Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány
Újabb intézkedéscsomagot készül elfogadni a kormány, miután pénteken az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bérek és a nyugdíjak csökkentését előíró korábbi megszorító intézkedések tervezetének egyes részleteit.
Emil Boc miniszterelnök az alkotmánybíróság döntése után azonnal megbeszélésre hívta az általa vezetett PD-L minisztereit és annak többi vezetőjét. A tárgyalásokat követően Boc bejelentette, hogy a kormány már előkészített egy alternatív csomagot, amely az államháztartási hiány csökkentését eredményező intézkedéseket tartalmaz. A kormányfő azonban nem részletezte ezeket az intézkedéseket. Hozzátette, hogy a kormány jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság szakértőivel tárgyal, hiszen Románia ezzel a három intézménnyel kötött nemzetközi hitelmegállapodást, amelynek további sorsa a megszorító intézkedésektől függ.
Boc emlékeztetett arra, hogy az alkotmánybíróság nem talált kivetni valót a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésében, ezért ezt az intézkedést alkalmazni fogják, viszont a kormánynak a GDP 1,3 százalékát kitevő összeget kell még megtakarítania a most készülő alternatív intézkedésekkel.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint az új csomag gerincét az adó- és illetékemelések képezik, így várhatóan nőni fog a 19 százalékos áfa és a 16 százalékos egységes adókulcs is. Ez utóbbi jelenleg a személyi jövedelemadóra és a társasági adóra egyaránt érvényes. Az említett források szerint a kabinet 24 százalékra növelné az áfát, ami pótolná a nyugdíjcsökkentés elmaradása következtében keletkezett hiányt, viszont pluszköltségeket ró a vállalkozásokra. A kormány ezért esetleg kisebb mértékű áfaemelés mellett is dönthet, amit az egységes adókulcsnak a 20 százalékra emelésével pótolnak – mondták a bukaresti kormányzati források.
A hírek miatt esett a BUX
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 486,17 pontos, 2,28 százalékos csökkenéssel, 20.843,79 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 24,7 milliárd forint volt pénteken, a vezető részvények árfolyamai egyaránt gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője elmondta: a magyar piac egész nap rosszul teljesített, elsősorban amiatt, hogy részben alkotmányellenesnek nyilvánította a román alkotmánybíróság a bukaresti kormány és a parlament által elfogadott megszorító intézkedéscsomagot. A BUX a román tőzsde mellett a régióban egyedüliként veszített ilyen jelentős mértékben értékéből, a térség vezető tőzsdeindexei, csak fél százalék körüli mínuszban zárták a pénteki kereskedést.
Londoni elemzők: leminősíthetik Romániát az alkotmánybírósági döntés után
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint Románia adóskockázati besorolásainak visszaminősítését eredményezheti a román alkotmánybíróság pénteki végzése, amely részlegesen alkotmányellenesnek mondta ki a román parlament által elfogadott takarékossági csomagtervet.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője pénteki elemzésében kiemelte: a fő probléma a döntés nyomán támadt bizonytalanság. Ugyanis ha a részleges megsemmisítő határozat nyomán az egész csomagot vissza kell küldeni a parlamentnek, az további késedelmet okoz, és a román kormány akár újabb bizalmatlansági indítvánnyal is szembesülhet. Az RBS vezető elemzője szerint jelentős esélye van annak, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő – amely a „három nagy" közül egyedüliként tartja befektetésre ajánlott kategóriában a román államadósságot – ezek után követi a Fitch Ratings és a Standard & Poor's példáját, és szintén a befektetési szint alá, spekulatív – „bóvli" – kategóriába sorolja át Romániát.
Ha ez megtörténik, Románia lenne az egyetlen EU-tagállam, amelyet mindhárom nagy hitelminősítő spekulatív államadósi besorolással tart nyilván.
A kormány lemondását követeli az ellenzék
Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette, hogy „az alkotmánybírósági döntés megerősítette, hogy az Emil Boc vezette kormány megbukott", és kilátásba helyezte, hogy már júniusban újabb bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen, ha Traian Basescu államfő nem cseréli le a mostani kabinetet.
Erdély.ma

A Kárpátok forradalmára
Orbán Viktor Tusnádfürdőn is kijelentette, hogy nem akar a bankvilág Che Guevarája lenni. A hasonlítások, metaforák általában mindig sántítanak kicsit. A két jelenség között található azonosságok segítenek (esetleg) mélyebb érthetőséget adni a közlésnek. Vagy mélyen elgondolkodtatnak, mert valami nem passzol a kijelentés körül.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn is kijelentette, hogy nem akar a bankvilág Che Guevarája lenni. A hasonlítások, metaforák általában mindig sántítanak kicsit. A két jelenség között található azonosságok segítenek (esetleg) mélyebb érthetőséget adni a közlésnek. Vagy mélyen elgondolkodtatnak, mert valami nem passzol a kijelentés körül.
Che Guevara, anélkül, hogy időznénk az életút állomásaiban, emblematikusan baloldali ikon. A magyar konzervatív középerőt képviselő Fidesz ezzel a kommunista névvel idézőjelbe teszi saját harcát a hazai és nemzetközi hitelintézetek ellen. Jellegzetesen kommunista módon zajlik a kétfrontos háború: a Magyarországon működő bankok meg lesznek sarcolva, úgy kétszáz milliárdra, hogy nehogy már az emberekre kelljen újabb terheket rakni, a világbank pedig kapott egy ultimátumot, hogy nehogy már ők mondják meg, milyen legyen az ország költségvetése.
A két háború szétválaszthatatlan, a hazai bankok több mint kilencven százalékban külföldi tulajdonban vannak, a Világbank meg az Unió viszont mi magunk lennénk, amennyiben csatlakoztunk ezekhez a szervezetekhez, alakulatokhoz.
Fizessenek a gazdagok! Ez a politikai üzenet, amit dekódolt mind a nemzetközi sajtó, mind a tömegek. Baloldali szlogen, bár Che elvtárs radikálisabb megoldásokat javasolna, világforradalmi célzatossággal. Vagy fölvesszük a harcot a gaz imperializmus ellen, s akkor a kiirtásában, eltörlésében vagyunk érdekeltek, vagy tárgyalunk, és kölcsönösen kielégítő megoldást keresünk. Ezért nagyon szerencsétlen dolog idekeverni azt a szakállas pofát a pólókról, mert ő komolyan gondolta a forradalommal megteremtendő új világot, s bele is pusztult szegény, mert a kizsákmányolt tömegek nem úgy viselkedtek, ahogy a brosúrákban megírták a klasszikusok.
Várhatóan a bankok viszont úgy fognak viselkedni, ahogy elvárható, tovább fogják hárítani ügyfeleikre a bankadó terheit, s csak az emberek fizetik meg az új sarcot, a nemzetközi hitelminősítők és bankszakemberek pedig megtalálják a módját az ellenállásnak, mert mégiscsak ők osztják a pénzt. Talán a román/görög megoldás a célravezetőbb.
Vállalnak mindenféle megszorítást, s az IMF cserébe megengedi a hiánycél emelését, netán ad újabb hitelt. Akkor az emberek sztrájkolni meg tüntetni kezdenek, mire a kormány, mit is tehetne mást, kicsit lazít a gyeplőn, és jelenti az ellenőröknek, hogy nem lehetett száz százalékban teljesíteni a vállalásokat. Más történelem, másfajta hagyományok.
Orbán Viktornak el kell döntenie, akar-e a bankvilág Che Guevarája lenni.
Ha nem akar, akkor ne legyen, mondaná a székely bölcsesség stílszerűen, tusványosan, s le lehetne zárni a kérdést.
Krebsz János. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kiegyenlített korhatár - elfogadták az egységes nyugdíjtörvényt
A képviselőház szerdán éjszakába nyúló, tízórás vita nyomán elfogadta az egységes nyugdíjtörvényt. Az új jogszabály – amely a szenátuson már korábban átment – szerint férfiak és nők 2030 után egyaránt 65 évesen vonulhatnak nyugdíjba, ha legalább 15 éven keresztül fizették a hozzájárulást a nyugdíjalaphoz. Az új rendszer megszünteti ugyanakkor az aránytalanul magas nyugdíjakat, a közalkalmazottakat pedig egységes nyugdíjrendszerbe sorolják. Az ellenzéknek nem sikerült elfogadtatnia javaslatát, amely a bruttó országos átlagbér 45 százalékra emelte volna a nyugdíjpont értékét, így a törvényhozás a kormány által támogatott 39 százalékos szintet foglalta a jogszabályba.
Ez jelenleg 732,8 lej. A vereséget követően a szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok (PNL) kivonultak az ülésteremből. Az ellenzéki pártok egyébként 63 évben szabták volna meg a nyugdíjkorhatárt a nők esetében.
Nem minden módosító indítványt utasított el azonban az alsóház. Azt a javaslatot például megszavazta a honatyák többsége, hogy két évvel hamarabb mehessenek nyugdíjba mindazok, akik legalább harminc évig éltek Nagybányán, Kiskapuson, Zalatnán vagy ezen települések nyolc kilométeres körzetében.
Botiş: bár hiányt eredményez, nem csökkennek a nyugdíjak
A maratoni parlamenti vitán jelen volt Ioan Botiş újonnan kinevezett munkaügyi miniszter is. Mint felszólalásában hangsúlyozta, azért nem szabad az átlagbér 45 százalékára emelni a nyugdíjpont értékét, mert az 5,1 milliárd eurós deficitet eredményezne a társadalombiztosítási költségvetésben. Leszögezte: ha nem csökkennek 2011-ben a nyugdíjak, a büdzsében 3,1 milliárd eurós hiány keletkezik. Hozzátette: ezt a deficitet semmiképp nem szabad hitelből finanszírozni.
A szaktárcavezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a nyugdíjasok alig egyharmada, összesen 4,7 millió személy dolgozta le a törvényben rögzített éveket. Hozzátette: eközben jóval alacsonyabb az aktív lakosság száma, mint a nyugdíjasoké, egy nyugdíjast 0,89 alkalmazott tart el. Botiş leszögezte, 2011-ben a megszorító intézkedések keretében nem csökkentik a nyugdíjakat, mindenki 732,8 lejes nyugdíjponttal számolva kapja majd a havi járandóságát, ami által „elfogadható” szinten marad a büdzsé deficitje.
Szintén a deficit mélyülésének megakadályozásával érvelt az egységes nyugdíjtörvény mellett csütörtökön Emil Boc kormányfő. Mint hangsúlyozta, ha megemelték volna a nyugdíjpont értékét, akkor 3 milliárd euró helyett 5 milliárdot kellett volna jövőre a költségvetésből a nyugdíjak kifizetésére fordítani. Szerinte éppen ezért a jogszabály elfogadása „társadalmi igazságot” teremt, hiszen egyebek mellett megszüntették a „luxusnyugdíjakat”, illetve lehetővé tették a nyugdíjak költségvetésének közép- és hosszú távú fenntarthatóságát.
„Valamennyien nyugdíjba mehetünk 50 éves korunkban, dönthetünk erről is. De akkor kérem, mondják meg, honnan vesszük a pénzt a nyugdíjak kifizetésére. Ha valaki előrukkol a megoldással, akkor én már holnap készen állok kiadni egy erről szóló sürgősségi rendeletet. Ha pillanatnyi döntéseket hozunk, akkor egy napig, két hónapig, talán egy évig túlélhetünk, azonban nem tudjuk közép- és hosszú távon biztosítani a nyugdíjalap fenntarthatóságát” – válaszolta Emil Boc arra az újságírói kérdésre, miszerint szerinte nem túl késői a 65 éves nyugdíjkorhatár. A miniszterelnök ugyanakkor arra is kitért, hogy Európa szinte valamennyi országában téma a nyugdíjak reformja, mindenhol lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közelebbi és távolabbi jövőben egyaránt biztosítani lehessen a járandóságok kifizetését.
Az alkotmánybíráktól várnak jogorvoslatot
Bár a parlament két háza megszavazta a jogszabályt, amit így már csak az államfőnek kell aláírnia és kihirdetnie, korántsem biztos, hogy a jelenlegi formában lép hatályba. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis már jelezte, az alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt, mert annak egyes előírásai szerintük ellentmondanak az ország alaptörvényének. Ioan Cindrea PSD-s képviselő csütörtökön úgy nyilatkozott, meglátásukban nem szabadna csökkenteni az úgynevezett különleges nyugdíjakat, amelyekben a katonaság, a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás kötelékeiből nyugdíjba ment személyek részesülnek. Mint részletezte, a szociáldemokraták egyebek mellett azért sem szavazták meg a jogszabályt, mivel a nyugdíjpont értéke idén a bruttó átlagbér 39 százalékára csökkent, s egyáltalán nem kizárt, hogy az elkövetkező években a kritikus 30 százalékig süllyedhet. Ugyanakkor a PSD-s honatyák szerint az is elfogadhatatlan, hogy a nők nem mehetnek a férfiaknál két évvel hamarabb, azaz 63 éves korukban nyugdíjba.
Markó: korlátozott a kormány mozgástere
Nekem sem tetszik a nyugdíjtörvény – válaszolta Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön kolozsvári sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy a PSD megtámadja az alkotmánybíróságon a jogszabályt. Markó Béla elmondta: nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, többek közt azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg.
Ennek ellenére úgy véli, a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egy egységes rendszer szabályozza, ugyanakkor a járandóságok közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is előrelépésnek számít a törvény. Arra a kérdésre, hogy kilép-e a koalícióiból az RMDSZ, ha egyszer elégedetlenek a jogszabállyal, a szövetség elnöke leszögezte, egyrészt az RMDSZ-képviselők megszavazták a nyugdíjtörvényt, másrészt nem a koalíciós partnerrel elégedetlenek, hanem azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Európai Unió és a Világbank megkötései miatt kénytelenek voltak meghozni. A miniszterelnök-helyettes hozzáfűzte, megérti a PSD képviselőit, hiszen az ellenzéknek az a dolga, hogy ellenkezzen, ugyanakkor leszögezte, a kormánynak gyakorlatilag alig van mozgástere.
Szakszervezeti felzúdulás
Nemcsak az ellenzéki honatyák tartják felháborítónak az egységes nyugdíjtörvény előírásait, hanem szinte valamennyi nagy országos szakszervezeti tömörülés felemelte csütörtökön a hangját a jogszabály ellen. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közleményében arra szólította fel Traian Băsescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt, hanem küldje vissza felülvizsgálatra a parlamenthez. Ugyanakkor a szakszervezetiek az ombudsmantól azt várják, hogy hivatalból eljárást indít, s az alkotmánybíróságon támadja meg az alaptörvénynek ellentmondó előírásokat. „Hazugság, arcátlanság, megvetés – ezek azok a szavak, amelyekkel jellemezni lehet azt a folyamatot, amely a képviselőház szerda esti döntésében csúcsosodott ki.
Egy parlamenti többség, amelynek szégyenében el kellene süllyednie, elfogadott egy teljesen népellenes jogszabályt, teljesen semmibe véve a szakszervezetekkel a témában folytatott tárgyalásokat. A BNS közlése szerint korábban a kormányfővel és a munkaügyi miniszterrel abban állapodtak meg, hogy a nyugdíjpont értéke jövőre eléri az átlagbér 40 százalékát.
Szintén az államfőtől várnak segítséget az Alfa Kartellhez csatlakozott szakszervezetiek is. Liviu Apostoiu, a szakszervezeti tömb alelnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, amennyiben Traian Băsescu nem küldi vissza a törvényt a parlament elé, akkor jogi úton támadják meg a jogszabályt, s a nemzetközi szervektől is segítséget kérnek. Azt azonban Apostoiu is belátja, hogy igen kevés esély van arra, hogy az államelnök ne hirdesse ki a jogszabályt. A szakszervezeti vezető közlése szerint elégedetlenségük fő oka, hogy a törvény megemeli a nyugdíjkorhatárt, illetve nem értenek egyet a nyugdíjpont kiszámításának módszertanával sem.
A rendőröket és vámosokat tömörítő Pro Lex szakszervezet eközben az ellen emelte fel a hangját, hogy az egységes nyugdíjtörvény megszünteti privilégiumaikat, s ezentúl nem részesülhetnek az emelt értékű különleges nyugdíjakban. Szerintük ez igazságtalan, főként olyan körülmények között, hogy jelenleg Romániában egy rendőr várható élettartama alig 62,5 év. A Pro Lex csütörtöki közleménye rámutat, támogatást kértek a Rendőrségi Szakszervezetek Európai Tanácsától. Krónika (Kolozsvár)

