Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. június 24.
Igazságot Wass Albertnek!
Minden fronton támadásba lendült a Bukarestben pöffeszkedő román hatalom az erdélyi magyarság ellen, s buta gőgjében olyan lépésekre ragadtatta magát, melyekre Európában csak az inkvizíció által uralt középkorban, a fasiszta rémuralom alatt és a kommunista diktatúrában volt példa. Wass Albert műveinek a csíksomlyói búcsún jelen lévő könyvárusoktól történt rendőrségi begyűjtése, valamint szovátai magánterületen felállított szobrának lefoglalása ugyanis olyan cselekedetek, melyek a történelem legsötétebb éveire emlékeztetnek. A szellemi termékek szabad terjesztésének megakadályozása és egy nemzeti közösség megfélemlítése ugyanakkor az emberi jogok lábbal tiprása is, ezért abban az országban, melynek hatóságai elkövethetnek ilyen visszaéléseket, a jogállamiság csak papíron létezik.
Az előzményekhez tartozik, hogy Wass Albertet egy rögtönítélő kolozsvári bíróság, az 1946-ban lefolytatott kirakatperek egyikén háborús bűnösnek mondta ki anélkül, hogy az ellene felhozott vádakat bizonyítani tudta volna. Az ítélet még mindig érvényben van, így Romániában a mai napig megbélyegzik, miközben az illetékesek megtagadják annak a pernek az újrafelvételét, melynek során kiderülhetnének a valós tények. És teszik ezt annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma már évtizedekkel ezelőtt kivizsgálta az ügyet, és felmentette a vád alól Wass Albertet, mivel bizonyítást nyert, hogy a kérdéses időszakban jókora távolságra tartózkodott a rá fogott bűntettek elkövetésének színhelyétől. De Kincses Előd ügyvéd is olyan iratokra akadt a pitești-i katonai levéltárban, melyek egyértelművé teszik az író ártatlanságát.
Wass Albert mindannyiunk példaképe. Vagy ha mégsem, azzá kell válnia és maradnia, hiszen életével és tevékenységével a magyar nemzetet szolgálta. Arisztokrataként, közéleti személyiségként, íróként, katonaként és gazdálkodóként egyaránt. Hol az eke szarvát fogva, hol tollat vagy fegyvert ragadva, mikor hogy követelte a helyzet. És tette ezt mélységes alázattal az övéi iránt, s kellő elszántsággal az elnyomókkal szemben. Sorsa a mi sorsunk, igaza a mi igazunk is, éppen ezért ki kell állnunk mellette, s elszántan követelnünk, szolgáltassanak végre igazságot nekünk és neki!
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma
Minden fronton támadásba lendült a Bukarestben pöffeszkedő román hatalom az erdélyi magyarság ellen, s buta gőgjében olyan lépésekre ragadtatta magát, melyekre Európában csak az inkvizíció által uralt középkorban, a fasiszta rémuralom alatt és a kommunista diktatúrában volt példa. Wass Albert műveinek a csíksomlyói búcsún jelen lévő könyvárusoktól történt rendőrségi begyűjtése, valamint szovátai magánterületen felállított szobrának lefoglalása ugyanis olyan cselekedetek, melyek a történelem legsötétebb éveire emlékeztetnek. A szellemi termékek szabad terjesztésének megakadályozása és egy nemzeti közösség megfélemlítése ugyanakkor az emberi jogok lábbal tiprása is, ezért abban az országban, melynek hatóságai elkövethetnek ilyen visszaéléseket, a jogállamiság csak papíron létezik.
Az előzményekhez tartozik, hogy Wass Albertet egy rögtönítélő kolozsvári bíróság, az 1946-ban lefolytatott kirakatperek egyikén háborús bűnösnek mondta ki anélkül, hogy az ellene felhozott vádakat bizonyítani tudta volna. Az ítélet még mindig érvényben van, így Romániában a mai napig megbélyegzik, miközben az illetékesek megtagadják annak a pernek az újrafelvételét, melynek során kiderülhetnének a valós tények. És teszik ezt annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma már évtizedekkel ezelőtt kivizsgálta az ügyet, és felmentette a vád alól Wass Albertet, mivel bizonyítást nyert, hogy a kérdéses időszakban jókora távolságra tartózkodott a rá fogott bűntettek elkövetésének színhelyétől. De Kincses Előd ügyvéd is olyan iratokra akadt a pitești-i katonai levéltárban, melyek egyértelművé teszik az író ártatlanságát.
Wass Albert mindannyiunk példaképe. Vagy ha mégsem, azzá kell válnia és maradnia, hiszen életével és tevékenységével a magyar nemzetet szolgálta. Arisztokrataként, közéleti személyiségként, íróként, katonaként és gazdálkodóként egyaránt. Hol az eke szarvát fogva, hol tollat vagy fegyvert ragadva, mikor hogy követelte a helyzet. És tette ezt mélységes alázattal az övéi iránt, s kellő elszántsággal az elnyomókkal szemben. Sorsa a mi sorsunk, igaza a mi igazunk is, éppen ezért ki kell állnunk mellette, s elszántan követelnünk, szolgáltassanak végre igazságot nekünk és neki!
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma
2014. június 24.
Bukás már vizsgák előtt
Olyan mélyre süllyedt a tanulás iránti érdektelenség, hogy a végzős diákok negyedének esélye sincs részt venni a záróvizsgákon, mert megbukik már a tanév végén, sokan pedig egyszerűen fölöslegesnek tartják, hogy megszerezzék az érettségi oklevelet, de még a nyolcadikos értékelésre sem kíváncsiak.
Az országos jelenség Háromszéken is megfigyelhető, az idei általános- és középiskolai végzősök közül ezren jelenleg is lógatják a lábukat, míg osztálytársaik a vizsgapadokban izzadnak. Részben érthető a fiatalok távolmaradása, mert egy részük sok hasznát nem látja ezeknek a diplomáknak, illetve az ügyeskedők gyakran ezek nélkül is érvényesülnek, másrészt viszont aggasztó, hogy már tizenéves korban feladják a harcot, és még az ötösre sem hajtanak. Mindez ellenben nem csak a diákokon múlik.
Félretéve a konkrét vizsgahelyzetet, azt látjuk: nem csak a tanulók buknak, rég megbukott az egész hazai oktatási rendszer is, kezdve a pedagógusképzéstől a tantervek és tankönyvek összeállításáig, a követelményrendszerig és értékelésig. Diákok százezrei ülnek unottan az iskolapadokban, mert a korábban bevált módszerek mára elavultak, az internet térhódításával érvényét veszítette az elv, miszerint csak az tud, aki szorgalmasan tanul, annyi információhoz jutnak a gyermekek iskolán kívül is, amennyi csak beléjük fér. Ráadásul válogathatnak, csak az őket érdeklő dolgokat böngészik, szinte falják az újat, így érthető, hogy lehetetlen lekötni a figyelmüket száraz tananyaggal. Teljesen új szemléletre és újszerű pedagógusképzésre van szükség. Ma már nem lehet azzal etetni a fiatalokat, amivel húsz-harminc évvel ezelőtt, felgyorsult az élet, ezzel lépést kell tartania az oktatásnak is, egyébként még annyit sem tanulnak a diákok, mint eddig. Ennek jeleit, sőt, már következményét, eredménytelenségét évek óta látjuk. Százával, ezrével buknak a diákok a vizsgákon, elméleti iskolákból kikerülő munkanélkülieket nevel az ország, és még most sem hiszik elegen, hogy váltani kell.
Látszik némi szándék a gyakorlati tudást is nyújtó szakoktatás újraindítása irányába, de mára már az igazán jó mesterek elhagyták az iskolákat, a jól felszerelt iskolaműhelyeket, a szakképzés presztízsét pedig úgy lerombolták a sem elméleti, sem gyakorlati képzésre nem alkalmas szakközépiskolákkal, hogy évtizednek kell eltelnie, amíg nemcsak azok a fiatalok fognak ott tanulni, akik máshova nem jutnak be, hanem azok, akik tudatosan választják az asztalos, kőműves, autószerelő, szövő-varró, szerszámgéplakatos szakmát.
Ha az országvezetés nem változtat az oktatási politikán és stratégián – mert azt senki nem hiheti, hogy csak a mindenkori tárcavezetőn múlnak a dolgok –, akkor jöhet és mehet bármilyen huszonegyedik századi szellemi hullámvetés, nyílhat még tágabbra a megismerés galaxisa, úgy lemaradunk, hogy szerre becsukódnak a kapuk Európában, valamint szerte a világban. Erre a jövőképre is igaz a mondás: ki mint vet, úgy arat.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Olyan mélyre süllyedt a tanulás iránti érdektelenség, hogy a végzős diákok negyedének esélye sincs részt venni a záróvizsgákon, mert megbukik már a tanév végén, sokan pedig egyszerűen fölöslegesnek tartják, hogy megszerezzék az érettségi oklevelet, de még a nyolcadikos értékelésre sem kíváncsiak.
Az országos jelenség Háromszéken is megfigyelhető, az idei általános- és középiskolai végzősök közül ezren jelenleg is lógatják a lábukat, míg osztálytársaik a vizsgapadokban izzadnak. Részben érthető a fiatalok távolmaradása, mert egy részük sok hasznát nem látja ezeknek a diplomáknak, illetve az ügyeskedők gyakran ezek nélkül is érvényesülnek, másrészt viszont aggasztó, hogy már tizenéves korban feladják a harcot, és még az ötösre sem hajtanak. Mindez ellenben nem csak a diákokon múlik.
Félretéve a konkrét vizsgahelyzetet, azt látjuk: nem csak a tanulók buknak, rég megbukott az egész hazai oktatási rendszer is, kezdve a pedagógusképzéstől a tantervek és tankönyvek összeállításáig, a követelményrendszerig és értékelésig. Diákok százezrei ülnek unottan az iskolapadokban, mert a korábban bevált módszerek mára elavultak, az internet térhódításával érvényét veszítette az elv, miszerint csak az tud, aki szorgalmasan tanul, annyi információhoz jutnak a gyermekek iskolán kívül is, amennyi csak beléjük fér. Ráadásul válogathatnak, csak az őket érdeklő dolgokat böngészik, szinte falják az újat, így érthető, hogy lehetetlen lekötni a figyelmüket száraz tananyaggal. Teljesen új szemléletre és újszerű pedagógusképzésre van szükség. Ma már nem lehet azzal etetni a fiatalokat, amivel húsz-harminc évvel ezelőtt, felgyorsult az élet, ezzel lépést kell tartania az oktatásnak is, egyébként még annyit sem tanulnak a diákok, mint eddig. Ennek jeleit, sőt, már következményét, eredménytelenségét évek óta látjuk. Százával, ezrével buknak a diákok a vizsgákon, elméleti iskolákból kikerülő munkanélkülieket nevel az ország, és még most sem hiszik elegen, hogy váltani kell.
Látszik némi szándék a gyakorlati tudást is nyújtó szakoktatás újraindítása irányába, de mára már az igazán jó mesterek elhagyták az iskolákat, a jól felszerelt iskolaműhelyeket, a szakképzés presztízsét pedig úgy lerombolták a sem elméleti, sem gyakorlati képzésre nem alkalmas szakközépiskolákkal, hogy évtizednek kell eltelnie, amíg nemcsak azok a fiatalok fognak ott tanulni, akik máshova nem jutnak be, hanem azok, akik tudatosan választják az asztalos, kőműves, autószerelő, szövő-varró, szerszámgéplakatos szakmát.
Ha az országvezetés nem változtat az oktatási politikán és stratégián – mert azt senki nem hiheti, hogy csak a mindenkori tárcavezetőn múlnak a dolgok –, akkor jöhet és mehet bármilyen huszonegyedik századi szellemi hullámvetés, nyílhat még tágabbra a megismerés galaxisa, úgy lemaradunk, hogy szerre becsukódnak a kapuk Európában, valamint szerte a világban. Erre a jövőképre is igaz a mondás: ki mint vet, úgy arat.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 24.
Gazda József Magyar Örökség-díjas
A magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséért odaítélhető Magyar Örökség Díjat kapott Gazda József kovásznai tanár, közíró, művelődésszervező. Az elismerést évente négyszer adják át, szombaton már hetvenötödik alkalommal került erre sor Budapesten.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület ezúttal hét kiemelkedő teljesítményt jutalmazott: Faragó Laura előadó-művészetéért, Jónyer István sporttevékenységéért, a kárpátaljai Popovics Béla kultúrtörténeti, a délvidéki Matuska Márton tényfeltáró munkásságáért, Losonczi Áron a fényáteresztő beton szabadalmának megvédéséért részesült a díjban, de a Hamerli család pécsi kesztyűje is kiérdemelte. Gazda József művészeti, szociográfiai és közírói életművével szolgált rá az elismerésre: Halász Péter népművelő, néprajzkutató laudációja szerint mondhatni minden lehetséges műfajban kereste és igen sokban meg is találta a szolgálat lehetőségét: „Váltott fegyverekkel és váltott lovakkal törekszik a magyar örökség védelmére és átélésére”. Az 1936-ban Kézdivásárhelyen született, a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen diplomázott tanár 1964-től a kovásznai líceumban oktatott, és méltatója szerint azok közé tartozik, akik „nem hivatalnokként dolgoznak, és nem elsősorban kenyérkereső foglalkozásnak tekintik a tanárságot”, és „a legnehezebb körülmények között is megtalálják a módját, hogy vállalt közösségükért dolgozhassanak.” Diákjaival 1975-től évente Erdély-szerte bemutatott egy-egy Tamási Áron-színdarabot, az 1970-es években (többedmagával) megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a IX. osztályok számára.
Művészeti és művészettörténeti írásaiban az erdélyi magyar alkotók megismertetésére törekedett, a szociológia területén pedig új műfajt teremtett: beszélgetésekkel tárta föl és mutatta be a hagyományos erdélyi falu, a moldvai csángók, de a Kárpát-medencében szétszabdalt és a nagyvilágban szétszóródott magyarok sorsát. Ő szervezi az általa létrehozott kovásznai Kőrösi Csoma Egyesület évenkénti tudományos konferenciáját, ahol eddig már 498 előadás hangzott el – méltatták a háromszéki közéleti személyiség tevékenységét.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséért odaítélhető Magyar Örökség Díjat kapott Gazda József kovásznai tanár, közíró, művelődésszervező. Az elismerést évente négyszer adják át, szombaton már hetvenötödik alkalommal került erre sor Budapesten.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület ezúttal hét kiemelkedő teljesítményt jutalmazott: Faragó Laura előadó-művészetéért, Jónyer István sporttevékenységéért, a kárpátaljai Popovics Béla kultúrtörténeti, a délvidéki Matuska Márton tényfeltáró munkásságáért, Losonczi Áron a fényáteresztő beton szabadalmának megvédéséért részesült a díjban, de a Hamerli család pécsi kesztyűje is kiérdemelte. Gazda József művészeti, szociográfiai és közírói életművével szolgált rá az elismerésre: Halász Péter népművelő, néprajzkutató laudációja szerint mondhatni minden lehetséges műfajban kereste és igen sokban meg is találta a szolgálat lehetőségét: „Váltott fegyverekkel és váltott lovakkal törekszik a magyar örökség védelmére és átélésére”. Az 1936-ban Kézdivásárhelyen született, a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, majd a Bolyai Tudományegyetemen diplomázott tanár 1964-től a kovásznai líceumban oktatott, és méltatója szerint azok közé tartozik, akik „nem hivatalnokként dolgoznak, és nem elsősorban kenyérkereső foglalkozásnak tekintik a tanárságot”, és „a legnehezebb körülmények között is megtalálják a módját, hogy vállalt közösségükért dolgozhassanak.” Diákjaival 1975-től évente Erdély-szerte bemutatott egy-egy Tamási Áron-színdarabot, az 1970-es években (többedmagával) megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a IX. osztályok számára.
Művészeti és művészettörténeti írásaiban az erdélyi magyar alkotók megismertetésére törekedett, a szociológia területén pedig új műfajt teremtett: beszélgetésekkel tárta föl és mutatta be a hagyományos erdélyi falu, a moldvai csángók, de a Kárpát-medencében szétszabdalt és a nagyvilágban szétszóródott magyarok sorsát. Ő szervezi az általa létrehozott kovásznai Kőrösi Csoma Egyesület évenkénti tudományos konferenciáját, ahol eddig már 498 előadás hangzott el – méltatták a háromszéki közéleti személyiség tevékenységét.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 24.
Száztagú Székely Férfikar
A székelyudvarhelyi kórustalálkozón 2013-ban megszületett a gondolat, és tett követte. Az ottani Székely Dalegylet Férfikórusa 2014. június 13–15. között találkozóra hívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikart, a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórust és a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárdát.
Csíkszépvízen, csodálatosan szép környezetben, a vízgyűjtő gát alatti Turista Szállóban találkozott száz dalos, és amikor az együttlét nemes törekvéseit próbálom leírni, csak szuperlatívuszok jutnak eszembe. A megszólaló dalok, művek, a kirándulások mind azt bizonyították, hogy a dalnak van összetartó ereje, képes az embert nagy tettekre buzdítani! Az eredmény nem is maradt el: megszületett a nagy harmónia, a Száztagú Székely Férfikórus. A találkozás előtti próbák, a közös tanulás, majd együttes megszólaltatása eggyé kovácsolta a négy vidékről érkező dalosokat. A szívek egyszerre dobbantak, szállt a dal, szárnyaltak a lelkek. A száztagú férfikar a csíkszépvízi római katolikus, majd a csíkszeredai unitárius templomban tartotta bemutatkozó hangversenyeit. Mind a négy kórus külön-külön is énekelt saját műsorából, együtt pedig kánonokat, Salieri-, Mozart-, Erkel Ferenc-műveket adtak elő Biró Zsolt, Molnár Katalin, Kovács László, László Attila vezényletével és Filtner Tünde tanárnő zongorakíséretével. A sikeres bemutatkozás után elhatároztuk, hogy Erdély-szerte és Isten segítségével messzebbre is elvisszük az együtt éneklés örömét. Köszönetet mondunk minden karnagynak, dalosnak, szervezőnek, támogatónak és külön a borzsovaiaknak a Pogány-havasra és a Szent László kápolnájához való kirándulás élményéért! László Attila karnagy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A székelyudvarhelyi kórustalálkozón 2013-ban megszületett a gondolat, és tett követte. Az ottani Székely Dalegylet Férfikórusa 2014. június 13–15. között találkozóra hívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikart, a csíkborzsovai Római Katolikus Férfikórust és a sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárdát.
Csíkszépvízen, csodálatosan szép környezetben, a vízgyűjtő gát alatti Turista Szállóban találkozott száz dalos, és amikor az együttlét nemes törekvéseit próbálom leírni, csak szuperlatívuszok jutnak eszembe. A megszólaló dalok, művek, a kirándulások mind azt bizonyították, hogy a dalnak van összetartó ereje, képes az embert nagy tettekre buzdítani! Az eredmény nem is maradt el: megszületett a nagy harmónia, a Száztagú Székely Férfikórus. A találkozás előtti próbák, a közös tanulás, majd együttes megszólaltatása eggyé kovácsolta a négy vidékről érkező dalosokat. A szívek egyszerre dobbantak, szállt a dal, szárnyaltak a lelkek. A száztagú férfikar a csíkszépvízi római katolikus, majd a csíkszeredai unitárius templomban tartotta bemutatkozó hangversenyeit. Mind a négy kórus külön-külön is énekelt saját műsorából, együtt pedig kánonokat, Salieri-, Mozart-, Erkel Ferenc-műveket adtak elő Biró Zsolt, Molnár Katalin, Kovács László, László Attila vezényletével és Filtner Tünde tanárnő zongorakíséretével. A sikeres bemutatkozás után elhatároztuk, hogy Erdély-szerte és Isten segítségével messzebbre is elvisszük az együtt éneklés örömét. Köszönetet mondunk minden karnagynak, dalosnak, szervezőnek, támogatónak és külön a borzsovaiaknak a Pogány-havasra és a Szent László kápolnájához való kirándulás élményéért! László Attila karnagy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 24.
Megkezdődött a kisvárdai színházi seregszemle
Tizenkilenc magyarországi és határon túli magyar társulat részvételével szombat este megkezdődött a 26. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ami június 28-ig tart a felső- szabolcsi kisvárosban.
A szombat esti, a Várszínpadon megtartott hivatalos megnyitón Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere, valamint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter köszöntötte a társulatokat és a nézőket.
A megnyitó előtt a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház mutatta be Az ember komédiája című darabját, az ünnepség után pedig Székely Csaba Hogyne, drágám! című zenés komédiáját tekinthette meg a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásában.
A magyarországi és határon túli színházak előadásainak a Művészetek Háza, a Várszínpad és a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolában berendezett Rákóczi Stúdió ad helyet. A zsűri és a közönség tizennyolc versenyelőadást láthat a programban, továbbá lesz nyolc versenyen kívüli bemutató.
A versenyprogramban a nyitó nap előadásai mellett szerepel a marosvásárhelyi társulat Euripidész klasszikusával, az Alkésztisszel Székely Csaba átiratában; Gerhart Hauptmann A patkányok című darabja az Újvidéki Színház tolmácsolásában; Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című drámája a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színrevitelében Tadeusz Slobodzianek Ilja próféta című darabja a Vajdasági Tanyaszínház előadásában; valamint Brestyánszki Boros Rozália Vörös című műve a budapesti Katona József Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös produkciójában.
A szabadkai társulat három másik darabbal, Biljana Srbljanovic A halál nem bicikli (hogy ellopják tőled), Szerbhorváth György Van valami bejelentenivalója? és Tasnádi István Tapasztalt asszony című művével is versenyez Kisvárdán.
A csíkszeredai Csíki Játékszín Gogol A revizor; a Kassai Thália Színház Egressy Zoltán Portugál; a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo; a komáromi Jókai Színház Harold Pinter Árulás; a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú; a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Kincses Réka A Pentheszileia-program; a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Máté Angi regénye alapján írt Csipke című darabbal, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pedig Shakespeare Hamletjével indul a kisvárdai fesztivál díjaiért.
Versenyen kívül bemutatkozik Kisvárdán az Orlai Produkciós Iroda, a budapesti Katona József Színház és a József Attila Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata és a kassai TeatRovás Műhely.
A színházi előadások mellett koncertek és kiállítások színesítik a programot: június 27-én a kolozsvári Loose Neckties Society zenél, a záró napon pedig a környékbeli amatőr zenekarok szereplésével megrendezik a IV. Kisvárdai Rockmaratont.
