Soros György nyakig benne van a migránsügyben
Az újonnan kiszivárgott dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy Soros hatalmas pénzeszközökkel befolyásolja az európai választásokat és az európai migrációt is.
Soros György levelezését meghekkelték, és 2500 titkos dokumentumot nyilvánosságra hoztak egyelőre ismeretlen elkövetők.
A DC leaks portálon fellelhető dokumentumokban elsősorban a Soroshoz köthető Open Society Foundationről lehet érdekes dolgokat olvasni. Az internetre kikerült iratokból például az is kiderül, hogy Soros befolyásolta az európai – így a magyarországi – választásokat is.
A milliárdos üzletember stratégiai fontosságú dolgokat is manipulált, így az Európába érkező migrációhullám kialakulásában is benne van a keze – írja az rt.com. Eddig is voltak olyanok, akik feltételezték, hogy az Amerikában élő Soros György befolyásolni próbálja az európai folyamatokat, de ez az első eset, hogy kézzel fogható bizonyítékok is napvilágra kerültek.
Egyesek szerint olyan Edward Snowdenhez hasonló amerikai számítógépes szakemberek állnak a DC leaks mögött, akik le akarják rántani a a leplet egyes amerikai döntéshozók manipulációiról. Mások orosz hekkereket sejtenek az ügy hátterében. Az sem kizárt, hogy Donald Trump embereihez köthető az ellenfelét Hillaryt egyértelműen támogató Soros leleplezése.
ripost.hu

Erdély.ma

Mit hoz ki a Szent István-napokból az új városvezetés?
Kétnapos lesz idén a Szent István-napi ünnepségsorozat, amelyet a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal immár hetedik alkalommal szervez meg, ám most először új városvezetés kezébe került a rendezvény. Ezúttal is minden Székelyudvarhelyi lakoshoz szólnak, ám most – a szervezők ígérete szerint – minőségibb, méltóbb programok lesznek a városhoz és az államalapítóhoz egyaránt.
Olyan ünnepi programot állítottak össze szombatra és vasárnapra, amely minden Székelyudvarhelyi lakos számára fontos lehet, így mindenki találhat számára vonzó rendezvénypontot – mondta el sajtótájékoztatón Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Mint kiderült, Bölöni Ildikót és Benedek Pált bízták meg a rendezvény szervezésével, valamint a korábbi évekhez hasonlóan a főszervező polgármesteri hivatal mellett partnerként kapcsolódnak be különböző tevékenységekkel, állandó programokkal az intézmények.
„Két napba van sűrítve, de tartalmas” – beszélt a tematikusan négy blokkra osztott programról Bölöni Ildikó. A délelőttöket többnyire a gyerekekre igyekeztek összpontosítani, így szombaton tíz órától az Udvarhelyszék Fúvószenekar zenés toborzójával indul a program, majd interaktív gyermekkoncert és bábelőadás vár a kicsikre. A nekik szánt rendezvényeket az állandó, egész napos programok egészítik ki.
Délután négykor kezdődik a Székelyudvarhelyi Arany Griff Rend középkori hadi bemutatója, ezzel egy időben lesz a városháza udvarán a Virágos Székelyudvarhely vetélkedő díjkiosztója. Délután fél hattól a Pécsi Kamarakórus és az Alla Breve Vegyeskar közös előadása tekinthető meg, majd hattól megszentelik és megáldják az új kenyeret. Fél nyolctól kezdődik a Haáz Rezső Múzeum Gyámolító gyógyír, kúráló pirula. Mozzanatok a gyógyszerészet történetéből nevű kiállításának megnyitója a Haberstumpf-villában. Héttől koncertezik a Four People One Pack, fél kilenctől a Transylvania Rock Band, majd tíztől tízperces tűzijáték következik, végül pedig a Váci Arcok zenekar zárja a napot fellépésével.
Vasárnap szintén az Udvarhelyszék Fúvószenekar toborzója indítja a programokat délelőtt tíztől, negyed tizenegytől pedig ismét gyerekprogramok várnak a kicsikre. Délután fél öttől operettgálát tekinthetnek meg, hattól pedig a jubiláló házasokat köszöntik a városháza Szent István Termében. Hét előtt húsz perccel Vizi Imre dzsesszkoncertje kezdődik, nyolctól Nagy Feró és a Beatrice koncertezik, tíztől pedig a Karthago együttes koncertje zárja az ünnepséget.
„Az egységes zöld sátrakban harmincegy népművész fogja kiállítani alkotásait a városháza előtt, a vendéglátókat pedig faházakba rendszereztük, így elkerülve azt, hogy sörfesztivál jellege legyen a Szent István-napi ünnepségnek” – mondta el Benedek. Asztalok és székek is lesznek a vendéglátósoknál, a szervezők pedig igyekeztek rávenni őket, hogy állítsanak össze menürendszert, lehetőséget nyújtva a családosoknak az elérhető árakhoz.
Sörfesztivál-hangulatú vásár helyett inkább az államalapítóhoz méltó, minőségi programpontokból összeálló ünnepséget terveznek – hangsúlyozta Orbán Balázs, az MPP– EMNP-koalíció frakcióvezető-helyettese, hozzátéve, az elkövetkezőkben minden programnál arra fognak törekedni, hogy a programkínálat, a rendezvény arculata, berendezése igazodjon az ünnephez és a városhoz. Azt is közölte, minden olyan rendezvényt, ami korábban sikeres volt, megtartanak, de ahol lehet, ott még javítanak.
A rendezvény fő helyszíne a Városháza tér, így a református templomtól a körforgalomig tartó szakaszt, valamint a Vár utcát lezárják a gépjárműforgalom elől az események ideje alatt.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Keresztény fiatalok találkoznak Csíksomlyón
Több mint ezer erdélyi keresztény fiatal jelentkezett előzetesen a kedden kezdődő Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra (CSIT), amelynek ezúttal is a csíksomlyói Mária-kert, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Kollégiumának udvara ad otthont.
A szombatig tartó rendezvényen 1060, 14 és 30 év közötti fiatal vesz részt, akik közelebb szeretnének kerülni Istenhez, új barátokat szeretnének megismerni vagy a régiekkel találkozni, és velük együtt lelkiekben gazdagodni, hangulatos tevékenységeken részt venni és megtapasztalni, hogy öröm egy nagy krisztusi közösséghez tartozni – közölte érdeklődésünkre Tamás Barna, a rendezvény főszervezője. „Bár a rendezvénynek táborjellege van, nem arra törekszünk, hogy minél zajosabb, színesebb és szórakoztatóbb legyen, hanem hogy a fiatalok elmélyüljenek a hitükben” – nyilatkozta. A már három évtizedes múlttal rendelkező találkozót a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége szervezi. A rendezvény Erdélyi Krakkó néven is ismeretes, mivel a lengyelországi, július végén tartott krakkói ifjúsági zarándoklat mintájára szervezik.
A napok programjai szerint a részvevőknek lehetőségük lesz reggel szerzetesekkel imádkozni, azt követően közösen dicsőíthetik az urat imákkal, énekekkel, ezután tematikus előadásokon vehetnek részt a fiatalok, majd műhelyfoglalkozások, szabadidős, illetve sporttevékenységek lesznek. Az esték szentmisével zárulnak – tudtuk meg a főszervezőtől. Hozzátette, minden napnak külön célja van, például kedden az ismerkedésen van a hangsúly, szerdán arra fókuszálnak, hogy a fiatalok megtapasztalják Isten személyes szeretetét, pénteken pedig arra, hogy a táborozók felismerjék, ők Isten irgalmának az eszközei.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Vallásszabadság Romániában: papíron igen, a valóságban nem
Az emberi jogok érvényesítéséről szóló országjelentésnek Romániával foglalkozó negyven oldalán az Egyesült Államok külügyminisztériuma bőségesen foglalkozott a romániai magyar kisebbség jogsérelmeivel.
A jelentésben szót ejtenek a magyar nyelv hivatalos használatának tiltásáról, a kétnyelvű helységnévtáblák hiányáról, az önálló, állami finanszírozású magyar egyetem alapításának elutasításáról, a székely zászló és egyéb Székelyföldi szimbólumok tiltásáról, a csángóföldi magyar oktatás akadályoztatásáról, valamint az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának késlekedéséről.
Igaz, Washington óvatos volt: mindezt nem állította határozottan, hanem csupán úgy közölte, hogy erre panaszkodik a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ.
Lassú az elkobzott javak visszaszolgáltatása
Az amerikai külügy a romániai vallásszabadság betartását elemző, nemrégiben megjelent jelentésében is úgy fogalmaz, hogy habár a romániai törvénykezés és maga az alkotmány is szavatolja a teljes vallásszabadságot, védi a vallási kisebbségeket – így például azok állami támogatásban részesülnek –, a román hatóságok nem minden esetben tartják tiszteletben a vonatkozó jogszabályokat.
A jelentés hangsúlyozza, hogy bizonyos állami megszorítások miatt egyes vallási csoportokat nem ismernek el az országban, és akadályozzák az 1940 és 1949 között elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. Erre példaként elsősorban a görög-katolikusok hozza fel, akik több templomukat mindmáig nem kapták vissza, mivel a hatóságok nem hajtották végre a bírósági döntéseket. Az ortodox egyház befolyására egyébként a helyi hatóságok igyekeztek megakadályozni a nem ortodoxok ortodox temetőkbe történő temetkezését.
Erre elsősorban a görög-katolikusok és a hetednapi adventista egyház képviselői panaszkodtak. Szó esik arról is, hogy az ortodox egyház nyomást gyakorol mind az oktatási tárcára, mind pedig az iskolákra a vallásórák kötelezővé tétele érdekében.
Meggyalázott zsinagógák, fasiszta vezetők ünneplése
A jelentés szerzői dicsérően szólnak arról, hogy a román kormány igyekszik gyakorlatba ültetni a Nemzetközi Holokauszt Bizottság ajánlásait, és az iskolai programokba belefoglalta a holokauszt tanulmányozását is. Azt viszont megállapítják, hogy 2015-ben az alkotmánybíróság elutasította azt az új törvényt, amely lehetővé tette volna az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának elsőbbségét a holokauszt túlélői számára. A román kormány ugyanakkor azon van, hogy mégis érvényt szerezzen ennek a törvénynek.
A tavalyi év alatt több antiszemita megnyilvánulás is volt Romániában. Zsinagógákat szentségtelenítettek meg, voltak, akik tagadták a holokausztot, bizonyos szervezetek egyszersmind ünnepségeken emlékeztek meg a vasgárdista mozgalom fasiszta vezetőiről.
A jelentés kitér arra is, hogy Bukarestben hatalmas mecset épülne, amely nagy ellenkezést vált ki a lakosság körében. Így például sertésfejeket dobáltak a mecset építésére kiszemelt területre, sertést legeltettek, keresztekkel tűzdelték tele a telket.
Az amerikai Külügyminisztérium jelentése leszögezi: az Egyesült Államok Bukaresti nagykövetsége nem egy alkalommal kifejezte aggodalmát a román illetékeseknek az egyházak elkobzott javainak lassú visszaszolgáltatása miatt, és bár értékelte a kormány korábbi eredményeit, sürgető feladatnak tartotta a holokauszt borzalmainak teljes elismerését, a holokauszt iskolai oktatásának további javítását.
Személyes találkozók
A Bukaresti amerikai nagykövetség valamint az amerikai Külügyminisztérium tagjai több alkalommal is találkoztak a görög-katolikus egyház vezetőivel, akikkel egyházuk és az ortodox egyház közötti kapcsolatok javításáról tárgyaltak, ez alkalommal szóba kerültek a két egyház közötti incidensek is.
Az amerikai nagykövetség képviselői többször is találkoztak a zsidó közösség, a zsidó szervezetek vezetőivel. A nagykövetség a megbeszélések során külön kihangsúlyozta, hogy Washington határozottan támogatja az antiszemitizmus leküzdéséért folytatott harcot.
A nagykövetség tagjai ugyanakkor a romániai muzulmán közösség képviselőivel közösen a vallási toleranciát szorgalmazó számos rendezvényen vettek részt – zárul az Egyesült Államok Külügyminisztériumának a vallásszabadság betartásának helyzetét elemző jelentése.
Bogdán Tibor
Transindex.ro