Állami kitüntetésben részesítette Băsescu Hajdú Gábor volt egészségügyi minisztert
Cseke Attila egészségügyi miniszter javaslatára, Traian Băsescu államfő kedden a “Hűséges szolgálatért” Országos Rend lovagi rangú kitüntetését adományozta Hajdú Gábor volt egészségügyi miniszternek, a SMURD Rohammentő szolgálat 20 éves fennállása kapcsán.
Az indoklás szerint, Hajdú Gábor miniszter írta alá a tárca nevében az első valós együttműködési protokollumot a Belügyminisztériummal, a SMURD Rohammentő szolgálat működéséről és összetett működéséről. Ugyancsak az ő minisztersége alatt indult el az első eszközbeszerzés a SMURD-nak: elindították a közbeszerzést annak a két helikopternek a megvásárlására, amelyek 2004 óta ma is üzemelnek, a Világbank támogatásával, 33 életmentő járművet vásároltak, amellyel kiegészítették a közúti balesetekhez bevetett, akkor összesen 5 autóból álló gépjármű-parkot és elkezdték a SMURD Rohammentő szolgálatnak mentőautókkal való ellátását.
Hajdú Gábor 1998. október 7. és 2000. december 8. között töltötte be, az RMDSZ képviseletében, az egészségügyi miniszteri tisztséget. (hírszerk.) Transindex.ro

A romániai emigránsok száma 2,77 millió
A Világbank szerint idén 2,77 millió román állampolgár emigrált, vagyis a lakosság 13,3%-a, de ez az arány jelentősen csökken az elkövetkezendő 10-15 évben, mert Románia felzárkózik Európához.
A Világbank adatai szerint a legtöbb romániai lakos Olaszországba, Spanyolországba, Magyarországra, Izraelbe, Amerikába, Németországba, Kanadába, Ausztriába, Franciaországba és Nagy-Britanniába vándorolt ki.
„Rövid távon nem várható, hogy a kivándorlók száma növekedjék, mert a külföldi lehetőségek is egyre szűnnek meg. Hosszútávon, 10-15 éven belül viszont arra számítok, hogy az emigrálás jelentősen csökken, mert Románia felzárkózik Európához” – nyilatkozta Cătălin Păuna, a Világbank romániai irodájának vezető közgazdásza. Mint mondta, a nemzeti össztermék (GDP) dinamikája a vásárlóerő viszonylatában jelentős fejlődést mutatott az elmúlt tíz évben, a jelenlegi válság után pedig folytatódik a felzárkózás az európai uniós (EU) átlaghoz.
„Ha a jelenlegi ritmusban fejlődünk, elérünk egy olyan szintet, amelytől gazdasági szempontból már nem lesz kifizetődő emigrálni Romániából. 10-15 éven belül jóval nagyobbak lesznek a fizetések, mint most” – mondta Păuna.
Ami az orvosok és a szakképzett munkaerő emigrálását illeti, a Világbank közgazdásza úgy véli, távol áll a valóságtól azt hinni, hogy a romániai alkalmazottak bére igen gyorsan eléri majd a nyugat-európai szintet.
Ami a bevándorlókat illeti, 2010-ben Romániába 132 800 személy érkezett, ennek több mint fele nő. Romániába a legtöbb bevándorló a Moldovai Köztársaságból, Bulgáriából, Ukrajnából, Oroszországból, a Szíriai Arab Köztársaságból, Magyarországról, Görögországból, Törökországból, Olaszországból és Németországból érkezett.
A Világbank csütörtökön bemutatta az EU 10, vagyis az Európai Unióhoz 2004 és 2007 között csatlakozott államok gazdasági helyzetére vonatkozó időszakos jelentését. A jelentésben szereplő országok közül Románia és Lettország az egyedüli olyan államok, amelyek idén gazdasági visszaesést regisztrálnak. A jelentés szerint az EU 10 államában jövőben gazdasági fejlődés várható.
„Úgy gondolom, idén a gazdasági visszaesés Romániában az év második felében hozott megszorító intézkedéseknek tudható be” – mondta Păuna.
Az Világbank előrejelzései szerint Románia gazdasága idén 1,9%-kal csökken, 2011-ben pedig 1,5%-kal nő.
Az EU 10 gazdasági helyzetét felmérő periodikus jelentést évente háromszor teszik közzé. A dokumentum a bulgáriai, csehországi, észtországi, magyarországi, lettországi, litvániai, lengyelországi, romániai, szlovákiai és szlovéniai makrogazdasági mutatókat tartalmazza.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Belföldi hírek
Milliók a kisebbségeknek
23 millió lejjel egészítette ki a kormányfőtitkárság költségvetését a kormány a tartalékalapból. A pénzt azok a nemzeti kisebbségi szervezetek kapják, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásban. A kedvezményezettek listáján az RMDSZ a legnagyobb összeggel, 5,7 millió lejjel szerepel, második helyen az ukránok szövetsége 5,3 millióval, utánuk a türk-muzulmán tatárok 2,4 millióval. A török nemzetiségűek közösségi céljaira 1,9, a bánsági bolgároknak 1,1, a romániai görögök szervezetének pedig 1 millió lejt utaltak ki. 3,5 millió lejt a vallásügyi államtitkárság számára utalt ki a kormány.
Túl sok a belügyes
Romániában átlagosan 500 belügyi alkalmazott jut 100 000 lakosra, és ez 25 százalékkal meghaladja az európai átlagot, a szaktárca pedig elsősorban költségcsökkentés miatt szeretné leépíteni a fölös személyzetet a rendőrök, a katonák és köztisztviselők körében. Az erre vonatkozó törvénytervezetet közvitára bocsátják — az indoklás szerint a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank által támogatott válságellenes program jelenti Románia számára azt a megoldást, amely a pénzügyi viszonyok normalitásához vezet, megfordítja a gazdasági egyensúlyvesztési folyamatot, és előkészíti a gazdasági fellendülést. Az idei év második felében a közigazgatási és belügyminisztérium nagyszabású átszervezést kezdeményezett, amelynek meghirdetett célja a decentralizáció, a bürokrácia felszámolása és a hatékonyság növelése. A személyzetcsökkentés javasolt szempontjai: a bűncselekményekben való részvétel, fegyelmi kihágások, a szakmai etikai követelményeknek való megfelelés, szakmai felkészültség, tapasztalat, az egyéni teljesítmény értékelése. A tervezethez január 7-ig lehet módosító javaslatokat benyújtani. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Miniszterelnök-változás az RMDSZ- kongresszus után
Ma délután a Demokrata-Liberális Párt parlamenti képviselőivel megtartott tanácskozás azzal zárult, hogy egyelőre marad Boc miniszterelnök, az esetleges változtatásokra csak az RMDSZ február végi tisztújító kongresszusa után kerülhet sor.
Traian Băsescu államfő a találkozón kifejtette véleményét, miszerint újfajta kormányzást kell kialakítani, amely immáron nem a válságkezelést tekinti fő célkitűzésének, hanem a gazdaság fellendítésének elindítását. Ez a kérdés volt a fő témája a hétfői, a PD-L és a pártot támogató alakulatok vezetőivel megtartott tanácskozásnak is.
Az utóbbi napokban felmerült a kormányátalakítás, a kormányfő helyettesítésének kérdése, már több nevet is emleget a sajtó a független jelöltek köréből. Az államelnök ma, a tanácskozás befejezése után úgy nyilatkozott: a független miniszterelnök megoldás lehetne a gazdaság fellendítése és a kormány iránti bizalom helyreállítása szempontjából, de nem hiszi, hogy a kormányt támogató koalícióban támogatást kapna ez a megoldás.
„Ott tartunk – mondotta –, hogy a kormány sikeresen megkötötte az egyezményt az EU-val, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, ami Romániát kivezette a kockázati zónából, a gazdasági kisiklásból. Elérkeztünk ahhoz, hogy, az előrejelzésekkel ellentétben, 2010 negyedik évnegyede, bár nagyon kicsi, de pozitív jelzéseket hozott a növekedést illetően.
Ilyen körülmények között, mondta az államfő, úgy gondolja: új kormányzati stílust kell kialakítani, a gazdasági fellendülésre irányuló célkitűzéseket nem lehet megvalósítani anélkül, hogy helyreállna a bizalom a kormányban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Băsescu: Romániának az idén nincs szüksége IMF- vagy EU-hitelre
Románia az idén egy eurót sem használ fel abból az elővigyázatossági hitelszerződésből, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében kötött tavasszal – jelentette ki Traian Băsescu államfő. Az államfő elmondta: „Romániának az idén minden bizonnyal nem lesz szüksége egy euróra sem az IMF szervezésében megkötött nemzetközi többoldalú elővigyázatossági hitelszerződésből. Ez utóbbit Románia a tavasszal kötötte meg, annak értelmében az IMF 3,5 milliárd eurót, az Európai Unió pedig 1,5 milliárd eurót biztosít az országnak. Románia csak abban az esetben használja fel ezt a pénzt, ha váratlan válsághelyzet áll elő." Băsescu kizárta annak a lehetőségét, hogy az idén szüksége lenne Romániának az IMF-EU hitelre.
Az államfő a jövő évre vonatkozóan nem foglalt állást arra hivatkozva, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet képlékeny, és – mint mondta – lehetetlen előrelátni a jövő év fejleményeit.
Romániában tartózkodik jelenleg az IMF, az EU és a Világbank szakértőiből álló küldöttség a szokásos, kéthetes felülvizsgálati látogatáson. A küldöttség augusztus 1-ig tartózkodik Romániában.
A román pénzügyminisztérium a héten tette közzé az első félévre vonatkozó költségvetési hiányt, amely elérte a bruttó össztermék (GDP) 2,07 százalékát, ez kevesebb mint amennyi az IMF-megállapodásban szerepel. Az első hat hónapban a konszolidált költségvetés hiánya 11,3 milliárd lej (2,67 milliárd euró) volt, ami az IMF-fel való megegyezés szerint megszabott 12,6 milliárd lej (2,98 milliárd euró) hiánycél alatt van.
Az IMF és a román kormány az idén 1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít. A nemzetközi hitelezők küldöttségének tagjai derűlátóan nyilatkoztak a célértékről, és reményüket fejezték ki, hogy Románia teljesíteni tudja az idén a remélt GDP-növekedést.
MTI. Erdély.ma

IMF: halmozták a dicséreteket
Béremeléssel járó romániai gazdasági növekedést prognosztizál a Valutaalap
„Míg két évvel ezelőtt Románia a világ egyik leggyengébb gazdaságával rendelkezett, jelenleg számos európai uniós tagállamnál jobb helyzetben van” – dicsérte meg tegnap Emil Boc kormányának megszorító és gazdaságélénkítő intézkedéseit Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője.
A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank delegációját tegnap a bukaresti Cotroceni-palotában fogadta Traian Bãsescu román államelnök is, aki a találkozó elején nem kis elégtétellel jegyezte meg, hogy „mi valóban másoknál sokkal jobban állunk”.
A találkozót követő sajtótájékoztatón az államfő felszólította a kormányt alakító pártokat, hogy a jó kilátások ellenére tartózkodjanak a populista intézkedések meghozatalától. „Rendkívül bizonytalan a gazdasági helyzet az EU-ban, következésképpen nálunk is. Bármilyen populista intézkedés felboríthatja a makrogazdasági egyensúlyt, és kárba veszne a lakosság által a tavaly és idén hozott áldozat” – mondta Bãsescu.
Az államfő köszönetet mondott Frankséknek a segítségért, amelyet az IMF-küldöttség nyújtott az elmúlt nehéz időszakban, és megígérte, hogy a jövőben is szem előtt tartják a hitelintézetek javaslatait. Mint ismeretes, márciusban Románia újabb 3,5 milliárd eurós, ez alkalommal készenléti hitelszerződést kötött az IMF, EB és a Világbank alkotta hármassal.
Franks: csak így tovább!
A szerződés feltételeinek betartását ellenőrző IMF-küldöttség találkozott Emil Boc kormányfővel is, akit Jeffrey Franks arra biztatott, hogy folytassa a reformintézkedéseket. „Egyetértünk azzal, hogy a reformok folytatásával és azok kielégítő haladásával, valamint az európai strukturális alapok felhasználásának javulásával, megbízható beruházási tervekkel megalapozott lehet a pozitív növekedés folytatásának reménye, sőt, hogy 2012-ben fokozni is tudják a növekedést” – jelentette ki az IMF-küldöttség vezetője.
Rámutatott, hogy a gazdasági recesszió nemcsak a románok, hanem az egész világ számára hosszas és nehéz volt, ám a román gazdaság helyzete sokkal jobb, mint három évvel ezelőtt volt, és alkalmas mind a növekedésre, mind pedig az esetleg adódó gondok leküzdésére. „Az önök helyzete most nemcsak hogy megengedi a fejlődést, de fenntartható fejlődést tesz lehetővé, gazdasági egyensúlyvesztések nélkül” – mondta Franks.
1,5 százalékos növekedés
Emil Boc kormányfő szerint Románia teljesítette az első félévre beütemezett „stratégiai célkitűzéseket”, és ezért nem kér semmiféle engedményt az IMF igazgatótanácsától. A nemzetközi hitelintézmény idénre 1,5 százalékos gazdasági növekedést jelez előre. Ugyanakkor a jövő évre prognosztizált növekedést 3,9 százalékról 3,7 százalékra mérsékelte.
Minden idők legjobb szerződése?
Peter Harrold, a Világbank képviselője is elégedettségének adott hangot a hitelszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, szerinte a Világbank „még soha nem kötött ilyen jó szerződést a román állammal”. Emlékeztetett, hogy a 90-es években kötött hitelszerződéseket minden alkalommal meg kellett szakítani a feltételek megszegése miatt.
Októbertől béremelések?
Mihai Tãnãsescu, az IMF romániai képviselője szerint a nemzetközi hitelintézmény nem emel majd kifogást a közszférában dolgozók bérének emelése ellen, ha a hatóságok tiszteletben tartják a költségvetési hiányra és a közalkalmazotti bérkeretre vonatkozó egyezségeket. „A kormány szuverén módon dönthet bérpolitikájáról. Ha az év eleji elbocsátások lehetővé teszik, akkor az IMF-nek nincs kifogása az ellen, hogy októbertől növekedjenek a közalkalmazotti bérek” – tette hozzá Tãnãsescu.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

