kifejtette, hogy a nevelésnek a teljes személyiségre ki kell terjednie: érzelmi, értelmi és akarati nevelésről beszélt.
A jelenlevőket köszöntötte Iulia Adriana Oana Badea, Nagyenyed polgármestere és végül Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, a rendezvény házigazdája.
Az ünnepi megnyitón fellépett a Bethlen Gábor Kollégium „Collegium Gabrielense” nevű régizene-együttese, vacsora után pedig a marosvásárhelyi „Gordonka” zenekar koncertje zárta a napot. A verseny második napja Csécs Márton torockói unitárius lelkipásztor nagyon lendületes igehirdetésével kezdődött. E nap a diákok számára elsősorban a megmérettetés napja volt. Ezalatt az idő alatt a szervezők Erdélyi-hegyalja látogatást szerveztek a kísérő tanároknak: Tövis, Boroskrakkó, Magyarigen templomait tekinthették meg Kónya Tibor Bethlen-kollégiumi iskolalelkész igen érdekes, tartalmas idegenvezetésével. Egyesek nagyon elszomorodva tekintették meg a mára elnéptelenedett gyönyörű templomokat, mások remélték, hogy isteni csoda folytán valamikor életre kelnek e gyülekezetek. A kirándulás jó alkalom volt beszélgetésre, eszmecserére, barátkozásra és mindannyian élményekben gazdagon tértek vissza az közös ebédre. A nap történelmi sétával, múzeum-látogatással, Nagyenyed templomainak meglátogatásával folytatódott, ami a gyerekek számára kitűnő alkalom volt az ismerkedésre. Következett a Ficfa zenekar és a Fügevirág néptánccsoport fellépése, amit természetesen táncház követett. Nagyon sikeresnek bizonyult a rendezvény második napja is.
A rendezvény harmadik napja Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosának az igehirdetésével indult, majd az eredményhirdetéssel folytatódott. Reméljük, hogy a versenyző diákok kellő lelkigondozásban részesültek az igehirdetés során, mert semmi látható jele nem mutatkozott annak, hogy nehezen viselték el a kudarcot azok, akik a kifüggesztett eredménylajstromok végén szerepeltek . Nagyon tanulságos volt az a momentum is, amikor a javítótanárok évfolyamonként kiértékelték a dolgozatokat, így a diákok számára világossá váltak a követelmények, de a hibák, baklövések is.
Feszültség-oldás volt a célja a „Mit viszel magaddal...? „című vetélkedőnek, amelyben a szervezők élményszerűen mérték fel, hogy nyitott szemmel jártak-e a versenyző diákok Nagyenyeden? Az záróünnepségen miután Király András államtitkár úr, Monalisa Borza Fehér-megyei főtanfelügyelő-helyettes és Dr. Lőrincz Helga Nagyenyed alpolgármestere köszöntötték a jelenlevőket és Dr. Püsök Sarolta, az olimpia elnöke általánosan értékelte a dolgozatokat kiderült, hogy sokkal több a díjazott, mint ahogy azt első látásra fel lehetett mérni, hisz a nagyon sokan különdíjban is részesültek.
Bízunk abban, hogy a diákok- tanárok számára nemcsak vetélkedő, hanem tartalmas együttlét volt a Nagyenyeden töltött három nap.
Lőrincz Ildikó vallástanár / reformatus.ro; Erdély.ma
2017. május 9.
Megszavazták a melegházasság tiltásáról szóló kezdeményezést
Megszavazta a román képviselőház kedden azt az alkotmányt módosító javaslatot, amely „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározással létrehozott házasságaként" határozza meg a családot, megakadályozva ezáltal, hogy Romániában törvényt hozzanak az azonos neműek házasságáról.
Az alaptörvény módosítására (amely jelenleg „házastársakat" említ a család meghatározásánál) a Koalíció a családért elnevezésű, a többségi román ortodox egyházhoz közel álló civil szervezet tett javaslatot, amely – a többi keresztény egyház támogatásával – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez.
A képviselőház 232 vokssal, 22 ellenében, 13 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosító tervezetet, amelynek hatályba lépéséhez szenátusi megerősítés és érvényes és eredményes népszavazás is szükséges.
A tervezet a legjelentősebb támogatást a kormány fő erejét adó szociáldemokratáktól és a jobbközép ellenzék fő erejét adó Nemzeti Liberális Párttól kapta. A legtöbb ellenszavazat a tavaly alakult Mentsétek Meg Romániát Szövetségtől (USR) származott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői közül 12-en támogatták, ketten ellenezték a kezdeményezést, két törvényhozójuk pedig tartózkodott.
Romániában az alaptörvény módosításához a parlament mindkét házának kétharmados többséggel kell elfogadnia az alkotmánymódosító tervezetet, amelyről a parlamenti elfogadásától számított 30 napon belül, egy különleges törvény alapján népszavazást kell kiírni.
Románia 2001-ben eltörölte a büntető törvénykönyvből (btk.) azt a cikkelyt, amely öt évig terjedő börtönnel sújtotta a „nyilvánosság előtt mutatkozó, botrányt okozó" homoszexuális párokat. A 2011-ben elfogadott új polgári törvénykönyv (ptk.) azonban továbbra is tiltja az azonos neműek házasságát, nem ismeri el a román vagy más állampolgárok külföldön kötött házasságát, mint ahogy a külföldön kötött élettársi szerződéseket sem, függetlenül attól, hogy azok azonos vagy különböző neműek között jöttek-e létre.
A Koalíció a családért nevű csoportnak fél év alatt a parlamenti beterjesztéshez szükséges félmillió helyett hárommillió aláírást sikerült összegyűjtenie egy polgári kezdeményezéséhez, így egyetlen politikai erő sem mert nyilvánosan állást foglalni a polgári kezdeményezés ellen, amely alkotmányos szintre emelné a melegházasság (ptk.-ban már szereplő) tiltását.
Baranyi László / MTI; Erdély.ma
Megszavazta a román képviselőház kedden azt az alkotmányt módosító javaslatot, amely „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározással létrehozott házasságaként" határozza meg a családot, megakadályozva ezáltal, hogy Romániában törvényt hozzanak az azonos neműek házasságáról.
Az alaptörvény módosítására (amely jelenleg „házastársakat" említ a család meghatározásánál) a Koalíció a családért elnevezésű, a többségi román ortodox egyházhoz közel álló civil szervezet tett javaslatot, amely – a többi keresztény egyház támogatásával – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez.
A képviselőház 232 vokssal, 22 ellenében, 13 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosító tervezetet, amelynek hatályba lépéséhez szenátusi megerősítés és érvényes és eredményes népszavazás is szükséges.
A tervezet a legjelentősebb támogatást a kormány fő erejét adó szociáldemokratáktól és a jobbközép ellenzék fő erejét adó Nemzeti Liberális Párttól kapta. A legtöbb ellenszavazat a tavaly alakult Mentsétek Meg Romániát Szövetségtől (USR) származott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői közül 12-en támogatták, ketten ellenezték a kezdeményezést, két törvényhozójuk pedig tartózkodott.
Romániában az alaptörvény módosításához a parlament mindkét házának kétharmados többséggel kell elfogadnia az alkotmánymódosító tervezetet, amelyről a parlamenti elfogadásától számított 30 napon belül, egy különleges törvény alapján népszavazást kell kiírni.
Románia 2001-ben eltörölte a büntető törvénykönyvből (btk.) azt a cikkelyt, amely öt évig terjedő börtönnel sújtotta a „nyilvánosság előtt mutatkozó, botrányt okozó" homoszexuális párokat. A 2011-ben elfogadott új polgári törvénykönyv (ptk.) azonban továbbra is tiltja az azonos neműek házasságát, nem ismeri el a román vagy más állampolgárok külföldön kötött házasságát, mint ahogy a külföldön kötött élettársi szerződéseket sem, függetlenül attól, hogy azok azonos vagy különböző neműek között jöttek-e létre.
A Koalíció a családért nevű csoportnak fél év alatt a parlamenti beterjesztéshez szükséges félmillió helyett hárommillió aláírást sikerült összegyűjtenie egy polgári kezdeményezéséhez, így egyetlen politikai erő sem mert nyilvánosan állást foglalni a polgári kezdeményezés ellen, amely alkotmányos szintre emelné a melegházasság (ptk.-ban már szereplő) tiltását.
Baranyi László / MTI; Erdély.ma
2017. május 9.
Egyre népszerűbbek a vidéki kórusok – Karvezetőképző Baróton (Megyeinfó)
Lőfi Gellért vezetésével rendeztek képzést kórusvezetőknek és azoknak, akik kórust létesítenének Erdővidéken. A harmadik karvezetőképzésre Baróton került sor május 2–4. között.
A Művészeti és Népiskola tevékenységében a különböző művészeti ágak, így a zenei oktatás is kiemelt fontossággal bír. Gáj Nándor, az intézmény vezetője ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során egyre több településen kezdett működni valamilyen dalárda vagy kórus, amelyeket a legtöbb esetben lelkes helybeli, műkedvelő önkéntes karvezetők irányítanak. „Azt mindenki érzi, hogy egy-egy ilyen megnyilvánulás, szervezkedés mekkora jelentőséggel bír egy település életében. Jó hatással van a közösségre, és az sem ritka, hogy a kórusok villámgyorsan fejlődnek, sok kiváló produkciót láttunk már. Nyilvánvaló, hogy egy-egy kórus sikerének kulcsa a karvezető személyén múlik, így arra törekedtünk, hogy a helyi közösségek életében fontos szerepet vállaló karnagyok számára szakmai segítséget nyújtsunk. Lőfi Gellért személyében nagyon lelkes képzőre találtunk, aki több hasonló akcióban bizonyította rátermettségét, hozzáértését” – magyarázta az igazgató.
Lőfi Gellért tanár kiemelte, Kovászna megyében ez az egyetlen olyan tanfolyam, amely az amatőr karnagyokra koncentrál. Értékelése szerint a visszajelzések rendkívül kedvezőek: a résztvevők folyamatosan visszatérnek, az eredmény pedig szinte kézzelfogható, hisz a képzéseket követően megközelítésben, illetve az előadásra szánt művek kiválasztásában is körültekintőbbek a karvezetők. A képzésen szó volt a kottaanyagok megválasztásáról, a művek kidolgozásáról, vezénylési és énektechnikai kérdésekről. Idén további két alkalommal tartanak még képzést karnagyoknak. A tanfolyamon tizenegyen vettek részt, az elméleti felkészítést követően pedig mindegyik karnagy a Zathureczky Gyula Református Énekkar tagjaival gyakorolhatta a frissen elsajátított technikákat. (A Megyeinfó Kovászna Megye Tanácsának fizetett tájékoztatója) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Lőfi Gellért vezetésével rendeztek képzést kórusvezetőknek és azoknak, akik kórust létesítenének Erdővidéken. A harmadik karvezetőképzésre Baróton került sor május 2–4. között.
A Művészeti és Népiskola tevékenységében a különböző művészeti ágak, így a zenei oktatás is kiemelt fontossággal bír. Gáj Nándor, az intézmény vezetője ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az elmúlt évek során egyre több településen kezdett működni valamilyen dalárda vagy kórus, amelyeket a legtöbb esetben lelkes helybeli, műkedvelő önkéntes karvezetők irányítanak. „Azt mindenki érzi, hogy egy-egy ilyen megnyilvánulás, szervezkedés mekkora jelentőséggel bír egy település életében. Jó hatással van a közösségre, és az sem ritka, hogy a kórusok villámgyorsan fejlődnek, sok kiváló produkciót láttunk már. Nyilvánvaló, hogy egy-egy kórus sikerének kulcsa a karvezető személyén múlik, így arra törekedtünk, hogy a helyi közösségek életében fontos szerepet vállaló karnagyok számára szakmai segítséget nyújtsunk. Lőfi Gellért személyében nagyon lelkes képzőre találtunk, aki több hasonló akcióban bizonyította rátermettségét, hozzáértését” – magyarázta az igazgató.
Lőfi Gellért tanár kiemelte, Kovászna megyében ez az egyetlen olyan tanfolyam, amely az amatőr karnagyokra koncentrál. Értékelése szerint a visszajelzések rendkívül kedvezőek: a résztvevők folyamatosan visszatérnek, az eredmény pedig szinte kézzelfogható, hisz a képzéseket követően megközelítésben, illetve az előadásra szánt művek kiválasztásában is körültekintőbbek a karvezetők. A képzésen szó volt a kottaanyagok megválasztásáról, a művek kidolgozásáról, vezénylési és énektechnikai kérdésekről. Idén további két alkalommal tartanak még képzést karnagyoknak. A tanfolyamon tizenegyen vettek részt, az elméleti felkészítést követően pedig mindegyik karnagy a Zathureczky Gyula Református Énekkar tagjaival gyakorolhatta a frissen elsajátított technikákat. (A Megyeinfó Kovászna Megye Tanácsának fizetett tájékoztatója) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 9.
Másodszor tette le az elnöki esküt Áder
Drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében hétfőn az Országgyűlésben.
Áder János elmondta, az elmúlt években elnöki munkája központi kérdésévé a magyar érdekek és értékek képviseletét, a teljesítmény megbecsülését, a normativitást és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséget tette. Eredetileg az elmúlt öt évről akart szólni, de az elmúlt hónapok politikai közbeszédét figyelve úgy gondolta, inkább a következő egy évről beszél. Meggyőződése ugyanis – fogalmazott a politikai közbeszédről – „ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Min¬den – akárcsak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk.” Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, „amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez”. Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a „haza üdve” lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették. Erre példaként idézte Kossuth Deákhoz írt Cassandra-levelét: „Barátom! (...) Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk, a hazafiui kötelesség ösvényén”.
A köztársasági elnök – mint mondta – a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja „porciózni” a felelősséget, „de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb”. Nem érdemes azonban „méricskélni”, ki kezdte előbb – folytatta –, „közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért”. Jelezte ugyanakkor: a parlamenti választásig hátralévő egy évben a választópolgárok többsége biztosan nem akar „egy kitörésre készülő vulkán tetején” élni. Hogy példát adjon, az államfő beszédében megkövette mindazokat, akiket elnöksége alatt egy rossz mondattal, indulatos megjegyzéssel vagy durva szóhasználattal megbántott, megsértett.
Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk.
Javasolta: legyen közös erő¬forrás a reformkor, március idusa, 1867, 1956. És amikor érveinket összemérjük, mindig ugyan¬az a négy szó legyen a szemünk előtt: „A haza minden előtt” – zárta beszédét Áder János.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében hétfőn az Országgyűlésben.
Áder János elmondta, az elmúlt években elnöki munkája központi kérdésévé a magyar érdekek és értékek képviseletét, a teljesítmény megbecsülését, a normativitást és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséget tette. Eredetileg az elmúlt öt évről akart szólni, de az elmúlt hónapok politikai közbeszédét figyelve úgy gondolta, inkább a következő egy évről beszél. Meggyőződése ugyanis – fogalmazott a politikai közbeszédről – „ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Min¬den – akárcsak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk.” Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, „amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez”. Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a „haza üdve” lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették. Erre példaként idézte Kossuth Deákhoz írt Cassandra-levelét: „Barátom! (...) Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk, a hazafiui kötelesség ösvényén”.
A köztársasági elnök – mint mondta – a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja „porciózni” a felelősséget, „de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb”. Nem érdemes azonban „méricskélni”, ki kezdte előbb – folytatta –, „közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért”. Jelezte ugyanakkor: a parlamenti választásig hátralévő egy évben a választópolgárok többsége biztosan nem akar „egy kitörésre készülő vulkán tetején” élni. Hogy példát adjon, az államfő beszédében megkövette mindazokat, akiket elnöksége alatt egy rossz mondattal, indulatos megjegyzéssel vagy durva szóhasználattal megbántott, megsértett.
Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk.
Javasolta: legyen közös erő¬forrás a reformkor, március idusa, 1867, 1956. És amikor érveinket összemérjük, mindig ugyan¬az a négy szó legyen a szemünk előtt: „A haza minden előtt” – zárta beszédét Áder János.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 9.
Válsággal riogatnak válságban
Mintha mély álmából ébredne az RMDSZ elnöke, néhány nappal a szervezet zilahi kongresszusa előtt kijelenti: „Az oktatási reform előkészítése közös feladatunk. Ehhez rendszeres egyeztetésre és tervezésre van szükség. A bírálatokat meghallgatjuk, és ahol tudunk, változtatunk.” Az RMDSZ által Marosvásárhelyen szervezett hétvégi oktatási tanácskozáson Kelemen Hunor azt is állította, csak „a pedagógustársadalom által is elfogadott, szakmailag jól előkészített álláspont vezethet előre”.
Nahát! Micsoda újdonság! Ezentúl az oktatás kérdéseibe azok is beleszólhatnak, akik nem bársonyszékekből irányítják, hogy mit, hogyan és miből tanuljanak a romániai magyar gyermekek, hanem katedraközelben vagy szülőként tapasztalják: válságban az oktatás, tartalom és módszertan tekintetében is tetemes javításra szorul. Ha nem akarunk válságot, nem halogathatjuk a döntéseket – állapítja meg Kelemen Hunor.
Úgy tűnik, a szövetségi elnök lemaradt néhány körrel, olyasmit akar megelőzni, ami már régóta mételyezi a hazai tanügyi rendszert. Elmondta, 2013–2015 között helyi szinten készültek dokumentumok a problémák feltárására és megoldására, amelyeket újra kell gondolni, és bevallotta: az elmúlt fél esztendőben gyakran végeztek tűzoltómunkát, az utolsó pillanatig húzták a döntéseket, mert senki sem akarta, senki sem merte vállalni a felelősséget. Az önkritika helyénvaló, csupán annyi kiigazításra szorul: a kapkodás, a felelősség előli menekülés nem csak az utolsó fél évre jellemző, az RMDSZ ilyetén politizálása mélyen gyökerezik, amit aligha változtathat meg egy olyan tanácskozás, amelynek egyetlen konkrét eredménye, hogy a szövetség ösztöndíjat ajánl a magyar diákok speciális román tankönyveinek megírói számára. Bizonyos mértékig kényszerlépésről van szó, mert akik részt vettek az új román tantervek megalkotásában, és a legilletékesebbek lennének megírni a tankönyveket, nem tolongnak ezért a munkáért – minden bizonnyal a negatív tapasztalatok tartják őket távol a jelentkezéstől –, emiatt kell lasszóval fogni a tankönyvírókat.
Két hét alatt másodszor tanácskoztak szélesebb körben arról, hogy milyen problémákkal küzd a hazai magyar oktatás, de amíg a III. Székely Kongresszus Sepsiszentgyörgyön szervezett oktatási fórumán a szakma képviselői tételesen fogalmaztak meg javaslatcsomagokat a helyzet jobbítására, a marosvásárhelyi eseményen a politikumé volt a főszerep, és inkább tűnt kongresszust előkészítő hangulatkeltésnek, mint igazi műhelymunkának. Az ilyen párhuzamosságok pedig inkább zavart keltőek, mint hasznosak, a vesztes mindig az a nemzedék, amely az iskolapadban ül.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Mintha mély álmából ébredne az RMDSZ elnöke, néhány nappal a szervezet zilahi kongresszusa előtt kijelenti: „Az oktatási reform előkészítése közös feladatunk. Ehhez rendszeres egyeztetésre és tervezésre van szükség. A bírálatokat meghallgatjuk, és ahol tudunk, változtatunk.” Az RMDSZ által Marosvásárhelyen szervezett hétvégi oktatási tanácskozáson Kelemen Hunor azt is állította, csak „a pedagógustársadalom által is elfogadott, szakmailag jól előkészített álláspont vezethet előre”.
Nahát! Micsoda újdonság! Ezentúl az oktatás kérdéseibe azok is beleszólhatnak, akik nem bársonyszékekből irányítják, hogy mit, hogyan és miből tanuljanak a romániai magyar gyermekek, hanem katedraközelben vagy szülőként tapasztalják: válságban az oktatás, tartalom és módszertan tekintetében is tetemes javításra szorul. Ha nem akarunk válságot, nem halogathatjuk a döntéseket – állapítja meg Kelemen Hunor.