A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület által összeállított "... vagy nem lenni" című tárlat a magyar holokauszt színházi áldozatainak állít emléket, a Napról napra című hagyományos fotókiállítás pedig a fesztivál eseményeit örökíti meg.
A közönség emellett megtekintheti Kiss Borának, a csíkszeredai Csíki Játékszín színésznőjének képzőművészeti kiállítását is. Népújság (Marosvásárhely)
Tizenkilenc magyarországi és határon túli magyar társulat részvételével szombat este megkezdődött a 26. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ami június 28-ig tart a felső- szabolcsi kisvárosban.
A szombat esti, a Várszínpadon megtartott hivatalos megnyitón Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere, valamint Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter köszöntötte a társulatokat és a nézőket.
A megnyitó előtt a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház mutatta be Az ember komédiája című darabját, az ünnepség után pedig Székely Csaba Hogyne, drágám! című zenés komédiáját tekinthette meg a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata előadásában.
A magyarországi és határon túli színházak előadásainak a Művészetek Háza, a Várszínpad és a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskolában berendezett Rákóczi Stúdió ad helyet. A zsűri és a közönség tizennyolc versenyelőadást láthat a programban, továbbá lesz nyolc versenyen kívüli bemutató.
A versenyprogramban a nyitó nap előadásai mellett szerepel a marosvásárhelyi társulat Euripidész klasszikusával, az Alkésztisszel Székely Csaba átiratában; Gerhart Hauptmann A patkányok című darabja az Újvidéki Színház tolmácsolásában; Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című drámája a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színrevitelében Tadeusz Slobodzianek Ilja próféta című darabja a Vajdasági Tanyaszínház előadásában; valamint Brestyánszki Boros Rozália Vörös című műve a budapesti Katona József Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös produkciójában.
A szabadkai társulat három másik darabbal, Biljana Srbljanovic A halál nem bicikli (hogy ellopják tőled), Szerbhorváth György Van valami bejelentenivalója? és Tasnádi István Tapasztalt asszony című művével is versenyez Kisvárdán.
A csíkszeredai Csíki Játékszín Gogol A revizor; a Kassai Thália Színház Egressy Zoltán Portugál; a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo; a komáromi Jókai Színház Harold Pinter Árulás; a nagyváradi Szigligeti Színház Forgách András A fiú; a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Kincses Réka A Pentheszileia-program; a Kolozsvári Állami Magyar Színház a Máté Angi regénye alapján írt Csipke című darabbal, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pedig Shakespeare Hamletjével indul a kisvárdai fesztivál díjaiért.
Versenyen kívül bemutatkozik Kisvárdán az Orlai Produkciós Iroda, a budapesti Katona József Színház és a József Attila Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulata és a kassai TeatRovás Műhely.
A színházi előadások mellett koncertek és kiállítások színesítik a programot: június 27-én a kolozsvári Loose Neckties Society zenél, a záró napon pedig a környékbeli amatőr zenekarok szereplésével megrendezik a IV. Kisvárdai Rockmaratont.
A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület által összeállított "... vagy nem lenni" című tárlat a magyar holokauszt színházi áldozatainak állít emléket, a Napról napra című hagyományos fotókiállítás pedig a fesztivál eseményeit örökíti meg.
A közönség emellett megtekintheti Kiss Borának, a csíkszeredai Csíki Játékszín színésznőjének képzőművészeti kiállítását is. Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 24.
Átadták a Magyar Örökség Díjakat
Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit szombaton adták át a Pesti Vigadóban.
Magyar Örökség Díjban részesült Faragó Laura előadóművé-szete, amelyet Tóthpál József kultúrakutató méltott az ünnepségen, valamint Jónyer István sportteljesítménye, amelyről Stocker Miklós, a Magyar Asztalitenisz Szövetség tiszteletbeli főtitkára beszélt.
Elismerésben részesül Gazda József művészeti, szociográfiai és közírói életműve. Halász Péter népművelő, néprajzkutató laudációja szerint Gazda József munkássága sokrétű, mondhatni minden lehetséges műfajban kereste és igen sokban meg is találta a szolgálat lehetőségét. "Váltott fegyverekkel és váltott lovakkal törekszik a magyar örökség védelmére és átélésére".
Popovics Béla kultúrtörténeti munkásságáért vehette át a kitüntetést. Vári Fábián László költő, kritikus, műfordító szerint "Popovics Béla ma a kárpátaljai magyar közélet egyik jeles képviselője. Szavaira, előremutató intelmeire – akár a hit fontosságáról, akár a családi élet tisztaságáról és társadalomerősítő szerepéről beszél – figyelni kell".
Losonczi Áron a fényáteresztő beton szabadalmának megvédéséért folytatott küzdelméért kapta a díjat. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke méltatásában rámutat: "Losonczi Áron 2013-ban az év példaképe lett Magyarországon. Ma is Csongrádon él és dolgozik, gyártja az üvegbetont, szabad idejében szívesen zenél, közvetlen, kedves ember, aki akár ebéd közben is szívesen válaszol a házi dolgozat ügyében őt megkereső diákoknak".
Elismerésben részesül a Hamerli család pécsi kesztyűje, a család munkásságát Sey Gábor helytörténész, családkutató, heraldikus mutatta be. Véleménye szerint "Pécs ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és politikai életében kiemelkedő szerepet játszott a Hamerli dinasztia számos tagja, akik valamennyien kitartó munkájukkal, állhatatosságukkal, jó üzleti érzékükkel, s főleg szakértelmükkel szerezték, majd gyarapították vagyonukat".
A Magyar Örökség Díjban részesült Matuska Márton délvidéki tényfeltáró munkásságáról Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke úgy vélekedett: "Matuska Márton célja a délvidéki tragédia föltárásával kapcsolatban nem pusztán az emlékezés, az emlékeztetés. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által megismert hiteles személye arra tanít minket, hogy keresztényként feladatunk a kiengesztelődés, a megbocsátás azoknak, akik gyűlöletből és kapzsiságból ezeket a rémtetteket elkövették".
A Magyar Örökség Díjat azok kaphatják meg, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A díjat évente négy alkalommal adják át, szombaton immár hetvenötödször. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület. Népújság (Marosvásárhely)
Újabb hét kitüntetettnek ítélték oda a Magyar Örökség Díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület elismeréseit szombaton adták át a Pesti Vigadóban.
Magyar Örökség Díjban részesült Faragó Laura előadóművé-szete, amelyet Tóthpál József kultúrakutató méltott az ünnepségen, valamint Jónyer István sportteljesítménye, amelyről Stocker Miklós, a Magyar Asztalitenisz Szövetség tiszteletbeli főtitkára beszélt.
Elismerésben részesül Gazda József művészeti, szociográfiai és közírói életműve. Halász Péter népművelő, néprajzkutató laudációja szerint Gazda József munkássága sokrétű, mondhatni minden lehetséges műfajban kereste és igen sokban meg is találta a szolgálat lehetőségét. "Váltott fegyverekkel és váltott lovakkal törekszik a magyar örökség védelmére és átélésére".
Popovics Béla kultúrtörténeti munkásságáért vehette át a kitüntetést. Vári Fábián László költő, kritikus, műfordító szerint "Popovics Béla ma a kárpátaljai magyar közélet egyik jeles képviselője. Szavaira, előremutató intelmeire – akár a hit fontosságáról, akár a családi élet tisztaságáról és társadalomerősítő szerepéről beszél – figyelni kell".
Losonczi Áron a fényáteresztő beton szabadalmának megvédéséért folytatott küzdelméért kapta a díjat. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke méltatásában rámutat: "Losonczi Áron 2013-ban az év példaképe lett Magyarországon. Ma is Csongrádon él és dolgozik, gyártja az üvegbetont, szabad idejében szívesen zenél, közvetlen, kedves ember, aki akár ebéd közben is szívesen válaszol a házi dolgozat ügyében őt megkereső diákoknak".
Elismerésben részesül a Hamerli család pécsi kesztyűje, a család munkásságát Sey Gábor helytörténész, családkutató, heraldikus mutatta be. Véleménye szerint "Pécs ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális és politikai életében kiemelkedő szerepet játszott a Hamerli dinasztia számos tagja, akik valamennyien kitartó munkájukkal, állhatatosságukkal, jó üzleti érzékükkel, s főleg szakértelmükkel szerezték, majd gyarapították vagyonukat".
A Magyar Örökség Díjban részesült Matuska Márton délvidéki tényfeltáró munkásságáról Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke úgy vélekedett: "Matuska Márton célja a délvidéki tragédia föltárásával kapcsolatban nem pusztán az emlékezés, az emlékeztetés. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által megismert hiteles személye arra tanít minket, hogy keresztényként feladatunk a kiengesztelődés, a megbocsátás azoknak, akik gyűlöletből és kapzsiságból ezeket a rémtetteket elkövették".
A Magyar Örökség Díjat azok kaphatják meg, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A díjat évente négy alkalommal adják át, szombaton immár hetvenötödször. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület. Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 24.
Zaklatják az EMNP-t támogató személyeket
Soós Sándor néppárti politikus hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a politikai alakulat 2011-es bejegyzése óta tart azoknak a személyeknek a rendőrségi zaklatása, akik ennek megalakulását aláírásukkal támogatták.
Kis Júlia megbízott ügyvéd elmondta: a rendőrségi akció annak tudható be, hogy az RMDSZ tisztségviselője, Bunta Levente okirat-hamisítás és hamis adatok felhasználása vádjával feljelentést nyújtott be arra vonatkozólag, hogy a rendőrség vizsgálja ki a néppárti listán szereplő adatok hitelességét.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)
Soós Sándor néppárti politikus hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a politikai alakulat 2011-es bejegyzése óta tart azoknak a személyeknek a rendőrségi zaklatása, akik ennek megalakulását aláírásukkal támogatták.
Kis Júlia megbízott ügyvéd elmondta: a rendőrségi akció annak tudható be, hogy az RMDSZ tisztségviselője, Bunta Levente okirat-hamisítás és hamis adatok felhasználása vádjával feljelentést nyújtott be arra vonatkozólag, hogy a rendőrség vizsgálja ki a néppárti listán szereplő adatok hitelességét.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 24.
Halaszthatatlan a Pákei Lajos–Simonffi István-féle díszkerítés megmentése
Gaal György és Murádin Jenő könyvei részletesen ismertetik Kolozsvár főterének átrendezését a Millennium és a Mátyás-szoborcsoport avatásának évtizedében, miliőjében. Ennek a virágzó korszaknak emlékét őrzi a Pákei Lajos városi főmérnök által 1896-ban tervezett díszkerítés is, amely 1898-ra készült el. A „Simonffi István Kolozsvárt” cégjelzéssel ellátott vaskerítés, faragott-hornyolt kőtalapzaton 32 kőoszlop között kovácsolt vasoszlopok által tagolt pompás gótikus, halhólyag-, levél- és rózsa/virágmintázatú kerítés-szakaszokból áll. A hasáb alakú kőoszlopok minden falát/oldalát kovácsoltvas, téglalap keretben/rámában gótikus mintázattal rendelkező díszítőelem borítja/borította, az oszlopokat pedig pálmaleveles kovácsoltvas díszgyűrű/gallér koronázta.
Hunyadi Attila Gábor adjunktus, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet. Szabadság (Kolozsvár)
Gaal György és Murádin Jenő könyvei részletesen ismertetik Kolozsvár főterének átrendezését a Millennium és a Mátyás-szoborcsoport avatásának évtizedében, miliőjében. Ennek a virágzó korszaknak emlékét őrzi a Pákei Lajos városi főmérnök által 1896-ban tervezett díszkerítés is, amely 1898-ra készült el. A „Simonffi István Kolozsvárt” cégjelzéssel ellátott vaskerítés, faragott-hornyolt kőtalapzaton 32 kőoszlop között kovácsolt vasoszlopok által tagolt pompás gótikus, halhólyag-, levél- és rózsa/virágmintázatú kerítés-szakaszokból áll. A hasáb alakú kőoszlopok minden falát/oldalát kovácsoltvas, téglalap keretben/rámában gótikus mintázattal rendelkező díszítőelem borítja/borította, az oszlopokat pedig pálmaleveles kovácsoltvas díszgyűrű/gallér koronázta.
Hunyadi Attila Gábor adjunktus, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 24.
Salat Zakariás Levente a KAB új elnöke
Salat Zakariás Levente egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját választották meg a Kolozsvári Területi Bizottság (Kolozsvári Akadémiai Bizottság – KAB) elnökévé a következő három évre.
A szervezet kolozsvári székházában tartott szombati tisztújító ülésen jelen volt Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, valamint Tarnóczy Mariann osztályvezető. A testületi ülés első részében beszámolót tartott Péntek János akadémikus, a szervezet leköszönő elnöke, aki az elmúlt hét évben vezette az akadémia Kolozsvári Területi Bizottságát. A leköszönő elnök érdemeit Kovács András akadémikus méltatta.
Az új elnökség alelnökei: Csibi Vencel József akadémikus, az MTA külső tagja (természettudományok); Gyéresi Árpád, az MTA külső köztestületi tagja (élettudományok); Péntek János akadémikus, az MTA külső tagja (társadalomtudományok). Tudományos titkár: Markó Bálint, az MTA külső köztestületi tagja. Szabadság (Kolozsvár)
Salat Zakariás Levente egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját választották meg a Kolozsvári Területi Bizottság (Kolozsvári Akadémiai Bizottság – KAB) elnökévé a következő három évre.
A szervezet kolozsvári székházában tartott szombati tisztújító ülésen jelen volt Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, valamint Tarnóczy Mariann osztályvezető. A testületi ülés első részében beszámolót tartott Péntek János akadémikus, a szervezet leköszönő elnöke, aki az elmúlt hét évben vezette az akadémia Kolozsvári Területi Bizottságát. A leköszönő elnök érdemeit Kovács András akadémikus méltatta.
Az új elnökség alelnökei: Csibi Vencel József akadémikus, az MTA külső tagja (természettudományok); Gyéresi Árpád, az MTA külső köztestületi tagja (élettudományok); Péntek János akadémikus, az MTA külső tagja (társadalomtudományok). Tudományos titkár: Markó Bálint, az MTA külső köztestületi tagja. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 24.
Lapok az emlékezés asztaláról
Cseh Gusztáv-album a Szép magyar könyv 2013 díjazottai között
Júniust írtunk akkor is, amikor huszonkilenc évvel ezelőtt, 1985-ben, a legszebb nyári hónap 19. napján, mindössze 51 évesen, élete és alkotóművészete teljében elhunyt Cseh Gusztáv, kolozsvári grafikusművész. „Benne a képzőművészet Kányádiját vesztettük el” – írta naplójába Gáll Ernő. A június 22-i hivatalos búcsúztatást követően hatalmas tömeg indult az Egyetemiek Házából a Petőfi utcán keresztül a Házsongárdi temetőbe, ahol földi maradványait a családi sírba, a rézkarcain megörökített főemberek mellé helyezték örök nyugalomra. Kós Károly 1977-es búcsúztatása óta ilyen véget nem érő temetési menet, ilyen rengeteg ember nem gyűlt össze Kolozsváron. A végtisztesség megadása, a búcsú mellett egyfajta néma tüntetés is volt ez a legsötétebb diktatúra és nemzeti homogenizálás éveiben. Tüntetés a művészet szabadsága, hagyományaink, főembereink és jeles házaink mellett.
„A távozása után sem szűnő kérdéseket és kéréseket már nem hallgathatja meg – korán, rettenetesen korán megüresedett helyére újaknak kell állni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ő sem szól többé hozzánk, akik ismertük tehetségét, gazdag fantáziáját, tiszteltük munkabírását, vállalkozó kedvét, a fehér (utolsó kísérletein színes) papírra fektetett vonalainak biztonságát, egész életének vonalvezetését, amely immár hivatalosan is megérett a monografikus feldolgozásra” – írta búcsúztatójában Kántor Lajos. Szinte három évtized elteltével pedig, 2013-ban elkészült Cseh Gusztáv életének és munkásságának monografikus számbavétele, a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában megjelent díszes album, amelyet egy évvel ezelőtt, szerzője, Csapody Miklós jelenlétében, emlékkiállítás kíséretében mutattak be a kolozsvári Quadro Galériában.
NÉMETH JÚLIA. Szabadság (Kolozsvár)
Cseh Gusztáv-album a Szép magyar könyv 2013 díjazottai között
Júniust írtunk akkor is, amikor huszonkilenc évvel ezelőtt, 1985-ben, a legszebb nyári hónap 19. napján, mindössze 51 évesen, élete és alkotóművészete teljében elhunyt Cseh Gusztáv, kolozsvári grafikusművész. „Benne a képzőművészet Kányádiját vesztettük el” – írta naplójába Gáll Ernő. A június 22-i hivatalos búcsúztatást követően hatalmas tömeg indult az Egyetemiek Házából a Petőfi utcán keresztül a Házsongárdi temetőbe, ahol földi maradványait a családi sírba, a rézkarcain megörökített főemberek mellé helyezték örök nyugalomra. Kós Károly 1977-es búcsúztatása óta ilyen véget nem érő temetési menet, ilyen rengeteg ember nem gyűlt össze Kolozsváron. A végtisztesség megadása, a búcsú mellett egyfajta néma tüntetés is volt ez a legsötétebb diktatúra és nemzeti homogenizálás éveiben. Tüntetés a művészet szabadsága, hagyományaink, főembereink és jeles házaink mellett.
„A távozása után sem szűnő kérdéseket és kéréseket már nem hallgathatja meg – korán, rettenetesen korán megüresedett helyére újaknak kell állni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ő sem szól többé hozzánk, akik ismertük tehetségét, gazdag fantáziáját, tiszteltük munkabírását, vállalkozó kedvét, a fehér (utolsó kísérletein színes) papírra fektetett vonalainak biztonságát, egész életének vonalvezetését, amely immár hivatalosan is megérett a monografikus feldolgozásra” – írta búcsúztatójában Kántor Lajos. Szinte három évtized elteltével pedig, 2013-ban elkészült Cseh Gusztáv életének és munkásságának monografikus számbavétele, a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában megjelent díszes album, amelyet egy évvel ezelőtt, szerzője, Csapody Miklós jelenlétében, emlékkiállítás kíséretében mutattak be a kolozsvári Quadro Galériában.
NÉMETH JÚLIA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 24.
Listázzák a szavazókat – EMNP–RMDSZ-vita Körösfőn
Az RMDSZ feketelistát készít azokról a körösfői választópolgárokról, akik nem járultak az urnákhoz a május 25-ei európai parlamenti választásokon – állítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Soós Sándor.
A politikus hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, Antal János, Körösfő RMDSZ-es polgármestere névre szóló levélben köszönte meg azoknak, akik eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek, a távolmaradóknak pedig azt írta: reméli, hogy a jövőben élni fognak jogukkal.
A néppárti politikus rámutatott: a szavazóhelyiségben vezetett jegyzőkönyvekhez sem a polgármesternek, sem az RMDSZ-nek nem lehet törvényes hozzáférése, így érthetetlen, hogy a polgármester honnan tudta, hogy ki járult az urnákhoz a településen.
Mihály Ágnes körösfői önkormányzati képviselő, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke a sajtótájékoztatón ugyanakkor elmondta, többen megkeresték, és felháborodásuknak adtak hangot, mert félnek attól, hogy lista készül azokról, akik nem vettek részt a választáson, és nem tudják, hogy ezeket a listákat ki és mire használja majd fel.
Antal János polgármester a Krónika kérdésére alaptalannak nevezte az EMNP által megfogalmazott vádakat, s úgy tudja, az adatok „a bárki számára hozzáférhető, nyilvános választási listáról származnak”.
„Nekem minden ember egyforma politikai nézettől, hovatartozástól függetlenül, én senkit soha meg nem fenyegettem. Soha senkit felelősségre nem vontam, senkinek a szemére nem vetettem, hogy szavazott-e vagy sem. Jó szándékkal küldtem ki ezeket a leveleket, állok rendelkezésére bárkinek, akinek gondja van ezzel” – nyilatkozta lapunknak a község polgármestere.
Az urnazárás után egyébként a helyi választási bizottság illetékesei a szavazatok összeszámlálását és a jegyzőkönyv kiállítását követően az iratokat a megyei választási bizottságnak továbbítják személyesen.
A néppárt sajtótájékoztatóján továbbá a Kolozs megyei szervezet vezetői közölték: a rendőrség továbbra is zaklatja azokat a Beszterce-Naszód megyei embereket, akik négy éve aláírásukkal támogatták a szervezet bejegyzését. Soós Sándor elmondta, Szeben megyéből is hasonló hírek érkeztek az elmúlt időszakban.
Kis Júlia ügyvéd, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke ugyanakkor elmondta: a hatóságok az aláírói listákat összeállító, az aláírásokat begyűjtő személyek felelősségét vizsgálják okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása kapcsán, eddig azonban még senki sem gyanúsított és senki ellen nem emeltek vádat. „Van olyan település, ahol a rendőrség harmadszorra teszi fel ugyanazokat a kérdéseket, elképzelhető, hogy ennek a megfélemlítés a célja” – fogalmazott Kis Júlia
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
Az RMDSZ feketelistát készít azokról a körösfői választópolgárokról, akik nem járultak az urnákhoz a május 25-ei európai parlamenti választásokon – állítja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Soós Sándor.
A politikus hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, Antal János, Körösfő RMDSZ-es polgármestere névre szóló levélben köszönte meg azoknak, akik eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek, a távolmaradóknak pedig azt írta: reméli, hogy a jövőben élni fognak jogukkal.
A néppárti politikus rámutatott: a szavazóhelyiségben vezetett jegyzőkönyvekhez sem a polgármesternek, sem az RMDSZ-nek nem lehet törvényes hozzáférése, így érthetetlen, hogy a polgármester honnan tudta, hogy ki járult az urnákhoz a településen.
Mihály Ágnes körösfői önkormányzati képviselő, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke a sajtótájékoztatón ugyanakkor elmondta, többen megkeresték, és felháborodásuknak adtak hangot, mert félnek attól, hogy lista készül azokról, akik nem vettek részt a választáson, és nem tudják, hogy ezeket a listákat ki és mire használja majd fel.
Antal János polgármester a Krónika kérdésére alaptalannak nevezte az EMNP által megfogalmazott vádakat, s úgy tudja, az adatok „a bárki számára hozzáférhető, nyilvános választási listáról származnak”.