Évi másfél milliárd eurót küld haza a 3,5 millió külföldi munkavállaló
Három és félmillió román állampolgár dolgozik a határokon kívül, a külföldi munkavállalók évente 1,5 milliárd eurót küldenek haza.
A romániai fiatalok arra panaszkodnak, hogy tanulmányaik befejeztével nem találnak olyan munkahelyet, ahol úgy érzik, hogy megfizetik őket, vagy ha mégis, akkor nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni. Ennélfogva az elfogadható megoldás sokaknak a külföldi munkavállalás – derül ki a Mediafax összeállításábón.
PAradox állapot
A statisztikai hivatal szerint júniusban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék volt, a munkanélküliek 14-15 százalékát teszik ki a 18 és 25 év közötti fiatalok. Ennek a rétegnek a panaszai szerint a legnagyobb akadálya a szakmájukban való elhelyezkedésnek az, hogy a munkaadók már munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottak szeretnének felvenni. Ennek következményeként alakul ki az a pAradox állapot, hogy mivel nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban, munkatapasztalatot sem tudnak felhalmozni, így reménytelen a végzettségüknek megfelelő munkát találni. 2015 végén 18 412 olyan huszonöt év alatti munkanélkülit jegyeztek országszerte, aki már több mint hat hónapja nem talált állást – ez a 25 év alatti állástalanok 27,2 százalékét jelentette.
Hatalmas összeget küldenek Romániába
A külföldön munkát vállalók évente 1,5 millió eurót küldenek haza, ez a réteg óriási gazdasági potenciált jelent Romániának – vélekedett egy korábbi nyilatkozatában Dacian Ciolos. A kormányfő szerint hazatérésre kell ösztönözni azokat, akik hajlandóak lennének hazaköltözni, vagy pedig szorosabb kulturális, üzleti vagy tudományos kapcsolatot kiépíteni azokkal, akik inkább külföldön mAradnának.
PAradox állapot
A statisztikai hivatal szerint júniusban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék volt, a munkanélküliek 14-15 százalékát teszik ki a 18 és 25 év közötti fiatalok. Ennek a rétegnek a panaszai szerint a legnagyobb akadálya a szakmájukban való elhelyezkedésnek az, hogy a munkaadók már munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottak szeretnének felvenni. Ennek következményeként alakul ki az a pAradox állapot, hogy mivel nem tudnak elhelyezkedni szakmájukban, munkatapasztalatot sem tudnak felhalmozni, így reménytelen a végzettségüknek megfelelő munkát találni. 2015 végén 18 412 olyan huszonöt év alatti munkanélkülit jegyeztek országszerte, aki már több mint hat hónapja nem talált állást – ez a 25 év alatti állástalanok 27,2 százalékét jelentette.
Hatalmas összeget küldenek Romániába
A külföldön munkát vállalók évente 1,5 millió eurót küldenek haza, ez a réteg óriási gazdasági potenciált jelent Romániának – vélekedett egy korábbi nyilatkozatában Dacian Ciolos. A kormányfő szerint hazatérésre kell ösztönözni azokat, akik hajlandóak lennének hazaköltözni, vagy pedig szorosabb kulturális, üzleti vagy tudományos kapcsolatot kiépíteni azokkal, akik inkább külföldön mAradnának.
A nagyarányú külföldi munkavállalásnak következményeként egyes területek szakemberek nélkül mAradtak. A Mediafax összeállításában megszólaltatott munkaadók szerint a magas fizetés ösztönző hatású ugyan, azonban a külföldön dolgozóknak ez nem elég a visszatéréshez: nyugat-európai szintű szolgáltatásokra van szükség, például az egészségügyben vagy az oktatásban is.
Olaszországban 1,1 millió román állampolgár dolgozik, Spanyolországban és Németországban 730 illetve 240 ezer. Az adatok szerint 40 ezer román állampolgár vállalt munkát Görögországban, 34 ezer Portugáliában, 31 ezer Magyarországon és 20 ezer Cipruson.
maszol.ro

Ferenc pápa, Európa felszámolása és az októberi népszavazás
Léteznek olyan nyilvánvaló alapigazságok, melyeket, ha bizonygatni kell, ha érvelésben egyáltalán elő kell hozni, akkor az arról árulkodik, hogy nagyon beteg korban élünk.
Legyen szó olyan, az élet szentségével kapcsolatos alapvető tézisről, mint az, hogy egy ártatlan magzat elpusztítása nem „családtervezés”, hanem különös kegyetlenséggel, védekezésképtelen kiskorú sérelmére elkövetett gyilkosság, vagy olyan, könnyen igazolható kérdésről, hogy a homoszexualitás természetellenes (hiszen, ha általánossá válna, az kihalással fenyegetné emberiséget) vagy olyan viszonyulási alapelvről, hogy a saját gyermekemet jobban szeretem, mint a másét, a saját családom fontosabb, mint a másé, saját nemzetem közelebb áll hozzám, mint bármelyik más nemzet, saját vallásom és annak követői előrébb vannak számomra, mint más vallások követői.
Még akkor is így van ez, ha szükségképpen akadnak akár a családban, akár a nemzet keretén belül, akár a hittársak között elismerésre, ragaszkodásra, pozitív megkülönböztetésre méltatlanok, akik többet ártanak az adott közösségnek, mint amennyit használnak.
Különleges és sajátos, sőt, a szkizofréniával határos a helyzet akkor, ha az illető személy az adott, erősen hierarchikus vallási közösség, konkrétan a katolikus egyház vezetője.
Sokan kiakadtak, amikor Bayer Zsolt feszes logikával bebizonyította, hogy micsoda logikai hibába esik a római pápa, amikor egy katolikus pap mise közbeni, Allahu Akbar! felkiáltással kísért vallási indíttatású rituális kivégzését párhuzamba hozza a katolikus emberek családon belül alkalmazott, nem egyszer gyilkosságba torkolló erőszakosságával. Majd levonta a kíméletlen következtetést a pápa erkölcsi és/vagy intellektuális alkalmatlanságára vonatkozóan. A felháborodott reagálók közül senki nem cáfolta érdemben a cikkíró egyetlen állítását sem.
Sajnos az a helyzet, hogy pont a katolikus egyházfő az, akinek nemhogy nem fontosabb a saját egyházának népe, mint más egyházaké, hanem látványosan egy másik egyház tagjainak kedvez. Az iszlám erőszakot mentegeti, miközben nem emeli fel hangosan a szavát a keresztényeket a világ különböző pontjain ért brutális támadások miatt, a betolakodó idegenek lábát mossa, miközben immár adathegyek szólnak arról, hogy kiapadhatatlan tartalékokkal bíró iszlám beáramlás Európába rövid időn belül megváltoztatja földrészünk kulturális arculatát, „menekülteknek” nevezi a sok esetben missziós tudattal átitatott, a hódítás vágyától fűtött, az európai államberendezkedést, erkölcsi és jogi normákat élből elutasító beözönlőket.
Amivel lényegében kiszolgálja az egész migrációnak nevezett népvándorlást koreografáló nemzetközi háttérerőket.
Sokan rebesgetik, hogy ezért kellett lemondatni XVI. Benedeket (hogy milyen úton sikerült nyomást gyakorolni egy idős, erkölcsös, hithű emberre, nem tudjuk, de visszatekintve aligha valószínű, hogy önként mondott le), és helyére egy olyan embert ültetni, aki néhány, a pénz világát és romboló hatását ostorozó kötelező retorikai gyakorlat mellett partner Európa tönkretételében. Hiszen pont azok – a konzervatív, hagyománytisztelő, keresztény-nemzeti gondolkodású népesség – körében kelt zavart, akik bázisát képezhetik az új európai ellenállásnak, akik érzékelik a veszélyt, s akik tennének is ellene.
Mindazonáltal bízhatunk abban, hogy a józan emberek többsége öntudatra ébred addig, míg Európában az európaiak vannak többségben és ha másképp nem, népszavazásokon és/vagy választásokon kényszeríti rá a saját értékrendjét, kultúráját, őseit és unokáit eláruló nyugat-európai politikai vezetőket politikájuk megváltoztatására.
Ezért is volt kulcsfontosságú Vona Gábor EMI-táborbeli kemény kiállása az októberi népszavazás ügyében. Mert megfogalmazást nyert, hogy minden vita, fenntartás és nézetkülönbség ellenére, aki nem megy el szavazni, nem szavaz a betelepítési kvóta ellen, s nem biztat erre másokat, az a nemzet érdeke ellen cselekszik.
E népszavazás túlmutat önmagán, ennek eredményére oda fog figyelni nemcsak a visegrádi közösség, de egész Európa.
Borbély Zsolt Attila