Úgy tűnik, a szövetségi elnök lemaradt néhány körrel, olyasmit akar megelőzni, ami már régóta mételyezi a hazai tanügyi rendszert. Elmondta, 2013–2015 között helyi szinten készültek dokumentumok a problémák feltárására és megoldására, amelyeket újra kell gondolni, és bevallotta: az elmúlt fél esztendőben gyakran végeztek tűzoltómunkát, az utolsó pillanatig húzták a döntéseket, mert senki sem akarta, senki sem merte vállalni a felelősséget. Az önkritika helyénvaló, csupán annyi kiigazításra szorul: a kapkodás, a felelősség előli menekülés nem csak az utolsó fél évre jellemző, az RMDSZ ilyetén politizálása mélyen gyökerezik, amit aligha változtathat meg egy olyan tanácskozás, amelynek egyetlen konkrét eredménye, hogy a szövetség ösztöndíjat ajánl a magyar diákok speciális román tankönyveinek megírói számára. Bizonyos mértékig kényszerlépésről van szó, mert akik részt vettek az új román tantervek megalkotásában, és a legilletékesebbek lennének megírni a tankönyveket, nem tolongnak ezért a munkáért – minden bizonnyal a negatív tapasztalatok tartják őket távol a jelentkezéstől –, emiatt kell lasszóval fogni a tankönyvírókat.
Két hét alatt másodszor tanácskoztak szélesebb körben arról, hogy milyen problémákkal küzd a hazai magyar oktatás, de amíg a III. Székely Kongresszus Sepsiszentgyörgyön szervezett oktatási fórumán a szakma képviselői tételesen fogalmaztak meg javaslatcsomagokat a helyzet jobbítására, a marosvásárhelyi eseményen a politikumé volt a főszerep, és inkább tűnt kongresszust előkészítő hangulatkeltésnek, mint igazi műhelymunkának. Az ilyen párhuzamosságok pedig inkább zavart keltőek, mint hasznosak, a vesztes mindig az a nemzedék, amely az iskolapadban ül.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 9.
Lelkekbe írt élet
Emlékszobát avattak Disznajón
A Felső-Maros menti falu néprajzát, helytörténeti adatait és a Csősz házaspár munkássága idején virágzó visszhangos művelődési életét tükröző dokumentumokkal Csősz Ferenc tanítónak állít emléket felesége, Csősz Irma. A hónapok óta tartó előkészületekben a polgármesteri hivatal és a nőszervezet nyújtott segítséget, hogy a falu népével közös sok évtizedes munkájuk tárgyi nyomai is fennmaradjanak.
Az ünnepségre összesereglett elöljárók, nőszervezeti tagok, tanítványok, volt kollégák, jelenlegi pedagógusok, rokonok, ismerősök, falubeli érdeklődők főhajtással adóztak a hajdani népnevelő tanító emlékének a disznajói temetőben. Ezt követően a művelődési otthonban bemutatott gazdag műsorral idézték fel Csősz Ferenc emlékét, aki feleségével együtt énekre, táncra, szereplésre bírta a falu lakóit, elismerésre méltó oktatói, nevelői, az önazonosság megőrzésére irányuló és a színvonalas szórakozást meggyökereztető tevékenységük által.
A Nagy Enikő, a marosvécsi iskola aligazgatója által vezetett ünnepségen elhangzott, hogy a Csősz házaspár egyik tagja sem volt helybeli születésű, mégis hamar megnyerték a disznajóiak bizalmát, és „úgy tudtak élni, célokat kitűzni, hagyományt őrizni, kultúrát életben tartani, a megmaradásért minden erejükből munkálkodni, és harcolni is, ha kellett”, ahogy kevesen – hangzott el Vita Melinda, Zsigmond Edit és Dali Enikő visszatekintőjében. A falu történetét levéltárakban kutatták fel, népdalkincsét házról házra járva gyűjtötték össze, a kezükre bízott kis- és nagyobb diákokat az oktatómunka mellett fegyelemre, rendre, kitartásra és a szülőföld, a szülőhely iránti szeretetre, illemre nevelték.
1975-ben érkeztek a faluba, miután első állomáshelyükön, Mezőfelében is belefogtak már a népnevelésbe, amit Iszlón folytattak, ahol iskolát építettek, de tevékenységük a Disznajón töltött évek alatt bontakozott ki a legteljesebben. Tovább éltették a hagyományos Nagy-éneket, úgy adva elő a több mint ötvenszakaszos Móti-lassút, mint sehol máshol Erdélyben. Új viseletet terveztek a disznajóiaknak, ami a szövés, varrás és a jellegzetes helybeli keresztszemes hímzés eredménye. 1982-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ebben a viseletben énekelt a 120 disznajói gyermek, akárcsak Csősz Ferenc karmester, akit másnap a pionírtanácshoz hívattak, és ingyen csináltattak neki pionírparancsnoki egyenruhát, hogy máskor abban vezényeljen.
A hőskorszakban műsoraikat csak a megyei pártbizottság engedélyével mutathatták be. A Kodály Zoltán 100. születésnapjára betanult Háry János daljáték, a szigorú feltételek ellenére – a szöveg lefordítása román nyelvre, a huszárok számának egyre való csökkentése – 25 előadást ért meg négy év alatt. A daljátékot a háromszéki Rétyen, Csősz Ferenc szülőfalujában is előadták, ahogy minden május 2-án valamennyi műsorukat, Disznajón pedig minden évben fogadták a rétyiek híres fúvószenekarát.
Csősz Ferenc vezetésével „Háry János volt a csúcs”– hangzott el a továbbiakban. Az előadás érdekében az egész falu összefogott, a fűtetlen kultúrotthonban és az iskolában éjfélig folytak a próbák. A kedvenc éneket – Felszántom a császár udvarát – a művelődési házat megtöltő közönség együtt énekelte.
Megyei viszonylatban Disznajón szervezték meg először az ötvenévesek találkozóját, amire Csősz Ferenc évről évre ünnepi műsort szervezett. 1980-tól erre az alkalomra tanították be Beethoven IX. szimfóniájából az Örömódát három nyelven, amit ma is ismer a közösség, és a falunappá alakult találkozót az idén augusztusban 37.-szer szervezik meg.
Ha valaki azt hinné, hogy ezért az emberpróbáló, lelkes munkáért Csősz Ferenc elismerésben részesült, igencsak téved. 50. születésnapjára az volt a köszönet, hogy kitiltották a kultúrotthonból. A köszöntőműsort a megyei pártbizottság 1989-ben azzal a feltétellel engedélyezte, ha háromnegyed része román nyelven szól.
Csősz Ferenc munkáját felesége folytatta, évről évre új színdarabot mutattak be, a dalcsoport rendszeresen részt vett a Gyöngykoszorú találkozókon, felújították és bemutatták a régi fonó játékait, műsort állítottak össze a János-napi köszöntőkből, sikeres volt a Sorozó is. Színvonalas műsorokkal szerepeltek a Kárpát-medence magyarok lakta területein – hangzott el többek között az előadásban.
Mindezt a tevékenységet a Csősz-szoba őrzi. A plakátokon az összes zenés és prózai darab szereplőjének neve olvasható. A sikeres előadások sajtóvisszhangja a 40 éve vezetett falukrónikában négy kötetet tesz ki. Gyöngybetűs kézírással be van kötve a később könyvformában megjelent helybeli népdalok gyűjteménye, olvashatók a disznajói diákok néprajzi témájú dolgozatai, fényképalbumok őrzik a termékeny évek fontosabb eseményeit, s megtalálható a Csősz házaspár valamennyi kiadványa, ami nyomtatásban is napvilágot látott. Egy nagyon szép kék „lájbis fersing” őrzi az eredeti Felső-Maros menti népviseletet, keresztszemes és írások kézimunkák pedig a házaspár mindkét tagjának a kevés szabadidőben folytatott tevékenységét, hiszen Csősz Ferenc nagyon szépen tudott kézimunkázni. A sportban is élen járt a legjobb környékbeli A osztályos röplabdacsapatok tagjaként.
A falu sok mindennel tartozik a Csősz házaspárnak, ezért örül, hogy a néprajzi múzeum mellett a Csősz-emlékszobát is felavathatják, amely a múltról és Disznajó művelődési életéről szól – hangzott el többek között Ördög Ferenc, Marosvécs polgármesterének az emlékszobát megnyitó beszédében. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő a nőszervezet munkáját értékelve kijelentette, hogy egy közösségben olyan kincsre, amit Csősz Irma, a falu óvó nénije jelent, ügyelni kell.
„Aki egy évre lát előre, magot vet, /aki több évre, fát ültet,/ aki több nemzedékre – gyermeket nevel” – idézte az ismert mondást Nagy Ferenc jódtelepi református szórványlelkész, aki tagja volt az első 33 gyermekből álló osztálynak, amelynek kisdiákjai a Csősz Ferenc keze alatt nevelkedtek. A hozzá fűződő emlékeit idézte a gyermekkoriaktól kezdődően egészen a halálos ágyán megszólaltatott hegedűig. Beszélt a ma is benne élő táncokról, dalokról, majd Reményik Sándort idézve hangsúlyozta, hogy az a nemzedék, aki Csősz Ferencnek tanítványa volt, jól tudja, hogy mit köszönhet egykori tanítójuknak. Csősz Ferenccel kapcsolatos családi emlékeket mondott el Nagy Géza, a sógor, Csősz Irma testvére. Felszólalt László (Fülöp) Irén tanítónő, aki a Csősz házaspár előtt bontogatta szárnyait Disznajón.
A beszédeket megszakító műsorban többségében olyan helybeli gyermekek léptek fel, akik már a szüleiktől hallották a Csősz Ferenc által tanított énekeket. Megható volt látni, hogy munkássága hogyan él ma is tovább immár a második nemzedékben. Verset mondott, énekelt és hangszeren játszott Zsigmond Andrea, Nagy Sarolta, Bíró Krisztina, Bíró László, Nagy Boglárka, Nagy Franciska, ifj. Nagy Mihály, aki eljutott a kisiskolások szavalóversenyének országos szakaszáig, és fellépett a Zsigmond Tünde tanítónő irányításával működő tánccsoport, megérdemelt sikert aratva.
Bár munkássága során Csősz Ferenc az egyre nehezebb körülmények között semmilyen elismerést nem kapott, feleségét az EMKE 1994-ben Vámszer Géza-díjjal ismerte el, és Marosvécs község díszpolgárává avatták.
Aki Disznajó régi és mai történetére, egy megszállottan, szívvel-lélekkel dolgozó pedagógus házaspár életének és tevékenységének alapos részleteire kíváncsi, a falumúzeum mellett megtekintheti a Csősz Ferenc-emlékszobát is a helyi óvoda épületében.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)
Emlékszobát avattak Disznajón
A Felső-Maros menti falu néprajzát, helytörténeti adatait és a Csősz házaspár munkássága idején virágzó visszhangos művelődési életét tükröző dokumentumokkal Csősz Ferenc tanítónak állít emléket felesége, Csősz Irma. A hónapok óta tartó előkészületekben a polgármesteri hivatal és a nőszervezet nyújtott segítséget, hogy a falu népével közös sok évtizedes munkájuk tárgyi nyomai is fennmaradjanak.
Az ünnepségre összesereglett elöljárók, nőszervezeti tagok, tanítványok, volt kollégák, jelenlegi pedagógusok, rokonok, ismerősök, falubeli érdeklődők főhajtással adóztak a hajdani népnevelő tanító emlékének a disznajói temetőben. Ezt követően a művelődési otthonban bemutatott gazdag műsorral idézték fel Csősz Ferenc emlékét, aki feleségével együtt énekre, táncra, szereplésre bírta a falu lakóit, elismerésre méltó oktatói, nevelői, az önazonosság megőrzésére irányuló és a színvonalas szórakozást meggyökereztető tevékenységük által.
A Nagy Enikő, a marosvécsi iskola aligazgatója által vezetett ünnepségen elhangzott, hogy a Csősz házaspár egyik tagja sem volt helybeli születésű, mégis hamar megnyerték a disznajóiak bizalmát, és „úgy tudtak élni, célokat kitűzni, hagyományt őrizni, kultúrát életben tartani, a megmaradásért minden erejükből munkálkodni, és harcolni is, ha kellett”, ahogy kevesen – hangzott el Vita Melinda, Zsigmond Edit és Dali Enikő visszatekintőjében. A falu történetét levéltárakban kutatták fel, népdalkincsét házról házra járva gyűjtötték össze, a kezükre bízott kis- és nagyobb diákokat az oktatómunka mellett fegyelemre, rendre, kitartásra és a szülőföld, a szülőhely iránti szeretetre, illemre nevelték.
1975-ben érkeztek a faluba, miután első állomáshelyükön, Mezőfelében is belefogtak már a népnevelésbe, amit Iszlón folytattak, ahol iskolát építettek, de tevékenységük a Disznajón töltött évek alatt bontakozott ki a legteljesebben. Tovább éltették a hagyományos Nagy-éneket, úgy adva elő a több mint ötvenszakaszos Móti-lassút, mint sehol máshol Erdélyben. Új viseletet terveztek a disznajóiaknak, ami a szövés, varrás és a jellegzetes helybeli keresztszemes hímzés eredménye. 1982-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ebben a viseletben énekelt a 120 disznajói gyermek, akárcsak Csősz Ferenc karmester, akit másnap a pionírtanácshoz hívattak, és ingyen csináltattak neki pionírparancsnoki egyenruhát, hogy máskor abban vezényeljen.
A hőskorszakban műsoraikat csak a megyei pártbizottság engedélyével mutathatták be. A Kodály Zoltán 100. születésnapjára betanult Háry János daljáték, a szigorú feltételek ellenére – a szöveg lefordítása román nyelvre, a huszárok számának egyre való csökkentése – 25 előadást ért meg négy év alatt. A daljátékot a háromszéki Rétyen, Csősz Ferenc szülőfalujában is előadták, ahogy minden május 2-án valamennyi műsorukat, Disznajón pedig minden évben fogadták a rétyiek híres fúvószenekarát.
Csősz Ferenc vezetésével „Háry János volt a csúcs”– hangzott el a továbbiakban. Az előadás érdekében az egész falu összefogott, a fűtetlen kultúrotthonban és az iskolában éjfélig folytak a próbák. A kedvenc éneket – Felszántom a császár udvarát – a művelődési házat megtöltő közönség együtt énekelte.
Megyei viszonylatban Disznajón szervezték meg először az ötvenévesek találkozóját, amire Csősz Ferenc évről évre ünnepi műsort szervezett. 1980-tól erre az alkalomra tanították be Beethoven IX. szimfóniájából az Örömódát három nyelven, amit ma is ismer a közösség, és a falunappá alakult találkozót az idén augusztusban 37.-szer szervezik meg.
Ha valaki azt hinné, hogy ezért az emberpróbáló, lelkes munkáért Csősz Ferenc elismerésben részesült, igencsak téved. 50. születésnapjára az volt a köszönet, hogy kitiltották a kultúrotthonból. A köszöntőműsort a megyei pártbizottság 1989-ben azzal a feltétellel engedélyezte, ha háromnegyed része román nyelven szól.
Csősz Ferenc munkáját felesége folytatta, évről évre új színdarabot mutattak be, a dalcsoport rendszeresen részt vett a Gyöngykoszorú találkozókon, felújították és bemutatták a régi fonó játékait, műsort állítottak össze a János-napi köszöntőkből, sikeres volt a Sorozó is. Színvonalas műsorokkal szerepeltek a Kárpát-medence magyarok lakta területein – hangzott el többek között az előadásban.
Mindezt a tevékenységet a Csősz-szoba őrzi. A plakátokon az összes zenés és prózai darab szereplőjének neve olvasható. A sikeres előadások sajtóvisszhangja a 40 éve vezetett falukrónikában négy kötetet tesz ki. Gyöngybetűs kézírással be van kötve a később könyvformában megjelent helybeli népdalok gyűjteménye, olvashatók a disznajói diákok néprajzi témájú dolgozatai, fényképalbumok őrzik a termékeny évek fontosabb eseményeit, s megtalálható a Csősz házaspár valamennyi kiadványa, ami nyomtatásban is napvilágot látott. Egy nagyon szép kék „lájbis fersing” őrzi az eredeti Felső-Maros menti népviseletet, keresztszemes és írások kézimunkák pedig a házaspár mindkét tagjának a kevés szabadidőben folytatott tevékenységét, hiszen Csősz Ferenc nagyon szépen tudott kézimunkázni. A sportban is élen járt a legjobb környékbeli A osztályos röplabdacsapatok tagjaként.
A falu sok mindennel tartozik a Csősz házaspárnak, ezért örül, hogy a néprajzi múzeum mellett a Csősz-emlékszobát is felavathatják, amely a múltról és Disznajó művelődési életéről szól – hangzott el többek között Ördög Ferenc, Marosvécs polgármesterének az emlékszobát megnyitó beszédében. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő a nőszervezet munkáját értékelve kijelentette, hogy egy közösségben olyan kincsre, amit Csősz Irma, a falu óvó nénije jelent, ügyelni kell.
„Aki egy évre lát előre, magot vet, /aki több évre, fát ültet,/ aki több nemzedékre – gyermeket nevel” – idézte az ismert mondást Nagy Ferenc jódtelepi református szórványlelkész, aki tagja volt az első 33 gyermekből álló osztálynak, amelynek kisdiákjai a Csősz Ferenc keze alatt nevelkedtek. A hozzá fűződő emlékeit idézte a gyermekkoriaktól kezdődően egészen a halálos ágyán megszólaltatott hegedűig. Beszélt a ma is benne élő táncokról, dalokról, majd Reményik Sándort idézve hangsúlyozta, hogy az a nemzedék, aki Csősz Ferencnek tanítványa volt, jól tudja, hogy mit köszönhet egykori tanítójuknak. Csősz Ferenccel kapcsolatos családi emlékeket mondott el Nagy Géza, a sógor, Csősz Irma testvére. Felszólalt László (Fülöp) Irén tanítónő, aki a Csősz házaspár előtt bontogatta szárnyait Disznajón.
A beszédeket megszakító műsorban többségében olyan helybeli gyermekek léptek fel, akik már a szüleiktől hallották a Csősz Ferenc által tanított énekeket. Megható volt látni, hogy munkássága hogyan él ma is tovább immár a második nemzedékben. Verset mondott, énekelt és hangszeren játszott Zsigmond Andrea, Nagy Sarolta, Bíró Krisztina, Bíró László, Nagy Boglárka, Nagy Franciska, ifj. Nagy Mihály, aki eljutott a kisiskolások szavalóversenyének országos szakaszáig, és fellépett a Zsigmond Tünde tanítónő irányításával működő tánccsoport, megérdemelt sikert aratva.
Bár munkássága során Csősz Ferenc az egyre nehezebb körülmények között semmilyen elismerést nem kapott, feleségét az EMKE 1994-ben Vámszer Géza-díjjal ismerte el, és Marosvécs község díszpolgárává avatták.
Aki Disznajó régi és mai történetére, egy megszállottan, szívvel-lélekkel dolgozó pedagógus házaspár életének és tevékenységének alapos részleteire kíváncsi, a falumúzeum mellett megtekintheti a Csősz Ferenc-emlékszobát is a helyi óvoda épületében.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 9.
Díjak – egyetemi belépők
Tantárgyversenyek Bolyai szellemében
Tizenkettedik alkalommal mérték össze tudásukat a reál és humán tudományok területén jeleskedő magyar középiskolások a szombaton zajlott Bolyai Farkas multidiszciplináris országos tantárgy- versenyen.
A hét tantárgyból – biológia, földrajz, informatika, társadalomtudományok, történelem, kémia, fizika – összesen 11 szekcióban megrendezett versenyre az ország hét megyéjéből 220, anyanyelvén tanuló diák jelentkezett.
Az elméleti és gyakorlati próbákból, bemutatókból álló vetélkedők eredményét középiskolai és egyetemi tanárokból álló versenybizottság értékelte.
A szombat délelőtti megnyitó után el is kezdődtek a vetélkedők, majd amíg az értékelő tanárok a feladatlapokat javították, a versenyzők és kísérő pedagógusaik városnéző sétára indultak. A nap legizgalmasabb mozzanata természetesen az esti díjazás volt, amikor zsúfolásig telt a tantárgyversenynek otthont adó Bolyai Farkas Elméleti Líceum díszterme.