„Nekem minden ember egyforma politikai nézettől, hovatartozástól függetlenül, én senkit soha meg nem fenyegettem. Soha senkit felelősségre nem vontam, senkinek a szemére nem vetettem, hogy szavazott-e vagy sem. Jó szándékkal küldtem ki ezeket a leveleket, állok rendelkezésére bárkinek, akinek gondja van ezzel” – nyilatkozta lapunknak a község polgármestere.
Az urnazárás után egyébként a helyi választási bizottság illetékesei a szavazatok összeszámlálását és a jegyzőkönyv kiállítását követően az iratokat a megyei választási bizottságnak továbbítják személyesen.
A néppárt sajtótájékoztatóján továbbá a Kolozs megyei szervezet vezetői közölték: a rendőrség továbbra is zaklatja azokat a Beszterce-Naszód megyei embereket, akik négy éve aláírásukkal támogatták a szervezet bejegyzését. Soós Sándor elmondta, Szeben megyéből is hasonló hírek érkeztek az elmúlt időszakban.
Kis Júlia ügyvéd, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke ugyanakkor elmondta: a hatóságok az aláírói listákat összeállító, az aláírásokat begyűjtő személyek felelősségét vizsgálják okirat-hamisítás és hamis okirat felhasználása kapcsán, eddig azonban még senki sem gyanúsított és senki ellen nem emeltek vádat. „Van olyan település, ahol a rendőrség harmadszorra teszi fel ugyanazokat a kérdéseket, elképzelhető, hogy ennek a megfélemlítés a célja” – fogalmazott Kis Júlia
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2014. június 24.
Lezárta az évadot a Háromszék Táncegyüttes
A Banda című előadással zárta az idei évadot a Háromszék Táncegyüttes, a következő szezont augusztus 18-án kezdik a próbákkal, az évadnyitó előadásra pedig szeptember elején kerül sor – tájékoztatott Sipos Noémi, a táncegyüttes sajtószóvivője.
A 2014/2015-ös évadban a Háromszék Táncegyüttes 25 éves fennállását ünnepli, ennek jegyében gazdag és változatos programokkal várják a közönséget. A nyár folyamán – július 27. és augusztus 3. között – 16. alkalommal kerül sor a Lajtha László Alapítvány szervezésében a Kommandói Cigányfolklórtáborra, ahol tánc- és népdaloktatás, előadások, valamint táncházak várják a résztvevőket – tájékoztatott Deák Gyula Levente, a táncegyüttes igazgatója.
Az őrkői és szászcsávási cigánytáncokat több csoportban, kezdőknek és haladóknak tanítja Orza Călin, Tőkés Zsolt, Tőkés Edit, Kis István, Kis-Demeter Erika, Ivácson László és Tekeres Gizella. A táborban a Szászcsávási Zenekar, Gázsa és barátai, valamint a Heveder Zenekar zenél majd. Délutánonként a meghívott művészek előadásaira kerül sor, illetve videofelvételeket és a témába vágó dokumentumfilmeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
Jelentkezési határidő július 10., a feltételekről a Háromszék Táncegyüttes internetes oldalán lehet bővebb felvilágosítást találni. A tábor július 27-én délután kezdődik a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő cigánytelep meglátogatásával, majd a résztvevőket autóbusz szállítja Kommandóra.
Bús Ildikó. Krónika (Kolozsvár)
A Banda című előadással zárta az idei évadot a Háromszék Táncegyüttes, a következő szezont augusztus 18-án kezdik a próbákkal, az évadnyitó előadásra pedig szeptember elején kerül sor – tájékoztatott Sipos Noémi, a táncegyüttes sajtószóvivője.
A 2014/2015-ös évadban a Háromszék Táncegyüttes 25 éves fennállását ünnepli, ennek jegyében gazdag és változatos programokkal várják a közönséget. A nyár folyamán – július 27. és augusztus 3. között – 16. alkalommal kerül sor a Lajtha László Alapítvány szervezésében a Kommandói Cigányfolklórtáborra, ahol tánc- és népdaloktatás, előadások, valamint táncházak várják a résztvevőket – tájékoztatott Deák Gyula Levente, a táncegyüttes igazgatója.
Az őrkői és szászcsávási cigánytáncokat több csoportban, kezdőknek és haladóknak tanítja Orza Călin, Tőkés Zsolt, Tőkés Edit, Kis István, Kis-Demeter Erika, Ivácson László és Tekeres Gizella. A táborban a Szászcsávási Zenekar, Gázsa és barátai, valamint a Heveder Zenekar zenél majd. Délutánonként a meghívott művészek előadásaira kerül sor, illetve videofelvételeket és a témába vágó dokumentumfilmeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
Jelentkezési határidő július 10., a feltételekről a Háromszék Táncegyüttes internetes oldalán lehet bővebb felvilágosítást találni. A tábor július 27-én délután kezdődik a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Őrkő cigánytelep meglátogatásával, majd a résztvevőket autóbusz szállítja Kommandóra.
Bús Ildikó. Krónika (Kolozsvár)
2014. június 24.
Nemzetépítő korszak következik?
Értékvesztett világunk egyik sajátos jelensége, hogy sokan lebecsülik a szimbolikus politikát, a szimbolikus térben megvívott harcok jelentőségét. Ami azért helytelen, mert nincs annál fontosabb, mint az, hogy milyen értékeket, milyen identitás-kapaszkodókat, milyen azonosulási mintákat tudunk továbbadni a felnövekvő generációknak. Ezeréves európai történelmünk alatt 1918-ig az elit minden hibájával együtt szerves volt a fejlődésünk, a nemzet megannyi válságot le tudott küzdeni.
Az 1918-ban hatalomra került szabadkőműves kommandó azonban leszerelte a hadsereget, midőn az országot három oldalról fenyegette katonai veszély, szinte biztatta az ellenséges csapatokat, hogy jöjjenek minél mélyebbre a magyar területre azzal, hogy előrejelezte: nem fognak fegyvert szegezni a betolakodókra, majd átadta a kormánybotot a kommunistáknak, akik 133 napos rémuralmukkal elérték, hogy az 1919-ben Budapestet is elfoglaló román csapatokat kezdetben felszabadítókként üdvözölte a magyar lakosság.
Hiába jelezte gróf Bethlen Miklós a román félnek azt, hogy Magyarország szisztematikus kirablásával elszalasztja a románság a két nép történelmi megbékélésének lehetőségét, a románoknak a jószomszédi viszonynál fontosabb volt a zabrálás, s az, hogy minél nagyobbat harapjanak Magyarországból. Mindennek dacára 1945 után Károlyi Mihálynak és Kun Bélának a politikai öröksége vált mintává, s ez sajnos 1989 után sem változott meg gyökeresen. Ma sem jár azonnali periferizálódással, ha valaki a magyar történelem legnagyobb kártevőjének, Károlyi Mihálynak a követője, s láss csodát, a magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség fel is vállalja e minősíthetetlen nemzetáruló politikai hagyatékát.
Ezért is volt rendkívül fontos, hogy a Kossuth térről eltűnjön az országvesztő hazaáruló szobra, s az is, hogy Tisza István szobra visszakerüljön a Kossuth térre.
Szobrának felavatásán pedig maga Orbán Viktor mutatott rá a lényegre: „a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
Borbély Zsolt Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Értékvesztett világunk egyik sajátos jelensége, hogy sokan lebecsülik a szimbolikus politikát, a szimbolikus térben megvívott harcok jelentőségét. Ami azért helytelen, mert nincs annál fontosabb, mint az, hogy milyen értékeket, milyen identitás-kapaszkodókat, milyen azonosulási mintákat tudunk továbbadni a felnövekvő generációknak. Ezeréves európai történelmünk alatt 1918-ig az elit minden hibájával együtt szerves volt a fejlődésünk, a nemzet megannyi válságot le tudott küzdeni.
Az 1918-ban hatalomra került szabadkőműves kommandó azonban leszerelte a hadsereget, midőn az országot három oldalról fenyegette katonai veszély, szinte biztatta az ellenséges csapatokat, hogy jöjjenek minél mélyebbre a magyar területre azzal, hogy előrejelezte: nem fognak fegyvert szegezni a betolakodókra, majd átadta a kormánybotot a kommunistáknak, akik 133 napos rémuralmukkal elérték, hogy az 1919-ben Budapestet is elfoglaló román csapatokat kezdetben felszabadítókként üdvözölte a magyar lakosság.
Hiába jelezte gróf Bethlen Miklós a román félnek azt, hogy Magyarország szisztematikus kirablásával elszalasztja a románság a két nép történelmi megbékélésének lehetőségét, a románoknak a jószomszédi viszonynál fontosabb volt a zabrálás, s az, hogy minél nagyobbat harapjanak Magyarországból. Mindennek dacára 1945 után Károlyi Mihálynak és Kun Bélának a politikai öröksége vált mintává, s ez sajnos 1989 után sem változott meg gyökeresen. Ma sem jár azonnali periferizálódással, ha valaki a magyar történelem legnagyobb kártevőjének, Károlyi Mihálynak a követője, s láss csodát, a magát baloldalnak nevező politikai bűnszövetség fel is vállalja e minősíthetetlen nemzetáruló politikai hagyatékát.
Ezért is volt rendkívül fontos, hogy a Kossuth térről eltűnjön az országvesztő hazaáruló szobra, s az is, hogy Tisza István szobra visszakerüljön a Kossuth térre.
Szobrának felavatásán pedig maga Orbán Viktor mutatott rá a lényegre: „a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
Borbély Zsolt Attila. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2014. június 24.
Az űrlap alja
Egyház és média találkozása a jelenben
Negyedik alkalommal rendezte meg szombaton a nagyváradi Posticum Ifjúsági és Kulturális központban a váradi Római Katolikus Püspökség azt a találkozót, amelyen az egyházi és a világi média képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogyan lehetne az egyház által működtetett médiumok és a világi sajtó között levő kommunikációs szakadékot áthidalni, vagy legalábbis kisebbé tenni.
A találkozó alaptémája ebben az évben a Kommunikáció, a találkozás hiteles kultúrájának a szolgálatában munkacímet kapta, s habár maga a cím talán első hallásra nem egészen érthető, szerencsére a tanácskozáson hamar kiderült, minek a megoldását keresik az egyházak kommunikátorai és a világi médiában dolgozó újságírók közösen. A rendezvény házigazdája, Böcskei László váradi megyés püspök köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a nagyváradi püspökség az eddigieknél nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy nemcsak az egyházi kommunikációs rendszeren, hanem a világi sajtón keresztül is meg tudják szólítani az embereket, kiterjesztve ezzel magát az evangelizációt azokra a világi hírközlő csatornákra is, melyek lényegesen nagyobb tömegeket tudnak elérni, mint a kimondottan egyházi alapokon működtetett médiumok. Ferenc pápa az utóbbi időben erőteljesen szorgalmazza azt, hogy a katolikus egyház legyen nagyobb figyelemmel a hírközlési lehetőségekre, vegye figyelembe a modernkor információs fejlődését, elsősorban a világhálón történő kommunikálást. Pápai körlevelében az egyházfő igen nyitottan és a reális tényeket szem előtt tartva figyelmezteti az egyházi médiát működtető egyházmegyéket arra, hogy nem lehet eltekinteni az internetes kommunikációhoz való felzárkózástól, ugyanakkor az egyház feladata lenne az is, hogy a sokszor személytelenségbe vagy éppen negatívumokba vezető világhálós kommunikálást az emberi szellem épülésére használja ki. „Az emberiségről való törődéstől a média világa sem határolhatja el magát, és a szeretet kifejezésére hivatott. A digitális hálózat igenis lehet egy emberségben gazdag hely, amely nem vezetékek, hanem személyek közötti hálózat. A média semlegessége csak látszólagos. Ugyanis csak az válhat viszonyítási ponttá, aki önmagát kockáztatva is kommunikál. A keresztény tanúságtétel a világhálónak köszönhetően éppen ezért tud eljutni a lét perifériáira is” – áll többek között a médianapon idézett pápai körlevélben.
A Médianapon Szőcs Csaba, az Erdélyi Mária Rádió igazgatója tartott bevezető előadást, majd moderátorként Cristian Micaci, a váradi katolikus pasztorációs iroda vezetője vette át a szót. Sorra megszólaltak a jelenlevő médiaszakemberek, több szempontból elemezve azt, hogyan lehetne az egyházi és a világi médiát úgy közelíteni egymáshoz, hogy ez ne torkolljon például a kereskedelmi csatornák diktálta globalizációs értékvesztésbe, olcsó szenzációhajhászásba, ugyanakkor mégis engedve eddig sokszor pátoszos karónyeltségéből, az egyházi média is „embernyelvűbb”, s ezáltal emberközelibb legyen. Meddig mehet el az egyházi sajtó, hogy megőrizze az egyház alapvető értékrendjét? Hogyan hidalja át az egyház azt a politikai befolyásoltságot, mely mára eluralta az egész világi sajtót? Ehhez hasonló érdekes témák kerültek terítékre, érvek és ellenérvek ütköztek, azonban az eszmecsere mindenképpen építő jellegű volt. A megszólalók számos olyan helyzetet villantottak fel, melyek segítségével mind az egyházi, mind a világi média jelenlevő tollforgatói, tévései, rádiósai érthetőbb képet kaptak a jelenlegi kommunikációs helyzetről és annak fontosságáról, hogy az evangéliumi üzenetet nem lehet és nem is szabad kihagyni a mai modernnek nevezett, de sokszor igénytelen személytelenséggel is mételyezett hírdömpingből. Az érdekes és információkban bővelkedő tanácskozás tanulságait remélhetően nemcsak a világi média, hanem a jobb, emberközelibb kommunikációra törekvő egyház is levonja, s ennek alapján tesz lépéseket a jövőben.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)
Egyház és média találkozása a jelenben
Negyedik alkalommal rendezte meg szombaton a nagyváradi Posticum Ifjúsági és Kulturális központban a váradi Római Katolikus Püspökség azt a találkozót, amelyen az egyházi és a világi média képviselői osztották meg gondolataikat arról, hogyan lehetne az egyház által működtetett médiumok és a világi sajtó között levő kommunikációs szakadékot áthidalni, vagy legalábbis kisebbé tenni.
A találkozó alaptémája ebben az évben a Kommunikáció, a találkozás hiteles kultúrájának a szolgálatában munkacímet kapta, s habár maga a cím talán első hallásra nem egészen érthető, szerencsére a tanácskozáson hamar kiderült, minek a megoldását keresik az egyházak kommunikátorai és a világi médiában dolgozó újságírók közösen. A rendezvény házigazdája, Böcskei László váradi megyés püspök köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a nagyváradi püspökség az eddigieknél nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy nemcsak az egyházi kommunikációs rendszeren, hanem a világi sajtón keresztül is meg tudják szólítani az embereket, kiterjesztve ezzel magát az evangelizációt azokra a világi hírközlő csatornákra is, melyek lényegesen nagyobb tömegeket tudnak elérni, mint a kimondottan egyházi alapokon működtetett médiumok. Ferenc pápa az utóbbi időben erőteljesen szorgalmazza azt, hogy a katolikus egyház legyen nagyobb figyelemmel a hírközlési lehetőségekre, vegye figyelembe a modernkor információs fejlődését, elsősorban a világhálón történő kommunikálást. Pápai körlevelében az egyházfő igen nyitottan és a reális tényeket szem előtt tartva figyelmezteti az egyházi médiát működtető egyházmegyéket arra, hogy nem lehet eltekinteni az internetes kommunikációhoz való felzárkózástól, ugyanakkor az egyház feladata lenne az is, hogy a sokszor személytelenségbe vagy éppen negatívumokba vezető világhálós kommunikálást az emberi szellem épülésére használja ki. „Az emberiségről való törődéstől a média világa sem határolhatja el magát, és a szeretet kifejezésére hivatott. A digitális hálózat igenis lehet egy emberségben gazdag hely, amely nem vezetékek, hanem személyek közötti hálózat. A média semlegessége csak látszólagos. Ugyanis csak az válhat viszonyítási ponttá, aki önmagát kockáztatva is kommunikál. A keresztény tanúságtétel a világhálónak köszönhetően éppen ezért tud eljutni a lét perifériáira is” – áll többek között a médianapon idézett pápai körlevélben.
A Médianapon Szőcs Csaba, az Erdélyi Mária Rádió igazgatója tartott bevezető előadást, majd moderátorként Cristian Micaci, a váradi katolikus pasztorációs iroda vezetője vette át a szót. Sorra megszólaltak a jelenlevő médiaszakemberek, több szempontból elemezve azt, hogyan lehetne az egyházi és a világi médiát úgy közelíteni egymáshoz, hogy ez ne torkolljon például a kereskedelmi csatornák diktálta globalizációs értékvesztésbe, olcsó szenzációhajhászásba, ugyanakkor mégis engedve eddig sokszor pátoszos karónyeltségéből, az egyházi média is „embernyelvűbb”, s ezáltal emberközelibb legyen. Meddig mehet el az egyházi sajtó, hogy megőrizze az egyház alapvető értékrendjét? Hogyan hidalja át az egyház azt a politikai befolyásoltságot, mely mára eluralta az egész világi sajtót? Ehhez hasonló érdekes témák kerültek terítékre, érvek és ellenérvek ütköztek, azonban az eszmecsere mindenképpen építő jellegű volt. A megszólalók számos olyan helyzetet villantottak fel, melyek segítségével mind az egyházi, mind a világi média jelenlevő tollforgatói, tévései, rádiósai érthetőbb képet kaptak a jelenlegi kommunikációs helyzetről és annak fontosságáról, hogy az evangéliumi üzenetet nem lehet és nem is szabad kihagyni a mai modernnek nevezett, de sokszor igénytelen személytelenséggel is mételyezett hírdömpingből. Az érdekes és információkban bővelkedő tanácskozás tanulságait remélhetően nemcsak a világi média, hanem a jobb, emberközelibb kommunikációra törekvő egyház is levonja, s ennek alapján tesz lépéseket a jövőben.
Szőke Mária. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2014. június 24.
MPP: az autonómia-tagadók 1918. december 1-jét kérdőjelezik meg
Annak ellenére, hogy elutasító, pozitív jelentőségű Victor Ponta válaszlevele a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott petícióra. Továbbá azok, akik tagadják a székelyek autonómiához való jogát, a gyulafehérvári nyilatkozatnak mondanak ellent – véli az MPP.
„A miniszterelnök válaszolt a petícióra, és bár elutasító, üdvözlendő, mert áttörést jelent. Ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, párbeszéd kezdődhet” – mondta keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt MPP-elnök. Ismertette, Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia nem vállalt kötelezettséget arra, hogy Székelyföldnek autonómiát biztosítson.
„Az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlása ezt előírja, ennek betartását pedig vállalta Románia, amikor 1997-ben ET-tag lett. De van egy saját vállalása is erre vonatkozóan a román közösségnek: 1918. december elsején a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ráadásul a későbbi béketárgyalások során több hivatkozás történt erre a nyilatkozatra. Aki tehát tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg” – fogalmazott Biró Zsolt.
Azt is elmondta, hogy a következő napokban, hetekben az MPP székelyföldi szervezetei határozattervezeteket nyújtanak be azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol az SZNT határozattervezete még nem került napirendre. Eddig tizenegy település fogadta el, hogy a Székelyföld nevű régióhoz akar tartozni, az első, Gyergyószentmiklós pedig már választ is kapott az Európa Tanácstól – az SZNT azt kérte, hogy mind a 153 székely önkormányzat fogadja el ezt az elvi határozatot.
„A nemzetközi közvélemény elé kell terjeszteni. Székelyföld autonómiából nem engedünk, és ha kell, egyre radikálisabban fogjuk ezt kérni. A Hargita és a Kovászna megyei prefektusok megvétózták, alaptalanul, mert a határozat nem jár sem költségvetési, sem jogi vonatkozással, ezért nincs is, amit megtámadjanak. Csupán annyit fejez ki, hogy Székelyföldnek van elképzelése saját jövőjéről” – mondta az MPP elnöke.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro
Annak ellenére, hogy elutasító, pozitív jelentőségű Victor Ponta válaszlevele a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott petícióra. Továbbá azok, akik tagadják a székelyek autonómiához való jogát, a gyulafehérvári nyilatkozatnak mondanak ellent – véli az MPP.
„A miniszterelnök válaszolt a petícióra, és bár elutasító, üdvözlendő, mert áttörést jelent. Ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, párbeszéd kezdődhet” – mondta keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt MPP-elnök. Ismertette, Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia nem vállalt kötelezettséget arra, hogy Székelyföldnek autonómiát biztosítson.
„Az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlása ezt előírja, ennek betartását pedig vállalta Románia, amikor 1997-ben ET-tag lett. De van egy saját vállalása is erre vonatkozóan a román közösségnek: 1918. december elsején a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ráadásul a későbbi béketárgyalások során több hivatkozás történt erre a nyilatkozatra. Aki tehát tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg” – fogalmazott Biró Zsolt.
Azt is elmondta, hogy a következő napokban, hetekben az MPP székelyföldi szervezetei határozattervezeteket nyújtanak be azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol az SZNT határozattervezete még nem került napirendre. Eddig tizenegy település fogadta el, hogy a Székelyföld nevű régióhoz akar tartozni, az első, Gyergyószentmiklós pedig már választ is kapott az Európa Tanácstól – az SZNT azt kérte, hogy mind a 153 székely önkormányzat fogadja el ezt az elvi határozatot.
„A nemzetközi közvélemény elé kell terjeszteni. Székelyföld autonómiából nem engedünk, és ha kell, egyre radikálisabban fogjuk ezt kérni. A Hargita és a Kovászna megyei prefektusok megvétózták, alaptalanul, mert a határozat nem jár sem költségvetési, sem jogi vonatkozással, ezért nincs is, amit megtámadjanak. Csupán annyit fejez ki, hogy Székelyföldnek van elképzelése saját jövőjéről” – mondta az MPP elnöke.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro
2014. június 24.
Válaszolt a városi rendőrség
Noha a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság korábban azt jelezte, hogy a csíkszeredai önkormányzati képviselők által elküldött kérdésekre megfogalmazott válaszait nem küldi el, hanem személyes találkozó keretében szeretné megbeszélni, az írott válaszok június 20-án mégis megérkeztek a csíkszeredai városházára. A csíkszeredai rendőrkapitányság többnyire törvényekre, rendeletekre hivatkozik.