Több százan vettek részt az MPP és az SZNT által szervezett szimpátiatüntetéseken
Összesen több mint ezren vettek részt néhány erdélyi városban a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett szimpátiatüntetéseken szombaton, amelyeket a budapesti megmozdulással egy időben szerveztek. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kovásznán, Baróton is elhangzott a Hősök terének üzenete.
Marosvásárhelyen mintegy 250-en válaszoltak az MPP és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és dacoltak félórán keresztül a nullafokos hideggel a Petőfi-szobor előtt. A szimpátiatüntetésként meghirdetett rendezvényre, mely inkább meghitt, békés megemlékezésre hasonlított, többnyire az erdélyi magyar jobboldal képviselői és hívei jöttek el. A tömegben mindössze egy-két RMDSZ-es körzeti elnököt lehetett látni.
Az emberek nem skandáltak, és nem rázták ökleiket, csendben végighallgatták a szónokokat, majd a székely himnusz eléneklése után hazatértek otthonaikba. Amint Andrássy Árpád, az MPP egyik helyi vezetője fogalmazott: a marosvásárhelyiek és környékbeliek lélekben csatlakoztak magyarországi testvéreikhez. „Üzenjük, hogy el a kezekkel Magyarországról, a Székelyföldről, a magyarokról. A haza nem eladó!” – jelentette ki beszédében az MPP megyei elnöke, László György. „56 évvel ’56 után azt tapasztaljuk, hogy Magyarország szuverenitása újra veszélyben van – hangsúlyozta diskurzusában Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke. – Brüsszel nem lehet Moszkva, gondoltuk, amikor a budapesti bársonyos és a hazai véres forradalmakat követően abban reménykedtünk, hogy a közös Európához csatlakozva, nemcsak a schumanni elvek mentén létrejött értékközösség tagjai lehetünk, hanem a határok légiesítésével gyakorlatilag a békés nemzetegyesítés haszonélvezői is”.
Beszédében rámutatott, hogy a demokratikus, a keresztény értékrendre és a felebaráti tiszteletre épülő társadalom helyett, ma egy, a moszkvai tankoknál alattomosabb diktatúra, az úgynevezett kalmárdiktatúra sötét fellegei gyülekeznek a magyarság feje fölött. „Ha pedig ez ellen egy ország vagy nemzet saját érdekei védelmében lépni mer, arra könyörtelen pergőtűzzel sújtanak le napjaink csodafegyverének, a médiának a bevetésével. A tömegkommunikáció mára sajnos legtöbb esetben már a tömegmanipuláció eszközévé vált, és az üdítő kivételektől eltekintve általánosan elterjedt harcászati eszközként kezelik azt” – figyelmeztetett Bíró. Az SZNT vezetője a bukaresti – román és magyar – hatalomnak is üzent, amikor rámutatott, hogy a szubszidiaritás elve már-már elcsépelt szóhasználattá vált Romániában. „Nem kampányszövegként megfogalmazott marosvásárhelyi kiáltványokra van szükség, hanem tudatos Székelyföld-politikára, tiszta és világos vonalvezetésre, melynek hiányát nem lehet unos-untalan a gazdasági válság okozta nehézségekkel magyarázni. Az alibipolitizálás helyett konkrét és előremutató lépésekre van szükség idehaza is” – szögezte le Bíró Zsolt.
Autonómiáról is szó volt Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön több mint háromszázan gyűltek össze az Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén gyertyával, magyar és székely zászlóval, Orbán Viktor-fotókkal és az EP-képviselőknek üzenő magyar és angol nyelvű feliratokkal, amelyek szerint ma Magyarország, ám holnap bármelyik más nemzet sorra kerülhet. „Világgá kiáltjuk, hogy Brüsszelben is hallják: El a kezekkel Magyarországról!” – fogalmazta meg a közel egyórás szimpátiatüntetés üzenetét Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke. Elmondta, az Európai Unió történetében példátlan a félrevezető rágalomhadjárat, amit a balliberális körök indítottak Orbán Viktor és a magyar kormány ellen.
A világuralomra törő pénzügyi körök attól félnek, hogy a magyar példa ragadós lesz, más nemzetek is felemelik a szavuk a bankokrácia, az eladósodás, a Világbank uralma ellen – fogalmazott Fazakas, aki szerint Magyarország ismét zászlóvivője a népek, nemzetek szabadságért vívott harcának. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi elnöke hangsúlyozta, Magyarország is az önrendelkezésért, az autonómiáért vív harcot, miként a székelyek. „Ugyanaz a sorsunk, bízunk benne, hogy Magyarország is támogatni fog a Székelyföld autonómiájának elérésében” – mondta Gazda. A szimpátiatüntetésen az MPP több elöljárója is felszólalt, áldást mondtak Kovács István unitárius és Incze Zsolt református lelkipásztorok, felolvasták a közös nyilatkozatot, Veres László színművész Wass Albert egyik versét mondta el, majd a csendesen tüntetők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Különböző válságkezelési módok
Több százan vettek részt a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson tartott szimpátiatüntetésen is, utóbbi városban és a hargitai megyeszékhelyen mintegy 150 személy, míg Udvarhelyen az MPP mintegy 200 tagja és szimpatizánsa gyűlt össze. A résztvevők magyar zászlókat és égő gyertyát tartottak a kezükben, illetve elénekelték a Himnuszt. Szász Jenő MPP-elnök, aki Udvarhelyen vett részt a szimpátiatüntetésen, arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Romániában és Magyarországon is nehéz a gazdasági helyzet, míg nálunk a megszorító intézkedések a lakosok ellen irányultak, a szomszédos országban a kormány támogatja a polgárokat.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, amennyiben az Orbán-kormánynak sikerül véghez vinni a tervét, ez modell lehet más országok számára is, és ily módon tért veszíthetnek a globalizáció hívei. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy „lelkileg támogassák” Orbán Viktor magyar kormányfőt, míg Mezei János gyergyószentmiklósi elöljáró sok erőt kívánt a magyarországi politikusnak, hogy véghez tudják vinni azt, amit elkezdtek.
Pincében tüntettek Kolozsváron
Kolozsváron csupán néhány tucatnyi magyar vett részt a szombat délután a Heltai Alapítvány Mikó utcai udvarán tartott szimpátiatüntetésen. A részvevők előbb gyertyát gyújtottak, majd tekintettel a zord időjárásra levonultak a vendéglő pincéjébe, ahol László György megyei MPP-alelnök felvázolta az összejövetel célját. „Erkölcsi és szent kötelességünk kiállni a nemzeti kormány mellett” – mondta. A rendezvényen felolvasták a budapesti tüntetés nyilatkozatát, illetve Simon Csaba országos alelnök a polgári alakulat nyilatkozatát, amelyben támogatásukról biztosítják Magyarország kormányát, a dokumentumot a későbbiekben átadták a kolozsvári magyar főkonzulátusnak. A szervezők a beszédek végeztével teával és borral vendégelték meg a szimpatizánsokat.
Krónika (Kolozsvár)

Kémfőnököt jelölt Traian Băsescu kormányfőnek
Mihai Răzvan Ungureanut, a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjét javasolta a miniszterelnöki tisztségbe Traian Băsescu államfő. Az elnök azt követően nevezte meg a Ungureanut a hétfőn délelőtt lemondott Emil Boc kormányfő utódjaként, hogy délután konzultációkat folytatott a parlamenti pártokkal. A 43 éves, történész Ungureanu korábban külügyi államtitkárként dolgozott, majd a Tăriceanu-kormány külügyminisztere is volt 2004 és 2007 között. A külügyi hírszerzést 2007 óta vezeti. Magyarul is beszél.
Traian Băsescu hétfőn este azt mondta: még tavaly decemberben tárgyalt Emil Boc kormányfővel annak lemondásáról, de – mint mondta –, nem kívánták instabillá tenni az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az EB tárgyaló-delegációinak soron következő, a hétvégén véget ért látogatása előtt.
Mihai Răzvan Ungureanu a kormány mielőbbi megalakítását nevezte elsőrendű céljának, hogy az ország gazdasági és politikai stabilitása fennmaradjon. A reformok folytatódni fognak, kedden reggel pedig elkeződnek a megbeszélések a koalíciós pártokkal az új kabinet kormányprogramjáról – közölte a kinevezett miniszterelnök.
Traian Băsescu államfő hétfő délután a parlamenti pártokkal konzultált az új kormányfő személyéről, miután Emil Boc délelőtt visszaadta kormányának megbízatását.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a konzultációk előtt leszögezte: a szövetség nem tartja jó megoldásnak a technokrata kormányfő kinevezését. Politikai kormány alakuljon politikai támogatottsággal – mondta Kelemen.
Az RMDSZ nem zárkózik el az előrehozott választások lehetőségétől, viszont ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, ha létrejön egy megegyezés a koalíción belül, ezt támogatja az államelnök is, valamint az ellenzéki pártokkal is konstruktív párbeszédet folytatnak erről a kérdésről.
A szövetségi elnök egyébként keddre összehívta az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsát.
A Demokrata Liberális Párt a jelenlegi koalícióra alapuló, politikai kormányt szeretne – közölte az államfővel folytatott megbesézlést követően Teodor Baconschi, a nagyobbik kormánypárt alelnöke.
Az ellenzéki pártok előrehozott választások kiírását és Traian Băsescu lemondását kérték a hétfő délutáni konzultáción. „Véleményünk szerint a politikai válság legjobb megoldása az államfő lemondása lenne. Ő azonban azt válaszolta, nem fog lemondani épp most, amikor Emil Boc is visszaadta mandátumát” – mondta a találkozó után Crin Antonescu, a Szociálliberális Unió (USL) társelnöke.
Az ellenzéki pártelnökök leszögezték: céljuk az előrehozott választások kiírása, ezért egyetlen kormányt sem szavaznak meg a parlamentben.
Krónika (Kolozsvár)

Régi viccek
Az megvan, hogy a Magyar Királyság egyszerre üzent hadat az Amerikai Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak? És az megvan, hogy Orbán Viktor megharagudott a Világbankra meg az Unióra? És az elrugaszkodás éve? Meg: tessék mondani, ez már a szocializmus (konszolidáció), vagy lesz még rosszabb? Plusz mennyivel látványosabb szaltókat fogunk bemutatni, ha egyszer végre lesz víz is a medencében?
Most a nagy kilátástalanságban, egy depressziós tél végén, talán kibújik a remény zöld fűszála a méteres hó alól. Az öreg székely javítja a tetőt, aztán megcsúszik. Kapaszkodik mindenbe és mindenkibe, de csak csúszik reménytelenül lefelé. Foggal, körömmel fékezné, lassítaná a sebességet, ám csak gyorsul, és egyre közelebb a mélység. Hosszas küzdelem és egyensúlyozás végén lezuhan, eltörik keze, lába, csigolyája, mindene. De csak mosolyra, sőt vigyorra húzódik a góbé szája: Na, hálisten, mert a bizonytalanságot nagyon nem bírom!
Bántják Magyarországot! Elnyomnak, világméretű az összeesküvés New Yorktól Tel-Avivig, a bankvilággal szövetkezett a finánctőke, beleszólnának a legbensőbb magánügyeinkbe, visszakérik a kölcsönadott pénzt, megvonják a támogatást, szaglászó bizottságokat küldenek ránk… Oda a függetlenségünk! Pedig csak az maradt nekünk, amire még büszkék lehetünk. Trükkök százait vetettük be, csaltunk, ahol tudtunk, és most nem adnak a becsületszavunkra. Azért úri társaságban ez nem volt szokás eddig.
Félretéve a vicceket, sajnos azt kell mondanunk, tekinthető örömhírnek is, hogy semmi nem változott. A kurucos hangvételű, vallásos tisztelettel övezett, mélyen a magyar hagyományba ágyazott karakán kormányozás pont oda vezet, mint a nemzetközi élvonallal parolázó, felvilágosult liberális szakszerűségnek eladott böszmeség. Gyakorlatilag csak a retorika változik, a játéktérben elfoglalt helyünk és a lehetőségeink ugyanazok. Még keményebben fogalmazva: tényleg annyira pitiáner kicsi ország vagyunk ezen a tájon a globális világgazdaságban, hogy már csak azt a néhány politikust választjuk meg, akik lenyúlják a maradék pénzeket, és elosztják a rokonok közt az állásokat. És csak azért nem vagyunk kollektíven az adósok börtönében, mert vasárnap zárva vannak a tőzsdék, és nem tudunk államadósságot csinálni.
Nosztalgikusan gondolunk vissza a diktatúra egyenlőségére, mert akkor éppen nem voltunk egyenlők. Arra emlékszünk még, hogy Brezsnyev, Kádár és Ceauşescu együtt utaznak a repülőn? Szereplőcsere megvolt, de mi még ugyanazon a repülőn (viccben) vagyunk.
Krebsz János
Új Magyar Szó (Bukarest)

IMF: jöhet a béremelés
Júniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a leendő kormány tárgyalt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az új kormánynak sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. A kabinet ugyanakkor a híresztelések szerint még idén csökkentené a pékipari termékek áfáját. Utóbbi intézkedés a szakemberek szerint nem biztos, hogy eléri a várt célt.
Kedélyes párbeszéd
Traian Băsescu államfő is támogatja a bérek és nyugdíjak kiegészítését. Júniustól 8 százalékkal emelik a közalkalmazottak bérét Romániában, és megkezdik az átlagon felüli nyugdíjakból jogtalanul visszatartott egészségbiztosítási járulékok visszafizetését – közölte Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt, miután a beiktatásra váró, Victor Ponta vezette kormány küldöttsége befejezte kétnapos tárgyalássorozatát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó szakértői csoportjával. A miniszterelnök-helyettesi és pénzügyminiszteri tisztségre egyaránt jelölt Georgescu – aki jelenleg még a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzóhelyettese – hozzáfűzte: a beiktatásra váró Ponta-kormány eltökélt szándéka, hogy visszaállítsa a megszorító intézkedések előtti szintre a közalkalmazotti béreket: első lépcsőben júniustól 8 százalékkal emelik az állami fizetéseket. Mint ismeretes, 2010 júniusában ideiglenesen 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét. Tavaly év elején ebből 13 százaléknyit visszadtak, és még körülbelül ugyanekkora emelésre lenne szükség, hogy bérük ismét elérje a 2010 eleji szintet. Az átlagon felüli, azaz a 740 lejt meghaladó nyugdíjak esetében az alkotmánybíróság megállapította, hogy azokból eddig több egészségbiztosítási járulékot vontak le, mint amennyit kellett volna. Ezt a különbözetet szintén júniustól kezdik havonta visszafizetni – derült ki a pénzügyminiszter-jelölt beszámolójából.
Növelhető a hiánycél
A béremelésre és nyugdíj-kiigazításra a költségvetési hiánycél növelése árán lehet forrásokat biztosítani. Georgescu szerint a beiktatásra készülő új kormány küldöttségének sikerült megállapodnia az IMF szakértőivel arról, hogy az államháztartás hiánya idén a tervezettnél nagyobb legyen, de nem magasabb, mint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3 százaléka. Korábban Románia 1,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányban állapodott meg az IMF-el. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kormányról várhatóan ma délután szavaz a parlament. Ha megkapja a bizalmat, a kabinet kedden megtartja első ülését, amelyen a tervek szerint elfogadja az IMF-nek küldendő új szándéklevelet a módosított költségvetési hiánycélról. Mint ismeretes, Románia számára tavaly márciusban összesen 5,3 milliárd eurós, kétéves hitelprogramot hagyott jóvá az EU, az IMF és a Világbank. A készenléti megállapodást (stand-by arrangement) Románia elővigyázatosságinak tekinti, azaz nem hív le belőle pénzt, mindazonáltal a negyedéves felülvizsgálatokon át kell esnie, a hiánycél módosítását is el kell fogadtatnia a hitelezőkkel.
Băsescu benne van
Az ügyben tegnap délután megszólalt Traian Basescu államfő is, aki délelőtt szintén fogadta az IMF küldöttségét. Az elnök leszögezte: nem igaz, hogy nem támogatja a béremelést, sőt éppen azért tartja fontosnak, mert az szerinte stimulálhatja a fogyasztást, és csökkentheti az állami rendszerek forráshiányát. „Ma is ugyanolyan manipuláció zajlik, mint két éve: akkor senki sem akarta elmagyarázni, hogy a megszorítások nélkül mind a 22 millió állampolgárnak szenvednie kell. Ma azt mondják, az elnök nem ért egyet a béremeléssel és a nyugdíjakból levont összegek viszszafizetésével. Határozottan kiállok a bérek visszaemelése mellett, ezt mind az IMF, mind a parlament, mind Victor Ponta kijelölt miniszterelnök tudomására hoztam” – szögezte le. Szerinte ugyanakkor a béremelés nem érinti hátrányosan a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot, sőt csökkenti a hiányt, mivel nagyobb az adóalap. Kijelentette: egyetlen olyan megoldást sem tart elfogadhatónak, amely növelné a tb-alap hiányát, azaz kisebb bevételt jelentene. A nyugdíjalap hiánya mintegy 3,6 milliárd euró, azaz 16 milliárd lej. A béremelés egymilliárd lejjel csökkenti ezt a hiányt. Kijelentette: csak arról kívánta az IMF-et tájékoztatni, hogy az idei választási évben egyetlen populista intézkedést sem tart elfogadhatónak. Az államfő rámutatott: a pénzügyi tárca tartalékalapjában több mint ötmilliárd euró pénzpiacokról felvett hitel található, hogy időben kifizethessék az esedékes hitelrészleteket. E tartalékot azért kellett fölhalmozni, hogy az ország ne kerüljön függő helyzetbe, és ne kelljen hirtelen, túl nagy kamattal pénzt fölvenni. A béremelésre szánt pénzek az IMF-fel történt megállapodás nyomán különíthetők el. Emlékeztetett: a korábbi megállapodás értelmében a költségvetési hiánycélt 1,9 százalékban határozták meg, azzal a megjegyzéssel, hogy az indokolt esetben 2,2-2,3 százalékosra növelhető. Rámutatott: a deficit kisebb volt a vártnál, 1,84 százalékos. A kormány a januári megállapodás értelmében kevéssel 2 százalék fölé tolhatja ki a hiánycélt, vagyis az államfő szerint megvan a pénzügyi mozgástér a közalkalmazotti bérek kifizetésére.
A nyugdíjból levont összegek kapcsán kifejtette: még nem látja a megoldást, de a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel együtt keresik a megoldást.
Privatizáció és korszerűsítés
Az állami cégek átalakítása, a magánszférából érkezett menedzserek és a privatizációs folyamat felgyorsítása kapcsán – amelyek szintén a hitelmegállapodás feltételei – Traian Băsescu elmondta: az energetikai cégek részleges privatizációjából származó bevételt a vállalatok korszerűsítésére költik. Rámutatott: a Transgaz földgázszállító cégnek például új szivattyúállomások és új vezetékek kiépítésére van szüksége. Kijelentette továbbá, hogy az új egészségügyi törvény továbbra is prioritás, és leszögezte: véleménye szerint az egészségügyi rendszer nem működhet jól mindaddig, amíg abban nem jelenhet meg a magánszféra is, jelenleg ugyanis nincs elegendő pénz a fenntartására.
Boc: „a mi érdemünk”
Eközben Emil Boc február elején lemondott kormányfő a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kampányindító rendezvényén saját kormányának, illetve az ezt követően Ungureanu-kabinetnek vindikálta azt, hogy júniustól sort lehet keríteni a béremelésre, s a nyugdíjasok is visszakaphatják a tőlük jogtalanul elvett pénzösszegeket. „Meghoztuk a megfelelő intézkedéseket, most pedig az ország egyenesen áll az Európai Unióban tapasztalható gazdasági nehézségek előtt” – fejtette ki az exminiszterelnök. Krónika (Kolozsvár)