A versenybizottság közel 40 díjat, hét különdíjat és több mint húsz dicséretet ítélt oda a diákoknak. A legjobban minden bizonnyal a Bolyai líceum teljesített, tanulói ugyanis a Bolyai Farkas fizika tantárgyversenyen (Ferencz Dániel), a Societas Humana társadalomtudomány tantárgyversenyen (Horváth Tímea és Szőcs Boróka) és a Kalkulusz informatika tantárgyverseny keretében zajlott alkalmazói vetélkedőn (Ghiarfas Norbert Attila) is első díjat szereztek. A bolyais diákok további három második és két harmadik díjat, hét dicséretet és egy különdíjat vihettek haza. Szintén három első díjjal gazdagodott a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium: diákjai a Nyárády Erazmus Gyula biológia tantárgyverseny mindkét szekciójában, a növény- és állatbiológia vetélkedőn és az anatómia és élettan vetélkedőn is a legjobbak lettek. A Szatmárnémetiből érkezett versenyzők további vetélkedőkön három dicséretet is kiérdemeltek. Két első és két második, illetve egy harmadik díjat és három dicséretet vihettek haza a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumból érkezett fiatalok, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai egy első, egy második és egy harmadik díjat, illetve három dicséretet és egy különdíjat érdemeltek ki. Sepsiszentgyörgyről két tanintézet is képviseltetett a versenyeken. A Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjai két különdíjat és egy dicséretet, a Székely Mikó Kollégiumból érkezők pedig egy első, egy második és egy harmadik díjat, illetve egy különdíjat szereztek.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium csapata egy második és két harmadik díjat, illetve két dicséretet vihetett haza, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanulói pedig egy második díjjal és egy dicsérettel gazdagodtak. Kolozsvárt Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan két tanintézet képviselte. A Báthory István Elméleti Líceum egyik diákja egy különdíjat érdemelt ki, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanulói egy első és egy harmadik díjjal, egy dicsérettel és egy különdíjjal térhettek haza. Egy nagyváradi versenyző harmadik díjban, egy nagykárolyi dicséretben részesült, a margittai Horváth János Elméleti Líceum tanulója pedig különdíjat érdemelt ki.
Maros megyét a Bolyai líceum mellett a Római Katolikus Teológiai Líceum, a Művészeti Szaklíceum és az Elektromaros is eredményesen képviselte. A Római Katolikus Teológiai Líceum a fizikavetélkedőn szerzett harmadik díjjal, a Művészeti Szaklíceum egy humánföldrajz szekcióban kiérdemelt dicsérettel gazdagodott, míg az Elektromaros két csapata a társadalomtudomány vetélkedő második és harmadik díját nyerte el.
A díjazás perceiben a versenybizottságok illetékesei méltatták a diákok teljesítményét. Dr. Borbély Sándor egyetemi adjunktus, a fizika tantárgyverseny bizottságának elnöke elárulta, hogy a diákok kísérletei az értékelőket is meglepték. A Fabinyi Rudolf kémia tantárgyverseny bizottságának elnöke, dr. Donáth Nagy Gabriella egyetemi előadótanár a diákok és felkészítő tanáraik mellett a szülőknek is gratulált az elért eredményekhez, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a verseny tárgyi nyereményeit a korábbi évekhez hasonlóan a marosvásárhelyi Richter Gedeon Rt. ajánlotta fel.
Az együttlét utolsó perceiben dr. Dávid László, a Sapientia rektora, az országos multidiszciplináris tantárgyverseny elnöke arról tájékoztatta a diákokat, hogy a tanügyminisztérium aláírásával ellátott oklevelek a törvény előírásai szerint biztos bejutást jelentenek nemcsak a Sapientia, hanem más egyetemek tandíjmentes, ösztöndíjas helyeire akkor is, ha egyelőre csak kilencedikes vagy tizedikes a díj tulajdonosa. Ez természetesen abban az esetben teljesülhet, ha a diák az egyetemi felvételi tantárggyal azonos területen részesült elismerésben.
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely)
Tantárgyversenyek Bolyai szellemében
Tizenkettedik alkalommal mérték össze tudásukat a reál és humán tudományok területén jeleskedő magyar középiskolások a szombaton zajlott Bolyai Farkas multidiszciplináris országos tantárgy- versenyen.
A hét tantárgyból – biológia, földrajz, informatika, társadalomtudományok, történelem, kémia, fizika – összesen 11 szekcióban megrendezett versenyre az ország hét megyéjéből 220, anyanyelvén tanuló diák jelentkezett.
Az elméleti és gyakorlati próbákból, bemutatókból álló vetélkedők eredményét középiskolai és egyetemi tanárokból álló versenybizottság értékelte.
A szombat délelőtti megnyitó után el is kezdődtek a vetélkedők, majd amíg az értékelő tanárok a feladatlapokat javították, a versenyzők és kísérő pedagógusaik városnéző sétára indultak. A nap legizgalmasabb mozzanata természetesen az esti díjazás volt, amikor zsúfolásig telt a tantárgyversenynek otthont adó Bolyai Farkas Elméleti Líceum díszterme.
A versenybizottság közel 40 díjat, hét különdíjat és több mint húsz dicséretet ítélt oda a diákoknak. A legjobban minden bizonnyal a Bolyai líceum teljesített, tanulói ugyanis a Bolyai Farkas fizika tantárgyversenyen (Ferencz Dániel), a Societas Humana társadalomtudomány tantárgyversenyen (Horváth Tímea és Szőcs Boróka) és a Kalkulusz informatika tantárgyverseny keretében zajlott alkalmazói vetélkedőn (Ghiarfas Norbert Attila) is első díjat szereztek. A bolyais diákok további három második és két harmadik díjat, hét dicséretet és egy különdíjat vihettek haza. Szintén három első díjjal gazdagodott a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium: diákjai a Nyárády Erazmus Gyula biológia tantárgyverseny mindkét szekciójában, a növény- és állatbiológia vetélkedőn és az anatómia és élettan vetélkedőn is a legjobbak lettek. A Szatmárnémetiből érkezett versenyzők további vetélkedőkön három dicséretet is kiérdemeltek. Két első és két második, illetve egy harmadik díjat és három dicséretet vihettek haza a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumból érkezett fiatalok, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai egy első, egy második és egy harmadik díjat, illetve három dicséretet és egy különdíjat érdemeltek ki. Sepsiszentgyörgyről két tanintézet is képviseltetett a versenyeken. A Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjai két különdíjat és egy dicséretet, a Székely Mikó Kollégiumból érkezők pedig egy első, egy második és egy harmadik díjat, illetve egy különdíjat szereztek.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium csapata egy második és két harmadik díjat, illetve két dicséretet vihetett haza, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanulói pedig egy második díjjal és egy dicsérettel gazdagodtak. Kolozsvárt Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan két tanintézet képviselte. A Báthory István Elméleti Líceum egyik diákja egy különdíjat érdemelt ki, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanulói egy első és egy harmadik díjjal, egy dicsérettel és egy különdíjjal térhettek haza. Egy nagyváradi versenyző harmadik díjban, egy nagykárolyi dicséretben részesült, a margittai Horváth János Elméleti Líceum tanulója pedig különdíjat érdemelt ki.
Maros megyét a Bolyai líceum mellett a Római Katolikus Teológiai Líceum, a Művészeti Szaklíceum és az Elektromaros is eredményesen képviselte. A Római Katolikus Teológiai Líceum a fizikavetélkedőn szerzett harmadik díjjal, a Művészeti Szaklíceum egy humánföldrajz szekcióban kiérdemelt dicsérettel gazdagodott, míg az Elektromaros két csapata a társadalomtudomány vetélkedő második és harmadik díját nyerte el.
A díjazás perceiben a versenybizottságok illetékesei méltatták a diákok teljesítményét. Dr. Borbély Sándor egyetemi adjunktus, a fizika tantárgyverseny bizottságának elnöke elárulta, hogy a diákok kísérletei az értékelőket is meglepték. A Fabinyi Rudolf kémia tantárgyverseny bizottságának elnöke, dr. Donáth Nagy Gabriella egyetemi előadótanár a diákok és felkészítő tanáraik mellett a szülőknek is gratulált az elért eredményekhez, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a verseny tárgyi nyereményeit a korábbi évekhez hasonlóan a marosvásárhelyi Richter Gedeon Rt. ajánlotta fel.
Az együttlét utolsó perceiben dr. Dávid László, a Sapientia rektora, az országos multidiszciplináris tantárgyverseny elnöke arról tájékoztatta a diákokat, hogy a tanügyminisztérium aláírásával ellátott oklevelek a törvény előírásai szerint biztos bejutást jelentenek nemcsak a Sapientia, hanem más egyetemek tandíjmentes, ösztöndíjas helyeire akkor is, ha egyelőre csak kilencedikes vagy tizedikes a díj tulajdonosa. Ez természetesen abban az esetben teljesülhet, ha a diák az egyetemi felvételi tantárggyal azonos területen részesült elismerésben.
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 9.
„A cél, hogy népszerűsítsük értékeinket…”
… hangzott el április 29-én, Sármási Bocskai János legújabb könyvének bemutatóján a marosvásárhelyi Kobak könyvesboltban. A kortárs író és nem utolsósorban rádiós műsorvezető válaszolt néhány kérdésünkre.
– Amint azt már tudjuk, ez az ötödik megjelent könyved. Mi adta az ihletet a történet megírásához?
– Az előző kötetek bemutatóin jött az igény, hogy különböző vidékekre utazzunk, és akkor úgy döntöttem, belekezdek egy olyan sorozatba, ahol a főszereplő utazhat a régiókba.
– A könyv valós eseményeken alapul, vagy fiktív történet?
– Valós, ugyanúgy, ahogy a helyszínek is. Minden reális benne. Ha az illető elmegy az adott helyszínre, mindent úgy talál, ahogy le van írva.
– A címben szereplő alliteráció véletlenszerű vagy tudatos választás, illetve van-e szerepe?
– Tudatosan választottam, mert így jobban megjegyezhető a gyerekek számára, mint például az, hogy Érdeklődő Kálmi utazása vagy bármi egyéb.
– Ennek az írásnak ki a célközönsége?
– Ennek is, mint az összes többi könyvemnek, az általános iskolák alsó tagozata, bár lehet, hogy érthetőbb egy felső tagozatos számára az adatok mennyisége miatt.
– Észrevettük, hogy minden eddig megjelent könyved Erdélyben játszódik. Miért ragaszkodsz mindig a hazai terephez?
– A célom az, hogy népszerűsítsük értékeinket, őseink hagyatékait, hiszen rengeteg van belőlük, ugyanakkor kötelességemnek érzem továbbadni a következő generációnak.
– Hiányosnak érzed-e a kortárs hazai irodalmat?
– Olyan szempontból érzem hiányosnak, hogy keveset írnak a régi dolgokról, inkább a mai trendeket követik.
– Tervezel-e a könyvednek folytatást, számíthatunk esetleg sorozatra?
– Természetesen igen, ugyanaz a gyerek, Kíváncsi Kálmi élményeiről olvashatunk majd.
Köszönjük tehát Sármási Bocskai Jánosnak, hogy egy újabb kalandos történettel gazdagította a kortárs erdélyi irodalmat, valamint Trombitás Jánosnak, a Bookyard Könyvkiadó cégtulajdonosának, hogy lehetővé tette a könyv megjelenését.
A Kíváncsi Kálmi kalandjait a marosvásárhelyi Kobak könyvesboltban találják meg a kedves érdeklődők.
Szerkesztette Farkas Róbert, 6. osztályos tanuló / Népújság (Marosvásárhely)
… hangzott el április 29-én, Sármási Bocskai János legújabb könyvének bemutatóján a marosvásárhelyi Kobak könyvesboltban. A kortárs író és nem utolsósorban rádiós műsorvezető válaszolt néhány kérdésünkre.
– Amint azt már tudjuk, ez az ötödik megjelent könyved. Mi adta az ihletet a történet megírásához?
– Az előző kötetek bemutatóin jött az igény, hogy különböző vidékekre utazzunk, és akkor úgy döntöttem, belekezdek egy olyan sorozatba, ahol a főszereplő utazhat a régiókba.
– A könyv valós eseményeken alapul, vagy fiktív történet?
– Valós, ugyanúgy, ahogy a helyszínek is. Minden reális benne. Ha az illető elmegy az adott helyszínre, mindent úgy talál, ahogy le van írva.
– A címben szereplő alliteráció véletlenszerű vagy tudatos választás, illetve van-e szerepe?
– Tudatosan választottam, mert így jobban megjegyezhető a gyerekek számára, mint például az, hogy Érdeklődő Kálmi utazása vagy bármi egyéb.
– Ennek az írásnak ki a célközönsége?
– Ennek is, mint az összes többi könyvemnek, az általános iskolák alsó tagozata, bár lehet, hogy érthetőbb egy felső tagozatos számára az adatok mennyisége miatt.
– Észrevettük, hogy minden eddig megjelent könyved Erdélyben játszódik. Miért ragaszkodsz mindig a hazai terephez?
– A célom az, hogy népszerűsítsük értékeinket, őseink hagyatékait, hiszen rengeteg van belőlük, ugyanakkor kötelességemnek érzem továbbadni a következő generációnak.
– Hiányosnak érzed-e a kortárs hazai irodalmat?
– Olyan szempontból érzem hiányosnak, hogy keveset írnak a régi dolgokról, inkább a mai trendeket követik.
– Tervezel-e a könyvednek folytatást, számíthatunk esetleg sorozatra?
– Természetesen igen, ugyanaz a gyerek, Kíváncsi Kálmi élményeiről olvashatunk majd.
Köszönjük tehát Sármási Bocskai Jánosnak, hogy egy újabb kalandos történettel gazdagította a kortárs erdélyi irodalmat, valamint Trombitás Jánosnak, a Bookyard Könyvkiadó cégtulajdonosának, hogy lehetővé tette a könyv megjelenését.
A Kíváncsi Kálmi kalandjait a marosvásárhelyi Kobak könyvesboltban találják meg a kedves érdeklődők.
Szerkesztette Farkas Róbert, 6. osztályos tanuló / Népújság (Marosvásárhely)
2017. május 9.
Jubileummal egybekötött nótaest Nagyzerinden
A tizenöt éves Pro Zerind Egyesületet ünnepelték
A szombat esti Nótázz velünk!, hagyományőrző nótaest idén két alkalom megünneplésével esett egybe. Az egyik az anyák napja, a másik a nótaestet szervező Po Zerind Egyesület alakulásának 15. évfordulója. A szép számmal egybegyűlt közönséget Pallagi Margit köszöntötte, majd Simándi Sándor polgármester méltatta az egyesület 15 éves tevékenységét. A műsort a Tabajdi Károly Általános Iskola alsó és felső tagozatos diákjai nyitották meg, Dénes Erzsébet tiszteletes asszony vezetésével, majd Anton Szebásztián énekelt. A továbbiakban az Alföldi Cigányzenekar, Ötvös László prímás vezetésével kísérte a nótaénekeseket. Fellépett Haász Endre Simonyifalváról, Szabó Mihály Vadászról, Dobozról Szatmáriné Rozika és Balogh István, Gyuláról Vitéz Kenéz Lajos és Cséffán László, Nagyszalontáról Patócs Csilla, Okányból Fekete Csilla és Fekete Zoltán, illetve Nagyzerindről Dénes Erzsébet és Dénes József. A szünetben nem maradt el a pogácsa és a bor kínálgatása sem, valamint kisorsolásra kerültek a tombolák. A műsor vége felé a zerindi citerazenekart, Cséffán Lászlóval kiegészülve, többször is visszatapsolta a közönség. Ezután következtek az Ibolyások, akik széki és szilágysági táncukkal a közönség vastapsát érdemelték ki. Ezt követően Kiss Alexandra meglepetésszerűen magához ragadta a mikrofont, és a színpadra kérte a Pro Zerind Egyesület tagjait, akiket a néptáncosok, egy Szilágyi Erzsike néni által sütött tortával leptek meg. Ugyanakkor megköszönték, amiért a kezdetekkor elindították őket az úton, és azóta is folyamatosan egyengetik azt, támaszuk a néptánccsoportnak. – A legszebb ajándék, amit egymásnak adhatunk, az önmagunk, a barátságunk és ezzel együtt egymás megbecsülése, szeretete, tisztelete. Kívánjuk, hogy még Önöknek is sok ilyen ajándékban legyen részük, és jusson eszükbe: Önök iránymutató csillagok a mi életünkben, akikre mindig szeretettel, hálával és örömmel gondolunk – mondta el Kiss Alexandra az egész csapat nevében.
A meghatódott tagok nevében Pallagi Margit megköszönte a gyerekeknek és Kiss Csillának a meglepetést, és biztosította őket a további támogatásukról, szeretetükről. A végén közös nótázás következett minden fellépővel, az énekes hölgyek virágot kaptak ez alkalomból. Az est közös vacsorával és az elmaradhatatlan nótaszóval zárult.
A nagy sikerű nótaestért köszönet jár a polgármesteri hivatalnak, a helyi RMDSZ-nek, az egyesületeknek, tantestületnek, minden támogatónak, aki anyagiakkal vagy a munkájával segítette a rendezvény sikerét.
A 15 éves Pro-Zerind Egyesület munkája példaértékű. 15 évvel ezelőtt azért jöttek létre, hogy pótoljanak egy akkori űrt, hiszen a 2000-es évek elején nem álltak még rendelkezésre pályázati pénzek, nagyszabású felújítási beruházások, ezért az iskolák, óvodák, orvosi rendelő, kultúrotthon javítgatásáról a Pro Zerind gondoskodott. Sok ma is megtalálhatót alkottak (a fogorvosi rendelő, kultúrotthon konyhája, játszótér egy része stb.), maradandót, de azt, hogy a megvalósításuk egy része már nincs, nem sajnálják, mert a fiatal, lendületes vezetőknek köszönhetően, új arculatot kaptak az épületek, közterek.
Szerencsére, mára már csak a kultúra támogatásával kell foglalkozniuk, a festőtábor, a nótaest és legjobban a néptánccsoportok példája mutatja, hogy érdemes tovább folytatniuk a munkájukat. Szívvel, lélekkel és sok közmunkával nem volt hiábavaló a tevékenységük. Reméljük, hogy a továbbiakban is ilyen fiatalos lendülettel, kitartással dolgoznak a községért, a közösségért.
A Pro-Zerind Egyesület jelenlegi oszlopos tagjai Szabó János elnök, Bondár Gizella, Csáki Apollónia, Pallagi Margit, de köszönet jár a tagok családjainak is, akik minden rendezvényen nagy segítségnek számítanak. Nagyon jó egészséget és még sok-sok évet kívánunk nekik!
Pallagi Margit, Kiss Csilla / Nyugati Jelen (Arad)
A tizenöt éves Pro Zerind Egyesületet ünnepelték
A szombat esti Nótázz velünk!, hagyományőrző nótaest idén két alkalom megünneplésével esett egybe. Az egyik az anyák napja, a másik a nótaestet szervező Po Zerind Egyesület alakulásának 15. évfordulója. A szép számmal egybegyűlt közönséget Pallagi Margit köszöntötte, majd Simándi Sándor polgármester méltatta az egyesület 15 éves tevékenységét. A műsort a Tabajdi Károly Általános Iskola alsó és felső tagozatos diákjai nyitották meg, Dénes Erzsébet tiszteletes asszony vezetésével, majd Anton Szebásztián énekelt. A továbbiakban az Alföldi Cigányzenekar, Ötvös László prímás vezetésével kísérte a nótaénekeseket. Fellépett Haász Endre Simonyifalváról, Szabó Mihály Vadászról, Dobozról Szatmáriné Rozika és Balogh István, Gyuláról Vitéz Kenéz Lajos és Cséffán László, Nagyszalontáról Patócs Csilla, Okányból Fekete Csilla és Fekete Zoltán, illetve Nagyzerindről Dénes Erzsébet és Dénes József. A szünetben nem maradt el a pogácsa és a bor kínálgatása sem, valamint kisorsolásra kerültek a tombolák. A műsor vége felé a zerindi citerazenekart, Cséffán Lászlóval kiegészülve, többször is visszatapsolta a közönség. Ezután következtek az Ibolyások, akik széki és szilágysági táncukkal a közönség vastapsát érdemelték ki. Ezt követően Kiss Alexandra meglepetésszerűen magához ragadta a mikrofont, és a színpadra kérte a Pro Zerind Egyesület tagjait, akiket a néptáncosok, egy Szilágyi Erzsike néni által sütött tortával leptek meg. Ugyanakkor megköszönték, amiért a kezdetekkor elindították őket az úton, és azóta is folyamatosan egyengetik azt, támaszuk a néptánccsoportnak. – A legszebb ajándék, amit egymásnak adhatunk, az önmagunk, a barátságunk és ezzel együtt egymás megbecsülése, szeretete, tisztelete. Kívánjuk, hogy még Önöknek is sok ilyen ajándékban legyen részük, és jusson eszükbe: Önök iránymutató csillagok a mi életünkben, akikre mindig szeretettel, hálával és örömmel gondolunk – mondta el Kiss Alexandra az egész csapat nevében.
A meghatódott tagok nevében Pallagi Margit megköszönte a gyerekeknek és Kiss Csillának a meglepetést, és biztosította őket a további támogatásukról, szeretetükről. A végén közös nótázás következett minden fellépővel, az énekes hölgyek virágot kaptak ez alkalomból. Az est közös vacsorával és az elmaradhatatlan nótaszóval zárult.
A nagy sikerű nótaestért köszönet jár a polgármesteri hivatalnak, a helyi RMDSZ-nek, az egyesületeknek, tantestületnek, minden támogatónak, aki anyagiakkal vagy a munkájával segítette a rendezvény sikerét.