Kimozdulni látszik a holtpontról a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület és a városi rendőrkapitányság közti kommunikáció. Miután a csíkszeredai rendőrség képviselői korábban nem tettek eleget az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottsága személyes találkozóra szóló meghívásának, és azt válaszolták, hogy írásban kérik a kérdéseket, a 19 kérdést tartalmazó levelet május 9-én továbbították a csíkszeredai rendőrkapitányságnak.
A rendőrségen korábban érdeklődésünkre azt mondták, az elkészült válaszokat személyes találkozón szeretnék bemutatni, ám az önkormányzat RMDSZ-frakciójának álláspontja az volt, hogy amíg nincs válasz, találkozóra nem kerülhet sor. A válaszlevelet Fekete Kászoni Titus városi rendőrparancsnok írja alá. Alábbiakban az önkormányzati képviselő-testület által elküldött kérdéseket és a rendőrségtől érkezett válaszokat közöljük.
1. A rendőrség büntető szerepéről értesülünk a napi sajtóból, a rendőrségi beszámolóból, de hogyan érvényesül a rendőrség nevelő szerepe az iskolán kívül, a közéletben, így a közlekedésben is? 1. A rendőrség a hatályos törvények alapján tevékenykedik a személyi szabadság, a jog, a köz- és magántulajdon védelmében, a közrend biztosítása, a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a tanügy-minisztérium közös akcióterve keretében a rendőrök tájékoztató és törvényismertető célú találkozókat szerveznek a tanintézetekben, ebben az évben a közlekedés témájában harminckét találkozó volt az iskolákban, négy esetben különböző célcsoportokkal találkoztak és két interaktív versenyt is szerveztek. A rendőrök részt vesznek tanári megbeszéléseken, ahol a különböző kihágásokat elkövetett tanulók helyzetét tárgyalják meg. Ugyanakkor osztályfőnöki órákon törvényismertetőket tartanak, és megelőző jellegű tevékenységet végeznek főként a nagy gyereklétszámú iskolák környékén, akárcsak az iskolai hiányzások, az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fogyasztás megelőzése érdekében.
2. Van tudomásuk arról, hogy a rendőrség alkalmazottai büntetésként a verést alkalmazzák? – Mit tesznek az ellen, hogy ilyen többé ne forduljon elő?
2. A rendőrség alkalmazottai nem alkalmaznak verést büntetésként, az ilyen jellegű észrevételeket az ügyészség hatásköre kivizsgálni.
3. A rendőrség hogyan próbálja megszerezni a lakosság bizalmát, miért nem mutatkozik be a helyi televíziókban, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz?
3. Csíkszeredában a rendőrség minden lakossági bejelentést alaposan ellenőriz, törvényes intézkedéseket foganatosít és törvényes határidőn belül válaszol a feleknek. A kért láttamozásokat operatív módon adják ki, a polgárokat és cégeket tanácsadással segítik. A törvényes intézkedéseket egyformán alkalmazzák mindenki esetében. Hargita megye az egyik legbiztonságosabb Romániában, ez a megyeszékhelyen is érződik, nemcsak a mindennapokban, hanem a nagyobb rendezvények esetében is.
4. A rendőrség állományában szolgálók közül hányan magyar nemzetiségűek, vagy román anyanyelvűként hányan beszélik a magyar nyelvet?
4. A Hargita megyei rendőrök mintegy 15-20 százaléka magyar nemzetiségű, a magyar nyelvet ismerő rendőrök aránya változó. Különösen fontos, hogy a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége ismeri a magyar nyelvet, de az ország hivatalos nyelve a román, és ezt minden állampolgárnak kötelező ismernie.
5. A rendőrségnek van-e tudomása lakásmaffiára utaló ügyekről vagy személyekről, akik ezzel foglalkoznak? Kaptak-e már feljelentést ilyen ügyekben, és milyen következtetésre jutottak?
5. A csíkszeredai rendőrségre érkező bejelentések esetében az elvégzett vizsgálatok után az ügyészség tesz törvényes javaslatot ezek megoldására. A csíkszeredai rendőrkapitánysághoz nem jutott el bejelentés lakásmaffiára utaló ügyekről.
6. A rendőrségnek van-e tudomása a fiatalok megrontását célzó, végző egyénekről, illetve mennyire ismeri az iskolák körül történteket?
6. Ezekben az esetekben az elkövetők ellen büntetőeljárás van folyamatban.
7. A rendőrség honlapja miért csak egynyelvű, hiszen Románia alkotmánya szerint a polgároknak joguk van a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez anyanyelvükön is, ráadásul a magyar lakosság 85%-a is indokolná a honlap kétnyelvűségét. Nemde?
7. A 2000. évi 137-es kormányrendelet értelmében a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra nem vonatkoznak a 2001. évi 215-ös számú törvény előírásai. Az idézett törvény értelmében a helyi közigazgatási hatóságok, az ezeknek alárendelt közintézmények és közszolgálatok kötelessége a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokkal történő kapcsolattartás során a polgárok anyanyelvhasználatát biztosítani. A törvényes keret elemzése nyilvánvalóvá teszi, hogy a területi közigazgatási egységek szintjén a rendőr-főkapitányságok nem közszolgálatokként működnek.
8. A városi rendőrségnek miért nincs, miért nem lehet saját szóvivője? 8. A csíkszeredai rendőrségnek azért nincs saját szóvivője, amiért Románia egyetlen megyei jogú városában sem létezik ez a tisztség. Az országban az Országos Rendőr-főkapitányság területi struktúráinak szintjén a kommunikáció a megyei rendőr-főkapitányságok szóvivőinek feladata.
9. Erőszakos halál esetén a rendőrség emberei miért próbálnak nyomást gyakorolni a háziorvosokra, hogy azok állítsanak ki halotti bizonylatot? – Ilyen esetben miért nem a törvényszéki orvost értesítik? Miért engedik meg maguknak a rend őrei, hogy a háziorvosokat rendelési programon kívül zavarják, és miért nem tartják tiszteletben a magánélethez való jogot?
9. A 459-es törvény, az igazságügyi minisztérium 2000. évi 1134-es eljárási szabályzója és az egészségügyi minisztérium 2000. évi 255-ös szabályzója alapján egy személy vagy újszülött elhunyta esetén a halál beálltát szabadfoglalkozású orvos állapíthatja meg. A halotti bizonylat kibocsátása nem történhet meg a holttest külső vizsgálata nélkül, amelyet orvos végez el. Amennyiben a vizsgálat során a törvény által felsorolt esetek bármelyikét állapítja meg, kötelessége megtagadni a halotti bizonylat kiadását, és kérnie a boncolás elvégzését a halál pontos okának megállapítása érdekében. „A háziorvosnak kötelessége segítséget nyújtani a halál okának megállapításában, és a bizonylat kiadásában a nap 24 órájában, hétvégén is. Nyomós ok hiányában nem utasíthatja el a család kérését” (A halálesetek megállapításának és vizsgálatának tankönyve, George Cristian Curcă, Bukarest, 2008). Pontosítjuk, hogy a rendőrök az elhunytak hozzátartozóinak nevében kérik a háziorvosok segítségét. A 2000. évi 1. számú rendelet értelmében a törvényszéki orvostani intézetek végezhetnek orvosszakértői vizsgálatokat.
10. A közelmúltban szervezésre került egy rendezvény, amely Wass Albert munkásságát helyezte előtérbe. Több romániai bírósági végzés szól arról, hogy Wass Albert már nem tekinthető háborús bűnösnek és nem lehet zaklatni azon személyeket, akik a munkásságáról értekeznek. Az esemény után az egyik 17 éves szervező lányt a rendőrségre hívták ennek az ügynek a tárgyalására. a) Miért volt szükséges mégis az egyik szervezőt behívni a rendőrségre? b) Minden irodalmi esemény után be szokták hívni a szervezőket? c) Ha egy rendőrtiszt azt mondja, hogy: „Nincs baj, de lesz!” – fenyegetésnek tekinthető? d) Az említett lány politikai véleménye miatt került az önök látókörébe? e) Miért nem biztosítottak fordítót a lány számára, vagy miért nem olyan rendőr hallgatta ki, aki tud magyarul? 10. Az ügyre vonatkozik a Kolozsvári Népbíróság 1946 március 13-i 1. számú határozata, valamint a kolozsvári ítélőtábla 2008. évi 35-ös számú ítélete. A kihallgatások során, ha az érintett ezt kéri, fordítót biztosítanak.
11. Az utóbbi években december 1-jét megelőző napokban fiatalok hívják fel a közvélemény figyelmét plakátok segítségével az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés kiáltványának egyik passzusára, nevezetesen arra, amiben a román nemzet fiai autonómiát ígértek a székelyek számára. A plakátoló fiatalokat minden esetben rendőrautóval szállították el a helyszínről, és egy esetben a Csíki Hírlap fotós munkatársát is elvitték. a) Törvénytelen-e a gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványának egy passzusát egy plakátra ráírni? b) Mi tette indokolttá a fiatalok rendőrautóval való elszállítását? c) Mi tette indokolttá, hogy több órán keresztül a rendőrségen tartsák a fiatalokat? d) Mi tette indokolttá a sajtó munkatársát elvinni? e) Miért nevezik a rendőrök disznóságnak a kiáltvány fent említett passzusát?
11. Ahogy ezt önök is tudják, a plakátokat csak erre kijelölt, a helyhatóságok által engedélyezett helyekre lehet kiragasztani.
12. A március 15-i sajnálatos autóbaleset nyomán milyen intézkedések születtek a rendőrségen belül? Hogy áll az ügynek a kivizsgálása?
12. A március 15-én történt baleset után a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője belső vizsgálatot rendelt el a csíkszeredai rendőrségnél, ezután a rendőröknek oktatást tartottak az említett eset bemutatásával. Hetente közúti ellenőrzéseket végeznek a rendőrségi alkalmazottak között. A baleset ügycsomója a csíkszeredai ügyészségen van, amelynek a törvényes előírások szerint hatásköre van eljárni az ügyben.
13. A közvélemény szerint a rendőrség és a csendőrség dolgozói külön veszélyességi pótlékot kapnak azért, mert olyan helyen végzik munkájukat, ahol a magyar nemzetiségűek vannak többségben. Igaz a fenti állítás?
13. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak juttatott bérpótlékokat a törvény határozza meg, és nem egy adott térség nemzetiségi összetétele.
14. Tényleg nem tartják indokoltnak a szokásos heti egyeztetéseket a polgármesteri hivatallal? Jobb, ha elmaradnak, vagy minden egyeztetésre külön kérést kell benyújtanunk ahhoz, hogy folytatódjanak? 14. Egyértelműen nem hisszük azt, hogy a polgármesteri hivatal és a rendőrség közötti egyeztetések elmaradása jó lenne. Meggyőződésünk, hogy ezek a nyitott, őszinte megbeszélések lehetőséget nyújtanak a közösség problémáinak megismerésére, a törvény által biztosított hatáskörökön belül, minden polgár hasznára.
15. Szeretnénk egy tájékoztatást a kábítószer-fogyasztás mértékéről Csíkszeredában és a Csíki-medencében és az ezzel kapcsolatos jelenségekről (kábítószercsempészet). Van a rendőrségnek tudomása erről? Megerősítik vagy cáfolják azt, hogy az utóbbi évtizedben Csíkszereda és a Csíki-medence kábítószerpiaccá vált állandó és időszakos fogyasztókkal? Van-e a rendőrségnek tudomása arról, hogy kiskorúakat futárként, drogdílerként használnak fel – megerősítik vagy cáfolják ezt? 15. Egyes rendőrségi tevékenységek bizalmas jellegűek, de minden olyan jelenséget, amely bűnelkövetéshez vezethet, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság és más különleges ügyosztályok figyelemmel követnek.
16. Van-e tudomása a helyi rendőrségnek az illegális, „fekete” valutaváltásról Csíkszeredában a hivatalos valutaváltó egységeken kívül? Ezt büntetlen előéletű személyek művelik? Amennyiben van tudomásuk ilyen estekről, úgy ítélik meg, hogy ezek megtűrése nem jelent veszélyt egyéb, súlyosabb bűncselekmények kialakulására, szervezett bűnhálózatok megerősödésére? Milyen intézkedéseket tettek ennek megelőzésére?
16. A pénzügyminisztérium 2012. évi 664-es számú rendelete értelmében a valutaváltók engedélyezése és nyilvántartása a valutaváltási tevékenységet engedélyező bizottság által történik, amely a pénzügyminisztérium székhelyén működik.
17. Létezik-e a kerítés (proxenetizmus) jelensége Csíkszeredában, a Csíki-medencében, amikor anyagi haszonszerzés céljából fiatal nőket, lányokat esetleg kiskorúakat prostitúcióra bujtanak fel, szerveznek be vagy kényszerítenek, akár zsarolással vagy fenyegetéssel, erőszakkal? Ismer a rendőrség ilyen eseteket? Milyen intézkedéseket tettek, amennyiben létezik ez a jelenség? 17. Ugyanaz a válasz, mint a 6-os kérdés esetében.
18. Van-e a rendőrség vezetőségének tudomása arról, hogy az éjszakai járőrszolgálatot teljesítők a szolgálati idő egy részét az állandó kapusszolgálatot tartó intézményeknél, az éjjel-nappali üzletekben, vendéglátóipari egységekben töltik, esetenként meccset nézve? A több mind 20 jelentett rongálásból, amelyeket jellemzően éjszaka, hétvégeken követtek el, hány elkövetőt sikerült azonosítani? Tettek megelőző intézkedéseket (pl. sűrűbb járőrszolgálat az érintett zónákban hétvégeken?) Felelősségre vonták-e, netán büntetésben részesítették-e azokat a járőrszolgálatot teljesítő kollégákat, akiknek a szolgálati ideje alatt történtek az azonosítatlan elkövetőjű rongálások? 18. A járőrszolgálat időszakában a rendőrök kötelessége más feladataik mellett az állami intézmények és magáncégek őrszolgálatot teljesítő személyzetének ellenőrzése. Téli időszakban és kedvezőtlen időjárás esetén az éjszakai járőrszolgálatot gyalog végző rendőrök 5-10 perces szünetre jogosultak, amely után folytatniuk kell a járőrözést. 2014-ben az önök érdeklődéséig a csíkszeredai rendőrségen hét bejelentést iktattak a polgármesteri hivatal részéről, amely díszfák kitörésére, közúti jelzőtáblák, kerítések és egy ivókút megrongálására vonatkoznak. Ezek többségét a járőrök által nem ellenőrzött utcákban (Taploca, Rét, Zsögödi Nagy Imre) követték el. A csíkszeredai rendőrségen elemezték a helyzetet, és igyekeztek erősíteni a járőrszolgálatot ezekben az utcákban, beleértve a váratlan rajtaütéseket is. Az említett ügyekben van azonosított elkövető, valamint kivizsgálás alatt álló ügycsomó is.
19. Lehetséges, hogy egy feltételezett elkövető ellen a rendőrségen tett feljelentés tartalma „kiszivárogjon” és az illető személy tudomására jusson, hogy aztán a feljelentőt azonosíthassa és fenyegesse a feltételezett elkövető?
19. A büntetőjogi perrendtartási törvény értelmében a gyanúsított vagy vádlott joga tudni, milyen okból folyik ellene vizsgálat és mi az ügy jogi besorolása. A törvény azt is előírja, hogy a gyanúsított vagy vádlott joga elolvasni az ügyiratot.
Kovács Attila. Székelyhon.ro
Noha a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság korábban azt jelezte, hogy a csíkszeredai önkormányzati képviselők által elküldött kérdésekre megfogalmazott válaszait nem küldi el, hanem személyes találkozó keretében szeretné megbeszélni, az írott válaszok június 20-án mégis megérkeztek a csíkszeredai városházára. A csíkszeredai rendőrkapitányság többnyire törvényekre, rendeletekre hivatkozik.
Kimozdulni látszik a holtpontról a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület és a városi rendőrkapitányság közti kommunikáció. Miután a csíkszeredai rendőrség képviselői korábban nem tettek eleget az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottsága személyes találkozóra szóló meghívásának, és azt válaszolták, hogy írásban kérik a kérdéseket, a 19 kérdést tartalmazó levelet május 9-én továbbították a csíkszeredai rendőrkapitányságnak.
A rendőrségen korábban érdeklődésünkre azt mondták, az elkészült válaszokat személyes találkozón szeretnék bemutatni, ám az önkormányzat RMDSZ-frakciójának álláspontja az volt, hogy amíg nincs válasz, találkozóra nem kerülhet sor. A válaszlevelet Fekete Kászoni Titus városi rendőrparancsnok írja alá. Alábbiakban az önkormányzati képviselő-testület által elküldött kérdéseket és a rendőrségtől érkezett válaszokat közöljük.
1. A rendőrség büntető szerepéről értesülünk a napi sajtóból, a rendőrségi beszámolóból, de hogyan érvényesül a rendőrség nevelő szerepe az iskolán kívül, a közéletben, így a közlekedésben is? 1. A rendőrség a hatályos törvények alapján tevékenykedik a személyi szabadság, a jog, a köz- és magántulajdon védelmében, a közrend biztosítása, a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Az Országos Rendőr-főkapitányság és a tanügy-minisztérium közös akcióterve keretében a rendőrök tájékoztató és törvényismertető célú találkozókat szerveznek a tanintézetekben, ebben az évben a közlekedés témájában harminckét találkozó volt az iskolákban, négy esetben különböző célcsoportokkal találkoztak és két interaktív versenyt is szerveztek. A rendőrök részt vesznek tanári megbeszéléseken, ahol a különböző kihágásokat elkövetett tanulók helyzetét tárgyalják meg. Ugyanakkor osztályfőnöki órákon törvényismertetőket tartanak, és megelőző jellegű tevékenységet végeznek főként a nagy gyereklétszámú iskolák környékén, akárcsak az iskolai hiányzások, az erőszakos bűncselekmények és a kábítószer-fogyasztás megelőzése érdekében.
2. Van tudomásuk arról, hogy a rendőrség alkalmazottai büntetésként a verést alkalmazzák? – Mit tesznek az ellen, hogy ilyen többé ne forduljon elő?
2. A rendőrség alkalmazottai nem alkalmaznak verést büntetésként, az ilyen jellegű észrevételeket az ügyészség hatásköre kivizsgálni.
3. A rendőrség hogyan próbálja megszerezni a lakosság bizalmát, miért nem mutatkozik be a helyi televíziókban, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz?
3. Csíkszeredában a rendőrség minden lakossági bejelentést alaposan ellenőriz, törvényes intézkedéseket foganatosít és törvényes határidőn belül válaszol a feleknek. A kért láttamozásokat operatív módon adják ki, a polgárokat és cégeket tanácsadással segítik. A törvényes intézkedéseket egyformán alkalmazzák mindenki esetében. Hargita megye az egyik legbiztonságosabb Romániában, ez a megyeszékhelyen is érződik, nemcsak a mindennapokban, hanem a nagyobb rendezvények esetében is.
4. A rendőrség állományában szolgálók közül hányan magyar nemzetiségűek, vagy román anyanyelvűként hányan beszélik a magyar nyelvet?
4. A Hargita megyei rendőrök mintegy 15-20 százaléka magyar nemzetiségű, a magyar nyelvet ismerő rendőrök aránya változó. Különösen fontos, hogy a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége ismeri a magyar nyelvet, de az ország hivatalos nyelve a román, és ezt minden állampolgárnak kötelező ismernie.
5. A rendőrségnek van-e tudomása lakásmaffiára utaló ügyekről vagy személyekről, akik ezzel foglalkoznak? Kaptak-e már feljelentést ilyen ügyekben, és milyen következtetésre jutottak?
5. A csíkszeredai rendőrségre érkező bejelentések esetében az elvégzett vizsgálatok után az ügyészség tesz törvényes javaslatot ezek megoldására. A csíkszeredai rendőrkapitánysághoz nem jutott el bejelentés lakásmaffiára utaló ügyekről.
6. A rendőrségnek van-e tudomása a fiatalok megrontását célzó, végző egyénekről, illetve mennyire ismeri az iskolák körül történteket?
6. Ezekben az esetekben az elkövetők ellen büntetőeljárás van folyamatban.
7. A rendőrség honlapja miért csak egynyelvű, hiszen Románia alkotmánya szerint a polgároknak joguk van a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez anyanyelvükön is, ráadásul a magyar lakosság 85%-a is indokolná a honlap kétnyelvűségét. Nemde?
7. A 2000. évi 137-es kormányrendelet értelmében a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra nem vonatkoznak a 2001. évi 215-ös számú törvény előírásai. Az idézett törvény értelmében a helyi közigazgatási hatóságok, az ezeknek alárendelt közintézmények és közszolgálatok kötelessége a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokkal történő kapcsolattartás során a polgárok anyanyelvhasználatát biztosítani. A törvényes keret elemzése nyilvánvalóvá teszi, hogy a területi közigazgatási egységek szintjén a rendőr-főkapitányságok nem közszolgálatokként működnek.
8. A városi rendőrségnek miért nincs, miért nem lehet saját szóvivője? 8. A csíkszeredai rendőrségnek azért nincs saját szóvivője, amiért Románia egyetlen megyei jogú városában sem létezik ez a tisztség. Az országban az Országos Rendőr-főkapitányság területi struktúráinak szintjén a kommunikáció a megyei rendőr-főkapitányságok szóvivőinek feladata.
9. Erőszakos halál esetén a rendőrség emberei miért próbálnak nyomást gyakorolni a háziorvosokra, hogy azok állítsanak ki halotti bizonylatot? – Ilyen esetben miért nem a törvényszéki orvost értesítik? Miért engedik meg maguknak a rend őrei, hogy a háziorvosokat rendelési programon kívül zavarják, és miért nem tartják tiszteletben a magánélethez való jogot?
9. A 459-es törvény, az igazságügyi minisztérium 2000. évi 1134-es eljárási szabályzója és az egészségügyi minisztérium 2000. évi 255-ös szabályzója alapján egy személy vagy újszülött elhunyta esetén a halál beálltát szabadfoglalkozású orvos állapíthatja meg. A halotti bizonylat kibocsátása nem történhet meg a holttest külső vizsgálata nélkül, amelyet orvos végez el. Amennyiben a vizsgálat során a törvény által felsorolt esetek bármelyikét állapítja meg, kötelessége megtagadni a halotti bizonylat kiadását, és kérnie a boncolás elvégzését a halál pontos okának megállapítása érdekében. „A háziorvosnak kötelessége segítséget nyújtani a halál okának megállapításában, és a bizonylat kiadásában a nap 24 órájában, hétvégén is. Nyomós ok hiányában nem utasíthatja el a család kérését” (A halálesetek megállapításának és vizsgálatának tankönyve, George Cristian Curcă, Bukarest, 2008). Pontosítjuk, hogy a rendőrök az elhunytak hozzátartozóinak nevében kérik a háziorvosok segítségét. A 2000. évi 1. számú rendelet értelmében a törvényszéki orvostani intézetek végezhetnek orvosszakértői vizsgálatokat.
