Kötelező lesz Kolozsváron a magyar nyelvű helységnévtábla
Bírósági végzés kötelezi Kolozsvár önkormányzatát arra, hogy magyarul is feltüntesse a város nevét a helységnévtáblákon. A pert egy holland alapítvány kezdeményezte, Monica Trofin bíró pénteken helyt adott a keresetnek. A döntés nem végleges.
A holland alapítvány azzal érvelt, hogy Kolozsváron egy jelentős nemzeti kisebbség él, amely meghatározó szerepet töltött be a település fejlesztésében. Ugyanakkor vállalta, hogy az új helységnévtáblák felszerelésének költségeit fedezi.
Ugyanez az alapítvány pert nyert már a tordaszentlászlói rendőrautók magyar feliratozásának ügyében is. Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere a transindex megkeresésére elmondta, nincs tudomása a perről, de a bíróság döntése reménykeltő, hiszen a közigazgatási törvénynek egy többféleképpen értelmezhető előírása kapcsán született egy bírósági álláspont, ami akkor is fontos, ha az igazságszolgáltatásnak nem a legfelsőbb szintjén hozták azt meg.
Kifejtette, kormányzati szinten sincs konszenzus arról, hogy azok a települések, ahol a nemzeti kisebbség aránya 20% alá süllyed, elveszítik-e nyelvi jogaikat. Horváth Anna üdvözölte a civil kezdeményezést, és elmondta, a civil szféra részéről érkező kezdeményezések sokszor előrevihetik azokat az ügyeket, amelyekben politikai szinten nem sikerül előrelépni.
marosvasarhelyiradio.ro, Erdély.ma

Állásfoglalás a Mikóért a református világtalálkozón
A református egység, a Székely Mikó Kollégium ügye, valamint a kárpátaljai reformátusok mellett áll ki a Magyar Református Egyház Generális Konventjének zárónyilatkozata. Kiegészítésként bekerült a Kárpát-medencei egyházi oktatás mellett való kiállás is.
A kétnapos sepsiszentgyörgyi plenáris ülés végén, pénteken fogadták el a zárónyilatkozatot. A szentgyörgyi találkozó és ülés a 7. Református Világtalálkozó része volt, ezzel lezárták a Kálvin-éveket, és elkezdték a készülődést a reformáció 500 éves jubileumára.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke házigazdaként felhívta a figyelmet, hogy a jövőtervezésben a gyerekvállalás a kulcskérdés, és ebben a szemléletváltásban az egyházaknak is óriási felelősségük van.
Rámutatott, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tartott ülés helyszíne szimbolikus, hiszen a Székely Mikó az egyházi visszaszolgáltatásért folytatott harc, az egyházi értékek vigyázásának szimbólumává vált.
A kétnapos ülésen bizottsági jelentések hangzottak el, többek között Kocsis Márta az Egyházalkotmányi Bizottság tevékenységét ismertetve elmondta, hogy az egyik legnagyobb kihívás az egyházfegyelem kérdése, mivel a részegyházak egyikében sincsen olyan szabályozás, amit teljes egészében a többi tagegyház átvehetne.
A Református Káté Bizottság munkájáról Szabó István dunamelléki püspök elmondta, készül egy egységes vallásoktatási anyag. A Generális Konvent zárónyilatkozatát egyhangúan fogadták el annak tagjai, ebben megfogalmazzák elvárásukat, hogy a Székely Mikó Kollégium ügye rendeződjön, és az egyház tulajdonában maradjon.
Adakozásra szólítják fel ugyanakkor a világ magyar reformátusait, hogy a kárpátaljai magyarok, a háborús helyzetben lévők és a rászorulók gondjain segíthessenek. Aggodalmukat fejezik ki továbbá a térség országaiban az egyházi oktatásra vonatkozó törvényi szigorítások miatt, és az összetartozás megerősítése mellett kötelezik el magukat.
Bíró Blanka, Székelyhon.ro

Vádlottként hallgatják ki Tóth Ferencet
Péntekre kapott idézőt, mégsem hallgatta ki a rendőrség a szovátai Tóth Ferencet. A férfinak ez lett volna a második kihallgatása, mióta június 8-án saját szovátai telkén fellállított Wass Albert-szobrot június 12-én a hatóságok elkobozták.
Érdeklődésünkre Tóth Ferenc elmondta: ügyvédnője betegsége miatt kértek és kaptak halasztást egy későbbi időpontra. Annyi újdonság van azonban az ügyében, hogy időközben gyanúsítottból vádlottá minősítették át megítélését – mondta el a szoborállító férfi, akinek elképzelése sincs arról, hogy meddig folyhat az ügy, és hogy folytatják-e a hatóságok az ellene indított megfélemlítési akciót. Viszont azt sejti, hogy a vizsgálati rendet szeretné a rendőrség is betartani, hogy ha törvényszéki tárgyalásra kerülnek, ne akadjon kihasználható hiba. Márpedig Tóth Ferernc meg van győződve, hogy törvényszéki döntés fog születni arról, hogy visszakapja-e az elkobzott Wass-szobrot.
Csupán annyit kívánt még megjegyezni, hogy egyelőre várják az új idézést, de még nem konzultált az ügyvédjével arról, hogy vádlottként köteles-e vallomást tenni, vagy megtagadhatja azt, amiként megtette ezt néhány hete gyanúsítottként.
Gligor Róbert László, Székelyhon.ro

Szekértúrán, a nagy háborúra emlékezve
Pénteken ért véget a 8. Orbán Balázs Emlék Szekértúra, melynek részvevői idén az első világháború hőseinek emléke előtt hajtottak fejet. Végigjárva a Székelykeresztúri Unitárius Egyházkörhöz tartozó huszonhat települést, emléktáblák és emlékművek előtt idézték fel azokat, akik kis falvainkból a „nagy háború” áldozataivá váltak.
Nyolcadszor vágtak neki Orbán Balázs-i lelkülettel a szekeres honismereti zarándoklatnak. A forgalmas utak helyett felhagyott erdei-mezei ösvényeken jutottak el egyik falutól a másikig. A helybéliekkel idézték fel a múlt század elejének emberveszteségeit. Pénteken az utolsó előtti állomáson, Firtosváralján jártunk.
A harminc, zömmel Hódmezővásárhelyről és Budapestről érkezőn meglátszott a nap heve, de nagy esők is hátráltatták a szekerezést. A falubeliek fogaton eléjük mentek, és a határban énekszóval köszöntötték őket.
Sípos László helyi unitárius lelkész a kétszáz éves, felújítás alatt álló templomban elmondta: a látvány önmagáért beszél. Van akarat, holnap, jövendő! Jelképesen megemelte kalapját azok előtt, akik sarával-esőjével vállalták az utat – belülről valami arra indította: vállalni kell. A népes megemlékezők imája azokért szólt, akik életüket-vérüket adták nemes célokért. Két verssel köszöntötte a különböző korú tisztelettevőket és azokat, akiknek csak nevét olvashatták fel az emléktábláról, avagy névtelen sírokban nyugszanak. Életüket áldozták a hazáét, a szabadságért, a megmaradásért.
A sasos behívók áldozatai
A falu legidősebb embere, a 88 éves Bálint Zsigmond megköszönte, hogy a Firtos hegye alatt élőkkel róják le kegyeletüket. „Borzalmas idők jártak, amikor az emberek a sasos behívókat kapták. A faluból sokan életüket áldozták. Apa harmadmagával ment, csak ő került haza, fiai odamaradtak.” Huszonkét nevet véstek az emléktáblára.
Az Ezer Nemzetség Ivókupa Baráti Társaság és a szekértúra vezetőjét, Fazekas Özsébet a firtosváraljai veszteséglista intése érintette meg legmélyebben. „Ez a közösség szívén viselte a hősök emlékének a tiszteletét”: Ember! Eszmélj! Ezek a hazáért áldozták életüket. Emlékük áldott. Lőrinczi Lajos esperes elmondta, több száz nevet olvastak fel az elmúlt héten: azokét, akik „fészküket védték”. Sok szájról szájra terjedő emléket is meghallgattak. A fiatfalvi bácsi mesélte: huszár nagyapja egykor úgy jött haza, hogy az összes csatát megnyerték. Itthon tudta meg, hogy elveszítették a háborút. Hogy lehet?
Grezsa István orvos bevallotta: a kegyeleti utazás rendkívül megterhelő lelkileg. Olyan fizikai, szellemi súly, amely évekre fog hatni. Megrendítő volt a közösségek viszonyulása. Tapasztalták: a „Nagy háború” emberveszteségben ugyanazt eredményezte, mint amit tapasztaltak az Alföldön. A kegyelet mellett jövőbe mutató a közös azonosságtudat: egymás terhét hordozzátok. Erdély nélkül Magyarország sincs!
„Ez nehéz!”
Bordás Gábor 28 éves, a svédországi Uppsalából érkezett. Apai ágon nagyszalontai kötődésű, a hazalátogatás a gyökerek felfedezése is. "Itthon érzem magam. A megemlékezés nehéz. Egy évet, a sorkötelességet leszolgáltam. Katonás egyén vagyok, jól éreztem magam ezekben a körökben. Milyen lehetett azoknak, akik átélték a háborút; az a sors, amelybe belekényszerítették őket? Megérdemlik a tiszteletet!”
Fazekas Özséb Szilveszer pannonhalmi bencés diák mind a nyolc szekértúrán részt vett. Az ideinek jellege miatt fontos célja volt. Eddig csak átmentek a falvakon, most megálltak. Mindenütt várták őket. Új erőt adott, hogy szükség van jelenlétükre a megemlékezéshez.
Fazekas Özséb kifejezte: mindenütt nagy szeretettel és tisztelettel fogadták őket. Kiemelt helyszínek is voltak, ahol a helyi közösség nagyobb létszámban és ünnepi készülettel csatlakozott hozzájuk. A visszajelzés megerősítette az elhatározást: „végigvisszük a kegyeleti emléktúrát”. Folytatják: a következő három évben a szekértúra részvevői ellátogatnak egy-egy első világháborús helyszínre: télen Galíciába és Lodomériába mennek, ahol a székelyek is harcoltak.
Molnár Melinda, Székelyhon.ro

Nyitott előadásokkal kezdődik a BNYA
Hétfőn nyitják meg Csíkszeredában az idei Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) főhetének rendezvénysorozatát.
A romániai magyar pedagógusok továbbképzését szolgáló rendezvényt 1993 óra szervezi meg a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Miután a héten már elkezdődött néhány program, a továbbképzések zöme jövő héten zajlik Csíkszeredában, Szovátán, Székelyudvarhelyen, Torockón, Kolozsváron és Nagyváradon.
A több száz pedagógus számára szervezett előadások idén a Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a közoktatásban téma köré csoportosulnak. Az akadémia ünnepélyes megnyitóját hétfőn reggel 10 órakor tartják Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusházban. Ezt követően, 11,30 órától zajlik a rendezvény két nyitóelőadása, melyek idén minden érdeklődő számára nyitottak. Hoffman Rózsa magyarországi egyetemi docens, oktatáspolitikus Pedagógusszerepek és -lehetőségek a gyorsan változó világban címmel tart előadást, Barabási Albert László csíkszeredai származású fizikus, hálózatkutató pedig Behálózva - a hálózatok csodálatos világa a sejtektől a világhálóig című értekezésére várja az érdeklődőket.
R. Kiss Edit, Székelyhon.ro

Gyergyóremete ünneplőben
Megpihenni, ünnepelni gyűltek össze július 12–13-án a remeteiek és hozzuk közel állók. A falunapok szerénynek nevezett, ám gazdag rendezvényei által lett helye a kikapcsolódásnak, a töltekezésnek, a községfejlesztés megünneplésének és az elismerésnek is.
A Férfi: erő és érzelem mottójú falunapon pedagógusok és diákok, a legrendezettebb porták tulajdonosai lettek kitüntetve, a legfőbb elismerés viszont két férfinak járt negyven, illetve négy év munkájáért. „Téved, aki azt hiszi, nincs helye a köszönetnek negyven év munkájáért Remetén a remeteiekért” – mondotta Laczkó-Albert Elemér a Pro Remete-díjat adva át a község nyugdíjazott jegyzőjének. Román Bálint öt polgármesterrel és nyolc alpolgármesterrel, valamint számos tanácsossal dolgozott együtt a negyven év alatt, és állítja, nem csak azért forgatták az aktákat, hogy ne legyen rajtuk por, senki ne mondhassa, hogy ingyenélők. A törvényt szem előtt tartva, a jó szándékot követve dolgozott, köszönve az elismerést.
A község díszpolgára Sándor Csaba lett, aki – a polgármester szerint – „a táncot nem csak tanítani tudja, ő is műveli”. Négy esztendeje jó hírnevét hallva kérték fel, tanítson Remetén is. Ma négyszáz remetei gyerek néptáncol, százötven növendék pedig olyan szinten, hogy helyük van minden színpadon. „Érdemesnek tartottak a kitüntetésre, de ezzel nagy keresztet tettek a vállamra az amúgy is meglévő mellé” – mondta Sándor Csaba, úgy vélve, a díj képében tulajdonképpen bizalmat kapott.
„Azt tekintem feladatomnak, hogy a gyermekekbe olyan tüzet gyújtsak, ami őseinktől származik. E híján nem teljes ember, e tűzzel a lelkében viszont a székely egy kicsivel többé válik. Ettől függ, hogy a gyermekek milyen szülők lesznek” – mondta Sándor Csaba, aki akárcsak a községi jegyző, egy Balázs József-alkotást is kapott ajándékba.
Balázs Katalin, Székelyhon.ro