itthon.ma//szerintunk

Kezdődik a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó
Erdélyi Krakkó címmel szervezik az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. Augusztus 16. és 20. között, száz településről, több mint ezer fiatal vesz részt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye idei legnagyobb ifjúsági rendezvényén.
Sajátos az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, mert az Erdélyi Krakkó keresztnevet kapja. Két héttel ezelőtt Krakkóban találkozott a világ katolikus ifjúsága, kétszáz erdélyi fiatal is részt vett a rendezvényen. „Jelen volt Szentatyánk is, és törekszünk arra, hogy azt a szellemiséget, és annak hangulatát Csíksomlyóra hozzuk. A Szentatya tanításai is lényegesek számunkra, arra is fogunk figyelni", mondta Tamás Barna, Székelyudvarhelyi plébános, a Főegyházmegye ifjúsági lelkésze, a CsIT főszervezője. Szerinte az is fontos az, hogy az egyházmegye fiataljai közösségi élményben részesüljenek. „Az Erdélyben élő katolikus fiatalok tudjanak egymásról, a különböző vidékekről érkezők megismerhessék egymást, megbeszéljék az őket foglalkoztató témákat, kérdéseikre a mi egyházunk tanítása szerint világos útmutatást kapjanak. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón életre szóló barátságok, párkapcsolatok is születnek. Nagyon fontos az, hogy fiataljaink kikkel barátkoznak, kikkel kötnek majd házasságot. Ide hasonló értékrendű fiatalok érkeznek. Azt gondolom, hogy ez a jövőnk, egyházunk, nemzetünk jövője szempontjából is lényeges, és ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy Erdélyben egy komoly, keresztény életet élő generáció nőjön fel."
Az idei CsIT témáját is a krakkói találkozó ihleti. Az irgalmasság lesz a központi téma, ezt „napi célokra" bontották. Az első nap témája: Isten a Vele való kapcsolatra hív, és nem véletlenül hívta el a fiatalokat a CsIT-re. A második nap témája Isten szeretetének megtapasztalásáról szól, az Ő gyermekei vagyunk, ezt szeretnénk a fiataloknak hangsúlyozni, tájékoztatott Jére Noémi programszervező. A találkozón délelőttönként lelki-programok, korosztályonként tartott előadások, tanítások lesznek. Ezeket kiscsoportos beszélgetések követik, amelyek Jére Noémi szerint nagyon fontosak, hiszen a fiatalok ott tudnak önmagukról beszélni, és elmondhatják milyen üzenetet jelent számukra a tanítás. A találkozó meghívottjai: Eberlein Éva, a Budapesti Szent András Evangelizációs Iskola munkatársa, Gert Overmeer, holland lelkész, illetve Péter Júlia és Berci, a Székelyudvarhelyi Forrás Közösség tagjai. Délutánonként műhelyfoglalkozásokra, sportolni és szabadidős tevékenységekre várják a táborozókat. Szerdán este lesz játékest, filmest, slam poetry. Csütörtökön este a csíksomlyói kegytemplomban lesz a Szentségimádás. A találkozó visszajáró vendége, Csiszér László, pénteken este koncertezik.
A találkozót az önkéntesek négynapos felkészülése előzte meg. 150 önkéntes dolgozik a táborban, akik nagyon komolyan vették a felkészülést, mondta Péter Noémi. Az Erdélyi Krakkónak is, a CSIT korábbi helyszíne, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Szent István Kollégiuma, és a körülötte lévő Mária-kert ad otthont. Az ünnepélyes megnyitó kedden este 20,30 órától kezdődik.
Erdély.ma

Kéthetes futással gyűjtött segélyt egy lelkész Nagygalambfalva lakóinak
Czapp József, mikepércsi református lelkész április 29-én indult útnak, és kicsivel több, mint két hét alatt 499 kilométert futott le szerte az országban. Az utolsó egy kilométer azonban még hátra van. A lelkész a jövő évi reformáció 500. évfordulójára emlékezett a futással. Az emlékezés mellett a futás jótékony célja egy erdélyi kis település megsegítése volt.
Majdnem 500 kilométer, pontosabban 499 kilométer, ugyanis az utolsó egy kilométer még hátra van Czapp József küldetéséből. Április 29-én azzal a céllal indult útnak a református lelkész, hogy változást vigyen az emberek életébe, hogy minél több érvet gyűjtsön össze a jobb élet reményében. A több mint kéthetes futásával a reformáció jövő évi, 500. évfordulójára hívta fel a figyelmet. De az érvek gyűjtése, és a reformáció évfordulója mellett volt egy másik célja is a futásának. Az 500 érv értünk futás jótékony célja egy erdélyi település, Nagygalambfalva megsegítése volt, amelynek javára a mozgalmával adományokat is gyűjtött a református lelkész.
A mozgalom hatására jelentős összeget, közel másfél millió forintot sikerült összegyűjteni az erdélyi település javára, amit Czapp József az augusztus 17-ei látogatása során fog átadni. „A futás megerősített abban a meggyőződésemben, hogy saját magunkat egész életünkben „tanuljuk". Önmagunk megismerésének folyamata soha nem záródik le. Én magam, és a hitem is erősödött a futás 17 napja során. Csodálatos emberekkel találkozhattam, akik szintén nyitottak az újra. Elképzelni sem tudom, mi vár bennünket augusztus közepén Nagygalambfalván, de biztos vagyok benne, hogy életünk meghatározó élménye lesz” – mondta a 499 kilométert lefutó lelkész.
Természetesen a település határát is futva fogja átlépni Czapp József, ugyanis az utolsó kilométer még hátra van az ötszázból, ezt a nagygalambfalvi lakosokkal együtt fogja megtenni. A nagygalambfalvai lakók már nagyon várják József érkezését, harangzúgással és egy nagy meglepetéssel is készülnek számára. „A felajánlás hatalmas gesztus számunkra, egy akkora dolog, hogy nem lehet szavakban kifejezni. A József által összegyűjtött pénzt a 13. századi református templom felújítására fogjuk fordítani. Józsefet úgy várjuk, hogy megpróbáljuk olyanná tenni a fogadtatását, mint amikor a magyarok jöttek be először Erdély területére. Minél több embert megpróbálunk ideszervezni az utolsó 1 kilométerhez, és harangzúgás közepette fogjuk várni őt. Megpróbálunk viszonozni minden szeretet, segítséget, amit kaptunk” – mondta Kányádi György, nagygalambfalvi református lelkész.
Aki még szeretne csatlakozni a kezdeményezéshez az a 11738008-21108598-as elkülönített bankszámlára történő adományozással teheti meg. Az utolsó egy kilométert, és az 500 érv értünk mozgalmat az 500 érv értünk nevű Facebook oldalon (www.facebook.com/500erv) tudják követni az érdeklődők.
Erdély.ma

Egyél jót, tegyél jót a Rákóczi-várért
Májusban, pünkösd előtt kapták meg az engedélyt a gyimesbükkiek a Rákóczi-vár felújítására. A munkálatok elkezdése azonban késik, a közbeszerzési eljárást a következő napokban írják ki, de a felújításra szükséges pénznek is csak a töredéke gyűlt össze.
Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztiválnak adott otthont a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napokban Gyimesbükk. A rendezvényt a Budapesti Örmény Önkormányzat, a Csík Körzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület szervezte. Az eseményt felvezető sajtótájékoztatón Deáky András, a fesztivál házigazdája elmondta, késik a Rákóczi-várként ismert őrtorony (eredeti nevén Blockhaus) felújítása. Az 1626 körül Bethlen Gábor idejében épített váracska romjait évente turisták ezerei keresik fel, ezért is időszerű a munkálat elkezdése.
A késésnek két oka van: egyrészt a régészeti feltárások eredménye nyomán módosítani kellett az eredeti terveken, másrészt a közbeszerzési eljárás egy hosszú folyamat. Deáky elmondta, hogy a felújítást a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata vállalata fel – a világ magyarságának támogatásával. A tervek szerint kétemeletes lesz a látogatható felület, az alsó szinten kiállítótermet, a felső részen pedig egy kilátót, illetve egy kávézót alakítanak ki. A munkálatokra 80 millió forintra, azaz kb. 200 ezer euróra lenne szükség – hangsúlyozta Deáky –, és jövő pünkösdre szeretnék befejezni.
A hétvégi gyimesbükki rendezvényen indították útjára az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amelynek bevételéből a Rákóczi-vár felújítását támogatják. A tradicionális gasztronómiára támaszkodva székely, csángó, magyarörmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be a mozgalomba, és az ételek eladásából befolyt összeggel is segítik a munkálatokat – újságolta Esztergály Zsófia, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke. Az eseményen jelen volt Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, aki felvállalta a mozgalom fővédnökségét. A mozgalom erdélyi nagykövete György Ottilia. Elhangzott, hogy Székelyföldi és anyaországi vendéglőket vonnak be a mozgalomba, hagyományos örmény ételek kerülnek fel az étlapokra.
Az először megrendezett fesztivál négy helyszínen zajlott: a kontumáci templomban és a templom melletti szabadtéri színpadon, a Rákóczi-vár alatti kempingben, a Deáky Panzióban és a gyimesbükki plébániatemplomban. A fesztiválon fellépett Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, Vaszi Levente népdalénekes, az érdeklődők betekintést nyerhettek egy hagyományos csángó lakodalomba. Levetítették Kaszás Géza: A Lovasíjász című filmjét, meg lehetett tekinteni a Márton Áron püspök életéről szóló, illetve Kabdebó János örmény témájú kiállítását. A Magyar Kollégium keretében Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke az erdélyi, avagy magyarörmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József Csíkszeredai plébános pedig Márton Áron püspökről tartott előadást. Az eseményen fellépett a keleties zenét játszó Örmény Trió, a kisvárdai Koszta Zoltán bőrműves bőrpáncélokat, Árpád-kori viseleteket mutatott be, lovas és harci hagyományokat ismertetett, és a fesztivál kezdetén ő fújta meg szarukürtöt.
Dobos László |
Székelyhon.ro

ElmArad a Trianon-rockopera
Nem tartják meg az augusztus 19-ére meghirdetett, Trianon – Az ígéret című rockopera marosfői bemutatóját, mivel a szervezők sajnálatos módon nem tartották be a produkcióra kötött szerződés feltételeit – tájékoztatott Unginé Gonda Mária, a rockoprea producere.
Mint kifejtette, hiába tettek meg részükről mindent a bemutatóval kapcsolatban, az augusztus 10-ei látogatásuk alkalmával is még azt kellett tapasztalniuk, hogy nem látnak semmilyen arra mutató jelet, hogy a szervezők elkezdték volna berendezni a helyszínt. Folyamatosan csak ígérgették, hogy minden rendben van, amit a látottak alapján nem így ítéltek meg – tudatta, hozzátéve, hogy jelenleg nem tud a szervezőkkel kommunikálni, mivel megkereséseire nem válaszolnak.
„Mindezek következtében arra a döntésre jutottam, hogy a nagyszámú bizonytalansági tényező, valamint a szervezők nem megfelelő felkészültsége és magatartása miatt a bemutatót 2016. augusztus 19-én nem tartjuk meg, de annak lehetőségétől természetesen nem zárkózunk el, hogy a művet a későbbiekben, más szervezők közreműködésével bemutassuk” – zárja a közleményt Unginé Gonda Mária.
Reagálás a közleményre
Közben felkereste szerkesztőségünket a tervezett rockopera csíki szervezője, Péter László, aki elismerte, az augusztus 10-ei látogatás tényleg megtörtént Marosfőn, „és néhány óra múlva azzal utazott vissza Gonda Mária és csapata, hogy technikailag minden rendben, szerdán este már itt lehet a színpadot szállító technikai kamion és a tízfős szerelőcsapat. Szó sem volt lefújásról. És nem is lehetett, mert a szervezők és a csíkszenttamási közbirtokosság és a polgármesteri hivatal emberei is mindent megtettek, hogy segítsék munkánkat. Köszönjük nekik”.
Annyit még Péter László hozzátett, hogy megtartják az egész napra megtervezett augusztus 19-ei programot és várják a látogatókat déli 12 órától. „Ha időközben nem érkezik meg a rockopera stábja, akkor sem változik a tervezett műsor. Vendégeinket a mű gyönyörű dalaival és fordulatos cselekményével várjuk. És azzal a meggyőződéssel, ha a felek akarják, a szerződéseket bármikor lehet módosítani. Még akár a trianonit is” – zárta Péter László.
Székelyhon.ro