10. A közelmúltban szervezésre került egy rendezvény, amely Wass Albert munkásságát helyezte előtérbe. Több romániai bírósági végzés szól arról, hogy Wass Albert már nem tekinthető háborús bűnösnek és nem lehet zaklatni azon személyeket, akik a munkásságáról értekeznek. Az esemény után az egyik 17 éves szervező lányt a rendőrségre hívták ennek az ügynek a tárgyalására. a) Miért volt szükséges mégis az egyik szervezőt behívni a rendőrségre? b) Minden irodalmi esemény után be szokták hívni a szervezőket? c) Ha egy rendőrtiszt azt mondja, hogy: „Nincs baj, de lesz!” – fenyegetésnek tekinthető? d) Az említett lány politikai véleménye miatt került az önök látókörébe? e) Miért nem biztosítottak fordítót a lány számára, vagy miért nem olyan rendőr hallgatta ki, aki tud magyarul? 10. Az ügyre vonatkozik a Kolozsvári Népbíróság 1946 március 13-i 1. számú határozata, valamint a kolozsvári ítélőtábla 2008. évi 35-ös számú ítélete. A kihallgatások során, ha az érintett ezt kéri, fordítót biztosítanak.
11. Az utóbbi években december 1-jét megelőző napokban fiatalok hívják fel a közvélemény figyelmét plakátok segítségével az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés kiáltványának egyik passzusára, nevezetesen arra, amiben a román nemzet fiai autonómiát ígértek a székelyek számára. A plakátoló fiatalokat minden esetben rendőrautóval szállították el a helyszínről, és egy esetben a Csíki Hírlap fotós munkatársát is elvitték. a) Törvénytelen-e a gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványának egy passzusát egy plakátra ráírni? b) Mi tette indokolttá a fiatalok rendőrautóval való elszállítását? c) Mi tette indokolttá, hogy több órán keresztül a rendőrségen tartsák a fiatalokat? d) Mi tette indokolttá a sajtó munkatársát elvinni? e) Miért nevezik a rendőrök disznóságnak a kiáltvány fent említett passzusát?
11. Ahogy ezt önök is tudják, a plakátokat csak erre kijelölt, a helyhatóságok által engedélyezett helyekre lehet kiragasztani.
12. A március 15-i sajnálatos autóbaleset nyomán milyen intézkedések születtek a rendőrségen belül? Hogy áll az ügynek a kivizsgálása?
12. A március 15-én történt baleset után a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője belső vizsgálatot rendelt el a csíkszeredai rendőrségnél, ezután a rendőröknek oktatást tartottak az említett eset bemutatásával. Hetente közúti ellenőrzéseket végeznek a rendőrségi alkalmazottak között. A baleset ügycsomója a csíkszeredai ügyészségen van, amelynek a törvényes előírások szerint hatásköre van eljárni az ügyben.
13. A közvélemény szerint a rendőrség és a csendőrség dolgozói külön veszélyességi pótlékot kapnak azért, mert olyan helyen végzik munkájukat, ahol a magyar nemzetiségűek vannak többségben. Igaz a fenti állítás?
13. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság alkalmazottainak juttatott bérpótlékokat a törvény határozza meg, és nem egy adott térség nemzetiségi összetétele.
14. Tényleg nem tartják indokoltnak a szokásos heti egyeztetéseket a polgármesteri hivatallal? Jobb, ha elmaradnak, vagy minden egyeztetésre külön kérést kell benyújtanunk ahhoz, hogy folytatódjanak? 14. Egyértelműen nem hisszük azt, hogy a polgármesteri hivatal és a rendőrség közötti egyeztetések elmaradása jó lenne. Meggyőződésünk, hogy ezek a nyitott, őszinte megbeszélések lehetőséget nyújtanak a közösség problémáinak megismerésére, a törvény által biztosított hatáskörökön belül, minden polgár hasznára.
15. Szeretnénk egy tájékoztatást a kábítószer-fogyasztás mértékéről Csíkszeredában és a Csíki-medencében és az ezzel kapcsolatos jelenségekről (kábítószercsempészet). Van a rendőrségnek tudomása erről? Megerősítik vagy cáfolják azt, hogy az utóbbi évtizedben Csíkszereda és a Csíki-medence kábítószerpiaccá vált állandó és időszakos fogyasztókkal? Van-e a rendőrségnek tudomása arról, hogy kiskorúakat futárként, drogdílerként használnak fel – megerősítik vagy cáfolják ezt? 15. Egyes rendőrségi tevékenységek bizalmas jellegűek, de minden olyan jelenséget, amely bűnelkövetéshez vezethet, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság és más különleges ügyosztályok figyelemmel követnek.
16. Van-e tudomása a helyi rendőrségnek az illegális, „fekete” valutaváltásról Csíkszeredában a hivatalos valutaváltó egységeken kívül? Ezt büntetlen előéletű személyek művelik? Amennyiben van tudomásuk ilyen estekről, úgy ítélik meg, hogy ezek megtűrése nem jelent veszélyt egyéb, súlyosabb bűncselekmények kialakulására, szervezett bűnhálózatok megerősödésére? Milyen intézkedéseket tettek ennek megelőzésére?
16. A pénzügyminisztérium 2012. évi 664-es számú rendelete értelmében a valutaváltók engedélyezése és nyilvántartása a valutaváltási tevékenységet engedélyező bizottság által történik, amely a pénzügyminisztérium székhelyén működik.
17. Létezik-e a kerítés (proxenetizmus) jelensége Csíkszeredában, a Csíki-medencében, amikor anyagi haszonszerzés céljából fiatal nőket, lányokat esetleg kiskorúakat prostitúcióra bujtanak fel, szerveznek be vagy kényszerítenek, akár zsarolással vagy fenyegetéssel, erőszakkal? Ismer a rendőrség ilyen eseteket? Milyen intézkedéseket tettek, amennyiben létezik ez a jelenség? 17. Ugyanaz a válasz, mint a 6-os kérdés esetében.
18. Van-e a rendőrség vezetőségének tudomása arról, hogy az éjszakai járőrszolgálatot teljesítők a szolgálati idő egy részét az állandó kapusszolgálatot tartó intézményeknél, az éjjel-nappali üzletekben, vendéglátóipari egységekben töltik, esetenként meccset nézve? A több mind 20 jelentett rongálásból, amelyeket jellemzően éjszaka, hétvégeken követtek el, hány elkövetőt sikerült azonosítani? Tettek megelőző intézkedéseket (pl. sűrűbb járőrszolgálat az érintett zónákban hétvégeken?) Felelősségre vonták-e, netán büntetésben részesítették-e azokat a járőrszolgálatot teljesítő kollégákat, akiknek a szolgálati ideje alatt történtek az azonosítatlan elkövetőjű rongálások? 18. A járőrszolgálat időszakában a rendőrök kötelessége más feladataik mellett az állami intézmények és magáncégek őrszolgálatot teljesítő személyzetének ellenőrzése. Téli időszakban és kedvezőtlen időjárás esetén az éjszakai járőrszolgálatot gyalog végző rendőrök 5-10 perces szünetre jogosultak, amely után folytatniuk kell a járőrözést. 2014-ben az önök érdeklődéséig a csíkszeredai rendőrségen hét bejelentést iktattak a polgármesteri hivatal részéről, amely díszfák kitörésére, közúti jelzőtáblák, kerítések és egy ivókút megrongálására vonatkoznak. Ezek többségét a járőrök által nem ellenőrzött utcákban (Taploca, Rét, Zsögödi Nagy Imre) követték el. A csíkszeredai rendőrségen elemezték a helyzetet, és igyekeztek erősíteni a járőrszolgálatot ezekben az utcákban, beleértve a váratlan rajtaütéseket is. Az említett ügyekben van azonosított elkövető, valamint kivizsgálás alatt álló ügycsomó is.
19. Lehetséges, hogy egy feltételezett elkövető ellen a rendőrségen tett feljelentés tartalma „kiszivárogjon” és az illető személy tudomására jusson, hogy aztán a feljelentőt azonosíthassa és fenyegesse a feltételezett elkövető?
19. A büntetőjogi perrendtartási törvény értelmében a gyanúsított vagy vádlott joga tudni, milyen okból folyik ellene vizsgálat és mi az ügy jogi besorolása. A törvény azt is előírja, hogy a gyanúsított vagy vádlott joga elolvasni az ügyiratot.
Kovács Attila. Székelyhon.ro
2014. június 24.
Bukovinai Székely Találkozó előadásokkal és koncertekkel
Előadásokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket szombaton és vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozón a budapesti Reménység Szigetén.
A találkozó hivatalosan szombaton 13 órakor nyílik: köszöntőt mond Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Az ünnepségen közreműködik az Osztováta Együttes - közölték a szervezők az MTI-vel.
Délelőtt megrendezik a Szent László labdarúgó kupa elődöntőit, emellett fotókiállítás és a Hidas-Bonyhád Székelykör bemutatója is szerepel a programok között. Szent László és a Magyar Királyság mint európai hatalom címmel Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke tart előadást, majd Medvigy Endre irodalomkutató Nyirő József Madéfalvi veszedelem című művét mutatja be.
Horváth Zoltán Szent László legendájáról és az erdélyi freskókról beszél, míg a székely katonarendet és az egyenruha kialakulását Bátonyi Pál ezredes és Demjén Imre ismerteti meg az érdeklődőkkel. Este hat órától római katolikus szentmise lesz, majd Tamás Gábor koncertje és táncház zárja a napot.
Vasárnap Székelyföld autonómiájáról tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vesz mások mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Potápi Árpád János államtitkár, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is.
A magyar szakrális királyok címmel Kocsis István erdélyi magyar író, Madéfalva és következményei címmel Tamás Menyhért József Attila-díjas író tart előadást. Az eseményen fellép Meister Éva erdélyi színművész, az Érdi Népdalkör, a Monori Strázsa Néptáncegyüttes, Dévai Nagy Kamilla és növendékei, valamint a Siculus Együttes. MTI
Előadásokkal és koncertekkel is várják az érdeklődőket szombaton és vasárnap a Szent László-napi Bukovinai Székely Találkozón a budapesti Reménység Szigetén.
A találkozó hivatalosan szombaton 13 órakor nyílik: köszöntőt mond Kóka Rozália Magyar Örökség-díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, Ferencz Vilmos, a Budapesti Székely Kör elnöke és Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze. Az ünnepségen közreműködik az Osztováta Együttes - közölték a szervezők az MTI-vel.
Délelőtt megrendezik a Szent László labdarúgó kupa elődöntőit, emellett fotókiállítás és a Hidas-Bonyhád Székelykör bemutatója is szerepel a programok között. Szent László és a Magyar Királyság mint európai hatalom címmel Hévizi Józsa, az Erdélyi Szövetség elnöke tart előadást, majd Medvigy Endre irodalomkutató Nyirő József Madéfalvi veszedelem című művét mutatja be.
Horváth Zoltán Szent László legendájáról és az erdélyi freskókról beszél, míg a székely katonarendet és az egyenruha kialakulását Bátonyi Pál ezredes és Demjén Imre ismerteti meg az érdeklődőkkel. Este hat órától római katolikus szentmise lesz, majd Tamás Gábor koncertje és táncház zárja a napot.
Vasárnap Székelyföld autonómiájáról tartanak kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vesz mások mellett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Potápi Árpád János államtitkár, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is.
A magyar szakrális királyok címmel Kocsis István erdélyi magyar író, Madéfalva és következményei címmel Tamás Menyhért József Attila-díjas író tart előadást. Az eseményen fellép Meister Éva erdélyi színművész, az Érdi Népdalkör, a Monori Strázsa Néptáncegyüttes, Dévai Nagy Kamilla és növendékei, valamint a Siculus Együttes. MTI
2014. június 24.
TAMÁS-ANTAL-TÁNCZOS Mit akarnak a székelyek? Ilyen lesz Székelyföld autonómiája
Erdélyt és Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie.
Az erdélyi magyar közélet egyik legmeghatározóbb, legforróbb témája Székelyföld autonómiája.
Mindenki viszonyul hozzá valahogyan, és noha tény az, hogy ez egy olyan széles körben ismert kérdés, melynek stabil társadalmi tömegbázisa van, mellyel kapcsolatosan létezik egy széleskörű társadalmi konszenzus, vannak még, akik nem értik eléggé pontosan, hogy a gyakorlatban mit jelent majd a XXI. századi székely autonómia. Ezért fontosnak tartjuk, hogy Székelyföld autonómiájáról ne elvont módon, fennkölt terminusokban beszéljünk, hanem annak a gyakorlati vonzataira világítsunk rá, és azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan, milyen mértékben javul a Székelyföldön élő emberek élete és életminősége a régió önrendelkezésének megvalósulása következtében.
Amikor Székelyföld autonómiájáról beszélünk, négy dologról beszélünk.
Elsősorban arról, hogy az autonómia egyik legerőteljesebb komponense az, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelve lesz a régiónak. Ez azért fontos, mert végre mindenki az anyanyelvén érvényesülhet, hivatalosan. Megszűnik majd az a jogi összevisszaság, mely olyan sok nyelvi jogi komplikációt, visszaélést és bonyodalmat okoz, és megszűnik az a jelenleg fennálló, áldatlan helyzet, hogy Románia hiába ratifikált egy sor nemzetközi egyezményt, mely az anyanyelvhasználatot biztosítja, a gyakorlatban a hivatalos anyanyelvhasználat mégsem működik. Az első nyelvi jogokat tizenhat éve sikerült törvénybe foglalni, azonban ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy ezek a gyakorlatba is átkerüljenek. A hivatalos magyar nyelvhasználat Székelyföldön az állami intézményekben a mai napig eshetőleges, szórványos és egyénfüggő. A magyarnak a román mellett hivatalossá tétele egyben azt is jelenti majd, hogy végre elfogadott és megszokott lesz az, hogy a magyar nyelvet hivatalos ügyek intézése alkalmával is magától értetődően használhatjuk. Ma például nyelvi jogok tekintetében az igazságszolgáltatásban rosszabb a helyzet, mint volt a diktatúra idején. Akkor a tanúknak és a feleknek szabad volt peres eljárások alatt a bíróval és az ügyvédekkel közvetlenül magyarul beszélniük, ez ma csak tolmács útján lehetséges. A magyar hivatalos regionális nyelv válasz ezekre a hiányosságokra, kihívásokra és nem utolsósorban erősíti a székelyföldi közösség nyelvi tudatosságát is, amire egy kisebbségben élő népcsoportnak hosszú távon igencsak nagy szüksége van.
Az autonómia ugyanakkor azt is jelenti, hogy a külügy és a hadügy kivételével az összes kormányzati kompetencia a régióhoz kerül. Vagyis tartományi szinten döntenek a helyi kérdésekről minden más ügyben. Ez azt eredményezi majd, hogy a döntések egészen közel kerülnek a helyi emberekhez, és ennek eredményeképpen sokkal hatékonyabbá válik az egész döntéshozó folyamat. Magyarán, nem Bukarest pillanatnyi politikai érdekei határozzák meg majd azt, hogy épül-e autópálya Székelyföldön, hanem az, hogy a helyi embereknek van-e erre szüksége vagy nincs. A helyben befizetett adókat helyben használják fel, és annak csak öt százaléka kerül az államhoz. Az összes helyi cég helyben fizet adót, így például azok a nagy cégek is, melyek rendes körülmények között mindannyian Bukarest költségvetését gazdagítanák. A régió ásványi és altalajkincseinek a kitermelési és koncessziós joga is a tartományt illetné. Amellett, hogy például Románia ásványvízkészletének szinte negyven százaléka Székelyföldön van, nincsen az rendben, hogy a helyiek mégsem részesülnek szinte semmilyen módon ennek a gazdasági hozadékából. Akik esetleg Székelyföld elszegényedése miatt aggódnának az autonómia bevezetése esetén, azokat szeretnénk megnyugtatni, hogy a székelyföldi megyék erős középmezőnyben vannak és az államkasszába szinte harminc százalékkal többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak. Ugyanakkor, mivel nem jött létre a Székelyföldi fejlesztési régió, a székelyföldi megyék a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban 600 millió eurót veszítenek. Ez a pénz is a miénk lehetne, ha megalakulna az autonóm tartomány területével egybeeső fejlesztési régió. Ugyanakkor arra is felhívnánk a figyelmet, hogy országos szinten Székelyföldön van a legtöbb megtakarítás. A mintegy egy milliárd eurónyi lakossági megtakarítás azt jelenti, hogy a székelyföldi emberek nem hitelből élnek, hanem a keresetükből. Nem elhanyagolható tény, hogy megtakarításaik aránya ötszöröse az országos átlagnak. Székelyföld autonómiájának megvalósulása esetén tehát nem elszegényednénk, hanem végre valósággá válna az, hogy aki többet dolgozik, az jobban is él.
A harmadik fontos kérdés, mely Székelyföld autonómiájához tartozik, az etnikai arányosság kérdése. Kovászna megyében ötven bíróból csak öt magyar. Ötven ügyészből csak kettő magyar, és a rendőrség kötelékében szolgálók 95%-os túlnyomó többségben román nemzetiségűek, akik nagyon kevés kivétellel egyáltalán nem is beszélik a magyar nyelvet. Hargita megyében csak alig valamivel jobb a helyzet. Fontos, hogy minden intézményben érvényesüljön az etnikai arányosság, mert nem lehet igazságos és kiegyensúlyozott az a társadalom, ahol az belügyhöz, igazságügyhöz, rendőrséghez kötődő állami intézményvezetők mind románok, és a helyi önkormányzatban dolgozók mind magyarok.
És a negyedik, az autonómiához szervesen kapcsolódó kérdés a székelyföldi románok jogainak a kérdésköre. Fontos, hogy világosan beszéljünk e tekintetben, fontos hogy a székelyföldi románok azt érezzék, hogy az autonómia számukra is ugyanolyan kedvező lehetőségeket biztosít Székelyföld lakosaiként, mint a magyarok számára. Ezért a székelyföldi románok jogait garantálni kell Székelyföld területén. A román közösség számára teljes körű kulturális autonómiát kell biztosítani, ami garanciaként működik arra nézve, hogy nem kell félniük attól, hogy nyelvi és kulturális jogaik a legkisebb mértékben is csorbulnak. Kulturális autonómiát kell biztosítani egyébként a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyaroknak is, hiszen Erdélyt és Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie.
Ezt akarják a székelyek, és ilyen lesz Székelyföld autonómiája.
Antal Árpád, Tamás Sándor és Tánczos Barna. Transindex.ro
Erdélyt és Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie.
Az erdélyi magyar közélet egyik legmeghatározóbb, legforróbb témája Székelyföld autonómiája.
Mindenki viszonyul hozzá valahogyan, és noha tény az, hogy ez egy olyan széles körben ismert kérdés, melynek stabil társadalmi tömegbázisa van, mellyel kapcsolatosan létezik egy széleskörű társadalmi konszenzus, vannak még, akik nem értik eléggé pontosan, hogy a gyakorlatban mit jelent majd a XXI. századi székely autonómia. Ezért fontosnak tartjuk, hogy Székelyföld autonómiájáról ne elvont módon, fennkölt terminusokban beszéljünk, hanem annak a gyakorlati vonzataira világítsunk rá, és azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan, milyen mértékben javul a Székelyföldön élő emberek élete és életminősége a régió önrendelkezésének megvalósulása következtében.
Amikor Székelyföld autonómiájáról beszélünk, négy dologról beszélünk.
Elsősorban arról, hogy az autonómia egyik legerőteljesebb komponense az, hogy a román mellett a magyar is hivatalos nyelve lesz a régiónak. Ez azért fontos, mert végre mindenki az anyanyelvén érvényesülhet, hivatalosan. Megszűnik majd az a jogi összevisszaság, mely olyan sok nyelvi jogi komplikációt, visszaélést és bonyodalmat okoz, és megszűnik az a jelenleg fennálló, áldatlan helyzet, hogy Románia hiába ratifikált egy sor nemzetközi egyezményt, mely az anyanyelvhasználatot biztosítja, a gyakorlatban a hivatalos anyanyelvhasználat mégsem működik. Az első nyelvi jogokat tizenhat éve sikerült törvénybe foglalni, azonban ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy ezek a gyakorlatba is átkerüljenek. A hivatalos magyar nyelvhasználat Székelyföldön az állami intézményekben a mai napig eshetőleges, szórványos és egyénfüggő. A magyarnak a román mellett hivatalossá tétele egyben azt is jelenti majd, hogy végre elfogadott és megszokott lesz az, hogy a magyar nyelvet hivatalos ügyek intézése alkalmával is magától értetődően használhatjuk. Ma például nyelvi jogok tekintetében az igazságszolgáltatásban rosszabb a helyzet, mint volt a diktatúra idején. Akkor a tanúknak és a feleknek szabad volt peres eljárások alatt a bíróval és az ügyvédekkel közvetlenül magyarul beszélniük, ez ma csak tolmács útján lehetséges. A magyar hivatalos regionális nyelv válasz ezekre a hiányosságokra, kihívásokra és nem utolsósorban erősíti a székelyföldi közösség nyelvi tudatosságát is, amire egy kisebbségben élő népcsoportnak hosszú távon igencsak nagy szüksége van.