Itthon járt A Fejedelem
„Hazaérkezett A Fejedelem” – jelentette ki Moravetz Levente, a rockmusical rendezője, producere, szövegírója a gyergyószentmiklósi bemutató kapcsán. Az egri Gárdonyi Géza Színtársulat és az Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. közös produkciója a 2011-es magyarországi bemutató után már számos előadást megért, Magyarország határai túl azonban szombaton este Gyergyószentmiklóson játszották először. A „Kárpátok közötti” helyszín anyaországi nézőket is vonzott az előadásra
„Amikor elkezdtem a darab írását, két ponton, a két finálénál voltam megakadva, nem tudtam, hogy miről szóljanak. Felidézve székelyföldi emlékeim között azt, hogy minden ház falán a feszület mellett ott láttam II. Rákóczi Ferenc képét, jött az ötlet: jobb helyre nem lehetne írni a finálék szövegét, mint a Kárpátok közé. Ezen az estén hazaérkezett az előadás, teljesült a szívem vágya ” – közölte az erdélyi ősbemutatóra összesereglett nézőkkel Moravetz Levene. Neve nem egy történelmi tárgyú előadást fémjelez, ennek tükrében vallja, az ilyen tematikájú darabok iránt fogékony a közönség. „Szigetvárról érkező autóbuszokat értünk tetten, utasai azért jöttek, hogy Gyergyószentmiklóson nézhessék meg A Fejedelmet. A társulat számára is külön élmény az erdélyi helyszín, az ideút során látva azokat a havasokat, amikről énekelnek, könnyeket csalt mindenki szemébe” - mondta el portálunknak Moravetz.
A darab kapcsán kifejtette, II. Rákóczi Ferenc szellemiségének, személyiségének üzenete örök érvényű, ám amit ma különösen komolyan kellene vennünk, az az egység, az egymás szeretete, az egymásért élni és halni képesség, a közös célért való küzdés. „Lesz még idő, amikor a világ elmondja, hogy élnek még magyarok, de ez a nemzet vagy most lesz független és szabad, vagy a történelme során mindig behódolni kényszerül valakinek. Ez eredeti mondat Rákóczitól, elhangzik a darabban, és ez a mai napig torokszorítóan szólal meg, nagyon komolyan kellene venni” – véli a darab írója, rendezője.
„A szeretetet szeretnénk felújítani”
Az egység újraformálásának, az egymás iránti szeretet felélesztésének fontosságát emelte ki megkérdezésünkre a főszerepet játszó Kelemen Csaba színművész is. „Kibújva” II. Rákóczi Ferenc „bőréből”, magánemberként fejtette ki gondolatait: „Borzalmasan fáj a szívünk amiatt, hogy elkeseredettnek látjuk az ittenieket, hogy 2004. december 5. miatt úgy érzik, messze kerültek az anyaországiaktól. Mi a szeretetet szeretnénk felújítani, sugallni, hogy fogadják el, hogy a trianoni határokon belül lévő nemzet nem fordított hátat egyetlen léleknek sem, testvéreknek érezzük őket, fontos a sorsuk, talán a legfontosabb nekünk. Nagyon szépen kérjük, hogy fogadják el a szeretetünket, a kéznyújtásunkat, és fogadják el Rákóczi Ferenc üzenetét: egy a zászló, egy a nemzet, egy a magyar és tenni kell érte. Nem hallgatni, véleményezni, tévét nézni kell, hanem fontos, hogyha újból feláll a zászló – márpedig ez meg fog történni –, akkor alája kell sorakozni magyarnak, nem magyarnak, a Kárpát-medencében élő minden nemzetiségnek. Mert a gondjaink, a bajaink közösek, s ezeket csak úgy tudjuk megoldani, ha megfogjuk egymás kezét” – fogalmazott Kelemen Csaba.
„Egyedi” érzelmek megéléséért vállalta a gyergyószentmiklósi kiszállással járó hosszú utat az egyébként várandós kismama, Fésűs Nelly. A darabban Rákóczi fiatalkori szerelmét, Eleonórát játszó színésznő elmondta, korábban sosem járt Erdélyben, kihagyhatatlan alkalomnak tartotta a szombati bemutatót. „Jelenlegi állapotomban egy 700 kilométeres út nem egyszerű, de vállaltam. Egy vérbeli színész, egy magyar ember nem hagyhatja ki annak lehetőségét, hogy Erdélyben játssza el a II. Rákóczi Ferencről szóló darabot. Azt gondolom, hogy az itteni előadás nem csak nekünk, színészeknek jelent többet az eddigi előadásokhoz képest, hanem azoknak is,akik megnézik” – nyilatkozta a bemutató előtt.
A közel száz főt felvonultató stábnak nem kellett csalódnia, a közönség vastapssal fejezte ki tetszését. Voltak, akiket könnyekig meghatott az előadás, és sokan, akik elmondták, mélyrehatóbb ismereteket kívánnak szerezni, a bemutatott korszak iránt történelemkönyvekben fognak utánaolvasni.
Kulturális támogatás
A Fejedelem kulturális adományként érkezett Gyergyószentmiklósra, a produkció itteni bemutatását Gyergyószék Képviseleti Iroda (GYERKI) 25 ezer euróval támogatta. Hogy miért éppen ez a darab került az „ajándékcsomagba”, Eötvös György társtulajdonos elmondta: „Minden nemzetnek szüksége van olyan eseményekre, amelyekre büszke tud lenni. Talán a határon túli magyaroknak még inkább szükségük van a nemzet hőseire, a nemzeti szimbólumokra. II Rákóczi Ferenc életének a darabban bemutatott szakasza olyan esemény, amiről úgy gondoljuk, megfelelő fogadtatásra talál a gyergyóiak körében”.
Mezei János a város nevében köszönte meg a GYERKI-nek, kiemelten Balogh Sándor társtulajdonosnak, Gyergyószentmiklós tiszteletbeli nagykövetének az ajándékot. „A kulturális adománnyal egy olyan lehetőséget teremtettek, ami igényes szórakozást nyújt, történelmi tartalma egy jel, példa lehet Gyergyószentmiklós számára” – fogalmazott a polgármester.
Pethő Melánia, Székelyhon.ro

Előrelépés a tárgyalásokon – Csomag: statútum és alkotmánymódosítás
Legkésőbb két hét múlva véglegesítik Székelyföld autonómia-statútumát, és ezt követően közvitára bocsátják – mondták el hétvégi egyeztetésük után az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői. Esély van arra, hogy az őszi parlamenti szesszióban a tervezetet benyújtják a parlamentbe. Márton Árpád, az RMDSZ küldöttségét vezető parlamenti képviselő elmondta: megállapodtak abban, hogy a tervezethez egy olyan alkotmánymódosító csomagot is kapcsolnak, amely lehetővé teszi egy dél-tiroli mintájú autonómia működését. Egyetértettek abban is, hogy Székelyföldet Kovászna, Hargita és Maros megyék területében határozzák meg úgy, hogy záros határidő alatt, azok a települések, amelyek nem kívánnak idetartozni, leválhatnak róla, illetve a szomszédos megyékből azok a települések, amelyek ide akarnak tarozni, csatlakozhatnak hozzá.
– Abban maradtunk, hogy módosítjuk az alkotmányt, a régió nem megyék szövetségeként, hanem törvény útján jön létre – mutatott rá a kiútra egyik korábbi nézeteltérésből a képviselő.
Leszögezték az is, hogy a régiót egy közvetlenül választott testület vezeti majd, teljes kétnyelvűség lesz, és az etnikai csoportok számarányuknak megfelelő képviselethez jutnak.
A korábbi találkozóktól eltérően, a Márton Árpád, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Székely István Kulturális Autonómia Tanács-elnök, illetve a Biró Zsolt pártelnök, Kulcsár-Terza József és Salamon Zoltán, az MPP Kovászna és Hargita megyei elnökei által alkotott delegációk konkrét szövegtervezeteket is végigtárgyaltak – mondta el az RMDSZ tárgyalócsoportjának vezetője. Volt, amiket ki kellett javítani, és elhangzottak olyan javaslatok is, amelyekre legközelebb kell majd visszatérni – tette hozzá Márton Árpád.
Biró Zsolt, az MPP országos elnöke „fontos előrelépésről” beszélt, és megállapította: az RMDSZ ezúttal a korábbi „felvizezett” tervezet helyett egy szolid szöveggel rukkolt elő, amelybe beépültek az MPP korábbi javaslatai is. Ez ugyan nem fér bele a jelenlegi alkotmányos keretbe, de legalább arról szól, amiről szólnia kell: a nyolc székely szék valós autonómiájáról.
– Ha sikerül kialakítani egy valamennyi fél számára elfogadható modellt, akkor azt mindenki a saját csatornáin népszerűsíthetné mind a román közvélemény, mind az európai intézmények fele. Annyira naivak ugyanis nem vagyunk, hogy azt higgyük, ezt a hat százalékos RMDSZ, ha még a legpozitívabban is viszonyulna hozzá, nemzetközi nyomás hiányában át tudná préselni a román parlamenten – nyilatkozta Biró Zsolt.
Az MPP elnöke kiemelte: a tervezet preambulumába (az alapelvekről szóló bevezető fejezetbe) szó szerint beírták az 1918. december elsejei, Gyulafehérvári Nagygyűlés Nyilatkozatát, amely nem csak erkölcsi, hanem törvényi alapja is kell, hogy legyen a romániai kisebbségi jogrendnek.
Az MPP elnöke bizakodó abban a tekintetben is, hogy az itt megfogalmazott alapelvek eloszlatják azt a – nem kizárt, hogy tudatosan fenntartott – félelmet, amely az autonómiát területi szegregációval azonosítja. Biró Zsolt azt reméli, a statútum „nem valamelyik asztalfióknak készül”, és ha a közvita hasznos észrevételeit beépítik a jogszabályba, az RMDSZ képviselői az őszi ülésszaknak már az elején benyújtják a parlamentbe.
Erdély András
Székely Hírmondó, Erdély.ma

Kolozsváron is megsütik a Magyarok Kenyerét
déntől Kolozsvár is részt vesz abban a programban, amely által a pécsi városvezetés kezdeményezésére magyarországi és határon kívüli magyarlakta települések közös búzájából sütik meg a Magyarok Kenyerét.
A Pécsi Polgármesteri Hivatal meghívására Kolozsvár csatlakozik a Testvérvárosi Búzacsere Programhoz, így augusztus 20-án Kolozsváron is megsütik a Magyarok Kenyerét. Pécsett idén már negyedik alkalommal szervezik meg a Magyarok Kenyere elnevezésű programot, amely politikamentes kezdeményezésként sajátos színt nyújt az Új Kenyér ünnepének.
A Kárpát-medence magyarlakta településeiről összegyűjtött több tonna búzát Pécsett összeöntik, s az ebből őrölt lisztből sütik meg a Magyarok Kenyerét, amelyet augusztus 20-án Pécsett a Dóm téren szelnek fel.
Kolozsváron a búzát az aratás kezdetétől július végéig hozhatják be a Kolozsvár környékén élők a konzulátus udvarán elhelyezett hombárba.
Paprika Rádió, Erdély.ma

Autonómiahatározatot fogadtak el székely önkormányzatok
Tizenöt székely önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amelyben kifejezte az autonómia iránti igényét – közölte hétfőn a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által aláírt közlemény emlékeztet, öt hónappal ezelőtt fordultak felhívással Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára. Eddig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza önkormányzatai tettek eleget ennek a felkérésnek, és egyhangú szavazással elfogadták a határozatot. Az SZNT szerint ezzel a tizenöt székely önkormányzat a pártpolitikai viták fölé emelte Székelyföld autonómiájának és egységének ügyét. „A szavazáson részt vevő és a határozatot megszavazó román nemzetiségű önkormányzati képviselők megértették, hogy a határozatoknak sem tartalma, sem célja nem irányul sem a székelyföldi románság, sem Románia ellen, viszont olyan közös célt fogalmaz meg, amely Székelyföld minden lakójának egyformán a javát szolgálja" – olvasható a közleményben.
Az SZNT emlékeztet, hogy az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és parlamentjéhez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ugyanakkor az érintett romániai megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és „fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot".
Izsák Balázs szerint a folytatás letéteményese és felelőse a többi 138 székely önkormányzat, amelyek felerősíthetik a folyamatot, és új lendületet adhatnak azon fórumok munkájának, amelyek érdemben elkezdtek foglalkozni Székelyföld ügyével. Ezért ismét kérnek minden érintett önkormányzatot, legyen határozott és bátor, s minél hamarabb döntsön a javasolt határozat elfogadásáról, tájékoztatásul pedig továbbítsa romániai és nemzetközi fórumoknak.
Az SZNT elnöke felkérte a civil szervezeteket is, ne hagyják magukra az önkormányzatokat ebben a küzdelemben. „Átfogó mozgalmat kell indítani a román kormány közigazgatási reformterve ellen és Székelyföld területi autonómiájáért" – olvasható a közleményben.
MTI, Erdély.ma