Túl sok a magyarok előjoga
Pergőtüzet zúdított parlamenti felszólalásakor az új román kormányzat egyik vezető politikusa, Crin Antonescu az előző bukaresti kabinetben részt vevő RMDSZ-re.
Victor Ponta újkormányfő, a Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint szövetségese, Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is azt állította, hogy a helyi magyarok túl sok előjogot kaptak.
Crin Antonescu a parlamentben az ellenzékivé lett magyar képviselőkhöz fordulva éles hangon bírálta az előző román koalíciós kormányt, amelynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja volt. A kritikák egy része arról szólt, hogy a politikus szerint a megbukott kabinet jogtalanul juttatott saját oldalának állami összegeket kampánycélokra. Antonescu felhozta a román törvényhozásban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló korábbi kormányhatározatot is.
„Amikor Victor Ponta úr a törvénysértéseket említette, akkor azokról az intézkedésekről, túlkapásokról beszélt, amelyeket, önök, RMDSZ-esek követtek el, együtt azzal a hatalommal, amelyet két cikluson át támogattak, és amely törvénysértéseket most Románia összes lakosainak az érdekeit figyelembe véve meg kell szüntetnünk. Igen, az önök által kampánycélokra elsíbolt, kiutalt pénzeket most vissza kell vennünk és oda kell adnunk a nyugdíjak és bérek emelésére, és Victor Ponta minden román állampolgár érdekei szerint cselekszik, beleértve a magyarokat is. Még akkor is, amikor az önök által törvénysértő módon meghozott kormányhatározat megszüntetéséről beszél. Jogtalan és sértő az önök bírálata, hiszen azok a jogok, amelyeket mi biztosítani szándékozunk a romániai kisebbségeknek, a legmagasabb európai normáknak is megfelelnek” – mondta hétfőn a bukaresti parlamentben Crin Antonescu.
Az új kormány kedden már ülésezik, és jelentős sikerként könyvelheti el, hogy hétfőig sikerült megállapodnia arról a szándéknyilatkozatról az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank delegációjával, amelynek lényege, hogy a Nemzetközi Valutaalap engedélyezi a tervezettnél magasabb idei költségvetési hiánycélt Romániának. Ezzel az idén lesz miből fokozatosan emelni a nyugdíjakat és a béreket, ami létfontosságú lehet a hétfőn beiktatott új hatalomnak a közelgő, novemberi választások előtt.
hirado.hu. Erdély.ma

Leminősítette Romániát a Moody’s
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Románia államadós-besorolásának kilátását pénteken a Moody's Investors Service, az euróövezetből eredő kockázatokkal és a jelentős devizaalapú hazai hitelállománnyal indokolva a lépést.
A legnagyobb hitelminősítő csoport az európai piaci zárások után, péntek este Londonban bejelentette, hogy a kilátásrontás a devizában, illetve hazai valutában fennálló hosszú futamidejű kormánykötvény-kötelezettségek „Baa3"-as szintű – más hitelminősítők módszertanában „BBB mínusz"-nak megfelelő – osztályzatát érinti.
Ha a Moody's innen leminősíti Romániát, azzal a hosszú távú román szuverén adósbesorolás átkerül a befektetésre már nem ajánlott „Ba" sávba.
A hitelminősítő indoklása szerint a döntés egyik fő tényezője az volt, hogy a román gazdaság szoros szálakkal kapcsolódik az Európai Unióhoz, és hatással lehet a román növekedési kilátásokra, ha az uniós kereskedelmi, befektetési és finanszírozási partnerországokban hosszasan elnyúló lassú növekedési időszak kezdődik.
A Moody's kiemeli, hogy a román export 50 százalékát az euróövezet, további 20 százalékát a többi uniós gazdaság veszi fel.
A kilátásrontás másik fő tényezője a viszonylag magas román devizaadósság-állomány, amely 2011-ben a hazai össztermék (GDP) 72 százalékával volt egyenlő. Ez a hitelminősítő szerint szintén nyomást gyakorolhat a növekedési kilátásokra és a fizetésimérleg-pozícióra is, az alacsonyabb növekedési ütem pedig a bankrendszerbeli kockázatokat erősítheti, mivel akadályozza a nem teljesítő kinnlevőségek magas – idei márciusi állapot alapján 15,9 százalékos – arányának csökkenését. Bár a jórészt külföldi tulajdonú román bankrendszer tőkeellátottsága és felügyelete megfelelő, a kinnlevőség/betét ráta azonban viszonylag magas, és a nagy devizaalapú hitelállomány refinanszírozása jelentős mértékben függ az anyabankok finanszírozásától – áll a Moody's elemzésében. A cég szerint ugyanakkor abban, hogy a pénteki hitelminősítői akció csak a kilátásrontásra korlátozódott, és Románia megtarthatta „Baa3"-as – vagyis befektetési ajánlású – államadós-osztályzatát, szerepe volt Románia EU-integrációjának, amely komoly mértékben növelte az egy főre jutó jövedelmi szintet, valamint a beruházások, a megtakarítások értékét és a gazdaság versenyképességét. Emellett az ország adósprofilja szempontjából kedvező a viszonylag alacsony összesített kormányadósság, és az elmúlt két évben végrehajtott költségvetési konszolidáció is, amely a 2009-ben mért 9 százalékról 2011 végéig 5,2 százalékra vitte le a GDP-arányos román államháztartási hiányt.
A Moody's megjegyzi, hogy bár az év elején tiltakozó demonstrációk voltak a költségvetési szigor ellen, és az elmúlt négy hónapban két kormányváltás is lezajlott, az ország költségvetési mérőszámai az idei év eddigi szakaszában javultak a tavalyi mutatókhoz képest.
A hitelminősítő a befektetési ajánlású román adósosztályzat megtartásának fő tényezői között emeli ki azt is, hogy mindegyik román kormány kifejezte elkötelezettségét az IMF/EU/Világbank-hitelmegállapodásokban szereplő gazdaságpolitikai célok mellett.
A Moody's szerint e megállapodások alátámasztják Románia adósprofilját, mivel az előírt költségvetési reformok javították a kormány középtávú költségvetési kilátásait, emellett e nemzetközi intézmények fizetésimérleg- és külső likviditási támogatást tudnak nyújtani, ha nehezebbé válik a tőkepiaci finanszírozás.
MTI. Erdély.ma

A várható pozitív folyamatok sem elegendőek a felzárkózáshoz
Chikán Attila a Budapesti Corvinus Egyetem Rajk László Szakkollégiumának igazgatója, volt magyarországi gazdasági miniszter tartott előadást múlt csütörtökön a PKE-n.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Közgazdaságtudományi Karának és Janus Pannonius Szakkollégiuméának meghívására Nagyváradra látogató gazdasági szakember A közép-kelet-európai országok versenyképessége címmel tartott előadást csütörtök délután aPKE dísztermében. Chikán Attila előadásában először az új világrend összetevőiről beszélt, kiemelve többek között azt, hogy a globalizáció új viszonyítási alapot teremtett nem csak a gazdaság, de a tág értelemben vett társadalom világa számára is. Chikán Attilaelőadásának második szakaszban a kelet-európai országok regionális versenyképességről beszélt, kiemelve, hogy hét az Unióhoz az utóbbi években csatlakozott vizsgált kelet-európai ország közül 2001-ben gazdasági szempontból Magyarország állt a legjobban a különböző tekintélyes intézmények rangsorolásában, 2012-re azonban Bulgáriával egy szintre csúszott le, mely utóbbi ország jelentős javulást tudhat magáénak. Chikán Attila hozzátette, hogy Románia aránylag könnyen vészelte át a gazdasági válság első két évét, de ezt követően ismét lefelé tartó tendencia figyelhető meg a román gazdaságban.
Egy régió elemzése
További összehasonlító elemzését Chikán Attila négy országra – Horvátországra, Magyarországra, Romániára és Szlovéniára szűkítette le, hangsúlyozva először azokat a közös tényezőket, melyek támogatják ezeknek az országoknak a versenyképességét. Ezek között a tényezők között említette, az alapoktatás minőségét, a középfokú oktatásban résztvevők arányát és a beiskolázási arányt a felsőoktatásban. Nagy előny továbbá az átlagon felüli mobiltelefon előfizetést, internet hozzáférést és szélessávú internetelérést. Ezekre a tényezőkre lehet és kell támaszkodni a versenyképesség növelése érdekében, hangsúlyozta az előadó. A négy országot hátráltató tényezők között említette Chikán Attila a közép- és felsőfokú oktatás nem versenyképes minőségét, a munkavállalók továbbképzésének hiányát és az értelmiség elvándorlását. Kifejtette továbbá, hogy a vizsgált országok még mindig nem értették meg a piacgazdaság lényegét, ezért hajlamosak állami monopóliumok létrehozására, ugyanakkor nem tudnak szabadulni az agrárpolitika problémáitól. „Nem igaz az a tézis, hogy az agrárium húzóágazata a magyar gazdaságnak” – szögezte le Chikán Attila. Komoly hátráltató tényezőként mutatkozik ezekben az országokban az, hogy nagyon alacsony a bizalom a politikusokban, ellenben nagyon erőteljesen jelen van a kormányzati korrupció. Ugyancsak nem segítik ezeket az országokat a kormányzati szabályozás terhei, a költségvetési pazarlás, a gazdasági ügyek rendezetlensége, a közbeszerzési problémák a kisebbségi tulajdonosok védelmének az esetlegességei, a fogyasztók hiányos tájékoztatása – ebben a vonatkozásban a hitelesek nem megfelelő tájékoztatását emelte ki az előadó –, de az is a hátráltató tényezők közé tartozik, hogy a finanszírozás során ezek az országok nem tudták kihasználni a tőzsde nyújtotta lehetőségeket.
Jóslatok
A továbbiakban a régióban a jövőben várható tendenciákról beszélt Chikán Attila. Kifejtette, hogy lassan erősödő növekedés várható, viszont ez a növekedés nem lesz elegendő arra, hogy behozzák a lemaradásukat a fejlett uniós országokhoz képest. Ugyanakkor számottevő külföldi közvetlen tőkebefektetésre lehet számítani. Ennek kapcsán Chikán Attila leszögezte: „Lehet nem szeretni a külföldi tőkét, belső tőke azonban nincs”, azaz, a régió gazdaságai saját fejlődésük szempontjából a külföldi tőkére vannak utalva. Ugyancsak várható egy lassú javulás a munkaerőpiacon a négy vizsgált országban, ami azonban szintén nem lesz elegendő a felzárkózáshoz, hiszen ezekben az országokban a termelékenység rendkívül alacsony. Az inflációt ezek az országok kordában tartják, ugyanakkor folytatódni fognak a finanszírozási nehézségek. Végezetül Chikán Attila ismertette a Világbank középtávú elvárásait, melyekkel, mint mondta, ő maga is egyetért: a piaci rendszernek megfelelő munkapiaci reformot kell végrehajtani, átlátható szabályozásra, az oktatás és a közszolgáltatás minőségének javítására van szükség. Fontos ugyanakkor a költségvetési fegyelem és egy hatékony szociális védőháló kialakítása. Ez utóbbi kapcsán Chikán leszögezte: „a társadalom nem mondhat le a szegényekről, arról a rétegről, amelyről a gazdaság már lemondott.” A jól strukturált, tartalmas előadás végén a PKE dísztermében szép számban jelen lévő diákok tehették fel kérdéseiket a szakembernek.
Pap István
erdon.ro

