Dallal gyarapodó reformátusok
350 dalos és számtalan vendég örvendhetett szombaton a kórusműveknek a baróti református egyházközség által huszonegyedik alkalommal megszervezett dalostalálkozon. A vasárnap nyolcadik alkalommal tartott Hazatérés napján orgonát szenteltek és színes üvegblakot avattak.
A hagyományokhoz híven az esemény ébresztő körzenével vette kezdetét, majd a résztvevők a szervező Zathureczky Gyula Kórus volt karnagya, Kónya Pál és elnöke, Zakariás Attila sírját keresték fel elhalálozásuk tizenegyedik évfordulóján. A református templom előtt tartott szabadtéri megnyitón közösen énekelték az Ünnepre jöttünk kórusművet, köszöntötte a dalosokat Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András és Krizbai Imre lelkipásztor, az Erdővidék Néptáncegyüttes pedig palotás táncot járt. A találkozón a házigazdákon kívül fellépett a Rozmaring Kórus (Barót), a Dávid Ferenc Unitárius Kórus (Vargyas), a Gazdag Miklós Polgári Daloskör (Nagyajta), a Sonore Vegyes Kar (Budapest), a Brassói Magyar Dalárda, az Alsórákosi Református Vegyes Kar, a Kisbaconi Református Kórus, a Feketehalmi Ökumenikus Kórus, a Négyfalusi Vegyes Kar, az Ürmösi Unitárius Kórus, a Gidófalvi Református Vegyes Kar, a Zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a Malomfalvi Katolikus Kórus és a Kemenesmagasi Citerazenekar és Dalkör. A templomszentelés évfordulóján tartott Hazatérés napján felszentelték a Simon Hamelink és Rene Nijsse által adományozott orgonát. Az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese, Berszán István az orgonának az istentiszteleti rendtartásban kiemelt helyéről beszélt: lelkesítően hat az igét hallgatóra, de bátorító és vigasztaló ereje is van. Fórika Balázs kántor az orgona a Kr. e. II. századig visszavezethető történetéről beszélt, majd az új hangszert megszólaltatta. Az eljátszott művek közt az adományozók tiszteletére szerepelt az 1568 óta használatos holland himnusz is. A Brassói Református Egyházmegye esperese, Szegedi László a hálaadó istentiszteleten a gyülekezetek társadalmunkban betöltött szerepéről beszélt, s megállapította: a keresztény jelképek és hagyományok elleni folytonos támadások éreztetik hatásukat, s fogynak a hívők. Leleplezték a templom negyedik, színes üveggel díszített ablakát, mely az utóbbi két esztendő konfirmandusainak, illetve Komporály Viktor és Hajdó József vállalkozó adománya. Ugyanakkor felavatták a víztelenített és felújított pincét is. A gyönyörű és tágas boltíves helyiség a kultúrát szolgálja az elkövetkezőkben.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Winkler Gyula a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság egyik alelnöke
Hétfő délután választották meg az Európai Parlament szakbizottságainak vezetőit. Winkler Gyula képviselőt választották az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága egyik alelnökévé. Az Európai Parlament múlt csütörtökön szavazott a szakbizottságok összetételéről, azt követően, hogy szerdán döntött arról, mekkora létszámú legyen a parlament húsz szakbizottsága és két albizottsága. A bizottságok létszámát a parlamenti erőviszonyok határozzák meg. A képviselők az alábbiakban állapították meg a szakbizottságok tagjainak számát: Külügyi Bizottság: 71 tag, Fejlesztési Bizottság: 28 tag, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság: 41 tag, Költségvetési Bizottság: 41 tag, Költségvetési Ellenőrző Bizottság: 30 tag, Gazdasági és Monetáris Bizottság: 61 tag, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 55 tag, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság: 69 tag, Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság: 67 tag, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság: 40 tag, Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság: 49 tag, Regionális Fejlesztési Bizottság: 43 tag, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság: 45 tag, Halászati Bizottság: 25 tag, Kulturális és Oktatási Bizottság: 31 tag, Jogi Bizottság: 25 tag, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság: 60 tag,Alkotmányügyi Bizottság: 25 tag, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság: 35 tag, Petíciós Bizottság: 35 tag, Emberi Jogi Albizottság: 30 tag, Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság: 30 tag. A parlamenti szakbizottságok összetételének pontosan kell tükröznie a parlament összetételét. A bizottsági helyeknek a képviselőcsoportok közötti elosztásakor a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A nemzetközi kereskedelmi bizottság egyike a parlament húsz szakbizottságának. A szakbizottságokat egy elnökből és négy alelnökből álló büró vezeti. A tegnap délután szavaztak a szakbizottságok megalakulásáról. A szavazás nyomán a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke a szociáldemokrata Lange Bend német képviselő lett, alelnökök: az erdélyi Winkler Gyula és a francia Tokia Saifi, mindketten az Európai Néppárt parlamenti csoportjának a tagjai, illetve Jadot Yannick zöldpárti, valamint Zahadril Jan cseh képviselő. A hétfő délutáni szavazást követően a Népújság kérdésére Winkler Gyula kijelentette: – Ez a büró fogja koordinálni a bizottság munkáját a következő négy évben. A büró összetétele az Európai Parlament politikai összetételét tükrözi, és politikai egyeztetés eredménye.
– Mi az alelnökök feladatköre?
– Egyrészt vezetik a bizottság munkáját, az elnök akadályoztatása miatt vagy távollétében vezetik a bizottság üléseit. Szoros kapcsolatban dolgozunk a bizottság szaktitkárságával, amely kapcsolatot tart az Európai Tanács képviselőivel, illetve az Európai Bizottságban a kereskedelmi igazgatóság képviselőivel. Az elnök az alelnökökkel közösen megkapja azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyos szigorított rendszerben érhetők el, tehát nem nyilvánosak. Követjük és koordináljuk a bizottság munkáját és a dossziékat.
Ugyanakkor, amikor különböző rendezvényeken, tárgyalásokon kongresszusokon, világkonferenciákon intézményesen vesz részt a bizottság, akkor a bizottság küldöttségét vagy az elnök, vagy valamelyik alelnök vezeti. Biztosítja az Európai Unió és partnerei közötti, a nemzetközi világszervezettel való összes kétoldalú vagy sokoldalú kereskedelmi, részben szakmai, részben diplomáciához közeli kapcsolatokat, és a kompetenciakörök itt is feloszlanak az elnök és a négy alelnök között, akik képviselik a bizottságot, és ezáltal ezen a területen képviselik az Európai Parlamentet.
Mózes Edith, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Összerdélyi gyűjtőkönyvtár létesül Sepsiszentgyörgyön
A romániai magyar kiadványok egységes gyűjtésének elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön a hét végén az ország különböző régióiból érkező könyvtáros szakemberek. Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsa és a Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezésére szervezett egyeztetés központi témáját a romániai magyar gyűjtőkönyvtár létrehozása képezte.
A tanácskozást Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki kijelentette: „a megerősödött Székelyföld kész összerdélyi hatáskörű feladatokat vállalni. Ennek jegyében hoztuk létre az 1945 utáni képzőművészeti alkotások összegyűjtését célzó Erdélyi Művészeti Központot, és ennek alapján karoltuk fel a gyűjtőkönyvtárt is.”
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: a tervezett program célja az 1990. január elseje után Romániában megjelent magyar nyelvű kiadványok teljes körű gyűjtése, rendszerezése és kutathatóvá tétele. „A könyvtárunk évtizedek óta kiemelt figyelmet fordít az említett kiadványok beszerzésére, de kétségtelen, hogy a kilencvenes évek elején a könyvtári dokumentumokat – a megtapasztalt robbanásszerű bővülés következtében – a teljesség igényével senki sem gyűjtötte. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) segítségével elkészítettük, majd közzétettük az ismert könyvek hiányjegyzékét, melyhez bárki hozzáférhet és tudomásában lévő kiadványokkal bővítheti.”
Székely István, a KAT elnöke felvázolta a gyűjtőkönyvtár létrehozásának több évre visszamenő kísérleteit, melyekből nyilvánvalóvá vált, hogy civil struktúrán keresztül nem valósítható meg az összerdélyi célokat kitűző kezdeményezés. „Két szempontot kell a gyűjtőkönyvtár alapításakor figyelembe vennünk: hol tudunk a programunk mellé stabil magyar többségű döntési kompetenciát rendelni, és melyik az a struktúra, ahol biztosítható a közpénzek irányából történő finanszírozás. Egyértelmű, hogy ezek a feltételek jelenleg Székelyföldön adottak, elképzeléseink szerint az összerdélyi gyűjtőkönyvtár a Bod Péter Megyei Könyvtár részlegeként működne ” – hangsúlyozta a KAT elnöke, majd hozzátette: ez a törekvés csak abban az esetben valósítható meg, ha régiótól függetlenül a könyvtárszakma minden egyes képviselője magáénak érzi, és cselekvően támogatja. Juhász András, az OSZK Gyarapítási és Állomány-nyilvántartó Osztály munkatársa a ’90 után megjelent kiadványokat felölelő gyűjtőkönyvtár tervét messzemenően támogatja. „Egy tekintélyes mennyiségű, Magyarországon megjelent, de erdélyi témát feldolgozó kiadványt gyűjtöttem be, melyet nemzetközi csere nyomán felajánlok a gyűjtőkönyvtárnak” – hangsúlyozta a magyarországi szakember, majd hozzátette: „kiemelt figyelmet kell a nagyobb közönségnek szóló könyvek és folyóiratok digitalizálására fordítani.”
Népújság (Marosvásárhely)

Elkezdődött a VII. Régizene Nyári Egyetem
Hivatalosan is kezdetét vette a Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett, a csíkszeredai nyár egyik legmeghatározóbb rendezvénye, a Régizene Fesztivál. A reneszánsz és barokk zene kedvelői ugyan csak július 10-étől élvezhetik a világhírű művészek koncertjeit, azonban a fesztivál előfutára, a Régizene Nyári Egyetem július 6-án hetedszer nyitotta meg kapuit a régizene iránt érdeklődő diákok számára.
Szabadság (Kolozsvár)