Az autonómia ugyanakkor azt is jelenti, hogy a külügy és a hadügy kivételével az összes kormányzati kompetencia a régióhoz kerül. Vagyis tartományi szinten döntenek a helyi kérdésekről minden más ügyben. Ez azt eredményezi majd, hogy a döntések egészen közel kerülnek a helyi emberekhez, és ennek eredményeképpen sokkal hatékonyabbá válik az egész döntéshozó folyamat. Magyarán, nem Bukarest pillanatnyi politikai érdekei határozzák meg majd azt, hogy épül-e autópálya Székelyföldön, hanem az, hogy a helyi embereknek van-e erre szüksége vagy nincs. A helyben befizetett adókat helyben használják fel, és annak csak öt százaléka kerül az államhoz. Az összes helyi cég helyben fizet adót, így például azok a nagy cégek is, melyek rendes körülmények között mindannyian Bukarest költségvetését gazdagítanák. A régió ásványi és altalajkincseinek a kitermelési és koncessziós joga is a tartományt illetné. Amellett, hogy például Románia ásványvízkészletének szinte negyven százaléka Székelyföldön van, nincsen az rendben, hogy a helyiek mégsem részesülnek szinte semmilyen módon ennek a gazdasági hozadékából. Akik esetleg Székelyföld elszegényedése miatt aggódnának az autonómia bevezetése esetén, azokat szeretnénk megnyugtatni, hogy a székelyföldi megyék erős középmezőnyben vannak és az államkasszába szinte harminc százalékkal többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak. Ugyanakkor, mivel nem jött létre a Székelyföldi fejlesztési régió, a székelyföldi megyék a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban 600 millió eurót veszítenek. Ez a pénz is a miénk lehetne, ha megalakulna az autonóm tartomány területével egybeeső fejlesztési régió. Ugyanakkor arra is felhívnánk a figyelmet, hogy országos szinten Székelyföldön van a legtöbb megtakarítás. A mintegy egy milliárd eurónyi lakossági megtakarítás azt jelenti, hogy a székelyföldi emberek nem hitelből élnek, hanem a keresetükből. Nem elhanyagolható tény, hogy megtakarításaik aránya ötszöröse az országos átlagnak. Székelyföld autonómiájának megvalósulása esetén tehát nem elszegényednénk, hanem végre valósággá válna az, hogy aki többet dolgozik, az jobban is él.
A harmadik fontos kérdés, mely Székelyföld autonómiájához tartozik, az etnikai arányosság kérdése. Kovászna megyében ötven bíróból csak öt magyar. Ötven ügyészből csak kettő magyar, és a rendőrség kötelékében szolgálók 95%-os túlnyomó többségben román nemzetiségűek, akik nagyon kevés kivétellel egyáltalán nem is beszélik a magyar nyelvet. Hargita megyében csak alig valamivel jobb a helyzet. Fontos, hogy minden intézményben érvényesüljön az etnikai arányosság, mert nem lehet igazságos és kiegyensúlyozott az a társadalom, ahol az belügyhöz, igazságügyhöz, rendőrséghez kötődő állami intézményvezetők mind románok, és a helyi önkormányzatban dolgozók mind magyarok.
És a negyedik, az autonómiához szervesen kapcsolódó kérdés a székelyföldi románok jogainak a kérdésköre. Fontos, hogy világosan beszéljünk e tekintetben, fontos hogy a székelyföldi románok azt érezzék, hogy az autonómia számukra is ugyanolyan kedvező lehetőségeket biztosít Székelyföld lakosaiként, mint a magyarok számára. Ezért a székelyföldi románok jogait garantálni kell Székelyföld területén. A román közösség számára teljes körű kulturális autonómiát kell biztosítani, ami garanciaként működik arra nézve, hogy nem kell félniük attól, hogy nyelvi és kulturális jogaik a legkisebb mértékben is csorbulnak. Kulturális autonómiát kell biztosítani egyébként a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyaroknak is, hiszen Erdélyt és Székelyföldet nem az etnikai dominanciának, hanem az etnikai méltányosságnak és együttműködésnek kell jellemeznie.
Ezt akarják a székelyek, és ilyen lesz Székelyföld autonómiája.
Antal Árpád, Tamás Sándor és Tánczos Barna. Transindex.ro
2014. június 25.
Kezdődnek a Szent László Napok Nagyváradon
Kiállítás, koszorúzás, régi- és népzenei koncert: többek között ezek szerepelnek a nagyváradi Szent László Napok első napjának a kínálatában.
Csütörtökön kezdődnek és vasárnap zárulnak a Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok. Az idén második alkalommal megszervezett, és négynaposra bővült kulturális seregszemle keretében csütörtökön 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszéke hallgatóinak jubileumi kiállítását nyitják meg a Moszkva kávézóban (Sonnenfeld-palota, Moscovei u. 8. szám).
A tárlatnyitón Ujvárossy László képzőművész, a PKE professzora a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesül. A díjat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa adja át a művésznek. 18 órától koszorúzással tisztelegnek Szent László előtt a római katolikus püspöki palota kertjében.
Ünnepélyes megnyitó
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára ugyancsak csütörtökön 19 órától kerül sor a nagyváradi Szigligeti Színházban. Az eseményen közreműködik a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus, régi- és népzenei koncerttel fellép az Unesco-díjas Sebestyén Márta és Andrejszki Judit. Az első nap utolsó eseménye a Loyal Apples Club koncertje lesz a Moszkva Kávézóban 20.30 órától.
Az idei Szent László Napok keretében pénteken este 19 órától A. G. Weinberger és Póka Egon koncertjére kerül sor a Rhédey-kertben, ugyanitt lép fel 21 órától Deák Bill Gyula is. Szombaton 21 órától Quimby-koncertnek örülhetnek a rajongók, míg vasárnap Hot Jazz Band- és Budapest Bár-koncertekkel zárul az esemény. Ezek mellett pedig lesz néptánctalálkozó, magyar ízek versenye, kreatív gyermekprogramok, kiállítások, könyvbemutatók és beszélgetések. Erdély.ma
Kiállítás, koszorúzás, régi- és népzenei koncert: többek között ezek szerepelnek a nagyváradi Szent László Napok első napjának a kínálatában.
Csütörtökön kezdődnek és vasárnap zárulnak a Szent László Napok – Nagyváradi Magyar Napok. Az idén második alkalommal megszervezett, és négynaposra bővült kulturális seregszemle keretében csütörtökön 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszéke hallgatóinak jubileumi kiállítását nyitják meg a Moszkva kávézóban (Sonnenfeld-palota, Moscovei u. 8. szám).
A tárlatnyitón Ujvárossy László képzőművész, a PKE professzora a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesül. A díjat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa adja át a művésznek. 18 órától koszorúzással tisztelegnek Szent László előtt a római katolikus püspöki palota kertjében.
Ünnepélyes megnyitó
A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára ugyancsak csütörtökön 19 órától kerül sor a nagyváradi Szigligeti Színházban. Az eseményen közreműködik a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus, régi- és népzenei koncerttel fellép az Unesco-díjas Sebestyén Márta és Andrejszki Judit. Az első nap utolsó eseménye a Loyal Apples Club koncertje lesz a Moszkva Kávézóban 20.30 órától.
Az idei Szent László Napok keretében pénteken este 19 órától A. G. Weinberger és Póka Egon koncertjére kerül sor a Rhédey-kertben, ugyanitt lép fel 21 órától Deák Bill Gyula is. Szombaton 21 órától Quimby-koncertnek örülhetnek a rajongók, míg vasárnap Hot Jazz Band- és Budapest Bár-koncertekkel zárul az esemény. Ezek mellett pedig lesz néptánctalálkozó, magyar ízek versenye, kreatív gyermekprogramok, kiállítások, könyvbemutatók és beszélgetések. Erdély.ma
2014. június 25.
Strasbourgban is felfigyeltek (Autonómiapárti önkormányzati határozatok)
Minden székelyföldi önkormányzati testületben, ahol legalább egy tanácstaggal rendelkezik, kérni fogja az autonómiapárti önkormányzati határozat elfogadását a Magyar Polgári Párt az elkövetkező napokban – jelentette be Biró Zsolt MPP-elnök tegnap Marosvásárhelyen, hangsúlyozva a határozatok nemzetközi vonzatait.
A Székely Nemzeti Tanács ugyancsak tegnap közölte, hogy a Maros megyei Makfalva önkormányzata egyszerre kapott levelet a Székelyföld autonómiáját szorgalmazó határozatot a közigazgatási bíróságon megtámadó prefektustól és Strasbourgból az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától. Utóbbiban közlik Márton Zoltán polgármesterrel: a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és elküldik Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére. A Székelyföld autonómiáját kérő határozatot eddig a következő önkormányzatok fogadták el – mind egyhangú szavazással –: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr és Gyergyóalfalu. Gyergyószentmiklós után Makfalva a második önkormányzat, amely visszajelzést kapott az Európa Tanácstól a tájékoztatásképpen megküldött határozatra. Az SZNT szerint ezáltal is beigazolódik, hogy annak elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során ahhoz, hogy a 153 székelyföldi önkormányzat egy közigazgatási egységbe kerüljön, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról. Éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg – áll az SZNT tegnap kiadott közleményében. Aki tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg – szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, aki szerint ezen határozatok elvi nyilatkozatot jelentenek arról, hogy Székelyföld létezik, az adott település pedig annak része, ezt nem lehet bíróságon vitatni. Ezt tudják a prefektusok is, akik levelet küldözgetnek az önkormányzatoknak, hogy azokat „lebeszéljék”, de tudják azt is, hogy jogilag nem kifogásolható egy ilyen elvi nyilatkozat. Jelentősége viszont annál nagyobb. Az MPP elnöke kitért arra is, hogy Victor Ponta miniszterelnök válasza a március 10-i petícióra, bár elutasító, mégis üdvözlendő, hiszen áttörést jelent: ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, ez azt is jelenti, hogy esély van a párbeszédre. Tartalmilag mindenképpen vitatkozni kell a kormányfővel, aki nemzetközi szerződés hiányáról beszél, de megfeledkezik arról, hogy az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlásának életbeültetésére Románia ígéretet tett, amikor 1997-ben ET-tagságot kért és kapott. De ennél is fontosabb a román közösség saját vállalása: 1918. december elsején a Gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ez erkölcsileg is kötelez.
Elemzik az RMDSZ–MPP együttműködést
Biró Zsolt arról is beszélt, hogy az MPP és az RMDSZ vezetői jövő héten közösen elemzik, milyen mértékben teljesültek a két párt által márciusban aláírt együttműködési megállapodás kitételei. „Felelős politikát ígértünk, felelősen viszonyulunk a nemzeti kérdésekhez, ez azt is jelenti, hogy időről időre meg kell vizsgálni, sikerült-e tartalommal is feltölteni a keretegyezményünket. Három hónap és egy kampány tanulságai után ezt mindenképpen meg kell tennünk” – mondotta. Hozzátette: hiányérzetük és fenntartásuk leginkább az autonómiatervezet kapcsán van, ezért a találkozó alkalmával az MPP átnyújtja majd az ezzel kapcsolatos elképzeléseit.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Minden székelyföldi önkormányzati testületben, ahol legalább egy tanácstaggal rendelkezik, kérni fogja az autonómiapárti önkormányzati határozat elfogadását a Magyar Polgári Párt az elkövetkező napokban – jelentette be Biró Zsolt MPP-elnök tegnap Marosvásárhelyen, hangsúlyozva a határozatok nemzetközi vonzatait.
A Székely Nemzeti Tanács ugyancsak tegnap közölte, hogy a Maros megyei Makfalva önkormányzata egyszerre kapott levelet a Székelyföld autonómiáját szorgalmazó határozatot a közigazgatási bíróságon megtámadó prefektustól és Strasbourgból az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától. Utóbbiban közlik Márton Zoltán polgármesterrel: a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és elküldik Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére. A Székelyföld autonómiáját kérő határozatot eddig a következő önkormányzatok fogadták el – mind egyhangú szavazással –: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr és Gyergyóalfalu. Gyergyószentmiklós után Makfalva a második önkormányzat, amely visszajelzést kapott az Európa Tanácstól a tájékoztatásképpen megküldött határozatra. Az SZNT szerint ezáltal is beigazolódik, hogy annak elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során ahhoz, hogy a 153 székelyföldi önkormányzat egy közigazgatási egységbe kerüljön, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról. Éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg – áll az SZNT tegnap kiadott közleményében. Aki tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg – szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, aki szerint ezen határozatok elvi nyilatkozatot jelentenek arról, hogy Székelyföld létezik, az adott település pedig annak része, ezt nem lehet bíróságon vitatni. Ezt tudják a prefektusok is, akik levelet küldözgetnek az önkormányzatoknak, hogy azokat „lebeszéljék”, de tudják azt is, hogy jogilag nem kifogásolható egy ilyen elvi nyilatkozat. Jelentősége viszont annál nagyobb. Az MPP elnöke kitért arra is, hogy Victor Ponta miniszterelnök válasza a március 10-i petícióra, bár elutasító, mégis üdvözlendő, hiszen áttörést jelent: ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, ez azt is jelenti, hogy esély van a párbeszédre. Tartalmilag mindenképpen vitatkozni kell a kormányfővel, aki nemzetközi szerződés hiányáról beszél, de megfeledkezik arról, hogy az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlásának életbeültetésére Románia ígéretet tett, amikor 1997-ben ET-tagságot kért és kapott. De ennél is fontosabb a román közösség saját vállalása: 1918. december elsején a Gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ez erkölcsileg is kötelez.
Elemzik az RMDSZ–MPP együttműködést
Biró Zsolt arról is beszélt, hogy az MPP és az RMDSZ vezetői jövő héten közösen elemzik, milyen mértékben teljesültek a két párt által márciusban aláírt együttműködési megállapodás kitételei. „Felelős politikát ígértünk, felelősen viszonyulunk a nemzeti kérdésekhez, ez azt is jelenti, hogy időről időre meg kell vizsgálni, sikerült-e tartalommal is feltölteni a keretegyezményünket. Három hónap és egy kampány tanulságai után ezt mindenképpen meg kell tennünk” – mondotta. Hozzátette: hiányérzetük és fenntartásuk leginkább az autonómiatervezet kapcsán van, ezért a találkozó alkalmával az MPP átnyújtja majd az ezzel kapcsolatos elképzeléseit.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 25.
Elő akarják-e mozdítani az autonómia ügyét?
A Kovászna és a Hargita megyei kormánybiztosok újbóli, ezúttal az autonómiapárti határozatok ellen irányuló akciója, a székely önkormányzatoknak körlevélben kiküldött intése ismét előtérbe helyezte Székelyföld autonómiaügyét.
A román hatalom integrált meghiúsítási stratégiájának részeként érkeztek karöltve a Ponta-kabinetet és a kormánykoalíciót erősítő, kirakatbábu-szerepet betöltő RMDSZ majd-identikus válaszlevelei is a Székely Nemzeti Tanács március 10-én, a székely szabadság napján közfelkiáltással elfogadott autonómiakiáltványára, illetve petíciójára.
A Kézdivásárhelyen minap meghiúsult zászlófelvonás, valamint a Gábor Áron-szobor melletti tartórudak eltávolítása olaj volt a székely–székely konfliktus tüzén és hab a román hatalom tortáján. Mit látnak Pontáék Bukarestből?
Elsősorban azt, hogy nincs és nem is körvonalazódik konszenzus a magyarok között. Látják egyfelől a székelyek igényeit és törekvéseit Izsák Balázs személyében igencsak vokálisan képviselő SZNT-t, másfelől az erdélyi székely magyar közösség érdekképviseleti szervezetéből hamisítatlan román párttá degradálódott és devalválódott RMDSZ-t és mindenkori vezetőit, akikre a Dâmboviţa-parti politikai latrinában való 25 évnyi lubickolás rendkívül káros hatással volt: elfelejtették küldetésük célját, román ajkú kollégáikhoz hasonlóan állandóan változó aktuálpolitikai érdekeik szerint és azok sikeres megvalósítása érdekében cselekszenek és szónokolnak, a lelkiismeret-furdalás legkisebb jelét sem mutatva áldozzák fel az erdélyi és székelyföldi magyarság érdekeit, sőt, ha kell, önmagukat is arcul köpik – lásd az RMDSZ sajtóirodája által kiadott, Izsák Balázsnak címzett válaszlevelet, amelynek csak a nyelve magyar, a szelleme már nem. Ennél, a folyton fortyogó magyar–magyar feszültségeknél és az RMDSZ autonómiacsárdásánál viszont súlyosabb ránk nézve az, amit az önkormányzatok félénk (nem)felzárkózása és a harmatgyenge civil támogatás üzen Pontáéknak.
Az SZNT februárban kérte fel nyílt levélben az önkormányzatokat az autonómiapárti határozat szövegének elfogadására. Összesen 153 székely önkormányzatot. Ebből eddig Maros megyében Makfalva, Kovászna megyében Kökös és Uzon, Hargita megyében pedig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró és Székelykeresztúr önkormányzati testülete fogadta el azt. Összesen tíz székely önkormányzat. Nem túl jó arány, mondhatni, siralmas, és ha ehhez hozzátesszük, hogy az autonóm Székelyföldet követelő petíciót aláírók száma messze elmarad a nagy menetelésen részt vevő 150 ezertől, még zavarosabb képet kapunk a valós székely népakaratról, arról, hogy mit is akar – vagy nem akar – a székely. Autonómiát? Nos, a székelyek nagy menetelése megmutatta, hogy igen. A fenti adatok viszont teljesen másról árulkodnak, és ezt Pontáék is látják, és minden adandó alkalommal láttatják Bukarestből. Mi látszik ebből a zűrzavarból a nyugati kancelláriákban? Az, hogy az RMDSZ kormányon van. Kisebb-nagyobb szünetekkel immár 25 éve. Ebből az Európa-szerte szinte egyedi pozícióból az RMDSZ elő tudja-e mozdítani az autonómia ügyét? – tette fel a kérdést Izsák Balázs. Tudja-e, tudja-e – akarja-e: ez itt a kérdés!
Kerekes Gyula. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Kovászna és a Hargita megyei kormánybiztosok újbóli, ezúttal az autonómiapárti határozatok ellen irányuló akciója, a székely önkormányzatoknak körlevélben kiküldött intése ismét előtérbe helyezte Székelyföld autonómiaügyét.
A román hatalom integrált meghiúsítási stratégiájának részeként érkeztek karöltve a Ponta-kabinetet és a kormánykoalíciót erősítő, kirakatbábu-szerepet betöltő RMDSZ majd-identikus válaszlevelei is a Székely Nemzeti Tanács március 10-én, a székely szabadság napján közfelkiáltással elfogadott autonómiakiáltványára, illetve petíciójára.
A Kézdivásárhelyen minap meghiúsult zászlófelvonás, valamint a Gábor Áron-szobor melletti tartórudak eltávolítása olaj volt a székely–székely konfliktus tüzén és hab a román hatalom tortáján. Mit látnak Pontáék Bukarestből?
Elsősorban azt, hogy nincs és nem is körvonalazódik konszenzus a magyarok között. Látják egyfelől a székelyek igényeit és törekvéseit Izsák Balázs személyében igencsak vokálisan képviselő SZNT-t, másfelől az erdélyi székely magyar közösség érdekképviseleti szervezetéből hamisítatlan román párttá degradálódott és devalválódott RMDSZ-t és mindenkori vezetőit, akikre a Dâmboviţa-parti politikai latrinában való 25 évnyi lubickolás rendkívül káros hatással volt: elfelejtették küldetésük célját, román ajkú kollégáikhoz hasonlóan állandóan változó aktuálpolitikai érdekeik szerint és azok sikeres megvalósítása érdekében cselekszenek és szónokolnak, a lelkiismeret-furdalás legkisebb jelét sem mutatva áldozzák fel az erdélyi és székelyföldi magyarság érdekeit, sőt, ha kell, önmagukat is arcul köpik – lásd az RMDSZ sajtóirodája által kiadott, Izsák Balázsnak címzett válaszlevelet, amelynek csak a nyelve magyar, a szelleme már nem. Ennél, a folyton fortyogó magyar–magyar feszültségeknél és az RMDSZ autonómiacsárdásánál viszont súlyosabb ránk nézve az, amit az önkormányzatok félénk (nem)felzárkózása és a harmatgyenge civil támogatás üzen Pontáéknak.
Az SZNT februárban kérte fel nyílt levélben az önkormányzatokat az autonómiapárti határozat szövegének elfogadására. Összesen 153 székely önkormányzatot. Ebből eddig Maros megyében Makfalva, Kovászna megyében Kökös és Uzon, Hargita megyében pedig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró és Székelykeresztúr önkormányzati testülete fogadta el azt. Összesen tíz székely önkormányzat. Nem túl jó arány, mondhatni, siralmas, és ha ehhez hozzátesszük, hogy az autonóm Székelyföldet követelő petíciót aláírók száma messze elmarad a nagy menetelésen részt vevő 150 ezertől, még zavarosabb képet kapunk a valós székely népakaratról, arról, hogy mit is akar – vagy nem akar – a székely. Autonómiát? Nos, a székelyek nagy menetelése megmutatta, hogy igen. A fenti adatok viszont teljesen másról árulkodnak, és ezt Pontáék is látják, és minden adandó alkalommal láttatják Bukarestből. Mi látszik ebből a zűrzavarból a nyugati kancelláriákban? Az, hogy az RMDSZ kormányon van. Kisebb-nagyobb szünetekkel immár 25 éve. Ebből az Európa-szerte szinte egyedi pozícióból az RMDSZ elő tudja-e mozdítani az autonómia ügyét? – tette fel a kérdést Izsák Balázs. Tudja-e, tudja-e – akarja-e: ez itt a kérdés!
Kerekes Gyula. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 25.
Elkerülhettük volna
Amint látjuk, támadásba lendültek a prefektusok… Ők, a vélt román érdek védelmezői az „alkotmányosság” mögé bújva kísérlik meg a magyar megmaradás megakadályozását.
Mert – kedves barátaink, tisztelt önkormányzati vezetők, polgármester urak – csak mi harcolhatjuk ki gyermekeink, unokáink számára, hogy magyarként élhessenek őseik földjén! Ez másképp nem fog sikerülni, csak ha cselekszünk!
Van egy Székely Nemzeti Tanácsunk, mely fáradhatatlan harcot folytat(na), hogy felvállaljuk önmagunkat, önmagunk megmaradásának ügyét. A legutóbbi gondolat – a másfél száz önkormányzat szavazza meg, hogy a Székelyföld Régió része akar lenni – februárban született. Most júniust írunk. Eltelt négy hónap. Négy hónap alatt tíz önkormányzat lépett. Léphetett volna mind a másfél száz, s egy óriási hatású dokumentumot mutathatnánk fel. A Közös Akarat dokumentumát. Az életünkhöz való jog dokumentumát. De a négy hónap csak tíz önkormányzatnak volt elegendő. A többi fontolgat, latolgat, óvatoskodik, tervezgeti, hogy majd, valamikor. És lehetőséget adtunk ezzel, hogy ugyanúgy fontolgassanak, latolgassanak, aztán lépjenek a prefektus urak, Európa legsötétebb, legembertelenebb és legantidemokratikusabb rendszerének, kormányzatának a „román nacionalizmusnak” fizetett alkalmazottjai. Akik 94 év után is az egykori román miniszterelnök célját vállalják fel, és e cél megvalósításán fáradoznak. A magyarság beolvasztásán, azaz a mi elpusztításunkon.