Románia több mint 80 állampolgárát menekítette ki a Gázai övezetből
Izrael július 8-án hajnalban kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és mozgósított 40 ezer tartalékost. A konfliktusban a legfrissebb adatok szerint 170 palesztin vesztette életét és 1154 sebesült meg.
A bukaresti hatóságok egy 84 fős, román állampolgárokból és családtagjaikból álló csoportot menekítettek ki hétfőn a harcok sújtotta Gázai övezetből.
A csoport tagjait a Gázai övezet határán vették át a román hatóságok, majd katonai védelem alatt – izraeli és jordániai területen áthaladva – az ammáni nemzetközi repülőtérről indították útnak őket Bukarestbe. Az akcióban a tel-avivi és rámalláhi román külképviselet tisztségviselői nyújtottak konzuli segítséget.
A csoport hazaszállítása érdekében a román légierő két csapatszállító gépet küldött Ammánba: az első közülük hétfő délben érkezett vissza a Bukarest melletti otopeni-i katonai támaszpontra. A menekülteket Mircea Dusa védelmi és Titus Corlatean külügyminiszter fogadta a repülőtéren.
A román védelmi minisztérium közleménye szerint a román állampolgárok repatriálását Victor Ponta miniszterelnök közvetlen irányítása alatt bonyolították le.
A román külügyminisztériumban a konfliktus kezdete óta válságstáb működik, amely a külképviseletekkel együtt segíti a bajbajutott, vagy biztonságukért aggódó román állampolgárokat.
Izrael július 8-án hajnalban kezdett hadműveletet a Gázai övezet iszlamista erői ellen, és mozgósított 40 ezer tartalékost. A konfliktusban a legfrissebb adatok szerint 170 palesztin vesztette életét és 1154 sebesült meg.
MTI, Erdély.ma

A polip
A korrupció polipja – ez az imaginárius szörnyeteg – behálózza Abszurdisztánt. Csak a péntek reggeli hírekből: letartóztatták a korrupcióellenes ügyészség iaşi-i ügyészét csúszópénz elfogadása miatt, előzetesbe került a sloboziai vérközpont igazgatónője, mivel a vérátömlesztéshez elengedhetetlenül szükséges vér is alkuk céltáblájává vált, aki nem fizetett 50 vagy 100 lejt, nem kapott vért, betegek haltak meg a műtőasztalon.
Letartóztatták az egyik teleormani árvaház vezetőjét, azzal vádolják, hogy csúszópénzt kértek az örökbefogadásokért, egy boldog család 1000 euróért juthatott gyermekhez, az ügyek nyolc esztendeje folynak… Hetek óta folyik a kenőpénz elfogadásával vádolt Mircea Băsescu ügye is, előtérbe kerültek ismét a korrupcióval vádolt tévémogul zűrös ügyletei, s Voiculescu ellen szaporodnak a vádak! De mindez eltörpül a legújabb botrány mellett: a Korrupcióellenes Ügyészség három minisztérium 2001 és 2013 között kötött, több mint gyanús szerződéseit vizsgálja. A korrupció polipja tehát elérte a hatalom legfelső köreit is, az elnök családját, a leggazdagabb üzletembereket és a kormányt. De lássuk, miről van szó ez utóbbi esetben. Négy szerződésről, melyekkel körülbelül egymilliárd lejjel károsították meg az államot. A történet 2001-ben, a Năstase-kormány idején kezdődik, de átnyúlik a Boc- és a Ponta-kabinet idejére is. A mába! Az oktatási minisztérium az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére kötött még 2001-ben egy szerződést. Nyilván, csúszópénzekért juthattak a cégek az üzlethez, később az ügy az informatikai minisztérium hatáskörébe került, s folytatódott Daniel Funeriu és Valeriu Vreme oktatásügyi, illetve kommunikációért felelős miniszter idején is, érintve a kabinet főtitkárságát is. Még megdöbbentőbb a belügyminisztérium umbuldája. Ioan Rus minisztersége idején, 2001-ben a határok biztonságosabbá tételének érdekében kezdett tárgyalásokat a tárca különféle cégekkel, 40, illetve 60 ezer euróért kaphatták meg a szerződéseket az érintett vállalkozások, de tejeltek 5–10 százalékot a megkötött szerződések után is a megítélt összegből. Ez az ügy is átnyúlik a mába. 650 millió euróról van szó, az összeg jelentékeny része köztisztviselők zsebébe vándorolt. A Korrupcióellenes Ügyészség munkatársai kezdeményezik tizenegy volt és jelenlegi miniszter őrizetbe vételét. Ha tagjai a parlamentnek, kiadatásukról a képviselőház és a szenátus dönthet, ha nem tagjai, akkor Traian Băsescu államfő. Az 1989 utáni huszonöt év legnagyobb korrupciós ügyéről van szó. Mindez cáfolja szegény Radu Vasile – a costeşti-i csata hőse – megállapítását, aki még 1999-ben, a bányászvillongások idején jelentette ki: Romániában már mindent elloptak, nincs, mit ellopni. Kiderült: van, és az is, hogy a száz sebből vérző polip levághatatlan karjai elérték a hatalom legfelső köreit is.
Bogdán László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szoboravató Rétyen (Nemzetközi fúvóstalálkozó)
Sepsiszentgyörgy és Réty lakói részesülhettek a XXIII. Nemzetközi Fúvóstalálkozó nyújtotta élményben szombaton és vasárnap. A szervező és házigazda Réty együttese mellett Abony és Tótkomlós zenekarai folytatták Sepsiszék immár közel negyedszázados zenei hagyományát.
Megemlékező istentiszteletet tartottak Rétyen az elhunyt fúvósok és Kelemen Antal néhai karnagy emlékére, Deák Botond helybeli lelkipásztor hirdette Isten igéjét. Július 12-én, szombaton bensőséges hangulatú ünnepség helyszíne volt a rétyi zeneterem előtere. A Kováts András Fúvósegyesület, a rétyi fúvószenekar újjászervezésének 35. évfordulójára emlékeztek, leleplezték a tragikus hirtelenséggel elhunyt Kelemen Antal karmester, iskolaigazgató-tanár és következetes művelődésszervező mellszobrát.
A szobor alkotója, Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész elmondta, hogy többszörös kihívás volt számára megformálni annak az embernek arcát, akihez személyesen is sok-sok szál kötötte. A hatvantagú helybeli fúvószenekar zenés nyitánya után szólásra emelkedtek a fúvósmuzsika és zenei mozgalom barátai, Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke, majd Dálnoki Lajos, Réty község polgármestere, aki – a zenekar tagjaként – karmesterének több mint három évtizedes múlhatatlan érdemeire emlékeztetett, kiemelve azt, hogy európai magasságba emelte egy székely faluközösség zenei életének gyümölcseit, és felolvasta a helyi önkormányzat határozatát, amely alapján ez alkalommal Kelemen Antalt, a helybeli Antos János-iskola igazgató-tanárát, az Erdélyi Közművelődési Egyesület Nagy István-díjas karnagyát, fúvósszakosztályi elnökét post mortem Réty község díszpolgárává nyilvánították. A díszoklevelet a karnagy felesége, Kelemen Judit nyugalmazott tanítónő és családja vette át. Réty az erdélyi magyar fúvósmuzsika Mekkája lett – hangsúlyozta Guttmann Emese, aki édesapjával, néhai Guttmann Mihállyal, a szövetség örökös tiszteletbeli elnökével nagyra értékelte Kelemen Antal és a helybeli fúvósegyesület kitartó munkáját. Az emlékünnepség közművelődési jelentőségéről szólt Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, majd Bedő Zoltán közíró méltatta Kelemen Antal karnagyot, a szobrot ft. Szabó Lajos címzetes kanonok, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia lelkésze szentelte fel, emlékeztetve a hallgatóságot arra a felső-háromszéki jeles római katolikus családra, amelyből Kelemen Antal is vétetett. Áldást mondott Deák Botond lelkipásztor. Az est kiemelkedő eseménye a rétyi zenei életről szóló rövid film levetítése, amelyet Laczy Károly felvételei alapján készített az Inárccsal szomszédos Dabas Televízió. Inárcs Réty község testvértelepülése, és Laczy Károly egykori polgármester szoros barátságot ápol ma is a Kelemen családdal és a helyiekkel. Maksai József karmester köszönetet mondott azoknak, akik támogatták a szoborállítást. Az emlékünnepség záradékául elhelyezték a szobornál a kegyelet virágait, közreműködött a helyi zenekar, és elhangzottak himnuszaink.
Kelemen Antal /Kézdialmás, 1946. febr. 17. – Réty, 2011. nov. 29./
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nemzetpolitikai kerekasztal
A felvidéki Martoson szervezték meg szombaton azt a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyen a tavalyhoz hasonlóan Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja, Kelemen Hunor, az RMDSZ, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke vett részt. A beszélgetés moderátora Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, aki az elmúlt egy év helyzetelemzésére kérte fel a politikusokat.
Kelemen Hunor beszámolójában elmondta, tavaly nyáron az RMDSZ ellenzékben volt, Romániát pedig egy kétharmaddal rendelkező óriáskoalíció vezette, amely hatalmas reformokat tűzött ki célul, és amelyekből végül nem lett semmi, mert a két nagy párt vezetője nem tudott megegyezni. Az RMDSZ elnöke a szövetség négy hónapos kormányzati szerepvállalásáról is beszélt. Márciusban lépett kormányra az RMDSZ két miniszteri és tizenhárom államtitkári mandátummal. Ebben az időszakban került sor az európai parlamenti választásokra, aminek eredményeképpen a szövetség megőrizte az arányos képviseletet, két képviselőt küldött Brüsszelbe. A kormányzati szerep a mi esetünkben sem doktrinális választás, nem a szeretetről szól. Ha arra várnánk, hogy olyan román politikai párt mellé álljunk, aki minket, magyarokat szeret, valószínűleg a következő néhány évtizedet duzzogással töltenénk el. Eredményeket elérni, hatékony érdekérvényesítést kormányon lehet végezni – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke végül az elmúlt hetek politikai történéseiről számolt be.
A magyarországi nemzetpolitikáról Kelemen Hunor elmondta, figyelembe kell venni azt, hogy más élethelyzetek, más lehetőségek vannak a Kárpát-medencei régiókban, és az a nemzetpolitika, amit Magyarország koordinál, akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi ezeket a különbségeket, és senki nem azt gondolja Budapesten, hogy meg kell mondani a határon túli magyaroknak azt, hogy mit kell tenni, hanem a legitim magyar szervezetekkel partnerségben alakítják a nemzetpolitikát, egymásra való tekintettel.
Brenzovics László elmondta, a kárpátaljai magyarok tragikus éven vannak túl. Nemzetiségi atrocitások nem érték az itt élő magyarságot, de az elmúlt év hatalmi harcai érezhetőek voltak Kárpátalján is. Ukrajna az elmúlt huszonöt évben nem tudott politikai és gazdasági stabilitást megteremteni, hatalmas ellentétek húzódnak az ország két területe, Nyugat- és Kelet-Ukrajna között. Sikeres évet zárt a vajdasági magyarság – mondta Pásztor István. Jelentős előrelépésnek tartja, hogy Szerbiában elindultak az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások, ugyanakkor jelezte, gazdaságilag egyre rosszabb helyzetbe kerül az állam. Megjegyezte, három sikeres választás zajlott le az elmúlt egy évben, elégedettek az elért eredménnyel. Az az érdekünk, hogy az asztalnál ülve a maximumot tudjuk kihozni a vajdasági magyarok számára. Közösségépítés szempontjából igen fontosak az elért eredmények – hangzott el Martoson.
Sok minden változott Szlovákiában, kiderült, a Smer, Robert Fico legyőzhető – mondta Berényi József. A jelenlegi államfő személye egyelőre több kérdőjelet vet fel, mint választ a magyarok számára, ám úgy látja, jobb elnök lesz, mint az előző – jegyezte meg az MKP elnöke. Három sikeres választás után az elbizonytalanodás időszakának vége, mutatott rá az MKP választási sikereire Berényi, majd legfőbb célként fogalmazta meg, hogy 2016-ban ismét a parlamentbe jusson az MKP.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Továbblépni
A magyar nemzetpolitika utóbbi négy évének gyakorlatát folytatni kell, az esetleges változtatásokat pedig nem azért kell megtenni, mert bizonyos pozíciókba új emberek kerültek, hanem azért, mert a külhoni magyar közösségek igénye túlmutat az eddigieken – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi képviselőház elnöke a XII. Vajdasági Szabadegyetem utolsó napján, tegnap az észak-bácskai Kishegyesen.
A magyar nemzetpolitika négy éve és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet című kerekasztal-beszélgetésen Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért korábban felelős helyettes államtitkár – a nemzetpolitika utóbbi huszonöt évét ismertetve – azt mondta: a rendszerváltás után a magyar állam számára természetessé vált, hogy foglalkozik a külhoni magyarsággal, a kormányváltások viszont hullámzást idéztek elő a nemzetpolitikában, ami megingatta a külhoni magyarok bizalmát. Hozzátette: a nemzetpolitika célja az, hogy a külhoni magyaroknak legyen élhető jövőjük a szülőföldjükön.
Pásztor István ehhez kapcsolódóan kifejtette: számára az újfajta nemzetpolitika igazi kérdése az, hogy a magyar kormány támogatáspolitikája megmarad-e az eddigi gyakorlatnál – annál, hogy főleg az oktatási és művelődési kezdeményezéseket támogatja –, vagy továbblépnek. Hozzáfűzte: ő az utóbbinak a híve, és szerinte sok más határon túli közösség is így gondolkodik. Mint fogalmazott, a nemzetpolitikát a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, valamint az egészségügyi és a szociális kérdések szempontjából kellene továbbfejleszteni. Erre kitapintható igény van. Számunkra az lenne hihetetlenül fontos, ha meg tudnánk állapodni abban, hogy a támogatáspolitikát ebbe az irányba tudnánk kimozdítani – mondta Pásztor István. A politikus szerint a nemzet akkor erős, ha Magyarország erős, a nemzetrészek pedig tekintélyesek, mivel össze vagyunk kapcsolva egymással, a többi magyar közösség sikere a mi sikerünk is. A pártelnök hozzátette: „Nekünk nagyon fontos, hogy Magyarországon milyen kormány van, hogy milyen a Fidesszel a kapcsolat, de a feladatokat nekünk magunknak kell elvégeznünk. De bátrabbak vagyunk, ha tudjuk, hogy olyan magyar kormány van mögöttünk, amely támogat bennünket. Ugyanúgy kell képviselnünk az érdekeinket, ahogy eddig is tettük. Számomra az igazi kérdés pillanatnyilag az, hogy számíthatunk-e arra a fajta anyaországi támogatásra, amelyet az utóbbi négy évben tapasztaltunk, vagy sem, és akik a magyar kormány határon túli politikáját képviselik, elfogadják-e azt, amit mi csinálunk, vagy nemzetárulásnak tartják azt.” Répás Zsuzsanna szerint ahhoz, hogy a külhoni magyaroknak élhető jövőjük és jövőképük legyen a szülőföldjükön, a magyar intézményeket kell támogatni, mert a közösségek az intézmények köré szerveződnek. Kiemelte, nagyon fontos, hogy a határon túli magyar közösségek gyarapodjanak. Szerinte az utóbbi négy év magyar nemzetpolitikája a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtésével teljesedett ki, illetve érte el eddigi csúcspontját.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bocsárdi László: Sikeres időszakot zártunk (Színházi tükör)
Bocsárdi Lászlót rendezőként és színházigazgatóként egyaránt a romániai és az összmagyar színházi élet egyik legfontosabb alkotójának tartják, az ő vezetése alatt a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a kortárs magyar színházművészet egyik legjelentősebb intézményévé nőtte ki magát, amit az utóbbi években elnyert díjak, kitüntetések, fesztiválmeghívások és szakmai folyóiratokban megjelent méltató cikkek egyaránt bizonyítanak. Az alábbi beszélgetésben júniusban véget ért színházigazgatói mandátumának eredményeit összegzi.
– Hogyan értékelnéd az elmúlt három év munkáját?
– A gazdasági válság tetőzésének idejére esett ez az időszak, tehát nehéz anyagi körülmények között dolgoztunk, az elért eredmények mégis azt tükrözik, hogy sikeres időszakot zártunk, melyben a színház társulata művészileg megerősödött, érettebbé, a közönségünk pedig nyitottabbá vált. Előadásaink, művészeink fontos díjakat kaptak, említhetném itt a román színházi szakma legrangosabb elismerésének számító UNITER-díjakat, -jelöléseket, vagy például azt a tényt, hogy a kisvárdai fesztiválról minden évben elhoztuk a legfontosabb díjak valamelyikét. Ezek azt jelzik, hogy előadásaink minőséget képviselnek, hogy az igényes munka, a fontos rendezőkkel való találkozások és a közönség befogadókészsége is jó irányban alakította a szentgyörgyi társulatot. Egy színház rangját elsősorban előadásai minősége határozza meg, ezért igyekeztem olyan rendezőket meghívni a társulathoz, akiknek a neve garanciát jelentett a színvonalas alkotómunkára. A nagy nevek mellett természetesen az új rendezői generáció is képviseltette magát, különös figyelmet fordítottunk arra, hogy nyitottak maradjunk a fiatalok részéről érkező új impulzusokra. Ugyanezt a célt szolgálja a társulat lassú, de folyamatos bővítése is: bár a költségvetésünk nem teszi lehetővé, hogy évente új színészekkel gyarapodjunk, a fiatal színészek megjelenése mindig pozitív energiát indukál egy társulaton belül. Ezzel hozható összefüggésbe az idén indított tantermi előadás-sorozat, de más hasonló jellegű kezdeményezéseket is említhetnék. Az elmúlt három évben is igyekeztünk eleget tenni a fontosabb fesztivál-meghívásoknak, és arra is törekedtünk, hogy színházunkban vendégül lássunk jó előadásokat. Megszerveztük a Reflex Fesztivál második kiadását, melyen a szentgyörgyi közönség láthatta Kelet-, Közép- és Nyugat-Európa néhány kimagasló színházi produkcióját, és amely rendezvény kétségkívül öregbíteni tudta városunk és a szentgyörgyi színház hírnevét. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy elindult egy gyümölcsöző együttműködés a polgármesteri hivatal által működtetett városimázs-irodával, amely értékes színházi, táncszínházi és zenei produkciókat juttat el városunkba. Örömmel látom, hogy Sepsiszentgyörgy kortárs művészetre éhes fiatalsággal rendelkező várossá fejlődött az évek során, hogy a kulturális események sűrűsége és minősége által messze megelőzi a nála jóval nagyobb méretű városokat is. – Milyen tapasztalataid vannak az új bérletrendszert illetően? – Jelenleg az országban egyedülálló bérletrendszerünk van, melynek köszönhetően könnyebben tudjuk szervezni előadásainkat, szinte folyamatosan telt házzal játszunk, és az előbbi évadok előadásait is könnyebben műsoron tudjuk tartani. Az Ábel-bérlet a korábbinál rugalmasabb, dinamikusabb közönségkapcsolatot eredményezett, a bevezetése által főleg a kevesebb szabad idővel rendelkező nézőrétegnek tudtunk segítségére lenni. Persze, ez a bérlet sem tökéletes, további javításokra lesz még szükség ahhoz, hogy a közönség még nagyobb részének elnyerhesse tetszését. – Megpályázod a következő időszakra szóló menedzseri állást? – Jelen pillanatban úgy érzem, hogy meg fogom pályázni, mert van egy sor elkezdett munkám, például szervezzük a Reflex Fesztivál harmadik kiadását. Ez tulajdonképpen a korábbi menedzseri időszakom vállalása volt, de a szükséges anyagiak hiánya miatt a városvezetéssel közösen a jövő év márciusára halasztottuk. Már zajlik a válogatás, és a pénzszerzés is elkezdődött. A város és a megye jóvoltából van egy biztos alaptőkéje a fesztiválnak, de ezt meg kellene háromszorozni ahhoz, hogy a második kiadás színvonalát elérhessük. Sajnos, a gazdasági helyzet nem javult, a források jelentős része pedig az ország politikai helyzetének alakulásától függ. Bízunk abban, hogy a helyi támogatók újra mellénk állnak, nélkülük elképzelhetetlennek tartom a fesztivál megszervezését. Örömmel tölt el, hogy állandó mecénásaink vannak, akikre mindig számíthatunk, és akiknek ezúton is szeretném megköszönni, hogy gazdasági-erkölcsi támogatásukkal erősítik a színház önbecsülését, és segítenek bennünket terveink megvalósításában. – Milyen terveid vannak a következő évadot illetően? – Az új menedzseri szerződés megkötése előtt nem szeretnék a jövőről beszélni. Ami biztos, hogy a korábbi évadoktól eltérően idén már augusztusban játszani fog a társulat, 31-én a Kaisers TV Ungarn című előadásunk bemutatójával indul az új évad.
NAGY B. SÁNDOR, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