Van okunk örömre
Nem tartozom a vészmadarak közé, ezért őszinte örömmel töltött el a hír az idei érettségi eredményekről. Országos szinten a maturandusok 59 százalékának sikerült az érettségije, míg Kolozs megye a második legjobb eredményt produkálta 73,91 százalékos sikeraránnyal.
Még eggyel több ok az örömre: a János Zsigmond Kollégium (amely évek óta a megyében az élbolyban áll tanulmányi eredményeit tekintve) 100 százalékos sikerarányt ért el, mégpedig úgy, hogy idén minden maturandusuk érettségizett. (Tehát nem ismétlődött meg a tavalyi procedúra, amikor a végzősök közel felét elvágták, hogy azok ne jelentkezhessenek a nyári érettségin, és teljesítményükkel rontsák az iskola átlagát.) Tavalyi eredményéhez képest idén kimagasló teljesítményt ért el a Brassai-líceum is: míg 2013-ban a sikerarány 76,6 százalék volt, most 97,37 százalékot értek el: a 40 maturandusból 38 érettségizett, és közülük csak 1 tanulónak nem sikerült az érettségije. A tordai Jósika-líceum a tavalyi 23,81 százalékról 68,18 százalékra „tornázta fel magát”, ez is nagyon szép eredmény. Igaz, hogy a tanfelügyelőség nem szokta kiszámítani, hogy az iskolák átlageredménye mennyi, ami különben szintén nem mellékes szempont, ennek ellenére úgy gondolom: van okunk az örömre.
Szabadság (Kolozsvár)

Volt egyszer egy Kolozsvár
(Barátaimnak, mindenkinek)
Kimondani is lehetetlen, pontosabban hihetetlen: hatvanadik érettségi találkozónkra készülünk, az egykori Református Kollégiumból indultak (a többség), a 2. számú Állami Magyar Fiúlíceumban végzettek.
És ha már megértük ezt az évfordulót, mi, életben maradtak úgy határoztunk, az esedékes találkozást a 2014-es Kolozsvári Magyar Napokra időzítjük. A szokásos osztályfőnöki óra előtti nap délutánján pedig a Kolozsvár Társaság székhelyére hívjuk az egykori fiúkat, hozzátartozóikkal együtt, ide számítva a Kollégium régebbi diákjait és a találkozásra kíváncsi városbelieket, hogy közösen emlékezzünk a régi tanárokra. Meg a régi Kolozsvárra. Biztosan lesz nosztalgiázás, de inkább a személyesen megélt történelem legyen a nyilvánossá tett beszélgetés tárgya. Előzetesként – természetesen nem kötelező bibliográfiául – egy készülő könyv néhány fejezetét kínálom közszemlére, folytatásokban, abban a reményben, hogy nem csupán iskolánk 1954-es „érettjeit” érdekelheti: milyen is volt (tágabb összefüggésben) fiatalságunk éveiben ez a város, tulajdonképpen hol, miben nőttünk fel. Volt egyszer egy Kolozsvár…
Szabadság (Kolozsvár)

A ballagás is feszült volt a marosvásárhelyi orvosin
Nincs szükség önálló magyar tagozatra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), a jelenlegi helyzet ugyanis nagyszerűen biztosítja a tanintézet multikulturalitását – állítják a marosvásárhelyi és Maros megyei román elöljárók.
Ezzel szemben dr. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője (képünkön) úgy látja, a magyar vonal egyre inkább háttérbe szorul. Erre az orvos- és gyógyszerészeti egyetem magyar végzőseinek hétvégi ballagási ünnepségén is felhívta a figyelmet, rámutatva: a MOGYE nem biztosította magyar végzőseinek a törvény adta lehetőségeket.
Az egyetem a végzősök adósa marad, mivel nem tudott olyan széles körű lehetőségeket biztosítani számukra az oktatás terén, amilyet a törvény előír, mutatott rá beszédében Szabó Béla. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ünnepi köszöntőjében szintén azt nyomatékosította, hogy mennyire fontos a román–magyar orvosképzés megtartása, és úgy vélte, semmi jó nem származna abból, ha a magyar tagozat önállósulna.
Az elöljáróval Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke is egyetértett. Rámutatott, hogy a MOGYE miatt már megbukott egy kormány, amiből kiviláglik, hogy különös figyelmet szentelnek a vásárhelyi felsőoktatási intézménynek. Több nyelv ismerete csak javára válik a diákoknak, a multikulturalitás pedig az egyetemnek, hívta fel a figyelmet a megyei tanácselnök.
Az ünnepségen egy személyeskedő incidensre is sor került. Dorin Florea felajánlotta Szabó Bélának helyét a prezídiumban, amit a professzor visszautasított. Ezek után a polgármester saját névtábláját megfordítva felírta rá a professzor nevét. Szabó Béla személyeskedőnek tartotta az elöljáró viselkedését. „Számomra nyilvánvaló volt, hogy készülnek valamire a hatóságok. A személyeskedő gesztus mellett a beszédeket is előre eltervezték, üzenetük továbbra is a magyarok visszaszorítása” – értékelte az ünnepségen elhangzottakat Szabó Béla.
A ballagási ünnepség hangulata egyébként semmiben sem különbözött az egyetemen uralkodó légkörtől. Szabó Béla korábban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a MOGYE-n egyre inkább háttérbe szorul a magyar tagozat. Rámutatott, az oktatási minisztérium türelmet kér a magyaroktól mindaddig, amíg megerősödik a magyar tagozat. Ezzel szemben az új szakokon csak román nyelven folyik az oktatás, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő magyar oktató. A tandíjas helyek számát is csak a román vonalon növelik, így folyamatosan gyengül a magyar szak.
Becze Dalma, Krónika (Kolozsvár)

Falunapok élő hagyományokkal Marossárpatakon
Színes kulturális és szórakoztató programokkal várta az érdeklődőket a hetedik alkalommal megtartott Tánc- és Huszárfesztivál Marossárpatakon. A Marossárpatakért Egyesület és a helyi önkormányzat szervezésében lebonyolított faluünnepségen pénteken lovas programokat tartottak a sportpályán, szombaton néptánc fesztivált az iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon.
Pénteken a Kakas-dombi sportpályán megtartott fogathajtó-versenyre hat páros nevezett be. A megmérettetést a beresztelki Torkos Sándor nyerte, akinek fia volt a segédhajtója. A népi fogathajtók, azaz a sárpataki szekeres gazdák versenyét – amelyen tizenegy helyi gazda mérte össze ügyességét – Csuma Endre nyerte meg.
A gyereksátorban Lakó Kiss Erzsébet és Égei Noémi óvónők vezették a kézműves tevékenységeket, a csemeték díszes pártákat, huszárcsákókat, huszáros papírforgót készítettek, gipszből öntött lovat színeztek temperával.
Sötétedés előtt került sor a hagyományőrző huszárok hárompróbás vetélkedőjére, amelyen Benedekfi Levente Mátyás-huszár aratta le a babérokat. A közönség a versenyek közötti szünetekben sem unatkozott. A marossárpataki Nyereg Klub lovas iskola tagjai Marcus Gabriella vezetésével lovas bemutatót tartottak, de idén is volt patkódobási verseny is. A lovas programok körlovaglással zárultak. A szervezők mindenkit ízletes bográcsgulyással kínáltak.
Másnap reggel a mezőcsávási fúvószenekar tagjai szekérre ülve, népdalokat és katonadalokat játszva hívogatták a falu népét. Az iskola udvarán a diákok ügyességi és gyorsasági biciklis megmérettetésen vehettek részt, ahol a győzteseket értékes díjakkal jutalmazták. Az ünnepi istentisztelet után a református templomból a szomszédos szoborparkba vonultak át a gyülekezet tagjai, ahol bemutatták a település nevét románul és magyarul tartalmazó, magyaros motívumokkal díszített faragott táblát, amit Miholcsa József szobrászművész tervezett meg.
A táblát a falu határában fogják felállítani, a kivitelezéséhez szükséges összeg egy részét a húsvéti jótékonysági bálon részt vett lakosok adták össze, a fennmaradó, nagyobb részt pedig önkormányzati pénzekből finanszírozták. Rövidesen a falu mindhárom bejáratánál hasonló bejárati tábla lesz felállítva. Ugyancsak a szoborparkban emlékeztek a szervezők a település első világháborús hőseire: Marossárpatakon 1999-ben állították fel a két világháború helyi áldozatainak emlékművét.
A szabadtéri színpadon a marossárpataki ifjúsági tánccsoport lépett fel először műsorával, amellyel a helyi lakodalmas népszokásokat elevenítették fel. Ebéd után a helyi Mátyás huszárok vezetésével felvonultak a rendezvényre meghívott néptánccsoportok és huszárcsapatok. A szombati néptáncfesztiválon hét település mutatta be az idősebbektől tanult táncmozdulatokat: Szabéd, Jobbágytelke, Marosszentanna, Magyaró, Vajdaszentivány, Gernyeszeg és a házigazda Marossárpatak. A rendezvénysorozat idén is tűzijátékkal ért véget.
Berekméri Edmond, Krónika (Kolozsvár)