96 év óta ott állunk a kereszt árnyékában, kedves barátaink, kedves önkormányzati vezetők, s valamennyiünk közös vágya megmaradásunk. Még a szúnyog is próbál élni, kicsúszni a tenyered alól, ha agyon akarod ütni. Mi, ugyanúgy Isten teremtményei, egy kultúrát – és nem is akármilyen kultúrát! – megteremtő nemzet fiai, mi is élni szeretnénk. Jogunk van hozzá! S ez közös vágyunk is! De oly nagy a politikai megosztottságunk, ezerfelé spekuláló latolgatásaink, hogy mit és hogyan, ma még nem, de holnap vagy holnapután... Lássuk, mint cselekszik Péter és mit csinál Pál, ha ők megtették, én is megcselekszem..., hogy már saját tehetetlenségünktől maradunk cselekvésképtelenek. Hogy ennél az egy esetnél maradjunk: ha február óta megtettük volna, hogy egyszerre lépve minden önkormányzat megszavazza a határozatot – amely egyszerűen demokratikus jogunk kinyilvánítása –, egy jelentős dokumentumot mutathatnánk fel nemcsak a román parlamentnek és kormánynak, hanem egész Európának. Így viszont azt mutatjuk fel ismét, hogy mennyire gyengék vagyunk. Mennyire cselekvésképtelenek. Pedig akarnánk, csak éppen hogy óvatosak, vagy mondhatom úgy is: gyávák vagyunk. Pedig már Petőfi Sándor leírta: Gyáva népnek nincs hazája.
Ha így folytatjuk, sajnos, nekünk sem lesz.
Gazda József. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Amint látjuk, támadásba lendültek a prefektusok… Ők, a vélt román érdek védelmezői az „alkotmányosság” mögé bújva kísérlik meg a magyar megmaradás megakadályozását.
Mert – kedves barátaink, tisztelt önkormányzati vezetők, polgármester urak – csak mi harcolhatjuk ki gyermekeink, unokáink számára, hogy magyarként élhessenek őseik földjén! Ez másképp nem fog sikerülni, csak ha cselekszünk!
Van egy Székely Nemzeti Tanácsunk, mely fáradhatatlan harcot folytat(na), hogy felvállaljuk önmagunkat, önmagunk megmaradásának ügyét. A legutóbbi gondolat – a másfél száz önkormányzat szavazza meg, hogy a Székelyföld Régió része akar lenni – februárban született. Most júniust írunk. Eltelt négy hónap. Négy hónap alatt tíz önkormányzat lépett. Léphetett volna mind a másfél száz, s egy óriási hatású dokumentumot mutathatnánk fel. A Közös Akarat dokumentumát. Az életünkhöz való jog dokumentumát. De a négy hónap csak tíz önkormányzatnak volt elegendő. A többi fontolgat, latolgat, óvatoskodik, tervezgeti, hogy majd, valamikor. És lehetőséget adtunk ezzel, hogy ugyanúgy fontolgassanak, latolgassanak, aztán lépjenek a prefektus urak, Európa legsötétebb, legembertelenebb és legantidemokratikusabb rendszerének, kormányzatának a „román nacionalizmusnak” fizetett alkalmazottjai. Akik 94 év után is az egykori román miniszterelnök célját vállalják fel, és e cél megvalósításán fáradoznak. A magyarság beolvasztásán, azaz a mi elpusztításunkon.
96 év óta ott állunk a kereszt árnyékában, kedves barátaink, kedves önkormányzati vezetők, s valamennyiünk közös vágya megmaradásunk. Még a szúnyog is próbál élni, kicsúszni a tenyered alól, ha agyon akarod ütni. Mi, ugyanúgy Isten teremtményei, egy kultúrát – és nem is akármilyen kultúrát! – megteremtő nemzet fiai, mi is élni szeretnénk. Jogunk van hozzá! S ez közös vágyunk is! De oly nagy a politikai megosztottságunk, ezerfelé spekuláló latolgatásaink, hogy mit és hogyan, ma még nem, de holnap vagy holnapután... Lássuk, mint cselekszik Péter és mit csinál Pál, ha ők megtették, én is megcselekszem..., hogy már saját tehetetlenségünktől maradunk cselekvésképtelenek. Hogy ennél az egy esetnél maradjunk: ha február óta megtettük volna, hogy egyszerre lépve minden önkormányzat megszavazza a határozatot – amely egyszerűen demokratikus jogunk kinyilvánítása –, egy jelentős dokumentumot mutathatnánk fel nemcsak a román parlamentnek és kormánynak, hanem egész Európának. Így viszont azt mutatjuk fel ismét, hogy mennyire gyengék vagyunk. Mennyire cselekvésképtelenek. Pedig akarnánk, csak éppen hogy óvatosak, vagy mondhatom úgy is: gyávák vagyunk. Pedig már Petőfi Sándor leírta: Gyáva népnek nincs hazája.
Ha így folytatjuk, sajnos, nekünk sem lesz.
Gazda József. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. június 25.
A nemzetközi közvélemény figyelmét kívánják felhívni
A következő napokban-hetekben a Magyar Polgári Párt székelyföldi területi szervezetei, ahol az SZNT által kezdeményezett, Székelyföld autonómiáját támogató határozattervezetek még nem kerültek napirendre, benyújtják a határozatokat a helyi tanácsosokhoz. Egy olyan elvi határozatról van szó, amely arról szól, hogy 153 székelyföldi önkormányzat kimondaná, hogy a leendő Székelyföld közigazgatási egységhez, Székelyföld fejlesztési régióhoz kívánnak tartozni. Ezt a határozatot már 11 településen elfogadták, döntő többségükben az MPP által vezetett önkormányzatok. Az elsőként elfogadott határozat Gyergyószentmiklós város nevéhez fűződik, és azt is örömmel állapítottuk meg, hogy Gyergyószentmiklós már választ is kapott az Európa Tanácstól, nyilatkozta sajtótájékoztatón Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Az elnök szerint ezeknek a határozatoknak éppen az a lényege, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívják erre a kérdésre, ezáltal is megmutatva, hogy "Székelyföld autonómiájából nem engedünk, és ez az a cél, amit az elkövetkezendő időszakban radikálisabban is fogunk kérni, hiszen prefektusi vétók születtek Hargita és Kovászna megyében ebben a kérdésben".
A prefektusi vétóknak gyakorlatilag nincs semmiféle jogi következménye, leveleket küldtek, nem bíróságon támadták meg, mondta az elnök, ezért a Magyar Polgári Párt önkormányzati frakciói minden egyes közigazgatási egység szintjén a következő napokban ezzel fognak foglalkozni, jelentette ki az MPP elnöke, hogy ahol még nem terjesztették be, ott ezek a határozatok mindenképpen a helyi tanácsok asztalára kerüljenek.
"Ha egy román politikus azt mondja, hogy a magyar közösségnek nem jár az autonómia, akkor gyakorlatilag 1918. december 1-jét kérdőjelezi meg"
Az MPP elnöke beszélt arról is, hogy a március 10-i tüntetés alkalmával megfogalmazott petícióra hosszú idő után válasz érkezett Románia miniszterelnökétől. Bíró Zsolt üdvözölte ezt a választ, még akkor is, ha az elutasító, mert szerinte "ez egy olyan áttörést jelent, ami mindenképpen pozitívumként értékelhető, hiszen az első olyan alkalom, amikor Románia kormánya hivatalos választ küld. Biztató jel, hogy elkezdődhet a párbeszéd ebben az úgymond kényes témakörben". Kifogásolta ugyanakkor, hogy a miniszterelnök arra hivatkozik, hogy Románia semmilyen nemzetközi szerződésben nem vállalt kötelezettséget, és semmilyen nemzetközi egyezmény nem írja elő, hogy autonómiát kellene biztosítani Székelyföld számára. Emlékeztetett, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása előírja ezt, illetve felhívta a figyelmet az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári kiáltványra, amely tételesen kimondja, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez. "Vissza kell térni a december elsejei nyilatkozathoz, ha egy román politikus azt mondja, hogy a magyar közösségnek nem jár az autonómia, akkor gyakorlatilag 1918. december 1- jét kérdőjelezi meg. Azt gondolom, hogy folyamatosan erre kell hivatkoznunk, elsősorban akkor, amikor autonómiát kérünk" – jelentette ki.
***
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata tegnap délután közleményt adott ki, amely szerint Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére. A közlemény teljes szövegét mellékelten közöljük.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
A következő napokban-hetekben a Magyar Polgári Párt székelyföldi területi szervezetei, ahol az SZNT által kezdeményezett, Székelyföld autonómiáját támogató határozattervezetek még nem kerültek napirendre, benyújtják a határozatokat a helyi tanácsosokhoz. Egy olyan elvi határozatról van szó, amely arról szól, hogy 153 székelyföldi önkormányzat kimondaná, hogy a leendő Székelyföld közigazgatási egységhez, Székelyföld fejlesztési régióhoz kívánnak tartozni. Ezt a határozatot már 11 településen elfogadták, döntő többségükben az MPP által vezetett önkormányzatok. Az elsőként elfogadott határozat Gyergyószentmiklós város nevéhez fűződik, és azt is örömmel állapítottuk meg, hogy Gyergyószentmiklós már választ is kapott az Európa Tanácstól, nyilatkozta sajtótájékoztatón Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke.
Az elnök szerint ezeknek a határozatoknak éppen az a lényege, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívják erre a kérdésre, ezáltal is megmutatva, hogy "Székelyföld autonómiájából nem engedünk, és ez az a cél, amit az elkövetkezendő időszakban radikálisabban is fogunk kérni, hiszen prefektusi vétók születtek Hargita és Kovászna megyében ebben a kérdésben".
A prefektusi vétóknak gyakorlatilag nincs semmiféle jogi következménye, leveleket küldtek, nem bíróságon támadták meg, mondta az elnök, ezért a Magyar Polgári Párt önkormányzati frakciói minden egyes közigazgatási egység szintjén a következő napokban ezzel fognak foglalkozni, jelentette ki az MPP elnöke, hogy ahol még nem terjesztették be, ott ezek a határozatok mindenképpen a helyi tanácsok asztalára kerüljenek.
"Ha egy román politikus azt mondja, hogy a magyar közösségnek nem jár az autonómia, akkor gyakorlatilag 1918. december 1-jét kérdőjelezi meg"
Az MPP elnöke beszélt arról is, hogy a március 10-i tüntetés alkalmával megfogalmazott petícióra hosszú idő után válasz érkezett Románia miniszterelnökétől. Bíró Zsolt üdvözölte ezt a választ, még akkor is, ha az elutasító, mert szerinte "ez egy olyan áttörést jelent, ami mindenképpen pozitívumként értékelhető, hiszen az első olyan alkalom, amikor Románia kormánya hivatalos választ küld. Biztató jel, hogy elkezdődhet a párbeszéd ebben az úgymond kényes témakörben". Kifogásolta ugyanakkor, hogy a miniszterelnök arra hivatkozik, hogy Románia semmilyen nemzetközi szerződésben nem vállalt kötelezettséget, és semmilyen nemzetközi egyezmény nem írja elő, hogy autonómiát kellene biztosítani Székelyföld számára. Emlékeztetett, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlása előírja ezt, illetve felhívta a figyelmet az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári kiáltványra, amely tételesen kimondja, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez. "Vissza kell térni a december elsejei nyilatkozathoz, ha egy román politikus azt mondja, hogy a magyar közösségnek nem jár az autonómia, akkor gyakorlatilag 1918. december 1- jét kérdőjelezi meg. Azt gondolom, hogy folyamatosan erre kell hivatkoznunk, elsősorban akkor, amikor autonómiát kérünk" – jelentette ki.
***
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata tegnap délután közleményt adott ki, amely szerint Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére. A közlemény teljes szövegét mellékelten közöljük.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 25.
Európa tanácsi lépések a székelyföldi önkormányzati határozatok ügyében
Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére.
A Büró elhatározta, hogy továbbítja a levelet a Kongresszus Monitoring Bizottságának, amely a következő ülésén tárgyalja meg azt, július harmadikán Kisinyovban.
A határozatot eddig tizenegy önkormányzat fogadta el, mind egyhangú szavazással: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr és Gyergyóalfalu. Gyergyószentmiklós után Makfalva a második önkormányzat, amelyik visszajelzést kapott az Európa Tanácstól a tájékoztatásképpen megküldött határozatra. Ezáltal is beigazolódik, hogy annak elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során ahhoz, hogy a százötvenhárom székelyföldi önkormányzat egy közigazgatási egységbe kerüljön, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról. Éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg.
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata. Népújság (Marosvásárhely)
Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy megküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére.
A Büró elhatározta, hogy továbbítja a levelet a Kongresszus Monitoring Bizottságának, amely a következő ülésén tárgyalja meg azt, július harmadikán Kisinyovban.
A határozatot eddig tizenegy önkormányzat fogadta el, mind egyhangú szavazással: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr és Gyergyóalfalu. Gyergyószentmiklós után Makfalva a második önkormányzat, amelyik visszajelzést kapott az Európa Tanácstól a tájékoztatásképpen megküldött határozatra. Ezáltal is beigazolódik, hogy annak elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során ahhoz, hogy a százötvenhárom székelyföldi önkormányzat egy közigazgatási egységbe kerüljön, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról. Éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg.
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata. Népújság (Marosvásárhely)
2014. június 25.
Válasz az apák ügyében
Köszönöm mindenkinek, aki lájkolta, kommentelte vagy hozzászólt Kiáltvány az apák ellen című bejegyzésemet, -re, -hez, mely június 13-án jelent meg a blogomon, a kafe.hhrf.org már másnap lehozta, a Transindex 17-én Kántor Lajos válaszával együtt, a Szabadság másnap ugyanúgy, a maszol.ro pedig június 20-án a Hozzászólások az erdélyi besúgóvitához címmel, az említetteken kívül Jancsó Miklós morfondírozásával. Köszönöm a médiának is, hogy figyelt.
A bejegyzésem fölötti számlálóban ez áll: 1197. Nem tudom pontosan, mit számol a rendszer, mindenesetre ez a gondolatfutam az első lett a sok közül, holott 2011. február 14-től írom ezt a blogot, van hát miből válogatni. Ehhez a számhoz képest meglepően kevés a reagálás, ami azt jelenti, hogy a probléma sokakat érint és érdekel, de nem tudnak beszélni róla.
Demény Péter. Szabadság (Kolozsvár)
Köszönöm mindenkinek, aki lájkolta, kommentelte vagy hozzászólt Kiáltvány az apák ellen című bejegyzésemet, -re, -hez, mely június 13-án jelent meg a blogomon, a kafe.hhrf.org már másnap lehozta, a Transindex 17-én Kántor Lajos válaszával együtt, a Szabadság másnap ugyanúgy, a maszol.ro pedig június 20-án a Hozzászólások az erdélyi besúgóvitához címmel, az említetteken kívül Jancsó Miklós morfondírozásával. Köszönöm a médiának is, hogy figyelt.
A bejegyzésem fölötti számlálóban ez áll: 1197. Nem tudom pontosan, mit számol a rendszer, mindenesetre ez a gondolatfutam az első lett a sok közül, holott 2011. február 14-től írom ezt a blogot, van hát miből válogatni. Ehhez a számhoz képest meglepően kevés a reagálás, ami azt jelenti, hogy a probléma sokakat érint és érdekel, de nem tudnak beszélni róla.
Demény Péter. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 25.
Apró lépés a katolikus gimnázium újraindítása felé
Van esély a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ősztől való újraindítására – jelentette ki Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azt követően, hogy tegnap Dorin Florea polgármesterrel és Ştefan Someşan főtanfelügyelővel is tárgyalt az ügyben.
A megbeszélésen Brassai ismételten hangsúlyozta, az államosítás áldozatául esett nagy múltú iskola újraindítása nem vonja maga után az Unirea Főgimnázium „utcára pakolását", mint ahogy egyes nemzetféltő román politikusok és sajtótermékek próbálták eddig beállítani a helyzetet.
A hangulatkeltők munkája mindeddig eredményesnek bizonyult: egyetlen felelős beosztásban lévő marosvásárhelyi román politikus sem vállalta fel az iskolaalapítás elengedhetetlen támogatását. Az egyház álláspontját tolmácsolva Brassai úgy vélte, a jelenlegi és a létesítendő tanintézet megférhet a katolikus egyház által visszaszerzett Klastrom (Mihai Viteazul) utcai épületegyüttesben.
Politikai alkuk tárgyát képezi a Rákóczi-iskola
A kommunista rendszer által felszámolt felekezeti iskola újraindításához mind a városi önkormányzat, mind a tanfelügyelőség jóváhagyására szükség van. Amikor az RMDSZ tavasszal hozzájárult Ionela Ciotlăuş liberális alpolgármester leváltásához és a demokrata-liberális Claudiu Maior kinevezéséhez, feltételként szabta az iskolaalapítás támogatását.
A kérdésről egyezség született központi szinten is, ahol Victor Ponta kormányfő biztosította a magyar alakulatot a szociáldemokraták segítségéről. Ennek ellenére Ştefan Someşan főtanfelügyelő korábban elutasította az Erdélyi Római Katolikus Státus és a szülők kérését, hosszas huzavona után azonban álláspontot váltott.
Értesüléseink szerint Someşan csak azok után tért jobb belátásra, miután pártvonalon maga a miniszterelnök, szakmai vonalon pedig az oktatási tárcavezető is a leváltását helyezte kilátásba. „Ha a helyi tanács kéri az iskolahálózat módosítását és a katolikus iskola létrehozását, a tanfelügyelőség beleegyezik" – nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő, hozzátéve: ő csak véletlenszerűen csöppent be a tegnapi tárgyalásra, melyre Dorin Florea polgármester irodájában került sor. Someşan ezért nem is akart további részletekkel szolgálni.
Brassai Zsombor számításai szerint a július eleji önkormányzati ülésen két román pártnak is az RMDSZ kezdeményezése mellé kellene állnia. A főtanfelügyelő egyébként a helyi PSD elnöke, melynek az egyik képviselője éppen a felesége. Brassai elmondta továbbá, tegnap Dorin Florea PDL-s polgármester is pozitív hozzáállást tanúsított.
„Elvárjuk, hogy a két román párt helyi, illetve megyei elnökének álláspontját a többi tanácsos is tartsa tiszteletbe és szavazza meg az iskolaalapításról szóló határozattervezetet" – nyilatkozta a Krónikának Brassai Zsombor.
Amennyiben a helyi önkormányzat is áldását adja az iskolaalapítási tervre, egy végső jóváhagyásra lenne szükség, amit az oktatásügyi tárcától várnak, erre viszont a koalíció keretében már korábban ígéret született. „Tudjuk, hogy kifutottunk az időből, de ehhez hasonló késői jóváhagyások még érkeztek a tavalyi nyári vakációban is, Arad és Bihar megyében" – mondta el lapunknak Tamási Zsolt, a katolikus státus vásárhelyi képviselője.
A bolyais osztályokra alapoznak
A státus helyi képviselője úgy tudja, a leendő iskola az első tanévben csak a bolyais diákokra és pedagógusokra alapozhat. „A Rákóczi egyelőre 104 diákkal indulna, hisz a katolikus státus nem kérheti az unireás szülőktől, hogy váljanak ki a főgimnáziumból. Ez egy következő lépés lenne. Majd, ha a létesítendő iskola jogi személyiséggel fog rendelkezni, akár előkészítő osztályt is indíthat" – vetítette elő a forgatókönyvet Tamási. Az új tanintézet igazán akkor erősödne meg, ha az Unireában működő tizennégy magyar osztály testületileg csatlakozna a Rákóczihoz.
Kérdésünkre, hogy melyik épületet vennék igénybe, Tamási Zsolt elmondta, a döntést a későbbiekben hozzák meg, ugyanakkor nyomatékosítani kívánta, hogy mindkét ingatlan – mind a kicsi, mind a nagy – az egyház visszaszerzett tulajdonát képezi. A huzamos ideje elmaradt házbér miatt a státus nem hosszabbított szerződést az önkormányzattal, így gyakorlatilag az Unirea Főgimnázium ingyen és bérmentve, ugyanakkor bármiféle jogi alap nélkül használja az egyházi ingatlant.
A városháza nem zárkózik el az adósságok törlesztésétől, azonban Dorin Florea polgármester azt szeretné, ha az egyház és az önkormányzat között egy újabb, hosszú távú megállapodás születne, hogy uniós alapokra pályázva renoválják az épületet. Az elkövetkező napokban, az egyház bevonásával, a felek erről és az iskolaalapítás kérdéséről szeretnének egyeztetni.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
Van esély a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium ősztől való újraindítására – jelentette ki Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azt követően, hogy tegnap Dorin Florea polgármesterrel és Ştefan Someşan főtanfelügyelővel is tárgyalt az ügyben.
A megbeszélésen Brassai ismételten hangsúlyozta, az államosítás áldozatául esett nagy múltú iskola újraindítása nem vonja maga után az Unirea Főgimnázium „utcára pakolását", mint ahogy egyes nemzetféltő román politikusok és sajtótermékek próbálták eddig beállítani a helyzetet.
A hangulatkeltők munkája mindeddig eredményesnek bizonyult: egyetlen felelős beosztásban lévő marosvásárhelyi román politikus sem vállalta fel az iskolaalapítás elengedhetetlen támogatását. Az egyház álláspontját tolmácsolva Brassai úgy vélte, a jelenlegi és a létesítendő tanintézet megférhet a katolikus egyház által visszaszerzett Klastrom (Mihai Viteazul) utcai épületegyüttesben.
Politikai alkuk tárgyát képezi a Rákóczi-iskola
A kommunista rendszer által felszámolt felekezeti iskola újraindításához mind a városi önkormányzat, mind a tanfelügyelőség jóváhagyására szükség van. Amikor az RMDSZ tavasszal hozzájárult Ionela Ciotlăuş liberális alpolgármester leváltásához és a demokrata-liberális Claudiu Maior kinevezéséhez, feltételként szabta az iskolaalapítás támogatását.