11. EU-tábor Marosfőn
Az Európai Unió 2020-as stratégiájához kapcsolódó, fiatalokat érintő kérdésekről és a pályázati lehetőségekről tartott előadást Szávics Petra, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára, valamint Farkas András, a PONT Csoport vezetője a marosfői EU-tábor harmadik napján, július 11-én.
Szávics Petra a fiatalokat érintő problémák közül mindenekelőtt az oktatás és foglalkoztatás területén létező uniós helyzetképet ismertette, továbbá bemutatta a Youth Employment Initiative programot, amely egyszerre érinti a munkanélküli fiatalokat, valamint a munkáltatókat is.
Farkas András két mobilitási programra, az Erasmusra és az Erasmus Pluszra hívta fel a résztvevők figyelmét, s arra bátorította a fiatalokat, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel.
Pénteken, július 11-én Frank Visser, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke, a YEPP ukrajnai munkacsoport vezetője, valamint Szenkovics Dezső, a Sapientia társult oktatója az ukrajnai válságról tájékoztatta az EU- tábor résztvevőit. Az előadás során megosztották benyomásaikat az Ukrajna és Oroszország között fennálló konfliktusról, de arról is szó esett, milyen pozitív és negatív következményekkel járhat mindez Románia számára.
A Kolozsvár 2015 Európa ifjúsági fővárosa című előadás zárta a 11. EU-tábor péntek délelőtti paneljét. A projektben rejlő lehetőségeket és kihívásokat ismertette Farkas András, a PONT Csoport képviselője, a fővárosi cím elnyerésének kezdeményezője, Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese, valamint Száfta Szende és Borzás Sarolta, a kezdeményezőbizottság tagjai.
"Az ifjúsági főváros nem egy szűk csapattal megvalósítható projekt, több száz önkéntesnek ad lehetőséget a kibontakozásra, fejlődésre. Nem csak az ifjúsági fővárost, hanem a környékét is ismertetni kell az idelátogató fiatalokkal, bemutatva nekik Erdély jellegzetességeit és hagyományait" – hangoztatta Farkas András.
A MIÉRT önkormányzati csereprogramját ismertették péntek délután. A beszélgetésen felszólalt Takács Aranka vajdahunyadi, Geréd Imre kolozsvári és Berde Zoltán székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő.
Takács Aranka, a Magyar Ifjúsági Értekezlet Önkormányzati Kabinet vezetője kifejtette: "a MIÉRT önkormányzati csereprogram Erdély különböző városaiban tevékenykedő fiataloknak szól. A projekt célja megismerni más települések önkormányzatainak működését, mind határozatok, tervek, mind politikai lobbi szempontjából. A cél ugyanakkor egymás munkájának megkönnyítése tapasztalatcserével".
Takács elmondta, a kezdeményezés 2014 tavaszán indult, a programhoz 13 önkormányzati képviselő csatlakozott Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Vajdahunyad városaiból.
"Számos településen az RMDSZ-es tanácsosoknak szava és befolyása van, de vannak olyan városok is, ahol nincs erre lehetőség a politikai viszonyokból adódóan" – emelte ki Geréd Imre, aki a továbbiakban olyan tevékenységekről számolt be, amelyeket ugyancsak nemrégiben indítottak el, és amelyeket más települések önkormányzatai is előterjeszthetnek. Ilyen például a Fogadj örökbe egy zöldövezetet! vagy az Egy gyerek, egy fa kezdeményezés.
Eline Storeide, a Norvég Konzervatív Párt programfelelőse magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, majd elmondta: "2007 óta vagyok tagja a Norvég Konzervatív Párt ifjúsági szervezetének. Számos kampányban vettem részt, azóta az önkéntesség az életem".
Az előadás elsősorban a norvég fiatalok politika iránti érdeklődéséről és politikai neveléséről szólt, amely különös hangsúlyt kapott az elmúlt évek választási kampányaiban. "A közös programok örömén túl az önkéntesség a kapcsolatépítés, illetve a szakmai fejlődés lehetőségét is magába foglalja" – összegzett Eline Storeide.
– A Magyar Ifjúsági Értekezlet Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel szerződés formájában konkretizált, jól működő kapcsolatot alakított ki. Az együttműködésnek köszönhetően a MIÉRT minden évben öt fiatalnak biztosít gyakornoki lehetőséget Winkler Gyula EP-képviselő irodájában, Brüsszelben. Ezáltal újabb és újabb embereket vonunk be aktívan a szervezet életébe, lehetőséget adva nekik a tapasztalatszerzésre – emelte ki Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese.
– A funkciómból eredően egyik fő célom, hogy segítsem az erdélyi magyar fiatalokat, ezért lehetőségeim szerint támogatom a gyakornokaimat a programok megszervezésében – hangsúlyozta Winkler Gyula, majd közös gulyásfőzésre invitálta a hallgatóságot.
A választási kampányok mozgósítási folyamatáról tartott előadást Novák Levente, az RMDSZ Elnöki Hivatalának tanácsosa, valamint Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke. A táborozók megtudhatták, mi az a mozgósítás, illetve, a mozgósításért felelős ember legalább annyira fontos, mint a kommunikációs felelős, hiszen jól átgondolt stratégiája révén nagymértékben hozzájárulhat a kampányok sikerességéhez.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba július 12-én, szombaton délelőtt az EPP cselekvési program 2014: jövőt a fiataloknak! címmel tartottak előadást.
Ma már nemcsak kampányfogásokról van szó, amikor Brüsszelben az Európai Néppárt, de a többi politikai erő is a fiatalok gondjairól beszél, hiszen egyre inkább letisztult mindenkiben, hogy komoly társadalmi kihívásról van szó – indította előadását Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton a MIÉRT által szervezett EU- táborban. Vannak olyan európai országok, mint például Spanyolország, ahol minden második fiatal munkanélküli, Romániában kevéssel jobban állunk, a jelenlegi statisztikák szerint a huszonöt év alattiak közel egynegyede nem dolgozik, és fennáll a veszély, hogy ez a helyzet romlik, ismertette az EP- képviselő. Beszámolt arról, hogy a választás után konzultáció kezdődött a néppárti képviselők részvételével, és megalkottak egy dokumentumot, amely javaslatokat tartalmaz az Európai Bizottság prioritásaira, ezek között hangsúlyosan szerepelnek a fiatalokat érintő kérdések is, mint a munkahelyteremtés, a karrierindítás, de konkrét anyagi támogatások is.
Sógor Csaba azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán a világ országaiból Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. "A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen" – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette: a közösségi boldogságot többek között a társadalmi bizalom és összetartozás, az ország egészségügyi helyzete, a munkaerőpiac helyzete és a korrupció mértékének arányai alapján határozzák meg.
– Sepsiszentgyörgy az utóbbi években kilépett a szürke zónából, és újból felkerült a térképre – hangzott el az EU-tábor második délelőtti előadásán, szombaton. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Kádár Magor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója arról számolt be, hogyan sikerült mindezt megvalósítani, és mit is jelent a városmárkázás.
Antal Árpád szerint: "nagyon fontos, hogy érzelmileg kötődjünk a településekhez, mert racionálisan könnyű meghozni azt a döntést, hogy elköltözzünk. Városunknak nem lesz jövője, ha nem kötődünk hozzá, és a családalapítást sem itt képzeljük el".
Hargita megye két fiatal alelnöke, Incze Csongor és Barti Tihamér saját munkatapasztalataikat osztották meg a hallgatósággal.
Romániában a legfiatalabb megyei tanácsi vezetősége Hargita megyének van. "A munka teljes körű készenlétet igényel, és reggeltől késő estig tartó munkaidővel jár, emellett a tevékenységünk akkor válhat teljessé, ha egy szakmai csapatot gyűjtünk magunk köré"— részletezte Incze Csongor.
Barti Tihamér hozzátette: "Hargita megye tanácsában egy komoly fiatalítási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor céljainkat a tapasztaltabb kollégákkal együttműködve tudjuk hatékonyan megvalósítani".
Nyelvi jogokról és többnyelvűségről tartott előadást szombaton, az EU-tábor záróelőadásán Markó Attila parlamenti képviselő, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, Szilágyi István, a MaghiaRomânia blog szerkesztője, valamint Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke.
"Nem elég követelni a nyelvi jogainkat, azokkal élnünk is kell. De tudjuk-e vajon, hogy hol és hogyan használhatjuk ki a lehetőségeinket?" – indította az előadást Markó Attila, majd hozzátette, az általa képviselt szervezet a nyelvi jogok megismertetését, illetve monitorizálását vállalta fel. Az interaktív beszélgetésen elhangzott, hogy anyanyelvi tájékoztatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a tanügyben, gazdaságban és a sajtóban egyaránt állampolgári joggal rendelkezünk. Markó Attila kiemelte: "a nyelvi jogok érvényesítésében az egyetlen járható út a párbeszédé".
A román–magyar dialógusok egyik legizgalmasabb példája a MaghiaRomânia blog, amelynek részéről BurePista, azaz Szilágyi István beszélt. Az oldalon megjelenő írások elsősorban a politika, a nacionalizmus, valamint a kisebbségekkel kapcsolatos témákat járják körül. Rendszeresen figyelik a román és magyar sajtóanyagokat, amelyekre megpróbálnak reagálni, válaszolni.
A továbbiakban Talpas Botond, az Igen, Tessék! mozgalom elnöke beszélt arról a példaértékű kezdeményezésről, amelyet már határainkon túl is eredményesen alkalmaznak. A többnyelvű szolgáltatásokat nyújtó intézmények, illetve gazdasági egységek kiemelését és megkülönböztetését célzó mozgalom ugyanis nem csupán Kolozsvárt nőtte ki, hanem már Hajdúszoboszlón, valamint Ukrajna Romániához közel eső területein is hasonló sikereket ér el.
Népújság (Marosvásárhely)