Érettségi: Erdély jobban teljesít, de mi van Biharban?
A székelyföldi diákokhoz hasonlóan a többi magyarok lakta megye érettségizői is a tavalyinál jobb eredményeket értek el az idei vizsgákon. Az országos átlag 59,25 százalék, 3 százalékponttal jobb a tavalyi teljesítménynél.
Maros megyében 58,44 százalékos az átmenési arány az óvások elbírálása előtt, ez négy százalékponttal jobb a múlt évi adatnál. Idén két színtiszta tízes vizsgázó is akadt, mindkettő a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium végzőse. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban a diákok 95,15 százaléka jogosult diplomára.
Kolozs megyében 73,96 százalékos az átmenési arány, 3 százalékponttal nagyobb a tavalyinál. Három iskolában értek el 100 százalékos sikerarányt az érettségizők, az egyik a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassai Sámuel Líceumban a diákok 98 százalékának sikerült az érettségije. Tíz diáknak sikerült színtiszta tízesre vizsgáznia.
Szatmár megyében a diákok 63,8 százaléka szerzett érettségi diplomát, közel 6 százalékponttal többen, mint tavaly. A megyében két érettségiző vizsgázott tízesre. A legjobban a német tannyelvű Johann Ettinger Elméleti Líceum végzősei teljesítettek, 97,5 százalékos arányban sikerült a vizsgájuk.
A román nyelv valóban problémát okoz a diákoknak, de néhány éven belül jó eséllyel változik a rendszer – nyilatkozta a maszol.ro-nak Király András. Az oktatási államtitkárt azzal szembesítettük, hogy az idei érettségin is a román nyelv és irodalom vizsga osztályzata húzta le a székelyföldi magyar diákok átlagát.
Bihar megye meglepetést hozott Erdély többi régiójához képest: az átmenési arány 57,85 százalék az óvások elbírálása előtt, ez pedig 11 százalékponttal kisebb a tavalyi eredménynél. Idén a megyében 39 diákot zártak ki a vizsgákról csalási kísérlet miatt, és senkinek sem sikerült tiszta tízesre vizsgáznia.
Így alakultak az országos adatok
Országosan az átmenési arány 59,25 százalék az óvások elbírálása előtt. Tavaly a végleges átmenési arány 56,44 százalék volt. Brăila megyében teljesítettek a legjobban a diákok, 77,82 százalékuknak sikerült idén az érettségije. A másik pólus Ilfov megye, ahol a vizsgázóknak mindössze 27 százaléka szerzett diplomát.
maszol.ro

„Munkatáborba” küldtek erdélyi magyar újságírókat
Kalotaszegen, a Váralmás községhez tartozó Szilágy megyei Farnason szervezte meg ötödik riporttáborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete július 3-6. között. A tábor célja a Farnason és a környező településeken 2014 nyarán talált állapotok feltárása és rögzítése volt a szociográfiai riport eszközével. A feltáró munka eredményeként riportkötetet jelentet meg az újságíró egyesület.
A tábornyitó rendezvény meghívottja Péntek János nyelvészprofesszor, Kalotaszeg szakértője arról beszélt, hogy román néprajzi szempontból nem, csak magyar szempontból számít néprajzi tájnak Kalotaszeg. “Itt történt meg a magyar népművészet felfedezése Hermann Antal jóvoltából a 19-ik században” – sorolta az előadó a legérdekesebb tudnivalókat a belső-Erdély és Partium között elterülő, nagy vonzerejű, befogadó jellegű vidékről.
A táborban az írott és az online sajtó, a rádió és tévé munkatársai vettek részt, többek közt Kolozsvárról, Nagyváradról, Marosvásárhelyről, Barótról, járták a vidéket, rögzítették mindazt, ami számukra érdekesnek tűnt. Készült film- és rádió-anyag, riport, interjú, színes beszámoló. Az újságíró szakos egyetemi hallgatók napi tudósítást írtak az eseményekről, amelyet a MÚRE honlapján lehet olvasni.
Antal Erika,
maszol.ro

Csatlós Lóránt – a Partium Színpadtól az Oberonig
Több mint tíz éve érdekes színfoltja Nagyvárad kulturális életének az Oberon Csőszínház, mely 2002-ben Partium Színpad néven alakult meg. Néhány hivatásos színész és bábszínész is része a csapatnak, mellettük az érdeklődő fiatalok is kipróbálhatják magukat, közönség elé állhatnak a társulat darabjaiban, versműsoraiban. A csapat múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csatlós Lóránt színművésszel, a társulat vezetőjével beszélgettünk.
Összefoglalnád néhány szóban az Oberon Csőszínház történetét a kezdettől, a Partium Színpadtól?
Az Oberon Csőszínház hét éve, 2007-ben alakult meg, addig Partium Színpadként működtünk. Többek között azért is kellett tovább lépni, mert túlságosan elcsépelődött ez a Partium név. Itt, Váradon már minden második intézmény ezt viselte, elsősorban az egyetem, a rádió, a könyvkiadó, a felnőttképző, a nyugdíjasklub, így az asszociációk kicsit mindig félresikerültek, mert tulajdonképpen senkihez nem tartozott, meg aztán nem is jellemzett minket ez a név különösebben. Léptem egy merészet, és nevet váltottunk, ez egybeesett a jogi bejegyzés dátumával, az egyesületet már Oberon néven jegyeztük be, és az első előadásunk, a Botrány Hellbergben már komoly pályázati pénzekből létrejött és Oberon Csőszínház néven futó előadás volt. Amikor az Oberont bejegyeztük, akkor sokkal bőkezűbbek voltak az önkormányzatok, mint most, és rengeteg felszerelést tudtunk megvásárolni a csapat számára, amiről addig csak álmodtunk. Viszont a felismerés, hogy a pénz nem boldogít, jött is azonnal. Ugyanis akkor éppen szétszéledőfélben volt a csapat. Van egy komoly mag, de igazából alkalmi tagjai vannak a csapatnak előadásokra, olyan, mintha külsősöket szerződtetnénk. Ha egy évig stabilan jár valaki, az már hűségesnek számít, és ha már egy előadásban részt tud venni úgy, hogy egyik évadról még át is tudjuk vinni az előadást a másik évadra, az már nagyon komoly teljesítmény...de nem panaszkodom, ez egy egyszerű helyzetjelentés. Az adott körülmények között még nagyon is szép számmal össze tud gyűlni a fiatalság, és nagyon tehetségesek.
Ezek szerint sokan megfordultak itt az évek során…
Ami fantasztikus, hogy rengeteg ügyes ember fordult meg az Oberonban, az elmúlt négy-öt évben legalább két társulatra való nagyon tehetséges fiatal. Az elmúlt években azért egészen jó kis előadásokat hoztunk létre, bár arra, hogy ezt logisztikailag hogy tudtuk lebonyolítani, arra inkább nem térnék ki. Egészen komoly technikai felszereléssel bírunk, és ez sokszor lassítja a beépítést. Épp Tibi, a srác, aki „a gombokat nyomogatja” nálunk, mondta, hogy régebben A kis hercegre meg a Vágy villamosára betettünk két reflektort meg két hangszórót, s kész volt. Most felszerelünk hat reflektort, öt hangszórót, építjük a díszleltet, tehát az energiáink olyan csatornákon vezetődnek le, amelyek nem a művészetről szólnak. Nyilván az lenne a jó, ha találnánk egy olyan termet, ahol felszereljük az összes lámpát, és ott rendszeresen tudunk előadásokat tartani, ezért folynak most a tárgyalások. Ha minden jól megy, akkor jövőtől, ha nem is kizárólag saját termünk lesz, de valakikkel sikerül olyan kollaborálást létrehozni, hogy rendszeresen ugyanabban a teremben egy stabilan felszerelt technikai háttérrel tudunk dolgozni.
Most nagyon sokan irigyelhetnek benneteket azért a mondatodért, hogy pénzetek van. Ezt hogyan teremtitek elő, pályázatokkal, mecénásokkal?
Az relatív, hogy „pénzünk van”. Úgy is mondhatnám, hogy az Oberon igényeit kielégítő az anyagi helyzetünk. Szponzorok után nem rohangálunk, mert az nem fél bele az időnkbe. A pályázatokkal teszünk még egy kört, s az első három-négy évben hajtottam nagyon, amikor az önkormányzatok sokkal bőkezűbbek voltak. A válsággal egy időben az önkormányzatok vagy kevésbé voltak bőkezűek, vagy el is zárták a csapokat, sőt az elmúlt három évben a váradi polgármesteri hivatal – mondjuk ki – nem ad pénzt. Legalábbis Oberonos projektre nem. Innentől fogva, mivel az egy elég bonyolult pályázati rendszer, úgy döntöttem, hogy amíg valami fejlődést, valami biztosat nem látok ott, addig abba nem fektetek energiát, hogy szemétbe dobott pályázatokat írjak. Vannak viszont stabil és barátságos rendszerben működő alapítványok, ahol a kisebb pénzekért aránylag könnyen és rendszeresen tudunk pályázni.
Például?
A legstabilabb ilyen pénzforrásunk a Communitas. Egyszerűek a pályázati feltételek is, és az elszámolás barátságos, rugalmas abból a szempontból, hogy ha tévedtem, akkor ők jóindulattal állnak hozzá, és nem fognak vasmarokkal lecsapni ránk. Ez nagyon fontos egy olyan embernek, aki nem könyvel, aki nem a számok világában él, hanem bizony-bizony néha elköveti azt a hibát, hogy a számlát nem helyesen vezeti be a táblázatba. A másik lehetőség az adó két százalékának a begyűjtése. Ha jól lobbizunk, akkor a könyvelőt ki tudjuk fizetni abból a pénzből. Ez megint egy abszurdum, mert ha tegyük fel, nem lenne pénzforrás, könyvelőt akkor is kéne fizetni... Mindig van annyi pénz, amennyi kell a programok létrehozására, és ezt büszkén mondom, még soha nem volt olyan, hogy valamit ki ne hozzunk. Nyilván, mi minimális költségvetésű programokat csinálunk, de beférünk abba a keretbe, amit én el szoktam képzelni.
Mi következik most: nyári szünet vagy háttérmunka?
A nyári szünet igazából már akkor elkezdődött, amikor szóltak, hogy ki kell a üríteni a termet, amit eddig használtunk, a Sonnenfeld-palotát fel fogják újítani. Ez nekünk annyiból fájdalmas, hogy eddig a tulajdonos jóvoltából a ki nem használt termekben foglalkoztattuk az ifjúságot, és most, hogy ezek a romos állapotú apartmanok fel lesznek újítva, nyilvánvaló, hogy oda már nem fogunk visszakerülni. Amióta ezt tudom, igazából lezártam az évadot. De ha most nincs is termünk, nincs épületünk, ősztől már biztos, hogy lesz. Több lehetőség is van. Nem áll le a tevékenység, meg vagyok győződve arról, hogy sokkal jobb körülmények lesznek ezután, mint amik eddig voltak, és azért szurkolok, hogy legyen időnk foglalkozni és legyen, akikkel foglalkozzunk.
alaha összeszámoltátok, hogy hány Partium Színpados, majd Oberonos ment színire?
Nem számoltam össze, ugyanis nagyon sokan vannak olyanok, akik elvégezték a színit, és nem lettek színészek, vannak páran, akik elkezdték a színit, de nem fejezték be, és nagyon sokan vannak, akik színészként dolgoznak erre-arra. Hálistennek egyre több munka van a színházban, így örülök, ha évente egy vagy két előadást össze tudunk hozni. Az improvizációs tréningek heti két alkalommal zajlanak, ráadásul úgy, hogy mindig profi szinten, mindig szakképzett emberekre bízzuk ezeknek a lebonyolítását, tehát a rengeteg munka mellett is sikerült ezeket a dolgokat intéznünk. És ez nagyon nagy dolog.
Fried Noémi Lujza, maszol.ro