A helyi értékekre figyeltek a szárhegyi falunapokon
A Nagyboldogasszony-napi búcsúval zárult idén a Szárhegyi Falunapok rendezvénysorozata, a hétfői vallásos programot megelőzően három napon át ünnepelt a gyergyói község apraja és nagyja. A falunapok keretében tartott valamennyi programszámmal a minőségi szórakoztatásra törekedtek a szervezők.
Tartalmas kikapcsolódást kínálva az egész közösségnek, kicsiket, nagyokat egyaránt igyekeztek megszólítani a falunapok szervezői. Már a nyitóprogram iránt hatalmas volt az érdeklődés – a Szárhegyi családnevek labdarúgó-bajnokságára 17 csapat nevezett be. Sokan „rámozdultak” a szombati horgászversenyre, és volt szurkolói érdeklődés a Ferenczy István emlékére rendezett nagypályás futballbajnokság iránt is, akárcsak a güdüci motoros pályán vasárnap tartott off road élménynap iránt.
Telt háznyi érdeklődő részvételével emlékeztek a 125 éve született, a székely történeteit Laji bá' néven publikáló Szini Lajosra. A szárhegyi íróról, szerkesztőről és családjáról Ferenczi Attila közelítésében olyan információkat is megtudhattak a jelenlévők, amelyek korábban nem mindenki számára voltak nyilvánvalók, az Orotvai Komák pedig jeleneteket felolvasva adtak ízelítőt az író műveiből. A Karmazsin Népi Együttes előadása is tömegeket csalt a vásártéri színpad elé, a könnyűzenei műfaj kedvelőit pedig szintén nagy számban vonzotta koncertjére a Full Screen, a DreamLand Music Projekt és a Bagossy Brothers Company. Minőségi szórakozásban lehetett részük a legkisebbeknek is – a Székelyföldi Legendárium csapatának programja, a Hal Virág Bábszínház előadása, táncház, sportprogramok és különböző foglalkozások között válogathattak.
A közönség soraiban néhányan felrótták, hogy nem voltak „neves” fellépői a falunapoknak. Ezzel kapcsolatban Danguly Ervin polgármester lapunknak kifejtette, valamennyi helyi és környékbeli meghívottal, fellépővel, programvezetővel arra szerették volna a figyelmet felhívni, hogy szűkebb környezetünkben is számos érték fellehető.
A falunapok keretében a szárhegyi civil szervezetek bemutatkozására is lehetőséget teremtettek a szervezők. Ezúttal nem a nagyközönség, hanem a friss önkormányzati képviselő-testület ismerhette meg munkásságukat. „Minden helyi civil szervezet képviselője részt vett a fórumon, amit ismerkedési szándékkal szerveztünk. Az új tanácstestületi tagoknak így lehetőségük nyílt személyesen is megismerni valamennyi szervezet vezetőjét, illetve az általuk koordinált tevékenységeket. Nagyon sok probléma tört a felszínre, szinte mindegyik szervezet említette a kastély bezárását, rámutatva, hogy amióta az épület nem látogatható, nagy a veszteségük. Úgy tűnik, hogy ez egy olyan téma, amit a civil szféra fog megmozgatni. A fórum kapcsán valószínűnek tartom, hogy kezdeményezni fognak tárgyalásokat a megoldás érdekében” – foglalta össze a fórumon elhangzottakat Danguly Ervin polgármester. Hozzátette, további hasonló fórumokra van szükség ahhoz, hogy mindent ki lehessen beszélni, ezúttal például a kétórásra szabott időkeretbe bele sem fért az önkormányzat álláspontjának ismertetése.
Hasonló fórumon az egyházi képviselőkkel a hétfői búcsús mise után találkoztak az önkormányzati képviselők, és tervezik hasonló tárgyalásokat kezdeményezését a községben működő minden ágazat képviselőivel, hogy be lehessen vezetni a rendszeres munkaüléseket.
Már szervezik a 2017-es falunapokat
A polgármestertől megtudtuk, a falunapok szervezése kapcsán idén nehézségek adódtak: az új önkormányzatnak nagyon rövid idő állt rendelkezésére, a választások óta betöltetetlen a kulturális referensi állás. Sok külső segítőre volt szükség ahhoz, hogy meg tudják szervezni a programokat – mondta Danguly, hozzátéve, alig vannak túl az idein, de már elkezdték a 2017-es Szárhegyi Napok szervezését. „Ahhoz, hogy mindenkit meg lehessen mozgatni, szükséges egy-két nagy név, amit elvár a divatot követő közönség, de kell gondolni a helyi értékekre is. Tehát az idén fellépő zenekarokat sem felejtjük el jövőre, de Erdély híres zenekarait is megkerestük, lefoglaltuk már” – mondta Danguly Ervin.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro

A virtus őrzőit ünnepelték Bibarcfalván
A frontot megjárt, a honvédő harcokról mesélni tudó aggastyánok száma napról napra fogy, de példájuk örökre megmArad, lesz, miből a következő nemzedékeknek erőt meríteniük, ha helyt kell állniuk, áldozatot kell hozniuk, önzetlenül cselekedniük kell a nemzet érdekében – hangzott el Bibarcfalván szombat délelőtt a tizenkilencedik alkalommal tartott honvédtalálkozón. A református templomban igehirdetést, kórusok fellépését, szavalatokat tartalmazó eseményen a felszólalók úgy fogalmaztak, a találkozókat, bár kicsit újrafogalmazva, akkor is folytatni kell, ha vitézeink közül már hírmondó sem mAradt: köszönettel tartozunk nekik, emléküket ápolnunk kell.
Krizbai Imre nyugalmazott református lelkipásztor a második világháborúban helytálló honvédeket méltatta, s elítélően szólt azon mai közszereplőinkről, akik csak szavakban jeleskednek, de tettekben már nem közösségünkért. Mint fogalmazott, a bő hetven esztendővel ezelőtt fegyverrel a kezükben szülőföldjükért és magyarságukért harcolók nem saját hasznukat keresték – mint napjainkban oly sokan –, hanem a hazáért hullatták vérüket, szenvedtek fogságot. Krizbai Imre szerint azokat, akik ma igazi hazafiként próbálnak élni és megnyilvánulni, nem ellenségeink, hanem saját sorainkból valók akarják elhallgattatni, ellehetetleníteni és belső száműzetésbe kényszeríteni. Ennek az elnemzetietlenítő ténykedéseknek egyenes következménye, hogy ifjaink elhagyják hazájukat, s idegen földön keresik boldogulásukat. Hogy az új exodus megállítható legyen, vissza kell állítani népünk önbecsülését, azaz vissza kell térnünk azon értékekhez, amelyek szerint küzdöttek és éltek honvédjeink – mondotta Krizbai Imre. Székely Lajos református tiszteletes Erdővidék legrégebbi temploma, a bibarcfalvi kapcsán felevenítette a Szent László legendáját feldolgozó falfestmény megtalálását, valamint az azt követő eltussolási kísérletet – a román hatalom meg nem történtté próbálta tenni ezeréves történelmünk, ittlétünk egyik bizonyítékát. Boér Imre egykori frontharcos az Erdővidékről bevonultak kapcsán elmondta: becslése szerint mintegy háromezren vonultak be a tájegység húsz településéről, közülük ezren sosem tértek haza, mert vagy csata közben, vagy a fogságban életüket vesztették. Jelenleg még azon idők huszonöt tanúja él, közülük hatan tudtak az eseményeken megjelenni. Popély Gyula felvidéki történész, a Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója a feldarabolt Magyarország két elszakított területén élő magyarság életéről szólt. Kinek hamarabb (Felvidéknek 1938-ban), kinek később (Erdélynek 1940-ben) jött el az anyaországhoz való visszatérés pillanata, mindenkinek emlékezetes volt, s úgy élték meg, mint egy álom beteljesülését. Édesapjának kétszer is – otthon, majd katonaként Erdélyben is – megadatott, hogy ezeket a sorsfordító perceket átélje. Popély Gyula szomorúnak mondotta, hogy a felvidéki, egykor egymilliós magyarság az önfeladás útjára lépett, kész beolvadni s a közösségünkkel mindig is ellenségesen viselkedő nemzet sorát gyarapítani. A nehézségek ellenére bizakodó: ha megszületik az összefogás, a folyamat megfordítható lesz, s megmArad a jelenleg félmilliót sem számláló magyarság. Máthé Lóránt Pál, a Horthy Miklós Vitézi Rend Székelyföldi törzskapitánya úgy fogalmazott, bár folyamatosan fogynak az ünnepeltek, az általuk őrzött virtust, a szellemiséget tovább kell vinnünk, örökül kell hagynunk a következő nemzedékek számára. Krizbai Imre elfogadta a javaslatot, s olyan emlékbizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy azért tegyen, hőseink emléke sose merülhessen feledésbe. A templom előtti téren állított kettős keresztnél avatóbeszédet Murányi Levente mondott. Az erdővidéki bevonulás emlékét őrző harmadik alkotásnál – az elsőt, egy Máthé Ferenc Ilonka által készített kopjafát a baróti református templom bejáratánál, majd Nagybacon főterére állítottak kettős keresztet – az ’56-os szabadságharcos úgy fogalmazott, e jelkép a pápától koronát kérő Vajk idejétől, azaz egész történelmünkön keresztülkísért. Helye ma is itt van mindennapjainkban, ellenállásunkról, megmAradásunkról szól, s fricskát ad azoknak, akik közösségünk ellen törnek.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csíksomlyó és a szakértői kormány
Ha igaz, amit Kelemen Hunor állít, hogy a kormány akadályozni próbálja a csíksomlyói búcsú felkerülését az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára, akkor az bizony igen alattomos, mélységesen felháborító gesztus. Ugyanezt mondhatjuk el a Kelemen Hunor által Csomakőrösön a SIC Fest szabadegyetemen sorolt többi barátságtalan intézkedésről: két magyar szakember eltávolításáról az erdélyi műemlékvédelmi bizottságból, a magyar pedagógusképző intézet létrehozásának halasztásáról.
Abban is igaza van az RMDSZ elnökének, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, nem jutott elég pénz a megyei önkormányzatoknak a költségvetés-kiegészítéskor. Sőt, sorolhatnánk tovább a gondokat: leálltak az állami beruházások, nem haladnak az autópálya-építések, infrastrukturális fejlesztések, káosz uralkodik az egészségügyben stb. De mindezt egyedül a szakértői kormány nyakába varrni enyhén szólva is túlzás.A választások előtt pár hónappal Kelemen Hunor azt próbálja minden eszközzel bizonygatni, hogy szükség van a politikusokra, senki más nem tudja vezetni az országot, csakis pártok által támogatott kormány, és a magyarok érdekei csak akkor nem sérülnek, ha az RMDSZ is részese a hatalomnak. Éppen ezért keresi azokat az eseteket, amelyek alátámasztani látszanak érvelését. S mert aki keres, az talál, lám, Kelemen Hunor is rámutatott jó néhány olyan ügyre, amely bizony burkolt magyarellenes törekvésekről árulkodik. Ha ezt még megtoldja pár általános problémával, máris ott a következtetés: nincs szükség szakértői kormányra. Az RMDSZ politikusának eszmefuttatása azonban több ponton is ingatag lábakon áll. Ami a magyarellenes megnyilvánulásokat illeti, azokban más kormányok idején sem volt hiány, és gyakorta az sem tudott gátat vetni azoknak, ha az RMDSZ a hatalom részese volt. Hogy mAradjunk az oktatásnál: a tanügyi törvénynek a magyar közösség számára hasznos előírásait akkor sem sikerült alkalmazni, amikor a szövetség kormányon volt. A Cioloş-kormánytól pedig a szó politikai értelmében elvárni sem nagyon lehet semmit: az RMDSZ nem kötött velük semmiféle politikai alkut, amit számon lehetne kérni rajtuk. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, el kell ismernünk, elődjével, Pontával szemben Cioloşnak nem voltak nyíltan magyarellenes megnyilvánulásai. Ami meg az általános problémákat illeti, azokat is nehezen lehet a bő fél éve regnáló kormány nyakába varrni – semmivel sem volt fényesebb a helyzet sem a liberális, sem a szociáldemokrata uralom idején, ráadásul a végrehajtó struktúrákban továbbra is főként a szociáldemokrata hatalom által kinevezett tisztségviselők próbálják akadályozni a munkát.
Mindezek alapján inkább önigazolási kísérletnek, kampányba illő mozgósítási törekvésnek minősíthetjük Kelemen Hunor helyzetjelentését. Csak az nem világos, miként bírhat mozgósító erővel a technokrata kormány bírálata.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Apa-fia sátortábor Csernátonban
A Férfiak Klubja apa-fia Sepsiszentgyörgyi és Kézdivásárhelyx köre második alkalommal szervezte meg az Apa-fia sátortábort augusztus13–15. között Csernátonban.
Első táborukat egy éve a Szent Anna-tónál tartották meg, de a medveinvázió miatt idén más helyszínt kerestek, s így esett a választásuk Csernátonra, a Pro Schola tábor és a Malomkert közötti helyre, ahol sátraikat is felhúzták. A kedvezőtlen időjárás miatt a tábor nem pénteken, hanem szombat délelőtt kezdődött, a részt vevő családok a Haszmann Pál Múzeum udvarán találkoztak. Az idei táborban tizenhat apa és fiúgyermekeik vettek részt, a legkisebb táborlakó két és fél éves volt. Barta Vilmos vállalkozó, a Kézdivásárhelyi Nexxon cég vezérigazgatója táborszervezőként számolt be lapunknak arról, hogy sikerült betartani az előre megbeszélt programot. A délelőtti múzeumlátogatást követően délután két szekéren bementek Csernátonba, és meglátogattak egy kis gazdaságot, ahol a gyermekek tehenet is fejtek. Vasárnap a Csókás-feredőnél és a Malomkertben jártak, ahol a darát kóstolták meg. Este népdaléneklést tartottak egy harmonikás kíséretében, majd ifj. Mihály Ernő és Orosz Ákos szórakoztatta a táborlakókat. Tegnap délelőtt Felsőcsernátonban ifj. Kovács László kovácsműhelyét látogatták meg, ahol élőben figyelhették meg a patkókészítést és a lópatkolást. A tábor ideje alatt az ebédet az apák közösen készítették el, reggelre és estére mindenki otthonról vitt hideg ételt. A táborbontásra és hazautazásra tegnap délután került sor. Jövőre ismét megszervezik a tábort – mondotta Barta Vilmos.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könyvbemutató Marosszentgyörgyön
Történet a mikrofon szerelmeséről
Toth Béla, a mikrofon szerelmese címmel jelent meg vallomáskönyv a Marosvásárhelyi rádiós életéről.
A Sármási-Bocskai János szerkesztette könyvet augusztus 9-én mutatták be a marosszentgyörgyi katolikus plébánián. A könyvbemutatón részt vett Toth Béla, Sármási-Bocskai János, illetve Trombitás János, a Bookyard könyvkiadó vezetője is. Az est házigazdája Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános volt, közreműködött az egyházközközség Szent György kórusa, a Szent Cecília együttes, illetve a Kolping Család énekkara. A könyvbemutató helyszínválasztása kapcsán Baricz Lajos elmondta:
– Toth Béla huszonhét éve barátja Marosszentgyörgynek, többször volt itt munkaügyben, sokszor jött barátkozni, természetes, hogy helyet adunk annak, hogy itt ismertesse meg a munkája eredményét. Béla nagyon tud dumálni, jó látni, hogy a könyvből visszaköszön a stílusa, hiszen honnan máshonnan tudhatnánk meg, hogy mi a különbség a gépkocsivezető és a sofőr között?"
Műfaját tekintve vallomáskönyv.
– Sok helyen láttam, hogy riportkönyvnek, interjúkötetnek, dokumentumkönyvnek titulálják, de én egyiket se mondanám: ez a könyv vallomás, elmesélése annak, ahogy én megéltem bizonyos helyzeteket, ahogy az én szűrőmön át néztem a világot" – fejtette ki Toth.
A könyv keletkezéséről Sármási- Bocskai János mesélt:
– Kilencvenöttől vagyok a Marosvásárhelyi Rádiónál, a sors úgy hozta, hogy sokszor mentünk Béla bácsival terepre. A hosszú utak alkalmával volt idő beszélgetni, és mindig olyan jókat mesélt a régi időkről. Mondtam neki, hogy milyen jó lenne ezeket mind megírni. Akkor eltessékelt, azt mondta, hogy ő ilyennel nem foglalkozik. Aztán amikor megjelent az első meséskönyvem, jött Béla bácsi azzal az ötlettel: ha vállalom, hogy közösen megcsináljuk a könyvet, akkor ő mesél.
A mesélésből hanganyag született, Sármási-Bocskai íródeákként rögzítette a történeteket, szem előtt tartva egy szempontot:
– Általában úgy áll össze egy mondat, hogy van alanya, állítmánya, ezt követik a bővítmények. Ennek a könyvnek a mondatairól ez nem mondható el minden esetben, gyakran felrúgtuk a szabályokat annak érdekében, hogy igazán Toth Bélá-s legyen. Mikor ott ül előttem, mesél és látom, hogy könnyes a szeme, arra gondolok, hogy ezeket az érzéseket akarom átadni az olvasóknak. Toth Béla hozzátette: – Volt egy rovatom, az Élő történelem, ahol rengeteg embert megszólaltattam, sokuk történetével megismerkedtünk. Azt hiszem, most eljött az ideje, hogy én meséljek, ez a könyv az én élő történelmem.
A kötet születését rengeteg vita előzte meg, nehézséget okozott betartani a terjedelmi korlátokat, a mesélőnek egyik történet hiányzott, a szerkesztő a másikhoz ragaszkodott.
A kiadó képviseletében Trombitás János kifejtette, hogy miért örült nagyon a könyv megszületésének:
– A legnagyobb érték az, amikor magunkról írunk, úgy mesélünk el történeteket, ahogy csak mi tudunk. Ha nem mástól másolunk, kölcsönzünk, hanem azt adjuk, ami belőlünk fakad, akkor igazán értékes dolgok születnek.
Toth Béla a saját története kapcsán elmondta:
– Kevés olyan példát tudok, mint amilyen az enyém. Amikor a rádióhoz érkeztem, egy senki voltam, rengeteg munkával, sok nehézség árán fokozatosan jutottam el oda, ahol most vagyok. De nekem ez a szakmám, én ezt szeretem csinálni. Aki ezt a szakmát szereti, és művelni akarja, az másképp nem tudja, csak ahogy én megpróbáltam.
A könyv címére reflektálva kijelentette: én mindig is a rádió szerelmese voltam és vagyok, engem ettől már csak a lövészárok fog megmenteni.
A bemutató után lehetőség volt dedikált példány megvásárlására. A könyv kapható a Kobak könyvesboltokban.
André Krisztina
Népújság (Marosvásárhely)