Tábor a templom körül
Bár menet közben ízlelgetve, számomra kicsit furcsának tűnt az EmberHalász napok elnevezés, a helyszínen perceken belül magával ragadott a VIII. MMIKE (Maros Megyei Ifjúsági Keresztyén Egyesület) táborának hangulata. Már maga a tény, hogy közel 200 fiatalt láttam énekelni a vajdaszentiványi református templomban, meghatóan jó érzéssel töltött el. Ezt fokozta a kőfallal körbevett templom körül guggoló sátrak színes vidámsága, a templom és az óvoda környékén nyüzsgő kamaszok és ifjak jókedve, a beszélgetések során megtapasztalt komolysága, a játékban való feloldódásuk, a kicsit ügyetlenül burgonyát daraboló fiúcsoport igyekezete és sorolhatnám tovább szombat délelőtt gyűjtött tábori élményeimet.
Megyénk 25 református gyülekezetéből érkezett az a közel 200 fiatal, akiket a konfirmáción túl a keresztyén emberré válásban akartak segíteni a szervezők a Való világ, kezdjetek el élni! téma kibontásával. Erről szóltak az előadások: Kezdjetek nevetni… (Márton Előd lelkipásztor), Kezdjetek szeretni… (Kádár Annamária pszichológus), Kezdjetek felnőni… címmel ígért a programban előadást Peti András jogász, de a résztvevők sajnálatára nem tudott elmenni, és Kezdjetek el élni… (Müller Loránd lelkipásztor). A szervezők – Sütő Alpár Barna, Kopán Antónia, Béres Levente, Mészáros Mózes – és közel 30 munkatársuk sokszínű csapatot alkotott, amelyben mindenki legjobb tudásával járult hozzá a program összeállításához. Ebbe a komoly témák mellett a játék, koncertek, horgászvetélkedő, sport, az imaközösség és a vasárnapi istentisztelet is belefért. Az előadásokat követően a 200 fiatal 20 csoportra oszolva két-két irányítóval, köztük hét lelkésszel mélyítette el a hallottakat. – Azt szeretnénk bizonyítani a fiataloknak, hogy a keresztyénség nem egy dohos, templomszagú valami, és fiatalként is lehet igazi keresztyénnek lenni – magyarázta Les Zoltán egyetemi lelkész. Majd hozzátette, hogy a komfortzónából való kilépésre akarták ösztönözni a résztvevőket, a felelősségvállásra. Erről szólt a Székely Ferenc református lelkész és Szombat Csilla vallástanár vezette kis csoportos beszélgetés is, amelyen alsóbölkényi, kendi, gegesi, lőrincfalvi, nyárádtői, magyarói, szentháromsági és két vásárhelyi gyülekezetből érkezett résztvevő tartott önvizsgálatot, és vette számba, hogy önmagáért, a hozzá közelállókért, a közösségért és keresztyénként hol, mikor és miért vállalt felelősséget, majd közös játékban oldották fel a beszélgetést.
A tábor másik élményforrása a Kontrasztok című kiállítás volt, amelyet a Kisvárdai Református Egyházközség Ifjúság csoportja és a Magyar Rendőrség állított össze képekből, szövegekből és filmekből a családról, a példaképpé válásról, az ital, a dohányzás, a kábítószer hatásáról és az abortuszról, valamint az ezek nyomán megszólaló keresztyén üzenetről. A kiállításról lelki utógondozás, szakemberekkel való megbeszélés nyomán távoztak a résztvevők, legtöbbjük meghatódva.
– Nagyon sok a fiatal, jó a hangulat, gitározunk, énekelünk – mondta lelkesen a hatodikos szentháromsági Fazakas Kálmán. A XI. osztályos kelementelki Fancsali Nóra és Menyhárt Dóra pedig azt hangsúlyozta, hogy a tábor az önbizalmukat erősíti, s Kádár Annamária pszichológus előadásából azt viszik magukkal, hogy szükség van a magasabb szintű, feltétel nélküli szeretetre, s hogy az életben a pozitív dolgokra visszaemlékezve, azokból lehet erőt meríteni. Jó volt hallgatni az esti koncertet, de első éjszaka meg kellett küzdeni a viharral is, ami megtépázta a sátrakat – mondták a lányok a szigorú tábori szabályokat tartalmazó felirat előtt.
Szavaik nyomán úgy tűnik, hogy a szervezők elérték a céljukat, s ahogy Sütő Alpár fogalmazott, lehetőséget teremtettek a találkozásra, a megismerkedésre, az IFI-munkába való bekapcsolódásra, s annak tudatosítására, hogy miképpen lehet a keresztyén értékrendet megélni a mindennapokban. De iskolai év végén a kikapcsolódásra, sportra, horgászásra, a tartalmas szórakozásra is.
(bodolai), Népújság (Marosvásárhely)

Meghalt Emil Bobu
Július 12-én, szombaton Bukarestben, az Egyetemi Kórház intenzív osztályán 87 éves korában agyvérzésben elhunyt Emil Bobu, volt magas rangú kommunista tisztségviselő, a Ceauşescu házaspár egyik leghűségesebb embere. 1989 decemberében helikopteren együtt menekült el bálványaival, majd a temesvári vérengzésben játszott szerepéért népirtás vádjával előbb életfogytiglani börtönbüntetésre, utóbb 10 évre ítélték, de, betegségére való tekintettel, azt se töltötte le egészen.
Nyugati Jelen (Arad)

Történelmi pillanat: Bánffy-leszármazottak Bonchidán
Gróf losonci Bánffy Miklós (1873–1950) erdélyi politikus, író emlékének is adózott a New York Choral Society énekkar szombati, július 12-i bonchidai szabadtéri koncertjén.
A koncert előtt Nicolette Jelen-Bánffy, a politikus unokája kifejezte örömét, hogy a kórus a Bánffy-emlékév keretében, azon a helyszínen léphetett fel, amely még mindig nagyon sokat jelent a Bánffy-leszármazottak körében. Majd röviden bemutatta a több mint 50 éves fennállással és szép nemzetközi sikerekkel büszkélkedő kórust, amely bonchidai fellépésével zárta közép- és kelet-európai koncertkörútját. Hegedüs Csilla művelődési államtitkár történelmi pillanatként értékelte az eseményt, hiszen 1944 után először történt meg, hogy a bonchidai Bánffy-kastélyban „együtt volt” a Bánffy-család, a Marokkóban élő Bánffy Katalint (Bánffy Miklós lányát) kivéve.
Szabadság (Kolozsvár)

Megújuló épített örökségünk
Megújuló épített örökségünk – értékmentés a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítás szombaton a kolozsvári ferences kolostor refektóriumában.
A magyar kormány támogatásával megvalósuló, a Teleki László Alapítvány által lebonyolított Határon túli magyar vonatkozású épített örökség felújítása című program eredményeit bemutató kiállítás megnyitóján Káldi Gyula építész, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi tagja beszélt a tárlat anyagáról. Guttmann Szabolcs építész, a Romániai Építészek Rendje erdélyi tagozatának elnöke elmondta: a kiállítás a július 1–14. között Kolozsváron zajló Építészeti Nyári Egyetem egyik programpontjaként valósult meg, és köszönettel tartoznak Káldi Gyulának, és a kiállítást befogadó ferences kolostornak, személyesen Szabolcs testvérnek.
KÖLLŐ KATALIN, Szabadság (Kolozsvár)