Semjén: nemzetmegtartó ereje van a magyar nyelvnek
A magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján kedden Budapesten.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv „kiteljesedése” egymással szoros összefüggésben áll. Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai – fogalmazott.
Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon.
Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.
Székelyhon.ro

Új szakok indulnak a Sapientia csíkszeredai karain
Jövő héttől felvételizhetnek a diákok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karainak alap- és mesterképzéseire. Újdonság, hogy ősztől az eddigiek mellett két új szakot indít az egyetem, a humán erőforrás, valamint a génsebészet szakokat.
A Sapientia egyetem csíkszeredai munkatársai sajtótájékoztatón számoltak be kedden a nyári felvételi mikéntjéről és az egyetem korábbi eredményeiről. Tekintettel a Pharrell Williams Happy című videoklipjére épített kampányfilmjük sikerességére – amellyel több mint százezres nézettséget értek el az egyik videómegosztón –, a felsőoktatási intézmény a felvételi tájékoztató füzetet és a plakátokat is a „happy”, azaz a boldog szellemében készítette el. A felvételi füzetekből több mint kétezer példányt juttattak el a középiskolásokhoz.
Új szakok az alapképzésben
Az egyetem idén tizennégy szakon biztosít alapképzést, közülük kettő új: a humán erőforrás és a génsebészet. A helyek száma összesítve ugyanannyi maradt, mint tavaly, azaz összesen 550 tandíjmentes és költségtérítéses van, viszont a két új szak bevezetésével a szociológia szak helyeit megosztották. Így ebben az évben mindössze hét-hét tandíjmentes, illetve 18-18 költségtérítéses helyet hirdettek meg a szociológia és a humán erőforrás szakokon, tízet-tízet pedig a génsebészet szakon. A csíkszeredai Sapientia minden szakjának költségtérítéses helyén egy évre 250 eurót kell fizetni.
Mesterképzések
A fordító és tolmács mesterszakra 12 tandíjmentes, illetve 16 tandíjas helyet hirdettek meg, ezen a szakon egy évre 500 eurót kell fizetni a költségtérítés helyekre, a többi három mesterképzésre 250 eurót. A vezetés és szervezés szakon 25 tandíjmentes és 20 tandíjas helyre, a fenntartható biotechnológiák szakon tíz és tíz, illetve a kommunikáció és közkapcsolatok szakon 22 és 28 helyre lehet jelentkezni idén.
Felvételi időpontok
A Műszaki és Társadalomtudományi Kar, valamint a Gazdaság- és Humántudományok Kar szakjain július 14-én kezdődik a felvételi. A humán szakokra július 22-ig lehet iratkozni, a gazdasági, a műszaki, valamint a társadalomtudományi szakok esetében pedig július 24-én zárul le a felvételi időszak, rá egy napra, 25-én minden szakon eredményt hirdetnek. A beiratkozási díj nem változott a tavalyhoz képest, idén is 50 lej. Az érdeklődők a felvételivel kapcsolatosan részletes információkat az egyetem honlapján, a www.sapientia.ro oldalon, vagy személyesen az intézmény titkárságán kaphatnak.
Érettségi felkészítők ingyenesen
A sajtótájékoztatón továbbá elhangzott, azt tapasztalták az elmúlt években, hogy egyre több olyan diák jelentkezik a Sapientiára, akik tudatosan ezt az egyetemet választják. Arra viszont idén sem számítanak, hogy a nyári felvételin betelnének a meghirdetett helyek, ezért több mint valószínű, hogy ősszel is szerveznek felvételit. Pap Levente, a Gazdaság- és Humántudományok Kar kari kancellárja a téma kapcsán elmondta, az egyetem is hozzájárult ahhoz, hogy sikeresebben teljesítettek az érettségiző diákok, hiszen már három éve, hogy ingyenes érettségi felkészítőket tartanak. Azt tervezik, hogy az őszi pótérettségire is szerveznek ilyen felkészítőket román és matematika tárgyakból.
Visszatekintő
Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékánja elmondta, az volt a céljuk, hogy minél több csíkszeredai és csíki szülőt és diákot szólítsanak meg, hogy bizalmat alakítsanak ki az egyetem iránt. Ennek érdekében több rendezvényt, nyílt napot, konferenciát, vetélkedőt és kulturális programot szerveztek. A tavaly bekapcsolódhattak az Erasmus programba, így Európa-szerte 14 felsőoktatási intézménnyel van szerződésük, így a sapientiás diákok és a tanárok is élhetnek a csereprogram lehetőségeivel.
Barabás Hajnal, Székelyhon.ro

A politikum akadályozza a sajátos románoktatást
Nincs politikai akarat arra, hogy a kisebbségeknek sajátos módszerrel tanítsák a román nyelvet – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma.
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, a programot minden évfolyam számára kidolgozták, ennek ellenére egy helyben toporognak, mert hiányzik a politikai akarat az új módszertan elindítására.
„A programok már két éve készen állnak, csak rá kell bólintani az alkalmazásukra, ám ez valamiért még mindig nem történt meg, holott mindenki hangoztatja, hogy mennyire szükség lenne arra, hogy a kisebbségben élők jól elsajátítsák a román nyelvet” – mondta a főtanfelügyelő.
Keresztély Irma szerint az idei érettségi eredmények is igazolják, hogy szükség van az új módszertanra, hiszen a magyar diákok sokkal gyengébben teljesítettek a román vizsgán, mint román társaik. Korábban országos szinten és a magyarlakta megyékben is sokkal jobbak voltak az érettségi eredmények, az adatokat csak 2010-től lehet összehasonlítani, amikor szigorították a feltételeket, és bevezették, hogy térfigyelő kamerák felügyelete alatt zajlanak a vizsgák.
„Azelőtt sokkal magasabb volt a sikeresen érettségizők aránya, de nem merném tűzbe tenni a kezem, hogy a vizsgák maradéktalanul tisztességesen zajlottak. 2010 óta azonban működnek a térfigyelő kamerák, és azóta is javultak az eredmények” – mondta Keresztély Irma.
A főtanfelügyelő szerint a javuló tendencia annak tulajdonítható, hogy már az iskolák is megszűrik a diákokat, még az érettségi előtt pótvizsgára buknak, másrészt a diákok is belátták, hogy nincs esélyük a puskázásra, és csak azok iratkoznak be a záróvizsgára, akik készülnek is arra.
Mint ismeretes, a fellebbezések elbírálása előtt országos szinten az érettségizők 59,25 százaléka szerzett átmenő jegyet, ez több mint 4 százalékponttal jobb a tavalyi végleges eredménynél.
Bíró Blanka,
Székelyhon.ro

„Jól vagyok, hála Istennek”
A hatvan lelket számláló székelyboósi református gyülekezetben pár éve az idén kilencven évét betöltő Zrínyi Lujza néni vállalta el a harangozói tisztséget. A csendes, békés település legidősebb lakója, amikor meglátogattuk, épp a szőlőben dolgozott, s kérésünkre fürgén vette a szép kicsi templom kulcsát, hogy megmutassa „munkabirodalmát”.
Szóltam előre neki, hogy jövünk, mondja a koronkai beszolgáló lelkész, Rigmányi Arnold, nehogy elmenjen szomszédolni, mert jó erőben van, s ha nincs dolga, nem mindig ül otthon. Valóban: látjuk, Lujza néni nem csoszogva, hanem ütemesen igyekszik a templomhoz, s megáll az ajtóban egy fénykép erejéig.
Huszonnyolc évesen özvegy maradt
A szép, tiszta, kellemesen hűvös templom padjaiba ülve beszélgetünk Lujza nénivel, aki Zrínyiként született, és pár évig férje után a Csiki nevet viselte. „Édesanyám Zrínyi akart maradni, ezért megkereste apámat, aki szintén Zrínyi volt, így megtarthatta nevét. Én is szerettem volna ezt megtenni, de férjem Csiki volt, s én felvettem a nevét. Majd 28 évesen, két gyermekkel özvegy maradtam. Elvesztettem a személyazonossági igazolványomat, és mivel meg volt halva a férjem, ismét fel kellett vegyem a Zrínyi nevet. Így Zrínyiként születtem abban az öreg házba, amelyben most is lakom, s úgy is fogok meghalni” – meséli a harangozó.
Nem volt sem könnyű, sem egyszerű az élet
Zrínyi Lujza néni két gyermeket nevelt fel egyedül, s jól emlékszik a nehézségekre is. A termelőszövetkezetben dolgozott, s emellett több, mint harminc évig gyalog járt be Vásárhelyre takarítani. „Mondtam akkor a nagyságának, hogy jó lenne valahova felírni a takarítást is, mert másképp kicsi lesz a nyugdíjam, de semmit nem tettek. Most 350 lejt kapok, kevés, de ezzel kell boldogulni. Két gyermekem felneveltem, most Koronkán laknak, szoktak hazajönni és segíteni nekem. Öt unokám és négy dédunokám van, az egyik dédunokám most nemrég konfirmált. A kertemben minden megtermelek, vannak tyúkjaim, tojásom, a szőlőt is gondozom. A templomban is takarítok, egyedül az ablakpucolással van gondom, de akkor szoktak segíteni” – meséli.
„Nem szedek pirulát”
Zrínyi Lujza néni büszkén mondja, hogy eddig még semmi betegségben nem szenvedett, gyógyszert sem szed. „Mondom a barátnőimnek, hogy hagyják abba a sok gyógyszer lenyelését, dolgozzanak, és akkor semmi bajuk nem lesz. Nappal dolgozom, este jól tudok aludni, fát is hasogatok, mosok, takarítok. A házban nincs villany, mert a kicsi nyugdíjból nem tudnám kifizetni, amikor besötétedik, lefekszem és alszom. Reggel nyolckor felkelek, minden nap van tennivaló, elintéznivaló. Hála Istennek, jól vagyok és bírok dolgozni” – mondja az idén májusban kilencvenedik évét betöltött Lujza néni.
Simon Virág, Székelyhon.ro