Hírsaláta
VÁLLALKOZÓ EGYHÁZ. 2011-ben Emil Boc akkori miniszterelnök az állami biztonsági alapból nyolcmilliárd eurót adott az ortodox egyháznak, hogy támogassa a rászorulókat.
Ehelyett a bukaresti óriáskatedrális és más építkezések nyelték el azt a pénzt, például az a jerikói szálloda, amely hatalmas botrányt váltott ki Jeruzsálemben, mert engedély nélkül kezdték és fejezeték be építését, s melyet sok egyéb egyházi épület mellett nem a szociális gondok enyhítésére használnak, hanem szállodaként különféle rendezvények, lakodalmak, esküvők szervezésére. Egyelőre az ortodox egyház arról sem hajlandó nyilatkozni, hogy mekkora összegre rúgnak a katedrális építésére kapott adományok. Honlapjukon azt állítják, hogy a költségek mindössze tizenöt százalékát fedezi. A Számvevőszék egyik jelentéséből annyi derül ki, hogy az egyház vagyona hárommilliárd euró, 35 hektár erdőt és hasonló nagyságrendű szántót, szállodákat, vendéglőket, gyümölcsösöket és szőlőterületeket birtokolnak. (Antena3)
ELLENZIK A CIVILEK AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁT. Több mint húsz civil szervezet fordult nyílt levélben a honatyákhoz, a miniszterelnöki hivatalhoz, valamint a nemzetközi hitelezők – Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőihez kérve, hogy mondjanak nemet az egyházak közpénzekből történő finanszírozására, s irányítsák át az eredetileg a felekezeteknek szánt pénzeket az oktatás, a kutatás és az egészségügy támogatására. A 23 szervezet képviselője által aláírt dokumentum szerint az állam megközelítőleg 540 millió eurót utal ki az egyházak támogatására, ami eléri az ország bruttó hazai termékének (GDP) 0,4 százalékát, miközben a gyógyszerbeszerzésekben felhalmozott állami adósság a GDP 0,3 százalékára rúg. (Ziare.com) AZ RMDSZ NEM SZAVAZZA MEG AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉST. Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselő parlamenti felszólalásában elmondta: a szövetség alsó- és felsőházi frakciója sem fogja megszavazni sem a 2013-as állami, sem a társadalombiztosítási költségvetést. Ennek oka: az RMDSZ által benyújtott valamennyi módosító javaslatot elutasította a kormányzó többség. A szövetség politikusa ugyanakkor rámutatott, egyáltalán nem igaz, hogy a kormány által beterjesztett költségvetés-tervezet növekedéspárti lenne. 2013-ban még egyméternyi autópálya sem épül a Ploieşti–Brassó–Bors szakaszon. A helyi, községi, valamint megyei utak karbantartása ellehetetlenül, miután az erre a célra kiutalt összegek a tavalyi szinten maradnak. Működőképes közúti infrastruktúra nélkül erős abbeli félelmük, hogy az előrejelzett kis gazdasági növekedés is sérülni fog. Ráadásul nem ismertek az adótörvénykönyv módosításának várható hatásai, kérdéses, hogy a kis- és közepes vállalkozások képesek lesznek-e hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez. (RMDSZ-tájékoztató)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ponta az észak-erdélyi autópálya folytatását ígérte az RMDSZ-nek
Az észak-erdélyi autópálya építésének folyatatására tett ígéretet Victor Ponta román miniszterelnök kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójával folytatott megbeszélésén – közölte a találkozó után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Victor Ponta kormánya 2014-es költségvetési terveit és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő újabb megállapodást ismertette az ellenzéki pártokkal kezdett konzultációsorozat keretében. A magyar szövetség az idén leállított erdélyi beruházások folytatását kérte a kormányfőtől.
„Jövő esztendőre ígéretet kaptunk, hogy folytatni fogják az (észak-erdélyi) autópályát, keresnek egy beruházót, közbeszerzéssel folytatják" – számolt be a találkozón elhangzottakról az RMDSZ elnöke. Hozzátette, 220 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy befejezzék azokat a félkész szakaszokat, amelyek a Kolozsvár körül Aranyosgyéresig (Campia Turzii) elkészült autópálya-szakaszt összekötnék a magyar határral.
Az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal kötendő újabb készenléti hitelmegállapodásról a román kormányfő azt mondta az RMDSZ-nek: a megállapodás a pénzügyi fegyelmet erősíti, és nem ír elő újabb privatizációt az energetikai szektorban, csak kisebbségi részvénycsomagok áruba bocsátását.
A találkozón az RMDSZ azt is jelezte a kormányfőnek: a régióátszervezést burkolt formában sem tartja elfogadhatónak. „Ma már biztos, hogy közigazgatási régiók nem lesznek. A fejlesztési régiókhoz sem tartom valószínűnek, hogy hozzányúlnának, de a különböző intézményeket a megyékből elviszik a régiók szintjére és ezzel nem decentralizációt, hanem egy burkolt centralizációt folytatnak, amit mi bírálunk és elfogadhatatlannak tartunk" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
MTI
Erdély.ma

Többmilliárd dollárt küldenek haza
Harmadik helyen áll Románia Európában és Közép-Ázsiában a külföldről hazautalt pénzösszegeket illetően.
A Világbank előrejelzései szerint a román állampolgárok által hazaküldött összeg év végéig eléri a 3,6 milliárd dollárt. A szerdán közölt összeállítás szerint Romániát a térségben Ukrajna előzi meg 9,3 milliárd dollárral, illetve Tádzsikisztán 4,1 milliárd dollárral. A bruttó hazai termékhez (GDP) képest legnagyobb arányban Tádzsikisztánba (48 százalék), Kirgisztánba (31 százalék) és a Moldovai Köztársaságba (24 százalék) küldenek haza pénzt a külföldön dolgozó állampolgárok.
A Világbank beszámolója szerint ugyanakkor 2010 és 2013 között Romániában növekedett legnagyobb mértékben, közel öt százalékkal az emigránsok száma, míg Törökországban az emelkedés mértéke 2,8 százalékos volt, Magyarországon pedig 2,7 százalékos. Az európai és közép-ázsiai térségben jelenleg mintegy 30 millió kivándorlót tartanak számon, ez nagyjából megegyezik a 2010-ben mért adatokkal. A pénzintézet becslései szerint a fejlődő országokban a külföldről hazautalt összeg idén 6,3 százalékkal emelkedik, elérve a 414 milliárd dollárt, 2016-ra pedig meghaladja az 500 milliárd dollárt. Globális szinten a hazaküldött összeg már ez év végére eléri az 550 milliárd dollárt, három év múlva pedig ez az érték már 707 milliárd dolláros lesz.
A Világbank rámutatott: a legtöbb pénzt idén Indiába utalják haza (71 milliárd dollár), a sorban a második Kína lesz (60 milliárd dollár), majd a Fülöp-szigetek következnek (26 milliárd dollár). A lista elején szerepel még Mexikó, Nigéria és Egyiptom, esetükben a külföldön munkát vállaló állampolgárok ebben az évben körülbelül 20 milliárd dollárt küldenek haza. Kaushik Basu, a Világbank gazdasági igazgatója hangsúlyozta: a hazautalt összegek ellensúlyozzák a csökkenő tőkeáramlást, emellett az értékük is növekszik, amikor egy adott ország pénzneme veszít értékéből, így hozzájárulnak a stabilitás fenntartásához.
Az illetékes ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos nemzetközi pénzutalási lehetőségek továbbra is drágák, így sokan törvénytelen módon próbálják hazajuttatni a megkeresett összeget.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Elkezdte három napos amerikai látogatását a kormányfő
Megérkezett romániai idő szerint hétfőn hajnalban Washingtonba a román kormány Victor Ponta vezette küldöttsége. A miniszterelnök három napos hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban.
Az Agerpres tájékoztatása szerint Victor Pontát elkísérte a külügyminiszter, az energetikai miniszter, az oktatás és a kulturális tárca vezetője.
A miniszterelnököt kedden fogadja a Fehér Házban az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden. A delegáció tárgyal a Világbank elnökével, Jim Yong Kimmel, kongresszusi képviselőkkel, illetve több amerikai óriásvállalat – ExxonMobil, Chevron, Motorola, IBM és HP – vezetőivel.
Maszol.ro

Kereskényi: a román társadalom és a magyar kisebbség közötti viszony is együttérzésen kell alapuljon
Az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, valamint a román társadalomnak a forradalmárok melletti szolidaritásáról emlékezett meg Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei képviselője a Parlament Alsóházának napirend előtti felszólalásában kedden, október 22-én.
A képviselő röviden ismertette a forradalom eseményeit az október 23-i tömegtüntetéstől a szabadságharc vérbe fojtásáig, majd bemutatta a kegyetlen megtorlás számadatait: 400 kivégzés, 22.000 börtönbüntetésre ítélt, 18.000 lágerbe küldött személy, 250.000 kivándorló.
„Bár a hivatalos román kommunista álláspont elítélte és ellenforradalomként tekintett a magyarországi eseményekre, de a román társadalom szimpatizált a forradalmárokkal. A nagy egyetemi központokban, mint Temesvár, Kolozsvár, Bukarest, Brassó, Marosvásárhely és Jászvásár tüntetéseket szerveztek, melyek következtében több ezer egyetemistát, fiatal, egyetemi oktatót és értelmiségit tartóztatott le a román titkosrendőrség. A korabeli jelentések szerint 1956 októbere és 1962 decembere között 28.000 személyt tartóztattak le, akik közül 1959 májusáig hozzávetőlegesen 10.000 személyt börtönbüntetésre vagy kényszermunkára ítéltek” – mutatott rá a Szatmár megyei parlamenti képviselő politikai nyilatkozatában.
Kereskényi felszólalásában felhívta a figyelmet arra a szolidaritásra, amelyet 57 évvel ezelőtt Románia és Magyarország egymással szemben tanúsított, valamint nyomatékosította, hogy a román társadalom és a romániai magyarság közötti viszonyt ma is az együttérzés kell meghatározza, ugyanúgy ahogy a két ország közötti kapcsolatot is.
„Ma már nem létezik a Szovjetunió, a két ország és a két társadalom azonban hasonló gondokkal küzd: elég, ha csak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank megszorításaira gondolunk. Az pedig közös érdek, hogy a Kárpát-medence országai minél hamarabb a saját lábukra állva lábaljanak ki a gazdasági válságból és megkezdődhessen a fejlődés időszaka” – zárta felszólalását Kereskényi Gábor képviselő.
RMDSZ közlemény Kereskényi felszólalásában felhívta a figyelmet arra a szolidaritásra, amelyet 57 évvel ezelőtt Románia és Magyarország egymással szemben tanúsított, valamint nyomatékosította, hogy a román társadalom és a romániai magyarság közötti viszonyt ma is az együttérzés kell meghatározza, ugyanúgy ahogy a két ország közötti kapcsolatot is.
Erdély.ma