A 15 éves Pro-Zerind Egyesület munkája példaértékű. 15 évvel ezelőtt azért jöttek létre, hogy pótoljanak egy akkori űrt, hiszen a 2000-es évek elején nem álltak még rendelkezésre pályázati pénzek, nagyszabású felújítási beruházások, ezért az iskolák, óvodák, orvosi rendelő, kultúrotthon javítgatásáról a Pro Zerind gondoskodott. Sok ma is megtalálhatót alkottak (a fogorvosi rendelő, kultúrotthon konyhája, játszótér egy része stb.), maradandót, de azt, hogy a megvalósításuk egy része már nincs, nem sajnálják, mert a fiatal, lendületes vezetőknek köszönhetően, új arculatot kaptak az épületek, közterek.
Szerencsére, mára már csak a kultúra támogatásával kell foglalkozniuk, a festőtábor, a nótaest és legjobban a néptánccsoportok példája mutatja, hogy érdemes tovább folytatniuk a munkájukat. Szívvel, lélekkel és sok közmunkával nem volt hiábavaló a tevékenységük. Reméljük, hogy a továbbiakban is ilyen fiatalos lendülettel, kitartással dolgoznak a községért, a közösségért.
A Pro-Zerind Egyesület jelenlegi oszlopos tagjai Szabó János elnök, Bondár Gizella, Csáki Apollónia, Pallagi Margit, de köszönet jár a tagok családjainak is, akik minden rendezvényen nagy segítségnek számítanak. Nagyon jó egészséget és még sok-sok évet kívánunk nekik!
Pallagi Margit, Kiss Csilla / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 9.
Orgonaavató az arad-belvárosi baptista gyülekezetben
A zene Isten ajándéka az ember számára. A Jézus Krisztus áldozatával kegyelmet nyert ember szíve, telve van hálával, aminek hangot is ad énekben, zenében, amely viszont nem ér véget e földi lét befejeztével, átível az öröklétbe is. Isten mennyei világában az üdvözültek hatalmas örömünnepen vesznek részt, ahol a dicsőítés, a megváltás feletti öröm az ének és zene varázslatos környezetében történik.
Isten iránti hálával csordultig telt a belvárosi baptista gyülekezet közösségének szíve, amikor hálaadó istentiszteleten emlékezhettek meg egy új gyülekezeti orgona használatba vételéről. Az ünnepségsorozat szombaton este vette kezdetét, amikor vendégművészek közreműködése tette felejthetetlenné az alkalmat. Simon András lelkipásztor zsoltáros köszöntése után Kiss Eunika műsorvezető szólt az egyházi zene fontosságáról, szépségéről, amely előkészíti a szíveket az Ige üzenetének befogadására. Ismertette röviden a fellépő művészek életútját, szólt hitéletük különböző területeiről, zenei tevékenységükről. Ezt követően csendült fel dr. Garai Zsolt előadásában Johann Sebastian Bach D mol toccata és fúga című művének örök szép dallama. Az est szépségét emelte néhány gyülekezeti és vendégművész zenei előadása. Közreműködött dr. Caciora Teodor, a Dragostea román gyülekezet karmestere, Gál Gyula klarinétművész, a belvárosi gyülekezet tagja, valamint Camenita Marcel, az aradi Filharmónia tagja mélyhegedűn, akinek ifjú évei korábban a belvárosi gyülekezethez kötődtek. Az est a Vidd a jó hírt című ének közös eléneklésével zárult, amely Beethoven Örömódájának – az Európai Unió himnuszának dallamát szólaltatta meg.
A vasárnap délelőtti istentisztelet rendhagyó módon, olyan hálaadó imaórával kezdődött, amelyben Kiss László karvezető és Kulcsár Barna gyülekezetvezető vidám énekre és bensőséges hálaadásra buzdították a jelenlevőket. Ezt követően történt a délelőtt fő eseménye, az ünnepélyes orgonaátadás, amelyen Szűcs János karvezető ismertette a jelenlevőkkel az új orgona technikai adatait. Szólt arról, hogy az orgona, mint a „hangszerek királya” a legnagyobb hangterjedelmű, legváltozatosabb hangszínekkel rendelkező hangszer lévén, a legmagasabb értékelést vívta ki az egyházi zene területén. A modern technika lehetővé tette, hogy a klasszikus hangzást elektronikus úton reprodukálják, s így a hagyományos orgonák hangzásvilágát varázsolják a hallgatók elé. Nos, az átadásra került orgona a hollandiai Johannus, Európa legnagyobb orgonaépítő gyárának a terméke. Hárommanuálos, a regiszterek száma 59. Fontos szerepe van a közös templomi, gyülekezeti éneklés vezetésében, a zenei, illetve énekes szólisták kíséretében, valamint orgonára irt zeneművek megszólaltatásában.
Ezután újra felcsendült az orgona hangja dr. Garai Zsolt előadásában elhangzott Leon Boelmann, Imádság a Notre Dame-ban című lírai hangzású zenemű. Ezt követően Túrmezei Erzsébet, Kereszt és orgonasípok című versét adta elő Szűcs Bettina, majd Borzási Kinga Aradról Brassóba elszármazott hegedűművész gyönyörű előadását élvezhette a jelenlevő közösség.
Az ünnepi istentisztelet záró mozzanataként Simon András lelkipásztor a hálaadás hangján szólt arról, hogy a testvéri közösség összefogását Isten áldása kísérte. Fontos azonban, hogy az új orgona „ne álljon” Isten és a közösség közzé, pusztán csak egy eszköz maradjon annak a nagy és nemes célnak a megvalósításában, hogy segítse kifejezésre juttatni szívünk mélységes háláját a megváltásért, Jézus Krisztusért, hiszen Soli Deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség. Befejezésül a kórus és a jelenlevők nagy átéléssel együtt énekelték: Jézus – Nagy Király, fenséges Úr, Király, Isten Fia, Tied minden magasztalás kezdetű éneket. Még sokáig szívünkben marad e fenséges nap öröme, áldása.
Bátkai Sándor / Nyugati Jelen (Arad)
A zene Isten ajándéka az ember számára. A Jézus Krisztus áldozatával kegyelmet nyert ember szíve, telve van hálával, aminek hangot is ad énekben, zenében, amely viszont nem ér véget e földi lét befejeztével, átível az öröklétbe is. Isten mennyei világában az üdvözültek hatalmas örömünnepen vesznek részt, ahol a dicsőítés, a megváltás feletti öröm az ének és zene varázslatos környezetében történik.
Isten iránti hálával csordultig telt a belvárosi baptista gyülekezet közösségének szíve, amikor hálaadó istentiszteleten emlékezhettek meg egy új gyülekezeti orgona használatba vételéről. Az ünnepségsorozat szombaton este vette kezdetét, amikor vendégművészek közreműködése tette felejthetetlenné az alkalmat. Simon András lelkipásztor zsoltáros köszöntése után Kiss Eunika műsorvezető szólt az egyházi zene fontosságáról, szépségéről, amely előkészíti a szíveket az Ige üzenetének befogadására. Ismertette röviden a fellépő művészek életútját, szólt hitéletük különböző területeiről, zenei tevékenységükről. Ezt követően csendült fel dr. Garai Zsolt előadásában Johann Sebastian Bach D mol toccata és fúga című művének örök szép dallama. Az est szépségét emelte néhány gyülekezeti és vendégművész zenei előadása. Közreműködött dr. Caciora Teodor, a Dragostea román gyülekezet karmestere, Gál Gyula klarinétművész, a belvárosi gyülekezet tagja, valamint Camenita Marcel, az aradi Filharmónia tagja mélyhegedűn, akinek ifjú évei korábban a belvárosi gyülekezethez kötődtek. Az est a Vidd a jó hírt című ének közös eléneklésével zárult, amely Beethoven Örömódájának – az Európai Unió himnuszának dallamát szólaltatta meg.
A vasárnap délelőtti istentisztelet rendhagyó módon, olyan hálaadó imaórával kezdődött, amelyben Kiss László karvezető és Kulcsár Barna gyülekezetvezető vidám énekre és bensőséges hálaadásra buzdították a jelenlevőket. Ezt követően történt a délelőtt fő eseménye, az ünnepélyes orgonaátadás, amelyen Szűcs János karvezető ismertette a jelenlevőkkel az új orgona technikai adatait. Szólt arról, hogy az orgona, mint a „hangszerek királya” a legnagyobb hangterjedelmű, legváltozatosabb hangszínekkel rendelkező hangszer lévén, a legmagasabb értékelést vívta ki az egyházi zene területén. A modern technika lehetővé tette, hogy a klasszikus hangzást elektronikus úton reprodukálják, s így a hagyományos orgonák hangzásvilágát varázsolják a hallgatók elé. Nos, az átadásra került orgona a hollandiai Johannus, Európa legnagyobb orgonaépítő gyárának a terméke. Hárommanuálos, a regiszterek száma 59. Fontos szerepe van a közös templomi, gyülekezeti éneklés vezetésében, a zenei, illetve énekes szólisták kíséretében, valamint orgonára irt zeneművek megszólaltatásában.
Ezután újra felcsendült az orgona hangja dr. Garai Zsolt előadásában elhangzott Leon Boelmann, Imádság a Notre Dame-ban című lírai hangzású zenemű. Ezt követően Túrmezei Erzsébet, Kereszt és orgonasípok című versét adta elő Szűcs Bettina, majd Borzási Kinga Aradról Brassóba elszármazott hegedűművész gyönyörű előadását élvezhette a jelenlevő közösség.
Az ünnepi istentisztelet záró mozzanataként Simon András lelkipásztor a hálaadás hangján szólt arról, hogy a testvéri közösség összefogását Isten áldása kísérte. Fontos azonban, hogy az új orgona „ne álljon” Isten és a közösség közzé, pusztán csak egy eszköz maradjon annak a nagy és nemes célnak a megvalósításában, hogy segítse kifejezésre juttatni szívünk mélységes háláját a megváltásért, Jézus Krisztusért, hiszen Soli Deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség. Befejezésül a kórus és a jelenlevők nagy átéléssel együtt énekelték: Jézus – Nagy Király, fenséges Úr, Király, Isten Fia, Tied minden magasztalás kezdetű éneket. Még sokáig szívünkben marad e fenséges nap öröme, áldása.
Bátkai Sándor / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 9.
Erdély nagy tanúságtevői
Az Úr csodásan működik
Mindhárman közel egy évszázadot éltek, mindhárman átélték a mostoha huszadik század viharait, mindhárman kemény üldözést vállaltak kettős meggyőződésükért: a magyarságért és a hitükért. A sors megpróbáltatásai azonban nem törték meg őket, egész életükön keresztül hűek maradtak a hithez és a nemzethez, derült ki a dévai belvárosi római katolikus templomban vasárnap tartott könyvbemutatóból, melyet a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei tartottak roppant színvonalasan.
Frigyesi Ágnes újságíró szinte az utolsó pillanatokban beszélgetett el részletesen a három kiemelkedő erdélyi egyházi személyiséggel.Az Úr csodásan működik című könyv minapi budapesti megjelenését sajnos már egyikük sem érte meg: Tőkés István élete 100., Ferencz Béla Ervin 97., Bíró Antal pedig 99. évében adta vissza lelkét Teremtőjének 2016-ban.
Tőkés István, a forradalmár-politikus-püspök Tőkés László édesapja református lelkipásztor volt, Ervin atya és Antal atya pedig római katolikus pap. Mindhármat meghurcolta az ateista kommunista diktatúra, mindhárman megszenvedtek a kisebbségeket elnyomó rendszer éveiben: Erdélyben a huszadik század a keresztény hitnek és a magyarság nemzeti létének szomorú, mostoha időszaka volt.
A könyvben a magyarországi újságírónő külön-külön mutatja be a három kiemelkedő személyiség életútját, nehéz pillanatait, a vezérfonal azonban az Istenbe vetett mély hit, amely erőt és reményt adott még a legkilátástalanabbnak tűnő időkben is, példát mutatva az utókornak bátorságból, kitartásból, gerincességből és magyarságból.
A Szent Ferenc Alapítvány diákjai nagyszerűen mutatták be az erdélyi nagy tanúságtevőkről szóló, Budapesten áprilisban megjelent könyvet
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)
Az Úr csodásan működik
Mindhárman közel egy évszázadot éltek, mindhárman átélték a mostoha huszadik század viharait, mindhárman kemény üldözést vállaltak kettős meggyőződésükért: a magyarságért és a hitükért. A sors megpróbáltatásai azonban nem törték meg őket, egész életükön keresztül hűek maradtak a hithez és a nemzethez, derült ki a dévai belvárosi római katolikus templomban vasárnap tartott könyvbemutatóból, melyet a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei tartottak roppant színvonalasan.
Frigyesi Ágnes újságíró szinte az utolsó pillanatokban beszélgetett el részletesen a három kiemelkedő erdélyi egyházi személyiséggel.Az Úr csodásan működik című könyv minapi budapesti megjelenését sajnos már egyikük sem érte meg: Tőkés István élete 100., Ferencz Béla Ervin 97., Bíró Antal pedig 99. évében adta vissza lelkét Teremtőjének 2016-ban.
Tőkés István, a forradalmár-politikus-püspök Tőkés László édesapja református lelkipásztor volt, Ervin atya és Antal atya pedig római katolikus pap. Mindhármat meghurcolta az ateista kommunista diktatúra, mindhárman megszenvedtek a kisebbségeket elnyomó rendszer éveiben: Erdélyben a huszadik század a keresztény hitnek és a magyarság nemzeti létének szomorú, mostoha időszaka volt.
A könyvben a magyarországi újságírónő külön-külön mutatja be a három kiemelkedő személyiség életútját, nehéz pillanatait, a vezérfonal azonban az Istenbe vetett mély hit, amely erőt és reményt adott még a legkilátástalanabbnak tűnő időkben is, példát mutatva az utókornak bátorságból, kitartásból, gerincességből és magyarságból.
A Szent Ferenc Alapítvány diákjai nagyszerűen mutatták be az erdélyi nagy tanúságtevőkről szóló, Budapesten áprilisban megjelent könyvet
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)
2017. május 9.
Kinek csurran, kinek csöppen: pénzes segítség a civil szférának
Sok magyar szervezet kapott támogatást a megyei önkormányzattól
Sok kicsi sokra megy – így jellemezhető a Kolozs Megyei Tanács tegnap délutáni rendkívüli ülése magyar szempontból, hiszen több napirendi pontban kedvezően alakult a pénztámogatás a magyar kulturális, ifjúsági és sportszervezetek, egyesületek, alapítványok javára. Bár általában nem túl nagy összegekről van szó, pozitív eredmény, hogy egyes pályázati kategóriákban a magyar szervezetek mintegy 40 százalékos részesedésnek örülhetnek, összességében pedig a kiosztott 2,2 millió lejből 432 ezer lej jutott számukra rendezvények, szabadidős tevékenységek megvalósítására. Sőt, a kulturális rendezvényekre elkülönített pénzkeret majdnem 40%-át magyar egyesületek kapták, ami 198 ezer lejt jelent – ebben a kategóriában 49 magyar szervezet részesült támogatásban, ebből 25 ezer lej a Kolozsvári Magyar Napokra jut. A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 ezer lej jutott, másfelől a pályázatok jelentős hányada a fiatalsághoz kapcsolódik.
A plénumban a tanácsosok közül senki nem emelt kifogást a pályázatok elbírálásának módja ellen, és a magyar frakció tagjai azt nyilatkozták lapunknak, hogy előzőleg a szakbizottságokban nem akadt nézeteltérés a „pénzporciózás” alkalmával.
„Az értékelésnél figyelembe vettük a rendezvények nagyságát, fontosságát a közösségek szempontjából, így kiemelve a Kolozsvári Magyar Napok részesült a legnagyobb támogatásban megyei önkormányzat részéről. A rendezvények, események és a különböző magyar vonatkozású projektek a Kolozs megyei magyarság erejét növelik. Összetartásuk fontos számunkra, hisz így tudunk még erősebb közösséget építeni” – nyilatkozta Balla Ferenc megyei tanácsos, a tanügyi, kulturális és egyházügyi bizottság elnöke a tanácsülést követően.
Ifjúsági projektekre a megyei önkormányzat 500 ezer lejes támogatást szavazott meg, amelyből várakozáson felül részesültek magyar egyesületek, alapítványok, társaságok – szám szerint 31. Ezek a következők (zárójelben a kapott összeg és a támogatott rendezvény): Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (5 ezer lej a Középiskolások hosszú hétvégéje programra), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 ezer lej a Magyar Tudományosság Napja Erdélyben rendezvényre), Cserkészliliom Egyesület (2 ezer lej, Hagyományos kézművestábor cserkészeknek), KIFOR Egyesület (9 ezer lej, ifjúsági pavilon a Magyar Kultúra Napjára), Pro János Zsigmond Szövetség (4 ezer lej, expedíció a Duna-deltába), Kozmutza Flóra Egyesület (2 ezer lej, Gyereknap a Kozmutcza Iskolában), Magashegyi Menedékházak Egyesület (2 ezer lej, Hegyisportok gyerekeknek), Dési Civil Műhely (8 ezer lej, A fiatalok az interkulturális párbeszéd tartóoszlopai), szamosújvári Téka Alapítvány (12 ezer lej, Szociális program Kolozs megyei falvak gyermekeinek és fiataljainak), Erdélyi Kárpát-Egyesület – Torda (4500 lej, V. Székely Zsiga teljesítménytúra), Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület (4 ezer lej a bánffyhunyadi Vlegyásza Műszaki Líceum helyi, regionális és országos versenyeire), Kallós Zoltán Alapítvány (12 ezer lej, XI. Irodalmi és képzőművészeti alkotótábor falusi 1–4. osztályosoknak), Ördöngösfüzesi Tóvidéki Közösségi Egyesület (8 ezer lej, Kolozs megyei diákok népművészeti tábora), Magyargorbói Hangya Egyesület (4 ezer lej, Nemzetközi ökumenikus tábor falusi fiataloknak más vallások, hagyományok, kultúrák kölcsönös megismerésére és terjesztésére), Eden 75 Egyesület (8 ezer lej, Unitárius találkozó a Tordai-hasadékban), Tordatúri Gimnázium (3 ezer lej, Tiszteljük a természetet egy tisztább környezetért), Aranyosegerbegyi Gimnázium (3 ezer lej, Egy hét a természetben), Igen, tessék Egyesület (10 ezer lej, Mai fiatal vállalkozók sikertörténetei), KMDSZ (9 ezer lej a gólyabálra), KMDSZ (9 ezer lej nyári szabadegyetemre), Kolozsvári Montessori Nevelőegyesület (2 ezer lej, Alkalmazott Montessori- nevelés), Encyclopaedia Egyesület (2 ezer lej, az Apáczai kórusnak A dzsungel könyve című előadására), Apáthy István Egyesület (2 ezer lej, Kolozs megye gólyakaravánja), Erdély Ifjúsági és Sport Egyesület (8 ezer lej, III. Sportolimpia az erdélyi magyar líceumoknak), Fehér Holló Médiaklub Egyesület (3 ezer lej román–magyar portálkapcsolati konferenciára), Erdélyi Kárpát-Egyesület (7 ezer lej a Gyopárka gyermekfolyóirat kiadására), Kalotaszeg Egyesület (5 ezer lej, VI. Ifjúsági táncfesztivál), Tordaszentkirályi Silvanus Környezetvédő Egyesület (4500 lej, nyári ifjúsági tábor), Transilvania Trust Alapítvány (12 ezer lej, Örökség Napok), Dribli Sportegyesület (6 ezer lej, gyerekfoci program). A fentiek összege 200 ezer lej, ami a teljes támogatásnak 40%-át teszi ki.