Egy ősbemutató margójára
Rendezvény, amit építeni kell. Nem csak egy előadás a színpadon, hanem egy négynapos rendezvény, ami köréje épül.
Kézműves sátrak érkeznek tízesével, kordonok tonnaszámra, tizenöt együttes lázasan próbál. Borokat méregetnek borkóstolóra, szerződések pecsételődnek, teherautónyi színpadi kellék pakolódik. Nem mindennapi rendezvényre kerül sor Gyergyószentmiklóson. A II. Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál Székelyföld kultúrmágnesét készül üzembe helyezni.
Mindenkinek ott a helye, aki egy rövid időre ingyen és tartalmasan ki szeretne lépni a mindennapok egyhangúságából és egy garantáltan páratlan élményben részesülni. Július 10-13., Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál
Július 12., szombat, 20 óra, Orbán Balázs tér – A Fejedelem – rock musical – ősbemutató
www.kulturfeszt.ro, erdon.ro

Politikai elemző: kellenek Pontának a nacionalista szavazatok
Bakk Miklós erdélyi politológus szerint Victor Ponta a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván - ezt jelzi az erről szóló vita is.
Bakk Miklós erdélyi politológus szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői között kialakult vita azt jelzi, hogy Victor Ponta miniszterelnök - aki minden bizonnyal pártja jelöltje lesz a novemberi elnökválasztáson - a nacionalista szavazatokra is támaszkodni kíván.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára az MTI-nek kedden elmondta, a PSD eközben a magyar szavazókat is szeretné maga mellett tudni. A vezető kormánypártnak még mindig nincs világos stratégiája arra, hogy honnan gyűjtsön szavazatokat. Bakk Miklós a romániai koalíciós vitának egy külpolitikai összetevőjét is megemlítette. Elmondta, az ukrajnai válság nyomán Románia Lengyelországgal együtt Amerika támogatójaként pozicionálta magát a térségben. "Arra a következtetésre juthatott a román vezetés, hogy pozícióelőnybe került nemzetközi megítélés tekintetében Magyarországgal szemben, és határozottabb fellépést is megengedhet magának" - tette hozzá az elemző.
Bakk Miklós úgy látta, hogy a felek "akarják is, meg nem is" a megegyezést. Ez szerinte annak dacára is lehetséges, hogy a vita kirobbanása óta mindkét fél "bekeményítette" álláspontját. "Ilyenkor azt szokták tenni, hogy egy újabb közös célt találnak ki, és elkötelezik magukat az új cél mellett, a szembenállás kérdéseit pedig zárójelbe teszik" - magyarázta a politológus.
Emlékeztetett rá, hogy 1998 szeptemberében volt már egy hasonló eset. Akkor az RMDSZ bejelentette, kilép Radu Vasile kormányából, ha a parlament nem fogadja el az oktatási törvény olyan módosítását, amely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is lehetővé teszi. Ekkor a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem javaslata volt az a közös cél, amelynek alapján zárójelbe lehetett tenni a korábbi konfliktust. A multikulturális egyetem "lufinak bizonyult", az csak az akkori kritikus helyzet áthidalását szolgálta, soha nem valósult meg.
Bakk Miklós a román "etnikai állam" megnyilvánulásaként értelmezte, hogy Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlatean külügyminiszter a román állampolitikára, államérdekre hivatkozva utasította el az RMDSZ európai polgári kezdeményezését, mely az uniós joganyagba kívánja beemelni a kisebbségvédelem bizonyos elemeit.
"Ha Victor Ponta kormánya a román állampolitikát a romániai magyar politikai véleménytől függetlennek tekinti, akkor tulajdonképpen azt mondja, hogy a románok előjoga a romániai államérdek megfogalmazása. Ez az etnikai demokrácia modellje, amelyikben formailag ugyan létezik a demokrácia, de az alapvető kérdések meghatározása csak az etnikai többség joga" - magyarázta a politológus.
Az elemző nem látott újdonságot abban, hogy a miniszterelnök kijelentette: a magyarság radikalizálódását szeretné elkerülni az RMDSZ kormányzásba való bevonásával. "Kétségtelen hogy a kormány a magyarság politikai akaratának egyfajta megszelídítését szánja az RMDSZ szerepéül" - vélekedett. Úgy látta, ez az oka annak is, hogy az RMDSZ korábban is csak azokat a célokat tudta bevinni a koalíciós együttműködésbe, "amelyek a román multikulturalizmus enyhe bővítésével voltak kapcsolatosak". Ezért nem kerülhetett be az autonómia kérdése egyik olyan kormány programjába sem, amelyben az RMDSZ is jelen volt.
Bakk Miklós szerint az elmúlt időszak több fordulata is azt jelzi: egyre üresebb az a román retorika, hogy az ország példaértékűen rendezte a kisebbségi kérdést. Hozzátette, a bukaresti kormányok arra alapozták ezt a retorikát, hogy az ország az európai integrációs folyamatban átvette az Európa Tanács kisebbségvédelmi szabályozását.
"Ez egy nemzetközi minimum. A sikeres megoldások általában ezeket a keretet meghaladva alakultak ki. Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe való belépés azt jelzi, hogy Románia ellenzi a minimum bővítését. Az unióban próbálja konzerválni a létező állapotot" - magyarázta Bakk Miklós politológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára.
hirado.hu

Önálló jelöltet indít az RMDSZ a novemberi államfőválasztáson
Hans Gerd Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány jelenlegi elnöke Bukarestbe látogatott. A találkozón az RMDSZ-t Kovács Péter főtitkár és Kurkó Cecília külügyi tanácsos képviselte, valamint jelen volt a Demokrata-Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt elnöke is.
Kovács Péter felszólalásában rámutatott, az RMDSZ számára az Európai Unió viszonylatában prioritást élvez, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek kérdéskörét, tagállami hatáskörből európai uniós hatáskörbe emeljék: „az EU-s hatásköröket úgy kell kibővíteni, hogy kiterjedjen az őshonos nemzeti közösségekre is, ezért jó, hogy ott vagyunk, ahol ebben a kérdésben döntenek, hiszen az elmúlt években bebizonyosodott, ha minden nap az erdélyi magyarok, a kisebbségek problémáiról beszélünk, akkor előbb-utóbb megértik a kérdést, és belátják, ha Nyugat-Európában számtalan helyen sikerült megoldani ezeket a helyzeteket, akkor Európa keleti része sem lehet kivétel. Brüsszel kell irányt mutasson, akkor, amikor a tagállamok nem hajlandók ezzel a témával foglalkozni”– emelte ki beszédében a Szövetség főtitkára.
Kovács Péter ugyanakkor azt is elmondta, az államelnöki választásokon a Szövetség önálló jelöltet indít, hiszen fontos, hogy a magyar közösség elvárásait, gondjait ismertessék ebben a kampányban is. „A mi sajátos üzeneteinket, a jelöltünk által meg akarjuk fogalmazni”– hangsúlyozta a főtitkár.
Azzal kapcsolatban, hogy a második fordulóban kit támogat a Szövetség, a főtitkár elmondta: erről akkor döntenek majd, ha kiderül, kik a jelöltek, illetve, hogy kik jutnak tovább ebbe a fordulóba.
Kovács Péter kifejtette, a következő időszakban tervezik, hogy az RMDSZ az utánpótlás-képzés szintjén együttműködést alakítson ki a Konrad Adenauer Alapítvánnyal.
Közlemény, Erdély.ma

Bukarest segítségét kérik a szerbiai románok
Románia határozottabb fellépését sürgette a szerbiai Timok-völgyi román (vlah) közösség képviselője egy, a bukaresti parlamentben tartott konferencián kedden – közölte a Mediafax hírügynökség. Boian Alexandrovici román ortodox pap, a Timok völgyi román közösség szellemi vezetője a konferencián elmondta, hogy az általa 350 ezer fősre becsült közösség az asszimiláció szélére került. Hozzátette: olyan falvak vannak a Timok völgyében, ahol a szerbül nem beszélő nagyszülők, dédnagyszülők nem tudnak szót váltani a románul már nem beszélő unokáikkal. „Kétszáz éve nincs iskola, templomi szertartás a nyelvünkön. Csoda, hogy még beszélünk románul. De ha Románia, anyaországunk nem támogat, nem tudunk románnak megmaradni" – jelentette ki az ortodox pap. Boian Alexandrovici arra panaszkodott, hogy az őshonos timoki román közösség által alapított templomokat, kolostorokat a szerb ortodox egyház foglalja el, és a szerb állam megakadályozza, hogy a román közösség saját templomokat építsen. Román nyelvű ortodox egyházi szertartásokat csak a Bánság szerbiai részén élő román közösség számára engedélyezi a szerb állam.
Eugen Popescu a Román Nemzetstratégiai Központ (CRSS – alapítványi hátterű román intézmény) igazgatója a román államot bírálta, mely nem tekinti stratégiai fontosságúnak a határon túli román közösségeket. Popescu szerint a román államnak jó lehetősége van arra, hogy Szerbia európai integrációja kapcsán érvényesítse érdekeit. „A román hatóságoknak mindent meg kell tenniük, hogy Szerbia megértse: nem lehet az Európai Unió tagja, ha elnemzetietlenít egy másik népet" – jelentette ki az igazgató.
A magyarellenes megnyilvánulásai miatt ismertté vált Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő, a román parlament határon túli románokkal foglalkozó bizottságának az alelnöke kijelentette: Romániának morális kötelességei vannak az olyan román közösségekkel szemben, „amelyek nem választották az ország elhagyását, hanem az igazságtalan történelmi konjunktúra következtében élnek szülőfalvaikban, szülőhazájukon kívül".
Diaconu kijelentette, Románia modell a kisebbségi jogok tiszteletben tartásában, és el kell érnie, hogy a határon túli románok is olyan jogokkal rendelkezzenek, mint amilyeneket Románia biztosít a területén élő kisebbségek számára.
MTI, Erdély.ma