Ösvények a tankönyvdzsungelben
Egy ideig teljesen ingyenesek voltak, az utóbbi években részben már meg kell vásárolni a szükséges alapköteteket – legtöbben ennyit érzékelünk a hazai tankönyvpiaci mozgásokból. Pedig a tankönyvkiadás helyzete ennél sokkal összetettebb: a bonyodalmas múltat tisztázatlan jövő „tetézi”.
Gyermekünk viszonylag használt könyvet kap tanévkezdéskor. Vajon miért? Több magyarázat is lehetséges. Az első és legkézenfekvőbb, hogy az állam által biztosított tankönyv még forgalomban van, mert kevesebb, mint négy esztendeje számított teljesen újnak – a forgalomból való kivonásig azért ennél jóval több szokott eltelni. Másik változat: gyermekünk iskolája nem kapott megfelelő mennyiségű pótlást az illető kötetből ahhoz, hogy csak az elfogadható minőségű könyveket osszák szét szeptemberben. Hogy miért nem kapott az iskola új könyveket, amivel szinten tartható a különböző tantárgyak kötetállománya? Teljes osztályok számára új könyveket csak új tartalmú tankönyvek megjelenése után biztosít a tanügyminisztérium, egyébként csak a szükségesnek ítélt pótlásról gondoskodik.
A szinten tartó pótlás esetleges elmaradásáért azonban az utóbbi években már nem a minisztérium a közvetlen felelős, hanem az iskola, vagy a megyei tanfelügyelőség, esetleg az illető tankönyvkiadó. Az iskolák által leadott rendeléseket ugyanis a megyei tanfelügyelőség összesíti, és ez alapján kötnek szerződést az érintett tankönyvkiadóval. Romániában ma több mint száz kiadó foglalkozik tankönyvkiadással, nagyjából 15 számít nagy kiadónak és összesen hat-hét kiadó ad ki magyar tankönyveket is. Ha tehát nem érkezik a könyv, vagy az iskola adta le későn a rendelést, vagy a tanfelügyelőség tévedett valahol, vagy az illető tankönyvkiadó. Ez utóbbi azt is válaszolhatja: nem teljesíti a megrendelést, mivel annak mennyisége túl kicsi a gazdaságos nyomáshoz. A magyar nyelvű tankönyvek helyzete így aztán példányszám miatt is bonyolult.
Országos, de nem egyetlen
Kívülállóként joggal gondolhatnánk, hogy az Országos Tankönyvkiadó egészen más, mint a többi, hiszen mégiscsak állami tulajdonú. Dáné Károly igazgatóval (képünkön) beszélgetve azonban kiderül: sokkal több a közös nevező, mint az eltérés. „A kiadó ugyanúgy szereplője a tankönyvpiacnak, mint a magánkézben lévő kiadók, csak épp állami tulajdonban van. Ez azt jelenti, hogy év végén az államkasszába utaljuk a megtermelt profit bizonyos százalékát, de a kiadó alanyi jogon semmiféle támogatást nem kap az államtól. Ezt egy 1995-ben született kormányrendelet szabályozza: abból élünk, amit eladunk. A többi kiadóhoz hasonlóan természetesen igyekszünk élni a különböző támogatási lehetőségekkel, pályázunk, hol nyerünk, hol nem” – vázolta a helyzetet a kiadó igazgatója.
Az Országos Tankönyvkiadó egyike a legnagyobbaknak, piaci részesedése nagyjából tíz százalék, de Dáné szerint még az információk terén sincsenek kivételezett helyzetben a más kiadókhoz képest. Monopolhelyzetben 1994-ig volt, akkor a Világbank finanszírozásában kiírták az első versenytárgyalást az alternatív tankönyvekre. Kezdetben nyilván előnyben volt az addig egyeduralkodó tankönyvkiadó, később azonban atöbbiek is egyre nagyobb szeleteket szakítottak le a piacból. Magyar nyelvű tankönyvekkel is több kiadó foglalkozik: fordítottakkal többen, eredeti magyar nyelvűekkel kevesebben. Az Országos Tankönyvkiadónál mindeddig egyszer fordult elő az a szokatlan helyzet, hogy egy magyar nyelven írt tankönyvet románul is kiadjanak: egy tizenegyedik osztályos matematika tankönyv jelenti a kivételt.
Alternatívák és döntések
„A tankönyveket és a segédkönyveket a tanügyminisztériumnak kell engedélyeznie. Ahhoz, hogy tankönyvvé nyilvánítsanak egy könyvet, a minisztérium időnként versenytárgyalást szokott szervezni. Erre a licitre címenként többen is jelentkezhetnek, és rendszerint nem csak egy nyertest hirdetnek, ez magyarázza, hogy több tankönyv is megjelenik ugyanazzal a címmel: így születnek az alternatív tankönyvek. Azért alternatív, mert a tanár, az iskola vagy a diákok dönthetik el, hogy melyiket választják” – magyarázza Dáné. Azt talán mondani sem kell, hogy konkurens magyar címeket évfolyamonként és tantárgyanként azért lényegesen kevesebbet találunk, mint románt, de ez az arányokat tekintve érthető.
A versenytárgyalás szempontjai is érdekesek. „A könyvek két szempontból versenyeznek: tartalmi és formai, illetve árak kategóriájában. Amelyik tankönyvtervezet eléri az elvárt tartalmi szintet, továbbra is versenyben marad. Ha egy százas skálán hetven pont a minimális elvárt szint, akkor a hetvenkét és kilencvennyolc pontos is tovább versenyez gyakorlatilag egyenlő helyzetben – legalábbis eddig ez volt a gyakorlat –, és ez szerintem nem túl szerencsés. Az árak versenye ugyanis úgy zajlik, hogy megállapítják, melyik a legalacsonyabb árajánlat, és csak azok a könyvek nem hullnak ki a rostán, amelyek ahhoz képest kevesebb, mint negyven százalékkal drágábbak. Ellenkező esetben már nem fogadják el a könyvet államilag támogatott, vagyis a diákok számára ingyenes tankönyvként.” Ezért már az is előfordult, hogy a jobb tartalmú könyv a közpénzzel való takarékoskodás címszó alatt kihullott a versenyből. Az árajánlatok természetesen titkosak, innen a valódi verseny, ami – a fentiek alapján – valamivel előbbre tartja az anyagi szempontokat, mint a minőséget. Mindezzel együtt a liciten kihulló könyveket is ki lehet adni, csak nem ingyenes tankönyvként kerülnek forgalomba, hanem a szabadpiacon. Mint ahogy elviekben az is lehetséges, hogy az ingyenesen igényelhető tankönyveket szabadeladásban megvásárolja a szülő. Annak azonban, hogy megvetessék a diákokkal a tankönyveket – legalábbis a kötelező tíz osztály keretében – viszonylag kevés a valószínűsége. Kivételt főleg a nyelvkönyvek jelentenek: külföldi kiadók igénylik a tankönyvminősítést, de árusítják kiadványaikat.
A segédkönyveket is jóvá kell hagynia a minisztériumnak, de nem licit keretében, mivel azok szabadeladáson vesznek részt: csak minőségi ellenőrzés történik. „A bökkenő a gyakorlatban jelentkezik: a tanügyminisztériumban nincs ezzel foglalkozó állandó bizottság, így aztán sokszor nagy késéssel érkezik akár a pozitív, akár a negatív válasz. A dilemma: kinyomtatjuk és forgalmazzuk a könyvet, még a pozitív válasz megérkezése előtt? A gyakorlatban több kiadó is azt a megoldást választja, hogy az előkészített könyvet még a minisztériumi jóváhagyás előtt kiadja, emiatt aztán az is előfordulhat, hogy nagyon jól sikerült segédkönyveket az érvényes tankönyvek helyett használnak” – vázolta Dáné Károly.
Tizedik után
De mi történik a tizenegy-tizenkettedikes tankönyvek esetében? Hiszen ezek az osztályok már nem részei a kötelező oktatásnak, ezért a szükséges tankönyvek nem is ingyenesek. A minősítés itt is csak tartalmi vonatkozású a tanügyminisztérium részéről, a szabad piacon minden kiadó annyiért adja el a könyvét, amennyiért tudja. „A gyakorlat azt mutatja, hogy a diákok elsősorban olyan könyveket vásárolnak, amelyekből vizsgákra készülnek, így a nem vizsgatantárgyból készült könyv szinte eladhatatlan. Vannak olyan tantárgyak, amelyekből senki nem készít könyvet, mert attól tartanak, hogy képtelenek lesznek eladni. Különösen a szaktantárgyakra érvényes ez, a magyar nyelvű szaktantárgyakra pedig fokozottan, mert veszteségből senki sem tud megélni. A vizsgatantárgyakból pedig – s ez főleg a román nyelvű vizsgatantárgyakra vonatkozik – sokszor dömping van.”
Az idei tanévkezdés előtt az Országos Tankönyvkiadó több mint ötszázezer tankönyvet szállított ki, egy könyv átlagára 4,18 lej. Ebből azonban még le kell számítani tíz százalékot, amit a megyei tanfelügyelőségek az elosztásért visszatartanak az árból. A magyar nyelvű könyvek átlagban valamivel drágábbak, aminek kétféle magyarázata is lehet: fordítás esetében a plusz jogdíjak emelik az árat, de eredeti magyar könyvet is drágább kiadni, mert a kisebb példányszám nyomása többe kerül – ugyanis országos szinten egy évfolyamon átlagosan 12 ezer körüli a magyar diákok száma.
Tankönyvlicitre várva
Elméletileg minden ingyenes tankönyv négy évig van forgalomban, de tartalmilag valamennyi kötet legalább hétesztendős. A legutóbbi tankönyvlicitet ugyanis 2006-ban írta ki a tanügyminisztérium, akkor is csak a negyedik osztályosok számára adtak ki új könyveket. „Ha a tankönyvszerző számára nincs kihívás, egy ideig még csinálgat segédfüzeteket, munkafüzeteket, de aztán beleun. Így tűnnek el lassacskán a tankönyvszerzők” – mondja Dáné. Az Országos Tankönyvkiadónál azért készülnek a licitre, mert az első és második osztály számára új tantervek jelentek meg, mihamarabb szükség volna hát az azokhoz igazodó új tankönyvekre is. „Ráadásul a szaktárcánál szeretnék, hogy a hagyományos, papíralapú tankönyvekkel párhuzamosan az elektronikus, digitális tankönyvek is megjelenjenek, a liciten pedig mindkettőt be kell majd mutatni. Holott ezzel kapcsolatban sem a kiadóknak, sem a szerzőknek nincs tapasztalatuk, de még a minisztériumnak sem. Ezért mindenki egyhelyben toporog. Az elvárások végleges formáját még senki nem látta, nem tudjuk például, hogy mennyire kell elmélyülni a digitális tankönyvek interaktivitása területén, pedig ennek jelentős anyagi vonzata van.” Közben az idő vészesen fogy, rengeteg apróságot, fontos részletet nem tudnak, ezért egyelőre az eddigi tapasztalatok alapján próbálnak készülni. „Egy hagyományos tankönyv előkészítésére a nemzetközi gyakorlat szerint egy évre van szükség, a hazai gyakorlatban azonban fél év sem áll rendelkezésre. Eddig februárban rendezték a liciteket, mert a nyertes kötetek közül a tanároknak ki kellett választaniuk, hogy melyikből tanítanak” – vázolja az igazgató. Dáné Károly egy javaslattal is élt: előbb a papírváltozatokat versenyeztessék, és a nyertes papírváltozatokat digitalizálják. Szerinte azért késik a licit, a szükséges metodológia meghirdetése, mert előzetes tapasztalat híján nagyon nehéz meghatározni az elektronikus könyvek módszertanát. Így lehet az, hogy még november derekához közeledve sem történiksemmi, ezért aztán fennáll a veszély, hogy a jövő tanév is a régi tankönyvekkel kezdődik. Egyelőre egyébként az sem biztos, hogy mely osztályok számára lesz versenykiírás: az első ésmásodikosok számára a legvalószínűbb – hiszen az új tanterv már készen áll –, de lehetséges, hogy az ötödikes új tanterv is elkészül.
A kolozsvári Ábel Kiadóban is a módszertan meghirdetésére várnak és latolgatják az esélyeket. „Úgy tervezik, hogy minden elektronikus legyen. Nagyot akarnak lépni, miközben az is kérdéses, hogy miért kell a kisgyermeknek kütyü felett görnyednie” – fogalmaz Szikszai Attila, az Ábel kereskedelmi igazgatója, aki a szerzői jogok ingoványos terepe miatt is aggódik. További kérdés: hogyan lehet vagy kell animációt, mozgóképet magyar irodalom vagy matematika tankönyvek esetében alkalmazni, mint ahogyan a software háttér sem tisztázott. „Óriási anyagi befektetést igénylő tervekről beszélünk, miközben a tanárok bére is problémát okoz a tanügyminisztériumnak” – vélekedik Szikszai Ildikó, az Ábel igazgatója. Ő úgy látja, hogy a kiadók számára mindenképp hatalmas anyagi befektetést jelent a digitális könyvek elkészítése, miközben az sem biztos, hogy a versenytárgyaláson – tartalmi okokból vagy az ajánlott ár miatt – a termék megfelel majd az elvárásoknak. A kockázat tehát nem kicsi.
Könyvek élete
„A 2000-es indulásunkkor még szabadpiac volt a líceumi oktatásban, aztán 2003-ban tizedik osztályig lett kötelező az oktatás, ez azt jelentette, hogy ingyenes tankönyveket kellett biztosítani a gyerekeknek – idézi fel Szikszai Ildikó. – Ezért a tanügyminisztérium felvásárolta mondhatni papíráron a jóváhagyott tankönyveket. Sok középiskolai könyvünk volt, így ezzel jelentős kárt okoztak nekünk és más kiadóknak is.” A pedagógusszövetség veszteség árán is vállalta könyveik eladását, hisz csak így biztosíthatták a magyar gyerekek magyar nyelvű tankönyveit.
A kiadó helyzete a felvásárlás után sem lett könnyebb, hisz előfordult, hogy azért nem fogadták el tankönyvüket, mert a kiírás nem „Matematiká”-ra, hanem „Matematică”-re vonatkozott, de az alacsonyabb példányszámból adódó valamivel magasabb ár miatt is maradtak már ki licitből. „A magyar nyelvű könyv nehezen fér bele az árba. Olyan is volt már, hogy a román kiadók is »ütötték egymást«, mert az egyik eldöntötte, hogy dömpingáron kínálja a tankönyvét, csak azért, hogy elvigye az egész rendelést, mellette meg eladja a munkafüzetet háromszor annyiért, így pótolva a veszteséget.”
A könyvek „életének” fontos aspektusa az árképzés. A tankönyvek évenkénti változatlan újranyomásakor és újravásárlásakor a tanügyminisztérium minden évben egy százalék körüli inflációval számol. A statisztikai hivatal ugyanis a tankönyvszektorra vonatkozó adatokkal dolgozik, nem pedig a gyártási szféra jóval nagyobb mértékben inflálódó áraival. Voltak kiadók, akik emiatt nem voltak hajlandók az utánnyomásra, inkább a szabadpiacon próbálták értékesíteni könyveiket – tudtuk meg Szikszai Attilától. Tankönyveket ugyanis nem csak a tizenegy-tizenkettedikesek számára árulhatnak a kiadók, hanem a többi osztály diákjainak is.
Az ötödikes magyar nyelv és irodalom tankönyv például 14 éve változatlan, holott a tanmenet lényegesen változott. „Valóban változott, de nem olyan mértékben, hogy új tankönyvre lett volna szükség. A törvény értelmében ugyanis csak akkor kell változtatni a könyvön, ha annak tartalmához képest 25 százalékot meghaladó a változtatás. Ezt a sarokszámot igyekeznek nem meghaladni” – avat be Szikszai Ildikó. Ezért a szülők megveszik a kiegészítő anyagokat, hogy legyen miből tanuljon gyermekük.
Magyarországon például úgy működött az engedélyeztetés, hogy bárkinek bármikor elbírálták a könyvét, aztán jóváhagyták vagy sem. Ha igen, a könyv felkerült a hivatalosan elfogadott könyvek listájára, és a tanárok választhatták azt a könyvet. Nálunk csak kiadó nyújthat be könyvet elbírálásra, és csak akkor, amikor a minisztérium azt mondja, hogy lehet.
Ábel a tankönyvpiacon
Az Ábel Kiadót 2000-ben hozta létre a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége – gyakorlatilag egy krízishelyzet megoldására. A kilencvenes évek közepén elindult tankönyvreform ugyanis csak az akkor kötelező nyolc osztályos oktatásról gondoskodott, a középiskolások számára nem születtek magyar tankönyvek, holott új tanterv volt érvényben. A kiadók ugyanis nem látták kifizetődőnek belépni a románnál jóval kisebb magyar nyelvű tankönyvpiacra. Az Ábel fokozatosan elérte, hogy szinte valamennyi tantárgyból megjelenjen legalább egy magyar nyelvű tankönyv. Ajánlatuk ma már több mint kétszáz címet számlál, főleg középiskolai és felsőoktatásban részt vevők számára kínálnak könyveket, de számos más, az oktatásban fontos könyvet, iskolai segédletet is megjelentettek már. Könyveik részben fordítások, részben pedig erdélyi magyar szerzők eredeti művei.
Román nyelv és irodalom nekünk
Román nyelv és irodalom tankönyveket kiadtak kifejezetten kisebbségek számára, az elemi osztályokban tanulók és öt-nyolc osztályosok számára egyaránt. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ötödik osztálytól kezdve legtöbbször a román anyanyelvűeknek szánt tankönyveket használják. Hibáztathatnánk a tanárokat, ám szempontjaik érthetők: ha nem a nehezebb tankönyveket alkalmazzák – amelyek sokszor még a román diákok számára sem könnyűek –, sokkal kisebb eséllyel vágnak neki a tanulók a nyolcadik osztályt záró országos felmérő legtöbb magyar diák számára legnehezebbnek számító megmérettetésén. Az elvárások ugyanis egyformák a román és a kisebbségi diákokkal szemben. A nem román anyanyelvűeknek szánt ötödikes és hatodikos román tankönyvet 1999-ben hagyta jóvá a tanügyminisztérium, azóta változatlan a tartalma, mindkettőt az Országos Tankönyvkiadó adja ki. Idén 2594, illetve 2084 példányt rendeltek belőlük. A hetedikes és nyolcadikos román nyelv és irodalom speciális tankönyveket a dévai Corvin Kiadó gondozta, azokat 2002-ben, illetve 1998-ban hagyta jóvá az illetékes minisztérium. „Ezek a könyvek Román nyelv és irodalom a kisebbségek számára címmel készültek, de az új tanügyi törvény szerint már külön tankönyv kell a magyar, német és ukrán gyerekeknek is. A jelenlegi könyveket csak a végén található néhány oldal szótár különbözteti meg egymástól. A könyveket úgy állították össze, hogy nyolcadik osztályig megpróbálja utolérni az általános t

Nem tudni, hányan vagyunk (Megdöbbentő kutatási eredmények)
Fogalmunk sincs arról, hogy valójában mekkora Románia lakossága – összegezte Kiss Tamás szociológus azokat az eredményeket, amelyeket a délkelet-európai migrációs, demográfiai és humánerőforrás-folyamatok vizsgálatára irányuló Seemig-programban eddig feltártak.
A tíz országban zajló, 2012 nyarától 2014 decemberéig terjedő kutatás a térség hosszú távú közpolitikáinak és stratégiáinak kidolgozását kívánja elősegíteni. Romániából a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Hargita megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata vesz részt a felmérésben, amelynek előtanulmányát tegnap mutatták be.
Első lépésként az adatforrásokat és a legújabb migrációs erővonalakat próbálták azonosítani, és mindjárt ki is derült, hogy jelentős gondok vannak Románia személyi nyilvántartásaiban. Vannak adatai az Országos Statisztikai Hivatalnak, adott a 2011-es népszámlálás és a változásokat úgy-ahogy követő helyi, bel- és külügyminisztériumi jegyzékek. A ki- és bevándorlás regisztrációja azonban az állami meghatározás miatt valójában éppen a célcsoportokat nem képes befogni, illetve csak nagyon kis százalékukat. Bevándorlónak ugyanis azok számítanak, akik külföldi állampolgárok (és a román hatóságokkal egyetértésben telepednek le Romániában) – csakhogy ezzel kihagyják a számításokból az ukrán és moldovai lakosok tömegét, akik 1991-től kaphatnak romániai útlevelet, és emiatt nem is szerepelnek a migrációs statisztikákban (csak Bukarest első kerületében vannak bejelentve). Kivándorlónak pedig azokat a román állampolgárokat tekintik a román hatóságok, akik az egyetértésükkel hagyják el az országot. Csakhogy ezt sehol sem kell bejelenteni, így nem tudjuk, hányan élnek a határokon kívül. És nem túl hízelgő Romániára nézve, hogy a külföldi kimutatások sokkal pontosabbak. 2001 és 2008 között például 230 ezer román állampolgárt írtak össze Németországban (és számuk háromévente megduplázódik), miközben itthon ezeknek alig 6,9 százaléka, 15 ezer személy szerepel a német földön élők jegyzékében. Magyarország egyre kevesebb erdélyi magyart vonz, igaz, a magyar útlevél több ajtót megnyitott előttük. De ők is hiányoznak: a Magyarországon élő román állampolgároknak 8,4, az Olaszországban élőknek 1,9, a spanyol honba telepedetteknek pedig mindössze 0,3 százaléka jelenik meg a romániai adatbázisokban; utóbbiak száma már három éve meghaladta a 800 ezer főt, és itthon még csak 2500-ról tudtak a hatóságok. A Világbank adatai szerint hozzávetőlegesen 2,7 millió román állampolgár él külföldön, és ez még nem minden. A romániai választói névjegyzék 18,4 millió nevet tartalmaz, ami – a kiskorúak hozzáadásával – 22,5 millió fölötti lakosságot jelent, miközben a 2011-es népszámláláson 19 millió jött ki. Az Országos Statisztikai Hivatal azonban 21,4 millió személlyel számol. Kiss Tamás szerint az ország valós lakossága 19 millió alatti, a választópolgárok száma pedig 15,4 millió körül lehet.
Azt tudjuk, hogy azért adtak hozzá – papírokból – 1,2 millió személyt a népszámlálási eredményhez, mert a húszmillió fölötti létszám több anyagi forrást és európai parlamenti mandátumot jelent, de a többmilliós különbség olyan nagy, hogy minden egyes statisztika, társadalmi-gazdasági mutató, referendumküszöb, arányok, százalékok hitelességét megkérdőjelezi. Ugyanakkor világos üzenetet közvetít arról, hogy mennyire komoly ország Románia, ahol többek között a régióátszervezést is „a belső migrációval” próbálták igazolni, tekintet nélkül arra, hogy valótlan adatokra és a Ceauşescu-korszak következményeire építették érveiket – tette hozzá Antal Árpád polgármester, arra is figyelmeztetve, hogy „egészséges, eredményes közpolitikákat” így szinte lehetetlen kidolgozni. Szerinte az a tragikus, hogy az ország megfelelő intézményei úgy döntenek közérdekű kérdésekről, hogy fogalmuk sincs a valóságról, és nem is próbálnak rendet teremteni a zűrzavarban.
A tanulmányt Bukarestben is bemutatják az országos statisztikai intézet és a kormány képviselői előtt, és bár gyors változásokra nem számítanak, remélik, hogy egy uniós pénzből készült kutatásra a román és az európai intézmények is odafigyelnek.
Demeter J. Ildikó

Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A hitelszerződést fenyegetheti a hétcentes adó ügye?
A vártnál hamarabb véget érhet a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás, amely immár sorozatban a harmadik 2009 óta. A kormány alig tavaly szeptemberben kötötte meg az újabb kétéves megállapodást, de annak sikeres alkalmazása megkérdőjeleződött, miután a kormány és az államfő között továbbra is nézeteltérés van az üzemanyag pótjövedéki adója ügyében.
Tegnap Traian Băsescu államfő fogadta hivatalában az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőiből álló küldöttséget, amely február 5-ig tartózkodik hazánkban felülvizsgálati látogatás céljából. A vizit alkalmából az első és a jelenlegi második felülvizsgálati látogatást is le kellene zárni, de megkérdőjeleződött, hogy ez sikerülni fog, miután Băsescu tegnap kijelentette az IMF-delegációnak, továbbra sem fogja aláírni a kormány szándéklevelét, amennyiben az tartalmazni fogja az üzemanyagra kivetett hét eurócentes jövedéki adót.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár),

Székelyföldről elszívott adólejek
Egészen más gazdasági mutatók lennének a Székelyföldön, ha a legnagyobb vállalkozások adói nem közvetlenül Bukarestbe folynának be. Azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy pontosan mekkora összegek folynak el a Székelyföldről, és azokból mennyit juttatnak vissza.
Torzítja a megyék gazdasági mutatóit, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító cégek Bukarestben fizetik az adót – vallja Ambrus Attila. Az adóhatóság Kovászna megyei fiókjának vezetője szerint emiatt a háromszéki adóbevételek mintegy fele a fővárosi statisztikákban jelenik meg.
Ugyancsak máshol adóznak azok a cégek, amelyek Bukarestben vagy más megyében vannak bejegyezve, ez is módosítja a mutatókat. Ambrus Attila felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megye a legkisebb az országban, ám az adóbevételek tekintetében hét másik megyét megelőz, tehát nem igaz, hogy eltartott lenne. A Kovászna megyei adóhatóság tavaly közel 7 százalékkal növelte a bevételeit, a lakosság és a cégek összesen 647 millió lejt fizettek be az államkasszába.
Hasonlóképpen látja a helyzetet Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta, a nagy forgalmú cégek által a fővárosba befizetett összegekről nincsenek adatok, nincs átláthatóság, így senki nem tudja, mi történik azokkal az összegekkel, visszaosztják-e legalább egy részét a megyéknek.
Édler rámutatott, hogy a romániai gazdaság jellegzetessége, hogy az adók 85 százalékát a vállalkozások 15 százaléka fizeti be, vagy megfordítva, a vállalkozások 85 százaléka mindössze az államkasszába befolyó pénz 15 százalékát fizeti be. „Ez a nagy számok törvénye alapján a megyékre visszaosztva is érvényes, tehát a pénzek nagy részét éppen azok a nagy cégek fizetik be, amelyek Bukarestben kénytelenek adózni" – mutatott rá a kamara elnöke.
Maros megye is sokat veszít
Az adóhatóság Maros megyei fiókja sem vezet semmiféle statisztikát arról, hogy mekkora öszszegtől esett el a megye amiatt, hogy a nagy cégek Bukarestben adóznak – állítja Dénes Irénke, az intézmény aligazgatója.
Szerinte a fináncok azért nem foglalkoznak ilyesmivel, mert a fővárosba „átigazoltatott" vállalkozások forgalma és nyeresége évről évre változik. Mi több még az is előfordul, hogy valamelyikük a csőd szélére sodródik, és kiesik a sorból. Maros megyéből, többek között, az Azomureș vegyipari kombinát, a SOCOT és a Benţa testvérek építkezési vállalatai adóznak a fővárosban.
Az RMDSZ megyei elnöke, Brassai Zsombor rendkívül fontosnak tartaná, ha az újonnan felálló kormány változtatna az adózási politikán. „Az adók helyben maradása a térség önálló gazdálkodásának az alapfeltétele" – vélekedett a politikus.
Sok a gond Hargita megyében
Hargita megyében három vállalat adója folyik el Bukarestbe, az Icos-Conf Rt., a Norada Rt. és a Melinda Impex bonyolít le akkora forgalmat, hogy erre kényszerüljön. Mint Balási Csaba, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke kérdésünkre rámutatott, a megyében a nagyvállalatok mindössze a forgalom 25–30 százalékát teszik ki, az ott bejegyzett cégek többsége kis- és közepes vállalkozás, amely helyben adózik.
„Kétszáz évvel vagyunk lemaradva az ország többi részétől, amikor a rendszerváltás után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson bezártak a nagyvállalatok, 15 ezer munkahely szűnt meg. Csíkszeredában 1989 előtt több mint hatvanezren éltek, a legutóbbi népszámlálás során pedig a lakosság száma nem érte el a negyvenezret, az emberek vidékre költöztek, vagy kivándoroltak. Ezeket a problémákat kell megvizsgálni, ezekről kellene elemzéseket végezni. Sajnos, a vonat, amit lekéstünk, már legalább húsz éve elment" – vallja Balási Csaba.
Szerinte a Székelyföld legnagyobb problémája az, hogy nincs megfelelően kiépített infrastruktúra, így a befektetők nem jutnának el onnan megfelelő idő alatt a határig vagy a fővárosig, azonkívül megfelelően képzett munkaerőt sem találnak.
Szóba se jön a decentralizáció
Az Országos Adóhatóság (ANAF) keretében a kezdetektől létezik a nagy adófizetőket kezelő főigazgatóság. Létrejötténél a Világbank és az IMF bábáskodtak, utóbbi az 1999-es eredmények alapján javasolta, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel létre kellene hozni egy „nagy adófizetőket" kezelő külön struktúrát, és segédletet is nyújtott az elején a cégek kiválasztásánál, valamint a kritériumok meghatározásánál.
2003 óta – amikor egy pénzügyminiszteri rendelettel nagy adófizetőknek minősítették Bukarestben és Ilfov megyében a kritériumoknak megfelelő cégeket, majd 2004-től az egész országból kiválasztottakat, nem akadt kormány, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása.
A Puterea című napilapban viszont egyértelműen riogatóan írták a következőket 2013 októberében: „A nagy adófizetőket adminisztráló főigazgatóság már nem a pénzügyminisztérium közvetlen alárendeltje, átadták a regionális pénzügyi igazgatóságnak, és 2014 januárjától szét akarják osztani a 42 megyei pénzügyi igazgatóság között."
A lap idézte a volt pénzügyminisztert, Gheorghe Ialomiţianut, aki szerint „ha a nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek".
Krónika (Kolozsvár),

Kötelező hazaszeretet
Lehet-e erőszakkal, törvényi szabályozással nemzeti érzelmeket kicsikarni egy népből? Nagyobb átéléssel vonul-e ki nemzeti ünnepén, ha kötelezővé teszik azt, s boldogabb lesz-e, ha a nagy román egyesülésről elnevezett utcán sétálhat, menetelhet?
Büszkébben vallja-e magát románnak, ha jogszabály tiltja, hogy rossz szót szóljon népéről, hazájáról – s mivel minden ilyen könnyen kifordítható, akár annak vezetőiről –, s ha mégis megteszi, tetemes pénzbírságra vagy akár börtönbüntetésre is számíthat? Lehet-e nacionalizmusból fakadóan nemzeti öntudatot éleszteni? Ilyen és efféle törvénykezdeményezésekkel kísérleteznek mostanság a tisztelt honatyák, úgy tűnik, ez manapság Románia legfontosabb gondja. Csakhogy nem valószínű, a törvényi megkötések szigorával lehet büszke országot, népet teremteni. Annál inkább, hogy lépten-nyomon azt tapasztalja az egyszerű halandó: a vezetésére megválasztottak, felkentek semmibe vesznek hazát, nemzetet. Évek óta folyik Románia kiárusítása, aprópénzért kótyavetyélték el gyárait, kőolaját, adnák szinte semmiért a föld mélyén rejlő aranyat, a hegyeket beborító erdőket, a termőföldet. Egymást követő kormányok vergődnek a nemzetközi pénzintézetek alárendeltségében, önálló ötletek, elképzelések rég fel sem merülnek, teszik bábként, mit követelnek tőlük, s ha nem a valutaalap, a Világbank pirít rájuk, tűrik Brüsszel csicskáztatását. Az EU másodrendű államainak sorában szófogadóan, alázatosan idomulnak minden józan vagy eszement elváráshoz, teszik ezt akkor is, ha hagyományaik, nemzeti étkeik, ősi értékeik esnek áldozatul. Közben ádáz politikai csatákat vívnak, az ország legfőbb méltóságai útszéli hangon gyalázzák, zsarolják egymást, soha nem látott mértékben virágzik a korrupció, sütögeti ki-ki kisebb-nagyobb pecsenyéjét, egyre gazdagabbak lesznek a gazdagok, és mind mélyebb szegénységbe süllyed az egyszerű emberek tömege.
E lehangoló, elkeserítő valóságon változtatni nem tudnak – nem akarnak? –, így az Európa egyik legnagyobbjává duzzasztott parlament figyelemelterelésként, pótcselekvésként a nemzet- és honszeretetet szabályozná. Ha már szépséget, értéket, jólétet és szebb jövőt nem tudnak felmutatni, kikényszerítik a büntetés terhével. Nyilvánvaló: az agyament jogszabályok kitalálóit elsősorban a magyarság megleckéztetése vezérelte, és észre sem veszik, miként teszik nevetségessé saját népüket. Mintha nem tudnák: a szeretetet, büszkeséget kiérdemelni lehet, kierőszakolni nem. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Románia lakossága lassan elöregszik
Románia lakossága 2050-ben várhatóan nem éri majd el a 16 milliót sem. A Ceauşescu-féle „népesedési politikát” követően, 1989 után a lakosság létszáma jelentősen megcsappant. Míg 25 évvel ezelőtt évente csaknem 315 ezer gyermek született, húsz évvel később számuk közel a felére esett vissza – derül ki a Gândul összeállításából.
Havi 5000 fős csökkenés
Szociológusok felmérései szerint a romániai családok egyre nehezebben szánják el magukat a gyermekvállalásra. Az Országos Statisztikai Intézet adatainak megfelelően például 2014 januárjában 1360 gyermekkel született kevesebb, mint a megelőző esztendő hasonló időszakában.
hivatalos kimutatások szerint Románia lakossága havonta 5000 személlyel csökken, miközben a nyugdíjasok száma jelenleg eléri az 5,4 millió főt. Szociológusok attól tartanak, hogy 2050-ben az ország lakossága nem éri majd el a 16 milliót sem. Romániában ugyan óránként 21 gyermek születik, ami soknak tűnhet, ám az ország ezzel a számmal világszinten a kullogók között helyezkedik el.
A ceauşescui „aranykort” követően az új hatóságok engedélyezték a művi vetélést, ami jelentősen visszavetette a születési arányt. 1991-ben például 70 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 1989-ben. Miközben 1990-ben 314 746 gyermek látta meg a napvilágot, addig 2011-ben már csak 196 242 gyermek született. Az említett időszakban összesen 5,4 millió gyermek született, közülük 2,63 millió fiú, 2,48 millió pedig lány volt.
Szülési kedv Európában
Szociológusok szerint a születési arány visszaszorulása nemcsak Romániára, hanem általában az európai országokra jellemző. A születések száma már 50 esztendeje csökken, a folyamat legelőször Nyugat-Európában indult be, mindenekelőtt Hollandiában, Belgiumban és Nagy-Britanniában, majd átterjedt a skandináv országokra. A kilencvenes évek legelején a születések száma Kelet-Európában is csökkenni kezdett.
A Világbank adatainak megfelelően Románia világszinten ilyen tekintetben az utolsó országok között található. A statisztikák szerint ugyanis 2012-ben az országban ezer lakosra számítva 10 gyermek született. Tavalyelőtt Japánban és Németországban egyébként, 1000 lakost alapul véve 8, Magyarországon, Olaszországban, Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában és Görögországban pedig 9 gyermek született.
Az Európai Unión belül 1000 lakosra számítva a legtöbb gyermek – 16 – Írországban születik, bár a szám 2009-ben és 2010-ben még 17 volt. A második helyen Franciaország és Nagy-Britannia osztozik, 13 gyermekkel, 12 gyermekkel pedig Ciprus és Svédország következik. 10 gyermekkel Románia a táblázat második felébe került, Németország pedig 8 gyermekkel az utolsó helyet foglalja el.
A fejlődés útján.
Szociológusok szerint Romániában a szülési kedv hiánya elsősorban nem anyagi okokkal magyarázható, már csak azért sem, mert sokkal szegényebb országokban jóval magasabb a szülések száma. A fő okot nagyjából az jelenti, hogy a romániai fiatalok egyre későbben házasodnak, a gyermekáldással is kivárnak a legtöbb esetben, és mindenekelőtt jó állás megszerzésére, gépkocsivásárlásra, utazásra összpontosítanak. Szociológusok szerint azonban mindez nem tér el a normálistól a fejlődés útjára lépett országokban.
Egy kis történelem
Statisztikusok szerint a születések száma 1947 és 1955 között igen magas volt. Így például 1947-ben elérte a 23,4, 1955-ben pedig 25,6 élve születetett csecsemőt 1000 lakosra számítva. A két világháború közötti időszak maximumát – 1000 lakosra jutó 30-35 csecsemő – azonban nem érte el.
1956 után azonban lankadni látszott a szülési kedv, 24,2 csecsemőről 1966-ra 14,3 csecsemőre esett vissza, ami nagyrészt társadalmi okoknak és a művi vetélés engedélyezésének is betudható. Az abortusz megtiltása nyomán – a törvények szerint négy gyermekig vagy 45 éves korig nem engedélyezték a műtétet – 1966 után évente több mint 526 ezer gyermek született, az újszülöttek száma 1967-ben átlagosan elérte a 27,4 csecsemőt. 1980 után már valamelyest alábbhagyott a szülések száma, évi átlagban 400 ezer gyermek látta meg a napvilágot. 1980 és 1989 között az 1000 lakosra jutó szülések száma 14 és 18 csecsemő között ingadozott.
Elöregedő lakosság
A Román Akadémia Demográfiai Kutatóközpontjának igazgatója, Vasile Gheţău szerint amennyiben a jelenleg tapasztalható folyamat nem mérséklődik, akkor 2030-ban Románia lakossága 19 millió alatt marad, 2050-ben pedig nem éri majd el a 16 milliót. A 2001-es népszámlálás alapján Romániának 22 millió lakosa volt, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt a lakosság száma1,1 millióval esett vissza. A 2011 népszámlálás alkalmával már csak 20 121 641 főt jegyeztek, ami további drámai csökkenést jelent.
Gheţău szerint minden jelentős mértékben hozzájárul a lakosság elöregedéséhez is. A 60 év fölöttiek részaránya 1956-ban 1,7 millió volt, 2010-ben azonban már elérte a 4,3 milliót, ami – a lakosság létszámgyarapodását is szem előtt tartva – nagyjából 10 százalékos növekedést jelent.
Bogdán Tibor. maszol.ro