A Majláthfalvi Napok idei sikere
Öregbítették a jó vendéglátás hírnevét
Arad– Amint azt előzetesen közöltük, vasárnap, illetve hétfőn szervezeték meg a hagyományos Majláthfalvi Napok rendezvénysorozatot. A program vasárnap 10 órakor a helybeli katolikus templomban megtartott szentmisével indult. A településre érkezőt már Monostoron kellemes meglepetés fogadta, ugyanis a hosszú évekig kátyús majláthfalvi bekötőút helyén, kiváló minőségű aszfaltburkolattal ellátott úton közlekedhetett. 16 órától a helybeli iskola udvarán adott térzenét az ezúttal nt. Dénes József református lelkipásztor nélkül érkezett nagyzerindi fúvószenekar. Valamivel 16.30 óra után Matekovits Mihály rendező és a két csinos bemondó – jövőbeli műsorvezető – Kiss Zsuzsa egyetemista és Molnár Eszter középiskolás diák felvezetésével, a majláthfalvi lobogó alatt vonuló Százszorszép néptánccsoporttal az élen, zenekísérettel indult a színes népviseletbe öltözött menet az iskolából, a kultúrotthon udvarán lévő szabadtéri színpadhoz. Útközben megtapsolták a magyar, román, illetve bolgár népviseletben pompázó fiatalokat, akik nagy taps közepette vonultak a szabadtéri színpadig, majd visszakanyarodva az épülethez, vártak a fellépésre.
Az összejövetel szellemisége még sokáig a régi mArad
A szabadtéri színpadról Matekovits Mihály rendező köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kiss Zsuzsa tartott rövid visszatekintőt a különböző elnevezések alatt, de több mint 4 évtizedre visszatekintő majláthfalvi rendezvénysorozatra, ahol a műsorvezetők és a bemondók is változtak, de az összejövetel szellemisége, az elszármazottak hazalátogatása, a baráti kapcsolatoknak fehér asztal melletti ápolása, remények szerint még sokáig a régi mArad. Molnár Eszter folytatta, miszerint idén, a szervezőktől független okok miatt, ismét Majláti Vasárnapnak nevezhetik a rendezvényt, amely azonban szorosan kötődik a másnapi templombúcsúhoz. Ezt követően köszöntötte a nagyzerindi fúvószenekart, amely immár hagyományosan hozzá tartozik a Majláthfalvi Napokhoz. Matekovits Mihály név szerint köszöntötte a megjelent elöljárókat: Joan Sorin Negrei vingai, illetve majláthfalvi polgármestert, Andresz József újdonsült alpolgármestert, a falunapok szokásos házigazdáját, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt, megyei tanácsost és Péró Tamás ügyvezető elnököt, megyei tanácsost. Miután minden jelenlévőt köszöntött, bemutatta két fiatal kolléganőjét, Molnár Esztert és Kiss Zsuzsát. Utóbbi viszont bemutatta a rendező, tiszteletbeli majláthfalvit, Matekovits Mihályt, majd a rendezvény megnyitására felkérte Ioan Sorin Negrei polgármestert.
A község első embere miután minden jelen lévőt köszöntött, a színpadra kérte Andresz József községi alpolgármestert, majláthfalvi lakost. Vele kapcsolatban reményének adott hangot, hogy hatékony, szavatartó csapatot fognak alkotni a község lakosságának a szolgálatában. Miután köszönetet mondott az újabb 4 évre megszavazott bizalomért, mindenkinek jó szórakozást kívánt. Miután Andresz József is mindenkinek kiváló szórakozást kívánt, a műsorvezetők Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt kérték a színpadra. Faragó Péter üdvözlő szavait követően köszönetet mondott a majláthfalviaknak, akik ismét az RMDSZ jelöltjeire szavazva, azokat döntéshozó helyzetbe hozták, hogy segíthessenek a magyarlakta települések, köztük Majláthfalva fejlődésénél is. Miután a következő megmérettetésre, a télen esedékes parlamenti választások jelentőségére is felhívta a figyelmet, mindnyájuknak kiváló szórakozást, kellemes együttlétet kívánt.
Csúcsra járatott hangulat
A fiatal műsorvezetők elsőként a házigazda, Százszorszép néptánccsoportot kérték a színpadra. Orbán László koreográfiájára a 7 pár lendületes délalföldi táncokat mutatott be, vastaps közepette. Utánuk a több évtizedes hagyományra visszatekintő majláthfalvi rendezvények legrégebbi és leggyakoribb fellépőjét, a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttest kérték a színpadra, ahol Ruzsánszky László és Sisa Richárd koreográfiájára, Engi Márta vezetésével Küküllő menti táncokat adtak elő nagy sikerrel. Ezt követően a vingai Liliacul néptánccsoport Ghiţă Mihoi vezetésével bánsági román táncokat adott elő.
Utánuk az ágyai Tőzike néptánccsoportot kérték a színpadra, ahol Haász Endre és Nagy Rozália koreográfiájára, Erdős Márta vezetésével a 7 pár, a lányokat látványosan feldobva palóc, majd délalföldi táncokat adott elő nagy sikerrel. A továbbiakban a 10 éve alakult zimándújfalui Kankalin néptánccsoport Haász Endre és Nagy Rozália koreográfiájára, Ménesi Melinda vezetésével szatmári, rábaközi, majd vajdaszentiványi táncokat mutatott be, vastaps közepette. A kisiratosi Kisgyöngyvirág Mészár Klementina koreográfiájára, Werbóczy Kinga vezetésével előadott kalocsai tánca előtt köszöntötték a jelen lévő Korondi Erika jelenlegi, valamint a majláthfalvi származású feleségével érkezett Almási Vince, leköszönt kisiratosi polgármestereket. Utánuk újra a hazai Százszorszép lépett fel, Bagi Ferenc és Orbán László koreográfiájára előadott mezőségi és széki táncaikkal csúcsra járatták a hangulatot. Ezt követően a vingai, 15 éves Bolgărce néptánccsoport, Adrian Cosilcov vezetésével gyors ritmusú balkáni táncokkal kedveskedett. A zimándújfalui Kankalin néptánccsoport vajdaszentiványi táncai előtt köszöntötték a velük érkezett Kocsis József volt alpolgármestert, valamint a jelen lévő Papp Attila nagyiratosi polgármestert.
A kisperegi Napraforgó néptánccsoportnak Molnár Csaba által betanított széki forgatós tánca előtt köszöntötték a velük érkezett Kovács Imre polgármestert és Orth Norbert alpolgármestert.
Ezt követően Matekovits Mihály a színpadra kérte Sipos György nagygazdát, volt megyei tanácsost, akit a fúvószenekar indulója köszöntött a színpadon. Miután megköszönte az ünnepélyes fogadtatást, kifejtette: sok éve szervezik Majláthfalván a falunapokat, s a rendszerváltás után is talán éppen ők elevenítették fel elsőként a hagyományt. Ez mindig sok munkát igényelt, igényel. A sikerhez a legfontosabb a közösségi összefogás, vagyis, hogy összedolgozzanak. Megragadva az alkalmat, köszönetet mondott a majláthfalvi gazdáknak, akik minden körülmények között összefogtak, segítettek. Ugyanakkor köszönetet mondott a szponzoroknak, amelyeknek egy része a falunapok hirdetőtábláján is szerepelt, de rajtuk kívül még sokan támogatták a rendezvényt. Legfontosabb azonban a gazdák közös munkája, ami összetartja a közösséget, aminek maguk is cselekvő tagjai. Kiemelten megköszönte az újdonsült alpolgármesternek, Andresz Józsefnek a szervezőmunkáját. Ugyanakkor köszönetet mondott a vendégeknek is, akik a jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt, majd mindenkinek további jó szórakozást kívánt. A néptáncgála végét, egyben csattanóját is jelentette a házigazda Százszorszép tánccsoport záró, marosszéki forgatós tánca, amelyen ezúttal is, talán még a hagyományosnál is szebben, látványosabban kiforgatták a fiúk a lányokat. Zárótáncukat hosszan tartó tapssal, újrázással ünnepelte a nagyszámú közönség.
Mielőtt a két fiatal hölgy ismertette volna a további programot, Matekovits Mihály abban a reményben köszönte meg a munkájukat, hogy a következő 40 évben műsorvezetőként fognak közreműködni a Majláthfalvi Napokon, ahol maga rendezőként, ameddig az egészsége megengedi, szívesen besegít.
Közös vacsora, mulatás, köszönet
A meghívottak és a vendégek tiszteletére, az iskolaudvaron lévő sportteremben tálalták fel a vacsorát, amely közben, illetve után a nagyzerindi fúvószenekar közreműködésével nótáztak, baráti hangulatban együtt voltak.
Közben a szabadtéri színpadon 21 óra tájban elkezdődött a bál, a Roller zenekar húzta a talpalávalót hajnali 3 óráig. A mulatságot 22 órától a magyarországi sztárvendégek, Sós Fecó és Hencsy koncertje szakította meg, ahol csúcsra járt a hangulat.
A Majláthfalvi Napok idei rendezvénye a vasárnap 10 órakor kezdődött templombúcsúi ünnepélyes szentmisével zárult.
Az idei rendezvény sikeréért köszönet jár az Arad Megyei Kulturális Központnak, a Vingai Polgármesteri Hivatalnak, a Majláthfalvi Gazdáknak, a Majláthfalvi RMDSZ-nek, a Pro Majlát Egyesületnek, illetve mindazoknak a falubalieknek a támogatásáért, akik a szervezőmunkájukkal vagy a vendégek ellátásában kifejtett önzetlen segítségükkel hozzá járultak a majláthfalvi vendéglátás hírnevének az öregbítéséhez.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Légy Te is Sógor Csaba gyakornoka az Európai Parlamentben!
A korábbi évekhez hasonlóan Sógor Csaba idén is meghirdeti gyakornoki programját. Az egyetemistákat és fiatal szakembereket célzó program lényege, hogy a nyertes pályázók körülbelül egy hónapot tölthetnek el az RMDSZ-es képviselő európai parlamenti kabinetjeiben (kb. 3 hét Brüsszel, 1 hét Strasbourg), melynek során gyakornoki feladatok elvégzésével betekintést nyerhetnek az erdélyi képviselő tevékenységébe.
Sógor Csaba 2008 óta minden évben fogad gyakornokokat Erdélyből. Az egy hónapos fizetett gyakornoki munkára 20–35 év közöttiek pályázhatnak, kizárólag olyan személyek, akik még nem vettek részt az Európai Parlament egyetlen gyakornoki programján sem. Nem csupán egyetemi oklevéllel rendelkezők pályázhatnak, hanem azok az egyetemisták is, akiknek folyamatban vannak a felsőfokú tanulmányaik és legalább két befejezett egyetemi év áll mögöttük. Az sem kizárólagos feltétel, hogy a pályázó folyamatban lévő tanulmányai, esetleg már befejezett felsőfokú végzettsége a közigazgatáshoz, politikatudományokhoz vagy nemzetközi kapcsolatokhoz illeszkedjen. Végzettségtől függetlenül bárki eséllyel pályázhat, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik az Európai Unió és az Európai Parlament működéséről, valamint jól eligazodik az aktuális közéleti és politikai témák között.
Jelentkezni 2016. október 1-jéig lehet. A kért pályázati anyagok beküldését követően a pályázók részt vesznek egy írásbeli tesztvizsgán, ahol általános ismereteket, illetve nyelvi kompetenciákat mérő feladatokat is teljesíteniük kell. A legeredményesebb vizsgázók október utolsó hétvégéjén egy közös táborban is részt vesznek, ahol szimulációs feladatok segítik a személyes kompetenciák felmérését, ugyanakkor egyfajta képzést, tanulási lehetőséget is nyújtanak a résztvevők számára. A Gyakornoki Tábort követően novemberben áll majd össze a 10 sikeresen pályázó személy névsora, akik 2017-ben kb. egy hónapon át lehetnek Sógor Csaba gyakornokai Brüsszelben és Strasbourgban.
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar Termék Nagydíj cím a Kincses Kolozsvár Egyesületnek
Ünnepélyes nyitógálával elkezdődtek a 7. Kolozsvári Magyar Napok
A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében megtartott folklórgálával nyitották meg a 7. Kolozsvári Magyar Napokat (KMN), amelyen átadták az idei Kincses Kolozsvárért díjat: posztumusz díjban részesült Kötő József színháztörténész, volt RMDSZ-es parlamenti képviselő, Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese, és az Euréka Egyesület.
Meglepetésként Kiss Károlyné Ildikó, a magyar Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft. részéről bejelentette: idén a Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medenceéért Nívódíját a Kincses Kolozsvár Egyesületnek adják, és átnyújtotta Gergely Balázsnak a meghívót a szeptemberi Budapesti díjátadóra. Csoma Botond és Kelemen Hunor köszöntőjükben méltatták a KMN-t, aktuálpolitikaként megemlítették: ahogy Nagybánya, úgy Kolozsvár magyarsága is megérdemelné a többnyelvű helységnévtáblákat.
Szabadság (Kolozsvár)