A közművelődés témakörében a következők jutottak kisebb-nagyobb támogatáshoz: EMKE (5 ezer lej, Romániai magyarházak konferenciája), Korunk Baráti Egyesület (3 ezer lej, Korunk folyóirat megjelentetése), Kolozsvár Társaság (3 ezer lej, Közösség és kultúra 2017), Játéktér Egyesület (3 ezer lej, a Játéktér színházi folyóirat kiadása), Minerva Művelődési Egyesület (2 ezer lej, Kolozsvári művészet a Minerva-házban), Falu Kútja Egyesület (4 ezer lej, VII. Györgyfalvi néptánc és muzsika tábor), Filmtett Egyesület (4 ezer lej, Magyar filmnapok a XVII. Filmtett feszten), Kincses Kolozsvár Egyesület (25 ezer lej, VIII. Kolozsvári Magyar Napok), Visszhang Egyesület (4 ezer lej, a Visszhang Diákkórus rendezvényei), Dinamika Egyesület (9 ezer lej, VII. Magyar Könyvnapok), EKE (3 ezer lej, EKE-bál), Szarkaláb Kulturális Egyesület (5 ezer lej, XII. Tavaszi Folklórfesztivál), Szent István Társaság (8 ezer lej, Szent István-napi néptánctalálkozó), Kerekkő Egyesület (2 ezer lej, Kolozsvári unitáriusok nyílt napja), EMIL Egyesület (2 ezer lej, Magyar írók találkozója), Helikon Kulturális Egyesület (2 ezer lej, Irodalom mindenkinek a Helikonnal), Ördögtérgye Egyesület (3 ezer lej, Hagyományok), KIFOR (6 ezer lej, Kolozsvári szüreti bál), Igen, tessék Egyesület (5 ezer lej, művészeti értékek terjesztése), RMKT (8 ezer lej, XXII. Közgazdász találkozó), Váróterem Egyesület (2 ezer lej, Tordai független színház miniévadja), EMKE (3 ezer lej, Fiatal Filmművészeti Napok), Pro Schola Montessori Egyesület (1 ezer lej, A vers ünnepe), Kádár József Kulturális Egyesület (3 ezer lej, XIX. Petőfi Sándor versmondó verseny), Budai Nagy Antal Egyesület (2 ezer lej, VII. BNA-Napok), Györgyfalvi Művelődési Egyesület (2 ezer lej, Györgyfalvi Napok), Magyarlónai Művelődési Egyesület (3 ezer lej, A helyi hagyományok ápolása és feltámasztása), Hangya Egyesület (2 ezer lej, Falusi vándorszínház), Bánffy István Művelődési Egyesület (3 ezer lej, Kulturális tevékenység), Thamo Gyula Művelődési Egyesület (4 ezer lej, XXVIII. Tordaszentlászlói Kórustalálkozó), várfalvi Vár Egyesület (2 ezer lej, XV. Nemzetközi néptánctábor), Kalotaszentkirályi Faluturisztikai Egyesület (2 ezer lej, helyi hagyományápolás). Összesen 49 magyar szervezet részesült támogatásban.
A tegnapi tanácsülésen 1,2 millió lejt szavaztak meg a megyei sportélet ösztönzésére. Két sokatmondó adat: az U Sport klubnak 110 ezer, a CFR Sportklubnak 8 ezer lejt utalnak ki.
A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 100 lejt osztottak le, ebből 246 ezret kapnak a református egyház különböző egyházkerületei, 73 500 lejt a római katolikus egyház, illetve 26 ezer lej támogatásban részesül az unitárius egyház. A kolozsvári evangélikus egyházközség templomának felújítására 5 ezer lejes támogatást ítéltek meg, míg a zsidó hitközség temető-karbantartási munkálatokra szintén 5 ezer lejt kap.
A nyertes pályázatok teljes listáját a Kolozs Megyei Tanács weboldaláról lehet hamarosan letölteni.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)
Sok magyar szervezet kapott támogatást a megyei önkormányzattól
Sok kicsi sokra megy – így jellemezhető a Kolozs Megyei Tanács tegnap délutáni rendkívüli ülése magyar szempontból, hiszen több napirendi pontban kedvezően alakult a pénztámogatás a magyar kulturális, ifjúsági és sportszervezetek, egyesületek, alapítványok javára. Bár általában nem túl nagy összegekről van szó, pozitív eredmény, hogy egyes pályázati kategóriákban a magyar szervezetek mintegy 40 százalékos részesedésnek örülhetnek, összességében pedig a kiosztott 2,2 millió lejből 432 ezer lej jutott számukra rendezvények, szabadidős tevékenységek megvalósítására. Sőt, a kulturális rendezvényekre elkülönített pénzkeret majdnem 40%-át magyar egyesületek kapták, ami 198 ezer lejt jelent – ebben a kategóriában 49 magyar szervezet részesült támogatásban, ebből 25 ezer lej a Kolozsvári Magyar Napokra jut. A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 ezer lej jutott, másfelől a pályázatok jelentős hányada a fiatalsághoz kapcsolódik.
A plénumban a tanácsosok közül senki nem emelt kifogást a pályázatok elbírálásának módja ellen, és a magyar frakció tagjai azt nyilatkozták lapunknak, hogy előzőleg a szakbizottságokban nem akadt nézeteltérés a „pénzporciózás” alkalmával.
„Az értékelésnél figyelembe vettük a rendezvények nagyságát, fontosságát a közösségek szempontjából, így kiemelve a Kolozsvári Magyar Napok részesült a legnagyobb támogatásban megyei önkormányzat részéről. A rendezvények, események és a különböző magyar vonatkozású projektek a Kolozs megyei magyarság erejét növelik. Összetartásuk fontos számunkra, hisz így tudunk még erősebb közösséget építeni” – nyilatkozta Balla Ferenc megyei tanácsos, a tanügyi, kulturális és egyházügyi bizottság elnöke a tanácsülést követően.
Ifjúsági projektekre a megyei önkormányzat 500 ezer lejes támogatást szavazott meg, amelyből várakozáson felül részesültek magyar egyesületek, alapítványok, társaságok – szám szerint 31. Ezek a következők (zárójelben a kapott összeg és a támogatott rendezvény): Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (5 ezer lej a Középiskolások hosszú hétvégéje programra), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 ezer lej a Magyar Tudományosság Napja Erdélyben rendezvényre), Cserkészliliom Egyesület (2 ezer lej, Hagyományos kézművestábor cserkészeknek), KIFOR Egyesület (9 ezer lej, ifjúsági pavilon a Magyar Kultúra Napjára), Pro János Zsigmond Szövetség (4 ezer lej, expedíció a Duna-deltába), Kozmutza Flóra Egyesület (2 ezer lej, Gyereknap a Kozmutcza Iskolában), Magashegyi Menedékházak Egyesület (2 ezer lej, Hegyisportok gyerekeknek), Dési Civil Műhely (8 ezer lej, A fiatalok az interkulturális párbeszéd tartóoszlopai), szamosújvári Téka Alapítvány (12 ezer lej, Szociális program Kolozs megyei falvak gyermekeinek és fiataljainak), Erdélyi Kárpát-Egyesület – Torda (4500 lej, V. Székely Zsiga teljesítménytúra), Kalotaszeg Ifjúságáért Egyesület (4 ezer lej a bánffyhunyadi Vlegyásza Műszaki Líceum helyi, regionális és országos versenyeire), Kallós Zoltán Alapítvány (12 ezer lej, XI. Irodalmi és képzőművészeti alkotótábor falusi 1–4. osztályosoknak), Ördöngösfüzesi Tóvidéki Közösségi Egyesület (8 ezer lej, Kolozs megyei diákok népművészeti tábora), Magyargorbói Hangya Egyesület (4 ezer lej, Nemzetközi ökumenikus tábor falusi fiataloknak más vallások, hagyományok, kultúrák kölcsönös megismerésére és terjesztésére), Eden 75 Egyesület (8 ezer lej, Unitárius találkozó a Tordai-hasadékban), Tordatúri Gimnázium (3 ezer lej, Tiszteljük a természetet egy tisztább környezetért), Aranyosegerbegyi Gimnázium (3 ezer lej, Egy hét a természetben), Igen, tessék Egyesület (10 ezer lej, Mai fiatal vállalkozók sikertörténetei), KMDSZ (9 ezer lej a gólyabálra), KMDSZ (9 ezer lej nyári szabadegyetemre), Kolozsvári Montessori Nevelőegyesület (2 ezer lej, Alkalmazott Montessori- nevelés), Encyclopaedia Egyesület (2 ezer lej, az Apáczai kórusnak A dzsungel könyve című előadására), Apáthy István Egyesület (2 ezer lej, Kolozs megye gólyakaravánja), Erdély Ifjúsági és Sport Egyesület (8 ezer lej, III. Sportolimpia az erdélyi magyar líceumoknak), Fehér Holló Médiaklub Egyesület (3 ezer lej román–magyar portálkapcsolati konferenciára), Erdélyi Kárpát-Egyesület (7 ezer lej a Gyopárka gyermekfolyóirat kiadására), Kalotaszeg Egyesület (5 ezer lej, VI. Ifjúsági táncfesztivál), Tordaszentkirályi Silvanus Környezetvédő Egyesület (4500 lej, nyári ifjúsági tábor), Transilvania Trust Alapítvány (12 ezer lej, Örökség Napok), Dribli Sportegyesület (6 ezer lej, gyerekfoci program). A fentiek összege 200 ezer lej, ami a teljes támogatásnak 40%-át teszi ki.
A közművelődés témakörében a következők jutottak kisebb-nagyobb támogatáshoz: EMKE (5 ezer lej, Romániai magyarházak konferenciája), Korunk Baráti Egyesület (3 ezer lej, Korunk folyóirat megjelentetése), Kolozsvár Társaság (3 ezer lej, Közösség és kultúra 2017), Játéktér Egyesület (3 ezer lej, a Játéktér színházi folyóirat kiadása), Minerva Művelődési Egyesület (2 ezer lej, Kolozsvári művészet a Minerva-házban), Falu Kútja Egyesület (4 ezer lej, VII. Györgyfalvi néptánc és muzsika tábor), Filmtett Egyesület (4 ezer lej, Magyar filmnapok a XVII. Filmtett feszten), Kincses Kolozsvár Egyesület (25 ezer lej, VIII. Kolozsvári Magyar Napok), Visszhang Egyesület (4 ezer lej, a Visszhang Diákkórus rendezvényei), Dinamika Egyesület (9 ezer lej, VII. Magyar Könyvnapok), EKE (3 ezer lej, EKE-bál), Szarkaláb Kulturális Egyesület (5 ezer lej, XII. Tavaszi Folklórfesztivál), Szent István Társaság (8 ezer lej, Szent István-napi néptánctalálkozó), Kerekkő Egyesület (2 ezer lej, Kolozsvári unitáriusok nyílt napja), EMIL Egyesület (2 ezer lej, Magyar írók találkozója), Helikon Kulturális Egyesület (2 ezer lej, Irodalom mindenkinek a Helikonnal), Ördögtérgye Egyesület (3 ezer lej, Hagyományok), KIFOR (6 ezer lej, Kolozsvári szüreti bál), Igen, tessék Egyesület (5 ezer lej, művészeti értékek terjesztése), RMKT (8 ezer lej, XXII. Közgazdász találkozó), Váróterem Egyesület (2 ezer lej, Tordai független színház miniévadja), EMKE (3 ezer lej, Fiatal Filmművészeti Napok), Pro Schola Montessori Egyesület (1 ezer lej, A vers ünnepe), Kádár József Kulturális Egyesület (3 ezer lej, XIX. Petőfi Sándor versmondó verseny), Budai Nagy Antal Egyesület (2 ezer lej, VII. BNA-Napok), Györgyfalvi Művelődési Egyesület (2 ezer lej, Györgyfalvi Napok), Magyarlónai Művelődési Egyesület (3 ezer lej, A helyi hagyományok ápolása és feltámasztása), Hangya Egyesület (2 ezer lej, Falusi vándorszínház), Bánffy István Művelődési Egyesület (3 ezer lej, Kulturális tevékenység), Thamo Gyula Művelődési Egyesület (4 ezer lej, XXVIII. Tordaszentlászlói Kórustalálkozó), várfalvi Vár Egyesület (2 ezer lej, XV. Nemzetközi néptánctábor), Kalotaszentkirályi Faluturisztikai Egyesület (2 ezer lej, helyi hagyományápolás). Összesen 49 magyar szervezet részesült támogatásban.
A tegnapi tanácsülésen 1,2 millió lejt szavaztak meg a megyei sportélet ösztönzésére. Két sokatmondó adat: az U Sport klubnak 110 ezer, a CFR Sportklubnak 8 ezer lejt utalnak ki.
A magyar történelmi egyházaknak összesen 322 100 lejt osztottak le, ebből 246 ezret kapnak a református egyház különböző egyházkerületei, 73 500 lejt a római katolikus egyház, illetve 26 ezer lej támogatásban részesül az unitárius egyház. A kolozsvári evangélikus egyházközség templomának felújítására 5 ezer lejes támogatást ítéltek meg, míg a zsidó hitközség temető-karbantartási munkálatokra szintén 5 ezer lejt kap.
A nyertes pályázatok teljes listáját a Kolozs Megyei Tanács weboldaláról lehet hamarosan letölteni.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 9.
„Szépségtapaszban” bizakodhat a Bánffy-palota
A Kolozs Megyei Tanács tegnapi ülésének egyik kiemelt fontosságú napirendi pontja volt a Bánffy-palota felújítására hivatott támogatás megszavazása. Kolozsvár legfontosabb, 1774–1785-ben felhúzott barokk épülete évtizedek óta elhanyagolt homlokzata és díszítőelemei omladoznak.
Két évvel ezelőtt éppen a Szabadság munkatársai fedezték fel, hogy a tető közelében álló jókora Héraklész-szobor előre dőlt, leeséssel fenyegetett, és azonnal értesítették a Művészeti Múzeum vezetőségét, így elkerülhetővé vált, hogy gyanútlan járókelők életébe kerüljön a mostoha állapot. Akkor a szobrot egy tartófémmel erősítették meg, de mindenki tudta, hogy az csak ideiglenes megoldás. Most már sürgős restaurálásra van szükség. Egy másik fontos határozattal, a várakozások szerint elhúzódott vita nyomán, amelyből érezni lehetett a politikai adok-kapok motívumot, a tanácsosok elfogadták az idei költségvetési tervezetet.
Még a Kolozs megyei tanácsülés előtt Vákár István alelnök a következőket nyilatkozta: „Nem várhatjuk azt, hogy az épített örökségünk tönkre menjen, csak azért mert a jogi helyzet megoldatlan, karbantartási javításokat megenged a törvény még akkor is, ha ezt a haszonélvező és nem a tulajdonos teszi, ugyanis a Bánffy-palota azon része, amelyben Művészeti Múzeum működik, nem a megyei tanács tulajdona. Sajnos, nem az épület teljes rehabilitációjáról beszélünk, hanem minimális és sürgős karbantartási beavatkozásokról. De úgy gondolom, hogy ez egy jó kezdet a teljes épület feljavítására”.
A legrosszabb helyzetben a műemlék épület nyugati és észak oldali homlokzata van. A munkálatok során ezeket a részeket javítanák fel, illetve a dekorációs elemek is megmentésre kerülnének. A javítások időtartamát két évre becsülik, és áfástól közel 5 millió lejbe kerül. A tegnapi ülésen az ellenzék felvetette: mi lesz a Bánffy-palotában székelő Művészeti Múzeum sorsa 2026 után? Mint ismeretes, a megyei önkormányzat az ingatlan egynegyedét birtokolja, viszont leghamarabb 2021. október 12-én az örökös személy tulajdonába kerül, azzal a bírósági ítélettel, hogy az épület funkcionalitását még öt évig meg kell őriznie. Alin Tişe megyei elnök szerint a végleges megoldás megvásárolni a részüket, amelynek érdekében meg kell vizsgálni a lehetőségeket, tájékoztatni kell mindenkit az eredményről, és el kellene kezdeni gyűjteni a pénzt erre az ügyre. A tanácsosok végül 33 igen és 1 tartózkodó szavazattal elfogadták a műemlék épület felszínes restaurálását.
A várakozásnak megfelelően több mint egy órát tartott a megyei önkormányzat 2017-es költségvetési tervének megvitatása és elfogadása. Alin Tişe elnök azért fakadt ki, hogy a megyei tanácsnak alárendelt vállalatok igazgatói ne cselekedjenek kényük-kedvük szerint, mert a felettes szerv nem az ő egyszerű szavazógépük, hanem többségi tulajdonos, amely határozatokkal irányítja jövőjüket. Ez főleg a Tetarom Rt. vezetőjének szólt. Szóba került, többek között, a Filharmóniának juttatott 24 millió lejes támogatás. Az intézmény béralapja (197 alkalmazottnak, melyből 170 zenész) ezzel nagyjából megközelíti a megyei tanácsét. Sajtóértesülés szerint korábban Marius Tabacu azt nyilatkozta, ez az összeg nem égbekiáltó, mivel rendkívül tehetséges muzsikusokról van szó.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozs Megyei Tanács tegnapi ülésének egyik kiemelt fontosságú napirendi pontja volt a Bánffy-palota felújítására hivatott támogatás megszavazása. Kolozsvár legfontosabb, 1774–1785-ben felhúzott barokk épülete évtizedek óta elhanyagolt homlokzata és díszítőelemei omladoznak.
Két évvel ezelőtt éppen a Szabadság munkatársai fedezték fel, hogy a tető közelében álló jókora Héraklész-szobor előre dőlt, leeséssel fenyegetett, és azonnal értesítették a Művészeti Múzeum vezetőségét, így elkerülhetővé vált, hogy gyanútlan járókelők életébe kerüljön a mostoha állapot. Akkor a szobrot egy tartófémmel erősítették meg, de mindenki tudta, hogy az csak ideiglenes megoldás. Most már sürgős restaurálásra van szükség. Egy másik fontos határozattal, a várakozások szerint elhúzódott vita nyomán, amelyből érezni lehetett a politikai adok-kapok motívumot, a tanácsosok elfogadták az idei költségvetési tervezetet.
Még a Kolozs megyei tanácsülés előtt Vákár István alelnök a következőket nyilatkozta: „Nem várhatjuk azt, hogy az épített örökségünk tönkre menjen, csak azért mert a jogi helyzet megoldatlan, karbantartási javításokat megenged a törvény még akkor is, ha ezt a haszonélvező és nem a tulajdonos teszi, ugyanis a Bánffy-palota azon része, amelyben Művészeti Múzeum működik, nem a megyei tanács tulajdona. Sajnos, nem az épület teljes rehabilitációjáról beszélünk, hanem minimális és sürgős karbantartási beavatkozásokról. De úgy gondolom, hogy ez egy jó kezdet a teljes épület feljavítására”.
A legrosszabb helyzetben a műemlék épület nyugati és észak oldali homlokzata van. A munkálatok során ezeket a részeket javítanák fel, illetve a dekorációs elemek is megmentésre kerülnének. A javítások időtartamát két évre becsülik, és áfástól közel 5 millió lejbe kerül. A tegnapi ülésen az ellenzék felvetette: mi lesz a Bánffy-palotában székelő Művészeti Múzeum sorsa 2026 után? Mint ismeretes, a megyei önkormányzat az ingatlan egynegyedét birtokolja, viszont leghamarabb 2021. október 12-én az örökös személy tulajdonába kerül, azzal a bírósági ítélettel, hogy az épület funkcionalitását még öt évig meg kell őriznie. Alin Tişe megyei elnök szerint a végleges megoldás megvásárolni a részüket, amelynek érdekében meg kell vizsgálni a lehetőségeket, tájékoztatni kell mindenkit az eredményről, és el kellene kezdeni gyűjteni a pénzt erre az ügyre. A tanácsosok végül 33 igen és 1 tartózkodó szavazattal elfogadták a műemlék épület felszínes restaurálását.
A várakozásnak megfelelően több mint egy órát tartott a megyei önkormányzat 2017-es költségvetési tervének megvitatása és elfogadása. Alin Tişe elnök azért fakadt ki, hogy a megyei tanácsnak alárendelt vállalatok igazgatói ne cselekedjenek kényük-kedvük szerint, mert a felettes szerv nem az ő egyszerű szavazógépük, hanem többségi tulajdonos, amely határozatokkal irányítja jövőjüket. Ez főleg a Tetarom Rt. vezetőjének szólt. Szóba került, többek között, a Filharmóniának juttatott 24 millió lejes támogatás. Az intézmény béralapja (197 alkalmazottnak, melyből 170 zenész) ezzel nagyjából megközelíti a megyei tanácsét. Sajtóértesülés szerint korábban Marius Tabacu azt nyilatkozta, ez az összeg nem égbekiáltó, mivel rendkívül tehetséges muzsikusokról van szó.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 9.
Magyar ősoperák a kolozsvári színpadon
Chudy József bécsi magyar zeneszerző, karmester Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi (1793) című műve az első magyar opera, amelynek azonban teljes zenei anyaga elveszett. Alig több mint két évtizeddel a Pikkó Hertzeg bemutatása után keletkezett Ruzitska József műve, a Béla futása (1822), amelynek a zenéje és a szövege fennmaradt, ezért egyes források ezt tekintik az első magyar operának. Ennek a magyar operatörténet szempontjából kiemelkedően fontos két műnek szentel egy estét a Kolozsvári Magyar Opera: az elveszett mű helyett Orbán György a zenei anyag mellett új librettót is írt a Pikkó herczeghez, amelyben a befejezés kivételével hűen követi az eredeti mű cselekményét. Az előadás az opera és a budapesti Magyar Állami Operaház együttműködésében jött létre, Szép Gyula igazgató szerint „az egyik legizgalmasabb bemutató, művelődéstörténeti eseménynek számít”.
A Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában tartott sajtótájékoztatón Szép Gyula, az intézmény igazgatója, Anger Ferenc rendező, a budapesti Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, és Selmeczi György, a bemutató előadás karmestere beszélt a csütörtöki premierről, illetve a két történelmi jelentőségű magyar operáról.
– Az eredeti Pikkó Hertzeget Chudi József 1793-ban írta, viszont ennek teljes kottaanyaga elveszett. Így Orbán György, felhasználva a Pikkó herceg történetét, írt egy nagyszerű kortárs operát, amely számunkra Kolozsváron nem újdonság, hisz másfél évtizeddel ezelőtt már bemutattuk – mondta Szép Gyula, hozzáfűzve, az első magyar operának tartott Chudi-mű inkább daljáték volt, mint opera.
Selmeczi György szerint Orbán György alkotása nem a megszokott értelmezésben kortárs mű, hiszen zenéje posztromantikus, figyelembe veszi az opera őstoposzait, dallamos, slágeres hangzású.
Ruzitska József 1822-ben Kolozsváron fejezte be Béla futása című művét, amely az első olyan magyar opera, ami teljes egészében fennmaradt. Selmeczi György úgy vélte, Ruzitska operája abból a szempontból is első, hogy tematikájában, motívumaiban is teljesen magyar. Ennek a műnek a kottaanyagát is elveszettnek hitték, ám részleteit néhány éve megtalálták a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, majd a kolozsvári és budapesti opera közös munkával helyreállította az anyagot, fűzte hozzá Szép Gyula igazgató.
Anger Ferenc rendező szerint a két opera nemcsak történelmi szempontból nagyon fontos, hanem a felvetett problémák aktualitása miatt is. – A két mű több ponton összekapcsolódik, hiszen mindkettőnek azonos a mozgatórugója, a főszereplő konfliktusa, amelyben a magánérdek szemben áll a közösségi, politikai érdekkel – jegyezte meg a rendező. Mint mondta, koncepciója az volt, hogy a néző egyetlen produkciónak tekintse a két egyfelvonásos művet, összekapcsolva a gondolatiságot. A két alkotást a vizuális koncepció is egyesíti majd, amelyet Zöldy Z. Gergely díszlettervezővel együtt dolgoztak ki, hangsúlyozta a rendező.
– Elsősorban a tipikus és atipikus munka egyidejűleg való végzése foglalkoztatott, ez érdekelt leginkább. Ebben a munkában egyrészt egyfajta rutinra, gyakorlottságra, praktikus zenei vezetésre van szükség, másrészt viszont atipikus ez az elfoglaltság, hiszen az 1837-es kéziratot elemezve rájöttem, hogy a darab rendkívüli izgalmas, hihetetlen értékei vannak – magyarázta Ruzitska operájáról Selmeczi György karmester.
A bemutatóra május 11-én, csütörtökön este fél 7-től kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében.
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)
Chudy József bécsi magyar zeneszerző, karmester Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi (1793) című műve az első magyar opera, amelynek azonban teljes zenei anyaga elveszett. Alig több mint két évtizeddel a Pikkó Hertzeg bemutatása után keletkezett Ruzitska József műve, a Béla futása (1822), amelynek a zenéje és a szövege fennmaradt, ezért egyes források ezt tekintik az első magyar operának. Ennek a magyar operatörténet szempontjából kiemelkedően fontos két műnek szentel egy estét a Kolozsvári Magyar Opera: az elveszett mű helyett Orbán György a zenei anyag mellett új librettót is írt a Pikkó herczeghez, amelyben a befejezés kivételével hűen követi az eredeti mű cselekményét. Az előadás az opera és a budapesti Magyar Állami Operaház együttműködésében jött létre, Szép Gyula igazgató szerint „az egyik legizgalmasabb bemutató, művelődéstörténeti eseménynek számít”.
A Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában tartott sajtótájékoztatón Szép Gyula, az intézmény igazgatója, Anger Ferenc rendező, a budapesti Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, és Selmeczi György, a bemutató előadás karmestere beszélt a csütörtöki premierről, illetve a két történelmi jelentőségű magyar operáról.
– Az eredeti Pikkó Hertzeget Chudi József 1793-ban írta, viszont ennek teljes kottaanyaga elveszett. Így Orbán György, felhasználva a Pikkó herceg történetét, írt egy nagyszerű kortárs operát, amely számunkra Kolozsváron nem újdonság, hisz másfél évtizeddel ezelőtt már bemutattuk – mondta Szép Gyula, hozzáfűzve, az első magyar operának tartott Chudi-mű inkább daljáték volt, mint opera.
Selmeczi György szerint Orbán György alkotása nem a megszokott értelmezésben kortárs mű, hiszen zenéje posztromantikus, figyelembe veszi az opera őstoposzait, dallamos, slágeres hangzású.
Ruzitska József 1822-ben Kolozsváron fejezte be Béla futása című művét, amely az első olyan magyar opera, ami teljes egészében fennmaradt. Selmeczi György úgy vélte, Ruzitska operája abból a szempontból is első, hogy tematikájában, motívumaiban is teljesen magyar. Ennek a műnek a kottaanyagát is elveszettnek hitték, ám részleteit néhány éve megtalálták a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban, majd a kolozsvári és budapesti opera közös munkával helyreállította az anyagot, fűzte hozzá Szép Gyula igazgató.
Anger Ferenc rendező szerint a két opera nemcsak történelmi szempontból nagyon fontos, hanem a felvetett problémák aktualitása miatt is. – A két mű több ponton összekapcsolódik, hiszen mindkettőnek azonos a mozgatórugója, a főszereplő konfliktusa, amelyben a magánérdek szemben áll a közösségi, politikai érdekkel – jegyezte meg a rendező. Mint mondta, koncepciója az volt, hogy a néző egyetlen produkciónak tekintse a két egyfelvonásos művet, összekapcsolva a gondolatiságot. A két alkotást a vizuális koncepció is egyesíti majd, amelyet Zöldy Z. Gergely díszlettervezővel együtt dolgoztak ki, hangsúlyozta a rendező.
– Elsősorban a tipikus és atipikus munka egyidejűleg való végzése foglalkoztatott, ez érdekelt leginkább. Ebben a munkában egyrészt egyfajta rutinra, gyakorlottságra, praktikus zenei vezetésre van szükség, másrészt viszont atipikus ez az elfoglaltság, hiszen az 1837-es kéziratot elemezve rájöttem, hogy a darab rendkívüli izgalmas, hihetetlen értékei vannak – magyarázta Ruzitska operájáról Selmeczi György karmester.
A bemutatóra május 11-én, csütörtökön este fél 7-től kerül sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében.
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 9.
„Aki dalol, sosem fárad, aki felnéz, sosem csügged”
Kalotaszegi református kórustalálkozó Zsobokon
Zsobok adott otthont az elmúlt hétvégén immár 6. alkalommal megrendezett Kalotaszegi Református Egyházmegye Kórusai találkozójának. A találkozón 9 kórus vett részt, amely a helybéliekkel együtt közel 200 résztvevőt jelentett. A templom padsorai zsúfolásig megteltek.
A találkozó rövid áhítattal kezdődött, ahol a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese, Vincze Minya István hirdette az igét. Őt követte Bartha István, a Zsoboki Református Egyházközség lelkésze, aki köszöntötte az egybegyűlteket, áldott együttlétet kívánt és átadta a szót a rendezvény fő szervezőjének, Mihály Jánosnak, a Kalotaszegi Egyházmegye zenei előadójának. Elmondta, hogy szeretné, ha ez a találkozó is egy lépcső lenne mindenki számára az Istenhez való emelkedés útján. Beszédét a következő idézettel fejezte be: „Aki dalol, sosem fárad, aki felnéz, sosem csügged. Mert a dalt a Jóisten adja az ajkunkra, ő ád erőt a nagy harcra”. A találkozó moderálására Sógor Sándornét, nyugalmazott kántor karnagyot kérték fel, aki szívesen vállalta ezt a feladatot. Ezután sorshúzással döntötték el az énekkarok fellépési sorrendjét, amely a következőképpen alakult: Körösfő, Mákófalva, Zsobok, Méra, Magyarlóna. Ezután rövid szünet következett, ahol a házigazdák finom, helyben készült kürtőskaláccsal és kávéval kedveskedtek a résztvevőknek. Ezek után folytatódott a találkozó a következő énekkarok részvételével: Bánffyhunyad, Magyarkapus, Magyarvista, Nyárszó-Sárvásár. Minden résztvevő élményekkel és egy emléklappal lett gazdagabb a találkozó végére. A rendezvény moderátora örömmel összegezte, hogy nagy fejlődés érzékelhető az énekkarok zenei előadásában, továbbá nagy örömmel tölti el, hogy több kórus is behozza az énekkarba gyermekeit, unokáit, így gondoskodva az utánpótlásról, amire nagy szükség van. Megköszönte a karvezetők és énekkari tagok áldozatos és kitartó munkáját. Az összejövetel végén a résztvevők elénekelték nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Ezután mindenki átsétált a közelben lévő kultúrotthonba, ahol a zsoboki gyülekezet finom ebéddel és süteménnyel várta a résztvevőket. Az ebéd ideje alatt lehetőség volt kürtőskalács vásárlására is, amelyhez a berendezést a zsoboki malom és pékség biztosította, a sütést pedig a zsoboki nőszövetség tagjai vállalták. A bevételt a csucsai református templom renoválására ajánlották fel, erre a gyűjtést a Kalotaszegi Egyházmegye nőszövetségi tagjai kezdeményezték még tavaly októberben. A hetedik kórustalálkozóra jövőre Bánffyhunyadon kerül sor.
Szabadság (Kolozsvár)
Kalotaszegi református kórustalálkozó Zsobokon
Zsobok adott otthont az elmúlt hétvégén immár 6. alkalommal megrendezett Kalotaszegi Református Egyházmegye Kórusai találkozójának. A találkozón 9 kórus vett részt, amely a helybéliekkel együtt közel 200 résztvevőt jelentett. A templom padsorai zsúfolásig megteltek.
A találkozó rövid áhítattal kezdődött, ahol a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese, Vincze Minya István hirdette az igét. Őt követte Bartha István, a Zsoboki Református Egyházközség lelkésze, aki köszöntötte az egybegyűlteket, áldott együttlétet kívánt és átadta a szót a rendezvény fő szervezőjének, Mihály Jánosnak, a Kalotaszegi Egyházmegye zenei előadójának. Elmondta, hogy szeretné, ha ez a találkozó is egy lépcső lenne mindenki számára az Istenhez való emelkedés útján. Beszédét a következő idézettel fejezte be: „Aki dalol, sosem fárad, aki felnéz, sosem csügged. Mert a dalt a Jóisten adja az ajkunkra, ő ád erőt a nagy harcra”. A találkozó moderálására Sógor Sándornét, nyugalmazott kántor karnagyot kérték fel, aki szívesen vállalta ezt a feladatot. Ezután sorshúzással döntötték el az énekkarok fellépési sorrendjét, amely a következőképpen alakult: Körösfő, Mákófalva, Zsobok, Méra, Magyarlóna. Ezután rövid szünet következett, ahol a házigazdák finom, helyben készült kürtőskaláccsal és kávéval kedveskedtek a résztvevőknek. Ezek után folytatódott a találkozó a következő énekkarok részvételével: Bánffyhunyad, Magyarkapus, Magyarvista, Nyárszó-Sárvásár. Minden résztvevő élményekkel és egy emléklappal lett gazdagabb a találkozó végére. A rendezvény moderátora örömmel összegezte, hogy nagy fejlődés érzékelhető az énekkarok zenei előadásában, továbbá nagy örömmel tölti el, hogy több kórus is behozza az énekkarba gyermekeit, unokáit, így gondoskodva az utánpótlásról, amire nagy szükség van. Megköszönte a karvezetők és énekkari tagok áldozatos és kitartó munkáját. Az összejövetel végén a résztvevők elénekelték nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Ezután mindenki átsétált a közelben lévő kultúrotthonba, ahol a zsoboki gyülekezet finom ebéddel és süteménnyel várta a résztvevőket. Az ebéd ideje alatt lehetőség volt kürtőskalács vásárlására is, amelyhez a berendezést a zsoboki malom és pékség biztosította, a sütést pedig a zsoboki nőszövetség tagjai vállalták. A bevételt a csucsai református templom renoválására ajánlották fel, erre a gyűjtést a Kalotaszegi Egyházmegye nőszövetségi tagjai kezdeményezték még tavaly októberben. A hetedik kórustalálkozóra jövőre Bánffyhunyadon kerül sor.
Szabadság (Kolozsvár)
2017. május 9.
A prefektus visszavág: a román nyelv is védelemre szorul a magyarral szemben
A kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének kárára, és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások monitorozásánál figyelembe kell venni ezt az alapelvet – közölte hétfőn Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, miután találkozott Magyar Annával, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőrével.
A prefektúra közleménye szerint Sebastian Cucu arról tájékoztatta a raportőrt Sepsiszentgyörgyön, hogy az általa hozott intézkedések egy része éppen a magyar nyelvnek a hivatalos román nyelv rovására történő „túlzott használatával” kapcsolatos. „A prefektus felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi charta előírásai monitorozását nem csak a kisebbségi nyelvek védelmének szempontjából kell végezni, hanem abból a szempontból is, hogy a kisebbségi nyelvek védelme nem történhet a hivatalos nyelv rovására. A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek” – áll a prefektusi hivatal közleményében. A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést. Amint arról beszámoltunk, hétfőn konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán, sőt a Kovászna megyei prefektus diplomatákhoz illő stílusát méltatta.
ET-raportőr Háromszéken: a számi nyelv nagyobb veszélyben van, mint a magyar Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán. Krónika (Kolozsvár)
A kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének kárára, és a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások monitorozásánál figyelembe kell venni ezt az alapelvet – közölte hétfőn Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa, miután találkozott Magyar Annával, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőrével.
A prefektúra közleménye szerint Sebastian Cucu arról tájékoztatta a raportőrt Sepsiszentgyörgyön, hogy az általa hozott intézkedések egy része éppen a magyar nyelvnek a hivatalos román nyelv rovására történő „túlzott használatával” kapcsolatos. „A prefektus felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvi charta előírásai monitorozását nem csak a kisebbségi nyelvek védelmének szempontjából kell végezni, hanem abból a szempontból is, hogy a kisebbségi nyelvek védelme nem történhet a hivatalos nyelv rovására. A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek” – áll a prefektusi hivatal közleményében. A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést. Amint arról beszámoltunk, hétfőn konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán, sőt a Kovászna megyei prefektus diplomatákhoz illő stílusát méltatta.
ET-raportőr Háromszéken: a számi nyelv nagyobb veszélyben van, mint a magyar Konkrét példákkal szemléltették a kisebbségi anyanyelvhasználat hiányosságait, visszásságait Háromszéken az Európa Tanács raportőre számára, aki ennek ellenére óvatosan nyilatkozott a magyar nyelvhasználatot ért támadások kapcsán. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 9.
Az EP-be is eljutott a kolozsvári táblaügy híre
Az Európai Parlament Petíciós Bizottságában (PETI) számolt be a kolozsvári táblaügyről és más romániai nyelvhasználati ügyekről Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke.
A politikai alakulat szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a politikus azon okból kapott meghívást a bizottság Harc az Európai Unió polgárainak az uniós tagországokban történő diszkriminációja ellen és a kisebbségek védelme című brüsszeli közmeghallgatására, hogy tavaly petíciót nyújtott be a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák és a romániai magyar nyelvhasználat ügyében. Fancsali Ernő brüsszeli felszólalásában elmondta, hogy bár van rá törvényi keret, számos magyarok által is lakott erdélyi településen nem lehet élni a nyelvi jogokkal. „Elfogadhatatlan, hogy a meglévő jogokért is évekig harcolni kell” – jelentette ki a néppárt politikusa. A kolozsvári táblaügy kapcsán rámutatott: bár a polgármester ígéretet tett a többnyelvű táblák kihelyezésére, érdemes megvárni az ügy végét. Ugyanakkor úgy vélte, a kolozsvári elöljárón a polgármesteri hivatalon belüli anyanyelv-használati lehetőség hiányát is számon kell kérni. A tanácskozáson az is kiderült, hogy az ügyben benyújtott petíciót tovább vizsgálja a bizottság és megteszi a megoldáshoz szükséges lépéseket. Kiderült, hogy az utóbbi években megnövekedett a kisebbségi ügyekben benyújtott tiltakozások száma, így a testület nagyobb figyelmet szentelnek a kérdésnek és a probléma EU-s hatáskörbe való helyezésére is keresik a lehetőséget. A közmeghallgatás résztvevői elmondták, hogy a FUEN által kezdeményezett Minority SafePack állampolgári kezdeményezésben nagy lehetőséget látnak a kisebbségek EU-n belüli helyzetének rendezésére. Krónika (Kolozsvár)
Az Európai Parlament Petíciós Bizottságában (PETI) számolt be a kolozsvári táblaügyről és más romániai nyelvhasználati ügyekről Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke.
A politikai alakulat szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a politikus azon okból kapott meghívást a bizottság Harc az Európai Unió polgárainak az uniós tagországokban történő diszkriminációja ellen és a kisebbségek védelme című brüsszeli közmeghallgatására, hogy tavaly petíciót nyújtott be a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák és a romániai magyar nyelvhasználat ügyében. Fancsali Ernő brüsszeli felszólalásában elmondta, hogy bár van rá törvényi keret, számos magyarok által is lakott erdélyi településen nem lehet élni a nyelvi jogokkal. „Elfogadhatatlan, hogy a meglévő jogokért is évekig harcolni kell” – jelentette ki a néppárt politikusa. A kolozsvári táblaügy kapcsán rámutatott: bár a polgármester ígéretet tett a többnyelvű táblák kihelyezésére, érdemes megvárni az ügy végét. Ugyanakkor úgy vélte, a kolozsvári elöljárón a polgármesteri hivatalon belüli anyanyelv-használati lehetőség hiányát is számon kell kérni. A tanácskozáson az is kiderült, hogy az ügyben benyújtott petíciót tovább vizsgálja a bizottság és megteszi a megoldáshoz szükséges lépéseket. Kiderült, hogy az utóbbi években megnövekedett a kisebbségi ügyekben benyújtott tiltakozások száma, így a testület nagyobb figyelmet szentelnek a kérdésnek és a probléma EU-s hatáskörbe való helyezésére is keresik a lehetőséget. A közmeghallgatás résztvevői elmondták, hogy a FUEN által kezdeményezett Minority SafePack állampolgári kezdeményezésben nagy lehetőséget látnak a kisebbségek EU-n belüli helyzetének rendezésére. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 9.
Gyergyószék a díszvendég Székelyföld és Budapest „randiján”
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)
MTI – Gyergyószék települései a díszvendégei az idei Székely Fesztiválnak, amelyet a hétvégén rendeznek meg a budapesti Millenáris parkban, ahol péntektől vasárnapig kulturális programokkal, székely ételekkel, italokkal, kézműves termékekkel várják a látogatókat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke a rendezvény hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány mindig is a Kárpát-medencei magyarságban gondolkodott, és felelősséget érzett nemcsak a magyarországi népességért, hanem azokért is, akik határon túl vallják magukat magyarnak. Hangsúlyozta: az első, 2015-ös fesztivál megszervezése jelentette az igazi kihívást. Felidézte, hogy amikor az azóta elhunyt Bajcsi István felkereste a rendezvény ötletével, még bizonytalan volt abban, hogy érdemes-e ebbe belevágni, de meggyőzte őt erről, a siker záloga a szervezők hite, komoly munkája volt. Arról beszélt, hogy az első évi 20 ezres, majd a tavalyi 30 ezres látogatószám után az idén tovább nőhet az érdeklődés, bár lassan a helyszín befogadóképességének határait feszegetik. Ez a rendezvény Székelyföld találkozása Budapesttel” – fogalmazott, hozzátéve: a fesztiválon a budapestiek és az ország más részéről ide érkezők megismerhetik Székelyföldet, hagyományait, termékeit, áruit, kultúráját, idegenforgalmi lehetőségeit és vállalkozóit, akik képesek egyre inkább versenyképes termékeket gyártani. Olyan gazdasági rendszert kell kialakítanunk, amibe természetesen illeszkedik bele egy székelyföldi, egy vajdasági vagy éppen egy kárpátaljai vállalkozó, vállalkozás – mondta Varga Mihály.