Izsák Balázs: a magyarság képviselőinek kötelességük felfedni Románia szerződésszegéseit
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az erdélyi magyarság képviselőinek kötelességük nemzetközi szinten felfedni Románia szerződésszegéseit.
Izsák Balázs Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettesnek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének válaszolt egy nyílt levélben, amelyet szerdán az MTI-hez is eljuttatott. Megállapította, hogy Románia megszegte azt a vállalt kötelezettségét, hogy kisebbségpolitikáját az Európa Tanács 1201-es ajánlására alapozza. Az 1993-ban elfogadott ajánlás a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust. Az SZNT elnöke az RMDSZ-nek azt a – Markó Béla volt elnöktől idézett – álláspontját bírálta, hogy a szövetség nem panaszolhatja be a nemzetközi szervezeteknél azt a kormányt, amelyikben maga is benne van. „A nemzetközi fórumok előtt a kötelességszegés mindaddig láthatatlan marad, amíg annak létezését maguk az érintettek, a hátrányt szenvedő közösség képviselői rejtik el" – állapította meg Izsák Balázs.
Az SZNT elnöke a kisebbségvédelmi keretegyezményből idézte, hogy a nemzeti kisebbségek és az ezekhez tartozó személyek jogainak, szabadságjogainak a védelme a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik. „A világ államainak joguk és lehetőségük a hátrányosan megkülönböztetett nemzeti közösségek védelmében a szavukat felemelni, az érintettek képviselőinek pedig kötelességük a helyzetet őszintén ismertetni, és soha de soha nem szabad a segítő szándékot elhárítani, soha nem szabad a jogsértő, a kötelességszegő kormányzat érveit átvéve megtéveszteni a világ államainak közösségét" – áll a kanadai Calgaryban keltezett nyílt levélben.
Izsák Balázs arra figyelmeztette Kelemen Hunort, hogy Victor Ponta miniszterelnök nemcsak a Románia által vállalt nemzetközi kötelezettségeket szegi meg, de az RMDSZ kormányra lépésekor kötött koalíciós szerződést is. Ez ugyanis kötelező konzultációt ír elő a felek között minden olyan kérdésben, amely a magyar közösség identitását vagy az anyanyelvű oktatást érinti.
Izsák Balázs június 11-én tett fel nyílt levélben kérdéseket Kelemen Hunornak azzal kapcsolatban, hogy a román kormány az SZNT márciusi petíciójára válaszolva kijelentette, semmi nem írja elő számára a területi autonómia biztosítását. A levélre reagálva Kelemen Hunor közölte, nem tudott a kormány válaszáról, és részben ő is elismételte, hogy nincsen olyan jogi erővel bíró nemzetközi egyezmény, amely előírná Románia számára, hogy autonómiát biztosítson Székelyföldnek. Kelemen Hunor úgy vélte, hogy Romániának csak morális kötelessége lenne az autonómia biztosítása.
MTI, Erdély.ma

A sepsiszentgyörgyi román nyelvű feliratozást kéri számon Kovászna megye prefektusa
Kovászna megye prefektusa 30 napos határidőt szabott Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy érvényesítse a Románia hivatalos nyelvére vonatkozó törvényi előírásokat – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Marius Popica prefektus egyes sepsiszentgyörgyi hirdetőtáblák szövegeit kifogásolta, amelyeken a román fölött szerepel a magyar felirat, vagy csak magyar feliratot tartalmaznak. Arra emlékeztetett, hogy a Kovászna Megyei Törvényszék 2012-ben utasította a polgármesteri hivatalt, bármilyen feliratozásban előbb az állam hivatalos nyelvén tüntesse fel a szöveget, és csak azután magyarul. Az ítélet a Brassói Táblabíróság határozatával jogerőssé vált.
A kormány Kovászna megyei képviselője szerint az ítélet azt jelzi, indokolt volt a hivatali elődei által elindított per.
„Senki nem mondja, hogy ne legyen kétnyelvű feliratozás, (…) de egy bírósági ítéletet nem lehet magyarázni, hanem végre kell hajtani" – jelentette ki a prefektus.
A közel 55 ezer lakosú székelyföldi Sepsiszentgyörgyön mintegy hetven százalékos a magyarok számaránya.
MTI, Erdély.ma