Gergely Balázs: ünnepeljünk együtt
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elsőként szólalt fel a 7. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján, és arra buzdított: legyünk minél többen augusztus 19-én a Főtéren, mutassuk meg, hogy tudunk együtt ünnepelni nemzetiségtől, pártállástól függetlenül. Beszédében kiemelte, a kaláka, mint közösségi tevékenység ugyan nem divat, de a KMN-re mégis illik a leírás: kölcsönösségi alapon végzi mindenki a dolgát, önkéntes alapon szerveződik és a Kolozsvári magyar közösség egységét jelzi.
(hintós)
Szabadság (Kolozsvár)

Megnyitó ünnepi szentmise és kiállítás a Főtéren
A Szent Mihály-templomban vasárnap délelőtt megtartott ökumenikus istentisztelet jelentette a 7. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) megnyitó ünnepi szentmiséjét.
Kovács Sándor római katolikus főesperes kifejtette: a Kolozsvári Magyar Napok feladata a közösség megerősítése, és ennek ki kell sugároznia Erdély minden városába és a Kárpát-medenceébe is. – Erősödjön meg nemzetünkben az öntudat és nyelvünk ismerete, mert ez egyúttal a nemzet ismerete is – mondta Kovács Sándor főesperes.
Szabadság (Kolozsvár)

Székely jelképekről a világ heraldikusainak
A székely közösség címerének alakulása annak megjelenésétől addig, amíg a legnagyobb romániai nemzeti kisebbségi közösség, a magyarság autonómiaharcának jelképévé vált címmel tartott előadást a Glasgowban rendezett 32. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson dr. Szekeres Attila István augusztus 11-én. A Sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet elnöke a sajtót arról tájékoztatta: a meghívás nagy megtiszteltetésnek számít.
A mintegy másfélszáz szakember jelenlétében zajló konferencia egyedüli magyar résztvevőjeként Szekeres Attila István a székely jelképek alakulását mutatta be a kezdetektől napjainkig. Az előadó tájékoztatásából megtudtuk azt is: a külföldi szakemberek hozzászólásaikban a mai székely zászló ugyanazon hibáit kifogásolták, amit ő is többször hangoztatott: a székely címerben és zászlóban nem csillagnak, hanem napnak kellene lennie. Ha pedig már csillagot ábrázoltak, annak nem két sarkon kellene állnia, hanem nyolc sugarával az égtájak felé mutatnia, és azt meg semmiképpen nem értették, hogy a hold miért került kissé alább, mint a „csúnya” (ugly) csillag. Szekeres Attila István elővette az általa a kongresszusra hozott, helyesnek tartott székely zászlót, és bemutatta azt. A szakembernek a kongresszuson való részvételét a Communitas Alapítvány támogatta.
Szabadság (Kolozsvár)