Kormányszerep vezéráldozattal
Nem lép ki az RMDSZ a román kormányból, elnöke, Kelemen Hunor viszont lemond a kabinetben betöltött miniszterelnök-helyettesi és művelődési miniszteri tisztségről, miután Victor Ponta kormányfő kompromisszumos javaslattal állt elő.
Ez a döntés született a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki, maratoni hosszúságú ülésén, amely az eredetileg meghirdetettnél közel két órával hosszabb ideig tartott.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor az RMDSZ kormányból való kilépését helyezte kilátásba, miután a külügyminisztérium Románia nevében az Európai Bizottság (EB) mellett lépett be abba a perbe, amelyet a szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított az uniós testület ellen kisebbségjogi ügyekben. Az EB ugyanis illetékesség hiányára hivatkozva nem foglalkozott érdemben azzal a polgári kezdeményezéssel, amelyet a kisebbségek annak érdekében nyújtottak be, hogy uniós szinten szabályozzák a kisebbségi jogokat.
Kelemen Hunor bízik Ponta kézfogásában
Kelemen Hunor elmondta: a SZÁT hosszas vitát követően elfogadta a Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által javasolt kompromisszumos megoldást, amely értelmében Románia nem lép ki a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről az Európai Unió luxemburgi bíróságán zajló perből, de nem nyújt be újabb dokumentumokat, legalábbis mindaddig, amíg a parlament meg nem vitatja a kérdést.
Kelemen Hunor Martoson: a kormányzás nem a szeretetről szól
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem elvi azonosulást jelent koalíciós partnereikkel, és „soha nem a szeretetről szól", viszont erősíti a helyi magyar közösség érdekérvényesítő lehetőségét – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a felvidéki martosi szabadegyetemen szombaton. „Ha azt várnánk meg, hogy olyan román politikusok mellé állhassunk akiket szeretünk, valószínűleg a következő néhány generációban erre nem kerülne sor” – szögezte le. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az elmúlt egy évben sikerült elfogadtatniuk – az autonómiatörekvések miatt fontosnak tartott – a regionális decentralizációról szóló alkotmánymódosítást, ám azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. A politikus szerint így a továbbiakban nem érdemes foglalkozni alkotmánymódosítással, ehelyett új alaptörvényt kell elfogadtatni.
A Krónika kérdésére, hogy mi arra a garancia, hogy Victor Ponta tartja a szavát, és a román kormány valóban nem ártja bele magát a per folyamatába, Kelemen Hunor röviden úgy válaszolt: „Kezet fogtunk”. „Az, hogy egymás szavában bízunk vagy nem bízunk, egy nagyon fontos kérdés, ebben a pillanatban más garancia nem létezik” – fűzte hozzá a szövetségi elnök.
Kérdésünkre, nem gondolja-e, hogy az RMDSZ kormányon maradásával legitimálják azt a román álláspontot, miszerint a magyaroknak nem lehet beleszólásuk az állami ügyekbe, Kelemen Hunor határozott nemmel válaszolt.
Mint kifejtette, épp arról szól a megállapodásuk, hogy egy ilyen fontos kérdésben az államnak, a kormánynak az álláspontját nem határozhatja meg egyetlen minisztérium vagy néhány hivatalnok, hanem annak kialakításába be kell vonni a kisebbségeket és más intézményeket is.
Hangsúlyozta: az nem lehet, hogy egy ilyen kérdésben anélkül alakítsanak ki hivatalos álláspontot, hogy megkérdeznének olyan intézményeket, mint a parlament, a parlamenti szakbizottságok vagy a kisebbségek képviselőit.
A sajtótájékoztatón Kelemen nem győzte hangsúlyozni: a magyarság nem ellensége, hanem értéket teremtő közössége Romániának. Mint hangoztatta, a Minority SafePack nemcsak a romániai magyarság, hanem valamennyi európai kisebbség jogait garantálná, sőt tekintettel arra, hogy Szerbia és Ukrajna az Európai Unióba törekszik, az ott élő román közösségek jogainak érvényesítéséhez is hasznos eszköz lehetne a javasolt uniós szabályozás.
Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta: a SZÁT- ülésen is megoszlottak a vélemények arról, hogy kormányon maradjon vagy sem az RMDSZ, azonban abban egyetértettek, hogy ez a helyzet nem maradhat következmények nélkül. Ezért döntöttek végül úgy, hogy maradnak a koalícióban, azonban Kelemen Hunor a következő napokban lemond a kormányban betöltött tisztségeiről. A leköszönő miniszterelnök-helyettes ugyanakkor bejelentette: jövő csütörtökön is ülésezik a SZÁT, akkor arról döntenek, hogy ki legyen az RMDSZ államfőjelöltje az őszi elnökválasztáson.
Balogh Levente, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)

A megtartó erő – Az identitásról tanácskoztak a Partiumi Írótábor résztvevői
Partium identitása volt a központi témája a Nagyváradon 11. alkalommal megrendezett háromnapos Partiumi Írótábornak, amelynek megszervezésében immár a Partiumi Keresztény Egyetem és a Partiumi Magyar Művelődési Céh is csatlakozott az eseményt életre hívó Pro Universitate Partium Alapítványhoz.
Ma egy kicsit elmúlt az a félelmem, ami abból fakadt, hogy az irodalomban nem annyira artikulált az identitás kérdése. Nagy fába vágtuk a fejszénket, de azt hiszem, hogy a kollegák, költők, irodalomtörténészek átsegítettek a nehezén” – fogalmazott lapunknak Barabás Zoltán, a tábor alapító szervezője, aki a szombati zárónapon az irodalomtábor díját is átvehette.
A költő úgy érzi, hogy a korábbi táborokhoz hasonló színvonalon zajlott az idei rendezvény is, érdekes témák merültek fel, olyan irodalomtörténeti részletek és szinte már napi politikai kérdések bukkantak elő, amelyek eggyé fonódtak a „Partium – Kompország. Irodalom és identitás” mottó alatt folytatott megbeszéléseken.
„Nagyon jó motívum volt ez a Kompország. Hiszen Partium a nyugati és a szláv kultúra közötti tamponterület. Az anyaországi kultúra a megtartó kultúra volt, mi pedig itt Erdélyben és a Partiumban örökké védekeznünk kellett egy másik kulturális közeggel szemben. Ez nagyon szépen kijött az előadásokból. Többről nem is kellett volna beszélni, csak arról, hogy a Partiumnak Janus Pannoniustól kezdve egészen Horváth Imre bácsiig és Fábián Sándorig, illetve a mai ismert költőkig mindig az volt a szerepe, hogy őrizze, továbbörökítse azokat a hagyományokat, amelyek itt megtartó erőt képviselnek. Azt hiszem, hogy ezt a megtartóerőt próbáltuk kicsit visszatáplálni egymásba” – mutatott rá Barabás.
Az írótábor fővédnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő is emlékeztetett arra, hogy Ady Endre publicisztikájában nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaimban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.”
A volt királyhágómelléki református püspök előadásában úgy vélekedett, hogy pár évvel később Trianonban a kelet-nyugat irányú kompjárat zátonyra futott, és most annak „gyógyításától” függ, hogy regionális egységgé alakul a peremvidék, vagy esetleg „Kelet és Nyugat határán bukdácsolva oldott kéveként hull szét a nemzet”.
Meglátása, hogy bár fontos a keleti nyitás, ám a magyarság európai elkötelezettsége evidencia, így a Partium – ahol jelentős számban, ám mégis kisebbségben vannak a magyarok – némiképp még ma is komp és híd egyszerre. A Partiumi Írótábort méltatva Tőkés – aki a partiumi autonómia évének szellemében javasolta az esemény tematikáját – leszögezte azt is, hogy reményei szerint a múló divatok és igazodási kényszerek nem morzsolják fel a magyar irodalom nemzeti elkötelezettségét, hagyományos küldetéses szerepét.
Vásárhelyi-Nyemec Réka,Krónika (Kolozsvár)

Bakk Miklós: kellenek Pontának a nacionalista szavazatok
Bakk Miklós politológus szerint az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői között kialakult vita azt jelzi, hogy Victor Ponta miniszterelnök – aki minden bizonnyal pártja jelöltje lesz a novemberi elnökválasztáson – a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára az MTI-nek elmondta, a PSD ugyanakkor a magyar szavazókat is szeretné maga mellett tudni. A vezető kormánypártnak még mindig nincs világos stratégiája arra, honnan gyűjtsön szavazatokat.
Bakk Miklós a koalíciós vitának egy külpolitikai összetevőjét is megemlítve elmondta, az ukrajnai válság nyomán Románia Lengyelországgal együtt Amerika támogatójaként pozicionálta magát a térségben.
„Arra a következtetésre juthatott a román vezetés, hogy pozícióelőnybe került nemzetközi megítélés tekintetében Magyarországgal szemben, és határozottabb fellépést is megengedhet magának” – tette hozzá az elemző. Bakk Miklós úgy látja, a felek „akarják is, meg nem is” a megegyezést. Ez szerinte annak dacára is lehetséges, hogy a vita kirobbanása óta mindkét fél „bekeményítette” álláspontját. „Ilyenkor azt szokták tenni, hogy egy újabb közös célt találnak ki, és elkötelezik magukat az új cél mellett, a szembenállás kérdéseit pedig zárójelbe teszik” – magyarázta a politológus.
Emlékeztetett rá, hogy 1998 szeptemberében volt már egy hasonló eset. Akkor az RMDSZ bejelentette, kilép Radu Vasile kormányából, ha a parlament nem fogadja el az oktatási törvény olyan módosítását, amely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is lehetővé teszi. Ekkor a Petőfi–Schiller multikulturális egyetem javaslata volt az a közös cél, amelyik alapján zárójelbe lehetett tenni a korábbi konfliktust. A multikulturális egyetem „lufinak bizonyult”, az csak az akkori kritikus helyzet áthidalását szolgálta, de soha nem valósult meg.
Bakk Miklós a román „etnikai állam” megnyilvánulásaként értelmezte, hogy Ponta és Titus Corlăţean külügyminiszter az állampolitikára, államérdekre hivatkozva utasította el az RMDSZ európai polgári kezdeményezését, mely az uniós joganyagba kívánja beemelni a kisebbségvédelem bizonyos elemeit.
„Ha Victor Ponta kormánya a román állampolitikát a romániai magyar politikai véleménytől függetlennek tekinti, akkor tulajdonképpen azt mondja, hogy a románok előjoga a romániai államérdek megfogalmazása. Ez az etnikai demokrácia modellje, amelyikben formailag ugyan létezik a demokrácia, de az alapvető kérdések meghatározása csak az etnikai többség joga” – magyarázta a politológus, aki nem lát újdonságot abban, hogy a miniszterelnök kijelentette: a magyarság radikalizálódását szeretné elkerülni az RMDSZ kormányzásba való bevonásával.
„Kétségtelen, hogy a kormány a magyarság politikai akaratának egyfajta megszelídítését szánja az RMDSZ szerepéül” – vélte. Szerinte ez az oka annak is, hogy az RMDSZ korábban is csak azokat a célokat tudta bevinni a koalíciós együttműködésbe, „amelyek a román multikulturalizmus enyhe bővítésével voltak kapcsolatosak”. Ezért nem kerülhetett be az autonómia kérdése egyik olyan kormány programjába sem, amelyben az RMDSZ is jelen volt.
Bakk Miklós szerint az elmúlt időszak több fordulata is azt jelzi: egyre üresebb az a román retorika, hogy az ország példaértékűen rendezte a kisebbségi kérdést. Hozzátette, a bukaresti kormányok arra alapozták ezt a retorikát, hogy az ország az európai integrációs folyamatban átvette az Európa Tanács kisebbségvédelmi szabályozását.
„Ez egy nemzetközi minimum. A sikeres megoldások általában ezeket a kereteket meghaladva alakultak ki. Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe való belépés azt jelzi, hogy Románia ellenzi a minimum bővítését. Az Unióban próbálja konzerválni a létező állapotot” – magyarázta a BBTE tanára.
Krónika (Kolozsvár)