Válaszúton
Néhány tisztség, némi pénz, ködös ígéretek a kisebbségi jogok bővítésére – ennél többet sosem ajánlottak a mindenkori román kormánypártok az RMDSZ voksaiért.
A tisztségekkel nem nagyon fukarkodtak, kormányfő-helyettesi pozícióig küzdötte fel magát az RMDSZ, de több miniszteri, államtitkári posztot is betölthettek a szövetség képviselői – igaz, már ekkor feltűnhetett volna: az etnikai arányosság elve továbbra sem érvényesül, ráadásul a nemzetbiztonsági szempontból jelentősnek tartott intézményekben nem látják szívesen a magyarokat. Az még csak szóbeszéd szintjén sem merült fel, hogy a védelmi vagy a külügyi tárca irányítását bízzák az RMDSZ-re, de a karhatalmi szervekhez, a rendőrséghez, csendőrséghez, titkosszolgálatokhoz sem engedték közel a magyarokat, és emlékezetes marad az is, ahogyan 2009-ben a Kelemen Hunorra bízott művelődési tárca alárendeltségéből kiemelték az egyházügyeket – nehogy illetéktelenek is beletekinthessenek például az ortodox egyháznak nyújtott állami támogatások rendszerébe.
Pénzből látszólag több jutott a magyarlakta vidékekre azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányon volt: mindenféle sikerpropaganda ellenére azonban legjobb esetben is csak annyi történt, hogy visszautalták azt az összeget, ami megilleti a székelyföldi, erdélyi megyéket a befizetett adók alapján.
Ami pedig a kisebbségi jogok bővítésének véget nem érő táncát illeti, elég csak felidézni, hány éve húzódik például a kisebbségi törvény elfogadása, de hasonlóan nincs előrelépés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében – és ez még a követeléslista igencsak „enyhe”, kilúgozott változata, az önálló állami magyar egyetem, a területi autonómia szóba sem került koalíciós egyeztetéseken.
Kelemen Hunor szociáldemokratákhoz intézett ultimátuma, illetve a román külügyminiszter elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatai, döntései újólag, minden eddiginél élesebben világítanak rá arra az alapvető kérdésre, hogy lehet-e keresnivalója egy kisebbségben élő nemzeti közösség érdekvédelmi szervezetének abban az államhatalomban, amely változatlanul gyanús elemként viszonyul hozzá, és nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a magyarokat. A kérdésre születő válasz hosszú időre kijelölheti a magyar érdekérvényesítés útját: folytatódhat a látszatpárbeszéd, a sehova sem vezető kis lépések politikája, a zsibvásár hangulatát idéző koalíciós alkudozások kora – vagy következhet a karakán kiállás időszaka követeléseink őszinte megfogalmazásával, az érdekérvényesítési eszköztár bővítésével, új szövetségesek keresésével.
Néhány tisztség, némi pénz, ködös ígéretek a kisebbségi jogok bővítésére – ennél többet sosem ajánlottak a mindenkori román kormánypártok az RMDSZ voksaiért.
A tisztségekkel nem nagyon fukarkodtak, kormányfő-helyettesi pozícióig küzdötte fel magát az RMDSZ, de több miniszteri, államtitkári posztot is betölthettek a szövetség képviselői – igaz, már ekkor feltűnhetett volna: az etnikai arányosság elve továbbra sem érvényesül, ráadásul a nemzetbiztonsági szempontból jelentősnek tartott intézményekben nem látják szívesen a magyarokat. Az még csak szóbeszéd szintjén sem merült fel, hogy a védelmi vagy a külügyi tárca irányítását bízzák az RMDSZ-re, de a karhatalmi szervekhez, a rendőrséghez, csendőrséghez, titkosszolgálatokhoz sem engedték közel a magyarokat, és emlékezetes marad az is, ahogyan 2009-ben a Kelemen Hunorra bízott művelődési tárca alárendeltségéből kiemelték az egyházügyeket – nehogy illetéktelenek is beletekinthessenek például az ortodox egyháznak nyújtott állami támogatások rendszerébe. Pénzből látszólag több jutott a magyarlakta vidékekre azokban az időszakokban, amikor az RMDSZ kormányon volt: mindenféle sikerpropaganda ellenére azonban legjobb esetben is csak annyi történt, hogy visszautalták azt az összeget, ami megilleti a székelyföldi, erdélyi megyéket a befizetett adók alapján. Ami pedig a kisebbségi jogok bővítésének véget nem érő táncát illeti, elég csak felidézni, hány éve húzódik például a kisebbségi törvény elfogadása, de hasonlóan nincs előrelépés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében – és ez még a követeléslista igencsak „enyhe”, kilúgozott változata, az önálló állami magyar egyetem, a területi autonómia szóba sem került koalíciós egyeztetéseken.
Kelemen Hunor szociáldemokratákhoz intézett ultimátuma, illetve a román külügyminiszter elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatai, döntései újólag, minden eddiginél élesebben világítanak rá arra az alapvető kérdésre, hogy lehet-e keresnivalója egy kisebbségben élő nemzeti közösség érdekvédelmi szervezetének abban az államhatalomban, amely változatlanul gyanús elemként viszonyul hozzá, és nemzetbiztonsági kockázatként kezeli a magyarokat. A kérdésre születő válasz hosszú időre kijelölheti a magyar érdekérvényesítés útját: folytatódhat a látszatpárbeszéd, a sehova sem vezető kis lépések politikája, a zsibvásár hangulatát idéző koalíciós alkudozások kora – vagy következhet a karakán kiállás időszaka követeléseink őszinte megfogalmazásával, az érdekérvényesítési eszköztár bővítésével, új szövetségesek keresésével.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Őstörténetünk nyomában (Magyar örökség honismereti szabadegyetem és tábor)
Tegnap reggel megnyitotta kapuit a Baróton első alkalommal megszervezett Magyar Örökség honismereti szabadegyetem és tábor.
A hagyományőrző szándékkal létrehozott tábor célja, hogy a magyar őstörténet-kutatás eredményei ne csak a szakma, hanem a széles közönség számára is elérhetőek legyenek; szándékuk az is, hogy az erdővidéki turizmus fellendüléséhez hozzájáruljanak. Az esemény házigazdája, Erdővidék Múzeumának vezetője, Demeter László köszöntőbeszédében Rika királyné Erdővidék-szerte közismert legendáját elevenítette fel.
Demeter László mondotta, ahol évszázadok óta ilyen szép történet él, ott egy most életre hívott szabadegyetemnek helye van: őstörténetünkkel komolyabban kell foglalkoznunk, s ápolnunk kell hagyományainkat. Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András az Erdővidéken született és a magyar kultúra fejlődéséhez jelentősen hozzájárulókról emlékezett meg, a szervezőket pedig hosszú távú támogatásáról biztosította. Obrusánszky Borbála történész társszervezői minőségében üdvözölte a neves szakembereket és az érdeklődő barótiakat, majd úgy fogalmazott, abban bízik, a táborban elhangzó értekezések sok újdonságot tartalmaznak, és izgalmasak lesznek, a történészek, nyelvészek és kutatók pedig közelebb kerülnek ahhoz, hogy történelmünk néhány, még homályos foltja eltűnjön.
Demeter László Erdővidék történelméről és kulturális örökségéről tartott vetített képes előadást. Rumi Tamás a rovásírás oktatásáról beszélt, Dimaadzsav Erdenebátor mongóliai régész-történész A hun zöld áldozat, Czeglédi Katalin nyelvész, szlavista-turkológus Nyelvünk és őstörténetünk gyökerei címmel értekezett, Thiele Ádám mérnök videofilmes előadást tartott a középkori vaskohászatról és a természeti népek vaskohászatáról. Az első nap beszélgetőesttel és Bangzragcs Bajar Rasaan szikla billogai dokumentumfilmjének szabadtéri vetítésével ért véget.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Alkotmányellenes az adatmegőrzési törvény
Másodszor is elutasította az alkotmánybíróság az Európai Unió – időközben eltörölt – adatmegőrzési irányelvének életbe léptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média „Nagy Testvér”-törvényként bélyegzett meg. A tavaly kihirdetett törvény arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben már visszautasította az alkotmánybíróság: ekkor az uniós irányelv gyakorlatba ültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást. Most a törvény kisebb módosításokkal elfogadott, új változata is elbukta a normakontrollt.
Időközben, idén áprilisban az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az adatmegőrzési irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre.
Romániában a mobilszolgáltatók anyagi megfontolásból tiltakoztak a törvény ellen, mert a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározásának tárolása többletkiadást jelent számukra. Az emberjogi szervezetek pedig a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt. Az alkotmánybíróság tegnapi döntése kötelező érvényű, indoklását azonban csak később teszik közzé.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A vármegyések nem jelentek meg (Rendőrségi idézés)
Ötszáz lejes büntetési jegyzőkönyvet állítottak ki tegnap délelőtt Lungu-Csavar Csaba, a Kézdivásárhely Másképp internetes portál működtetője nevére a kézdivásárhelyi rendőrségen, ahová Domokos T. Rajmond, a megyei rendőrség tisztje idézte be az 1991/31-es törvény megszegéséért.
Az idézett jogszabály munkaügyi törvény, Lungu-Csavar Csabát az újraközölt 1991/61-es törvény 2. cikkelyének 2. pontjára hivatkozva büntették meg azért, mert „június 19-én 9.15 órakor jelen volt a főtéri parkban, ahol törvénytelen akció végrehajtása céljából csoportot alakítva részt vett és támogatta Székelyföld zászlóinak felvonását közterületen, két zászlótartóra, a szükséges engedély nélkül, amivel megsértette a jogrendszert és az együttélési előírásokat” – írják a jegyzőkönyvben.A jogász végzettségű Lungu-Csavar Csaba nem fizeti ki a büntetést, ma fellebbez a kézdivásárhelyi bíróságon. Meglátása szerint teljesen törvénytelenül büntették meg, hiszen csak többedmagával jelen volt, amikor a főtéren megjelent a két rendőr, és ő lefilmezte igazoltatási próbálkozásukat. Habár a rendőrségre beidézett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai – szám szerint heten –, akik június 19-én kitűzték a székely lobogókat, eredetileg úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a rendőrségi idézésnek, amikor megtudták, hogy az 1991/31-es törvény mire vonatkozik, nem jelentkeznek a rendőrségen. Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője elmondta: őket tulajdonképpen azzal vádolják, hogy nem igazolták magukat. Ha hívatják a rendőrségre – mondotta –, akkor az idézést magyar nyelven küldjék nekik, ha elvárják, hogy tiszteljék és betartsák a törvényeket. A következő idézésre sem jelennek meg, mivel nem követtek el semmiféle bűncselekményt – hangsúlyozta a HVIM erdélyi szóvivője. Tegnap délután még a helyükön álltak a székely zászlók.
Iochom István,
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tanév végi számadás a Sapientián
Kedden délelőtt a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara által szervezett sajtótájékoztatón az idei sikerek mellett a többi között ismertették a jövőbeni terveket, a bentlakás építésének ütemét, az idei felvételi menetét, a meghirdetett szakok és helyek számát, a nyári szakmai gyakorlatok előnyeit.
Dr. Kelemen András, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja ismertette a 2013/2014-es tanév kiemelkedő eseményeit, a sikereket, a különleges megvalósításokat, az egyetemen kívüli tevékenységek során elért eredményeket, melyek az intézmény hírnevét öregbítik. A legnagyobb sikernek könyvelte el, hogy diákjaik közül sokan önként kezdenek olyan feladatok megoldásába, kutatómunkákba, melyek hónapokig tartanak, ám ők fáradtságot nem ismerve készülnek a megméretésekre, ezáltal számtalan országos és külföldi versenyen, tudományos diákköri konferenciákon bizonyítják felkészültségüket.
„Sok esetben önmaguknak diktálják a ritmust, ez az, amire szükségünk van, ezek az emberek fogják a társadalmat előre vinni” – mondta az intézményvezető. A záróvizsgák is sikeresek voltak, a tizenegy alapképzési szakból hat esetében a Sapientia szervezte azokat. A 198 végzős hallgatóból 187-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 182-en sikeresen tették le. Év végi visszatekintőjében sikernek könyvelte el azt is, hogy az oktatási hullám nem nyelte el intézményüket. Az októberben kezdődött bentlakásépítés gyorsított kisfilmjét is bemutatták, mely ugyancsak számottevő megvalósításának számít. Előreláthatólag szeptemberben 240 diáknak szállást tudnak biztosítani. 1.200-1.400 diákra számítanak, nagy részük a három székelyföldi megyéből kerül ki, ezért az elszállásolási lehetőség biztosítása elengedhetetlen. A diákbentlakásban egy közösségépítő centrum lehetőségét is látják, a kollégiumi diákközösség légkörének megteremtése érdekében. A 2015. július 15-ig megvalósuló teljes centrum éttermet, konferenciatermet is magában foglal majd. A teljes mértékben anyaországi finanszírozásból megvalósuló építmény értéke 14,5 millió lej. Az eddigi építkezés 9 millió lejbe került. A jövő évi tervek között szerepel az intézmény akkreditációjának a felújítása is.
Megemlítették a tavaly kezdődött és idén augusztusban újra megtartandó érettségi felkészítőket, melyeket az érettségi előtt álló diákok körében népszerűség övez. A nyári szakmai képzések kapcsán dr. Forgó Zoltán, a gépészmérnöki tanszék vezetője a duális képzések előnyeit ismertette, mely az elméleti és gyakorlati oktatás szerves összefonódását jelenti. Cégekkel ápolnak szakmai kapcsolatokat, ezáltal a diákok a tanévek során részmunkaidőben sajátítják el a szakmai ismeretek gyakorlati részét. A tanszékvezető szerint ennek egyik pozitív példája, hogy az egy hete sikeresen államvizsgázott hét diáknak máris állása van, közülük ötnek Erdélyben. A Plasmaterm Rt. igazgatója, dr. Kolozsváry Zoltán elmondta, hogy a Nyugaton bevált duális képzést a Sapientián évek óta alkalmazzák, amit nagyon hasznosnak tart, hisz ezáltal a frissen végzettek szakmai tapasztalattal is rendelkezhetnek. Mint mondta, sokkal célravezetőbb egy ipari egységnek, ha úgy vesz részt a képzésben, hogy maga részére neveli ki a szakembereket. A nemzetközi projektekben való részvétellel felcsillantják a perspektívát, hogy itt is el lehet érni valamit, nem csak külföldön. Dr. Máté Márton elmondta, hogy az elméleti és a gyakorlati oktatást, valamint a kutatást nem szabad különválasztani. A tehetséggondozás az igazi tehetségek felkarolását jelenti, amit ha a diák is őszintén akar, a tanár sikerélményként könyvel el. Mint mondta, a gépészmérnöki hivatás örömét az igencsak megújult szakma szépsége mellett – mely számítógép-ismeretet és villamosmérnöki tudást is igényel –, a mindennapok biztonsága is jelenti.
Pálosy Piroska, Népújság (Marosvásárhely)