Hírsaláta
HATVANÉVES A KOLOZSVÁRI RÁDIÓ. Szubjektív, de reprezentatívnak szánt válogatással jelentkezik megalakulásának 60. évfordulóján a Kolozsvári Rádió. A Donát 160 Egyesülettel karöltve, digitalizált változatban adja közre az elmúlt 60 év felvételeit tartalmazó cédét, amelyet közönségtalálkozón mutatnak be ma 18 órától a Kolozsvári Rádió hangversenytermében (Kolozsvár, Donát út 160.). Ugyanitt levetítik az évfordulóra készült, Kolozsvári Rádió 60 című riportfilmet. A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége céljának és feladatának tekinti a szalagtári felvételek folyamatos digitalizálását, megőrzését és közkinccsé tételét.
HUSZONÖT ÉVE LOPJÁK ERDŐINKET. Románia a tizenharmadik helyen áll erdősítés tekintetében, ami 5,1 százalékkal alacsonyabb az európai átlagnál. A számvevőszék legutóbbi jelentéséből kiderül, naponta 41 hektár erdőt termelnek ki, zömüket törvénytelenül. 1990–2011 között 80 millió köbméter fát vágtak ki (366 000 hektár területről) az állami erdőkből, melynek értéke minimális áron számolva is meghaladja az 5 milliárd eurót. A fakitermelés éllovasa az az osztrák Schweighofer, mely épp most épít fafeldolgozó és -kitermelő üzemet Rétyen. (Puterea)
FEJÜNK FÖLÖTT OROSZ REPÜLŐK. Orosz szakértők két egymást követő megfigyelő repülést hajtanak végre Románia és Magyarország területe felett a Nyitott Égbolt Szerződés alapján – közölte Szergej Rizskov, a nukleáris vészhelyzetek mérséklésével foglalkozó orosz központ vezetője. A fegyvertelen repüléseket május 25-e és 31-e között indítják, az orosz repülőgép a bukaresti, illetve a kecskeméti repülőtérről száll fel. Az ellenőrző repüléseket lehetővé tevő Nyitott Égbolt Szerződést 1992-ben írta alá 27 állam Helsinkiben, azóta további hét ország csatlakozott. (România liberă)
ÁRAD A DUNA. Vészesen megnőtt a Duna vizének hozama az elmúlt napokban: 600 centiméterrel haladja meg az árvizet jelző szintet. (Cotidianul) NAGYOK KÖZÉ KÍVÁNKOZIK PONTA. Victor Ponta levélben kérte Traian Băsescut, hogy ő vehessen részt az Európa Tanács keddi ülésén, de a kérést az államelnök még válaszra sem méltatta. Különben e napon a miniszterelnök is Brüsszelben tartózkodik az európai szocialisták találkozóján. (TVR) ÖT ÉV, ÉS ITT AZ EURÓ. 750 millió eurót kölcsönöz Románia a Világbanktól az adóhatóság megreformálására. A hitelt egy új négyéves stratégiai partnerségi szerződéssel hagyta jóvá a nemzetközi hitelező. A megállapodás értelmében az adó- és pénzügyi rendszer megerősítése mellett az állami vállalatok teljesítményének javítására, a tőkepiac, az ingatlan- és energiapiac fejlesztésére költheti a kölcsönt Románia. A hitel futamideje 18 év. A szerződés is segíteni fogja Romániát, hogy mielőbb csatlakozzék az eurózónához. Románia a 2014-es konvergenciaprogram alapján 2019-ben vezetné be az eurót. (Mediafax) Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Így áll Románia az internethasználat terén
A romániai háztartások 56 százalékának volt szélessávú internetkapcsolata 2013 végén, ami jóval alatta marad a 76 százalékos uniós átlagnak – derül ki az EU digitális helyzetéről készült felmérésből, amelyet szerdán tettek közzé Brüsszelben.
Románia azonban nagyon jól áll a 100 Mbps-nál nagyobb sebességű vezetékes internet terén: a háztartások 25 százaléka fizetett elő ilyen szolgáltatásra, miközben az uniós átlag 5 százalék.
Az Európai Bizottság adatai szerint a romániai 32 százaléka legalább naponta egyszer igénybe veszi az internetszolgáltatást, szemben a 62 százalékos uniós átlaggal. Ugyanakkor a lakosság 42 százaléka soha nem használta még az internetet; az EU szintjén ez az arány csak 20 százalék. maszol.ro MNO.hu, 2014. május29.
Bajnaival az élen indulhat a nemzetközi támadás hazánk ellen
Összehangolt támadást tervezhetnek a magyar kormány ellen a Bilderberg-konferencián, amelyre Bajnai Gordont is meghívták – mondta el portálunknak Csath Magdolna. A közgazdászprofesszor rámutatott: a nemzetközi gazdasági elitnek „csípheti a szemét” az Orbán-kormány önálló válságkezelése, az IMF kitessékelése, valamint a bankadó.
A gazdasági elitet tömörítő Bilderberg-csoport tavalyi konferenciáján a hírek szerint a meghívott Viviane Reding uniós biztos támogatásáról biztosította Bajnai Gordont, és ígéretet tett, hogy minden eszközzel megpróbálja a 2014-es magyarországi parlamenti választások eredményeinek legitimitását kikezdeni. Idén – egyedüli magyarként – Bajnai Gordon is meghívást kapott a találkozóra, amelyen Reding is részt vesz.
– Ismert, a hét végén kezdődik az idei Bilderberg-konferencia Dániában, amelyről sokan úgy gondolják, hogy ott születnek a világpolitika legkomolyabb stratégiai döntései. Milyen módon tudja egy ilyen kis csoport befolyásolni országok, kontinensek politikáját? – A Bilderberg-csoportról fontos elmondani, hogy ez a társaság – amely nagy hatalmú és/vagy rendkívül gazdag emberek szűk csoportjából áll – sokáig teljes titokban működött, és már az alapításakor rendkívül erős volt a pénzügyi szektor, a bankok szerepe benne. Ma is állandó meghívottja az IMF, a Világbank, az Európai Központi Bank vezetője, de tagjai a hatalmas multicégek vezetői, politikai oldalról miniszterek és más vezető tisztségviselők. Ezek az emberek rendszeresen összeülnek és tárgyalnak. A csoport tagjai ezeken a találkozókon hangolhatják össze azt a stratégiát, amellyel saját érdekeiknek érvényt szerezhetnek a világban.
– Mi keresnivalója lehet akkor Bajnainak egy ilyen fórumon? – Ezeken a konferenciákon nem csak a világ állásáról esik szó, a fent nevezett körök itt döntik el, hogy mit kell lépniük ahhoz, hogy az érdekeik érvényesülhessenek, és kik azok a szereplők, akikkel ezt meg lehet csinálni. Egyfajta tendenciának tekinthető, hogy időnként meghívnak erre a konferenciára pozíció nélküli embereket, majd miután ott beszélgetnek velük, ezekből az emberekből néhány éven belül vezetők lesznek. Bill Clinton, Tony Blair vagy José-Manuel Barroso karrierje a legjobb példa erre.
Ezeket az embereket a csoport vagy azért szemeli ki, mert vezetői potenciált lát bennük, vagy azért, mert adott esetben egy jól kezelhető politikusnak tartják, aki a hazájában el tudja magát adni a választóknak, ugyanakkor kézben lehet tartani, és ennek a gazdag üzleti világnak az érdekeit képviseli a saját országában. A csoport tagjai pedig ezeken a kiszemelteken keresztül próbálhatják a csoport érdekeivel összhangban a világ sorsát befolyásolni.
– A jelenlegi kabinet is támogatja a külföldi beruházásokat. – Igen, de az Orbán-kormány a termelő multikat részesíti előnyben, amelyek mégiscsak munkahelyeket hoznak az országba. A kabinet ugyanakkor a bankszférával szemben kevésbé barátságos: itthon vezették be először a bankadót, ez nem szimpatikus az alapvetően pénzügyi körök által alapított Bilderberg-csoportnak, ahogy az IMF kitessékelése sem tetszhet nekik, hiszen az IMF alapvetően a hiteleinek feltételrendszerével tudta Magyarországon érvényesíteni a nemzetközi pénzügyi körök érdekeit.
Az Orbán-kormánynak vannak önálló gondolatai és önálló megoldási javaslatai, amelyeket érvényesített is. Megpróbálta egyenletesen elosztani a terheket, hogy ne mindet az emberek viseljék. Azonban érzékelhetjük, hogy az önálló véleményt sem szeretik, sem Brüsszelben, ahol az új tagállamokat még mindig másodrendűként kezelik, sem a multicégeknél vagy a bankoknál, amelyeket csak az extraprofit-termelés lehetősége érdekel. Így találkozhat például a megsértődött Viviane Reding érdeke a bankszféráéval és a multikéval.
– Bajnainak jelenleg nincsen túl sok ráhatása a magyarországi eseményekre, a pártjának támogatottsága sem mutatja, hogy a közeljövőben lenne. Miért pont őt szemelné ki a csoport? – Azért, mert Bajnai már bizonyított: eddigi megnyilvánulásai és tettei is azt mutatják, hogy kezesbárányként működne együtt a globális pénzelittel. A Bajnai-kormány az állampolgárok pénzéből támogatta a bankokat, miközben az embereket megszorításokkal sújtotta: többletadókkal, fizetés- és nyugdíjcsökkentéssel és a többi. Ezek a megszorítások egyébként is egyértelműen az üzleti szférában megszületett ötletek voltak; egy nemzetközi elemzés szerint csak az EU-ban 2000 milliárd euró került így az állampolgároktól a bankokhoz. Vagyis a válságból óriási haszna volt a pénzvilág erős szereplőinek.
Érdekes az is, hogy a Bilderberg-kiszemeltek a posztjukról való távozásuk után hirtelen milyen önkritikussá váltak: a megszorításpárti Barroso leköszönése után azt mondta, hogy teljesen megérti az embereket, akik csalódtak az Európai Unióban a megszorítások miatt, amelyek egyébként nem működtek; ahogy utólag Tony Blair is elmondta, hogy valójában nem volt bizonyítékuk rá, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek lettek volna, mégis ezt mondták az embereknek, hogy elfogadtassák velük Nagy-Britannia csatlakozását Amerika háborújához.
Amiben viszont Bajnai kapcsán téved a Bilderberg-csoport, ahogy az Együtt–PM elnökének amerikai támogatói is, hogy vannak bűnök, amelyeket a magyar társadalom nem felejt el, sem a Hajdú-BÉT esetét, sem a megszorításokat, amikor Bajnai második Bokros Lajosként úgy mozgott a magyar gazdaságban, mint elefánt a porcelánboltban; ezért nem hiszem, hogy versenyképessé tudják tenni Bajnai karakterét, mivel akkora a társadalmi elutasítottsága.
– Viviane Reding a tavalyi konferencián azt mondta, hogy mindent megtesz majd a 2014-es országgyűlési választások legitimitásának gyengítésére. Születhetett megegyezés is erről? Betudhatóak, vagy betudhatóak lesznek ennek a hazánk elleni politikai- és médiatámadások? – Lehetséges, hogy a Bilderberg-konferencián Magyarországgal is foglalkoznak majd, és azt sem tartom kizártnak, hogy valamiféle stratégiát dolgoznak ki arra, hogyan húzzák ki az Orbán-kormány alól a szőnyeget. Itt van az európai parlamenti választások eredménye is, amelynek köszönhetően – többek között a Fidesz győzelme által – nagyon meggyengült mind a magyar, mind az európai baloldal, emiatt még a bosszúvágy is munkálkodhat bennük.
Végül itt van Martin Schulz, és az általa óhajtott európai bizottsági elnöki poszt, amelyet a Fidesz, és általa az Európai Néppárt győzelme keresztülhúzott. A baloldal revánsot akar venni, és ebben Bajnai is és Reding is partnerük, ahogy a gazdasági érdeksérelmeket elszenvedett Bilderberg-csoport is – itt összeérnek a szálak. Szóval egészen biztosan téma lesz Dániában, hogy hogyan lehet belülről bomlasztani Magyarországon. Az összehangolt támadásban valószínűleg központi szerepet kap a média is, hiszen annak nagy része szintén a globális pénzelit kezében van. Ezért jól teszi az Orbán-kormány, ha fölkészül, nem hagy támadási felületeket, és összefog a társadalommal, mert kezdődik az aknamunka. maszol.ro

Belföldi hírek
Írószövetségi elismerés Vida Gábornak
Vida Gábornak ítélte a Román Írószövetség a nemzeti kisebbségeknek járó díjak egyikét. Az elismerést Ahol az ő lelke című regényéért kapta a héttagú zsűritől. A szövetség nagydíjával a kilencvenéves fordító, Antoaneta Ralian munkásságát ismerték el.
Világelsők áremelésben
Romániában drágult a legjelentősebb mértékben az üzemanyag – derült ki a Bloomberg által közzétett felmérésből. A kutatás több mint 16 százalékos emelkedésről számol be, a romániai árszaltót csupán Dánia közelítette meg. Az elemzés 61 ország üzemanyagárait vette számba március 31. és április 29. között Norvégiától Venezueláig, ezek alapján a vizsgált államokban Romániában emelkedtek a leggyorsabb ütemben az árak. A felmérésbe bevont 61 ország közül Románia 1,95 dolláros benzinárával ezúttal a 24. helyen végzett, míg a korábbi, hasonló összeállításban még a 33. helyen szerepelt 1,68 dolláros üzemanyagárral.
Bírálják a kormányt
Elmarasztalták a Ponta-kormány politikáját a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt vezetői tegnap a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank küldöttségével szervezett találkozón. A pártvezetők úgy vélik, a kormány kampányintézkedésekre összpontosít. Klaus Johannis, az NLP ideiglenes elnöke kijelentette, a tb-járulék csökkentése 5 százalékkal rendkívüli intézkedés, de egy olyan kontextusban történik, amely sok kérdőjelet von maga után. „Az intézkedést mi javasoltuk, és úgy véljük, javítani fog a gazdaságon. Figyelembe véve, hogy a fizetések Romániában a legalacsonyabbak, ám a munka költségei magasak – a 44,8 százalékkal az EU hetedik helyén állunk –, csökkenteni kell ezeket a kiadásokat” – szögezte le a politikus. Úgy fogalmazott, aggasztó, hogy a Ponta-kormány nem készítette elő az erre vonatkozó intézkedést, s amennyiben ezzel az év közepén állnak elő, egyértelmű, hogy kampánycélokról van szó – fejtette ki.
Tőzsdén az Electrica
Elfogadta tegnap a kormány az Electrica Rt. állami tulajdonban lévő áramszolgáltató privatizációs stratégiáját, amely szerint a részvények 51 százalékát tőzsdén értékesíti. A döntést Răzvan Nicolescu energiaügyekért felelős tárca nélküli miniszter jelentette be a kabinet tegnapi ülése után. Közölte, hogy az állam akkor hagyja jóvá a többségi részvénycsomag eladását, ha sikerül legkevesebb 435 millió euróért értékesíteni a csomagot. Egy részvény kikiáltási ára minimum 11, maximum 13,5 lej lesz. A részvények nagy részét a bukaresti értéktőzsdén bocsátják ki. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)