Könyvespolc – Ha kezdet, akkor Domokos
„Végére érve az emlékek felidézésének, levelek, dokumentumok újraolvasásának – talán nem is a »végösszeg« szigorú megvonásával érzem magam adósnak, hanem a nehéz történelmi korszakot végigélt közéleti ember egyes pályaszakaszainak mélyebb elemzésével. Vagy ez inkább a politológiára vár? A személyesebb utat választottam, hangsúlyosan idézve fel, élve újra közös dolgainkat. (Ha ez hiba – vállalom.)”
Ezzel a gondolatsorral zárja Kántor Lajos a Polis Könyvkiadónál 2014-ben megjelent Domokos Géza kockázatai című kötetét, a könyv főszereplőjévé közelmúltunknak azokat az évtizedeit avatva, amelyekre különböző hangsúlyokkal, előjelekkel mai napig is folyamatosan hivatkoznak. Legtöbbször épp azok, akik vagy egyáltalán nem, vagy nem felnőttként élték meg „a kommunizmust”. Az idézőjel annak a sajnálkozó-lenéző hangsúlynak szól, amit olyan sokszor hallottam ki éppen a fent említett fiatalabb korosztály szavaiból.
Próbálkoztam többször is megmagyarázni, hogy a kommunizmus megmaradt vágyálom szinten, soha nem valósult meg, mert nem is valósulhatott. Proletárdiktatúra volt, különösen az ötvenes években és a hatvanas évek elején, aztán pedig lassan-lassan elhatalmasodott a népi (?!) demokráciának is nevezett nemzeti szocializmus. De az ilyen és hasonló magyarázatok majdnem mindig pusztába kiáltott szóként haltak el, a mindenkori nemzedékek közti váltások más ilyesfajta magyarázataihoz hasonlóan. A szó egyébként is elszáll, ellentétben az írással.
Egyrészt ezért is örültem annyira Kántor Lajos könyvének, másrészt azért, hogy Domokos Géza emlékét az őt megillető árnyalt emberismeret hangján, a kortársi mellett bajtársi szavakkal és nem utolsósorban az őszinte barátság hangján idézi meg a kötet. Kántor Lajos úgy emlékezik Domokos Gézára, hogy közben önnön korabeli énjére hagyatkozik.
Nem visszatekintést ír, nem emlékiratot, nem egy másik személyiség ürügye mögé rejtett önfényezést, hanem kettejük hol gyakoribb, hol ritkább levélváltásait Domokos Géza emlékidéző köteteinek tükrében igazolja vissza.
Az indulásról, a moszkvai egyetemi évekről például a következőket írja: „Domokos Géza hosszú életpályájának bőven voltak nehéz pillanatai, sőt nehéz, gerincpróbáló szakaszai. A moszkvai öt év a legelsők közé tartozhatott volna. Gyanakodhatnak D. G. túlélő ellenfelei, hogy a megszépítő messzeség vagy éppen a mosakodás szándéka íratta le a szerzővel: moszkvai diáksága éveiben hagyta, hogy a drámai történések elsuhanjanak mellette. Könyvében határozottan jelenti ki, hogy nem tekinti magát (a moszkvai) »nagy idők« tanújának; aki a moszkvai éveinek szentelt fejezetben »mára közismert politikai bűnök, elképesztő jogtalanságok közvetlen megfigyelőjét keresi, csalódás vár rá.
Csak azt adhatom, ami diákkörnyezetemben, külföldiként sok mindentől elzárva, napjaimat kitöltötte, amit legtöbbször sebtében papírra vetett feljegyzéseim rögzítettek…« Néhány érdekes vagy éppen groteszk helyszín, jelenet megörökítése mellett – először, másodszor és harmadszor: Pausztovszkij ennek az időszaknak a főszereplője. Ő Domokos Géza további életének szerencsésen meghatározó alakja.”
A könyv legnagyobb részét természetesen az 1970 elején Bukarestben induló Kriterion kiadó húsz évének története foglalja el, jobban mondva azok a többé vagy kevésbé fontos hétköznapi események, amelyek közvetve vagy közvetlenül az egész romániai magyar értelmiségi réteg életét meghatározták.
A Kriterion egyet jelentett Domokos Géza személyével, ő volt maga az intézmény, ő volt a karmester, a hadvezér, de talán – stílusosan – leginkább a generalissimus. Közben Kántor Lajos Kolozsváron „tartja a frontot” a Korunknál, a nyolcvanas évek közepe táján már mindketten a rendszer által nem kedvelt személyek listáján szerepelnek. De megpróbálnak nem tudomást venni az egyre elutasítóbb, egyre ellenségesebbé váló hangulatról, teszik a dolgukat – legjobb meggyőződésük szerint. Barátságuk megedződik, elmélyül az adott körülmények között, 1988 májusában például „illegálisan” megünneplik Domokos Géza 60. születésnapját, ami miatt Kántor Lajos egy rossz minőségű James Bond-paródiába is belecseppen.
S aztán megtörténik a várva várt változás – tulajdonképpen váratlanul. Az viszont magától értetődő lesz, hogy az új kezdetnek, az új esélynek, az RMDSZ-nek ugyanúgy Domokos álljon az élén, mint húsz évvel azelőtt a Kriterion adta esélynek. Kettejük munkája még jobban összefonódik, a Kolozsvár–Bukarest-tengely hajtja az új, nyíltan vállalt-vezetett kisebbségi politizálás motorját.
„Olvasom az Éveim, útjaim, arcaim felnőttkori fejezeteit, visszalapozok az Igevárra és az Esély három kötetére, és – a nekem fontos, kedves dedikációktól függetlenül – egyre inkább meggyőződöm arról, hogy saját éveim-útjaim-arcaim történetét megírhatnám Domokos Géza-tükörben.
Domokos Géza Ifjúmunkás-korszakától kezdve annyiszor hozott minket össze a nem véletlen (kiadók, szerkesztőségek, RMDSZ-elnökség – Bukarestben, Kolozsvárt, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyt, Csíkszeredában, Aradon, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Brassóban), hogy erre a térképre felrajzolhatnám (pár év híján) egy fél évszázad erdélyi-romániai magyar értelmiségi küzdelmeit, reményeit és csalódásait (…) Minél több részlet tolul fel emlékezetemben, annál inkább erősödik véleményem: az Esély mellé oda kellene tenni a Kockázatot is” – írja Kántor Lajos a kötet hátsó borítóján is megjelentetett egyik nyílt levelében.
S hogy Domokos Géza mennyire érezte kockázatnak, kockázatosnak az életét és az egész tevékenységét? Talán egy Kántor Lajosnak küldött 1994. márciusi levelében választ kaphatunk rá: „Értsetek meg engem, és hagyjátok meg nekem az egyedül vívott harc örömét. Legyetek egy kis türelemmel. Hallom, hogy a NATO brüsszeli főhadiszállásának bejárata fölött ez olvasható: »Mosolyogjunk, a neheze hátravan.« Gondoljatok ti is erre, ha úgy érzitek, nem bírjátok. Bocsáss meg, ha döntésemmel fejtörést okoztam; tartok tőle, hogy nem először teszem. Mea maxima culpa.”
Molnár Judit |
Kántor Lajos: Domokos Géza kockázatai, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2014
Krónika (Kolozsvár)