Domokos István, a fesztivál szervezője elmondta: a rendezvény gasztrokulturális jellege az idén sem változik, a három nap alatt kulturális, gasztronómiai és kézműves kiállítók jelennek meg, ők mutatják be Székelyföldet minden értékével, szépségével együtt. A kulturális programokról elmondta: minden nap egy-egy megye – Hargita, Kovászna, Maros megye – mutatja be kulturális értékeit, folyamatos programokkal jelentkezve a Millenáris park több helyszínén. Elmondta: több mint száz kézműves termelőt hívtak meg, akik mintegy 1300 terméket hoznak el a fesztiválra és a rendezvényen maguk a termelők állnak a pultok mögött. A fesztivál vendégei megismerkedhetnek a székely gasztronómia kínálatával, meg lehet kóstolni többek között a székely töltelékes káposztát, az ordás palacsintát, sajtokat, kolbászokat és a kürtős kalácsot is. Elviszik Budapestre azokat a pálinkákat is, amelyek ezer méter feletti magasságban termő vadgyümölcsökből, áfonyából, galagonyából, csipkebogyóból készültek. Kiemelte: az idén a turisztikai szempontból fontos székelyföldi helyszíneket is bemutatják a rendezvényen. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, a fesztivál védnöke hangsúlyozta: a Millenáris park harmadszorra házigazdája a rendezvénynek, amellyel immár hagyományt teremtettek. „Bízom benne, hogy minden egyes évben még nagyobb, még szebb lesz ez a fesztivál és még szorosabbá teszi azt az együttélést, amire kárhoztatva vagyunk a Kárpát-medencében” – fogalmazott. A rendezvény védnöke még Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. A fesztiválról további információ a rendezvény honlapján érhető el. Krónika (Kolozsvár)
2017. május 9.
Könyv Nagyváradról
Még kapható Nagyváradon a Libris Antica, az Illyés Gyula és a Kolbe könyvesboltokban dr. Fleisz János: Városfejlődés, regionális átalakulás. Nagyvárad, Partium, Erdély című kötete. A változatos tematikájú könyv ismerteti az aradi vértanúk nagyváradi kötődéseit, a váradi vár szerepét Nagyvárad fejlődésében, a Körös-parti város 20. századi történetét és a városok rangsorában elfoglalt helyét. Emellett taglalja az erdélyi, partiumi és bánsági városok fejlődésének sajátosságait a 20. században, illetve a nagyváradi sajtó történetének 1940–1944 közötti szakaszát. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Még kapható Nagyváradon a Libris Antica, az Illyés Gyula és a Kolbe könyvesboltokban dr. Fleisz János: Városfejlődés, regionális átalakulás. Nagyvárad, Partium, Erdély című kötete. A változatos tematikájú könyv ismerteti az aradi vértanúk nagyváradi kötődéseit, a váradi vár szerepét Nagyvárad fejlődésében, a Körös-parti város 20. századi történetét és a városok rangsorában elfoglalt helyét. Emellett taglalja az erdélyi, partiumi és bánsági városok fejlődésének sajátosságait a 20. században, illetve a nagyváradi sajtó történetének 1940–1944 közötti szakaszát. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2017. május 9.
A régióépítő szakpolitikák szellemi háttere
A III. Székely Kongresszus értékelése
Április 19. és 21. között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön lezajlott a III. Székely Kongresszus, a Székely Nemzeti Tanács úgy ítéli meg, hogy a rendezvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Bebizonyosodott, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem csak az erdélyi felsőoktatásban foglal el kulcsszerepet, hanem fóruma lehet a Székelyfölddel, a régió jövőjével foglalkozó szellemi alkotó munkának. Az egyetem katedráin oktató tudósok mellé felsorakoztak az előadó pódiumokon a Székelyfölddel foglalkozó legtekintélyesebb alkotók és a pályakezdő, fiatal kutatók is.
A nagyközönség hamarosan megkapja a tudományos szervezők értékelését, és az elhangzott anyagokat is, köztük számos olyan előadás is elhangzott, amelyek alapján olyan hosszabb projektek is indíthatóak, amelyeknek a részeredményei is fontosak.
– Fontosnak tartjuk a IV. Székely Kongresszus időpontjának a kitűzését, abban a megerősített meggyőződésben, hogy létezik Székelyföldön olyan szellemi potenciál, amely megfelelő válaszokat tud adni a jövő kihívásaira, és ennek legméltóbb fóruma a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Folytatni kell a székely társadalmi valóság feltárását, azzal a felelősséggel, ahogyan a népi írók viszonyultak a magyar társadalom megoldásra váró gondjaira, mert csakis a valóság ismeretében lehet a jövő szakpolitikáit felépíteni – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A III. Székely Kongresszus értékelése
Április 19. és 21. között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön lezajlott a III. Székely Kongresszus, a Székely Nemzeti Tanács úgy ítéli meg, hogy a rendezvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Bebizonyosodott, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nem csak az erdélyi felsőoktatásban foglal el kulcsszerepet, hanem fóruma lehet a Székelyfölddel, a régió jövőjével foglalkozó szellemi alkotó munkának. Az egyetem katedráin oktató tudósok mellé felsorakoztak az előadó pódiumokon a Székelyfölddel foglalkozó legtekintélyesebb alkotók és a pályakezdő, fiatal kutatók is.
A nagyközönség hamarosan megkapja a tudományos szervezők értékelését, és az elhangzott anyagokat is, köztük számos olyan előadás is elhangzott, amelyek alapján olyan hosszabb projektek is indíthatóak, amelyeknek a részeredményei is fontosak.
– Fontosnak tartjuk a IV. Székely Kongresszus időpontjának a kitűzését, abban a megerősített meggyőződésben, hogy létezik Székelyföldön olyan szellemi potenciál, amely megfelelő válaszokat tud adni a jövő kihívásaira, és ennek legméltóbb fóruma a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Folytatni kell a székely társadalmi valóság feltárását, azzal a felelősséggel, ahogyan a népi írók viszonyultak a magyar társadalom megoldásra váró gondjaira, mert csakis a valóság ismeretében lehet a jövő szakpolitikáit felépíteni – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. május 9.
Romániai Püspöki Konferencia: összeegyeztethetetlen a keresztény élet a mágiával
Lehetetlen összeegyeztetni a keresztény életet a mágiával – írja a Romániai Püspöki Konferencia által az Agerpres hírügynökséghez kedden eljuttatott nyilatkozatban.
„A Romániai Püspöki Konferencia szeretné felhívni a katolikus hívek figyelmét a New Age-es szekták és spiritiszta csoportosulások terjedésének veszélyére. Keresztény hangzású kifejezésekkel (pl. »krisztusi energia«), a mágia és a spiritizmus gyakorlásával egy énközpontú és kaotikus lelkiség kialakulásához vezetnek, melyben úgynevezett »angyalok« és »guruk« irányításával részesülünk az »egyetemes energiákból«, hogy »megvilágosodásban«, illetve »gyógyulásban« legyen részünk. Ezek a csoportosulások egy tartalom nélküli szinkretizmussal a kereszténység alaptételeit támadják” – fogalmaz a nyilatkozat. A dokumentum szerint a csoportosulások tévedései közül az egyik az emberi természet és az isteni kegyelem összemosása, mely tévedés gyökerei a naturalizmus tanításába nyúlnak vissza. A zsidó-keresztény személyes Isten létét tagadva teremtett dolgokat tesznek imádás tárgyává és mellőznek mindent, ami a természetfölötti és isteni. A gyakori spiritiszta áramlatok közül a Reiki különleges figyelmet érdemel, hisz a román társadalomba „nagymértékben beszivárgott” és úgy jelenik meg, mint „az orvostudomány szerves része”, amely mindenki számára elérhető – jelzi a közlemény. A hívek lelki javát szem előtt tartva felhívjuk a figyelmet arra, hogy lehetetlen a kinyilatkoztatáshoz (Szentírás, Szent Hagyomány, Tanítóhivatal) hűséges keresztény életet összeegyeztetni a mágiával – zárul a nyilatkozat. Székelyhon.ro
Lehetetlen összeegyeztetni a keresztény életet a mágiával – írja a Romániai Püspöki Konferencia által az Agerpres hírügynökséghez kedden eljuttatott nyilatkozatban.
„A Romániai Püspöki Konferencia szeretné felhívni a katolikus hívek figyelmét a New Age-es szekták és spiritiszta csoportosulások terjedésének veszélyére. Keresztény hangzású kifejezésekkel (pl. »krisztusi energia«), a mágia és a spiritizmus gyakorlásával egy énközpontú és kaotikus lelkiség kialakulásához vezetnek, melyben úgynevezett »angyalok« és »guruk« irányításával részesülünk az »egyetemes energiákból«, hogy »megvilágosodásban«, illetve »gyógyulásban« legyen részünk. Ezek a csoportosulások egy tartalom nélküli szinkretizmussal a kereszténység alaptételeit támadják” – fogalmaz a nyilatkozat. A dokumentum szerint a csoportosulások tévedései közül az egyik az emberi természet és az isteni kegyelem összemosása, mely tévedés gyökerei a naturalizmus tanításába nyúlnak vissza. A zsidó-keresztény személyes Isten létét tagadva teremtett dolgokat tesznek imádás tárgyává és mellőznek mindent, ami a természetfölötti és isteni. A gyakori spiritiszta áramlatok közül a Reiki különleges figyelmet érdemel, hisz a román társadalomba „nagymértékben beszivárgott” és úgy jelenik meg, mint „az orvostudomány szerves része”, amely mindenki számára elérhető – jelzi a közlemény. A hívek lelki javát szem előtt tartva felhívjuk a figyelmet arra, hogy lehetetlen a kinyilatkoztatáshoz (Szentírás, Szent Hagyomány, Tanítóhivatal) hűséges keresztény életet összeegyeztetni a mágiával – zárul a nyilatkozat. Székelyhon.ro
2017. május 9.
A földi határokat túlszárnyaló zene
Az egyébként külön-külön tevékenykedő csíkdelnei és csíkpálfalvi egyházi kórusok a kórustalálkozókon és a templombúcsúk alkalmával együtt énekelnek. Mindkét énekkar esetében az az elsődleges cél, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot.
Csíkdelne és Csíkpálfalva kórusát 1970-ben alakította meg Antal György, a két közösség akkori kántora. Az énekkarok 1995-ig külön-külön tevékenykedtek, az év április 22-én viszont egyesített kórusként léptek fel a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón. Azóta is közös kórussal mutatják meg tudásukat az évente szervezett találkozókon, illetve a két falu templomának búcsúünnepén is közösen énekelnek, minden más ünnepi alkalomkor viszont külön-külön zengik a megtanult kórusműveket – számolt be a kezdetekről Antal Ildikó kántor, aki édesapjától vette át a stafétát, és vállalta el az egyházközségben a kántori feladatokat. Családias a hangulat Jelenleg a delnei énekkarban harminchatan, a pálfalvi kórusban pedig tizennégyen énekelnek. Mint azt a kórusvezető elmondta, valamikor hasonló létszámmal indult a két énekkar, az utóbbi időben viszont a pálfalvi idősebb énekesek kiálltak. Helyüket részben fiatalabbak vették át, de mindenképp szeretnének további tagokat toborozni. A delnei kórusban egy középkorú generáció énekel, akiknek már gyermekeik is csatlakoztak a csapathoz. Az sem ritka eset, hogy a nagyszülők után az unokák is beállnak a kórusba – ha azok szülei nem is tették meg. „Ezért is nagyon jó a közösségünk, mert családias – együtt vannak szülök, gyermekek, házaspárok, keresztszülők, akik mind szeretnek énekelni” – jegyezte meg mosolyogva a karvezető. Ünnepek előtt gyakorolnak Évente hat-tíz kórusművet tanul meg a két énekkar, az ünnepi alkalmak előtt heti egy-két próbát tartanak – részletezte a kántor. Elmondta azt is, mivel a tagok iskolai, illetve munkaprogramja jelentősen különbözik, csak ritkán fordul elő, hogy mindenki jelen legyen a próbákon. De amikor élesben való éneklésre kerül a sor, akkor nagyon fegyelmezettek és figyelmesek a kórustagok. Arra törekednek, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, és teljes lélekkel bekapcsolódjanak a közös éneklésbe Isten dicsőségére és mások javára. Nemcsak a próbákon vannak együtt a tagok, hiszen rendszerint közös kirándulásokat is szerveznek, ezeket az énekesek kezdeményezik és szervezik a helyi plébános támogatásával.
Örömmel szolgálni
Az énektanár meglátása szerint az egyházi zene túlszárnyalja a földi határokat, elmélyíti a bűnbánatot, alázatosságra lelkesít és szelíddé tesz. Emiatt is törekednek úgy énekelni a műveket, hogy az mindenkinek szóljon, örömmel töltse el a lelkeket. Azt is megtudtuk, hogy nincs nagy szigorúság a felkészülések során sem, mivel az az elsődleges szempont, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot, szeressék kórustársait és szeressenek énekelni. Kérdésünkre, hogy mi motiválja a kóristákat kifejtette, elsősorban a hitük, hiszen mindannyian templomba járó személyek, illetve a közösségbe való tartozás. Nagy segítségük a plébános A kórusok legfontosabb támogatója Csintalan László plébános, aki mind anyagilag, mind lelkileg segíti az énekkarok munkáját. Egyrészt ő biztosítja a próbákhoz a hittantermet, másrészt mivel a lelkipásztor is kántori családból származik, szükség esetén zenei tanácsokkal is ellátja a kóristákat. Emellett a delnei közbirtokosság támogatására is számíthatnak. Az általuk 2011-ben szervezett kórustalálkozón léptek fel először népviseletben a kórustagok, azelőtt fehér ingben, fekete nadrágban vagy szoknyában énekeltek az ünnepek alkalmával. Hat éve határozták el, hogy azt követően is székely ruhát öltenek ezekre az alkalmakra, más fellépő ruhán egyelőre nem is gondolkodnak – ismertette Antal Ildikó. Megjegyezte, a megfelelő felkészüléshez és a fellépésekhez is minden feltétel adott számukra.
Hasznos találkozók
Elsősorban a helyi egyházi ünnepeket teszik szebbé énekükkel, emellett pedig rendszeres résztvevőik a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozónak. A liturgiában elsősorban a zsoltárokat, gregorián introitusokat, communiókat, miseénekeket szólaltatja meg a kar. A kántor szerint a találkozó több szempontból is fontos, egyrészt az együtt éneklés öröméért, illetve más kórusok meghallgatásáért, a tanulásért. Jó látnia, hogy most már régi ismerősökként üdvözlik egymást a különböző települések énekkarainak tagjai, illetve megtisztelik egymást azzal, hogy figyelnek a többiek éneklésére, nemcsak a saját fellépésükért vannak jelen.
Kömény Kamilla / Székelyhon.ro
Az egyébként külön-külön tevékenykedő csíkdelnei és csíkpálfalvi egyházi kórusok a kórustalálkozókon és a templombúcsúk alkalmával együtt énekelnek. Mindkét énekkar esetében az az elsődleges cél, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot.
Csíkdelne és Csíkpálfalva kórusát 1970-ben alakította meg Antal György, a két közösség akkori kántora. Az énekkarok 1995-ig külön-külön tevékenykedtek, az év április 22-én viszont egyesített kórusként léptek fel a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozón. Azóta is közös kórussal mutatják meg tudásukat az évente szervezett találkozókon, illetve a két falu templomának búcsúünnepén is közösen énekelnek, minden más ünnepi alkalomkor viszont külön-külön zengik a megtanult kórusműveket – számolt be a kezdetekről Antal Ildikó kántor, aki édesapjától vette át a stafétát, és vállalta el az egyházközségben a kántori feladatokat. Családias a hangulat Jelenleg a delnei énekkarban harminchatan, a pálfalvi kórusban pedig tizennégyen énekelnek. Mint azt a kórusvezető elmondta, valamikor hasonló létszámmal indult a két énekkar, az utóbbi időben viszont a pálfalvi idősebb énekesek kiálltak. Helyüket részben fiatalabbak vették át, de mindenképp szeretnének további tagokat toborozni. A delnei kórusban egy középkorú generáció énekel, akiknek már gyermekeik is csatlakoztak a csapathoz. Az sem ritka eset, hogy a nagyszülők után az unokák is beállnak a kórusba – ha azok szülei nem is tették meg. „Ezért is nagyon jó a közösségünk, mert családias – együtt vannak szülök, gyermekek, házaspárok, keresztszülők, akik mind szeretnek énekelni” – jegyezte meg mosolyogva a karvezető. Ünnepek előtt gyakorolnak Évente hat-tíz kórusművet tanul meg a két énekkar, az ünnepi alkalmak előtt heti egy-két próbát tartanak – részletezte a kántor. Elmondta azt is, mivel a tagok iskolai, illetve munkaprogramja jelentősen különbözik, csak ritkán fordul elő, hogy mindenki jelen legyen a próbákon. De amikor élesben való éneklésre kerül a sor, akkor nagyon fegyelmezettek és figyelmesek a kórustagok. Arra törekednek, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, és teljes lélekkel bekapcsolódjanak a közös éneklésbe Isten dicsőségére és mások javára. Nemcsak a próbákon vannak együtt a tagok, hiszen rendszerint közös kirándulásokat is szerveznek, ezeket az énekesek kezdeményezik és szervezik a helyi plébános támogatásával.
Örömmel szolgálni
Az énektanár meglátása szerint az egyházi zene túlszárnyalja a földi határokat, elmélyíti a bűnbánatot, alázatosságra lelkesít és szelíddé tesz. Emiatt is törekednek úgy énekelni a műveket, hogy az mindenkinek szóljon, örömmel töltse el a lelkeket. Azt is megtudtuk, hogy nincs nagy szigorúság a felkészülések során sem, mivel az az elsődleges szempont, hogy a kórustagok szeressék az Isten dicsőségére történő szolgálatot, szeressék kórustársait és szeressenek énekelni. Kérdésünkre, hogy mi motiválja a kóristákat kifejtette, elsősorban a hitük, hiszen mindannyian templomba járó személyek, illetve a közösségbe való tartozás. Nagy segítségük a plébános A kórusok legfontosabb támogatója Csintalan László plébános, aki mind anyagilag, mind lelkileg segíti az énekkarok munkáját. Egyrészt ő biztosítja a próbákhoz a hittantermet, másrészt mivel a lelkipásztor is kántori családból származik, szükség esetén zenei tanácsokkal is ellátja a kóristákat. Emellett a delnei közbirtokosság támogatására is számíthatnak. Az általuk 2011-ben szervezett kórustalálkozón léptek fel először népviseletben a kórustagok, azelőtt fehér ingben, fekete nadrágban vagy szoknyában énekeltek az ünnepek alkalmával. Hat éve határozták el, hogy azt követően is székely ruhát öltenek ezekre az alkalmakra, más fellépő ruhán egyelőre nem is gondolkodnak – ismertette Antal Ildikó. Megjegyezte, a megfelelő felkészüléshez és a fellépésekhez is minden feltétel adott számukra.
Hasznos találkozók
Elsősorban a helyi egyházi ünnepeket teszik szebbé énekükkel, emellett pedig rendszeres résztvevőik a Felcsíki Egyházi Kórustalálkozónak. A liturgiában elsősorban a zsoltárokat, gregorián introitusokat, communiókat, miseénekeket szólaltatja meg a kar. A kántor szerint a találkozó több szempontból is fontos, egyrészt az együtt éneklés öröméért, illetve más kórusok meghallgatásáért, a tanulásért. Jó látnia, hogy most már régi ismerősökként üdvözlik egymást a különböző települések énekkarainak tagjai, illetve megtisztelik egymást azzal, hogy figyelnek a többiek éneklésére, nemcsak a saját fellépésükért vannak jelen.
Kömény Kamilla / Székelyhon.ro
2017. május 9.
Befogadó közösség családoknak és özvegyeknek
Különleges módon ünnepelték a hagyományosan anyáknak szentelt vasárnapot Nyárádtőn a református gyülekezetben: felszentelték azt az elmúlt években épített két szociális lakást, amelyben többek között gyermeküket egyedül nevelő édesanyák is laknak.