100 éve menekítették Kolozsvárra a Mária-szobrot
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretében nyitották meg a ferences rendi kolostorban szombat délután azt a kiállítást, amely a csíksomlyói Mária kegyszobor Kolozsvárra való menekítésének száz évvel ezelőtti történetét mutatja be.
Orbán Szabolcs ferences pap elmondta: 1916 szeptemberében, az első világháború közepette hozták el Csíksomlyóról a Mária-kegyszobrot, amelynek 500 éves évfordulóját a tavaly ünnepelték meg. A szobor történetét ismertető pannókból, egyházi kellékekből, dokumentumokból álló kiállítás – amely megtekinthető a ferences kolostor refektóriumában, a magyar napok ideje alatt 11–17 óra között – a 2014–2015-ben megünnepelt Mária-év alkalmából készült el.
Hegedüs Enikő művészettörténész előadásából megtudhattuk: a csíksomlyói Mária-kegyszobor keletkezéséről nincs pontos adat, mindössze annyit tudnak, hogy a 16. század első évtizedeiben keletkezhetett.
Szabadság (Kolozsvár)

KMN – Több tízezren köszöntik fel a héten Kolozsvárt
Bár hivatalosan hétfőn este nyitják meg, már a hétvégén elkezdődött a Kolozsvári Magyar Napok. A hetedik alkalommal megszervezett, több mint 500 programot magában foglaló rendezvénysorozat Kolozsvár fennállásának 700. évfordulója jegyében zajlik, de nemcsak az augusztus 19-ei szülinapon, hanem egész héten a várost ünnepli több tízezer ember.
A hétfő esti nyitógálán a tervek szerint a magyar kormány képviselőjeként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözli a Kolozsváriakat, akik a köszöntőbeszédek és a Kincses Kolozsvárért díjak átadása után a Fölszállott a páva-gálaelőadást tekinthetik meg erdélyi hagyományápolók közreműködésével.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság hétfőn városnéző sétát szervezett. Asztalos Lajos helytörténész, nyelvművelő ismertette a Fellegvár történelmét azzal a több tucat érdeklődővel, aki egy röpke óra erejéig csatlakozott a sétához. Itt megtudhattuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc leverése után, a császári erők erődítményeként 1716-ban kezdték el a vár építését. A Fellegvár tetején található laktanyát csak az 1960-as években számolták fel, mielőtt 1975-ben nekifogtak a Belvedere szálló építésének.
A nyári melegben jó választásnak bizonyult a séta a Fellegvár kellemes hűvösében, a résztvevők élvezték Asztalos Lajos finom humorral fűszerezett történeteit. Ennek során nemcsak a régmúlt, hanem a 20. század mára már feledésbe merülő eseményei is szóba kerültek, például az, hogy a II. világháborúban B26-os amerikai gépek 1500 bombát dobtak le Kolozsvárra.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok egyik kiemelt rendezvénye a Budapesti Baltazár Színház Graffaló című előadása is. A társulatot nagyrészt fogyatékkal élő fiatalok alkotják, céljuk, hogy tevékenységük nyomán változzék a sérült emberek társadalmi megítélése. Az Életfa Családsegítő Egyesület meghívására érkeznek Kolozsvárra az Én is szeretnék játszani projekt keretében. Deme Ilona egyesületi elnöktől megtudtuk, egyre többen csatlakoznak a kezdeményezésükhöz, és szeretnék rendszeressé tenni a játszótér rendezvényeit.
„Ha a fogyatékkal élők ilyen biztonságos térben megtapasztalják, hogy van nyitottság az emberekben, hogy van egy közösség, amely szívesen látja őket, és jó velük együtt lenni, akkor lehet, hogy kijönnek a magyar napokra, vagy látjuk őket a színházban. Összeszokunk egy kicsit, és nem fogja zavarni a színházban Juliska nénit, hogy a háta mögött egy Down-kóros kislány tapsikol a gyönyörűségtől, ez nem kuriózum, hanem természetes lesz" – magyarázta az elképzelés lényegét Deme Ilona.
Kiss Előd-Gergely |
Krónika (Kolozsvár)

Potápi: ezen a héten Kolozsvár a nemzet fővárosa
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a Kolozsvári Magyar Napok hetében a kincses város az egész magyar nemzet fővárosa.
A politikus a rendezvénysorozat hétfő esti nyitógálán úgy vélte, a magyar napok hozzájárultak ahhoz, hogy a Kolozsvári magyarság jövőt építsen magának, és a városban lakó magyarok büszkén vállalják identitásukat.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök köszöntésében azt hangsúlyozta, hogy a Kolozsvári magyarság a magyargyűlölő Gheorghe Funar polgármester városvezetése után a magyar napok által nyerte vissza önbizalma jelentős részét. A politikus megjegyezte: a kultúra akkor köti össze a románokat és a magyarokat, ha kölcsönös tisztelet övezi a két nép kultúráját. Úgy vélte, a kölcsönös tisztelet tekintetében van még tennivaló. Példaként a Kolozsvár bejárataitól még mindig hiányzó román-magyar-német helységnévtáblát említette.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke kijelentette: Kolozsvár fel nem adható város, nélküle „beroggyan" az a képzeletbeli híd, mely a jelentős magyar lakossággal bíró Partiumot és Székelyföldet köti össze. Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője nagyszabású kulturális kalákának nevezte a szombaton kezdődött egyhetes rendezvénysorozatot, amely kölcsönösségi alapon szerveződik, és a Kolozsvári magyarság egységét jelzi.
A nyitógála keretében idén másodszor adták át a Kincses Kolozsvárért díjat, amelyet posztumusz Kötő József Kolozsvári színháztörténész, Brendus Réka, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese és a Kolozsvári magyar vállalkozók által alapított Euréka egyesület kapta.
A nyitógálán jelentették be a szervezők, hogy a kárpátaljai magyar iskolák tavalyi megsegítése után idén a Kolozsvári magyar napok közönsége a Kolozsvári Életfa Egyesület Szeretnék játszani című programját támogathatja adományaival. A program célja, hogy Kolozsvár játszótereire olyan hinták kerüljenek, amelyeket kerekesszékes gyermekek is használhatnak.
Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar termék nagydíj pályázatot lebonyolító Industorg védjegyiroda ügyvivő igazgatója bejelentette: a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek szeptemberben az Országházban Kárpát-medenceéért nívódíjat adnak át. A nyitógála előadásán a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató három évadának résztvevői és más erdélyi hagyományápolók álltak a Kolozsvári Magyar Opera nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség elé.
MTI |
Krónika (Kolozsvár)

Hargita megyéért díjat kapott Lipthay Antal
Hargita megyéért díjjal tüntette ki Lipthay Antalt, a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély többségi örökösét a Hargita megyei önkormányzat.
A megyei tanács közleménye szerint az ünnepi tanácsülésen Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács alelnöke méltatásában elmondta, Lipthay Antal (képünkön jobbra) mecénási tevékenységével járult hozzá ahhoz, hogy Hargita megye kulturális és turisztikai szempontból fejlődjék.
Lipthay Antal márciusban jelentette be, hogy a Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta a Gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban birtokolt 13/24-edes tulajdonrészét. Az adománnyal a mecénás lehetővé tette, hogy a Székelyföldi reneszánsz kastély megőrizze kulturális szerepét.
Az egykor államosított kastélyban az elmúlt évtizedekben művészeti központ működött, ám az ingatlan visszaszolgáltatása után az intézményt be kellett zárni, mert a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita Megyei Tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. Barti Tihamér méltatásában hangsúlyozta: talán ez az egyetlen olyan kastély Romániában, „ahol lelkes embereknek köszönhetően nem lerombolták, hanem gyarapították az elkobzott, majd jogos tulajdonosainak visszaszolgáltatott vagyont”.
Lipthay Antal köszönetében elmondta, hogy a díj és a méltatás tovább erősíti Székelyföld iránti elkötelezettségét. Úgy fogalmazott, hogy a Lázár-kastély Székelyföldről üzen a nagyvilágnak, ezért a továbbiakban is legyen kulturális központ, szolgálva a térség hagyományait. A 15. században épített, a 16. és 17. században többször átépített Gyergyószárhegyi Lázár-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása.
Krónika (Kolozsvár)