Örökség íjban, koronában
Véget ért az I. Erdővidéki Honismereti Tábor
Szombaton íjásznappal és dr. Tallós Emil jogásznak a Magyar Szent Koronáról tartott előadásával ért véget Baróton az első alkalommal megszervezett Erdővidéki Honismereti Szabadegyetem és Tábor.
Az utolsó nap mondhatni török nap is volt: két Törökországból érkezett íjász tartott bemutatót az országukban több évszázados gyökerekkel rendelkező íjász hagyományokról, azok érdekességeiről.
Metin Ates, a Hagyományőrző Íjászok Világszövetsége európai osztályának alelnöke először a török íj és íjászat történetéről szólt: megtudhattuk, hogy már a középkorban, II. Bajazid szultán idejében íjásziskola alakult Konstantinápolyban, mely aztán később, a 18. század folyamán érte el legmagasabb színvonalát.
A török íjak, bár átalakultak, alapjaikban megőrizték azt a formát, melyet sokkal keletebbre a hunok fejlesztettek ki.
Dr. Yasar Metin Aksoy, aki foglalkozására nézve szívsebész, elmondta, a török íj őse az ázsiai összetett íj volt, erre a Krisztus előtti II. évezredből is találtak bizonyítékot. Ő maga is készít szabadidejében íjakat, a sokszor évekig tartó folyamatot képek, videók segítségével mutatta be. Érdekességként említette meg egy fennmaradt dokumentum alapján, hogy 1734-ben ötszáz aranytallérért lehetett hét darab íjat venni, ami azt jelenti mai pénzbe átszámolva, hogy egy íj ára körülbelül 7500 dollár volt.
A Hagyományőrző Íjász Világszövetség alenöke, a magyarországi Posta Pál a magyar hagyományos íjásztáblák létrehozásáról beszélt: célja ezekkel egy egységes rendszer kialakítása volt, a céltáblák ugyanis a magyar történelmi eseményekre emlékeztetik az íjászt – ahogy Posta fogalmazott –, hogy ne csak arra gondoljon, azokat el kellene találni, hanem közben bele is élje magát kissé a céltáblák által megelevenített korok szellemébe. A Magyar Hagyományos Íjásztábla-rendszer égisze alatt rendezett versenyeken a céltáblák lőtávolsága is történelmi: a 4,53 méterre levő például Attila hun király halálának dátumára emlékeztet, a 19,56 méterre levő pedig a magyarországi forradalom dátumára.
Az előadások mellett az íjászok íjászbemutatót is tartottak, egy kisebb versenyt is szerveztek, melynek résztvevőit díjazták, korhű hangszereken pedig régi török dallamokat is megszólaltattak.
Dr. Tallós Emil jogász előadásában a szentkorona-eszme kialakulásának története kapcsán elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt évezred elején nem az európai trónöröklési jogok érvényesültek, hanem az idoneitás elvét alkalmazták, azaz a királyválasztásnál a rátermettséget, alkalmasságot vették figyelembe.
1440 fontos dátum volt a szentkorona-eszme fejlődésében: a korona nincs Magyarországon, ezért mikor a rendek I. Ulászlót királlyá választják, az országgyűlés határozatot hoz, kimondva, a korona ereje és hatása az ország lakóinak jóváhagyásában rejlik– ez pedig Tallós szerint nem volt egyéb, mint a népfelség elvének kimondása.
– Ekkor még csaknem háromszáz évvel vagyunk a francia filozófus, Rousseau előtt, akihez a történészek szerint a népszuverenitás elvének megfogalmazása fűződik – hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd így összegzett: – A szentkorona eszméje ma is visszaállítható lenne egyetlen kivétellel, éspedig anélkül a tétel nélkül, mely kimondja, hogy Magyarországon minden tulajdonjog gyökere a Szent Korona. Ehhez ugyanis olyan eseménynek kellene bekövetkeznie, mely révén az ország területe ismét Magyarország tulajdonába kerülhetne.
A nap végén Demeter László, Erdővidék Múzeumának igazgatója megköszönte az Erdélyből, Magyarországról, Mongóliából, Törökországból és Olaszországból érkezett előadóknak, valamint a hallgatóságnak is a szabadegyetemen való részvételt, melyet, mint említette, jövőben is megszerveznek.
Külön mondott köszönetet dr. Obrusánszky Borbála keletkutatónak, aki társszervezője volt az eseménynek, és akinek ismeretségi köre révén neves szakemberek lehettek jelen a magyar örökségünk értékeit felvonultató táborban, melynek támogatói voltak: a Kovászna megyei Művelődési Központ, Kovászna megye tanácsa, Barót város önkormányzata, a Communitas Alapítvány, szervezői pedig a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Erdővidék Múzeuma és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület.
Erdővidék értékei, nyelvünk gyökerei
Az erdővidéki honismereti szabadegyetem első napján Demeter László múzeumigazgató, történész többek között arról beszélt a vendégeknek, hogy az általánosan ismert három nagy értéke mellett – a táj szépsége, épített- és szellemi öröksége –, Erdővidék egy negyedikkel is bír, éspedig azzal, hogy a rendhagyó vallási színezet jellemző rá.
– Bár Barótra például annak idején, Baróti Nagy Katának köszönhetően nem tudott betörni a reformáció, a 20. század folyamán a munkalehetőségek miatt sok protestáns települt ide, akik mára számbeli fölénybe kerültek. Baróton kívül csak Miklósvár maradt meg katolikusnak, a vidéken ma 15 református és 5 unitárius egyházközség található, utóbbiak közül a bölöni volt a legjelentősebb – mondta.
Dr. Czeglédi Katalin nyelvész Nyelvünk és őstörténetünk gyökerei című előadásában kifejtette: a Magyar Tudományos Akadémia mai álláspontja, miszerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, hibás, a kapcsolat azért létezhet csupán, mert a szkíta és hun nyelvet beszélő elődeink egykor azokra a területekre telepedtek le, ahol az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek is éltek. Keserűséggel állapította meg, hogy azok a mai kutatók, akik az MTA nézeteihez viszonyítva eltérő álláspontot képviselnek, nem érvényesülhetnek, jómaga emiatt még egyetemi munkahelyét is elveszítette. Több érdekes példával szemléltette a magyar nyelvnek az altaji nyelvcsaládba tartozó nyelvekkel – a mongollal, a csuvassal, de legfőképp a török nyelvvel – való viszonyát, utóbbit Mahmud al-Kashgari, 11. században élt tudós török nyelvtanának és szótárának alapján.
Böjte Ferenc, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdélyben államalkotó nemzet vagyunk
Egy koalícióban bármi alku tárgya lehet, azonban amikor a román állam politikájáról van szó, nincs helye alkudozásnak – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök a B1 hírtelevízió egyik esti műsorában, mikor a legnagyobb kormányzó párt és az RMDSZ között kialakult feszültség megszüntetésének esélyeiről faggatták. Ez tiszta és világos beszéd, melynek számunkra mélyen szántó üzenete az, hogy a román hatalom, 94 éve gyakorolt szokásához híven, ezután sem szándékszik változtatni a minket másodrangú állampolgárként kezelő magatartásán. Magyarán: továbbra is jobbágysorban tartanának minket, ám ha urainkat jól szolgáljuk, hajlandók kissé meghosszabbítani a mozgásterünket behatároló pányvát.
Nos, válaszként nekünk is épp olyan határozottan és világosan kell leszögeznünk, hogy bármi egyezkedés tárgya lehet, azonban amikor a magyar nemzeti közösség jogairól van szó, nincs helye az alkudozásnak. És tévedés ne essék, mi nem kérünk, nem rimánkodunk, hanem a minket születésünknél fogva megillető jogainkat követeljük, ugyanis Erdélyben nem kisebbség, hanem államalkotó nemzet vagyunk! Egy olyan nép gyermekei, mely a Kárpátok ölében sajátos civilizációt, valamint kultúrát hozott létre, falvakat, városokat, utakat épített, ezáltal tevőlegesen és hangsúlyosan hozzájárulva e Tündérkert fejlődéséhez, s vonzó arculatának kialakításához.
De nemcsak értékteremtő munkánk, hanem folyamatosan vívott honvédő csatáink által is megszereztük magunknak a szent és senki által el nem vitatható jogot, hogy szabadon élhessünk azon a földön, melyet hosszú évszázadokon át őseinknek a betolakodók által kiontott vére öntözött. Ettől eltekintve nem akarjuk kisajátítani magunknak Erdélyt, csupán háborítatlanul és jólétben akarunk itt élni a románokkal és maradék szászokkal együtt.
A gőgös és dölyfös bukaresti hatalomnak pedig – melyet soha sem tévesztettünk össze az általa szintén elnyomott és félrevezetett román néppel – azt üzenjük, térjen észhez, s hagyjon fel az ellenünk irányuló, s az elüldözésünket és beolvadásunkat célzó nyílt vagy burkolt, de mindenképpen ellenséges törekvésekkel, mert békeszerető nép vagyunk ugyan, de a mi türelmünknek is egyszer vége szakad.
Bedő Zoltán, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Székely válogatott Rióban
Földrajzilag hol vagyok? Ahová minden adat, útravaló híján is, már ezerötszáz éve az ember vágyott. De először föl kellett fedezni azt az új világot, melyben a legtermészetesebb módon élhet boldogan az okos, a beszélő ember. Helytelenül fogalmaztam, helytelenül írtam le. Mindig is mondtam, nem írni kell megtanulni, hanem gondolkodni. A többi, az megy magától. Tehát adat volt bizony, és abban mi, magyarok mindig elöl jártunk. Mert ugye ott volt már Nagy Lajos királyunk udvarában a bajnok Ferenc. Rettegte kardját fél Európa. S ha valaki támadt a magyarra, rögvest mutatott a király a honvédésért könyörgő bajnokokra: VIJJON FERENC! Bizony akkor három tenger mosta hazánk határait, s azok a tengerek nem sörből vetettek habot. Ferenc egy frankot Párizsig kergetett, ott egy szépség behálózta, Villon Ferenc névvel dalnok lett belőle.
S most itt volt ez a labdarugdalózó világbajnokság. Hogy nem volt ott a magyar csapat? Véletlenek is vannak. Ugyan! Nézzünk csak körül. Erről beszélgetünk az etédi ivóban Zakariás Dénősbával, aki a nagy Zaki focista rokonának tudja s hirdeti magát.
– Ma is él a nagy Zidane, s bizony Tekerőpatak (spanyolul Rio Del Kacskaringó) szülötte volt, de Romániában a Pallér családnevet lefordították erővel is, így lett az apjából Zidár, Pallérból, a fiából Zidán. He? S ott a brazilok ma. Játékost adtunk nekik Jo néven, s magyar volt bizony a csibakáposztásszentkirályi Scolari, Deák, Diák volt a neve itthon, aztán Iskolást csináltak belőle románra. A horvátok is úgy jöttek fel a Kocsisék, Grosicsék nyomán, hogy átmentek a Kovácsok, kettő is. És ne szökjünk akkorát, FIFA! Erdélyi volt a világhírű Vida is, úgy biza, s hát ott van Rióban. S ki ne bámulta volna a mexikói Carlos Penát?! A híres Pennás Karcsit Kökösből? S hogy messze ne menjünk, hát Kamerun csapatába hogy került Dany, a lemhényi, 23 gyermekes Dani család sarja? Kamerunban az első havi fizetéséből református templomot építtetett. S a spanyol Iker, mellesleg Cassias? Iker testvére ma is Uzonban él, Ráduly István polgármester szárnysegédje. S aztán Torres eredeti neve Toros volt. S ott van Diego Costa. Korondon él családja, nővérét, Koszta Veronkát vette feleségül Páll Ágoston keramikus, ott vala Rióban, úgy biza. S onnan egy futamodásra a holland vezér, Louis von Gaal. Etéden élt, s azt mondta a fordítgató-borogató román jegyzőnek, hogy ha őt is ferdítik, saját költségén kitelepíti a faluját. Így Gál Lajos, biza. Mert a vér vízzé nem válik. Hogy nem. S emiatt vetődött Ausztráliába Massimo Luongo, Maxim Éva sepsiszentgyörgyi zenetanárnő öccse. He? S Szárazajtáról egyből két remek futballista ment Costa Ricába. Az egyiknek az apja Gránátos Estván bá volt, a másiké Bálványos, most Granados meg Bolonos néven futnak, s nem is kicsi pénzért. Mert a vért s a tüzet megfizetik ám ott lenn, délen. S Chillébe került az uzoni Szentpáli család sarja edzőnek, Sampaoli, tiszta székely, s ott van Vargas is, Vargyas nagy szülötte! Sepsikőröspatakról pedig Baka Károly öccse, Carlos Bacca. S itt né, lenn a göröggé sose vált Kosztasz. Koszta volt bizony maga is, de nem állott bé románnak, hát oda lett térítve. S hogy közelébb kerüljünk az igaz történelemhez, mert a foci bizony nem játék, hát Sepsiszentgyörgy kinevelte a történész Cserey Zoltán öccsét, Geoffroy Serey néven Elefántcsontparton rúg, s erősen jól. Japánban van s most Rióban Kovasimo, akinek a neve Kovásznai Berci, csak hitványul írták bé a nevét a csapatba. De unitárius jó székely az, hogy igen. S ott volt a mi Messink is Argentínából, de amikor átszökött Szacsvából, mind azt mondta a kérdésekre, hogy messziről, messziről, aztán rea is ragadt a név, hogy Messi. Üzente biz’ a jó lélek, hogy útba ejti hazafelé Szacsvát, csomagot is vet a repülő saroglyájába, hogy legyen. S egy kevés készpénzt is hagy a ravatalozóra. Mert ezek olyanok, akik messzire szakadtak.
Vannak bizony az orosz csapatban is jó magyarok, de ők eljátszották magukat már sokszor.
Ezért mondom én örökkétig, nem szabad elkeseredni, hogy a mi zászlaink alatt, már a székelyre meg a magyarra gondolok, nem állingál Orbán Viktor s más érdemesek most, mert egyszer megindulnak ezek a mieink is, akkor láss világ csudát! Mert ugye, Zidán, a Pallér építő mester is ott volt Brazíliában, s abból tudni lehet, hogy valamire készülnek Székelyföldön. Hogy igen. S akkor bizony egyszerre minden kitudódik.
De az is szent igaz, amit nagytátink mondott Isonzóról jövet. Mert csak úgy levetette a zekéjét, s mondta: Régina, a türelem rózsát terem, de az is csak úgy, ha kapálják s öntözik a tövit.
(Köszönet Áros Károlynak szakszerű, önzetlen támogatásáért. A szerző)
Czegő Zoltán, Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem tudták megtisztítani a váradi Bethlen szobrot
Pár héttel ezelőtt váradi polgárok vették észre, hogy ismeretlen vandálok sárgászöld festékkel összemázolták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Petőfi-parkban felállított szobrát. Hogy mi indokolta ezt a garázdaságot, azóta sem derült ki, ugyanis máig nem kerültek kézre az elkövetők, akik ugyanazon az éjszakán a Petőfi-parkban levő József Attila-szobrot is összemázolták.
Ami a szóban forgó parkot és a szobrok környékét illeti, tudni kell, hogy valamilyen oknál fogva ezeket a váradi önkormányzat mostohagyerekként kezeli, az egykori, híres Schlauch kertben évek óta nem voltak képesek öntözőrendszert kialakítani, így a szebb időket látott park nyaranta aszálysújtotta parcellává változik. Váradi magyar polgárok szokták önszorgalomból megöntözni a parkban levő szobrok körüli virágokat, melyeket ők ültettek el. Hogy a szobrok összemázolásának volt egyfajta magyarellenes beütése is, arra abból könnyű következtetni, hogy a fejedelem szobrának nyaka köré egy piros-sárga-kék román lobogót tekertek az akrobatikus adottságokkal rendelkező vandálok.
Miután olvasóink által értesültünk arról, hogy meggyalázták a szobrot, megkerestük a helyi önkormányzat egyik illetékesét, Dumitru Stejerant, aki megígérte, hogy a városháza letisztíttatja a bemocskolt szobrokat. Teltek, múltak a napok, s érdeklődésünkre csak azt a választ kaptuk, hogy dolgoznak az ügyön, de nehéz olyan speciális festékoldót beszerezni, amellyel meg lehetne tisztítani a fejedelem szobrát anélkül, hogy az megrongálódna.
Végre aztán tegnap kaptuk a hírt Stejerantól, hogy jelezték neki beosztottai, végre sikerült letisztítani a Petőfi parkban a bemázolt szobrokat. Gyanakvóak lévén mielőtt elkezdtünk volna örülni, kimentünk a helyszínre, ahol láttuk, hogy kár lett volna megdicsérni a városházi illetékeseket, ugyanis a tisztítómunkálat csak részben sikerült. A fejedelmet ábrázoló szobor fején, arcán, ha kissé halványabban is, de ott virít a sárgászöld festékcsík. A szobor talapzatának hátuljáról sem tudták lemosni a régebben odapingált grafittikat, bár való igaz, látszik, megkísérelték ezt.
Ismét szóltunk hát az illetékeseknek, hogy ez a munkálat inkább szerecsenmosdatás, mintsem szobormosdatás. Ők ismét megígérték, hogy megint kimennek, és megnézik mi a csodáért nem lehetett Bethlen Gábor arcáról is rendesen leszedni a festékcsíkokat. Hogy mikor lesz valóban helyrehozva ez a vandál rongálás, így mi sem tudjuk megírni olvasóinknak, annyit tehetünk, hogy megígérjük, addig fogjuk „zaklatni” a váradiak nevében az illetékeseket, míg egyszer mégis rendesen letisztítják Erdély egykori nagy uralkodójának meggyalázott szobrát.
Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Magyar gyökereiket keresik az amerikai fiatalok
A ReConnect Hungary programban résztvevő tizenöt magyar származású amerikai és kanadai fiatalt fogadott hétfőn a fővárosban Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter. A találkozón kiemelt helyen szerepelt a hazai roma közösség helyzete.
Balog Zoltán a megbeszélés után újságíróknak elmondta: a most Magyarországra látogató fiatalok a harmadik és negyedik generációt képviselik, magyarul már nem beszélnek, de "a szívükben még van egy kis hely Magyarországnak". Ezt a helyet szeretnék tágítani - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezek a fiatalok a saját országukban egyfajta nagykövetei lehetnek Magyarországnak. "Mi tudjuk erősíteni az ő magyar gyökereiket, azzal, hogy segítünk nyelvet tanulni, megmutatjuk a kultúránkat, ők pedig segíthetnek egy reálisabb kép kialakításában Magyarországról" - fejtette ki Balog Zoltán. A miniszter szerint van mire büszkének lennünk, és a rendszerváltozásnak nagy vesztesége, hogy eddig nem sikerült megtalálni azt, milyen módon lehet becsatornázni a Kárpát-medencén kívüli magyar közösségekben rejlő hatalmas erőforrást. Kitért arra is, hogy a fiatalok azokat az előítéleteket hozták magukkal, amiket a nyugat-európai média kialakított Magyarországról. A találkozón elsősorban a roma közösségek helyzete iránt érdeklődtek, sokat beszéltek a magyarországi cigányság helyzetéről, a többség-kisebbség viszonyáról.
A fiatalok látogatását nyolcmillió forinttal támogatja kabinet, az egész program több százmilliós költségvetésű - jelezte a tárcavezető.
A ReConnect Hungary identitásépítő körút magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevőknek a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turisztikai programok mellett alkalmuk nyílik találkozni a nemzetpolitika jelentős szereplőivel, valamint innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket is megismerni.
A ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír "birthright"-programokkal rokon. (A birthright kifejezés tartalma a születéssel járó jussként írható körül.) Az alapelgondolást először George Pataki New York-i kormányzó fogalmazta meg hét évvel ezelőtt az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) egy rendezvényén lánya, Allison Pataki Levy felvetése alapján. A program 2012-ben indult a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervezésében, amerikai-magyar szervezetek és a magyar kormány támogatásával.
maszol.ro