A kérdésről egyezség született központi szinten is, ahol Victor Ponta kormányfő biztosította a magyar alakulatot a szociáldemokraták segítségéről. Ennek ellenére Ştefan Someşan főtanfelügyelő korábban elutasította az Erdélyi Római Katolikus Státus és a szülők kérését, hosszas huzavona után azonban álláspontot váltott.
Értesüléseink szerint Someşan csak azok után tért jobb belátásra, miután pártvonalon maga a miniszterelnök, szakmai vonalon pedig az oktatási tárcavezető is a leváltását helyezte kilátásba. „Ha a helyi tanács kéri az iskolahálózat módosítását és a katolikus iskola létrehozását, a tanfelügyelőség beleegyezik" – nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő, hozzátéve: ő csak véletlenszerűen csöppent be a tegnapi tárgyalásra, melyre Dorin Florea polgármester irodájában került sor. Someşan ezért nem is akart további részletekkel szolgálni.
Brassai Zsombor számításai szerint a július eleji önkormányzati ülésen két román pártnak is az RMDSZ kezdeményezése mellé kellene állnia. A főtanfelügyelő egyébként a helyi PSD elnöke, melynek az egyik képviselője éppen a felesége. Brassai elmondta továbbá, tegnap Dorin Florea PDL-s polgármester is pozitív hozzáállást tanúsított.
„Elvárjuk, hogy a két román párt helyi, illetve megyei elnökének álláspontját a többi tanácsos is tartsa tiszteletbe és szavazza meg az iskolaalapításról szóló határozattervezetet" – nyilatkozta a Krónikának Brassai Zsombor.
Amennyiben a helyi önkormányzat is áldását adja az iskolaalapítási tervre, egy végső jóváhagyásra lenne szükség, amit az oktatásügyi tárcától várnak, erre viszont a koalíció keretében már korábban ígéret született. „Tudjuk, hogy kifutottunk az időből, de ehhez hasonló késői jóváhagyások még érkeztek a tavalyi nyári vakációban is, Arad és Bihar megyében" – mondta el lapunknak Tamási Zsolt, a katolikus státus vásárhelyi képviselője.
A bolyais osztályokra alapoznak
A státus helyi képviselője úgy tudja, a leendő iskola az első tanévben csak a bolyais diákokra és pedagógusokra alapozhat. „A Rákóczi egyelőre 104 diákkal indulna, hisz a katolikus státus nem kérheti az unireás szülőktől, hogy váljanak ki a főgimnáziumból. Ez egy következő lépés lenne. Majd, ha a létesítendő iskola jogi személyiséggel fog rendelkezni, akár előkészítő osztályt is indíthat" – vetítette elő a forgatókönyvet Tamási. Az új tanintézet igazán akkor erősödne meg, ha az Unireában működő tizennégy magyar osztály testületileg csatlakozna a Rákóczihoz.
Kérdésünkre, hogy melyik épületet vennék igénybe, Tamási Zsolt elmondta, a döntést a későbbiekben hozzák meg, ugyanakkor nyomatékosítani kívánta, hogy mindkét ingatlan – mind a kicsi, mind a nagy – az egyház visszaszerzett tulajdonát képezi. A huzamos ideje elmaradt házbér miatt a státus nem hosszabbított szerződést az önkormányzattal, így gyakorlatilag az Unirea Főgimnázium ingyen és bérmentve, ugyanakkor bármiféle jogi alap nélkül használja az egyházi ingatlant.
A városháza nem zárkózik el az adósságok törlesztésétől, azonban Dorin Florea polgármester azt szeretné, ha az egyház és az önkormányzat között egy újabb, hosszú távú megállapodás születne, hogy uniós alapokra pályázva renoválják az épületet. Az elkövetkező napokban, az egyház bevonásával, a felek erről és az iskolaalapítás kérdéséről szeretnének egyeztetni.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)
2014. június 25.
A rendőrségre nem vonatkozik a törvény?
A rendőrségre nem vonatkoznak azok a törvények, amelyek a kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozzák Romániában – jelentette ki Fekete Kászoni Titus rendőrparancsnok a csíkszeredai önkormányzat kérdéseire adott válaszában.
A Székelyhon portál beszámolója szerint a rendőrfőfelügyelő a törvényes előírások hiányával magyarázta azt a tényt, hogy a 83 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a rendőrség honlapján kizárólag román nyelvű szövegek érhetők el.
Szerinte a létező törvények csak az önkormányzatoknak alárendelt, és a központi irányítású, úgynevezett dekoncentrált intézmények számára szabják meg a kisebbség nyelvének a használatát azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.
„A törvényi keret elemzése” azt jelzi, hogy „a megyei rendőrkapitányságok nem dekoncentrált közszolgálatokként vannak megszervezve” – áll a levélben. Ez szerinte azt jelenti, hogy a rendőrségre nem vonatkoznak az anyanyelvhasználatot biztosító törvények.
A rendőrparancsnok szerint a Hargita megyében dolgozó rendőröknek 15–20 százaléka magyar, a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége azonban ismeri a magyar nyelvet. „Hazánkban a román a hivatalos nyelv, és ezt hazánk minden polgárának kötelessége ismerni” – tette hozzá.
A rendőrparancsnok a Wass Albert ellen 1948-ban hozott halálos népbírósági ítéletre hivatkozva magyarázta, hogy a rendőrség kihallgatott egy 17 éves lányt, aki Wass Albert írói munkásságával kapcsolatos rendezvényt szervezett. Szerinte a beidézett lány tolmácsot kaphatott volna, ha ezt igényli. A rendőrparancsnok szűkszavú választ adott arra a kérdésre, hogy miért hurcolják be a rendőrségre évről-évre azokat a fiatalokat, akik december elsején plakátokon hívták fel a figyelmet a gyulafehérvári kiáltvány azon passzusára, amely autonómiát ígér a magyaroknak.
„Plakátokat csak a helyi hatóságok által kijelölt és engedélyezett helyeken lehet kitűzni” – áll a válaszban. A rendőrparancsnok nyitottságáról tett bizonyságot arra vonatkozóan, hogy őszinte párbeszédet folytasson a város vezetésével a törvény által biztosított keretben.
Csíkszeredában feszült viszony alakult ki a rendőrség és a városvezetés között. Egy rendőrök által okozott, három halálos áldozatot követelő márciusi autóbaleset után Ráduly Róbert polgármester lemondásra szólította fel a rendőrparancsnokot. Az önkormányzat május 9-én intézett 19 kérdést a rendőrkapitánysághoz. Krónika (Kolozsvár)
A rendőrségre nem vonatkoznak azok a törvények, amelyek a kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozzák Romániában – jelentette ki Fekete Kászoni Titus rendőrparancsnok a csíkszeredai önkormányzat kérdéseire adott válaszában.
A Székelyhon portál beszámolója szerint a rendőrfőfelügyelő a törvényes előírások hiányával magyarázta azt a tényt, hogy a 83 százalékban magyarok lakta Hargita megyében a rendőrség honlapján kizárólag román nyelvű szövegek érhetők el.
Szerinte a létező törvények csak az önkormányzatoknak alárendelt, és a központi irányítású, úgynevezett dekoncentrált intézmények számára szabják meg a kisebbség nyelvének a használatát azokon a településeken, ahol egy kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.
„A törvényi keret elemzése” azt jelzi, hogy „a megyei rendőrkapitányságok nem dekoncentrált közszolgálatokként vannak megszervezve” – áll a levélben. Ez szerinte azt jelenti, hogy a rendőrségre nem vonatkoznak az anyanyelvhasználatot biztosító törvények.
A rendőrparancsnok szerint a Hargita megyében dolgozó rendőröknek 15–20 százaléka magyar, a polgárokkal közvetlen kapcsolatban levő rendőrök többsége azonban ismeri a magyar nyelvet. „Hazánkban a román a hivatalos nyelv, és ezt hazánk minden polgárának kötelessége ismerni” – tette hozzá.
A rendőrparancsnok a Wass Albert ellen 1948-ban hozott halálos népbírósági ítéletre hivatkozva magyarázta, hogy a rendőrség kihallgatott egy 17 éves lányt, aki Wass Albert írói munkásságával kapcsolatos rendezvényt szervezett. Szerinte a beidézett lány tolmácsot kaphatott volna, ha ezt igényli. A rendőrparancsnok szűkszavú választ adott arra a kérdésre, hogy miért hurcolják be a rendőrségre évről-évre azokat a fiatalokat, akik december elsején plakátokon hívták fel a figyelmet a gyulafehérvári kiáltvány azon passzusára, amely autonómiát ígér a magyaroknak.
„Plakátokat csak a helyi hatóságok által kijelölt és engedélyezett helyeken lehet kitűzni” – áll a válaszban. A rendőrparancsnok nyitottságáról tett bizonyságot arra vonatkozóan, hogy őszinte párbeszédet folytasson a város vezetésével a törvény által biztosított keretben.
Csíkszeredában feszült viszony alakult ki a rendőrség és a városvezetés között. Egy rendőrök által okozott, három halálos áldozatot követelő márciusi autóbaleset után Ráduly Róbert polgármester lemondásra szólította fel a rendőrparancsnokot. Az önkormányzat május 9-én intézett 19 kérdést a rendőrkapitánysághoz. Krónika (Kolozsvár)
2014. június 25.
Faipari fabula
Egyszerre árulkodik józan pragmatizmusról és jövőbe tekintő racionalitásról a háromszéki faipari vállalkozók azon lépése, hogy szerződést kötöttek a környéken megtelepülő, lassan valamenynyi építkezési és működtetési engedélyt beszerző óriással, a Holzindustrie Schweighoferrel.
Mint ahogy az utóbbi békülékeny gesztusa – a deszkaárura felkínált kedvező ár – is azt jelzi, hogy csitulóban Háromszéken a fás háború, amelyet az osztrák cég megjelenése robbantott ki.
A ’89 végén még 350 ezer körüli munkavállalót foglalkoztató iparág amúgy is kénytelen új utak és módszerek után nézni. Az erdők akár menetrendszerűnek is nevezhető lerablása után – a nagy történelmi újjáépítéseket és a gazdasági újraindításokat többnyire az erdő feláldozása révén finanszírozták – ugyanis aligha lehet másként csinálni az egészet, mint a korábbinál okosabban.
Miután a 3,35 millió hektárnyi romániai erdőnek 830 ezer tulajdonosa van, a körülbelül 4800 fakitermelő cég nagy többsége pedig technológia és kapacitás szempontjából is kispályásnak számít, a szövetkezés kínálja az életben maradás egyetlen lehetőségét. A klaszterezés azért sem alaptalan elképzelés, mivel egyrészt már regisztráltunk hasonló célzatú székelyföldi kezdeményezéseket, másrészt a hasonló szövetkezések erős erdélyi hagyományokra tekintenek vissza.
De még sikeres „klaszteresedés” esetén is évek telhetnek el, míg a több kis céget egyesítő képviselet képes lesz hatékony lobbizásra. És közben úgy kell arra koncentrálni, hogy erdeink minél kisebb mértékben gördüljenek ki az országból rönkfa formájában, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni: a nyersanyagexportot sem lehet teljes mértékben betiltani.
És nemcsak azért, mert valójában az alacsony szintű feldolgozottság mellett lehet igazán nagyot kaszálni: deszkából, fűrészáruból, préselt lemezből, épületfából – és rönkexportból. Miközben a munka- és költségigényes bútorgyártást választók eleve kisebb profitban reménykedhetnek.
A háromszéki klaszterszövetség tagjai látszólag most azonos oldalra kerültek az ugyancsak tagságért folyamodó Schweighoferrel. Új kor kezdődhet, csak higgyünk a farkas–bárány állatmesében.
Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)
Egyszerre árulkodik józan pragmatizmusról és jövőbe tekintő racionalitásról a háromszéki faipari vállalkozók azon lépése, hogy szerződést kötöttek a környéken megtelepülő, lassan valamenynyi építkezési és működtetési engedélyt beszerző óriással, a Holzindustrie Schweighoferrel.
Mint ahogy az utóbbi békülékeny gesztusa – a deszkaárura felkínált kedvező ár – is azt jelzi, hogy csitulóban Háromszéken a fás háború, amelyet az osztrák cég megjelenése robbantott ki.
A ’89 végén még 350 ezer körüli munkavállalót foglalkoztató iparág amúgy is kénytelen új utak és módszerek után nézni. Az erdők akár menetrendszerűnek is nevezhető lerablása után – a nagy történelmi újjáépítéseket és a gazdasági újraindításokat többnyire az erdő feláldozása révén finanszírozták – ugyanis aligha lehet másként csinálni az egészet, mint a korábbinál okosabban.
Miután a 3,35 millió hektárnyi romániai erdőnek 830 ezer tulajdonosa van, a körülbelül 4800 fakitermelő cég nagy többsége pedig technológia és kapacitás szempontjából is kispályásnak számít, a szövetkezés kínálja az életben maradás egyetlen lehetőségét. A klaszterezés azért sem alaptalan elképzelés, mivel egyrészt már regisztráltunk hasonló célzatú székelyföldi kezdeményezéseket, másrészt a hasonló szövetkezések erős erdélyi hagyományokra tekintenek vissza.
De még sikeres „klaszteresedés” esetén is évek telhetnek el, míg a több kis céget egyesítő képviselet képes lesz hatékony lobbizásra. És közben úgy kell arra koncentrálni, hogy erdeink minél kisebb mértékben gördüljenek ki az országból rönkfa formájában, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni: a nyersanyagexportot sem lehet teljes mértékben betiltani.
És nemcsak azért, mert valójában az alacsony szintű feldolgozottság mellett lehet igazán nagyot kaszálni: deszkából, fűrészáruból, préselt lemezből, épületfából – és rönkexportból. Miközben a munka- és költségigényes bútorgyártást választók eleve kisebb profitban reménykedhetnek.
A háromszéki klaszterszövetség tagjai látszólag most azonos oldalra kerültek az ugyancsak tagságért folyamodó Schweighoferrel. Új kor kezdődhet, csak higgyünk a farkas–bárány állatmesében.
Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)
2014. június 25.
Értékmegőrzés uniós támogatásokból a Szatmár Megyei Múzeumban
Európai uniós támogatási programokból fedezi kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos kiadásai jelentős részét a Szatmár Megyei Múzeum, ahol kedden – szintén egy EU-s pályázat keretében – a népi textíliákkal, főként a női ingekkel kapcsolatosan tartottak bemutatót.
Az intézmény elsősorban az országhatárokon átívelő együttműködési programokra pályázott sikeresen az elmúlt években. Lobonţ-Puscaş Marától, a néprajzi és művészeti részleg vezetőjétől megtudtuk, eddig nem kevesebb mint 14 pályázatot bonyolítottak le.
Főként a román–magyar együttműködési programra pályáztak sikeresen, melyben állandó partnerüknek számított a Nyíregyházi Jósa András Múzeum, ugyanakkor kihasználják a magyar–szlovák–román–ukrán szomszédsági programot (ENPI) is – innen nyertek körülbelül 300 ezer eurót az Ungvári Szabadtéri és Néprajzi Múzeummal közösen futó pályázatukra.
A projektek értéke a néprajzkutató szerint 50 és 600 ezer euró között váltakozott. „Kizárólag olyasmire fordítottuk a nyert összegeket, ami az intézményünk statútumában szerepel, azaz érték-őrzési, restaurálási és népszerűsítési feladatokat láttunk el. A különbség mindössze annyi, hogy a támogatások révén jóval nagyobb léptékben és profibb módon tudtuk ezt tenni” – fejtette ki lapunknak Lobonţ-Puscaş Mara.
Rámutatott: futó pályázatuk keretében lehetőségük nyílt egy személygépkocsit vásárolni, valamint egy olyan műszert, mely a fémek kimutatására alkalmas szövetszálakban, kerámiában, festékanyagokban. A kutatási szempontból igen hasznos, 25 ezer eurós szerkezet megvásárlása szintén meghaladta volna a büdzséjük által szabott lehetőségeiket.
A szóban forgó pályázatuk keretében Kárpátalján és Szatmár megyében végeznek néprajzi kutatómunkát úgy terepen, mint a meglévő gyűjtemények esetén, tanulmányokat publikálnak, kiállításokat készítenek, továbbá felújítják az ungvári skanzenben levő hagyományos román házat. A néprajzkutató szerint sok a munka a pályázatokkal, azonban ebből a forrásból sikerült településmonográfiákat összeállítaniuk és publikálniuk, tájházakat felújítaniuk és restaurálniuk, valamint értékes tárlatokat létrehozniuk.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)
Európai uniós támogatási programokból fedezi kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos kiadásai jelentős részét a Szatmár Megyei Múzeum, ahol kedden – szintén egy EU-s pályázat keretében – a népi textíliákkal, főként a női ingekkel kapcsolatosan tartottak bemutatót.
Az intézmény elsősorban az országhatárokon átívelő együttműködési programokra pályázott sikeresen az elmúlt években. Lobonţ-Puscaş Marától, a néprajzi és művészeti részleg vezetőjétől megtudtuk, eddig nem kevesebb mint 14 pályázatot bonyolítottak le.
Főként a román–magyar együttműködési programra pályáztak sikeresen, melyben állandó partnerüknek számított a Nyíregyházi Jósa András Múzeum, ugyanakkor kihasználják a magyar–szlovák–román–ukrán szomszédsági programot (ENPI) is – innen nyertek körülbelül 300 ezer eurót az Ungvári Szabadtéri és Néprajzi Múzeummal közösen futó pályázatukra.
A projektek értéke a néprajzkutató szerint 50 és 600 ezer euró között váltakozott. „Kizárólag olyasmire fordítottuk a nyert összegeket, ami az intézményünk statútumában szerepel, azaz érték-őrzési, restaurálási és népszerűsítési feladatokat láttunk el. A különbség mindössze annyi, hogy a támogatások révén jóval nagyobb léptékben és profibb módon tudtuk ezt tenni” – fejtette ki lapunknak Lobonţ-Puscaş Mara.
Rámutatott: futó pályázatuk keretében lehetőségük nyílt egy személygépkocsit vásárolni, valamint egy olyan műszert, mely a fémek kimutatására alkalmas szövetszálakban, kerámiában, festékanyagokban. A kutatási szempontból igen hasznos, 25 ezer eurós szerkezet megvásárlása szintén meghaladta volna a büdzséjük által szabott lehetőségeiket.
A szóban forgó pályázatuk keretében Kárpátalján és Szatmár megyében végeznek néprajzi kutatómunkát úgy terepen, mint a meglévő gyűjtemények esetén, tanulmányokat publikálnak, kiállításokat készítenek, továbbá felújítják az ungvári skanzenben levő hagyományos román házat. A néprajzkutató szerint sok a munka a pályázatokkal, azonban ebből a forrásból sikerült településmonográfiákat összeállítaniuk és publikálniuk, tájházakat felújítaniuk és restaurálniuk, valamint értékes tárlatokat létrehozniuk.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)
2014. június 25.
Román gyolcsing és zászlóözön Háromszéken
Román népviseletbe öltözve mentek kedden dolgozni a Kovászna megyei prefektúra alkalmazottai, a hagyományos gyolcsing napját ünnepelve.
Csütörtökön már a román trikolór napját tartják, és teleszórják piros-sárga-kék cédulákkal Sepsiszentgyörgy utcáit. A gyolcsing napját egy internetes közösség kezdeményezte tavaly, a prefektúra pedig idén a helyi román napilappal közösen versenyt hirdetett a Facebookon, hogy a polgárok olyan képeket töltsenek fel az oldalára, melyen ezt a ruhadarabot viselik.
A kezdeményező Marius Popică prefektus úgy nyilatkozott, az ősi viselet, a hagyományok őrzése büszkeség és kötelesség, az autentikus értékeket népszerűsíteni kell. „A gyolcsing napja jó alkalom arra, hogy megmutassuk, jó románok és jó hagyományőrzők vagyunk, anélkül, hogy bárkit is zavarnánk” – mondta Popică.
Csütörtökön, a román zászló napján a prefektúra szervezésében a román katona szobránál tartanak ceremóniát, felvonnak egy román zászlót, amit egy kisrepülőből kiugró ejtőernyős visz majd, a rendezvény végén pedig szintén repülőből teleszórják a várost román nemzeti színű papírlapokkal. A Kovászna városi Iustinian Teculescu Egyesület felhívást intézett, hogy minden román tűzze ki a román zászlót, így mutassák ki megbecsülésüket a „nemzeti szimbólumok, a román nép múltja iránt”.
Mint ismeretes, Ioan Selejan érsek éppen egy éve jelentette be, hogy a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökség két kilométer hosszú trikolór színű vásznat vásárolt, melyből több ezer zászlót készítenek, több százat már ingyen szétosztottak a két székely megyében.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)
Román népviseletbe öltözve mentek kedden dolgozni a Kovászna megyei prefektúra alkalmazottai, a hagyományos gyolcsing napját ünnepelve.
Csütörtökön már a román trikolór napját tartják, és teleszórják piros-sárga-kék cédulákkal Sepsiszentgyörgy utcáit. A gyolcsing napját egy internetes közösség kezdeményezte tavaly, a prefektúra pedig idén a helyi román napilappal közösen versenyt hirdetett a Facebookon, hogy a polgárok olyan képeket töltsenek fel az oldalára, melyen ezt a ruhadarabot viselik.
A kezdeményező Marius Popică prefektus úgy nyilatkozott, az ősi viselet, a hagyományok őrzése büszkeség és kötelesség, az autentikus értékeket népszerűsíteni kell. „A gyolcsing napja jó alkalom arra, hogy megmutassuk, jó románok és jó hagyományőrzők vagyunk, anélkül, hogy bárkit is zavarnánk” – mondta Popică.
Csütörtökön, a román zászló napján a prefektúra szervezésében a román katona szobránál tartanak ceremóniát, felvonnak egy román zászlót, amit egy kisrepülőből kiugró ejtőernyős visz majd, a rendezvény végén pedig szintén repülőből teleszórják a várost román nemzeti színű papírlapokkal. A Kovászna városi Iustinian Teculescu Egyesület felhívást intézett, hogy minden román tűzze ki a román zászlót, így mutassák ki megbecsülésüket a „nemzeti szimbólumok, a román nép múltja iránt”.
Mint ismeretes, Ioan Selejan érsek éppen egy éve jelentette be, hogy a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökség két kilométer hosszú trikolór színű vásznat vásárolt, melyből több ezer zászlót készítenek, több százat már ingyen szétosztottak a két székely megyében.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)