Sokat köszönhetünk a Grósz-család orvostagjainak
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság egy új sorozatot indított útjára, melynek keretében híres váradi családokat mutatnak be meghívott előadók a vár civil házában.
A múlt péntek este zajlott rendezvény iránt érdeklődőket Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke köszöntötte, majd Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének vezetője tartott érdekes előadást a zsidó származású Grósz-családról.
Többek közt arra hívta fel a figyelmet: dr. Grósz Frigyes (1797-1858) szemorvos, kórházalapító és -igazgató nemcsak Várad egyik népszerű orvosa volt, hanem megtestesítője a cselekvő, alkotó orvospolgároknak. Középiskoláit a nagy hírű Premontrei Főgimnáziumban végezte. 1816-1819 között Pesten filozófiát hallgatott, amelyből doktorrá is avatták. Az akkor még élő hagyományok szerint a filozófiai doktorátust a további egyetemi tanulmányok, így az orvosi stúdium előkészítésének tekintették. Bécsben iratkozott be az orvosi fakultásra. Nyaranta osztrák, cseh és németországi gyógyfürdőkben dolgozott, mint betegkísérő, így lehetősége adódott arra is, hogy kiképezze magát balneológusnak. 1826-ban avatták orvosnak. 1830-ban hazatért Váradra, és rendelőt nyitott. Még ebben az évben önálló magán szemkórházat alapított, abban az időben ilyen Magyarországon még nem létezett. Ahogy működni kezdett a Szegény Vakok Gyógyintézete, a 19. század eleji kolerahullám elérte 1831-ben Váradot is. Dr. Grósz orvoskollégáival együtt bekapcsolódott a járvány leküzdésébe, s kórházában kolerás betegeket is gondozott. Emellett tevékenyen részt vett mindenütt, ahol segítségre volt szükség, a várost sújtó 1836-os tűzvész és 1846-os árvíz idején is. Az 1848-as szabadságharcban tábori orvosként volt ott. Feljegyezték róla, hogy amikor kolerás honvédeket is gondozott, a betegápolóknak jutalmat adott minden felgyógyult honvédért. Szorgalmazta a szegények számára felállítandó egyesületi, ingyenes szemkórházak alapítását. Közel 28 évig vezette a váradi Zsidó Kórházat is, amelyet komoly intézménnyé fejlesztett. Élete utolsó éveiben sokirányú elfoglaltsága mellett időt szakított arra is, hogy megírja kórház alapítási és szemorvosi tapasztalatait. 752 szemműtétet hajtott végre, ebből 515 beteg meggyógyult, 194 állapota javult, 43 esetben eredménytelen mAradt. A több mint 30 ezer járóbeteg kezelése 42.600 napot vett igénybe, és a beutalt vakok közül 71 teljesen vagyontalan volt. A Premontrei Öregdiákok Egyesületének kezdeményezésére 2010-ben a Római Katolikus Püspökség és a Segítő Jobb Alapítvány magáévá tette egy emléktábla állítás javaslatát, melyet a volt járványkórház Sztaroveszky/Magheru úti épületének lépcsőházában dr. Kalmár László igazgató és Pásztai Ottó leplezték le az emléktáblát, melyet a főpásztor áldott meg.
Szintén orvos
Dr. Grósz Emil (1865-1941) szemész, egyetemi tanár, dékán, kormánybiztos- aki az unokája volt Dr. Grósz Frigyesnek- középiskolai tanulmányait szintén a Premontrei Főgimnáziumban végezte, majd 1887-ben szervezett Budapesten orvos-doktori oklevelet. 1914-1915-ben az orvosi fakultás dékáni tisztét töltötte be, 1905-1918 között trahomaügyi kormánybiztos volt. Tudományos munkálkodása az orvostudomány egész területére kiterjedt. Számtalan tanulmányt írt és az intézményes hazai orvosképzés egyik megteremtője. Jelentős szemészeti iskolát nevelt ki, átadva értékes tapasztalatait. Kiváló szemműtéteket hajtott végre, az öregkori hályog gyógyítására, az általa leírt műtétet világszerte végezték.
Az elhangzottakat Barabás György ny. tanár azzal egészítette ki, hogy felhívta a figyelmet dr. György Pál (Grósz Pál) és dr. Csatári Lajos (Grósz) orvosok neveire.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Kántorképző záróhangverseny
Július 25. és augusztus 13. között lezajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tizenegyedik kántorképző tanfolyama. A záróhangversenyt augusztus 12-én tartották meg.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tizenegyedik alkalommal szervezett kántorképző tanfolyamot július 25. és augusztus 13. között a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében. Augusztus 12-én, pénteken délután 6 órakor került sor a tanfolyam záróhangversenyére. Az ünnepi alkalmon igét hirdetett Csűry István királyhágómelléki református püspök. Prédikációjában a lelkipásztori és kántori szolgálat fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy vállalni kell a megújítás feladatát is. „Szükség van az ujjongva éneklő gyülekezetre, ezért mikor visszatérnek gyülekezeteikbe, serkentsék énekre a híveket”.
Kórus
Az igehirdetést követően a kántorképzőn résztvevő hallgatók és az oktatókból összeállt kórus szolgált, a koncert műsorán Gárdonyi-, Ádám Jenő-, Szak Antal-, Berkesi-művek szerepeltek. A szolgálatot megelőzően Orosz Otília Valéria az újvárosi gyülekezet kántora ismertette, milyen keretek között zajlott le a tanfolyam. Mint elmondta, a kántorképzőt 2005 óta szervezik meg minden évben. Idén 17 hallgató vett részt, közülük hét új hallgató, kilenc tanár irányítása alatt. A résztvevők közül a legfiatalabb még nincs tíz éves. Az oklevelek kiosztására az utolsó vizsgákat követően, augusztus 13-án, szombaton került sor. Orosz Otília Valéria kiemelte, hogy több mint három éves munkát követően elkészült és pár hét múlva ki is nyomtatnak egy szöveges korálkönyvet, ami nagy hasznára lesz a kántoroknak és a leendő kántoroknak. A záróhangversenyt követően a kántorképző kórusa pénteken este a Szent László téren is énekelt.
P. Nagy Noémi
erdon.ro

Lélekharang és haranglábszentelés Érkörtvélyesen
Az érkörtvélyesi református gyülekezet utóbbi 116 esztendejére visszatekintve elmondható: 58 évente szerveznek harangszentelő, hálaadó ünnepséget. Az elmúlt vasárnap lélekharang és harangláb szentelést tartottak.
A furcsán hangzó megállapításnak íme a történeti háttere: A református templom “öregharangja”, mely méretét tekintve a “középső” a maga 389 kg súlyával, 1900-ban öntetett Aradon, 58 évvel később, 1958-ban, a háborúban megfogyatkozó harangok pótlására, a hívek Bukarestben öntettek egy 878 kg súlyú “nagyharangot”, és egy 330 kg-os “kisharangot”. 58 évvel később, 2016 nyarán, újabb haranggal gazdagodott az egyházközség, a református nőszövetség adományaként egy 40 kg súlyú lélekharang érkezett a településre Székelyudvarhelyről. A harang felirata a következő: “Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a vihart eloszlatom. Öntetett az érkörtvélyesi református nőszövetség adományából a Székelyudvarhelyi Lázár Imre öntödéjében. 2015” A tevékeny, áldozatkész nőszövetségi tagok hetente két alkalommal gyűlnek össze csigatészta készítés céljából, s ennek bevételéből ismét gyülekezetük javát szolgálták.
Harangköszöntő vers
A harang már az elmúlt esztendőben megérkezett, ám idén készült el a harangláb, melynek munkadíját, szintén a nőszövetség adományozta. A harangláb anyagköltségének előteremtésében újabb nagylelkű adakozók segédkeztek: a település polgármestere és négy református önkormányzati tanácsos egyenként 500 lejt ajánlott fel, még az előző mandátum idején. Augusztus 14-én, a vasárnapi istentiszteletet követően a gyülekezet, a templomból hosszú menetoszlopban, énekelve vonult át a református temetőbe, ahol meghitt családias légkörben, zajlott a harangszentelési ünnepség. Szolgált az egyházközség kórusa, az egyik kórustag 58 év után ismét közkinccsé tette az 1958-ban gyermekként szavalt harangköszöntő verset, melyet azóta sem feledett. Az lelkészi áldás után megkondult a lélekharang, melynek első szolgálata örömmel töltötte el a szíveket. Adja kegyelmes Urunk, hogy további – már kevésbé örömteli – szolgálatai során a gyászoló szívek az Ige mellett vigasztalást nyerjenek.
Szabó Zsolt lelkész
erdon.ro

Egymás erősítésére éljünk
CSAládban Keresztényként IStennel
Augusztus 11-e és 13-a között rendezték meg Kézdivásárhelyen a CSAKIS Családos Keresztény Fesztivált. A három nap alatt mintegy hétszázan regisztráltak a sportcsarnokban és annak környékén lebonyolított – tudomásunk szerint a maga nemében magyar nyelvterületen egyedülálló – programra, ahol nemcsak a szülők, hanem a gyermekek is kikapcsolódhattak.
A Manna Egyesület és a Kézdivásárhelyi önkormányzat által tető alá hozott családos fesztivál csütörtök esti megnyitóján Beder Imre helybeli református lelkész, illetve dr. Kerekes László római katolikus plébános adta áldását a jelen levő családokra, ezt követően a Kovászna Belvárosi Ifjúsági Zenekar keresztény dalokkal teremtett imádságos hangulatot.
Pénteken délelőtt dr. Komlósi Piroska családterapeuta, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Budapesti Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusa a családi élet áldásai kapcsán tartott előadást a szülőknek, a gyerekek ez idő alatt négy korcsoportban, gyermek- és ifjúsági munkások által vezetett foglalkozásokon vehettek részt.
– A családi élet keretet és lehetőséget ad arra, hogy szeretetben és egymás erősítésére, épülésére, örömére éljünk. A keresztény ember, ha hitben tud élni, és naponta „újratöltődik” az általa megélt krisztusi szeretettel, akkor talán a lelke nem fárad el, és a családi élet nehézségeit, kríziseit – a buktatókat, betegségeket – könnyebben tudja kezelni, mederben tartani – mondta el lapunknak a fesztivál fő előadója.
A délelőtti előadások után páros és csoportbeszélgetésekre is lehetőséget adtak, a délután folyamán a felnőttek mentálhigiénés beszélgetéseken, műhelymunkákon vehettek részt, ahol többek között a családi élet ciklusai, a szerető kommunikáció, a feleségek, anyák, illetve a kamaszkorúakat nevelő családok nehézségei kerültek terítékre. A lazítás és tartalmas szórakozás sem mAradt ki a programból: a szervezők cserkészfoglalkozásokkal, „zöld” játékokkal, családos vetélkedőkkel, kézművessarokkal, de sportolási lehetőséggel és táncoktatással is készültek.
– Olyan szakembereket, családokat hívtunk meg, akik már megtalálták a kiutat egy-egy nehéz helyzetből, és beszéltek is erről. Hiszem, hogy ennek a hatására továbbléphetnek a gondokkal küzdők – mondta el érdeklődésünkre Bardócz Csaba ikafalvi református lelkipásztor, a rendezvény főszervezője, aki szerint az idei a fesztivál megalapozó kiadása volt, épp ezért túl sok résztvevőre nem is számítottak.
Azzal számolnak, hogy akik most jól érezték magukat, továbbviszik a hírt, a következő programra is eljönnek, és másokat is magukkal hoznak. Raff Róbert berecki református missziós lelkipásztor, a Manna Egyesület titkára kiemelte, az Istent dicsőítő koncertekre is olyan előadókat választottak, akik példás családi életet élnek.
Péntek este a magyarországi Pécelről érkezett Kármel együttes, szombaton Balogh Zoltán kézdi-orbai református esperes és Farkas Alajos katolikus segédlelkész elbocsátó áldása után a Reménység együttes, majd Csiszér László, Magyarország egyik legelismertebb dicsőítésvezetője és zenekara lépett színpadra.
Kertész Tibor
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Legyen a zene mindenkié!
Tizenegyedik Fúvóstalálkozó Nagybaconban
Vasárnap délben verőfényes napsütésben kezdődött az immáron tizenegyedik alkalommal megszervezett nagybaconi fúvóstalálkozó, amelyet évről-évre hagyományosan augusztus elején tartanak a község központjában.
Az egész napos rendezvényt a környék zenekarainak zenés felvonulása nyitotta meg, melyek egymás után, a falu három pontjából indultak a központi parkba, ahol összegyűlve közösen a magyar, majd a Székely himnuszt játszotta el több mint száz muzsikus. Mihály Réka nagybaconi tanítónő köszöntötte a rezesbandák tagjait, vezetőit, kísérőit, valamint a közönséget. Beszédében felelevenítette a nagybaconi zenekar több évtizedes múltját, amely élt virágzó időszakokat, állt a megszűnés határán is, de néhány kitartó tagjának és lelkes támogatóinak köszönhetően mégis megmAradt, sőt újjá is született.
– A zene enyhíti a fájdalmat, oldja a szorongást, eloszlatja a félelmet, felpezsdíti a kedélyeket, felkorbácsolja a bátorságot, megacélozza az akaratot, felderíti a szívet, finomítja az ízlést, merész gondolatokra buzdít, és ösztönzi az értelmet. A zene lelki táplálék, ami semmi mással nem pótolható, amely a szívet és a lelket szólítja meg – fűzte hozzá a tanítónő.
Az idei fúvóstalálkozó résztvevő zenekarai a következő településekről érkeztek Nagybaconba: Mikóújfalu, Székelyzsombor, Árkos, Kálnok, Barót, Gidófalva, Magyarhermány, Sepsibükszád, Étfalvazoltán, valamint a házigazda Nagybacon.
Újdonságnak számít a Nagybaconi Ifjúsági Fúvószenekar, amely helyi fiatalokból alakult egy éve, így a falu már két zenekarral is büszkélkedhet. A délután folyamán mindenik együttes fellépett a parkban kialakított színpadon, ahol saját összeállításukkal szórakoztatták a népes közönséget.
Lázár Szilárd
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)