Az Erdélyi Egyházkerületben egyedülálló szociális lakásokat és annak lakóit főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg. A 220 lelkes kis református közösségben kiemelkedő nap volt a vasárnapi, hiszen az elmúlt száz évben harmadszor látogatott püspök a gyülekezetbe, elsőként 75 évvel ezelőtt, amikor felszentelték a Fő út mellett levő református templomot, másodszor, amikor azt teljesen felújították 2000-ben, és most újra örömünnepre érkezett a jelenlegi elöljáró: a húsz személynek otthont adó szociális lakások felszentelésére. Igehirdetésében Kató Béla a csibéit szárnyai alá vevő, megvédő, oltalmazó kotlóhoz hasonlította az édesanyákat, akik Isten határtalan szeretetéből táplálkozva feltétel nélkül szeretik gyermekeiket. Gyülekezeteink olyan közösségek kell legyenek, ahol mindenki otthon érzi magát, s megérzi Isten feltétel nélküli szeretetét – hangsúlyozta a főtiszteletű püspök. Lőrincz István, a Marosi Református Egyházmegye esperese rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy ahogy a nyárádtői reformátusok helyet, otthont készítettek azoknak, akiknek erre szükségük volt, úgy Jézus is helyet készít mindannyiunknak a mennyországban. A két, egyenként négy lakrészes szociális lakás felépítéséről Székely Ferenc református lelkész tartott vetített-képes beszámolót, amelyből kiderült, hogy elsőként 2009-ben a régi harangozói lakást teljesen átépítették, kibővítették és létrehoztak négy lakrészes épületet. Nagy segítséget nyújtottak az építkezésben a hollandiai nieuwegeini gyülekezet DK+ nevű csoportja, amelynek fiataljai két hétig önkénteskedtek is a munkálatok során. Az első ház gyorsan benépesült, s egyre többen érdeklődtek, hogy lesz-e újabb. A második szociális lakás terve 2015 elejére készült el, s bár nem volt meg a felépítéséhez szükséges pénzösszeg, a presbiterek nekifogtak, s kiásták az alapot. Közben a lelkész több helyre pályázott a tervvel, végül anyagi támogatást kapott a leideni Stichting De Carolusgulden alapítványtól. 2017-ben újból a DK+ csoport fiataljai önkénteskedtek a második szociális ház manzárdjának kiépítésében, s ősszel már be is költözhettek a lakók. A legidősebb lakó 83 éves, a legfiatalabb kétéves, többségük református, de van római katolikus és ortodox is. A lelkész megköszönte a presbitériumnak, hogy végig mellette állt, s támogatta a terveit, majd emlékplakettet nyújtott át a DK+ csoport jelenlevő tagjainak, illetve oklevelet Nagy Attila tervezőnek, aki minden felkérésre gyorsan és hatékonyan segítette a gyülekezetet. Az egybegyűlteket köszöntötte Kovács István, az egyházkerület diakóniai előadója is, aki példaértékűnek nevezte a szociális lakások megépítését, és hangsúlyozta: fontos, hogy az egyház a szeretetszolgálatra is erőt, időt és anyagiakat fordítson, hiszen másokon segítve tudja bizonyítani, hogy megtapasztalta Isten szeretetét és kegyelmét. Az ünnepély a két szociális lakás felszentelésével és kis szeretetvendégséggel zárult. Székelyhon.ro
Különleges módon ünnepelték a hagyományosan anyáknak szentelt vasárnapot Nyárádtőn a református gyülekezetben: felszentelték azt az elmúlt években épített két szociális lakást, amelyben többek között gyermeküket egyedül nevelő édesanyák is laknak.
Az Erdélyi Egyházkerületben egyedülálló szociális lakásokat és annak lakóit főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg. A 220 lelkes kis református közösségben kiemelkedő nap volt a vasárnapi, hiszen az elmúlt száz évben harmadszor látogatott püspök a gyülekezetbe, elsőként 75 évvel ezelőtt, amikor felszentelték a Fő út mellett levő református templomot, másodszor, amikor azt teljesen felújították 2000-ben, és most újra örömünnepre érkezett a jelenlegi elöljáró: a húsz személynek otthont adó szociális lakások felszentelésére. Igehirdetésében Kató Béla a csibéit szárnyai alá vevő, megvédő, oltalmazó kotlóhoz hasonlította az édesanyákat, akik Isten határtalan szeretetéből táplálkozva feltétel nélkül szeretik gyermekeiket. Gyülekezeteink olyan közösségek kell legyenek, ahol mindenki otthon érzi magát, s megérzi Isten feltétel nélküli szeretetét – hangsúlyozta a főtiszteletű püspök. Lőrincz István, a Marosi Református Egyházmegye esperese rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy ahogy a nyárádtői reformátusok helyet, otthont készítettek azoknak, akiknek erre szükségük volt, úgy Jézus is helyet készít mindannyiunknak a mennyországban. A két, egyenként négy lakrészes szociális lakás felépítéséről Székely Ferenc református lelkész tartott vetített-képes beszámolót, amelyből kiderült, hogy elsőként 2009-ben a régi harangozói lakást teljesen átépítették, kibővítették és létrehoztak négy lakrészes épületet. Nagy segítséget nyújtottak az építkezésben a hollandiai nieuwegeini gyülekezet DK+ nevű csoportja, amelynek fiataljai két hétig önkénteskedtek is a munkálatok során. Az első ház gyorsan benépesült, s egyre többen érdeklődtek, hogy lesz-e újabb. A második szociális lakás terve 2015 elejére készült el, s bár nem volt meg a felépítéséhez szükséges pénzösszeg, a presbiterek nekifogtak, s kiásták az alapot. Közben a lelkész több helyre pályázott a tervvel, végül anyagi támogatást kapott a leideni Stichting De Carolusgulden alapítványtól. 2017-ben újból a DK+ csoport fiataljai önkénteskedtek a második szociális ház manzárdjának kiépítésében, s ősszel már be is költözhettek a lakók. A legidősebb lakó 83 éves, a legfiatalabb kétéves, többségük református, de van római katolikus és ortodox is. A lelkész megköszönte a presbitériumnak, hogy végig mellette állt, s támogatta a terveit, majd emlékplakettet nyújtott át a DK+ csoport jelenlevő tagjainak, illetve oklevelet Nagy Attila tervezőnek, aki minden felkérésre gyorsan és hatékonyan segítette a gyülekezetet. Az egybegyűlteket köszöntötte Kovács István, az egyházkerület diakóniai előadója is, aki példaértékűnek nevezte a szociális lakások megépítését, és hangsúlyozta: fontos, hogy az egyház a szeretetszolgálatra is erőt, időt és anyagiakat fordítson, hiszen másokon segítve tudja bizonyítani, hogy megtapasztalta Isten szeretetét és kegyelmét. Az ünnepély a két szociális lakás felszentelésével és kis szeretetvendégséggel zárult. Székelyhon.ro
2017. május 9.
Hatodszor tartanak Édesanyák Hetét Csíkszeredában
Az anyák napját követő héten szervezi meg hatodszorra az Édesanyák Hetét a Csíki Anyák Egyesülete Csíkszeredában. A május 8-tól 13-ig tartó rendezvénysorozaton többek között a szüléssel, a gyermekneveléssel, a kicsik egészségével kapcsolatos előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. Idén az apáknak is szentelnek egy napot.
A rendezvénysorozat első mozzanataként, hétfőn megöntözték a Mikó-vár előtt található Születésfát, majd átvonultak a rendezvénynek egész héten otthont adó csíkszeredai megyeháza márványtermébe. Itt a köszöntőbeszédek után Lőrincz Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének Székelyföldért felelős területi elnöke tartott előadást az általuk indított, a családon belüli erőszak megfékezését célzó NEEEM!-kampányról. Ezek után tetőfokára hágott a hangulat, mivel gyermektáncházat tartottak, kicsik és nagyok együtt énekelték a népdalokat és táncoltak rájuk. A kikapcsolódás után dr. Zöld Enikő és dr. Törzsök Anikó gyermekgyógyász szakorvosok adtak hasznos tanácsokat arra az esetre, ha beteg a gyermek.
Kedden délelőtt 11 órától zenebölcsődével indul a nap, majd a társasjátékok gyermekeknek nyújtotta lehetőségeiről beszélgetnek. Délután Túlzsúfolt gyermekkor címmel tartanak előadást, majd gyógytornász segítségével hordozási tanácsokat kapnak az anyukák, akik a babák mozgás-, gerinc- és csípőfejlődésről is hasznos információkat tudhatnak meg. Ezt követően az iskolai és interneten történő zaklatásról, a bullyingról tart a pszichológus előadást.
Szerdán délelőtt meseterápiás csoportfoglalkozásokkal indul a nap elemista gyerekeknek, ezzel párhuzamosan pedig kötözési technikák bemutatásával hordozós találkozást tartanak. Délután TESTközelben – A tükör, és akit benne látunk címmel pszichológiai előadását hallhatnak az érdeklődők, majd a bőrgyógyász szakorvos édesanya tart bőrgyógyászati útmutatót kismamáknak, édesanyáknak. Az estét további két orvos előadása zárja, a diabetológus szakorvos és az endokrinológus szakorvos a gyermekek egészséges táplálásáról beszélgetnek.
Csütörtökön 11 órától Anyaillat – lélekiránytű a jelen értékeléséhez, avagy miként fér meg egymás mellett az archaikus csángó beszéd és az amerikai doterra olajok témában tartanak előadást. A csütörtök délutáni programokkal nyitnak az édesapák felé, Apák, férfiak, példaképek címmel székelyföldi tizenévesek példaképeiről beszél a szociológus, majd a pszichológussal Összehangolt lelkek témában beszélgethetnek. Az Apák a gyermeknevelésben címmel a 2016-os Apa-Fia tábor résztvevői osztanak meg érdekes élményeket, tapasztalatokat az érdeklődőkkel.
Pénteken 11 órától kézműves foglalkozást tartanak az óvodásoknak, délután pedig magyarországi orvosok adnak elő Erotika a szülés előtt, alatt és után, majd pedig Családközpontú császár címmel. Szombaton délelőtt a kicsiknek bábelőadást mutat be az egyesület amatőr bábcsoportja, majd 12 órától tombolahúzással zárják az Édesanyák Hetét.
Az egész rendezvény alatt lehetőség lesz adónk két százalékát a Csíki Anyák Egyesületének ajánlani, ugyanakkor adományokat fogadnak a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete új székházának, az Összefogás Házának a felépítéséhez.
Kovács Boglárka / maszol.ro
Az anyák napját követő héten szervezi meg hatodszorra az Édesanyák Hetét a Csíki Anyák Egyesülete Csíkszeredában. A május 8-tól 13-ig tartó rendezvénysorozaton többek között a szüléssel, a gyermekneveléssel, a kicsik egészségével kapcsolatos előadásokon vehetnek részt az érdeklődők. Idén az apáknak is szentelnek egy napot.
A rendezvénysorozat első mozzanataként, hétfőn megöntözték a Mikó-vár előtt található Születésfát, majd átvonultak a rendezvénynek egész héten otthont adó csíkszeredai megyeháza márványtermébe. Itt a köszöntőbeszédek után Lőrincz Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének Székelyföldért felelős területi elnöke tartott előadást az általuk indított, a családon belüli erőszak megfékezését célzó NEEEM!-kampányról. Ezek után tetőfokára hágott a hangulat, mivel gyermektáncházat tartottak, kicsik és nagyok együtt énekelték a népdalokat és táncoltak rájuk. A kikapcsolódás után dr. Zöld Enikő és dr. Törzsök Anikó gyermekgyógyász szakorvosok adtak hasznos tanácsokat arra az esetre, ha beteg a gyermek.
Kedden délelőtt 11 órától zenebölcsődével indul a nap, majd a társasjátékok gyermekeknek nyújtotta lehetőségeiről beszélgetnek. Délután Túlzsúfolt gyermekkor címmel tartanak előadást, majd gyógytornász segítségével hordozási tanácsokat kapnak az anyukák, akik a babák mozgás-, gerinc- és csípőfejlődésről is hasznos információkat tudhatnak meg. Ezt követően az iskolai és interneten történő zaklatásról, a bullyingról tart a pszichológus előadást.
Szerdán délelőtt meseterápiás csoportfoglalkozásokkal indul a nap elemista gyerekeknek, ezzel párhuzamosan pedig kötözési technikák bemutatásával hordozós találkozást tartanak. Délután TESTközelben – A tükör, és akit benne látunk címmel pszichológiai előadását hallhatnak az érdeklődők, majd a bőrgyógyász szakorvos édesanya tart bőrgyógyászati útmutatót kismamáknak, édesanyáknak. Az estét további két orvos előadása zárja, a diabetológus szakorvos és az endokrinológus szakorvos a gyermekek egészséges táplálásáról beszélgetnek.
Csütörtökön 11 órától Anyaillat – lélekiránytű a jelen értékeléséhez, avagy miként fér meg egymás mellett az archaikus csángó beszéd és az amerikai doterra olajok témában tartanak előadást. A csütörtök délutáni programokkal nyitnak az édesapák felé, Apák, férfiak, példaképek címmel székelyföldi tizenévesek példaképeiről beszél a szociológus, majd a pszichológussal Összehangolt lelkek témában beszélgethetnek. Az Apák a gyermeknevelésben címmel a 2016-os Apa-Fia tábor résztvevői osztanak meg érdekes élményeket, tapasztalatokat az érdeklődőkkel.
Pénteken 11 órától kézműves foglalkozást tartanak az óvodásoknak, délután pedig magyarországi orvosok adnak elő Erotika a szülés előtt, alatt és után, majd pedig Családközpontú császár címmel. Szombaton délelőtt a kicsiknek bábelőadást mutat be az egyesület amatőr bábcsoportja, majd 12 órától tombolahúzással zárják az Édesanyák Hetét.
Az egész rendezvény alatt lehetőség lesz adónk két százalékát a Csíki Anyák Egyesületének ajánlani, ugyanakkor adományokat fogadnak a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete új székházának, az Összefogás Házának a felépítéséhez.
Kovács Boglárka / maszol.ro
2017. május 9.
Kovászna megyei civil szervezetek memorandumot intéztek az Európa Tanácshoz a kétnyelvűség ügyében
Csaknem 150 Kovászna megyei civil szervezet és a történelmi magyar egyházak képviselői memorandumot intéztek hétfőn a kétnyelvűség ügyében az Európa Tanácshoz. Az aláírók elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a Kovászna megyei prefektúra azt kérte a Kovászna megyei tanácstól, hogy a civil szervezetek pályáztatásához használt űrlapot kizárólag román nyelven nyomtassa ki és ne két nyelven, mint a korábbi években. "Mélységes felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a prefektus álláspontja miatt, aki megakadályozza a kisebbséghez tartozó egyéneket abban, hogy szabadon használják anyanyelvüket a hatóságokkal való kommunikációban. Azt gondoljuk, hogy ezzel a prefektus megszegte a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, amelyet Románia éppen tíz évvel ezelőtt, május 10-én írt alá, s amely a 2007/282-es törvénnyel a belső jogrend részévé vált" - írja a dokumentumban. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az AGERPRES hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy előfordulhat, hogy egyes civil szerveztek a kétnyelvű dokumentáció megszűntetése miatt elessenek az idei támogatástól. A Kovászna megyei tanács képviselői átadták a memorandumot Magyar Annának, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőrének, aki hétfőn tájékozódó látogatást tett Kovászna megyében. Sebastian Cucu ezzel kapcsolatban az nyilatkozta, hogy ő csak azt kérte a Kovászna megyei tanács képviselőitől, hogy tartsák be a törvényt, amely kimondja, hogy minden hivatalos okiratot az ország hivatalos nyelvén kell kiállítani, nem kétnyelvűen, és ezt követően lehet lefordítani a kisebbség nyelvére. "Szó sincs a kisebbségek jogainak semmiféle megszegéséről, mindössze a törvény betartását kértem. A 215-ös törvény világosan leszögezi, hogy minden hivatalos okiratot, tehát a helyi és a megyei tanácsok határozatait is, az ország hivatalos nyelvén, azaz románul kell kiállítani, és ezt követően lehet lefordítani a kisebbség nyelvére, jelen esetben magyarra. Mi csak azt kértük, hogy tartsák be a törvényt, mert a függelékek a határozat szerves részét képezik" - nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Sebastian Cucu prefektus. Hozzátette: a megyei tanács által használt kétnyelvű formanyomtatványok tavaly zavart okoztak a civil szervezetek körében, intézkedéseivel ennek megismétlődését akarta megakadályozni. (agerpres)
Transindex.ro
Csaknem 150 Kovászna megyei civil szervezet és a történelmi magyar egyházak képviselői memorandumot intéztek hétfőn a kétnyelvűség ügyében az Európa Tanácshoz. Az aláírók elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a Kovászna megyei prefektúra azt kérte a Kovászna megyei tanácstól, hogy a civil szervezetek pályáztatásához használt űrlapot kizárólag román nyelven nyomtassa ki és ne két nyelven, mint a korábbi években. "Mélységes felháborodásunkat és tiltakozásunkat fejezzük ki a prefektus álláspontja miatt, aki megakadályozza a kisebbséghez tartozó egyéneket abban, hogy szabadon használják anyanyelvüket a hatóságokkal való kommunikációban. Azt gondoljuk, hogy ezzel a prefektus megszegte a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, amelyet Románia éppen tíz évvel ezelőtt, május 10-én írt alá, s amely a 2007/282-es törvénnyel a belső jogrend részévé vált" - írja a dokumentumban. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az AGERPRES hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy előfordulhat, hogy egyes civil szerveztek a kétnyelvű dokumentáció megszűntetése miatt elessenek az idei támogatástól. A Kovászna megyei tanács képviselői átadták a memorandumot Magyar Annának, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által készített Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról szóló jelentés raportőrének, aki hétfőn tájékozódó látogatást tett Kovászna megyében. Sebastian Cucu ezzel kapcsolatban az nyilatkozta, hogy ő csak azt kérte a Kovászna megyei tanács képviselőitől, hogy tartsák be a törvényt, amely kimondja, hogy minden hivatalos okiratot az ország hivatalos nyelvén kell kiállítani, nem kétnyelvűen, és ezt követően lehet lefordítani a kisebbség nyelvére. "Szó sincs a kisebbségek jogainak semmiféle megszegéséről, mindössze a törvény betartását kértem. A 215-ös törvény világosan leszögezi, hogy minden hivatalos okiratot, tehát a helyi és a megyei tanácsok határozatait is, az ország hivatalos nyelvén, azaz románul kell kiállítani, és ezt követően lehet lefordítani a kisebbség nyelvére, jelen esetben magyarra. Mi csak azt kértük, hogy tartsák be a törvényt, mert a függelékek a határozat szerves részét képezik" - nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Sebastian Cucu prefektus. Hozzátette: a megyei tanács által használt kétnyelvű formanyomtatványok tavaly zavart okoztak a civil szervezetek körében, intézkedéseivel ennek megismétlődését akarta megakadályozni. (agerpres)
Transindex.ro
2017. május 9.
Kovászna megyei prefektus: túlzott a magyar nyelv használata
Erről a prefektusi hivatal közleményben értekezik. Hogy mi minősül „túlzott” használatnak, és milyen kritériumok, esetleg törvények alapján, arra a közlemény nem tér kis, csak általánosságokat fogalmaz meg.
A Kovászna megyei prefektus, Sebastian Cucu hivatala az ET raportőrével folytatott hétfői megbeszélés után közleményben tudatta: a prefektus arra hívta fel a raportőr, Magyar Anna figyelmét, hogy a nyelvi chartának nemcsak a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó részeit kell ellenőrizni. Szerinte a charta azon alapelve tiszteletben tartását is vizsgálni kell, hogy a kisebbségi nyelvek védelme, használatuk bátorítása nem történhet a hivatalos nyelv kárára.
„A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek" – áll a prefektusi hivatal közleményében.
A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést.
Mint megírtuk, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett a Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag
Erről a prefektusi hivatal közleményben értekezik. Hogy mi minősül „túlzott” használatnak, és milyen kritériumok, esetleg törvények alapján, arra a közlemény nem tér kis, csak általánosságokat fogalmaz meg.
A Kovászna megyei prefektus, Sebastian Cucu hivatala az ET raportőrével folytatott hétfői megbeszélés után közleményben tudatta: a prefektus arra hívta fel a raportőr, Magyar Anna figyelmét, hogy a nyelvi chartának nemcsak a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó részeit kell ellenőrizni. Szerinte a charta azon alapelve tiszteletben tartását is vizsgálni kell, hogy a kisebbségi nyelvek védelme, használatuk bátorítása nem történhet a hivatalos nyelv kárára.
„A raportőr asszony tájékoztatást kapott arról, hogy a Kovászna megye prefektusa által foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt. Ez ugyanis nyilvánvalóan ellentmond mind a nemzeti törvényeknek, mind pedig a nyelvi charta alapelveinek" – áll a prefektusi hivatal közleményében.
A hivatal kizárólag román nyelvű honlapján közzétett dokumentum szerint mind a prefektus, mind a raportőr hasznosnak, és tisztázó jellegűnek találta a hétfői megbeszélést.
Mint megírtuk, Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke - aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti - annak a jelentésnek a raportőreként érkezett a Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön.
foter.ro; itthon.ma/erdelyorszag