Szigetlét
Délvidék felfedezése
A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója (KMÚEK), amelynek tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) is, több mint nyolc évvel ezelőtt, 2005 májusában alakult meg Szegeden, és azóta évente legalább kétszer rendszeresen találkoznak a tagszervezetek. Munkája eredményeként az elmúlt időszakban jelentősen felélénkült a külhoni magyar médiumok közötti kommunikáció.
Általában kétszer tart fórumot, ahol megvitatják az újságírás terén mutatkozó legújabb kihívásokat, problémákat, megvalósításokat. A tavalytól egy új programmal jelentkeznek. A Kárpát-medencei magyar újságírók egy-egy Kárpát-medencei régióban médiatábort szerveznek, és elkészítik annak a régiónak a kismonográfiáját. Az első tábor tavaly Erzsébetlakon volt, a szerbiai Bánságban. A KMÚEK májusi tatrangi tanácskozásán ennek a munkának az eredményét, Erzsébetlak monográfiáját mutatták be a vajdasági újságírókollégák. – Reményeink szerint ez a program is hagyománnyá válik, s még az idén azon fáradozunk, hogy Erdélyben is összehívjunk egy ilyen tábort. Talán már az őszi KMÚEK-találkozóra elkészül az erdélyi szórványt bemutató kötet, nyilatkozta a tanácskozáson Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a KMÚEK társelnöke.
Az első sikerélmény, hogy együtt voltunk
A riporttábor szervezője a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) volt. Az egyesület 2003-ban alakult meg, tagságának túlnyomó része a legnagyobb vajdasági magyar szerkesztőségekben dolgozik, de az egyesület nyitott a helyi lapok, rádiók és televíziók felé is. A VMÚE egyik alapítója és állandó résztvevője a Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciójának. A VMÚE elnöke, Tóth Lívia szerint Erzsébetlak olyan település, ahol riporteri kíváncsiságát mindenki ki tudta elégíteni. – Szerencsésen egy tető alá tudtunk ülni többen egy olyan Nagybecskerek közeli faluban, Erzsébetlakon, ahol a közelben szlovákok, katolikus bolgárok, románok, szerbek élnek. Az első sikerélmény az volt, hogy együtt voltunk. Bár közhelynek tűnik, de jó leülni és beszélgetni.
A másik sikerélmény az volt, hogy az elkészült írásokat kötetben jelentettük meg. Maga az írás ugyanis még nem könyv. A könyvet el kell készíteni, meg kell szerkeszteni, képileg, szövegileg is. Úgy gondolom, hogy csinos kis küllemet tudtam kölcsönözni a könyvnek, mert ez volt az én feladatom, és így kötetben, két borító közé fogva, gondolom, nemcsak írások ezek, hanem könyv is. Nem baj, ha kevesen olvassák el, nem baj, ha a polcon marad, egyfajta dokumentum, hogy 2013-ban milyen emberek éltek azon a területen, milyen történeteket mondtak el. Tóth Lívia szerint azért választották Közép-Bánátot, illetve Erzsébetlakot, mert oda a vajdasági újságírók is ritkábban jutnak el, pedig ezen a vidéken sok jó kezdeményezés van, amelyekről a Kárpát-medencében is érdemes hírt adni. – Mi a falusi turizmusra, a konyhakertészek munkájára, a Császár-tó természetvédelmi területre, az écskai Lázár-kastély történetére hívtuk fel a figyelmet, de az erdélyi Háromszék lap újságíróját, Ferencz Csabát például az itteni katolikus bolgár lakosság élete érdekelte – tette hozzá a VMÚE elnöke. A kiadvány megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta, a fotókat Bencsik István, Ferencz Csaba, Kecskés István, Léphaft Pál, Martinek Imre és Tóth Lívia készítették.
*** Erzsébetlak (szerbül Belo Blato, szlovákul Biele Blato, németül Elisenheim) a Vajdaság Közép-bánsági körzetében helyezkedik el, Nagybecskerektől 17, Belgrádtól 60 kilométerre, Lukácsfalva és Écska közelében. A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez, valószínű, hogy a területe egykor szigetet alkotott a Pannon-tengerben. Nyugatról a Tisza, délnyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.
A község a német bánsági Határőrvidék területén 1866-ban jött létre, Torontálszécsányból jött katolikus németekkel telepítették be. A Határőrvidék feloszlatása után, 1872-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, lakosai elköltöztek. 1887-ben (a Magyar katolikus lexikon szerint 1888-ban) telepítették be ismét szlovákokkal, magyarokkal, bolgárokkal. Jelenlegi, mintegy 1.500 fős lakosságát is zömében ez a három nép alkotja, de élnek a faluban szerbek is.
A katolikus templomot Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére 1896-ban emelték, az evangélikusoké pedig 1902-1903-ban épült.
A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalkozott, valamint a nád kitermelése és értékesítése is bevételt hoz több család számára. Az utóbbi időben a településen fellendülőben van a falusi turizmus is.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Az EMNT és az EMGE a MAGOSZ tisztújító közgyűlésén
Mátis Jenő, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági és vidékfejlesztési ügyekért felelős alelnöke és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete (EMGE) elnöke képviselte az erdélyi gazdákat és gazdaegyesületeket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) tisztújító közgyűlésén, amelyre július 5-én, szombaton került sor a gödöllői Szent István Egyetem aulájában. Az eseményen rövid, informális megbeszélést folytattak Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével és Györffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével, aki egyben a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának is az elnöke. A megbeszélések tárgya a gazdaegyesületek közötti további együttműködés Kárpát-medencei kiterjesztése volt. A rendezvényen részt vett és beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök is.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája, Nyugati Jelen (Arad)

Őszinte nem
Negyed évszázadnyi bukaresti lavírozás bőven elég idő ahhoz, hogy kimondhassuk: az ütközőpontok kerülgetése, a problémák szőnyeg alá söprése – bármilyen ügyesen is csináljuk – semmit nem enyhít a mélyen gyökerező ellentéteken.
Oly sok év szomorú tapasztalataiból kiindulva újfent kijelenthetjük: a mindenkori román kormány nem a választási győzelmek eufóriájában, nem a hataloméhség szülte megállapodások vállveregetős aláírásakor fordítja felénk igazi arcát, hanem azokban a konfliktushelyzetekben, amelyek kirobbanásához elég egy őszinte vélemény, egy mondat vagy csupán egy szó: nem.
És ha ez a rideg valóság, meddig lehet színházasdit játszani? Ki kell mondani: a konfliktuskerülgető érdekképviselet csak látszatpolitizálás, eddig is hamis képet közvetített felénk, a további hitegetés, áltatás pedig csak tovább ront a helyzeten.
Ma ott tartunk, hogy a Minority SafePack európai kisebbségügyi polgári kezdeményezés, illetve a magyar konzuli irodák elutasítása kapcsán kirobbant szópárbajban a román külügy államtitkára már a magyarság hiteles képviseletét is elvitatja az RMDSZ-től, mondván: a kormányon lévő szövetségnek ezekbe az ügyekbe nincs beleszólása, a romániai magyarok érdekeit amúgy is az az állam képviseli, amelynek polgárai, vagyis Románia.
A külügyminiszter, majd a kormányfő is bőszen hangoztatta, hogy diplomáciai kérdéseket nem kell megbeszélniük a szövetséggel, ugyanis az államérdek mindent felülír. Az RMDSZ tiltakozó nyilatkozataira reagálva viszont – azt a bizonyos őszinte nemet kimondó – Corlăţean éppen azt nehezményezte, hogy a koalícióból való kilépés meglebegtetése előtt képviselőink nem egyeztettek velük.
Az RMDSZ márciusban a „stabilitás megőrzése” érdekében lépett kormányra, négy – megpróbáltatásokkal teli és pofonoktól hangos – hónap elteltével pedig olyan bizarr helyzetben találja magát, hogy a polgári kezdeményezés iktatását elutasító Európai Bizottság elleni perben egyszerre felperes és alperes.
Kibékíthetetlen ellentét, tökéletes antagonizmus – ilyen abszurd, groteszk helyzeteket teremt negyed évszázadnyi konfliktuskerülgető politizálás. Színjátéknak gyönyörűen drámai.
Páva Adorján, Krónika (Kolozsvár)

Partiumi Írótábor: gondolatok irodalomról, Komp-országról
Irodalom és identitás alcímmel szervezik meg immár 11. alkalommal a Partiumi Írótábort csütörtöktől szombatig, amelyen a meghívott irodalomtudósok és szerzők arra keresik a választ, milyen a régió identitása, és hogyan jelenik ez meg a művészetben.
„Megtartani és meghaladni” jelszóval, immár 11. alkalommal rendezik meg Nagyváradon a Partiumi Írótábort, amelynek szervezéséhez idén a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve annak szakkollégiuma, a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) is csatlakozott.
A Pro Universitate Partium Alapítvány által életre hívott háromnapos, csütörtöktől szombatig tartó találkozónak is a tanintézet Bartók Terme ad otthont, de tanáraik és diákjaik is bemutatkoznak majd, ezáltal is hangsúlyozva a magyar irodalom és nyelv szak jelenlétét az egyetemen. „Fiatalosabb lendületet vesz, mondhatni felfrissül az írótábor, a paletta pedig az egyetem kapcsolatai révén szélesedik” – mutatott rá lapunknak Sz. Horváth István, a PMMC igazgatója.
Tájékoztatása alapján céljuk a hagyományok mentén tovább építkezni és túlszárnyalni a már elért színvonalat. „Minden évben egy adott téma köré csoportosul az írótábor, az idei cím: Partium-Kompország. Irodalom és identitás. Szeretnénk megnézni, hogy e régiónak milyen az identitása, van-e egyáltalán neki, és hogyan fogható ez meg az irodalmon keresztül” – magyarázta. (Ady Endre egy publicisztikai írásában nevezte Magyarországot Komp-országnak – a szerk.)
A hazai és magyarországi irodalomtörténészek mellett nyelvészek, írók, költők és bölcsészhallgatók is képviseltetik magukat a rendezvényen. Pomogáts Béla irodalomtörténész például már évek óta visszajáró vendégnek számít, de a debreceni Károli Gáspár Református Egyetem docense, Bertha Zoltán is járt már a váradi táborban.
Ők ketten a csütörtöki megnyitó után tartanak előadást. A Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett tagozatának adjunktusa, Végh Balázs Béla most először tart előadást a rendezvényen.
Elemzésre kerülnek még kortárs szerzők munkái is, de bemutatják az Ugyanaz a föld – Szatmári és partiumi költők antológiáját, valamint a román–magyar kulturális szótárat, továbbá szerveznek egy zenés estet is a Bodega kávézóban, ahol Kiss Barna és utcazenekara ad elő megzenésített Weöres Sándor- és Petőfi Sándor-verseket. A szombati zárónapon Barabás Zoltán költő veheti majd át az írótábor díját, míg Tüzes Bálint költő posztumusz elismerésben részesül.
Vásárhelyi-Nyemec Réka, Krónika (Kolozsvár)